Magyar Elet, July 21, 1990

              Nem sokaság
hanem Lélek
s szabad nép tesz
csuda dolgokat LargesL IndVjKndenl
Canadíon ftcckly
BERZSENYI
la the Hungárián Lnnguoge
Vol4329XLHI évfolyam 29 szám 1990 július 21 szombat Ára 75 cent
A
íin& r B
r n
az
Annyi minden érdekesség történt Közép- - és
hogy csak egy-k- ét mondat erejéig terjedhet az események össze-foglalása:
Az Európai Közös Piac október 1-t- ől felfüggeszti a
kelet-európ- ai országokból származó - Ro-mániát
kivéve ahol emberijogi feltételek kötik a
kedvezmény megadását! — Vaclav Havel csehszlovák államfő Kari
von herceget nevezte ki elnöki irodája vezetőjévé - Tódor Zsivkov volt bolgár pártfőtitkárt és államfőt házi őrizetbe
helyezték nyilvános perét őszre tervezik — Duray Miklós ismert
közíró lapunk külső munkatársa az Egyesülés nevű csehszlo-vákiai
nemzetiségi mozgalom vezetője a vizierő-m- ű
további építésének leállítását javasolta -Az oroszok évi
csupán 43%-á- t teljesítették ed-dig
ami leplezetlen gazdasági zsarolás mert a magyar hatóságok
a kivonuló szovjet csapatok példátlanul kártékony
rombolásait közhírré teszik úgyhogy a szovjet tábornoki
kar emiatt a kivonulás lelassításával — Július 29-é- n
ismét az urnák elé szólítják a
hogy arra a parlament vagy az ország válassza meg
az államfőt — egy pesti agyon-szúrtak
majd múmiává aszalták — A 77 erős-ségű
földrengés többezer személyt tett a halálos
áldozatok száma többszáz
Bush: Nem adha
tok én is a ráfizetésből
élek!
Gorby & Fidel: Ha
letesszük a reform-vizsgát
kapunk egy
kis alamizsnát?
Bush: Deficites or
szag - nem prezentál
dollárt!
- is konokul
napestig - bizony még ma is van kölcsönös
az otthoni magyarság és az emigráció között Úgy látszik a
egyik fél se tud egykönnyen megsza-badulni
Hiába tűnt el a bukott kommunista rendszer a
történelem hiába jöttek új emberek a veze-tésbe
hiába változott meg a világ és történt hangváltás a
hazai sajtóban az emigránsok felé (hazaáruló dissziden-sekb- ől
külföldre szakadt honfitársak lettünk) de hiába füg-gesztette
fel a legutóbbi időkig makacsul elzárkózó politikai
emigráció is az önmagának állított hazajárási tilalmat a
gyanakvás légköre csak nem oldódott fel teljesen
És ennek több oka is van Elsősorban a már
említett amelyek mindkét oldal propagan-dája
révén vertek gyökeret a tudatunkban (az emigráció
ugyan mindig a rendszerrel és nem a magyar néppek hada-kozott
de a öntudatlanul csak átsu-gárzott
valami a társadalomra is hiszen "kiszolgálja a kom-munistákat"
másrészt a hazaiak lelkük mélyén egyetér-tettek
ugyan az emigráció elítélő véleményével ám a kívül-ről
a szabad világ irigylésre méltó biztonságából rizikó-mentesen
hangoztatott kritika mégis irritálta őket) és
esztendő túl hosszú idő ahhoz hogy bárki is
máról-holnap- ra
Az érem másik oldala
Az emigráció mindenesetre tudatosan igyekszik levet-kőzni
előítéleteit és nem azt firtatja hogy vajon az otthoniak
közül ki mennyire sározódott be a múltban hanem feledve
HUNGÁRIÁN
jyjjfmJF IimJ tLAmJuk JL
munkásparadicsom helyett nyomort okozó
párt-kiskirály- ok ellen:
nürnberg
n E3 n BB ES Ej
d n hh n ÜL 9
Gorbacsov NDK--t NATO-tagké- nt elfogadja
Ukrajna semlegességet proklamál
Kelet-Európáb- an
importkorlátozásokat
teljesítéséhez
Schwarzenberg
bős-nagymar-osi
kőola-jszállítmány
kötelezettségüknek
környezetvé-delmi
fenyegetőzik
választópolgárokat Magyarhonban
válaszoljanak:
Rablógyilkosok gyémántkereskedőt
Fülöp-szigeteke- n
hajléktalanná
Stirling György:
Új nürnbergi per
indítását követelik
a szovjet
Többszázezer főre
becsült tömeg rendü-letlenül
menetelt a sza-kadó
eső ellenére a
Gorkij Parktól a Krim-szk- ij
hídon át egész a
Kreml vörösfalú erő-dítményéig
hogy' ve-zérszónokai
által kife-jezésre
juttassa azt az
általánosan megfogal-mazott
követelést
hogy a szovjet kom-munista
párt
az elmúlt
73 év alatt oly súlyos
a jelenlegi jnély
válság előidézésé-ben
hogy a nürn-bergi
per mintájára
vádat kellene emelni
azok ellen a szovjet
vezetők ellen akik i-l-yen
megalázó
a né-pet
Ez a tüntetés volt a
legnagyobb szabású
1917 óta amire a tős-gyökeres
moszkvaiak
vissza tudtak emlékez
Bizalom és megértés
Akárhogy csűrjük-csavarju- k tagadhatatlanul
bizalmatlanság
beidegződésektől
süllyesztőjeben
nyilvánvalóan
beidegződések
rendszer-ellenességb- ől
negy-venegynéhány
áthangolódjék
LIFE
néptömegek
bűnré-szessége
nyo-morbajuttatták
rr
ni ami valóban nagy
szó! Az egyik transz-parens
ezt hirdette: "A
történelem szemét-dombjára
a kommu-nistapárttal!"
Gorbacsov
fogcsikorgatva
beleegyezett az
NDK NATO-tagságáb- a!
Manfréd Wörner
a NATO főtitkára arról
biztosította Moszkvá-ban
Shevardnadze kü-lügyminisztert
hogy
az NSZK nem valami
"Anschluss"-r- a törek-szik
és "nem nyeli le"
az NDK-- t ezenközben
Helmut Kohl
kancellár komoly
többmilliárdos csak-nem
megvesztegetés-jelleg-ű
készpénz-segélly- el
altatta el Gor-bacsov
államfő sanda
gyanúját miszerint az
NSZK nem kizárólag a
SZU javát akarja és
egyezzen bele az NDK
NATO-tagságá- ba
Mindezt a két veze-tő
a Kaukázus egyik
(Folyt a 2 oldalon)
a régi sérelmeket kitárt szívvel a maximális segítőkész-séggel
közeledik a Hazához hogy képességeivel tapasz-talataival
és anyagi erőivel segítse az otthoni kibontakozást
az otthoniak emberibb körülményeinek megteremtését
Ezt a készséget a politikai emigráció megmutatta a vá-lasztások
idején is amikor sokan közülünk önként és idejük--
pénzük feláldozásával vállalták a segítséget az előké-szítő
kampányban Sőt kapcsolataink réven e "szakmában"
jártas amerikai szakembereket is beszerveztünk hogy Ma-gyarországra
menve tanácsokkal- - lássák el a demokrácia és
a szabad választás terén igencsak tájékozatlan hazai pár-tokat
Mit kaptunk a másik oldaltól? Tessék-lássé- k invitáláson
kivül bizony édeskeveset Az invitálás inkább csak a dollár-nak
és a nyugatnémet márkának szólt de (ha ezt a rossz-májú
megjegyzést nyomban vissza is vonom) akkor se több
mint a magyar ember hagyományos vendégszeretetének
formális megnyilvánulása Mi azonban mást vártunk! Tárt
karokat hívó szót vártunk elsősorban nem a rokonok a
régen nem látott hozzátartozók ismerősök a magyar társa-dalom
részéről hanem a hatalomtól Attól a hatalomtól
amelynek jogelődje miatt kellette elhagynunk hazánkat
(Zárójelben: soraim írásakor még csak a rendszerváltás
előtti "hivatalosak" magatartásáról beszélhetek hogy az
Antall-kormá- ny változtat-- e ezen az majd elválik)
A hatalom azonban - minden fogadkozása és látszólagos
jószándéka ellenére - elmulasztotta ezt a hívó szót illetve
annak tettekre váltását s ezzel elárulta hogy még ma sem
tekint egyenrangú magyar állampolgároknak bennünket
(Folyt a 8 oldalon)
Hosszú az út a valódi megbékélésig
Ceausescu hadügyminisztere
mondotta annak idején amikor a
magyarellenes izgatás a tervezett
román provokációt és esetleges in-tervenciót
megelőzte: "Ha kell újra
menetelünk és meg se állunk a Ti-száig
- és ott is maradunk!"
A Tiszáig való román terjeszke-dés
gondolata sajnos nem új mert
ha a 70 évvel ezelőtt a román par-lamentben
Ion Bratianu felszólalá-sát
idézzük akkor rádöbbenünk ar-ra
hogy akkor is a "Carthaginem
esse delendam" (Karthágót el kell
pusztítani) elv uralkodott a román
közvéleményformáló fórumok
megnyilatkozásaiban mert a kép-viselő
a következőképpen indokolta
a trianoni hazacsonkítás szerinte
imperatív tényét:
"Nem nyughatunk addig amig
a magyar népet gazdasági és ka-tonai
szempontból tönkre nem
tesszük (sic!) mert amíg Ma-gyarországon
az életképesség-nek
egyetlen szikrája is megma-rad
mi románok nem érezhet-jük
magunkat biztonságban!"
Valóban ami ezek után történt az
Muhipuszta Mohács Majtény és
Világos tragédiáit idézte mert Tri-anon
által 3 millió magyart fosztot-tak
meg attól hogy identitását ma-gyar
állampolgárként vallhassa
Ezúttal közreadjuk az 1916 au--
A titkos immCiMi
szerinti Mtir
Trianoni natir
TÉRKÉPVÁZLAT
Bukarestben
és
gusztus Bukarestben megkö-tött
szerződés szövegét amelyet a
titoktartás kötelezettsége az
antant hatalmak (Nagy-Britann- ia
Franciaország Olaszország és
Oroszország) írtak
Magyar-romá- n határ a
Tiszánál?
cikkely: Franciaország Nagy-Britann- ia
Olaszország és Oroszor-szág
a Román Királyság területét a
jelenlegi határai között minden te-kintetben
garantálja
2 cikkely: Románia hadat
Ausztria-Magyarországn- ak és jelen
szerződés katonai egyezményében
megállapított módon és feltételek
szerint meg ellene a had-műveleteket
Románia a hadüzenet-tel
egyidejűleg megszakítja
gazdasági és kereskedelmi kapcso-latát
az antanthatalmak ellensége-ivel
3 cikkely: Franciaország Nagy-Britann- ia
Olaszország és Oroszor-szág
elismeri Románia jogát az 5
cikkelyben meghatározott az Osztrák--
Magyar Monarchiához tartozó
területek bekebelezésére
4 cikkely: Az előző cikkelyben
említett területek határai a követ-kezők
szerint határoztatnak meg:
Ez a határvonal kezdődik a Prut-n- ál
levő jelenlegi határ ama pont-jánál
amelyik Románia és Orosz-ország
határát jelenti Novoselitza
mellett majd követi a Prut folyását
Galícia határáig addig ahol a Prut
és a Carenos folyó összeomlik In-nentől
kezdve a vonal követi előbb
Galícia és Bukovina majd Galícia és
Magyaroszág határát Slogig az
1965-ö- s magaslatig E magaslati
ponttól a Tisza és a Visó vízválasz-tóján
vonul és Trebusa községnél
eléri a Tiszát ahonnan a folyó jobb
partján megy tovább addig a pontig
ahol a a Tiszába ömlik Ettől a
ponttól kezdve mindenütt a Tisza
folyását követi egészen a Szamos
beömlése után négy kilométerre le-vő
pontig majd - Vásárosnaményt
Romániának hagyva - dél-délnyu- gat
felé fordul és egy Debrecentől hat
kilométerre keletre levő pontig hú-zódik
irányát hozzávetőleg meg-tartva
folytatódik a határvonal a Kö-rös
a Fehér- - és a Sebes-Kör- ös be-ömlése
után három kilométerre le-vő
pontjáig majd három kilométer-re
nyugatabbra Orosháza és Bé-késsámson
községektől megy to-vább
hogy egy kisebb ívet írva le
Algyő magasságában elérje a
jff str AzSr' ?-- — Jr ?&&
- - — í ——
C s _-- i-J
augusztus megkötött
szerződésről
mellett
"1
is indítja
minden
ö-- ji j
f dReommáanr—ttcoKroi iiTnil
Az 1916 17-é- n
az antant hatalmak Románia közötti titkos
17-é- n
alá
üzen
Visó
Tiszát Ettől kezdve mindenütt a
Tisza folyása mentén halad a vo-nal
egészen a Dunába való omló-sig
s végül a Duna mentét követi
Románia jelenlegi határáig
Románia kötelezi magát hogy
Belgráddal szemben egy később
meghatározandó területen nem lé-tesít
erődítéseket és ebben a zóná-ban
csupán rendőri szolgálatot el-látó
erőket tart A román királyi kor-mány
kötelezi magát hogy a bánáti
területet a békekötéstől számított 2
éven belül elhagyó és vagyonukat
itt visszavágyó szerbeket kártalanít-ja
5 cikkely: Egyrészről Nagy-Britann- ia
Franciaország Olaszor-szág
és Oroszország másrészről
Románia kötelezi magát hogy
sem különb ékét sem általános
békét másként mint együttesen
és egyidőben nem kötnek Nagy-Britann- ia
Franciaország Olaszor-szág
és Oroszország ugyancsak kö-telezik
magukat arra is hogy szer-ződés
4 cikkelyében meghatáro-zott
osztrák-magy- ar területet a ro-mán
korona birtokaként kebelezik
be
(Folyt a 3 oldalon)