000397 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
'WlBil jfi ""i 1 H ®e- - ¥ -a-- W-1 Umj ttiftí4 WW f --S ?KiAe rfttSrii qj "fp rM í( it Jtt)JJrtflnr#IníA(ia ifcxu AtJjat -- f AJ JJL -- I Mm sokasig hanem Lilék t szabad nép lesz csuda dolgokat 8ZRZSENYI IIMUWaMflTmpWHHWl'IU'JUM Vol 39 34 XXXIX évfolyam 34 szám 1986 szeptember 6 szombat Ara: 75 cent Európa (és benne hazánk) problémájának megoldása H3 g99 W B Dole © Á A moszkvai Gorkij-parkba- n a rendőrség őrizetbe vette a Nemzetközi Béke-szervez- et két szovjet tagját mert a csernobili katasztrófával kapcsolatban röplapokat osztogattak — Reagan elnök engedélyt adott a NASA-na- k egy űr-repülőgép építésérc — Az amerikai képviselőház egy évi időtartamra minden földalatti atomrobbantás felfüggesztését javasolta ha a Szovjetunió beleegye-zik hogy a területén ellenőrző műszereket állítsanak fel — Róbert Galc ame-rikai orvos aki részt vett a csernobili katasztrófa áldozatainak kezelésében kijelentette: „Ezrekre rúg azoknak a száma akik atomsugárzás következté-ben rákot és főleg fehérvérüséget kaptak" — Brazília és Kína megállapodott hogy együtt műholdat gyártanak és bocsátanak fel az űrbe — Tíz török repü-lőgép bombázta az Irakba átmenekült kurd felkelők rejtekhelyeit az iraki kor-mány engedélyével — A kínai Senjang városban kísérleti jelleggel megnyílt az első értéktőzsde — A nizzai polgárok megharagudtak a rosszul működő postásokra és sztrájkba kezdtek: Saját postaszolgálatot szerveztek a külföldi leveleket meg Monté Carlóban adják fel (Kanada figyelem! Követendő pél-da?) — Henry Moorc a világhírű angol szobrász 88 éves korában elhunyt Több művét láthatjuk Toronto utcáin és múzeumaiban — Bolívia 221 milliárd dolláros kártérítést követel Spanyolországtól azért az aranyért amit a spa-nyolok 1492-t- ől 1800-i- g elvittek AZ EURÓPAI KÖZÖS PIAC Az Európai Egyesült Á-llamok létrejötte felé az el-&- ő lépési az Európai Közős Piac megalakulása jelenti A Közös Piac — habár döc-cenőkk- el — nagyszerűen bevált és elmondhatjuk hogy ma Nyugat-Európ- a gaz-daságilag óriás de politi-kailag törpe Bizonyítja tételünket az hogy a tagok létszáma egy-re növekszik olyan nagy a gazdasági vonzereje de po-litikailag Nyugat-Európ- a alig játszik szerepet a világ sorsának irányításában mi-vel egységes politikát nem képvisel Ez az utóbbi lény azzal a tragikus köriilmény-nye- l jár hogy még ma 41 évvel a második világhábo-rú befejezése után is Európa megszállási öve-zetekre oszlik és alig an beleszólása saját sorsá-nak alakításába IMM'IMWallftljyiMMy'lia Sürling György: ERŐTLEN KÍSÉRLETEK A Közös Piac megerősö-dése után létrejött az Euró-pai Parlament ahová a tagországok választások ré-vén küldik el képviselőiket Az Európai Parlament-nek azonban — politikai kérdésekben — nincs döntési joga csak tanács-adói szerepet tölt bcv MI-AKADALYO- ZZA A POLITIKAI EGYSÉGET? Egy szóval így felelhe-tünk: a széthúzás — Ez a széthúzás részben túlzott nacionalista okokra vezet-hető -- vissza másrészt mes-terségesen (Moszkva által szított) ideológiai eltérések-re A Szovjetunió ugyanis fél egy politikailag egysé-ges Nyugat-Európát- ól mely képes volna 'katonailag is erőegyensúlyt teremteni Európában Ezért vont vas-függönyt Európa (estén ke-resztül s ezért ellenzi kö römszakadtáig a két német állam 'egyesítésélé MIÉRT HIRDETJÜK MÉGIS AZ EURÓPAI EGYESÜLT ÁLLAMOK LÉTREJÖTTÉNEK SZÜKSÉGESSÉGÉT? 1 Csak egy politikailag egységes Európa lenne ké-pes megoldani korunk leg-égetőbb problémáját: „Allj!"-- t parancsolni a Szovjetunió világhódító terveinek Amíg Moszkva nom lát komoly politikai és katonai erőt Nyugat-Európába- n ad-dig nem mond le a kommu-nista terjeszkedésről és ez-zel továbbra is fennáll a vi-lág kettéosztottsága: min-den politikai és gazdasági probléma szülő oka min-den helyes kezdeményezés kerékkötője amelyek a vi-lág sorskérdéseinck rende-zését célozzák 2 Csak ha létrejönne az Bn í! H_ ü_ r B H Piros-fehér-zöldd- el ékesített levélpapíron meleg hangú levelet kéz-besített szamomra a napokban a posta A megtévesztő nemzeti szí-nű szalagdisz alatt a levélpapír tetején megtévesztő szöveg: MA-GYAR IIIREK - HUNGÁRIÁN LANGUAGE NEWSPAPER majd utána a cini: P O Bo 26241 Cleveland Ohio 44126 Tájékozatlan szamara ugy tűnik: Amerikában megjelenő magyar újságot akarnak figyelmébe ajánlani ezzel az uzlcti levéllel rábeszélendő hogy fizes-sen elő a lapra Dehat nem valószínű hogy legyen valaki az emigrációban akit az ügyes félrevezető trükkel lépre lehetne csalni A trükk ugyanis az hogy a húszegynéhány soros levél egyetlen mondatában sincs uta-lás arra A Magyar Hírek a Budapesten székelő Magyarok Világszö-vetségének hivatalos 'lapja és azt a Magyar Népköztársaságból kül-dözgetik kérés megrendelés nélkül az öl világrészen élő magyar emigránsoknak Aki a levelet irta ezt gondosan elhallgatja Vajon tényleg azt kép-zeli hogy akad olyan aki nem veszi észre: itt a hazai kormány népszerűsítéséről terjesztéséről van szó? Hogy a találó emigráns elnevezéssel hazacsalogató honvagyújságnak becé-zett képes magazint akarják a nyakára sózni — pénzért Igaz na-gyon méltányos évenként potom 19 dollárért (repülöpostával!) azt amit eddig ingyen kapott És fog is kapni ezentúl is boldog-boldogtala- n Mert a hazai kormánynak erre mindig lesz költségvetési kerete Előbb a Nemzeti Színház fölépítésére Ks ha netán ezentúl nem fogják kü'dcni annak aki sajnálja a ti-zenkilenc dollárt hát annyi baj legyen! Majd túléljük valahogy ezt a csapást is Mert ha körkérdést intéznénk az emigránsokhoz: vajon hányan olvassák az ingyen küldözgetett Magyar Híreket hála Isten-nők igen szerény kis számol kapnánk Aki czl a ncmzolNzin dNzitcsü levelet irta m'askcpp tudja Mert a levélben az áll hogy ö van győződve arról: én IS szívesen olvasom a Magyar Híreket! Ki kell ábrándítanom: egyáltalán nem olvasom legfeljebb csak átlapozom Azért hogy kipécézzem: milyen hazugságokkal traktálják megint a Benczúr utcából a magyar emig-ránsokat Aztán félre is dobom De mond ez a Icvcl még többel is Például 'azt hogy nyilván min-denki elismeri a sziats efyedüiálló fejlődést amin ez a lap négy év HUNGÁRIÁM LIFE amerikai szenátor nyilatkozata romániai földrengés pro-pagandaújsagjá-nak Európai Egyesült Államok mint politikai és katonai nagyhatalom — ez köve-telhetné a Szovjetunió által jogta-lanul megszállt közép- - és kelet-európ- ai államok fel-szabadulását Semmiféle megegyezés (Jalta) sem 'békekötés (Pá-rizs) nem adott jogot a Szovjetuniónak nyolc kö-zép- és kelet-európ- ai ország megszállására több mint 100 millió ember leigázásá-r- a Ezt a lehetetlen helyze-tet csak Nyugat-Európ- a po-litikai és katonai gyengesé-ge teszi lehelövé Moszkvá-nak 3 Hazánk felszabadulását is csak egy politikailag is nagyhatalommá vált Nyugat-E-urópától várhatjuk hi-szen csak az európaiak el-sőrendű érdeke az egysé-ges (Közép- - és Kelet-Európ- át is magában foglaló) Európa létrejötte 4 Csak az Európai Egye-sült Államok keretében re mélhetjük Európa legnagyobb prob-lémájának megoldását is: a nemzeti problémák el-simulását Az Európai Egyesült Ál-lamok keretében nemcsak az egyes államok hanem Európa valamennyi nemze-tisége teljes 'autonómiát él-vezne Megszűnne Európa átka: a kisebbségi kérdés mert egyszerűen nem volna „többség" és „kisebbség" hanem nemzetiségi autonó-miák egyenrangú egyesülé-se Egy nagy politikai (ka-tonai gazdasági egység len-ne az Európai Egyesült Ál-lamok amelynek keretében r l uwB áron mint meg cinek a maguk gazdag nem-zetiségi eletet Európa sok-színű nemzetei Ez volna — elsősorban — a Duna-medenc- e népei szá-mára is a nemzetiségi kér-dés megoldásának egyetlen lehetősége Megoldódna az elszakított területeken élő magyarok fennmaradásá-nak is a kérdése amely ma még szembeállít az utódállamok népeivel Egy évezredes problémára le-hetne pontot tenni ebben a térségben is amely szaka-dékot vont az itt élő népek között és lehetőséget adott a Keletről és Nyugatról jö-vő hódítóknak hogy ez a politikailag széthúzó terület könnyű zsákmányul szolgál-hasson hódító terveiknek AMERIKAI SZENÁTOR AZ 195G-O- S MAGYAR SZABADSÁGHARCRÓL Dole szenátor aki a Reagan-adm-inisztráció egyik legbefolyásosabb tagja a Szenátusban — abból az al-kalomból hogy megszavaz-ták: legyen 1986 október 30 a magyar szabadság-harc 30 évfordulója „Ma-gyar Szabadságharcos Nap" az Egyesült Államokban — kijelentette: Harminc évvel ez-előtt a szabadságszerető magyarok ezrei megkísé-relték hogy hazájukat a Szovjetunió elnyomása alól felszabadítsák Nem felejthetjük cl október 23 jelentőségét és azokat a hősöket sem akik életü-ket áldozták hazájuk sza-badsagáért Nem szabad (Folytatás a 2-i- k oldalon) tized alatt átment Nem ezt valóban nem vitathatja senki Már ami a kiállítást illeti Mert mindenkinek föltűnhet az évről évre jobb mi-nőségű papír az egyre szebb nyomdatechnika a gazdagodó színes képanyag Nem a külsőségekben valóban nem lehet kifogásolnivalót találni Mert a propagandára nem sajnálják a pénzt Budapesten! Ami igaz igaz: bizonyos irányú fejlődést a tartalomban is észre-vehettünk A Magyar Hírek stílusa írásainak hangja az évek folya-mán kifinomultabb raffináltabb lett Ezzel persze nem akarom azt mondani hogy az emigránsok részére nyomtatott Magyar Hírekben valaha is olvashattunk volna egy rossz szót is a disszidensekröl (mint ahogy olvashattunk minden más hazai újságban az imperialisták zsoldjába állt fasisztákról) mert ennél a lapnál erre mindig nagyon ügyeltek Nem erről szó sincs De az is biztos hogy az utóbbi évek-ben ügyesebben „adják el" a propagandát mint regebben Nem lóg ki annyira az a bizonyos lóláb amikor a hazai viszonyokat dicsérik Igaz: ma már túl sokan járnak haza és még többekhez jutnak el ott-honi újságok melyek nem lakkozzák annyira a hazai valóságot mint tette éveken ál a Magyar Hírek Manapság níár nem lehet mindent elhitetni az emigránsokkal: ezért változott — ha úgy tetszik fejlő-dött — a Magyar Hírek kívül-bel- ül az utóbbi evek során Eltértünk a levéltől pedig lcgfranpánsabb mondatát meg nem is említettem A szerző ezzel teszi fel a koronát a müvére s akár egy hazugságverseny első dijára is pályázhatna vele A hazacsalogató újság rovatainak részletes ismertetése után így lelkendezik a levél-író: „Mindez még népszerűbbé' teszi a Magyar Hireket mely már eddig is a legmagasabb példányszámban olvasott magyar nyfelvű új-ság Amerikában és Kanadában" Nem érdemes vitatkozni Ilyen ostoba megállapítással meg vitatkozni sem éredemes Azt senki senircáfolja hogy a kontinensen — sőt az egész szabad világ-ban — a Iagyar Hírek a legnagyobb példányszámban terjesztett magyar- - nyelvű sajtótermék Mert ugyan hogyan tudna emigráns új-ság versengeni anyagi erőben a budapesti kormány propagandára {Folytatás a 4 oldalon) & tgf-- 8 -- aí- - '-rmHf-r'mFfJ}?~ "i"-i"''-":- V 'síhmí! r- - ' ' i " - á i - w J -- í -- ! _ _ _ - A sárospataki vár l%lVVVlil'VV-tlllt'lIV'fcTiTLlXtt'llTT'lttllT:V3- J Szaddam Husszein iraki elnök augusz-tus 2-á- n nem sokkal az iraki— iráni hábo-rú kirobbanásának hatodik évfordulója elölt s nem sokkal az első iraki békeje-vasl- at megtételének negyedik évfordulója után eléggé szokatlan módon nyílt levél-ben tett békejavaslalol Iránnak Az iraki elnök ebben az „iráni uralkodókhoz" inté-zett írásban először is kilátástalannak ítél-te az irániak által bejelentett döntő offen-zívat (KSiomeini ugyanis nem sokkal ko-rábban bejelentette hogy az 1986-o- s esz-tendő a Győzelem Éve lesz) amely sze-rinte „ismét vereséggel fog végződni" Majd hivatkozott arra hogy Irán 1982 jú-liusa- vagyis az iráni hadvezetés offenzív feliepésének kezdete óta 22 nagyobb táma-dást indított s ezek közül- - annak idején többet is végsőnek és döntőnek minősített: „Hogyan képzelik el hogy most kevesebb felszereléssel és emberrel cí tudják érni azt ami a legutóbbi hat esztendő során nem sikerült?" A négy békepont Szaddam Husszein ennek alapján hi-vatkozott arra hogy a háborúnak nem le-het katonai úton véget vetni s csak egy békeszerződés „mentheti meg azt ami megmaradt" Az iraki elnök ennek előrebocsátása után fogalmazta meg négypontos új béke-javaslatá- l: 1 Mindkét fél teljes mértékben és fel-tétel nélkül vonuljon issza a nemzetközi-leg elismert határokra 2 Cseréljék ki az összes hadifoglyot '! Kössenek békezerzödest amely sza-vatolja az ellenségeskedések beszünteté-sei az egymás belügyeibe való be nem avatkozást és egymás politikájának kölcsö-nös tiszteletben tartását 4 Mindkét fél vállaljon kötelezettsé-get hogy elősegíti a biztonságot és a sta-bilitást a térségben különösen pedig az Arab ( Perzsa )-öb-ölben Teheránban amint ez várhaló oll el-terelő hadműveletnek illetve a gyengeség jelének minősítették a bagdadi nyílt leve-let Arra hivatkoztak hogy az iraki elnök olyan feltételekel sorol fel amelyek nem tesznek különbséget a megbüntetendő ag-resszor és az agresszió áldozata között mert barmifele békelargyalásnak alapvető feltétele annak egyértelmű leszögezése hogy ki kezdte el a háborút Az iráni saj-tó arra is utalt hogy Szaddam Husszein 1982 nyarán kedvezőbb ajánlatot lelt: ak-kor bejelentette hogy egyoldalúan vissza-vonja csapatait a háború előtti határokra felkínálta a hadisarcot valamint azt hogy pártatlan nemzetközi bíróság állapítsa meg hogy ki volt az agresszor Khomcini azonban négy évvel ezelőtt ezeket a fel-tételekéi sem tartotta elégségesnek és ra-gaszkodott a mindmáig változatlan iráni fő követeléshez: Szaddam Husszein elnök és a Baalh-pár- t távozzék Irak éléről Eszerint tehát semmi jele annak hogy végéhez közeledik a két el nem kötelezeti ország véres katonai konfliktusa amely-ben a halottak száma alighanem megha-ladta- mar az egymilliót a sebesültek és hontalanok száma a több milliót az anya-gi károkat pedig százmilliárdokkal kell mérni És mivel mindkét ország fő jöve-delmi forrása az olaj az olajárak látvá-nyos összeroppanása s egyidejűleg a ka-tonai kiadások növekedése súlyos aegpró- - ti ri Largttt Lufependa Onidíim WedJy faflHnrlinfiiiyi offenzívai báltatások elé állítja a polgári lakosságot Mi várható a továbbiakban? Milyen szakaszok jellemezték a hábo-rú eddigi lefolyását? A háború első sza-kaszában amely 1980 szeptemberétől 1982 nyaráig tartott Iraké volt a kezdeménye-zés: elfoglalt több ezer négyzetkilométer-nyi iráni területet megszilárdította ellen-őrzését a határfolyó a Satt el-Ar- ab egész övezetében és súlyos csapást mért az irá-ni olajfeldolgozó-kapacitásr- a Irán 1981 őszétől sorozatos ellentáma-dásokat indított s 1982 nyarára gyakorla-tilag kiszorította az iraki csapatokat az or-szág területéről Ekkor tette meg Szad-dam Husszein elnök első béke javaslatát amelyet a teheráni vezetők elutasitottak Véres szakaszok Á háború második szakaszára az ira-ki elnök által említett nagy véráldozalok-ka- l de kevés területi nyereséggel járó irá-ni támadások nyomták rá a bélyeget Ezek-ben a támadásokban jelentős szerepet ját-szottak a százezrével toborzott fiatal iráni önkéntesek akiket áthatott az a hit hogy a dicsőséges harctéri halállal azonnal a paradicsomba jutnak Van aki harmadik szakasznak minő-síti az 1984 tavaszától kialakult helyzetet amikor Irak a imodern francia Mirage va-dászbombázók és Exocet típusú rakéták segítségével megindította a támadásokat Kharg szigete az óriási iráni olajterminál valamint az öbölben közlekedő iráni tar-tályhajók illetve iráni olajai szállító kül-földi hajók ellen A katonai szakértők szerint ez volt a háború legkritikusabb szakasza mert ek-kor fenyegetett leginkább a konfliktus in-ternacionalizáló-dásának veszélye Bagdad az iráni olajexport teljes megbénításával fenyegetőzött mire Teherán kilátásba he-lyezte az iraki háborús erőfeszítéseket tá-mogató öböl-államo- k „megbüntetését" valamint az öbölből az Indiai-óceánb- a ve-zető Hormuz-szoro- s lezárását Az ettől va-ló félelem éleire galvanizálta az öböl Együttműködési Tanácsa fegyveres erői korábban jelképes koordinálási törekvé-seit Az USA álláspontja Washingtonban is terveket dolgoztak ki arra az esetre ha az iráni haditengeré-szeti erők megtámadnák az olajkonvojo-ka- l kísérő amerikai hadihajókat A köl-csönös fenyegetőzések szerencsére papí-ron maradtak amiben a hadban álló fe-lek kölcsönös józanságán Aúl — legalábbis a katonai szakértők véleménye szerint — szerepet játszott egyrészt az a körülmény hogy az irakiak a modern haditechnikát csak mérsékelt sikerrel tudták kamatoz-tatni másrészt az a körülmény hogy az irániak csak elvben tudták volna lezárni a Hormuz-szoros- t Ily módon az öböl vizeire kiterjesz-tett hadviselés sem jelentett új szakaszt a katonai konfliktus történetében s az 1985-ö- s roppant véráldozattal járó déli irá-ni offenzíva sem hisz nem tudta elérni kitűzött célját a Bagdad—Bászra straté-giai út átvágását Ettől kezdve írtak a ka-tonai szakértők a „se háború se béke" állapotról: állóháború amelyet időnként megszakítanak a komoly áldozatokkal já- - — Folytatás a 3 oldalon —
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, September 06, 1986 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1986-09-06 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000804 |
Description
Title | 000397 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | 'WlBil jfi ""i 1 H ®e- - ¥ -a-- W-1 Umj ttiftí4 WW f --S ?KiAe rfttSrii qj "fp rM í( it Jtt)JJrtflnr#IníA(ia ifcxu AtJjat -- f AJ JJL -- I Mm sokasig hanem Lilék t szabad nép lesz csuda dolgokat 8ZRZSENYI IIMUWaMflTmpWHHWl'IU'JUM Vol 39 34 XXXIX évfolyam 34 szám 1986 szeptember 6 szombat Ara: 75 cent Európa (és benne hazánk) problémájának megoldása H3 g99 W B Dole © Á A moszkvai Gorkij-parkba- n a rendőrség őrizetbe vette a Nemzetközi Béke-szervez- et két szovjet tagját mert a csernobili katasztrófával kapcsolatban röplapokat osztogattak — Reagan elnök engedélyt adott a NASA-na- k egy űr-repülőgép építésérc — Az amerikai képviselőház egy évi időtartamra minden földalatti atomrobbantás felfüggesztését javasolta ha a Szovjetunió beleegye-zik hogy a területén ellenőrző műszereket állítsanak fel — Róbert Galc ame-rikai orvos aki részt vett a csernobili katasztrófa áldozatainak kezelésében kijelentette: „Ezrekre rúg azoknak a száma akik atomsugárzás következté-ben rákot és főleg fehérvérüséget kaptak" — Brazília és Kína megállapodott hogy együtt műholdat gyártanak és bocsátanak fel az űrbe — Tíz török repü-lőgép bombázta az Irakba átmenekült kurd felkelők rejtekhelyeit az iraki kor-mány engedélyével — A kínai Senjang városban kísérleti jelleggel megnyílt az első értéktőzsde — A nizzai polgárok megharagudtak a rosszul működő postásokra és sztrájkba kezdtek: Saját postaszolgálatot szerveztek a külföldi leveleket meg Monté Carlóban adják fel (Kanada figyelem! Követendő pél-da?) — Henry Moorc a világhírű angol szobrász 88 éves korában elhunyt Több művét láthatjuk Toronto utcáin és múzeumaiban — Bolívia 221 milliárd dolláros kártérítést követel Spanyolországtól azért az aranyért amit a spa-nyolok 1492-t- ől 1800-i- g elvittek AZ EURÓPAI KÖZÖS PIAC Az Európai Egyesült Á-llamok létrejötte felé az el-&- ő lépési az Európai Közős Piac megalakulása jelenti A Közös Piac — habár döc-cenőkk- el — nagyszerűen bevált és elmondhatjuk hogy ma Nyugat-Európ- a gaz-daságilag óriás de politi-kailag törpe Bizonyítja tételünket az hogy a tagok létszáma egy-re növekszik olyan nagy a gazdasági vonzereje de po-litikailag Nyugat-Európ- a alig játszik szerepet a világ sorsának irányításában mi-vel egységes politikát nem képvisel Ez az utóbbi lény azzal a tragikus köriilmény-nye- l jár hogy még ma 41 évvel a második világhábo-rú befejezése után is Európa megszállási öve-zetekre oszlik és alig an beleszólása saját sorsá-nak alakításába IMM'IMWallftljyiMMy'lia Sürling György: ERŐTLEN KÍSÉRLETEK A Közös Piac megerősö-dése után létrejött az Euró-pai Parlament ahová a tagországok választások ré-vén küldik el képviselőiket Az Európai Parlament-nek azonban — politikai kérdésekben — nincs döntési joga csak tanács-adói szerepet tölt bcv MI-AKADALYO- ZZA A POLITIKAI EGYSÉGET? Egy szóval így felelhe-tünk: a széthúzás — Ez a széthúzás részben túlzott nacionalista okokra vezet-hető -- vissza másrészt mes-terségesen (Moszkva által szított) ideológiai eltérések-re A Szovjetunió ugyanis fél egy politikailag egysé-ges Nyugat-Európát- ól mely képes volna 'katonailag is erőegyensúlyt teremteni Európában Ezért vont vas-függönyt Európa (estén ke-resztül s ezért ellenzi kö römszakadtáig a két német állam 'egyesítésélé MIÉRT HIRDETJÜK MÉGIS AZ EURÓPAI EGYESÜLT ÁLLAMOK LÉTREJÖTTÉNEK SZÜKSÉGESSÉGÉT? 1 Csak egy politikailag egységes Európa lenne ké-pes megoldani korunk leg-égetőbb problémáját: „Allj!"-- t parancsolni a Szovjetunió világhódító terveinek Amíg Moszkva nom lát komoly politikai és katonai erőt Nyugat-Európába- n ad-dig nem mond le a kommu-nista terjeszkedésről és ez-zel továbbra is fennáll a vi-lág kettéosztottsága: min-den politikai és gazdasági probléma szülő oka min-den helyes kezdeményezés kerékkötője amelyek a vi-lág sorskérdéseinck rende-zését célozzák 2 Csak ha létrejönne az Bn í! H_ ü_ r B H Piros-fehér-zöldd- el ékesített levélpapíron meleg hangú levelet kéz-besített szamomra a napokban a posta A megtévesztő nemzeti szí-nű szalagdisz alatt a levélpapír tetején megtévesztő szöveg: MA-GYAR IIIREK - HUNGÁRIÁN LANGUAGE NEWSPAPER majd utána a cini: P O Bo 26241 Cleveland Ohio 44126 Tájékozatlan szamara ugy tűnik: Amerikában megjelenő magyar újságot akarnak figyelmébe ajánlani ezzel az uzlcti levéllel rábeszélendő hogy fizes-sen elő a lapra Dehat nem valószínű hogy legyen valaki az emigrációban akit az ügyes félrevezető trükkel lépre lehetne csalni A trükk ugyanis az hogy a húszegynéhány soros levél egyetlen mondatában sincs uta-lás arra A Magyar Hírek a Budapesten székelő Magyarok Világszö-vetségének hivatalos 'lapja és azt a Magyar Népköztársaságból kül-dözgetik kérés megrendelés nélkül az öl világrészen élő magyar emigránsoknak Aki a levelet irta ezt gondosan elhallgatja Vajon tényleg azt kép-zeli hogy akad olyan aki nem veszi észre: itt a hazai kormány népszerűsítéséről terjesztéséről van szó? Hogy a találó emigráns elnevezéssel hazacsalogató honvagyújságnak becé-zett képes magazint akarják a nyakára sózni — pénzért Igaz na-gyon méltányos évenként potom 19 dollárért (repülöpostával!) azt amit eddig ingyen kapott És fog is kapni ezentúl is boldog-boldogtala- n Mert a hazai kormánynak erre mindig lesz költségvetési kerete Előbb a Nemzeti Színház fölépítésére Ks ha netán ezentúl nem fogják kü'dcni annak aki sajnálja a ti-zenkilenc dollárt hát annyi baj legyen! Majd túléljük valahogy ezt a csapást is Mert ha körkérdést intéznénk az emigránsokhoz: vajon hányan olvassák az ingyen küldözgetett Magyar Híreket hála Isten-nők igen szerény kis számol kapnánk Aki czl a ncmzolNzin dNzitcsü levelet irta m'askcpp tudja Mert a levélben az áll hogy ö van győződve arról: én IS szívesen olvasom a Magyar Híreket! Ki kell ábrándítanom: egyáltalán nem olvasom legfeljebb csak átlapozom Azért hogy kipécézzem: milyen hazugságokkal traktálják megint a Benczúr utcából a magyar emig-ránsokat Aztán félre is dobom De mond ez a Icvcl még többel is Például 'azt hogy nyilván min-denki elismeri a sziats efyedüiálló fejlődést amin ez a lap négy év HUNGÁRIÁM LIFE amerikai szenátor nyilatkozata romániai földrengés pro-pagandaújsagjá-nak Európai Egyesült Államok mint politikai és katonai nagyhatalom — ez köve-telhetné a Szovjetunió által jogta-lanul megszállt közép- - és kelet-európ- ai államok fel-szabadulását Semmiféle megegyezés (Jalta) sem 'békekötés (Pá-rizs) nem adott jogot a Szovjetuniónak nyolc kö-zép- és kelet-európ- ai ország megszállására több mint 100 millió ember leigázásá-r- a Ezt a lehetetlen helyze-tet csak Nyugat-Európ- a po-litikai és katonai gyengesé-ge teszi lehelövé Moszkvá-nak 3 Hazánk felszabadulását is csak egy politikailag is nagyhatalommá vált Nyugat-E-urópától várhatjuk hi-szen csak az európaiak el-sőrendű érdeke az egysé-ges (Közép- - és Kelet-Európ- át is magában foglaló) Európa létrejötte 4 Csak az Európai Egye-sült Államok keretében re mélhetjük Európa legnagyobb prob-lémájának megoldását is: a nemzeti problémák el-simulását Az Európai Egyesült Ál-lamok keretében nemcsak az egyes államok hanem Európa valamennyi nemze-tisége teljes 'autonómiát él-vezne Megszűnne Európa átka: a kisebbségi kérdés mert egyszerűen nem volna „többség" és „kisebbség" hanem nemzetiségi autonó-miák egyenrangú egyesülé-se Egy nagy politikai (ka-tonai gazdasági egység len-ne az Európai Egyesült Ál-lamok amelynek keretében r l uwB áron mint meg cinek a maguk gazdag nem-zetiségi eletet Európa sok-színű nemzetei Ez volna — elsősorban — a Duna-medenc- e népei szá-mára is a nemzetiségi kér-dés megoldásának egyetlen lehetősége Megoldódna az elszakított területeken élő magyarok fennmaradásá-nak is a kérdése amely ma még szembeállít az utódállamok népeivel Egy évezredes problémára le-hetne pontot tenni ebben a térségben is amely szaka-dékot vont az itt élő népek között és lehetőséget adott a Keletről és Nyugatról jö-vő hódítóknak hogy ez a politikailag széthúzó terület könnyű zsákmányul szolgál-hasson hódító terveiknek AMERIKAI SZENÁTOR AZ 195G-O- S MAGYAR SZABADSÁGHARCRÓL Dole szenátor aki a Reagan-adm-inisztráció egyik legbefolyásosabb tagja a Szenátusban — abból az al-kalomból hogy megszavaz-ták: legyen 1986 október 30 a magyar szabadság-harc 30 évfordulója „Ma-gyar Szabadságharcos Nap" az Egyesült Államokban — kijelentette: Harminc évvel ez-előtt a szabadságszerető magyarok ezrei megkísé-relték hogy hazájukat a Szovjetunió elnyomása alól felszabadítsák Nem felejthetjük cl október 23 jelentőségét és azokat a hősöket sem akik életü-ket áldozták hazájuk sza-badsagáért Nem szabad (Folytatás a 2-i- k oldalon) tized alatt átment Nem ezt valóban nem vitathatja senki Már ami a kiállítást illeti Mert mindenkinek föltűnhet az évről évre jobb mi-nőségű papír az egyre szebb nyomdatechnika a gazdagodó színes képanyag Nem a külsőségekben valóban nem lehet kifogásolnivalót találni Mert a propagandára nem sajnálják a pénzt Budapesten! Ami igaz igaz: bizonyos irányú fejlődést a tartalomban is észre-vehettünk A Magyar Hírek stílusa írásainak hangja az évek folya-mán kifinomultabb raffináltabb lett Ezzel persze nem akarom azt mondani hogy az emigránsok részére nyomtatott Magyar Hírekben valaha is olvashattunk volna egy rossz szót is a disszidensekröl (mint ahogy olvashattunk minden más hazai újságban az imperialisták zsoldjába állt fasisztákról) mert ennél a lapnál erre mindig nagyon ügyeltek Nem erről szó sincs De az is biztos hogy az utóbbi évek-ben ügyesebben „adják el" a propagandát mint regebben Nem lóg ki annyira az a bizonyos lóláb amikor a hazai viszonyokat dicsérik Igaz: ma már túl sokan járnak haza és még többekhez jutnak el ott-honi újságok melyek nem lakkozzák annyira a hazai valóságot mint tette éveken ál a Magyar Hírek Manapság níár nem lehet mindent elhitetni az emigránsokkal: ezért változott — ha úgy tetszik fejlő-dött — a Magyar Hírek kívül-bel- ül az utóbbi evek során Eltértünk a levéltől pedig lcgfranpánsabb mondatát meg nem is említettem A szerző ezzel teszi fel a koronát a müvére s akár egy hazugságverseny első dijára is pályázhatna vele A hazacsalogató újság rovatainak részletes ismertetése után így lelkendezik a levél-író: „Mindez még népszerűbbé' teszi a Magyar Hireket mely már eddig is a legmagasabb példányszámban olvasott magyar nyfelvű új-ság Amerikában és Kanadában" Nem érdemes vitatkozni Ilyen ostoba megállapítással meg vitatkozni sem éredemes Azt senki senircáfolja hogy a kontinensen — sőt az egész szabad világ-ban — a Iagyar Hírek a legnagyobb példányszámban terjesztett magyar- - nyelvű sajtótermék Mert ugyan hogyan tudna emigráns új-ság versengeni anyagi erőben a budapesti kormány propagandára {Folytatás a 4 oldalon) & tgf-- 8 -- aí- - '-rmHf-r'mFfJ}?~ "i"-i"''-":- V 'síhmí! r- - ' ' i " - á i - w J -- í -- ! _ _ _ - A sárospataki vár l%lVVVlil'VV-tlllt'lIV'fcTiTLlXtt'llTT'lttllT:V3- J Szaddam Husszein iraki elnök augusz-tus 2-á- n nem sokkal az iraki— iráni hábo-rú kirobbanásának hatodik évfordulója elölt s nem sokkal az első iraki békeje-vasl- at megtételének negyedik évfordulója után eléggé szokatlan módon nyílt levél-ben tett békejavaslalol Iránnak Az iraki elnök ebben az „iráni uralkodókhoz" inté-zett írásban először is kilátástalannak ítél-te az irániak által bejelentett döntő offen-zívat (KSiomeini ugyanis nem sokkal ko-rábban bejelentette hogy az 1986-o- s esz-tendő a Győzelem Éve lesz) amely sze-rinte „ismét vereséggel fog végződni" Majd hivatkozott arra hogy Irán 1982 jú-liusa- vagyis az iráni hadvezetés offenzív feliepésének kezdete óta 22 nagyobb táma-dást indított s ezek közül- - annak idején többet is végsőnek és döntőnek minősített: „Hogyan képzelik el hogy most kevesebb felszereléssel és emberrel cí tudják érni azt ami a legutóbbi hat esztendő során nem sikerült?" A négy békepont Szaddam Husszein ennek alapján hi-vatkozott arra hogy a háborúnak nem le-het katonai úton véget vetni s csak egy békeszerződés „mentheti meg azt ami megmaradt" Az iraki elnök ennek előrebocsátása után fogalmazta meg négypontos új béke-javaslatá- l: 1 Mindkét fél teljes mértékben és fel-tétel nélkül vonuljon issza a nemzetközi-leg elismert határokra 2 Cseréljék ki az összes hadifoglyot '! Kössenek békezerzödest amely sza-vatolja az ellenségeskedések beszünteté-sei az egymás belügyeibe való be nem avatkozást és egymás politikájának kölcsö-nös tiszteletben tartását 4 Mindkét fél vállaljon kötelezettsé-get hogy elősegíti a biztonságot és a sta-bilitást a térségben különösen pedig az Arab ( Perzsa )-öb-ölben Teheránban amint ez várhaló oll el-terelő hadműveletnek illetve a gyengeség jelének minősítették a bagdadi nyílt leve-let Arra hivatkoztak hogy az iraki elnök olyan feltételekel sorol fel amelyek nem tesznek különbséget a megbüntetendő ag-resszor és az agresszió áldozata között mert barmifele békelargyalásnak alapvető feltétele annak egyértelmű leszögezése hogy ki kezdte el a háborút Az iráni saj-tó arra is utalt hogy Szaddam Husszein 1982 nyarán kedvezőbb ajánlatot lelt: ak-kor bejelentette hogy egyoldalúan vissza-vonja csapatait a háború előtti határokra felkínálta a hadisarcot valamint azt hogy pártatlan nemzetközi bíróság állapítsa meg hogy ki volt az agresszor Khomcini azonban négy évvel ezelőtt ezeket a fel-tételekéi sem tartotta elégségesnek és ra-gaszkodott a mindmáig változatlan iráni fő követeléshez: Szaddam Husszein elnök és a Baalh-pár- t távozzék Irak éléről Eszerint tehát semmi jele annak hogy végéhez közeledik a két el nem kötelezeti ország véres katonai konfliktusa amely-ben a halottak száma alighanem megha-ladta- mar az egymilliót a sebesültek és hontalanok száma a több milliót az anya-gi károkat pedig százmilliárdokkal kell mérni És mivel mindkét ország fő jöve-delmi forrása az olaj az olajárak látvá-nyos összeroppanása s egyidejűleg a ka-tonai kiadások növekedése súlyos aegpró- - ti ri Largttt Lufependa Onidíim WedJy faflHnrlinfiiiyi offenzívai báltatások elé állítja a polgári lakosságot Mi várható a továbbiakban? Milyen szakaszok jellemezték a hábo-rú eddigi lefolyását? A háború első sza-kaszában amely 1980 szeptemberétől 1982 nyaráig tartott Iraké volt a kezdeménye-zés: elfoglalt több ezer négyzetkilométer-nyi iráni területet megszilárdította ellen-őrzését a határfolyó a Satt el-Ar- ab egész övezetében és súlyos csapást mért az irá-ni olajfeldolgozó-kapacitásr- a Irán 1981 őszétől sorozatos ellentáma-dásokat indított s 1982 nyarára gyakorla-tilag kiszorította az iraki csapatokat az or-szág területéről Ekkor tette meg Szad-dam Husszein elnök első béke javaslatát amelyet a teheráni vezetők elutasitottak Véres szakaszok Á háború második szakaszára az ira-ki elnök által említett nagy véráldozalok-ka- l de kevés területi nyereséggel járó irá-ni támadások nyomták rá a bélyeget Ezek-ben a támadásokban jelentős szerepet ját-szottak a százezrével toborzott fiatal iráni önkéntesek akiket áthatott az a hit hogy a dicsőséges harctéri halállal azonnal a paradicsomba jutnak Van aki harmadik szakasznak minő-síti az 1984 tavaszától kialakult helyzetet amikor Irak a imodern francia Mirage va-dászbombázók és Exocet típusú rakéták segítségével megindította a támadásokat Kharg szigete az óriási iráni olajterminál valamint az öbölben közlekedő iráni tar-tályhajók illetve iráni olajai szállító kül-földi hajók ellen A katonai szakértők szerint ez volt a háború legkritikusabb szakasza mert ek-kor fenyegetett leginkább a konfliktus in-ternacionalizáló-dásának veszélye Bagdad az iráni olajexport teljes megbénításával fenyegetőzött mire Teherán kilátásba he-lyezte az iraki háborús erőfeszítéseket tá-mogató öböl-államo- k „megbüntetését" valamint az öbölből az Indiai-óceánb- a ve-zető Hormuz-szoro- s lezárását Az ettől va-ló félelem éleire galvanizálta az öböl Együttműködési Tanácsa fegyveres erői korábban jelképes koordinálási törekvé-seit Az USA álláspontja Washingtonban is terveket dolgoztak ki arra az esetre ha az iráni haditengeré-szeti erők megtámadnák az olajkonvojo-ka- l kísérő amerikai hadihajókat A köl-csönös fenyegetőzések szerencsére papí-ron maradtak amiben a hadban álló fe-lek kölcsönös józanságán Aúl — legalábbis a katonai szakértők véleménye szerint — szerepet játszott egyrészt az a körülmény hogy az irakiak a modern haditechnikát csak mérsékelt sikerrel tudták kamatoz-tatni másrészt az a körülmény hogy az irániak csak elvben tudták volna lezárni a Hormuz-szoros- t Ily módon az öböl vizeire kiterjesz-tett hadviselés sem jelentett új szakaszt a katonai konfliktus történetében s az 1985-ö- s roppant véráldozattal járó déli irá-ni offenzíva sem hisz nem tudta elérni kitűzött célját a Bagdad—Bászra straté-giai út átvágását Ettől kezdve írtak a ka-tonai szakértők a „se háború se béke" állapotról: állóháború amelyet időnként megszakítanak a komoly áldozatokkal já- - — Folytatás a 3 oldalon — |
Tags
Comments
Post a Comment for 000397