000183b |
Previous | 1 of 8 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
IC—— KANADAI II PRICE 10 CENTS 9 kell aé% jőni l°l a— "A mi wnk a mgnig t v melr után ma lt vihitlm Mn i ir mvfcwnlliai ncmttti lrdiMiikkia fWT lu-J-- a -- r Intitvtl (gtigat [UkTCÍ -- " gyvt Wv htrdttii" TCrönnwuty (A Urrt VéifX Kttl f táliU lf I UitU ciU+ktl U ) li== 1 L ARA: 10 CENT fcCízíTas econd Claw Mail i20í"itf IKparímcm "- - I m FUL íCtfrL f-- L-iníAh-lvílf íll íS--- la " """ lDc7t'::-- n Road Toronto ÍTELEFO IE 6-03- 33 LAPJA A szeme ! t"Zd "e'YZtUe az hogy a problémákat a franciáknak lei mego:daniuk s külső segítségre sem az algíri De ii'M't %tn i párizsi parlament bizalma alapján még uralkodó leöfMtv ka-ma- ny sem számíthat A világ — éspedig úgy a de- - bjtrükis a? mint a kommunisták — tulajdonképpen csak vá-jij-- vi rézik rr og történni Sem közvetlenül sem az UNO után nem került az algíri incidens és a fencisrut? kettészakadásával fenyegető válság a világ többi ljlaJ-ína- k telőszéke elé A hírek arról számolnak be hogy az algíri "szabadságmozga-- Líf-ko- i csatlakoztak a Korzikában működő francia hatóságok va De [ej fr u yos hogy Coty elnök felhívja-- e Pflimlint a le- - nnc!:'i £'-- e meghívja e De Gaulíe-- t a kormányelnöki tiszt-if- i Aztan c zcnyos hogy De Gaulle ese-tni: tg rü -- ' gyorsan befejezést nyerne s Franciaország az fÜtz e'£' e" kommunistaellenes politikára állna át de ké-rte t jy 0e 3a le képes volna-- e végrehajtani ezt a programot? Me:es tycz' azért mert De Gaulle-na- k még nincs kormány- - fcóli U'íi:a a'a és nincs kellően tapasztalt garnitúrája sem 4ver erén nel De Gaulle kinevezését a kommunisták azon uj van h ír'' 2n t zonyos hogy Pflimlin lemondása után az új rr-- v te e 'uházm bizonyos fokú diktatórikus hatalommal ít-e- k t-a- ta: s volta eavedül attól foa füaaeni hoav a rend ise i ser±'eq a katonasáq kinek engedelmeskedik Az is - K--- M L- - nuAnA t'ii Lnrmínu aIcA rlrtlfia IaT ftlvan á-ápyr-ef-— tarvénybeiktatása amelynek következtében a -- b: rjr j-- e-t r-- a képviselőinek egy része el fogja veszteni cCi--í- t jc jtc eavütt foa bukni a kisebb és nagyobb poiiti- - -- ve e- - nerciások" tekintélyes része Pedig ezek a háttér--z- j arJasági politikai és pénzügyi szaktekintélyek Hogy íz algíri francia katonaság és Pflimlin-ne- k engedel- - Pwledí hadosztályok között háborúra kerüljön a sor az majd-- F kivin xirva A most folyó ügy ismét egyike azoknak ame-RM't- k ikirva-ikiratlan- ul önmaguktól kell megoldódniuk s ezzel Mesrt ?y o - -- !' független de mégis vele kapcsolatos az a - E e'iower Hruscsovhoz intézett válaszul a voros "-- - '-- ete egyik "békeajánlatára' Az USA elnöke i '-eml- lel hogy bármikor hajlandó Gnfbn szemé- - 3 :sszeulni Hrutcaowal ha a meobeszélés tárgya: -- e 'elszámolása a gyártás és a fegyverek ellen- - a" egyébként a Vasfüggöny mögötti országok alá-"ereze- tt gazdasági egyezményt amelynek értelrré- - s:e- - kommunista uralom alatt álló ország 1960-tó- l kez- - !3 :- :- ötéves tervek" alaoián foa termelni és fogyasz- - hí „„ IATÍnfkhan mint Vöröskíná- - tt fi - _ i_ f 1 Ul Uu?Vv -- j a i-- a is a aazaasaai Tuaaeuenseunc- - " "-- --- 1i francia --oo- oacs flotta Vak- - m az ajjj for_ ¥~rroz A flotta élén repulÖRépanya-'- ! L Vattából indulva pe klkoMíébe az i rrv A üoitgi ]obo ? r - l még v:::- - '-- e kettóskcrettt - a megfigyelők '_N"VTO haditenjre 'a'án vett réazt P ''ippe Auboy- - - házasán tár NvTtand tábor--" 7f méjr résrt-- ' ' '-- on máffik - k 'utott Val KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR csatlakozott az algíri hadse- - párt mely Franciaorszáp pártja nwkerest Coty államelnököt és kérte hoy ruházz M Dt Gaulle tábornokot a kért rendkívüli hatalommal éa bízza rá a kor mányzáat A párt vezetői kJ-íelentet-ték hoirv a nemfet által olyan Menvedélywen követelt nemzeti ejryséjret n kell valósítani meri ez- - k -'-f- Vx1 é zel áll va?y bukik Franciaor KENÉSEI HELYZET FRANCIAORSZÁGBAN világ Párizsra tekint kii-jrf&SbzC's-igai lamint a Francia-Marakkába- n és egész Francia Egyenlíti! Afriká-ban működő francit állami szervek is A Földközi-tenge- ri flotta egy rttze De Gaulle illetve Salán hívének Jelentette ki magit egy má-sik egység azonban amely három cirkálóból áll az algíri kikötő felé indult s ennek parancsnoka azt a közleményt adta le hogy a Pflimlinkorminy parancsainak fog Miután a konzervatív párt elnöke Pinay hiába kísérelt meg hogy D Gaulle és Pflimlin között egyestéget hozzon létre mott végre ma-ga Pflimlin küldött De Gaulleért aki még meg nem erősített hírek szerint Párizsba indult Gaulle és a kommunisták miniszterelnöksége nal általános sztrájkja követné — sót hírek szerint a mint-egy 2 millió kommunista párthoz tartozó munkás máris sztrájkba akar kezdeni De Gaulle elleni tüntetés gyanánt A De Gaulle-fél- e tehát további habár üdvös zűrzavar követné A külföldi sajtó egy része — sajnos egyebek között néhány kanadai napilap is — máris "fasisztának" nevezi De Gaullet illetve az ő pártját — hogy miért az rejtély Szerin-tünk csak az illeti ezzel a megbélyegző jelzővel az öreg szabad-ságharcost aki elhiszi Moszkvának hogy mindenkj "fasiszta" aki ki akarja irtani a kommunistákat Franciaországnak alkotmányreformra szüksége a párizsi nyelv ' grand commis" (a "nagyfejöek") néven ismer tulajdonképpen a megtestesítői a fanoa birodalmi esz-mének Ezek a háttérben dolgozó nagytekintélyű urak többek kö-zött azcrk akik Amerikával és Angliával a szoros kapcsolatot fenntartják s a kommunizmus terjedése ellen a legerősebb esz-közökkel rendelkeznek Amidőn tehát egy De Gaulle esetleg rövidesen kiirtaná a kommunistákat az utcáról és a köz életből ugyinekkor tönkretenné Franciaorszáonak Amerika és Anglia felé — és Nyugatnémetország felé — fennálló szoros kapcsolatait is A kommunistákat kiirtják a közéletből tett :__„! vtt A akiket (mindegyik fél tisztában van leginkább pedig De Gaulle Remél-- I hető azonban hogy a ma már elmaradhatatlan franciaországi kommunista akció maga után vonja azt a következményt hogy a kommunistákat végleg kiirtják a francia közéletből Eisenhower levele Hruscsovhoz őrzése éaz egész hidegháború felszimoléM beietrtv r©nm retek kérdését is Eisenhower ajánlata "sxóncki" felhívás volt amelyre a helyzet ismeretében nem éfktht iejawld véltsx — ahogy Hruscsov Wkeejánleta is egyedül szolgált s nem volt benne semmi pozitívum Amire a Kreml ma már képtelen reírrészhez francia konzervatív leghatal-masabb engedelmeskedni kormányalakítást végeredményben pfopajgemíarík ezt a Drooramct vég'e tudná haitani nagy lépéssel ím előre a vlág rabszolgaságba döntése felé vezető utón Aaonben az utóbb' évek tapasztalata azt mutatta hogy mennél szorosabbra fogják a gazdasági láncokat annál köze'ebb van a rabországok-ban a lázadás s ezzel együtt a felszabadulás =z szág IintriOfr' a nemiéi na?y többéjrének bizalma De Gaulle tábornokban ösazpon tosul t k11 mbíni a rend éí biztonság belTeéllítá#á-- val UKyanikkor Pflimlin beje-lentette a kéwiwílőháaban hojry Salán tábornok akit eddig a kormány képriielőjé-ne- k tekintettek áruló é a láaadokat meir fojtják büntet-ni Maid keserűen jetrvezte mer hory nem lenne értelme lenlezni a korzikai helyiét núlvoe voltát Alr'rbanmér mairmrázhat a h yxet aoal a vámryal h"" franciák ki-vannak maradni de KrT'Tcá-ta- n a frra'larn kV-hbantá- - Szerkeszti: F LÁSZLÓ legújabb is kormány sara ninwn magyarázat vem me-ntcé- fr A kommunisták által kéz-ben tartott wakazervezetek aitrájk-felhíviaok- at tettek közé tudnk olyan titko rendeletekről n melyek na rancao adUk aaon munká toknak akik Vtatenrjárak ban feryerfjrárakban dol-ffoxn- ak hojry zrezenek a párt áramára Matert és ferv-ve- rt A kommeaiata párt kö-römmel fnjrjral fojrja mer akadályozni a nemzeti erők hatalomra jutáaát mert tud-ja hory ez véet vet a vöcö maszUrnak éa ki foia -- nfirni e h tzaáruló bandát Franciar' zabból LEGÚJABB! PFLIMLiN LEMONDOTT Pierre Pflimlin francia miniszterelnök beadta lemondását s ezzel előkészítette az utat De Gaulle tábornok számára aki a hatalmat amint azt már megírtuk csak parlamentáris utón hajlandó átven-ni Pflimlin miniszterelnök azzal indokolja lemon dását hogy — bár 408 szavazatot kapott 165 bi zalmatlansági szavazattal szemben — a kommu nista szavazatok biztosítlak csupán neki a parla-menti többséget s hogy a kommunisták nélkül nem élvezi a franciák többségének bizalmát A párizsi megfigyelők véleménye szerint Pflim lin távozásának valódi oka az hogy képtelen meg akadályozni a szakadást egyrészt a párizsi köz-ponti kormány másrészt az algíri és korzikai na-cionalista pártütők között anélkül hogy polgár-háborúba ne sodorja Franciaországot Coty államelnök egyelőre nem fogadta el Pflim lin lemondását mondván hogy az ország jelen-legi helyzete nem bírná elviselni az üresedést a miniszterelnöki székben Coty kijelentette hogy nem ad megbízást De Gaulle tábornoknak kor-mányalakításra mindaddig amíg nem tárgyalt éz egyes pártok vezetőivel és meg nem győződött arrói hogy a parlamenti pártok többsége is a 67 éves De Gaulle tábornokot kívánja a kormány élén látni A mai helyzet Párizsban arra a kérdésre meg nem adott választ hogy sikerüt-- e De Gaullerwk megszerezni a parlamenti többséget vagy pedig a tábornok hívei a polgárháború megkock áztatá-sával is hatalomra juttatják a francia nacionalista vezért A mai parlamenti szavazás lényegében véve arra irányult hogy rendkívüli hatalmat bizto-sítson a kormánynak s ezzel egyelőre kiküszö-bölje a krónikus francia kormányválságok továb bi lehetőségeit s ezzel a negyedik francia köz-társaság alkotmánykrizisét áthidalja A Bourbon-palotában uralkodó hangulat hasonló volt ahhoz ami 1789-be- n a francia forradalom tetőfokán ural-kodott a nemzetgyűlésen amikor a nagy forra-dalom alkotmányjogi vívmányai buktak meg va-lamint akkor is amikor az 1940 évi vichy-- i par-lament megszavazta a diktátori hatalmat Pétain marsallnak A francia kommunisták továbbá a keresztény és a szocialista munkás szakszervezetek tünteté-seket helyeztek kilátásba a mai napra az egész országban hogy "megvédjék a köztársaság og folytonosságát" A baloldal megmozdulásai azt a veszélyt is hordják magukban hogy a jobbol-dali érzelmeikről ismert kerhata'mi alakulatok Az Egyesült Állimok komolyan gondo'nak ar ra hogy a francia események hatása alatt kivon ják katonai bázisaikat francia területről és áttele-pítik őket területére Ez sú-lyos csapás volna a francia gazdasági életre mely a NATO fennállása óta közel 100 millió dollár bevételre tett szert évenkmt az USA jó-voltából Az amerikaiak azonban nem szívesen tennék kockára berendezések értékét egy De Gaulle kor-mányzat alatt De Gaulle maga íöbbszór nylet-kozo- tt a NATO ellen s valószínű ha ő venné át a hatalmat akkor a bázisok jelentősége megszűnne Ha ped'g a elenlegi krizs végété' akkor a fran két A RÉGI Jlt'DAPBSTI ren- - dőréir vilájrhírfi hof- - nem olt olyan bűncse-lekmény melyet lerövi időn ne deritet tk volna Gyakori volt hotry külföldi rendőraégefc kökaon kértek-- néhány pe-- cialistát ha Wlönlefwen liomplikáH bünüryekHH A népi oeiroranim'i rendörnéjrről hűiéjr" a IejffontoaW tényf- - Toronto májú M&ombat and PublMied at Dosercourt Toront Pl B LK 6-0S- 83 rendbontás esetén azonnal akcióba lépnének s érv-nek nyomán De Gaulle tábornokot puccszeruen ha-talomra emelik A kommunisták vezetése alatt ló Confédération Générale munkás-szervez- et fek-hfvá- sa z általános sztrákra nemigen talált nyn tott fülekre a párizsi munkásság körében sem Egyébként Pflimlin eddigi miniszterelnök sze-mélyes tárgyalásokban áll De Gaulle tábornokkal akitől jelenleg azt hogy a tábornok vesso latba erkölcsi befolyását az algíri és kor-zikai pártütőknél hogy ezek a rendet nyugal-mat a francia nép és hadsereg méltóságát meg ne sértsék mindaddig amíg ez a francia nép jö-vőjére kiható súlyos válság meg nem oldódik De Gaulle tábornok a Pflimlinnel való tárgya-lás után olyan kijelentést tett hogy "bárhonnan Is lönne a rendzavarás ez a elen pillanatban súlyos következmények kockáztatásával járna" ígéretei tett azonban arra hogy érintkezésbe fog lépni az algíri és korzikai nacionalistákkal akiket szemé-lyesen jól ismer ezek De Gaulle tábornok bi-zalmát is teles mértékben élvezik és fel fogja őket hívni arra hogy példás magatartásukkal eny-hítsék a francia nép ezen súlyos óráiban fennálló belső és külső nehézségeket A helyzet kulcsa nagy mértékben elcnleg meg államelnök kezeiben van akinek elhatározá-sától függ hogy lemondását elfogadja-- o ebben az esetben majd hosszadalmas tárgyalá-sokba kezd-- e a pártok képviselőivel amint ez ed-dig szokás volt a francia parlamenti életben avagy azonnal De Gaullehoz fordul és új kormány-listát fog kérni a tábornok elnöksége alatt A francia válság tehát még mindig napról-napra súlyosbodik A nacionalista érzelmű fran-ciák akik kétségkívül többségben vannak az egész anyaországban Algírban és Korzikában is De Gaulle kormányát k(vánák Kérdés azonban az hogy De Gaulle milyen lépésekre határorra el magát a legközelebbi jövőben meg fog-- e elégedni egy olyan parlamenti többséggel amely-ben az 595 képviselő közül a 250 kommunista és még néhány baloldali s ellene lesznek' vagy a nemzeti erők nyomása alatt hajlandó egy olyan parlamenti többséget esetleg a fran-cia alkotmány megszorításait félretéve egyéb eszközökkel is biztosítani magának amely egy hosszabb életO nyugodt kormányzást jelentene a francia nép szántára Lapzártakor érkezett Nyugatnémetország alkotmányszerOen ca végrehajtó hatalom gyakorlása csak koalíció kormány útján képzelhető el amelyből a kommu-nisták nem hiányozhatnak Ezt pedtg az USA nem tűrhetné Katonai berendezéseit a kormány kom-munista tagjai vinnék Moszkvába úgyhogy a ti-toktartás h'ánya a francia terület kiurftését termo' szükségessé Igy már most a legutolsó szállítmá-nyokét német kikötőkbe irányították Valószínű-leg ide helyezik át a benzinszállltmányokat is Ami az irányított lövedékek kilóvőhelyeit illeti eddig jelentős tárgyalásokra nem került sor a franciákkal mert a sok kormányválság miatt méq meg sem lehetett kezdeni azokat Ezideg csak az angolokkal tortént megegyezés és fogták rövidesen az első Thor kilövőhelyeket felállítani A nyugatbarát centrum győzött az olasz választásokon lomi _ A r-u- i' vasárnap és he'fői általa- - 52 jléses többségbe A centrumnak ez az nos valasztasoror nyugatbarát centrum ra- - kommunisták rovására is ment Tehát tott győzelmet s ezzel a szenátusban 20 uleses a szélsőséggel szemben a józan középút Lxiua uiiim trl HnntAn felülkerekedni Olaszortzáaban nirnuXiiíiimimuiiiMiiiiiiMii iiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiimiiiiiiimiiiniimiiiiiiiiiiiiiiiiiimi iiiiiiiiiiiiniiiiiii arról a debb belül ki eset a voh i — ahol a Prt-- á is zo ezt nem lehet elmonda ni Pénzjutalmakkal serken-tik a lakotaáROt a bOnOtoek felderftéaében való köaremű-ködéar- e Mint leirutóbb olvaa 10000 forint jutalmat tűztek ki aki a Róza Ferencutcai portakocai rab-lójának nyomára veteti aa ártatlanok ineirktattáaában tökélete de ejryiHként §ye-Utgyo- tt mai rendőríéiret 19VS 31 Kditcd 996 Koad ION kérte minden Coty Pflimlin más lesz ott jutott volt tuk annak IIIRTÉKKS budapesti hí tóaáfrok közleménye azerini 1958 juniua elejével 18 éwrt a háború után vi?ntaáü1tják a oepjli azabad kikötő vám-mentes aaolffálatát AHCKNTINA koimnnaiaU pártjának divatába lapja a NLa Hóra" melyet Paren 1960ben betiltott mája 1 őta iámét mejrjelenik Buwoa Airesben V' v Li MJ
Object Description
Rating | |
Title | Kanadai Magyarsag, May 31, 1958 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1958-05-31 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Kanad000099 |
Description
Title | 000183b |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | IC—— KANADAI II PRICE 10 CENTS 9 kell aé% jőni l°l a— "A mi wnk a mgnig t v melr után ma lt vihitlm Mn i ir mvfcwnlliai ncmttti lrdiMiikkia fWT lu-J-- a -- r Intitvtl (gtigat [UkTCÍ -- " gyvt Wv htrdttii" TCrönnwuty (A Urrt VéifX Kttl f táliU lf I UitU ciU+ktl U ) li== 1 L ARA: 10 CENT fcCízíTas econd Claw Mail i20í"itf IKparímcm "- - I m FUL íCtfrL f-- L-iníAh-lvílf íll íS--- la " """ lDc7t'::-- n Road Toronto ÍTELEFO IE 6-03- 33 LAPJA A szeme ! t"Zd "e'YZtUe az hogy a problémákat a franciáknak lei mego:daniuk s külső segítségre sem az algíri De ii'M't %tn i párizsi parlament bizalma alapján még uralkodó leöfMtv ka-ma- ny sem számíthat A világ — éspedig úgy a de- - bjtrükis a? mint a kommunisták — tulajdonképpen csak vá-jij-- vi rézik rr og történni Sem közvetlenül sem az UNO után nem került az algíri incidens és a fencisrut? kettészakadásával fenyegető válság a világ többi ljlaJ-ína- k telőszéke elé A hírek arról számolnak be hogy az algíri "szabadságmozga-- Líf-ko- i csatlakoztak a Korzikában működő francia hatóságok va De [ej fr u yos hogy Coty elnök felhívja-- e Pflimlint a le- - nnc!:'i £'-- e meghívja e De Gaulíe-- t a kormányelnöki tiszt-if- i Aztan c zcnyos hogy De Gaulle ese-tni: tg rü -- ' gyorsan befejezést nyerne s Franciaország az fÜtz e'£' e" kommunistaellenes politikára állna át de ké-rte t jy 0e 3a le képes volna-- e végrehajtani ezt a programot? Me:es tycz' azért mert De Gaulle-na- k még nincs kormány- - fcóli U'íi:a a'a és nincs kellően tapasztalt garnitúrája sem 4ver erén nel De Gaulle kinevezését a kommunisták azon uj van h ír'' 2n t zonyos hogy Pflimlin lemondása után az új rr-- v te e 'uházm bizonyos fokú diktatórikus hatalommal ít-e- k t-a- ta: s volta eavedül attól foa füaaeni hoav a rend ise i ser±'eq a katonasáq kinek engedelmeskedik Az is - K--- M L- - nuAnA t'ii Lnrmínu aIcA rlrtlfia IaT ftlvan á-ápyr-ef-— tarvénybeiktatása amelynek következtében a -- b: rjr j-- e-t r-- a képviselőinek egy része el fogja veszteni cCi--í- t jc jtc eavütt foa bukni a kisebb és nagyobb poiiti- - -- ve e- - nerciások" tekintélyes része Pedig ezek a háttér--z- j arJasági politikai és pénzügyi szaktekintélyek Hogy íz algíri francia katonaság és Pflimlin-ne- k engedel- - Pwledí hadosztályok között háborúra kerüljön a sor az majd-- F kivin xirva A most folyó ügy ismét egyike azoknak ame-RM't- k ikirva-ikiratlan- ul önmaguktól kell megoldódniuk s ezzel Mesrt ?y o - -- !' független de mégis vele kapcsolatos az a - E e'iower Hruscsovhoz intézett válaszul a voros "-- - '-- ete egyik "békeajánlatára' Az USA elnöke i '-eml- lel hogy bármikor hajlandó Gnfbn szemé- - 3 :sszeulni Hrutcaowal ha a meobeszélés tárgya: -- e 'elszámolása a gyártás és a fegyverek ellen- - a" egyébként a Vasfüggöny mögötti országok alá-"ereze- tt gazdasági egyezményt amelynek értelrré- - s:e- - kommunista uralom alatt álló ország 1960-tó- l kez- - !3 :- :- ötéves tervek" alaoián foa termelni és fogyasz- - hí „„ IATÍnfkhan mint Vöröskíná- - tt fi - _ i_ f 1 Ul Uu?Vv -- j a i-- a is a aazaasaai Tuaaeuenseunc- - " "-- --- 1i francia --oo- oacs flotta Vak- - m az ajjj for_ ¥~rroz A flotta élén repulÖRépanya-'- ! L Vattából indulva pe klkoMíébe az i rrv A üoitgi ]obo ? r - l még v:::- - '-- e kettóskcrettt - a megfigyelők '_N"VTO haditenjre 'a'án vett réazt P ''ippe Auboy- - - házasán tár NvTtand tábor--" 7f méjr résrt-- ' ' '-- on máffik - k 'utott Val KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ MAGYAR csatlakozott az algíri hadse- - párt mely Franciaorszáp pártja nwkerest Coty államelnököt és kérte hoy ruházz M Dt Gaulle tábornokot a kért rendkívüli hatalommal éa bízza rá a kor mányzáat A párt vezetői kJ-íelentet-ték hoirv a nemfet által olyan Menvedélywen követelt nemzeti ejryséjret n kell valósítani meri ez- - k -'-f- Vx1 é zel áll va?y bukik Franciaor KENÉSEI HELYZET FRANCIAORSZÁGBAN világ Párizsra tekint kii-jrf&SbzC's-igai lamint a Francia-Marakkába- n és egész Francia Egyenlíti! Afriká-ban működő francit állami szervek is A Földközi-tenge- ri flotta egy rttze De Gaulle illetve Salán hívének Jelentette ki magit egy má-sik egység azonban amely három cirkálóból áll az algíri kikötő felé indult s ennek parancsnoka azt a közleményt adta le hogy a Pflimlinkorminy parancsainak fog Miután a konzervatív párt elnöke Pinay hiába kísérelt meg hogy D Gaulle és Pflimlin között egyestéget hozzon létre mott végre ma-ga Pflimlin küldött De Gaulleért aki még meg nem erősített hírek szerint Párizsba indult Gaulle és a kommunisták miniszterelnöksége nal általános sztrájkja követné — sót hírek szerint a mint-egy 2 millió kommunista párthoz tartozó munkás máris sztrájkba akar kezdeni De Gaulle elleni tüntetés gyanánt A De Gaulle-fél- e tehát további habár üdvös zűrzavar követné A külföldi sajtó egy része — sajnos egyebek között néhány kanadai napilap is — máris "fasisztának" nevezi De Gaullet illetve az ő pártját — hogy miért az rejtély Szerin-tünk csak az illeti ezzel a megbélyegző jelzővel az öreg szabad-ságharcost aki elhiszi Moszkvának hogy mindenkj "fasiszta" aki ki akarja irtani a kommunistákat Franciaországnak alkotmányreformra szüksége a párizsi nyelv ' grand commis" (a "nagyfejöek") néven ismer tulajdonképpen a megtestesítői a fanoa birodalmi esz-mének Ezek a háttérben dolgozó nagytekintélyű urak többek kö-zött azcrk akik Amerikával és Angliával a szoros kapcsolatot fenntartják s a kommunizmus terjedése ellen a legerősebb esz-közökkel rendelkeznek Amidőn tehát egy De Gaulle esetleg rövidesen kiirtaná a kommunistákat az utcáról és a köz életből ugyinekkor tönkretenné Franciaorszáonak Amerika és Anglia felé — és Nyugatnémetország felé — fennálló szoros kapcsolatait is A kommunistákat kiirtják a közéletből tett :__„! vtt A akiket (mindegyik fél tisztában van leginkább pedig De Gaulle Remél-- I hető azonban hogy a ma már elmaradhatatlan franciaországi kommunista akció maga után vonja azt a következményt hogy a kommunistákat végleg kiirtják a francia közéletből Eisenhower levele Hruscsovhoz őrzése éaz egész hidegháború felszimoléM beietrtv r©nm retek kérdését is Eisenhower ajánlata "sxóncki" felhívás volt amelyre a helyzet ismeretében nem éfktht iejawld véltsx — ahogy Hruscsov Wkeejánleta is egyedül szolgált s nem volt benne semmi pozitívum Amire a Kreml ma már képtelen reírrészhez francia konzervatív leghatal-masabb engedelmeskedni kormányalakítást végeredményben pfopajgemíarík ezt a Drooramct vég'e tudná haitani nagy lépéssel ím előre a vlág rabszolgaságba döntése felé vezető utón Aaonben az utóbb' évek tapasztalata azt mutatta hogy mennél szorosabbra fogják a gazdasági láncokat annál köze'ebb van a rabországok-ban a lázadás s ezzel együtt a felszabadulás =z szág IintriOfr' a nemiéi na?y többéjrének bizalma De Gaulle tábornokban ösazpon tosul t k11 mbíni a rend éí biztonság belTeéllítá#á-- val UKyanikkor Pflimlin beje-lentette a kéwiwílőháaban hojry Salán tábornok akit eddig a kormány képriielőjé-ne- k tekintettek áruló é a láaadokat meir fojtják büntet-ni Maid keserűen jetrvezte mer hory nem lenne értelme lenlezni a korzikai helyiét núlvoe voltát Alr'rbanmér mairmrázhat a h yxet aoal a vámryal h"" franciák ki-vannak maradni de KrT'Tcá-ta- n a frra'larn kV-hbantá- - Szerkeszti: F LÁSZLÓ legújabb is kormány sara ninwn magyarázat vem me-ntcé- fr A kommunisták által kéz-ben tartott wakazervezetek aitrájk-felhíviaok- at tettek közé tudnk olyan titko rendeletekről n melyek na rancao adUk aaon munká toknak akik Vtatenrjárak ban feryerfjrárakban dol-ffoxn- ak hojry zrezenek a párt áramára Matert és ferv-ve- rt A kommeaiata párt kö-römmel fnjrjral fojrja mer akadályozni a nemzeti erők hatalomra jutáaát mert tud-ja hory ez véet vet a vöcö maszUrnak éa ki foia -- nfirni e h tzaáruló bandát Franciar' zabból LEGÚJABB! PFLIMLiN LEMONDOTT Pierre Pflimlin francia miniszterelnök beadta lemondását s ezzel előkészítette az utat De Gaulle tábornok számára aki a hatalmat amint azt már megírtuk csak parlamentáris utón hajlandó átven-ni Pflimlin miniszterelnök azzal indokolja lemon dását hogy — bár 408 szavazatot kapott 165 bi zalmatlansági szavazattal szemben — a kommu nista szavazatok biztosítlak csupán neki a parla-menti többséget s hogy a kommunisták nélkül nem élvezi a franciák többségének bizalmát A párizsi megfigyelők véleménye szerint Pflim lin távozásának valódi oka az hogy képtelen meg akadályozni a szakadást egyrészt a párizsi köz-ponti kormány másrészt az algíri és korzikai na-cionalista pártütők között anélkül hogy polgár-háborúba ne sodorja Franciaországot Coty államelnök egyelőre nem fogadta el Pflim lin lemondását mondván hogy az ország jelen-legi helyzete nem bírná elviselni az üresedést a miniszterelnöki székben Coty kijelentette hogy nem ad megbízást De Gaulle tábornoknak kor-mányalakításra mindaddig amíg nem tárgyalt éz egyes pártok vezetőivel és meg nem győződött arrói hogy a parlamenti pártok többsége is a 67 éves De Gaulle tábornokot kívánja a kormány élén látni A mai helyzet Párizsban arra a kérdésre meg nem adott választ hogy sikerüt-- e De Gaullerwk megszerezni a parlamenti többséget vagy pedig a tábornok hívei a polgárháború megkock áztatá-sával is hatalomra juttatják a francia nacionalista vezért A mai parlamenti szavazás lényegében véve arra irányult hogy rendkívüli hatalmat bizto-sítson a kormánynak s ezzel egyelőre kiküszö-bölje a krónikus francia kormányválságok továb bi lehetőségeit s ezzel a negyedik francia köz-társaság alkotmánykrizisét áthidalja A Bourbon-palotában uralkodó hangulat hasonló volt ahhoz ami 1789-be- n a francia forradalom tetőfokán ural-kodott a nemzetgyűlésen amikor a nagy forra-dalom alkotmányjogi vívmányai buktak meg va-lamint akkor is amikor az 1940 évi vichy-- i par-lament megszavazta a diktátori hatalmat Pétain marsallnak A francia kommunisták továbbá a keresztény és a szocialista munkás szakszervezetek tünteté-seket helyeztek kilátásba a mai napra az egész országban hogy "megvédjék a köztársaság og folytonosságát" A baloldal megmozdulásai azt a veszélyt is hordják magukban hogy a jobbol-dali érzelmeikről ismert kerhata'mi alakulatok Az Egyesült Állimok komolyan gondo'nak ar ra hogy a francia események hatása alatt kivon ják katonai bázisaikat francia területről és áttele-pítik őket területére Ez sú-lyos csapás volna a francia gazdasági életre mely a NATO fennállása óta közel 100 millió dollár bevételre tett szert évenkmt az USA jó-voltából Az amerikaiak azonban nem szívesen tennék kockára berendezések értékét egy De Gaulle kor-mányzat alatt De Gaulle maga íöbbszór nylet-kozo- tt a NATO ellen s valószínű ha ő venné át a hatalmat akkor a bázisok jelentősége megszűnne Ha ped'g a elenlegi krizs végété' akkor a fran két A RÉGI Jlt'DAPBSTI ren- - dőréir vilájrhírfi hof- - nem olt olyan bűncse-lekmény melyet lerövi időn ne deritet tk volna Gyakori volt hotry külföldi rendőraégefc kökaon kértek-- néhány pe-- cialistát ha Wlönlefwen liomplikáH bünüryekHH A népi oeiroranim'i rendörnéjrről hűiéjr" a IejffontoaW tényf- - Toronto májú M&ombat and PublMied at Dosercourt Toront Pl B LK 6-0S- 83 rendbontás esetén azonnal akcióba lépnének s érv-nek nyomán De Gaulle tábornokot puccszeruen ha-talomra emelik A kommunisták vezetése alatt ló Confédération Générale munkás-szervez- et fek-hfvá- sa z általános sztrákra nemigen talált nyn tott fülekre a párizsi munkásság körében sem Egyébként Pflimlin eddigi miniszterelnök sze-mélyes tárgyalásokban áll De Gaulle tábornokkal akitől jelenleg azt hogy a tábornok vesso latba erkölcsi befolyását az algíri és kor-zikai pártütőknél hogy ezek a rendet nyugal-mat a francia nép és hadsereg méltóságát meg ne sértsék mindaddig amíg ez a francia nép jö-vőjére kiható súlyos válság meg nem oldódik De Gaulle tábornok a Pflimlinnel való tárgya-lás után olyan kijelentést tett hogy "bárhonnan Is lönne a rendzavarás ez a elen pillanatban súlyos következmények kockáztatásával járna" ígéretei tett azonban arra hogy érintkezésbe fog lépni az algíri és korzikai nacionalistákkal akiket szemé-lyesen jól ismer ezek De Gaulle tábornok bi-zalmát is teles mértékben élvezik és fel fogja őket hívni arra hogy példás magatartásukkal eny-hítsék a francia nép ezen súlyos óráiban fennálló belső és külső nehézségeket A helyzet kulcsa nagy mértékben elcnleg meg államelnök kezeiben van akinek elhatározá-sától függ hogy lemondását elfogadja-- o ebben az esetben majd hosszadalmas tárgyalá-sokba kezd-- e a pártok képviselőivel amint ez ed-dig szokás volt a francia parlamenti életben avagy azonnal De Gaullehoz fordul és új kormány-listát fog kérni a tábornok elnöksége alatt A francia válság tehát még mindig napról-napra súlyosbodik A nacionalista érzelmű fran-ciák akik kétségkívül többségben vannak az egész anyaországban Algírban és Korzikában is De Gaulle kormányát k(vánák Kérdés azonban az hogy De Gaulle milyen lépésekre határorra el magát a legközelebbi jövőben meg fog-- e elégedni egy olyan parlamenti többséggel amely-ben az 595 képviselő közül a 250 kommunista és még néhány baloldali s ellene lesznek' vagy a nemzeti erők nyomása alatt hajlandó egy olyan parlamenti többséget esetleg a fran-cia alkotmány megszorításait félretéve egyéb eszközökkel is biztosítani magának amely egy hosszabb életO nyugodt kormányzást jelentene a francia nép szántára Lapzártakor érkezett Nyugatnémetország alkotmányszerOen ca végrehajtó hatalom gyakorlása csak koalíció kormány útján képzelhető el amelyből a kommu-nisták nem hiányozhatnak Ezt pedtg az USA nem tűrhetné Katonai berendezéseit a kormány kom-munista tagjai vinnék Moszkvába úgyhogy a ti-toktartás h'ánya a francia terület kiurftését termo' szükségessé Igy már most a legutolsó szállítmá-nyokét német kikötőkbe irányították Valószínű-leg ide helyezik át a benzinszállltmányokat is Ami az irányított lövedékek kilóvőhelyeit illeti eddig jelentős tárgyalásokra nem került sor a franciákkal mert a sok kormányválság miatt méq meg sem lehetett kezdeni azokat Ezideg csak az angolokkal tortént megegyezés és fogták rövidesen az első Thor kilövőhelyeket felállítani A nyugatbarát centrum győzött az olasz választásokon lomi _ A r-u- i' vasárnap és he'fői általa- - 52 jléses többségbe A centrumnak ez az nos valasztasoror nyugatbarát centrum ra- - kommunisták rovására is ment Tehát tott győzelmet s ezzel a szenátusban 20 uleses a szélsőséggel szemben a józan középút Lxiua uiiim trl HnntAn felülkerekedni Olaszortzáaban nirnuXiiíiimimuiiiMiiiiiiMii iiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiimiiiiiiimiiiniimiiiiiiiiiiiiiiiiiimi iiiiiiiiiiiiniiiiiii arról a debb belül ki eset a voh i — ahol a Prt-- á is zo ezt nem lehet elmonda ni Pénzjutalmakkal serken-tik a lakotaáROt a bOnOtoek felderftéaében való köaremű-ködéar- e Mint leirutóbb olvaa 10000 forint jutalmat tűztek ki aki a Róza Ferencutcai portakocai rab-lójának nyomára veteti aa ártatlanok ineirktattáaában tökélete de ejryiHként §ye-Utgyo- tt mai rendőríéiret 19VS 31 Kditcd 996 Koad ION kérte minden Coty Pflimlin más lesz ott jutott volt tuk annak IIIRTÉKKS budapesti hí tóaáfrok közleménye azerini 1958 juniua elejével 18 éwrt a háború után vi?ntaáü1tják a oepjli azabad kikötő vám-mentes aaolffálatát AHCKNTINA koimnnaiaU pártjának divatába lapja a NLa Hóra" melyet Paren 1960ben betiltott mája 1 őta iámét mejrjelenik Buwoa Airesben V' v Li MJ |
Tags
Comments
Post a Comment for 000183b