Magyar Elet, September 07, 1985

              l-- - W-- w
- V HUNGARIANLIFE
Nem sokaság
kantm Lilék
% szabad nép test
csuda dolgokat largMt ínleptniat MAGYAR ELET CuudiaaWecUy
BERZSENYI fe tbe Hangúim üugugt
Vol 38 34 XXXVIII évfolyam 34 szám ' 1985 szeptember 7 szombat Ara: 75 cent
i--s- iiiiiti
Az amerikai külügyminisztérium tájékoztatója:
„A washingtoni külpolitika
irányelvei
Az Irak—iráni háború veszélyei # A délafrikai krízis
A NATO hatalmas flotta-hadgyakorlat- tal felel a szovjet kihívásra a Szovjet-unió
ugyanis a nyár közepén olyan tengeri hadgyakorlatot tartott amely-nek
célja a NATO-flott- a legyőzése volt — Az angolai „forradalmi" minisz-terelnököt:
Paolo Muwanga-- t menesztették Helyébe Ábrahám Waligo lépett
Meddig? — Lech Walesa a lengyel „SzoIidarilás"-szakszervez- et vezetője
500 oldalas memorandumot nyújtott be a lengyel kormánynak amelyben
kifejtette hogyan lehetne az országot megmenteni a gazdasági csődtől
A kormány a memorandumot visszautasította — Az ontariói TTC-szaksz'cr-vez- et
fenyegető munkalassítást tervez — ha az új munkaszerződési fel-tételeit
nem fogadják el A kormány szóvivője szerint: „A tárgyalások re-ménnyel
kecsegtetnek" — Letartóztatták Adam Rajskit a lengyel hadsereg
ezredesét a kormányellcnzékkcl való kapcsolata miatt — A japán közlekedési
minisztérium elrendelte hogy az ország légitársaságai vizsgálják át a „Boe-ing
747" típusú repülőgépeinek farokrészét mert az utóbbi hetek szerencsét-lenségeit
a farokrész szerkezeti hibái okozták — Az új perui kormány el-bocsátott
41 magas rangú rendőrtisztet mert kapcsolatban álltak a kábító- -
szcr-kcrcskcdclem- mcl
AZ AMERIKAI
„KELETI POLITIKA"
CÉLKITŰZÉSEI
A Reagan—Gorbacsov
csúcstalálkozó előtt az ame-rikai
külügyminisztérium
rövid pontokban vázolta azo-k- at
az irányelveket ame-lyek
az elnököt e tárgyalá-son
vezetni fogják — Az
ismertető hangsúlyozta:
Az Egyesült Államok
kormánya hajlandó tár-gyalni
minden síkon és
vonalon a Szovjetunió-val
abban a remény-ben
hogy ez a világ-béke
ügyét szolgálja
Amíg tárgyalunk addig
— remélhetőleg — hall-gatnak
a fegyverek"
„— De úgy Moszkva
(mint a világ) vegye tudo-másul
hogy mi az elveink
ből egy jottányit sem enged-hetünk
mert tudatában va-gyunk
annak hogy
a Szovjetunióval csak az
erő helyzetéből lehet
tárgyalni A Kremlnek
csak az erő és a hatá-rozottság
imponál"
„—- Szó sincs tehát vá- -
lamifélo újabb „detente"-rő- l
amely politikát —
ahogy a múlt tapasztalatai
mutatták — a moszkvai ve-zetés
csak arra használta
fel hogy világhatalmi ter-veikei
próbálták megvalós-ítani"
„Ezzel semben amióla
az erő helyzetéből poli-tizálunk
a Kreml urai-val
azóta a Szovjetunió
egyetlen országot sem
tudott bekebelezni vagy
érdekszférájába vonni"
— Ez 'az „erő-politika- "
egyúttal biztatást nyújt
a Szovjetunió által (leigázott
ún „csatlósországok" népei-nek
is akik láthatják hogy
a szabad világ erős és nem
hátrál meg az orosz kihívás-sal
szemben"
_ Ezekkel az országokkal
szemben (keleteurópai!) az
amerikai külpolitika kettős
arculatot mutat:
„Egyrészt minden gaz-dasági
segélyt meg-adunk
azoknak az or-szágoknak
amelyek
megpróbálják politikai
és gazdasági független-ségüket
kivívni a Szov-jetunióval
szemben —
Másrészt minden gaz-dasági
segítséget meg-vonunk
azoktól akik
szolga módon kiszolgál
Beszámoló az Emberi Jogok Ottawa-- i Konferenciájáról
A nemzeti kisebbség ügye
Mielőtt a konferencia minket legközelebbről érintő magyar ki-sebbségi
vonatkozásairól számolnánk be érzékeltetnünk kell a delegá-ciók
körében uralkodó általános légkört az európai kisebbségek ügyé-vel
sorsával kapcsolatban Először is meg ikell állapítani hogy a
korábbi helsinki-- i belgrádi és madridi konferenciákkal összehasonlít-va
Ottawában a kisebbségek helyzete iránt lényegesen több érdeklő-dés
mutatkozott A nemzeti kisebbség ügye téma lelt" — mondotta
ogy nyugati delegátus Ez nem jelenti azt hogy minden delegáció egy-formán
'átérezte egyforma jelentőséget tulajdonított a kollektív jog-fosztás
elvének amely a kisebbségi csoportok megkü-lönbözteti
az egyéni jogsérelmektől Azt sem jelenti mintha minden
delegáció egyformán jól értesült lett volna a kisebbségek problémáiról
ugyaniul felkészült lett volna az egyes kisebbségek konkrét sérelmei-nek
érdemleges tárgyalására A nyugati országoknak még sokat kell
tanulniuk e téren de a múlthoz viszonyítva határozott előrehaladás
volt tapasztalható Maga az a tény hogy a legtöbb delegáció tudatá-ban
volt annak hogy vannak megoldásra váró kisebbségi problémák
hogy tárgyalásukra 'az agenda külön központot szentelt mindez jelen-tós
fejlődésnek számított De ezen túlmenően a dclgátusok felismerték
a lobbyzó szervezetek jelentőséget többen elismerték hogy azok néha
több adat birtokában vannak jobban felkészültök mint a kormány-delegátuso- k
és 'készséggel szentellek időt a különböző külső szerveze-tek
meghallgatására Több delegációval sikerült az együttműködés-nek
olyan fokát megteremteni amely közös megegyezéssel kiterjed a
jövőre is levelezés adatszolgáltatás találkozások formá-jában
Ez szamunkra a konferencia egyik legfontosabb eredménye
Delegációk a kisebbségi kérdésről
Visszatérve a kisebségi jogok tárgyalására néhány delegáció —
mint arra korábban utaltunk — már nyitóbeszédében kifejezte annak
szükséget hogy a konferencia érdemben tárgyalja a sérelmek or-voslásai
Jay nagykövet kanadai fódelegálus fkijclcnícltc hogy Kanada
kisebbségekből álló ország alkotó elemei sokrétűek és ezért sok ka-nadai
polgár erős szolidaritási és aggodalmat érez más népcsoportok
elnyomása miatt Hivatkozott bizonyos országokban a nyelvhasználat
"korlátozásaira és erőszakos asszimilációs intézkedésekre — néha az
volt az crébünk hogy a beszéd helyenként a mi előterjesztéseinkből
idéz
V
99
ják Moszkva érdekeit!"
A nyilatkozat végül
hangoztatja hogy faz Egye-sült
Államok azaz a sza-bad
világ határai az Elbá-nál
kezdődnék és 'a csúcs-találkozó
során az elnök
mindig szem előtt fogja tar-tani
az egész sziabad világ
érdekeit — teljes egyetér-tésben
úgy nyugati mint
távolkcleli szövetségeseivel
UJABB
FORDULAT
AZ IRAK— IRÁNI
IIABORÜBAN
A imár évek óta tartó
háború Irak és Irán között
újabb veszélyes fordulatá-hoz
érkezett — Irak több
hullámban eredményesen
bombázta az iráni olajrak-tárakat
-- finomítókat és
majdnem lehetetlenné tette
a 'külföldi tankhajók (kiköté-sét
Irán kikötőiben Viszont
a gazdaságilag csőd szélén
álló Irán egyetlen jövedel-mi
forrása: az olajkivitel
Khomeini kijelentette:
„Amennyiben Irak to-vább
folytatja az iráni
-- finomítók
és -- kikötők bombázását
úgy kénytelen lesz min-den
eszközt (aknák ha-jóclsüllyes-ztés
stb) fel
használni arra hogy az
olajhajók forgalmát
megakadályozza a Hor-muzd- -i
szorosban"
A Hormuzd-- i szoros ha-jóforgalmát
viszont laz
Egyesült Állaimok garantál-ta
— h'a kell fegyveres
'erőivel is — mert itt bo-nyolódik
le Japán és a Nyu-gat
olajellátásának hetven
százaléka — Erre spe-kulál
Khomeini amikor fe-nyegetőzik:
így lakarja rá-bírni
Washingtont hogy Ira-kot
rákényszerítse a bombá-zások
abbahagyására
DÉLAFRIKA
A GAZDASÁGI
CSŐD
SZÉLÉN
A délafrikai feketék
most a pretoriai kormány
legérzékenyebb pontját sér-tették
meg amikor az
arany- - és kőszenbányászok
részleges sztrájkba léptek
Az arany és a gyémánt
ugyanis Délafrika legna-gyobb
kinose amely első-sorban
biztosítja az ország
gazdasági jólétét — A rész-leges
sztrájk már pánikot
idézett elő a tőzsdén: a dél-afrik- ai
pénz értéke 40 szá-zalékot
zuhant
Ha a sztrájk általános-s- á
válik akkor úgy a
pretoriai kormány mint
a nyugati világ részéről
drasztikus közbelépés
várható
Pretoria — valószínű-leg
— az erőszak minden
— Folytatás a 2 oldalon —
GYALLAY-PA- P DOMOKOS:
jogállapotát
személyes
olajraktárak
A nyugatnémet fódelegálus egyéb emberi jogok mellett a kisebb-ségek
jogainak föltétlen tiszteletben tartását ás követelte — Az olasz
fódelegálus megjegyezte hogy mint az Európai Gazdasági Közösség
tíz tagállamának jelenlegi elnöke ezeknek nevében is szót emel a
kisebbségek jogainak tiszteletben tartása érdekében — A holland
delegátus a kisebbségeket sújtó visszaéléseket s a puszta létüket fe-nyegető
jogfosztásokat az alapvető szabadságjogok súlyos sérelmé-nek
minősítette — Norvég részről erőteljes nyilatkozat hangzott el
hogy a résztvevő országoknak cselekedniük kell mikor kisebbségeket
arra kényszerítenek hogy feladják népi és kulturális jellegüket —
A svédek diplomatikus fogalmazásban de 'határozottan leszögezték
hogy tudomásuk van nemzeti kisebbségekről melyekkel szemben a
hatóságok kizárólag amiatt diszkriminálnak mert történelmi tradí-cióikat
népi jellegzetességeiket meg kívánják tartani — A svájciak
szót emellek azok ellen akik nem respektálják a kisebbségek sajátos
jellegét és igényeit valamint az önrendelkezéshez való jogukat Az
angol delegáció vezetője megáll apílotla hogy — Anglián kivül — több
más országnak is vannak népi közösségei és ezért a nemzeti kisebbsé-gek
jogai a résztvevő országok közös problémája Altalános az ag-godalom
a Szovjetunióban és Kelet-Európába- n öló nemzeti kisebbsé-gük
a bulgáriai törökök és a zsidó közössegek üldözése miatt
Az angol nyiló beszéd kisebbségekre vonatkozó része a vártnál
crosebb volt A nyugateurópai államoknak ugyanis az volt az állás-pontja
hogy a kisebbségek helyzetéről sérelmeiről beszélni kell azo-kat
cl kell ítélni és orvoslást is kell kérni de országok nevek emlí-tésével
nem szükséges a túlsó oldalt túlságosan felingerelni hiszen
úgyis mindenki tudja miról kirólvan szó
Éppen ezért a nyugati és keleti oldalt egyaránt még várallanab-bu- l
érte az a vehemens támadás amelyet Törökország indított és
folytatott a konferencia egész időtartama alatt Bulgária ellen az ot-tani
lorök kisebbségek elnyomása miatt A konfliktus lényege az
hogy a Bulgáriában élő mintegy milliónyi török kisebbség ellen újab-ban
kegyetlen asszimilációs hadjárat folyik mozgásszabadságukat
nyelvhasználatukat korlátozták és nevük bulgárositására 'kényszerítik
ókét A török vádakra a bulgár válasz az volt hogy Bulgáriában nin-csenek
törökök csak bulgárok akiket a hosszú török uralom alatt
erőszakkal török (izlám) hitre terítetlek E cinikus magyarázatot
(Folytatás a 4-- ik oldalon)
A helytállás antológiája
# — Független Fórum —
Kéziratos tiltott magyar irodalom
a Kárpát Medencében
Kevés könyvet előzött meg olyan é-lé- nk
visszhang és érdeklődés az utóbbi
években odahaza és itt külföldön mint a
napvilágot látott kéziratos (szamizdat) iro-dalom
könyvét Ugyancsak kevés ilyen kö-zös
megmozdulásról tudunk 1956 óta —
mely így összefogta volna az időben és
térben széttagolt emigrációt mint a hazai
szellemi ellenállás e 336 oldalas dokumentum-kö-tetének
kiadása Az öt világrészbe
szétszóródott magyarság közel 70 egyesü-lete
és 200 személye patronálta a kötetet
ezzel is bizonyítván hogy a külföldi ma
gyarság korra és társadalmi osztályra va-ló
tekintet nélkül szolidáris az otthoni és
a kisebbségben élő magyarság bátor küz-delmével
E közös vállalkozás egyben kö-zös
főhajtás és elismerés is azok felé a-k- ik
nálunknál sokkal nehezebb helyzetben
is a cenzúra megkerülésével gyakran név-vel
vállalt írásaikkal kimondják az igaz-ságot
annak minden következményével
Az utóbbi 8-1- 0 évben megindult föld-alat- ti
irodalom kijuttatott példányai hite-le- s
képet adnak a hazai és a kisebbség-be- n
élő magyarság elnyomásáról és gond-jair- ól
amelyekről a hivatalos sajtó hall-gat
Az antológia szereplői nyíltan vall-ják
Illyés Gyula: Szellem és erőszak cí-men
megírt de betiltott könyvének alap-gondolatát:
A dörömbölést kell — nem
kétséges — felelősen közcselekvéssé ten-ni
oly fegyelmezett együttes mozgalom-m- á
hogy végül is ne csak döngjön de
törjön is be az ajtó Akár Krisztus ügyé-nek
— védelmében"
A könyv minden érvnél erősebben el-marasztalja
azokat kik a szabadság biz-tonságáb- an
sem vállalják a „dörömbölést"
és inkább a halalom hátsó ajtaján kopog-tatnak
saját kis előnyeikért — lemondva
a bírálat jogáról s ezzel cserbenhagyják
azokat akik odahaza bennünk remény-kednek
Az alábbiakban a könyv előszavát ad-juk
közre
1956 óta felnőtt Magyarországon egy
új nemzedék amely már nem ismeri apái
félelmei megveti a hazugságot a képmu-tatást
nincsenek előítéletei és szenvedé-lyesen
keresi az igazságot Ez a generá-ció
immár folyamatosan és rendszeresen
megfogalmazza véleményét kialakítva ma-gatartásának
a legalitáson belüli és azon
kívüli formáit: az „aktív rezisztenciái"
A „hallgatólagos kiegyezés" a hala-lom
és az értelmiség egyes csoportjai kö-zött
a 70-c- s években fokozatosan meg-szűnt
Ebben a „kiegyezésben" mclvel a
rendszer a 60-a- s évek kezdetén kötött az
együttműködésre hajlamos értelmiséggel
— miután legjobbjait börtönbe záratta ki-végeztette
vagy emigrációba kényszeritet-l- e
— az új nemzedék nem vell részt E-zé- rt
kutatta fel azokat az elődöket és
kortársakat akik példát mutattak a szabads-ág-
eszményekhez kötődő hűségről s
akik csalódtak a gazdasági reform-próbálkozáso- k
és szociális ígérgetések közt in-gadozó
politikában Eme nemzedék a prá-gai
tavasz eltiprásának tanulságából az
elnémíthatatlan lengyel ellenállási moz-galmak
üzenetéből azt a következtetést
vonta le hogy a történelmet elsősorban
a közelmúlt históriáját meg kell ismernie
Lakitelek — új nemzedék
A József Attila Kör 1979-e- s lakileleki
talákozóján löbb mint száz fiatal író a
magyarság túlélésének problémáit tárgyal-ta
Megállapították hogy a gazdasági re-formokat
nem követik a szükségszerű po-litikai
reformok Veszélyesnek Ítélték a né-pesség
tragikus fogyását a nemzeti és a
történelmi tudat tervszerű elsorvasztását
és felháborítónak a többmilliós magyar ki-sebbség
jogfoszlottságál A konferencián
résztvevő Illyés Gyula így jellemezte ezt
a korosztályt: „A szellemi élet olyanmint
a karszti patak El tud tűnni nélin nem-zedékekre
Tankönyv mondja hogy a ma-gyar
irodalomnak is voltak ilyen korsza-kai
Jellegtelenek „nemzetietlenek" de
mégiscsak addig amíg váratlanul majd-nem
megfrissülve nem bugyogott elő a
„folyamat" mintha a fold alatt uiég új
tavakat új erőt is tudott volna magába
gyűjteni jeltelenné semmisítve történelmi-le- g
azt a korosztályt amely alatt a mély-ben
járt"
E „búvópatak-nemzedék"-t- öl függet-lenül
főleg Budapesten és a nagyobb vá-rosokban
olvasókörök szemináriumi cso-portok
keretében jelentkezett a „második
kultúra" egyik fontos intézménye a „re-pülő
egyetem" (lakásokban spontán össze-hívott
társaságok) Itt számbavették és ki-értékelték
a magyar demokrácia külső és
belső emigrációban élő íróinak müveit A
gondolatok megfogalmazására és terjeszté-sére
a cenzúrát megkerülve a 70-e- s évek
második felére független kiadványok egész
sorát gyűjtötték össze és adták ki Ezzel
megteremtették a független folyóirat-kiadó- k
-- terjesztők intézményeinek országos
hálózalát: a „második nyilvánosság"-o- t
Előbb írógéppel másolt később sok-szorosit- otl
röplapok folyóiratok „jelentek
meg" melyek olyan eseményekről adtak
hírt mint a Szegényeket Támogató Alap
kezdeményezései a létminimum alatt élő
magyarok az internált lengyelek gyerme-kei
a bebörtönzött cseh polgárjogi har-cosok
megsegítése vagy az elmúlt évek
nem hivatalos márciusi tüntetései stb E
Ifüggetlen kiadványok közül időrendben
kell megemlítenünk a Profilt a Magyar
Figyelőt a Kelet-európ- ai Figyelőt a Be-szel- őt
a forradalom 25 évfordulójára ki-adott
Bibó Emlékkönyvet a 'Feketében c
irodalmi antológiát a Hírmondót a Kisú-g- ót
Szférát Duna-kör- t Független könyv-kiadók
is létesültek így az AB a Magyar
Október (MO) az ABC és az Alulnézet
melyek egész sor könyvet adtak ki köz-tük
Nyugaton megjelenteket is
A magyar kisebbségekért!
A 70-e- s évek fiataljai először csak a
népi kultúra tanulmányozására utaztak cl
Erdélybe vagy a Felvidékre Olt váratla-nul
találkoztak az elnyomott kisebbség
panaszaival Mindenről azonban csak a
cenzúra megkerülésével lehetett hírt adni
Leleplező írásokat követően megszületett
a kisebbségi magyarság földalatti (szamiz
dat) irodalma mely Magyarországon kívül
Nyugatra is eljutott A szerzők és kiadók
a jogtalanságok tanúi és szenvedői a
Kárpát-medenc- e magyar valóságának meg- -
szólaltatói a legnehezebb körülmények kö-zött
is vállalták a „dörömbölést" az el
hallgatott igazság kimondását annak min
den következményével így jelent meg Er-délyben
az Ellenpontok nyolc száma és
az Erdélyi Magyar Hírügynökség Jelenté
sei hasonlóképpen a Felvidéken terjesz
tett Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsá-gának
Jelentése a kárpátaljai fiatal írók
memoranduma és a vajdsági magyarság
helyzetéi elemző írások
A kéziratos irodalom művelői e füg-getlen
kiadványokkal kapcsolták egybe a
máskéntgondolkodók valamennyi csoport
ját a reformistákat a nem hivatalos bé
kemozgalom vallásos és szabadgondolko-dó
híveit a lelki megújulást kereső bázis-közösségeket
a független írói és művészi
mozgalmakat a valóságot kutató történé-szeket
természetvédőket a márciusi és
októberi eszmék bátor és nyüt megvallóil
a méRSékelt lársadalomkritikusoktól a nyílt
szembenállást is vállaló demokratikus el-lenzékig
Mindez meggyőzhette a kétkedő-ket
hogy a hivatalos sajtón és könyvkia-dáson
kivül létezik egy nemzeti és euró-pai
értékeinket őrző szabad szellemiség is
E szellemiség különböző dokumentumait
igyekeztünk itt Nyugaton összegyűjteni s
„Független Fórum" címmel az utókor szá-mára
is megörökíteni
Sütő Andrással együtt hiszünk nem-csak
az anyag hanem a szellem megma-radásának
törvényében is Biztosak va-gyunk
abban 'hogy az itt megnyilatkozó
szellem sem múlik cl nyomtalanul Útra-valóul
kapják az utánunk jövők hogy az-zal
a hűséggel őrizzek és adják tovább
mini amilyen hűséggel a kötet alkotói a
szabadság szellemének e dokumentumait
összegyűjtötték és közreadták
(„Neioietör")