Magyar Elet, June 27, 1981

              I íWffetfWÍSitfj
' TT """ " "'T'TTT- - T_TL-í- 1 — -- _-
-- 1TT~-"w' 'r'i""7 T "tTT jjZ-- í iíi-v- T j - % Ti -- _
íí4Ö-i4rteí'Íeőf- l jiia ii!! a —£: — jilmjí iiíí TtMWa- - 1-- -nw í- - i rtír-- u-jíít1tt- Jv1 n!- - Uw „j~ - £ -- iflT jKi i_fj_ uc_ irt „i ~"j
katai&fe-UY&WA:'- :'
fwssim"u--—fji i f75w--- s : ÜIH11SmSW:vS73 ií ííWviM iK'3artr'M1Wr:fcVfaflX'! c? i '
'Sft
HUNGÁRIÁM LIFE - t MBOMoMMm
Nem sokaság
hanem Lelek
"s szabad nép tesz Ki'
csuda dolgokat LtrgMt Indcpcnrfcnl MAGYAR ELET Ciad!an 1 ttiiy
BERZSENYI ia íie Huagariaa Ljugiwge
Vol 34 26 XXXIV évfolyam 26 szám 1981 Június 27 Szombat Ára: 40 cent
Felfüggesz lettek a fegyverkiviteli tilalmat Peking irányában
USA közeledés Kína felé
Kártérítést követelnek az arabok 9 Bujdosásban az iráni elnök
Vízre bocsátotta az amerikai haditengerészet a világ legnagyobb nukleáris
tengeralattjáróját — A walesi herceg New York-- i látogatásával kapcsolatban
szigora biztonsági intézkedéseket léptettek életbe: a Lincoln Center balctt-eloadásá- n
1300 rendőr őrizte Princc Charles testi épségét — Alexander Haig
USA külügyminiszter szerint a kormány felkéri majd a Kongresszust hogy a
Kínai Népköztársaságot emeljék ki a „szovjet blokk" tagállamaival kapcso-latban
meghonosított ügyintézési kategóriából — A június 30-- i választások előtt
Mcnachem Begin Likud-pártj- a 3!)8°o-o- s népszerűségnek örvend a szavazóje-löltek
körében mig az ellenzéki Peres (munkáspárt) 23°-- al kullog mögötte —
Portugáliában 40 ember meghalt a 111 Fahrenheit fokos rekkenő sivatagi hő-ségben
melyre 150 éve nem akadt példa — II Erzsébet a hagyományos Ascot-- i
lóversenyen minden biztonsági elöintézkedést mellőzve elvegyült a verseny-fogadok
tömegében — Indira Gandhi miniszterasszony fiát Rajiv Gandhi-- t be-választották
a parlamentbe ami valószínűsíti Rajib „trónöröklési" terveit —
A japán gepkocsibchozatal 140 ezer egységgel való USA-be- li csökkentése
miatt Nyugat-Európ- a attól tart hogy Tokió a Közös Piacra dobja majd az
USA exportból visszamaradt autóit — üjra kanadai postás-sztráj- k fenyeget
az cg} re kevesebb szolgáltatásért egyre több bérkövetelés helyett ideje volna
már megfogni a munka végét
AZ USA
ÜJ KÍNA-BARÁ- T
POLITIKÁJA
A történészek méltán je-gyezhetik
fel jelentős mér-földkőként
azt hogy az
hogy az Egyesült Álla-mok
mini szuperhatalom
egy másik potenciális szu-perhatalom
felé olyan fél-reérthetetlen
lépéseket
tett amelyek a szorosabb
katonai
v együttműködési
célozzák
"ügy tűnik hogy 1975 óta
a Szovjetunió visszatért a
világhegemóniái célzó tö-rekvések
felé kezdve a ku-bai
csapatok állal való an-golai
megszállást az afga-nisztáni
inváziót (1979) és a
Lengyelország elleni ismé-telt
katonai megtorlási fe-nyegetések
(1980—81)
Slirling György:
Ezzel egyidejűleg a hadif-lotta-
fejlesztés és a kö-zéptávú
raketa-kilövőháló-z- at
kiépítése révén az oro-szok
egyre távolabb kerül-tek
a "détentc" tűnő déli-bábjától
Ezért logikusnak tűnik
hogy a Reagan-adminisztrá-ci- ó
újra elővette a nixoni
„Kínai kártyát" amellyel
esetleg sakkban lehet tarta-ni
a Szovjetuniót
Az USA fegyverek el-adási
tilalmát felfüggesztet-tis- k
haditechnológiát bocsá-tanak
Peking rendelkezésé-re
sőt az USA felderítő
szolgálal vonatkozó adatait
is közük majd a kínai vezér-karral
Tehát az a folyamat ami
1972-be- n habozva megkez-dődött
— miszerint a
Szovjetunióval szemben
szükséges ellensúlyozó
stratégiai lépéseket tenni
— ma olyan irányban fej-lődik
mely a globális erő-egyensúly
egyik új voná-saként
jelentkezik
Ezért Taiwan külügyminisz-tere
máris sietett kijelente-ni:
„Az USA lépése nem
szolgálja a kelet-ázsi- ai és a
Csendes-óceá- ni térség bé-kéjét
és biztonságát "
'vs
REAGAN ENYHÍT AZ
IZRAEL ELLENI
MEGTORLÓ
INTÉZKEDÉSEKEN
Ronald Reagan USA-elnö- k
— ellentétben a júni-us
7- -i hivatalos USA jegy-zékkel
mely elítélte az iz-raeli
légitámadást az iraki
Legutóbb a FORBES című tekintélyes New York-- i közgazdasági
folyóirat cikket ismerteitűk jólesően regisztrálta mindazt az elis-merést
es dicsérő jelzőt amit az amerikai szerző Magyarországról
a magyar nép életrevalóságáról irt Persze egy amerikai újságíró
aki csupán nshány hétig vendégkent tartózkodik egy országban csak
a felszínen latoltak a külsőségek alapján ítélhet alkothat Véleményt
A kullöldi turista csak a tele kirakatokat a jólöltözött embereket és
a viszonylagos bőséget látja az anyagiak 'és csak az 'anyagiak alap-ján
ítélhet de már nem lát bele az emberek Szivébe nincs fogalma
arról a lélekrombolásról elnemzelietlenilésröl mely az országban
— főleg az ifjúság körében — folyik és aligha hallott valamit a min-den
anyagi fejlődés ellenére kifejezetten rossz társadalmi közérzet-ről
jmelynek jeleit a terjedő iszákosságtól öngyilkosságokon át a szü-letésszám
csökkenéséig pontosan ismerjük
'Magyarországi látogatása után az amerikai riporter körutat lett
Romániában is ahol már távoliéi sem szerzett olyan jó benyomáso-kai
mint hazánkban Itt még a felszínen sem tapasztalt semmi jót
csak szegénységet és mérhetetlen elmaradottságot s mintha itt töb-bet
megérzett volna a kommunista rendszer lényegéből jobban meg-látta
volna a rendszer természetében rejlő szögletességeket lelket-nyomorit- ó
ombertclenségeket Erre utal a román viszonyokról szóló
cikk címe is: "A Balkan Despotism" melyből nemcsak a Ceausescu
16 éve tartó diktatúrája alatt nyögő Románia nyomorúságát és feszült
áHapolát zilált gaz"dasági viszonyait ismerjük meg de szinte érezzük
azt a fojtogató légkört is mely ttitkosrendőrség terrorja alatt nyögő
balkáni országol jellemzi
Ahogy Budapesten árugazdagság s az élelmiszerek változatos bő-sége
ragadta meg elsőnek az 'amerikai riporter figyelmét úgy Buka-restben
ennek epp ellekezöje tűnik fel neki: az élelmiszerüzletek po-lcai
üresek nemi káposztán sárgarépán és hagymán kívül semmi
Végre bedöcög egy teherautó Tojást tejel es vajat 'hoz Percek alatt
ötszáz ember verődik össze és 'áll sorba türelmesen hogy valami
eleiemhez jusson Hús? Felejtsd el — irja 'az amerikai riporler—
hacsak nincs olyan összeköttetésed hogy a pártkorifeusok szamára
létesített Teleservicc üzletek valamelyikébe belehes'd a lábad Az
állag polgár gyakran 'hónapokig nem lát búst Á hosszú sor a tojásért
tejért lassan mozog előre Az emberek arca komor így zajlik a min-dennapi
élei Bukarestben
Ceausescu eleve tíib'ás koncepcióból indult el: ipari államot akart
csinálni Romániából és az ipar fejlesztése mellett elhanyagolta a
mezőgazdaságot Mig az ipari beruházásokra az állami ? költségvetés
50 százalékát fordították a mezőgazdaságra csak 15 'százalék maradt
A felduzzasztott létszámú ipari üzemek elszívták a munkaerőt a mc-gazdaság- tól
s míg azelőtt az összes munkaerő 65 százaléka a mező-gazdáságban
dolgozott most alig maradt olt 30 százalék De ez a
harminc százalék is igen rossz hatásfokkal termel — irja a_ FOR
atomreaktor ellen — a hé-ten
kijelentette:
„Ügy vélem cl kell is-merni
azt: Izraelnek volt
oka arra hogy eljárjon
Irak ellen amely nem Irt
alá fegyverszünetet és so-ha
nem ismerte cl Izrael
államiságát"
Reagan 3 és fél hónapja
nem tartott sajtókonferen-ciát
'és többek "között azt is
felvetette: aggasztja az a
tény hogy Izrael mindeddig
nem írta alá a nukleáris soro-mpó-
egyezményt
Az arab világ az Egje-sül- t
Nemzetek Szervezete fó-rumát
használta fel arra
hogy kártérítési követeljen
a lebombázott nukleáris re-aktor
bombázása miatt to-vábbá
Izrael elítélését is
szorgalmazzák azonban
megtorló intézkedéseket
egyelőre nem vettek fel kö-vetelési
listájukba már
csak azért is mert ponto-san
tisztában vannak azzal
hogy az Egyesült Államok
megvétózná a szankciók el-rendel'e-sét
Reagan hangsúlyozta:
nem hiszi hogy a bagdadi
misszió teljesen aláaknáz-ta
volna Philip Habib kü-lönleges
USA közel-kele- ti
fömegbízott békéltetési kí-sérleteit
Reagan a sajtókonferen-cia
keretében kitért a Kíná-nak
felajánlott fegyvervá-sárlási
egyezményre is és
hozzátette hogy a lépés „a
Pekinggel való szorosabb
kapcsolatok folyamatának
normális fázisát jelzi"
AZ IRÁNI ELNÖK
SZÉGYENTELJES
BUKÁSA
Abolhasszan Bani-Sza- dr
Irán elnöke ellen sikertelen
bombamerényletet követtok
el miközben a leváltásáról
döntő Majlis (parlament-féle- )
a leváltásáról döntött
(A Majlis épülete előtt
löbbezer ember gyűlt ösz-sz- e
akik kórusban követel-ték
Bani-Szad- r kivégzését:
„Halál Bani-Szadr-ra- !" —
hangzott miközben a tünte-tők
feliratain a következő
szöveg volt olvasható: „Az
áruló Bani-Szadr-- ot ki kell
végezni!"
A fundamentalista moz-lim
klérus Majlis-be- li több-sége
miatt Irán elnökének
sorsa a biztos elboc~áttatás
azonban — ha a tömeg fog-lyul
ejti — azeset'ben még
a meglincselés esetéi sem
zárják ki
A 48 éves államfő akit
Irán történetében első ízben
választoltak elnökké élele-Jár- l
rettegve bújdosásnak ad-ta
fejét
Bani-Sad- r nyolc kipró-bált
hívet még a hét elején
letartóztatásba helyezték és
állandó jelleggel folyik az
ún mérsékelt vonalat kép-viselő
politikusok összefog-dosása
beleértve a volt
mrniszterelnököt Mehdi Ba- -
(folytatás a 2-i- k oldalon)
Egy balkáni despota országa
BES — : a teljesen kolleklivizáll mezőgazdaság a nemzeti jövedelem-nek
csupán 15 százalékát hozza És Románia krónikus élelmiszer-hiányban
szenved folytonos élelmiszerbehozatalra szorul
Az iparosítás sem járt a kívánt eredménnyel — olvassuk lo
vább — - aminek elsősorban a rossz szervezés az oka Ceausescu erői
"tetett tempóban létesített nagyüzemeket abban a reményben hogy
az áruit exportálni tudja Nyugatra és igy helyrehozhatja az ország
zavaros pénzügyeit A román áru 'azonban nem kelendő a nyugati
pracokon és a külkereskedelmi mérleg minden évben nagyobb defi-citet
mutat 1979-be- n még csak 12 millió dollár volt a deficit 1980-ba- n
már 15 millióra nőtt Ezek a hivatalos statisztika adatai melyeket
— jegyzi meg a cikk — gyakran 'kozmetikáznak
(Zárójelben: Ceausescu Romániájában nemcsak a terror emlé-keztet
a Rákosi-Magyarország- ra hanem a gazdasági fejlődés arány-talansága
is: Rákosi is a nehézipart erőltette s közben elsorvadt a
mezőgazdaság A túlméretezett ipar — főleg nyersanyag- - és energia-hián- y
miatt — nem vallotta he 'a hozzáfűzött reményekel s a mező-gazdaság
meg az 'ipari munkásság élelmezésére is képtelennek bizo-nyult
Az ország gazdasági egyensúlya megbomlott és jött a csőd)
Románia gazdasági bajainak legfőbb oka — irja a FORBES —
hogy az olajiparral kapcsolatos tervek sem váltak be Ceasescu £
román peróleumtermelés feldolgozására hatalmas olajfinomítót épít-tetett
azzal a meggondolással hogy igy nagyobb exportbevételre tehe'
szert Ezzel szemben az történt hogy az olajkészlet fogyni kezdett és
a román olajmezök termelése évente átlagosan 10 százalékkal csök-ken
Az ipar energiaszükséglete nagy s export helyett Románia ma
már tekintélyes olajbehozatalra szorul 1980-ba- n Ploesti termelése
csak 115 "millió tonna volt ezzel szemben 15 millió tonna olajat kel-lett
importálni a Szovjetunióból 'és közel-kele- ti országokból
A gazdasági káosz miatt a lej értéke egyre romlik és 'a dollár
hivatalos árfolyama es a feketepiaci ár óriá'si eltérést mulat A ke-reskedelmi
árfolyamon 1 dollár 45 lejt 'ér (a turista árfolyam 1 dol-lár
— 11 lej) de feketén ma már 37 lejt is adnak egy dollárért
nyugati áruk zúgpiaca vjrágzik: például egy karton (100 db) Kent
cigaretta a külföldiek számára kijelölt Comturist üzletekben 7 do-llár
de az utcán 450 lejt is adnak érte ami — turistaárfolyamon —
40 dollárnál is több
t Az amerikai újságíró Bukarestben beszélt több nyugati üzletem-berrel
akik egybehangzóan úgy vélekedtek hogy a bajok gyökere:
a despotizmus módszerei lefékezik az emberekhen az ambíciókat és
Ceausescu mellett nem nőhetett fel egy jó gazdasági középvezetői
reteg 'A gyárakban cs'ak amíyii dolgoznak amennyit éppen nagyon
ni uszály! Viszont ha egy munkás nem teljesiti a normát büntetéskép-pe-n
keresete 20 százalékát is levonhatják tőle Az átlagkereset — 46
órás 'munkahétre — havi 200 dollárnak megfelelő lej aminek a vá-(Folyta- tás
a negyedik oldalon)
Mi bujkál a lelkük mélyén?
Irta Frey András
Az Egyesült Államok nem akkor kezd-tek
csúszni lefelé a lejtőn amikor Nixon
a detenle-ta- l elaltatta az amerikaiak éber-ségét
és az orosz fegyverkezés meggyorsu-lása
felett szemet hunyva demokratapárti
elődeinél is jobban elhanyagolta az ameri-kai
haderők karbantartását
Az amerikaiakban
de Gaulle kezdett
el kételkedni
Az első csapást akkor szenvedte el
Amerika nemzetközi tekintélye amikor
még döntő atomfölénnyel rendelkezett a
Szovjetunióval szemben és de Gaulle már
kezdte hangoztatni hogy az amerikaiak
katonai ereje cs'ak akkor számítana ha
meg volna bennük az akarat arra hogy
érdekeik és szövetségeseik védelmében
fegyvereiket szükség esetén latija is ves-sék
— Hamburg és Párizs kedvésrt nem
fogják New York-o- t és Washingtont orosz
atomlámadásnak kilenni — mondotta de
Gaulle és ez logikusnak látszott
Az amerikaiak — kormány sajló az
egyetemeik tanárok és diákok nagyrésze
— annyi jelet adta a szellemi degenerált-ságna- k
és a politikai vakságnak hogy a
világ hitt de Gaidle-na- k
Mi nem hittünk neki
Nem mintha biztunk volna az ameri-kaiak
politiikai ítéletében vagy szövetségi
ígéreteik erkölcsi erejében Ez jóravaló
nep de Európa problémáiról fogalmuk
sincs és a kötclességludást hírből sem is-merik
-
És mégis már akkor az volt az érzé-sünk
hogy nem nyelnének le mindent Ab-ból
indultunk ki hogy amíg nem nagyon
teátrális erőszakról van szó mint amilyen
a Berlin elleni orosz blokád volt vagy a
távoli Afganisztán megszállása ennek je-lentóséget
mármint azt hogy Berlin s Af-ganisztán
Amerika húsába vág politiku-saik
és újságíróik el tudják ködösíteni De
h'a az oroszok nagyon elvetnék a súlykot
akkor Amerika magához térne például ha
Nyugat-Európ- át 'lerohannák
Nem elméletekre
több munkára
volna szükség
Hogy ez az életösztön valóban ott buj-kál
valahol az amerikaiak lelke mélyén
-
Dávid Irving angol történész nemrég
megjelent könyvében („Felkelés Magyar-országon"
1956) szavakkal írja
meg az 1956-o- s magyar szabadságharc ki-törésének
okait —
Miután idézte Paul Mathias a párizsi
„Match" c napilap riporteréhek szavait
(iaki a szabadságharc alatt Budapesten
tartózkodott): Egy egész ország népe fe-ledte
el néhány napra hogy mi a félelem!"
— utána Irving felteszi a kérdést: „Miért
feledték el a magyarok hogy mi a félelem
1956 október '23—november 4 között?"
A szerző így felel:
— Tizenkét év elnyomása embertelen
zsarnoksága ellen kell fel a magyar nép
1956 október 23-á- n Hogy mi minden húzó-dott
meg e tizenkét evi szenvedés gyötrő-dés
mögött? Válaszul egyetlen adat: 1952
§s 1955 között 1136436 magyar állítottak
biroság elé s ezek közül 516708 kapott
hosszabb-rövideb-b időre szóló börtönbünte-tést
kényszermunkát! Nem volt — gyakor-latilag
— olyan csailád Magyarországon
amelynek valamelyik tagja (közelebbi-vagy
távolabbi hozzátartozója) ne szenve-deti
volna szabadságvesztést a Rákosi-terro- r
idejében!
Hogy miért felejtették ed a magyarok a
félelmet 1956 októher 23-'á- n és a rákövet-kező
napokban? Mert nem volt mit veszte--
az cs'ak a legutóbbi időkben mutatkozott
meg Reagan ennek 'köszönheti megválasz-tását
s annak hogy Amerika ereje sze-rencsiére
nem az inlellektuelekben hanem
a népben fészkel
A Reagan-fél- e reformokat is csak a
nép segítségével lehet megvalósítani Amió-ta
az új rezsim elkezdődött alig hallani
másról mint arról hogy az állami defici-tet
le kell faragni hogy a milliárdokat el-nyelő
tíkozlást fékezni kellene és hogy a
gazdasági életet meg kell szabadítani a
magas kamatlábtól főleg pedig a bürokra-ták
basáskodásától
Arról azonban nem beszél senki hogy
mindez csak tüneti kezelés lenne ha nem
sikerülne ugyanakkor a dolgozó emberek
a mérnökök és mun'kások tudósok és tech-nikusok
igazgatók és hivatalnokok munka-képességét
vagy ahogy a csúnya új szóval
mondják: a termelékenységüket megjaví-tani
És hogy az inflációt szintén csaik ter-melő
munkával szorgalommal lehet meg-zabolázni
Arról még éppenséggel hallgatnak
hogy a háború utáni gyors gazdagodás és
könnyű kereset korszakában nem csak a
munkakedv párolgott el hanem az isko-lák
az egyetemek színvon'ala is leromlott
A ritka kivételek közé tartozik a
Newsweek-foe- n elhangzott panasz melyet
a washingtoni American University iroda-lomtanára
Charles Larson írt arról hogy
az egyetemek olyan üresfejű írni-olvas- ni
alig tudó lányoknak s fiúknak adnak dip-lomát"
akiket azelőtt be sem ereszlettek
volna'a tanterembe:' - — - - -
Gyilkosság és
kémkedés
Ahhoz hogy Amerika" fegyverkezni tud-jon
külpolitikailag a sarkára állhasson és
hogy Reagan gazdasági és szociális re-formjaihoz
egyáltalán hozzá lehessen fog-ni
ahhoz az kellene hogy az új utak kere-sését
a nemzeti 'akarat megelevenedését
szóval ami Reagant halalomra segítette
azt most Reagan az egész társadalomra ki-terjessze
És hogy ne csak abban nyilvánul-jon
meg 'az új szellem hogy az állam ke-vésbé
pazaroljon hanem abban is hogy
a fiatalok jobban tanuljanak és hogy min-denki
többet dolgozzék
— Folytatás a 3 oldalon — mmtnnwwwmwummuMtfm-mMtf- '
POSTAKÜRT
Az 1956-o- s magyar szabadságharc
kitörésének okai
megrázó
niök az „élet'' — amit a kommunizmus
rájuk kimért — szemünkben nem bírt ér-tékkel
— Mi vitte ki a diákokat október
23-á- n az utcára mi adott fegyvert a 'mun-kásság
kezébe mi késztete a „pesti sráco-kat"
olyan hősiességre amilyent a világ
imég nem látott? — Az emlékek!: Az el-múlt
tizenkét év szörnyűségei: az elhurco-lások
a kitelepítések a csengő-frász- " —
a börtönökben munkatáborokban elszenve-dett
embertelen kínok az erőt meghaladó
munkanormák a sorbaállások mindenért
'a nyomorúság a szegénység a túlzsúfolt
lakások a kilátástalanság egy emberibb
életre
A magyar nép tudta hogy mindezen
borzalmakért nem az elvesztett háború
nem-- a rossz gazdasági viszonyok felelősek
hanem egyedül 'az oroszok és az általuk
pártolt az ország nyakára ültetett moszko-vit- a
vezetők! Ezért harcolt félelem nélkül
az eáhetőségeknérlegelése nélkül — igen
mondjuk ki: szent esztelenséggel a túlerő
a világ legnagyobb (szárazföldi) hadereje
ellen — Amikor az embernek vagy egy
népnek nincs mit vesztenie — akkor nem
gondolkozik nem mérlegel — hanem egy-szerűen
fegyvert ragad benzines palackot
barikádot épít — amíg győz vagy meg-hal
Ezt tette 1956 októberében novembe-rében
a hős magyar nép