Kanadai Magyarsag, May 29, 1965

              ~ jr ti (PPI
Lanaaian Hungájriajns JirJLFBpítíoíl''íMfpwlll
íh
I CANADA'S LAEGEST AND OLDEST WEEKLY IN THE HUNGÁRIÁN LANGUAGE
ggiTnt7M-iwnnm-nr- B „n(Wtwnj -- n„il„ WjiU 7VlWJwmr gLl LiiLuuTa' í O
fi
mTW HFirm tms'rwc wt-r- t írnnTrwr a IPlPiPliíIlPSill V Ü I
&
Még alig van hónapja an-nak
hogy Wilson minisztere-lnök
azt a kijelentést tette
10 Nagybritannia ezidöszerint
nincs érdekelve a közös európai
tervében s hogy akkor sem
lémé ismét a felvételét ha a
franciák most már kifogás-olnák
Anglia részvételét ebben
az egész Nyugat-Európ- át ma-cában
foglaló gazdasági egység
ben A kijelentés természetes fo-lyománya
az is hogy Nagybri
tannia ezekszerint érdeklőd-ik
a kozos nyugat-európ- ai polit-ikai
egység iránt sem hanem
ehelyett ismét a brit nemzetkö
zösség mai államaival és a kor-ábbi
angol gyarmatokból ki
alakult új országokkal akarja
szorosabbra fűzni a szálakat
Más szavakkal: azt a szerepet
amelyet Franciaország próbál
játszani a régi francia gyarmat-okban
— a kulturális gazdas-ági
barátságot a korábbi polit-ikai
szuverenitás helyett
Anglia is újra átakarná venni a
régi angol gyarmatokban és más
angol birtokokon Ez éles ver
senyt jelentene Nagybritannia és
a többi európai hatalom között
legelsösorban az afrikai ázsiai
piacok meghódításáért A gazd-asági
harcot elóbb-utób- b elke
rülhetetlenül politikai antagoniz- -
mus követi s igy újra kialakul
ja régi entente-fron- t: gyar-matokkal
(illetve az új teória
szennt: „kisebb testvérekkel")
tikereskedó Nagybritannia és
I A budapesti Magyar Nemzet
19-- i számában rendkívül
fontosságú hírt olvastunk a su- -
ffmir kultúrának a történelmi Ma- -
Igyarország területén talált crn- -
A kommunista új- -
íságok az Uraihoz vezető finn- -
Bllnl MÍnwl lí rl!1 M KV1 áramlási illiucuil ü lhiciju
pzivesen ismerik el a legújabb
szám
líkeiröl hazai
tudomány által feltételezett su- -
inir eredetünket Lapunk olvasói
dr Bobula Ida tudós munkatárs-unk
cikkei alapján részletesen
Kismenk ezt a nagyfontosságú
kérdést
A Magyar Nemzeti hirét az
alábbiakban közöljük:
iA Brassó körzetében fekvő
jjTartaria község határában épí
tőmunkások három vóröses-bar-j- M
színű agyagtáblát találtak
melyeknek ómezopotámiai ere--
E&tét nemzetközi hirű archeoló- -
íwuk Kétségtelennek tartják Az
feelöre olvashatatlan írásjelek
éi wierott táblák a Kr előtti
2S00-ba- n vagyis a bronzkor kez-één
kerültek a lelőhelyre űgy-h°g- y
a lelet nyomán elrendelt
atás kevés hiján 5000 éves
"Meneti emléket tárt fel
j A homokos agyagból készült
pengén égetett táblák 5—6 cm
[átmérőjűek az első tábla va- -
íaszjelenetet ábrázol és kivi
jeiében emlékeztet az iraki Ur
ozségben talált táblákra A
fasodik és a harmadik tábla
lyukasztott ami mellett szól
ií°gy ZSinórnn fiinofoL- - V tih Pk három-nég- y szektorban az
E wuK—warkai i1cAic1ienn1t1iie£
Súlyos ítéletek
ha- -
után
W Szigeti János süppedi or- -
0S felesésével és hamm pver- - fvel turistaként Olaszország-ja
Wazott jelenti Csongrád-tfi- l
HlrIaP-- de a végállomá--E
Nyugat-Németorsz-ág
volt"
£™e képeslapokat küldtek is- -
-- főseiknek majd az orvos azt r' a szegedi rendelőintézet-- F
ahol dolgozott hogy három-(T- Pi
szabadságot adjanak ne-vJ- ?1
"visszamasitottak" Szi--
j 6ul IS oontotteK
teIePsze"
i hogy „gyermekeik em- -
X'ez méIt° életet élhessenek"
edi ügyészség eljárást in-- lt
ellenük „hazatérés mes--
6aaasa' cím5n - ts„lt£tnV
a Szigeü Já--
kshl !vi & hath6naPi fe--
„amiért
i nrvHif r Lj -- ~3íeieseneK ' - ío
aE
¥&
-- - - „
_
XV évf 22
voí re No 22 I
mail by the í ]
„„
egy
brit
piac
nem
nem
és
—
és
a a
a
"gy
=- -' peaig
'telte
Post B
'H
három- -
kéthónapi bör- -
O egyben kimondotta „min- -
ázását vagyonuk"
qbíSJ H
xrw íj
Office
május
engedett
C3 SE Ai ólt ÍJ Mi ÖC il tI w=i CS ül Hl ír BWl KX£á£3t LtVídW WSifáűt!Lqiif8tí&SllS!i&l iTlMtoiZJZVyili MiKMíO TI HHI il-- iSk $ $ i-í- fíl üli á i Sí i Am SSábSg í N
e km ws ra bs k íií is ix taa s % m vtLK v ?6!íwssuH5nwtí&(ií5aisr : uiOiííXA'iiji'tt n wian tiuui vui i Ilin Wmssmssím I
Nagy-Britann- ia politilíailag és gazdaságilag Európa felé fordul
?--- W Wí v i t v --
íSi t &
li Erzsébet királynő
Franciaország: a centrálisán fek-vő
tengerentúl nem érdekelt
Németországgal és Olasz- - illet-ve
Spanyolországgal szemben
Sokan elsősorban a pénzpia
cok vezetői már előre leszámí-tolták
ezt a lehetőséget A nem
zetkőzi nagytőke komoly érdek-lődést
mutatott minden tenge-rentúli
angol és francia befekte-tés
iránt míg a belső európai
5000 ÉVES SUMIK IRÁSTÁBIÁT TALÁLTÁK
Psszidálás
tefuNémet0rszágban
Ürisbiróság
MMmWM!
sonlő írás- - illetőleg számjeleket
tüntetnek fel amelyek aligha-nem
azt a célt szolgálták hogy
emlékeztessék a tisztségviselő-ket
feladataikra Megegyeznek
a vélemények abban hogy a
kezdetleges eszközökkel a táb-lára
rótt jelek az emberi kultú-rában
fordulópontot jelentő szu-m- ir
ékirásnak megelőző formái
Hogyan kerültek e felbecsül-hetetlen
érékü irástáblák szár-mazási
helyüktől mintegy 2500
kilométer távolságra? — erre a
Az amerikai légierő május
12-t- ől egy hétre beszüntette az
Észak-Vietna- m elleni bomba-támadásokat
E békeszerető lé
pés ellenében az Egyesült Álla
mok azt kívánja hogy Vöroskina
és a felzaklatott vietnami nép
szüntesse be a harcokat és kezd
jenek békés tárgyalásokat a
helyzet végleges rendezésére
Amerika mindenáron meg akar-ja
akadályozni a délkelet-ázsi- ai
háború kiterjesztését
Kina ösztönzésére a vietnami
köztársaság külügyminisztériu-ma
azzal vádolja az amerikai lé-gi
haderőt hogy továbbra is
megsértették a vietnami légite-ret
A külügyminiszterek bécsi
tartózkodásáról még mindig sok
szó esik a világsajtóban Couve
de Murville francia külügymi-niszter
a minisztertanácsban
megelégedéssel nyilatkozott
Gromiko szovjet külügyminisz-terrel
folytatott tárgyalásairól
A degaullista Nation megálla-pítja
hogy „Franciaország és a
Szovjet ma már elég jó kapcso-latot
teremtettek ahhoz hogy
egy napon majd éppen a fran-cia—
szovjet viszony javulása
megkönnyíti a német kulcskér-dés
megoldását
A brit külügyminisztérium
cáfolja azokat a lapjelentéseket
hogy Gromiko csak formális
érintkezésre szorítkozott voina
brit kollégájával
A nartizánok változatlanul
evakori támadásokat intéznek az
amerikai csapatok ellen Saigon
tól 100 mérföldnyire DinJi Quan
falunál felrobbantották a La Nga
folyó Shidját amelynek a főváros
élelmiszer ellátása szempont
ból volt jelentősége Megronan-tá- k
a partizánok ezenkívül a
Phu Long-- i stratégiai falut de
rövid lövöldözések után eltűn-tek
a dzsungel sűrűjében
A Bien'Hoai-i'repülotére- n noi
az elmúlt? napokban súlyos ki-menetelű
robbanás történt be- -
foioTtéktaíméa fel nem roDDani
bombák-eltávolításá- t Affö kifu
tó pálya és az irányító torony
fogyasztás ellátására termelő eu-rópai
üzemek iránt csökkent az
érdeklődés Miután pedig a brit
munkáspárti kormány amúgyis
végrehajtja az acélipar államo-sítását
mindenki azt várta
hogy a kormány által dirigált
brit gyáripar fokozni fogja szál- -
I nmauu u mimül JJtauuvia atUl
veszteséggel is de politikai
eredmények reményében
Ez a brit politikai irány hír
Tovább t&rt savair Dominikában
Santo Domingóról érkező za-varos
hirek mindennél jobban
mutatják — mennyire szükség
volt az amerikai beavatkozásra
A Bosch-fél- e csoport és a vele
harcban álló Wessin-fél- e junta
egyformán azzal vádolja a Domi-nikában
operáló amerikaiakat
hogy a másik fél oldalán be-avatkoz-nok
a küzdelembe Épp
ilyen vádak érték néhány hó-nappal
ezelőtt a Ciprusban mű-ködő
rendfenntartó angol kana-dai
és más egységeket vagy a
korábban Kongóban harcoló
UNO-csapatok- at A valóságban
az amerikai tengerészgyalogság
csak azt teszi ami tulajdonkép-pen
az ENS biztonsági tanácsá-nak
volna a feladata: igyekszik
a polgári lakosságot védeni a
fegyveres hatalmával pacifikál-ni
a szigetet addig amig vala- -
kérdésre még nem tudnak egy-öntetű
feleletet adni a kutatók
Valószínű hogy a Tartari köze-lében
űzött arany-- és ezüstbá-nyászat
vonzotta az expedíció
tagjait A szumirok ebben az
időszakban jórészt Indiából sze-rezték
be nemesfémszükségletű-ket
Hogy e célból Délkelet-Európáv- al
is összeköttetést tartot
tak fenn arról most került nap
világra az első méltán nagy
feltűnést keltő kulturális doku-mentum"
Hétnapos fegyverszünet Vietnamban
ismét működik William Martin
amerikai tábornok vezetésével
Washingtonból szakértők érkez-tek
a robbanások okainak meg-állapítására
Francia-szovj- et
atomegyezmeny
Francia— szovjet egyezményt
irtak alá a két ország együtt-működéséről
az atomenergia bé-kés
felhasználásának területén
Az egyezmény értelmében az
atomvillanytelepekkel kísérleti
reaktorokkal foglalkozó szak-emberek
kölcsönös játogatáso-ka- t
tesznek terveket és infor
mációkat cserélnek
A francia atomerö bizottság
és a szovjet állami atomenergia
bizottság évente tanácskozik
egymással hogy meghatározza
a következő évi csereprogramot
és szükség esetén kibövitse az
egyezményben előirányzott
együttműködés területét
Az egyezményt a francia
atomerő bizottság nevében Ró-bert
Hirsch a bizottság vezető-je
irta alá
Adlai StevensontJ a torontói
egyetem díszdoktori címmel
kívánja kitüntetni A kommu-nisták
tüntetéssel fenyegetőz-nek
meg akarják akadályozni
hogy Stevenson bejuthasson
az egyetem aulájába
telén megfordult Nagybritannia
teljes erővel Európa felé fordul
s mind gazdagaságilag mind
politikailag Európa integráns
tagjának vallja magát élesen
szembehelyezkedvén a franciák
jelenlegi „tengerentúli hatalmi"
politikájával Az angolok ezút-tal
teljesen szokatlan módon a
királynőt kérték fel arra hogy
az első lépést megtegye II Er-zsébet
királynő rendkívül ünne
a
milyen formában demokratikus
választásokat lehet tartani Hogy
eközben áldozatok vannak
mindkét szembenálló fél és 'a
rendfenntartó katonaság részé
Nyugat-Németországb- an
isSauiavaaH5
Dominika fővárosában Santo'tDomingóban a csapatai
vették át a kezdeményezést és kommu-unisták- at
A polgári rokonszenvvel fogadja a fegy-veres
katonákat A megoldásról
nak Washingtonban és Santo Domingóban
Baross Gábor:
A hozzám jutó magyar lapszá-mok
és magyar baráti levelek
között nem akad olyan mely
nem említené meg de Gaulle tá-bornokot
a francia köztársaság
elnökét Majd mindig rokon-szenvvel
szólanak róla és ha ta-lálkozik
néha egy-eg- y bíráló
megjegyzés az rendszerint fel-színes
alapokon elismerő A ma-gyar
állásfoglalásokat meg le-het
érteni
De katona A magyar
ezeréves a tudó-sok
nem tudnak megegyezni ab-ban
hogy hány ezeréves Ezért
a magyarnak eleve máris ro-konszenves
mindenki — legyen
az barát Yagy ellenség — aki
katona De Gaulle harcos kato-na
az első világháborúban
páncélosán nyargalászott s több-ször
megsebesült A vitézséget
mindig tisztelő magyarban ez
csak növelheti megbecsülését
De Gaulle elméletileg foglalko-zott
katona — tudománnyal és
— habár szavára nem hallgattak
— ez előttünk tetszetős már
csak azért is mert a második vi
lágháború előzményei és lefo-lyása
Franciaországban igazol-ták
fejtegetéseinek helyességét
De Gaulle szabadságharcos El-keseredett
erőfeszítései Angliá-ban
francia ellenállási mozga-lom
és felszabadítás harcosainak
megszervezése felfegyverzése
és a harcokban bevetése érdeké-ben
kiérdemlik a magyarok elis-merését
Franciaországot a
negyvenes évek elején az ango-lok
és az amerikaiak „leirták"
mint harci és politikai értéket
A Londonban tartózkodó köve-telő
szájaskodő fölényesen vi-tatkozó
de Gaulle-- t — ahogy
Edén emlékirataiban ismerteti
— Churchill és méginkább Roo-sevelt
utálták és lenézték Szí-vós
akaraterejével mégis elérte
Hogy Észak-Afrikáb- an francia
hadosztályok ezek
— az angolszászok bizalmatlan-kodás- a
dacára — bevetésre ke-rültek
Norvégiában Olaszor-szágban
Párizs visszafoglalásá-nál
a Rajna átlépésénél és a
Dunáig előretörésnél Jeles tá-bornokok
alatt a francia katona
bemutathatta értékét
Mint'azideigleries francia
elnöke (4944—1947)
ugyan még nem engedik hogy
ChurchiH Truman és Sztálin
mellett a potsdami értekezleten
pélyes keretek között hivatalos
látogatást
Erzsébet királynő ez-úttal
nem csupán a szokásos
formális üdvözlő szavakat mon-dotta
el s nem szo-rítkoztak
az udvariasság monda-taira
A királynő egyebek kö-zött
azt mondotta hogy ma
húsz éwcl a háború befe-jezése
után el kell felejteni
a régi ellenségeskedések
ről is az természetes Egyik ál-dozat
a Bosch-pár- t felkelő „kor-mány"
belügyminisztere volt
aki saját csapatainak ellenőrzése
közben elesett Az ügyben meg- -
junta
háttérbe szorítják a
lakosság
politikai tárgyalások foly-- v
Gaulle
katonanemzet
a
alakulhattak
kor-mány
kijelentései
A TÁBORNOK-ÁLLAMF-Ő
részt vegyen de már kiverekszi
hogy Berlinben Franciaország
megszálló szakaszt kapjon
1947-be- n megszervezi a „francia
nép arcvonalát (rassemblemcnt)"
melyből a IV köztársaság szü-letik
meg Ez nem felel meg
várakozásainak és de Gaulle
visszavonul kis birtokára Sejti
hogy ideje még el fog következ-ni
Vajon hányszor kíséreltük
meg — mi magyarok — a „nem-zeti
egység" megteremtését
Mindezideig sikertelenül de
nem reményvesztetten
A IV köztársaság bel- - és kül-politikai
nem kevésbé gazdasági
lejtőre jut" A francia nemzet
visszaemlékszik de Gaulle eré-Iyé- re
szívós akaraterejére A
tábornok feltételeket szab nép-szavazással
módosíttatja az al-kotmányt
és létrejön az V köz-társaság
melynek elnökségét el-vállalja
Ez a folyamat tetszik a
magyaroknak ha eszükbe jut-nak
azok az idők amikor még
nemzeti hagyományok és nem-zeti
törekvések irányíthatták
cselekvésüket
Ezekután csodálatos elképzel-hetetlen
dolgok történnek De
Gaulle Rómával barátkozik és a
magyarok 1934 —35-b- öl vissza-emlékeznek
Láva! francia minisz-nisztereln- ök
és Mussolini „du-nai
konferenciájára" melynek
eredménytelen végződése vég-zete- s_
következményekkel járt
De' Gaulle Bonnal barátkozik és
a magyarok fellélegzenek mert
emlékezetükben élnek az örökös
francia— német viszálykodások
melyek nekik is annyi vérükbe
és könnyükbe kerültek — De
Gaulle szabadul Franciaország
észak afrikai gyarmataitól és a
magyarok — ismerve az „anti-kolonializmu- s"
nemzetközi jel-szavának
súlyát — értelmetlenül
állanak szemben azokkal az or-gyilkos
merén letekkel melyek-kel
elvakult elemek „hazaáru-lásáért"
bosszút akarnak állani
A magyarok érdeklődve figyelik
de Gaulle „független Eurpa" el-vének
külpolitikai hatásait és
ellenhatásait a tengereken innen
és a tengereken túl
'A magyarok érzelmi- - és gon-dolatvilágához
-- azonban a legkö-zelebb
fekszik a tábornok — ál-lamfőnek
a kommunista világ
irányában sűrűn mutatkozó ma
gatartása Szovjet-Oroszországg- al
szívélyes — Kínával szem
Department1 Ottawa and M ' í sí H
f'or payment of postage fj j Vjj ÍH JíSt 11 i I
„ iJtfMMyWMUI!gBlljatwmtjMH„ '
' n
-- ' „ ' I I
_ "1 i i m áts i r
í
is:
tett
nyomán érzett keserűséget
és a régi angol — német vi-szályok
okait is csupán tör-ténelmi
emlékként kell te-kinteni
hangsúlyozta továbbá azt hogy
a németek és angolok a történe-lem
során többszőr voltak fegy-verbarátok
és éppen 150 éve
van annak hogy a waterlooi
csatában együtt harcoltak az ak-kori
imperializmus erői ellen
interpellált Stevenson amerikai
UNO-delegát- us igen helyesen
rámutatott arra hogy utcai har-cok
közben nem lehet megálla-pítani
kit honnan ér golyó
A fő amerikai cél: a kommu-nista
beavatkozás kiküszöbölé-sére
illetve megakadályozása
Dominikában máris megvaló
sult körülbelül olyan mérték-ben
mint a Kongóban Ciprus-ban
és más helyeken ahol a
kommunista lázitás forradalmak-ra
vezetett Teljesen hiábavaló
az amerikai akció egyoldalú
kritizálása főleg azon országok
részéről amelyek amerikai fegy-verekkel
védekeznek és ameri-kai
pénzből élnek Kommunista
fenyegetéssel szemben csak egy
dolog segit: a fegyver még ha
ennek meg is van a politikai ára
A dominikai beavatkozás politi-kai
ára például az hogy egyelő-re
fel kellett adni a szovjettel
való szorosabb kapcsolatok fel-vételének
lehetőségét A szovjet
vezetők amerikai látogatására
most már nem kerülhet sor —
írja a Pravda — mert az ame-rikai
elnök „imperialista1 be-avatkozást
hajtott végre Domi-nikában
ben elísmerS — a csatlósállamok
felé jóindulatot mutat s az a
semlegesség melyet a Közel--
Közép- - _és Távol-Kel- et dolgai-ban
hangoztat Moszkvának és
Pekingnek tetszésére van Ma-gatartását
mélyenjáró gondola-tokkal
magyarázza „Európa az
Uraiig terjed és kell hogy ezen
a térszínen szabad és független
népek lakjanak"
A felvázolt tények a magyar-ságnak
de Gaulle iránt megnyil
vánuló figyelmét rokonszenvét
sőt talán reménykedő bizalmát
kétségtelenül indokolják Mind-azonáltal
— bár semmiképp sem
szeretnék ünneprontó lenni —
fel szeretném hivni honfitársaim
figyelmét néhány gondolatbaejtd
és gondolkodásra érdemes jelen-ségre
De Gaulle — egész eddigi éle
te bizonyítja — jellegzetesen
francia: fölényesen gőgös ke
ményen akaratos türelmetlenül
önző és kíméletlenül uralomra-vágyó
Igaz és elismerem hogy
éppen ezek a tulajdonságai arra
szolgáltak neki) hogy a „leirt"
Franciaországot egy világszerte
elismert hatalommá emelje Az
elfogult rosszindulattal és felü-letes
tudatlansággal szemben
hosszú és elkeseredett tusát foly-tatva
külpolitikai nyilatkozatai-val
látogatásaival fogadásaival
utazásaival erélyes kormányza-tával
és bőségesen folyósított
pénz-'é- s árukólcsöneivel érte el
ezt De ö messzebb akar jutni:
XIV Lajosnak a világon uralko-dó
Franciaországa van a szeme
előtt Ö ezt a Franciaországot
álmodja vissza francia hegemó-niára
törekszik Csakhogy a 17
század óta a világ nagyot vál-tozott
Babérkoszorűs álmokból
tüskés valóságokra ébredhetünk
Franciaország belső anyagi és
erkölcsi képességei az ilyen
alacsony színvonalán álló ősi
és új nemzetállamai Franciaor-szág
vezetését de féltékenyen
őrzött vagy nehezen elért önál-lóságukat
többé-kevésb- é befolyá-soló
irányítását elfogadni hajlandó-k-
e? A magyaroknak eztra két
kérdést behatóan mérlegelniük
kell ha jövöjükön tervezget-nek
De Gauíie diplomáciai kapcso-latai
Szovjet-Oroszországg- al nem
indokolják a magyarság megkü-lönböztetett
figyelmét Anglia és
ezeknek az összeköttetéseknek
rdua non fj Tija jy ':- - Mvií vi r-- u1 brhr wa(''ji74T:jAAJu'ujc(j„ síiíJMrari kSS ÍlMÍfIMfM€#MiS w i
Az OAS elnöke a latin-amerik- ai kérdések rendezésére tár-gyalásokat
folytat Washingtonban Jüan Bautista de Laval-1- c
perui követtel
Uj latin-amerih- ai válság Bolíviában
A kommunisták nem nyugosz- -
nak Dominika után most Bolí
viában provokáltak összetűzése-ket
általános sztrájkot ostrom-állapotot
és mozgósítást
A bolíviai katonai junta Jüan
'mwmMMwm
Sasztrl indiai miniszterelnök
Moszkvában meglátogatta Ko-szigin
szovjet miniszterelnö-köt
A megbeszéléseknek kü-lönösen
a klnal kommunisták
támadása miatt van jelentősé-ge
már 1919-be- n kezdeményezője
— az Egyesült Államok — pél-dával
jártak előre Csakhogy
emlékezzünk vissza: Franciaor-szágot
évszázadok óla politikai
elképzelések kőtik Moszkvához
melyek ugyan I Napóleon II
Vilmos és Hitler idejében sok
vérébe kerültek mégis sejthet-jük
hogy azoknak mélyebb ér-zelmi
jelentőségük is van De
Gaulle ugyan soha egy szóval
sem beszél a „koegzisztenciáról"
mégis feltételeznünk kell hogy
a francia közvéleményben a
sajtóban és a rádióban a szov
jet-oro- sz művészetek tudomány
technika Cs közgazdaság iránt
mutatkozó tüntető elismerésről
tudomása van és nem ellenzi
Figyeljük meg a francia sajtó és
rádió beszámolóit a csehszlovák
román és jugoszláv politikusok
és szakemberek franciaországi
látogatásairól tárgyalásaikról
és sikereikről Ezekből szívélyes
üdvözlést és elismerő dicsérete-ket
olvashatunk ki Ezzel szem-ben
a budapesti vendégek leg-utóbbi
párizsi szereplésérdi csak
szűkszavú jelentéseket láthat
tunk és tárgyalásaik eredmé-nyeiről
is( — ha ilyenek ugyan
voltak — alig számoltak be Mi
lehet ennek az oka? A budapes-tiek
félszegsége gyakorlatlansá-ga
felkészületlensége? Lehet De
önkéntelenül gondolnunk kell a
megdicsőült „Kis-Ententcr- a" és
agyafúrt hírszolgálatára mely-nek
hatásnyomait lépten-nyomo- n
ma is észlelhetjük a fran-ciáknak
Magyarország iránti
tartózkodó bizalmatlanságában
közönyében Ök ugyan elisme-rik
szabadságharcunk jelentősé-gét
szeretik és becsülik zene-szerzőinket
festőinket íróinkat
ebben nincsen kétség De alig
hiszem hogy ezeknek a felszí-nen
mozgó érzéseknek mélybe-nyúló
politika! állásfoglalások
lehetnének a következményei
Vajon de Gaulle-na- k a francia
„gloire" emlékében élő ennek
megújulásán munkálkodó állam
férfinek mii a véleménye a ma
gyarokról sérelmeikről és Jgé
nyeikről titok Tudtommal" ed-dig
meg' sohasem i ejtette 'ki a
„Hongrois" szót!
_-
_- %
Szóvahj rokonszenvezzünk de
Gaulle-- al példaadó munkássá-gát
becsüljük" és értékeljük de
a hozzáfűzött reményeinkkel le-gyünk1
óvatosak
li i
Lcchin bányász-szakszerveze- ti
vezetőt lázító magatartása miatt
kiutasította az országból Lc-chin
Paraguayba menekült Er-re
a jelre az ország fővárosá-ban
La Pazban mintegy 7000
főből álló tömeg tüntetett az
amerikai nagykövetség és a
kormánypalota őrséggel körül-vett
épületei előtt A rendőrség
útjukat állta és könnygázbom-bákkal
igyekezett szétoszlatni
ókét
A kommunista tömeg azonban
a város más részén újra össze-gyűlt
hogy folytassa a felvonu-lást
Kórusban kiáltott jelsza-vakkal
támadták a katonai jun-tát
és 'elnökét Barricntos tá- -
j homokot akit azzal vádollak
hogy Dominika mintájára pol-gárháborúba
akarja sodorni Bo
liviát
' AíclzakIatott¥~tÖmegw'és a
rendőrség összecsapása ocy 'há- -
lálos áldozatot követelt 19 se-besült
volt köztük nyolc rend-őr
így a kormány kénytelen
volt szigorú intézkedéseket ten-ni
a további zavargások elfojtá-sára
A junta ostromállapotot
rendelt el Ez csökkentette a
feszültséget de a rendőrséget
riadókészültségben tartják
A bolíviai kommunista szak-szervezet
Lcchin kiutasítása
miatt általános sztrájkot hirde-tett
Erre
az államosított bányákban
mindenütt beszüntették a --
munkát A La Paztól 320
kilométerre délre fekvő Mi-n- a
Violocúban a bányások
túszként fogva tartják az
adminisztratív és a műszaki
személyzetet
Lcchin Asuncionban Paraguay
fővárosában van ahol az új- - (
ságiróknak kijelentette hogy
amint lehet visszatér Bolíviába'
A Szépmíves Céh
új tagjai
Vörös Jenő Lincoln Park
Mich Vaszary Piroska Toron-to
very Rev Szolga Miklós
Bethlchcm Pa Sáli László Kit-chen-er
Ont Kispal Pál Strat-for-d
Ont Hegedűs István Kit-- 1
chencr Ont Palovics János
Kitchener Ont Tolvaj Terenc
Guelph Ont Mrs Heíen Faze
kas Toronto Gugan János
Guelph Ont dr Gergely Fe-renc
Torontó Kiss József
Guelph Ont Barabás
__
Béla
Guelph Ont Mészáros Lajos
Guelph Ont Lakatos Andy
Gált Ont Horváth László Gált
Ont Bacsek István Gált Ont
ICorodinl Ferenc Toronto Mrs
Mária Fejes Toronto Verő Atti-la
Toronto Vámosi Sándor Ot-tawa
Horváth János Ottawa
dr Denis V Moritz Ottawa dr
Dénes E Rappay Ottawa Father
Tibor M Furuk OPM Ottawa
dr Borossá Károly Ottawa Ha-bo- ly
Ferenc Ottawa Nánási
Ilona Ottawa dr Clara Hensch
North Bay Ont Szabó János -
Ottawa Tólgyesy Iván Ottawa
dr M Beznák Ottawa- - Valde
mar Jász-Sub- a Ottawa Bálint
Imre Ottawa Szirányi Tibor %'
Ottawa Mrs Éva H Nagy EasVS'
view Ont dr I C'NagyOtta2"
wa-'dr'- J Szabó Ottawa dc)
Bertakovkh lOttawaVMrs JBI-- 4
szaKlára Toronto TéaZaai
zsanna Toronto "lásztó 'BéJa
Toronto i Editig Szász Toronto 4
VéghM&riTc£bato Káj&j &ÍL
nő TorontoJBÍÖoílőIr4a-T- f
rontó dr BerzseayiUűCSL iiK£
rontó' Zoltán de'ÍWnóÜra'
rontó 'tn
ií
--_i„
1 V
!
ji httní-J- VTTni
í i %
iJMH
i mm
M
-- %W
'étim
nPM®i
ír KMt
m V
iiü
T& m iSk
pnys
mm ríÉf ¥faMi
f 141 Wkí
B
'
V
M ' I
'
t t írj
' mm
EiTífcSl
tetsiSi
mi
!!
1!