Kanadai Magyarsag, November 12, 1977

              -
-''- "'"'-1" "" '"u°'"v%f&j$p$m "' "'"- -'
XXVII évf 46 szám :ll ÉS KIADÓHIVATAL:
Vol27No46 1#M
Second
1977 november
Class Mail
12 %gte§ fte ?PI V By 1 SlJ?J V KfflTOBWt Toronto
412BloorStW
M5S
Ontario
1X5
Canada
íf&ké£&á Ára 39 cent
rimvmrwnmn}mvnmmm'wmw-- i mfjuuimwiiB ifimi' itwJMiMwwmpipMi"i"'iwj'Piiii mMwiwwwiwwnwiiwiii'iMMtiiJWHii miiw" ipjiiiiiuiiipwwiiiphiipiii mnwwwnt i--rtJ-JlLi-
1JJJJt1u-)J-„ua3 wwij wipmi's A1CM jiiiijiipibhjiim' Ptiwwj—jitrjirjjPrt'" -r- rft"Ti-J[rmi mm-rfir-iiTiiilTr- — riifTr riViPTmli-iíirfrfFiVhfwM-- Ti
iairter [KissQBigerírQél
BsrasB at@!mfe@íriififeáwi
Mw®©i@t@dsi[k
©niisdéteeföfef
Frey András írja az EWS2 székhelyéről:
Szégyentől égő arccal jelentjük hogy az amerikai külügymi-niszter
közölte törvényhozás tagjaival hogy Szent Koronát
kiadják magyarországi népköztársaságnak Szent István
koronáját mely nemzeti szuverenitásunknak függetlenségünk-nek
nemcsak jelképe hanem letéteményese megtestesítője is
Vagyis az Egyesült Államok kormánya úgy tesz mintha
szovjet szuronyokkal fenntartott rezsimet történelmi Magyar-ország
legitim jogutódjának lehetne tekinteni
1944 decembere tehát azóta hogy az oroszok trianoni
magyar állam vezetését kezükbe vették Moszkva pesti hely-tartóinak
ez az első nagy külpolitikai győzelme
Hogy ezért mennyiben felelős az emigráció egy részének
Budapesttel való kacérkodása erre kérdésre legközelebbi
számunkban próbálunk majd "válaszolni
Képmutató
politikusok
Bizonyos fokú képmu-tatás
sajnos hozzátar-tozik
az élethez és amíg
udvariasságból törté- -
-- nik könnyű elnézni De
amikor erkölcsi prédi-kátorról
derül ki hogy
kétféle mértékkel mér
azt nehezebb elviselni
Ezt lehet most elmon-dani
az amerikai kü-lpolitika
vezetőiről
Valamennyien emlék-szünk
még rá hogy Viet-namot
elárulták azzal
érveltek hogy „Amerika
nem lehet világ ren-dőre"
ha kommunis-ták
megszállják Dél-Vietnám- ot
ott az antikom-munistákat
kiirtják az
nem tartozik Amerikára
nem az Egyesült Államok
dolga hogy mindenütt
ők védjék meg népek
önrendelkezését és az ál-lamok
szuverenitását
Vietnam
Libanon
Délafrika
így adta el Nixon és
Kissinger Dél-Vietnam- ot
a Moszkvából seg-ített
észak-vietnamiakn- ak Ezért néztek félre
amikor Kambodzsá-ban
a kommunisták
Sztálin módszerein is
túltettek És így hunytak
szemet afölött hogy a
Szovjetuniótól és Líbiá-tól
támogatott mozlem
gerillák a keresztény
milíciák megsemmisíté-sével
fegyveres erő-szakkal
akarták maguk-hoz
ragadni a kormány-hatalmat
Libanonban
De ha ez az érv
hogy Amerika nem a vi-lág
rendőre igaz volt
Vietnamban és Libanon-ban
akkor mi címen
avatkozik be most az
amerikai kormány Dél-afrika
belügyeibe?
A különbség persze az
hogy amíg Vietnamban
és Libanonban az ellen
kellett volna Ameriká-nak
szót emelnie amit
az oroszok pártfogoltjai
müveitek addig Délafri-kában
Carter oroszelle-nes
fehérekkel száll
szembe
Hogy oroszellenes fe-hérekről
beszélünk az
egyáltalán nem azt
jelenti hogy a néger
- - !-- A ' --B7A 1 iV_ UN
" il1'" "' ' "'—'""'' — "''" — —
ti miuu npi bimj i ij ' I '! ' iw wrw im wliwhi ii i iiiii i—wh hjwpwh h m "p )' '— — — -- - ""— — -- - - - _ — w ~~ -- - t-- f — -- t -- iS- t ry „ "„jjj "ti fr'ff'--- -- nrj" r-l- til "rí M i
a a
a —
a
a
a
a
a
s a
s
'
a
v
—
—
V" '"
m_M- -
kérdésben követett dél-afrikai
módszereket he-lyeseljük
De hogy a fe-ketéketelkülönítő
apart-heid
helyett mit kellene
tenni s hogyan lehet a
Moszkvával szövetke-zett
néger terroristák
ellen belpolitikailag
védekezni abban nem
tudnánk tanácsot adni
A legfeltűnőbb a do-logban
mindenesetre az
hogy a négerek ameri-kai
angol és francia
istápolói az oroszok mal-mára
hajtják a vizet
mert a néger szerveze-tek
a délafrikai fehérek
megsemmisítésére töre-kednek
és a délafrikai
államot a szovjet csat-lósává
tennék
A déli féltekén pedig
— ezt nem lehet eléggé
hangsúlyozni — ameri-kai—
orosz háború ese-tén
a Nyugat Ausztrália
mellett egyedül Délafri-kára
számíthatna
Ha tehát Carter való-ban
hiszi amit októ-ber
27-é- n a televízió-ban
mondott hogy a dél-afrikai
négereknek poli-tikai
egyenjogúságot le-het
adni hogy fegyve-rek
alkatrészeit sem lesz
szabad Délafrikába
szállítani és hogy Ame-rika
ennél messzebb
menő szankciókra is haj-landó
Délafrikával
szemben akkor joggal
lehet azt mondani hogy
Carter még Kissingeren
is túltesz az oroszok fe-lé
való engedékenység-ben
Kissinger
feltámadása
A Kissinger-fél- e po- litika feltámadására
valló jelek különben
nem csak afrikai vona-lon
sűrűsödnek Rend-szerint
jql tájékozott
emberek Washington-ban
azt javasolják hogy
Carter az atomfegyver-kezés
terén is helyt fog
adni Amerika biztonsá-gát
lényegesen gyöngítő
orosz követeléseknek
Ami már most a Dél-afrika
elleni megtorló
intézkedéseket illeti
ezeket Carterék három
argumentummal tá-masztják
alá
Azzal hogy az apart-heid
Délafrikának valö
fegyverszállítás a „bé
ti-- y
is
két fenyegei" s ez ad jo-got
az ENSz-ne-k arra hogy
föllépjen Délafrika el-len
és hogy a délafrikai
feketék támogatásával
Amerika megnyerheti
az afrikai néger kormá-nyo- k
barátságát
Az emberi jogokra va-ló
hivatkozás a legsze-mérmetlene- bb
Miért is
lenne lázadás előkészí-tésével
vádolt négerek
bebörtönzése és megölé-se
nagyobb bűn mint
az ugandaiaknak tíz-ezerszámra
való lemé-szárlása
— vagy (hogy
a sok kommunista példa
közül csak kettőt em-lítsünk)
a magyarok ül-dözése
s az ellenük fo-lyó
népirtás a Felvidé-ken
és Erdélyben?
És ki meri állítani
(néger agitátorokon és
kommunista propagan-distákon
kívül) hogy az
afrikai négerek élni tud-nak
a szabadságjogok-kal
és hogy ha Délafri-kában
kezükbe kapnák
a hatalmat akkor nem
az lenne az első dolguk
hogy a fehéreket kifosz-szá- k
és egy néger dikta-túra
szolgáivá tegyék
őket
Kik uszítják
a négereket
kik fenyegetik
a békét?
Az a vád hogy Délaf-rikában
a nemzetközi
béke veszélyben forog
igaz De nem a fehérek
részéről akik semmi-lyen
államot nem fenye-getnek
hanem az oro-szok
részéről akik az
afrikai néger államok-ban
bandákat fegyve-reznek
föl és a délafri-kai
állam megdöntésé-re
uszítják őket
A harmadik érv a leg-ártatlanabb
De a leg-ostobább
is Mert aki
azt hiszi egyáltalán szó
lehet belátható időn be-lül
arról hogy a Nyugat
gyűlöletében fölnevelt
néger vezetőktől kor-mányzott
afrikai álla-mok
megenyhüljenek
„a kizsákmányoló kap-italista
imperialista
Amerika" iránt az nem
vesz tudomást az afri-kai
állapotokról
így például arról
hogy a nyugateurópai
főleg francia egyete-meket
megjárt afrikai
diákokba milyen mód-szeresen
oltottak be
két gondolatot: azt hogy
a kapitalizmus rossz és
hogy a szocializmus jó
Vagyis hogy az afri-kaiak
nem azért szegé-nyek
mert tudatlanok
és nem dolgoznak ha-nem
mert a nyugati
misszionáriusok és üz-letemberek
szakembe-rek
és mérnökök nem
térítettek nem tanítot-tak
nem építettek föl
semmit hanem csak
pusztítottak és rabol-tak
És hogy a szegénység-ből
nem tanulással és
munkával kell kiemel-kedni
hanem úgy hogy
szocializmusnak neve-zett
tunyaságra és rab-szolgaságra
rendezked-_nekb- e
"Ézt a rendszert 'éze- -
ket az állapotokat erősí-ti
most Washington
amikor a szovjettel és a
rendszerint hozzá igazo-dó
harmadik világgal
együttműködve Délafri-kát
sarokba akarja szo-rítani
Délafrikát
olajzárlattal sem
lehetne térdre
kényszeríteni
Kérdés azonban hogy
ez mire fog vezetni
Először is Délafrikát
még teljes kereskedelmi
bojkottal tengeri blo-káddal
és olajzárlattal
sem lehet térdre kény-szeríteni
Elég széntele-pe
tőkéje és technológi-ai
tudása van ahhoz
hogy az olajat más erő-forrásokkal
pótolja
Másodszor pedig azért
nehéz őket megfélemlí-teni
mert a délafrikai-ak
nem olyan müveitek
mint a franciák és az an-golok
de nem is olyan
gyávák Elég nagy és
modern hadierőik fegy-vergyártó
üzemeik van-nak
ahhoz hogy nemzet-közi
háborúban a néger
hadseregekkel szemben
megállják a helyüket
De ha a front mögött
néger gerillák béníta-nák
meg a „hinterlan-dot- "
és a kubaiak mesz-szehord- ó
orosz rakéták-kal
avatkoznának be a
harcokba úgy hogy Dé-lafrika
azt hinné hogy
a létekockán forog ak-kor
— ezt könnyű megjó-solni
— nem haboznék
ahhoz nyúlni amit la-tinul
ultima ratio"-na- k
magyarul pedig
atombombának hívnak
Ez eszébe juttatja az
embernek azokat a meg-megújuló
híreket ame-lyek
szerint Délafrika és
Izrael közt atomfegyve-rek
gyártásában is
együttműködés alakult
ki
Az eddigi értesülések
úgy szóltak hogy az iz-raeliek
egy-k- ét napon
belül 15 atomfegyvert
tudnának összeállítani
Folj tatás a 3 oldalon
londoni
'Brzezinsky szerint a
világ minden táján egy-re
inkább az a kérdés
kerül a politika közép-pontjába
hogy miként
lehet megtalálni az igaz-ságos
és demokratikus
egyensúlyt a szabadság
és az egyenlőség között?
Gyakorlatilag ez annyit
jelent: az Egyesült Álla-moknak
nem az a nem-zetközi
feladata hogy
fenntartsa a jelenlegi
Status Quot vagy a ha-talmi
egyensúlyt ha-nem
az hogy pozitív
irányba terelje a vál-tozási
folyamatot az
igazságos egyensúly
megteremtése érdeké-ben
Ennek fényében
Brzezinsky mérlegel-te
hogy mi történnék
az eurókommunisták ha-talomrajutása
esetén?
Kijelentette: az Egye-sült
Államok ellenzi a
kommunista pártok ura-lomrajutását
Nyugat-Európába- n
Meggyőző-dése
hogy a nyugat-európai
választók jó-zan
ésszerűségről tesz-nek
tanúságot demok-ratikus
államrendjük
megőrzése érdekében
Mindazonáltal az Euró-kommunis- ta pártok
szorgalmazzák magá-nak
a kommunizmus-nak
változását is
Brzezinsky rámutatott
hogy az Eurókommuniz-mu- s
divatos jelszóvá
vált a nyugateurópai
kommunista pártok
kórében amelyek sok-szor
merőben eltérő vé-leményeket
alkotnak a
sztálinizmusról és a le-ninizmusról
Igen hasz-nos
ha nem tévesztjük
szem elöl ezeket a kü-lönbségeket
mondotta
Brzezinsky Megerősí-tette
azt a véleményt
hoy a Szovjetunió im-perialista
hatalom de
az ilyen tendenciák
időszakonként megmu-tatkoztak
más országok
történetében is — és
talán a Szovjetunió is
felhagy majd imperia
A délafrikai kormány megszüntette a
k$n nyilatte
Times hasábjain hosszú interjút
közölt Brzezinskyvel
lista stratégiájával
Reményét fejezte ki
hogy az oroszok egyre
inkább csatlakoznak
a világ többi részéhez
mindkevésbé imperia-lisztiku- s
rákényszerítő
módon — egyre foko-zottabb
együttműködési
szellemben és szerves
részét képezik majd a
mindinkább kialakuló
globális közösségnek
Részben ez a nézet rej-lik
az emberi jogokkal
kapcsolatos amerikai
felfogás mögött Brzez-insky
azzal érvelt hogy
a demokratikusabb érté-kek
kialakulása az em-beri
életfeltételekből
adódik Még azon eset-ben
is ha a gyakorlat-ban
egyes országok nem
tartják be a különböző
demokratikus alkotmá-nyi
paragrafusokat —
ezeknek puszta létezé-se
is elismerése annak
az erőnek amelyet az
emberiség követel az
emberi jogok terén Bár
az oroszok úgy vélik
hogy az emberi jogok
tiszteletben tartásá-val
kapcsolatos ameri-kai
aggodalom közvet-len
beleszólás a Szovjet-unió
belügyeibe — Brze-zinsky
szerint ha az ál-lam
vezetőit nyugtala-nítja
az emberi jogok
eszményének ereje úgy
máris elismerték ez esz-me
kényszerítő erejét
Ezt kénytelenek tudo-másul
venni de nem
azért mert ezeket az
ideálokat a külvilág han-goztatja
vagy fenyege-tésekkel
kikényszeríti
hanem azért mert ezen
eszmék hirdetése belföl-dön
is olyan erős vissz-hangot
vált ki A mai kor
történelmi szükségsze-rűsége
nem holmi utó-pisztikus
világforrada-lom
hanem az ember
mindjobban erősödő kö-vetelménye
jogainak
tiszteletben tartására
A későbbiekben Brzez-insky
a stratégiai fegy-verkezés
korlátozásá
fekete lakosságnak kötelező „útlevelet"
nak problémáiról va-lamint
a szovjet— ame-rikai
tanácskozások köz-ponti
kérdéseiről be-szélt
Szerinte döntőfon-tosságú
tényező hogy
mindkét fél pontosan
határozza meg: melyek
azok a fegyver-rendszere- k
amelyeket a leg-veszélyesebbnek
tekint
Először ezeket a kérdé-seket
kell tisztázni és
csak ezekután lehet
nanrin iiwnMi MiTdl ITÉWT
megpróbálni olyan
egyezményt kidolgozni
amely megfelel ezeknek
az aggodalmaknak és
amely ugyanakkor ará-nyos
és méltányos mind
a fegyverek jellegének
meghatározása mind
Jszámának csökkentése
terén A Szovjet és az
amerikai fegyverrend-szerek
jellegének kü-lönbözősége
miatt na-gyon
nehéz m egegyezést
kötni még akkor is
ha mindkét fél a leg-nagyobb
jóindulatról és
engedékenységről tesz
tanúságot — mondot-ta
Carter elnök nemzet-biztonsági
tanácsadója
& HÉTí
33
Carter elnök és kulugj i tanács-adói
éppen no ember 4-- ét az
1956-o- s magyar szabadságharc
vérbefojtásának napját tartot-ták
alkalmasnak arra hogy
nilánosságra hozzák a Szent
Korona kiadatását a szovjet
által kinevezett kommunista
magyar bábkormánynak
o Gerald Ford volt amerikai elnök Torontóban
az Izraeli Alapra adott 1000 személyes díszva-csorán
kijelentette hogy a Szovjetunióban anti-szemitizmus
van
o Litván polgárok ezrei anti-szovj- et jelszavakat
kiabáltak egy futball mérkőzés alkalmával majd
felvonulásokban folytatódott Vilna szovjet Litvá-nia
fővárosának utcáin Autókat forgattak fel túz-csóvák- at
dobtak és ablakokat vertek be A szov-jet
katonaság a jelentések szerint 15 ezer tüntetőt
vert szét és a következő reggelen Vilna utcáit szov-jet
katonai járőrök tisztogatták meg A botrány
akkor tört ki amikor egy litván elkiáltotta magát
„Oroszok menjetek haza!" ugyanúgy mint 56-ba- n
Budapesten
o Spanyolországban Barcelonában a börtönökben
felkelés történt és a közönséges bűnözők egyenlő
jogokat követeltek a politikai foglyokkal A rend-őrség
könnyfakasztó bombákkal verte szét a láza-dókat
'
o New Yorkban az ENSz Biztonsági Tanácsa a dél-afrikai
helyzetről szóló vitájában az afrikai álla-moknak
azzal a követelésével foglalkozott hogy
tiltsák meg a nyugati országoknak az apartheid
rezsimmel való együttműködését A szovjet képvi-selője
kijelentette: a Szovjetunió minden támoga-tást
megad a szabadságukért küzdó afrikai álla-moknak
az apartheid politika elleni küzdelmük-ben"
o Párizsban nagy figyelmet szenteltek Barre mi-niszterelnök
budapesti látogatásának A Le Figa-ró
első oldalon számolt be az eseményekről saj-nálatos
módon azonban — írja a pesti tudósítás —
a lap nem mulasztotta el a másik oldalán felele-Folytat- ás
a 2 oldalon
nmVMirfV