Magyar Elet, November 11, 1972

              ti
11
Nem tolásig
hanem Ülik
S szabad nfp tesz
tsuia dolgolal
BMZStNY! MAGYARÉ
Vt! 25 No 46 XX vínham 46 zam
A kanadai J 09:109 választási zsákulca"
Választások előtt
Kel iNcinclország az ENSZ-hcn- ?
Csaknem 2 és félmillió font légibombával szórták meg a B—52 gépek
24 óra alatt azokat az cszak-vletna- mi csapatosszex onásokat melyekkel a
Vict Cong a tűzszünet aláírása elolt bizonyos területi előnyt akart kicsikarni
— A „Négy Nag hatalom" fontos eiokészUlcti tanácskozásokat tartott ab-ból
a céiból liog kikövezze Nyugat- - és Kelet-Németországn- ak az Egyesült
Nemzetek Szcrc7clébc aló belépését! — Kürt Waldhclm az ENSZ főtit-kára
az egész világ kóz élemén) ct felhívta a „válságos bünhullám" leküzdé-sére
mcl) ellenőrizhetetlen méreteket kezd ölteni — Xuan Thuy Észak-Vietna- m bckcdcleguclojának fomegbizottja kijelentette Párizsban hogy „haj-landó"
ujabb megbeszéléseken részt cnnl feltéve ha az Egyesült Államok
szándéka „komolv" — NKon előnye a közv élemen) kutatások szerint 48
százalek! — A HALKAN légitársaság bolgár gépe Szófiától nem messze 27
utassal lezuhant — Új-Zélandb- an zavargások törtek ki: a diákság és a rend-fenntartó
hatóságok közötti öszccsapásnak számos sebesültje van — Nlxon
Kaliforniában míg McGovcrn llllnolshan fejezte he az elnökválasztási kam-pány
hivatalos részét — Torontóban az eddig nvilvántartott legnagyobb ká-bilószcrcscmpész-ha- ndát
leplezte le a rendőrség: az elkobzott 7 kiló heroin
feketepiaci érteke több mint 2 és félmillió dollár — Az USA háború utáni
tervei közé tartozik a dcl-vlclna- ml légierőknek 2000 repülőgéppel való ellá-tása
(Jelenleg a déliek mintegy 400 uj repülőgépet kaptak közöttük E— 5
3—37 A— I harcigépeket Chlnook helikoptereket és négymotoros C— 130
szállítógépeket)
A KANADAI
VAI-XSZTAS-OK
UTÁN
Mint tudjuk n liberális-Konzervatí- v
„döntetlen" a
választási urnák etedmé-nc- H
csak arra tette alkal-nutss- a
bogi a többség (132
liuiiulaluin) hiánvában át-meneti
megoldásokkal Idd-szak- os
koalíciós összefogá-sokkal
kormán) ózzák az
országot ami távolról sem
eszmén) I állapot Uabb
választás kiírása egv előre
féléves xagv éppen egv-éve- s
pt'rspeKlivat mutat
azonban a kanadai adofle-lí- i
polgárt a rendkívül ma-gas
vulasztasi költ mik--k
ujabb bekövetkezése távol-lö- t
sem teszi boldoggá Va-ló
ipa Iwgv a liberális he-Ccmon- ia
Ontarióban —
mely egyharmadát adja íz
összes pat kimenti mandá-tumoknak
— megszűnt
Ugyanakkor a konzcrvali--
U)k Quebecben tK'm Mk
babért arattak Igv tulaj-lkaiképpe- n
egiik párt s-e- m
iiHlikállMtia magának M
egyedüli Ikliozíto t-- Art sze-repét
A mIHTIIMKUUIVAS"
VAI-S- T AD
A választások utáni „te-temrehívás"
során a kozvé-lewé-m
kutatod kklerUet-Ití- k
hogv a átlag kanadai
táksitopolgárt
Meg az Infláció és
közvetlenül utána a
munkanélküliség meg-oldatlan
problémái ag-gasztották
Miül cekre az égclo kér-désik- re
a volt többségi
kormain párt nem adott
megnyugtató választ a sza-vazók
nagy része elfordult
a liberálisoktól s a döntet-len
eredmény a két vezető
A SYSTEM SZERINT:
A világ íegv veres készle-tet
tárgyilagos statisztikák
tükrében nyilvántartó szak-lap:
a JAN'C'S WEAPON
SYSTEM (Jane-íél- e fegyver-r-endszer
kimutatás)
szerint Kína rendületlenül
Ivalad ne atomenergia ter-melés
fejlesztése és a hadi-irwilw- n
ahi alkalmazása
utian al a céllal liogy
a soronkói elkezd Italán I-szak-okban
ekmvöebb tár-gvakjíélk- ént
lépltessen fel
Nyisztor Zoltán:
Növekvőben kínai alomerö
Szoiklunknal szemben
A szak-kimutatá- s szerint
Kínában egvekrc még
ametlkal komputer- - és
#pán nHiswtliiánv nHttat-k-l- k e#rt M#rMt?rtl
nukkárí) fejhkiés méft
nem vAiKutó UfrvMkkor
Monbn m USA-L'S- SK
htdrgHAtorti 4vmíéko-nvaŰtA- " vM Jdn Wu-MMkáht- tn
Pekittft
eskoel arra toieksik
párt között „míg a kettő
verekszik a harmadik n)c-rckszl- k"
alapon a NDP-- t
30 mandátumltoz juttatta
bár népe ezúttal Is
Itangsulyos kifejezést adott
arra a kérdésre hogy nem
óhajt i szocializmus
„áldásaiból" írni kü-lönösképpen
a jelenlegi an- -
JANES WEAPON
a
min-dig
mlmWn
Kanada
to-vábbi
iMíftv nukleáris kapacitását
cléfjséfes szintre emelhes-se
a árltató szovjet— kínai
konftontáciok alkalmával
A elnlef!i jelek azt mu-tatják
Ihhsv éppen a na-tiAi- h
fell-esztés- i rebesés
cWrésc coljából mutatko-zik
Kína enedéketiveh4
iwk a Amerikával es Ja-pánnal
ak kapcsolatait il-letően
„Aí envelíke
nem árlatú — folytalj
a s#aknihántartAs —
hogy t USA é Japátt el-látja
PeMfvet a sfüks- -
pelt miklárts elmékti és
Irvakorlatl s+jritséftpd nm-btM- i
a rukim-tudománvok-- bn
mint M ek-ktrtmto- s-sáf
az ekktronika és pé-péMmérn- tíkl
elmélet terít-tetett
njujlwtt Mpétv két-sénk- fl
jeientseM) KíthW-kle- t
íhI mM t'ekiiif atom-fvih'iírtáfá- íl
iHofnmjA
nak tvorít4Mt skíá-hoz- "
Vm kétséges hugs akik II evvel ezelőtt Ar Európai Égve-Mi- it
Mlamok gunduiaMt felvetették mimien gazdasági és )MMl-k- i
elgtHMkiláson hmen és 141 Mealhták voltak akik hittek m
esmenvben és megvatMtááért mlmkrn áldozatra Hajlamlúk vm tk IV nem h lehetett másképpen! U esMiémt feMuhni é% mt
bex inni a nemzetek Mtetwdatáha nem gvereMáték és a vríe Jár
retiK-nvi- k nnlktt kmundáolikat és ákioeatokkaJ K stánwmfl
kell kezik-tbe-n e# a fohamat simán ment az ekmvok kkgvenM-tette- k
az áldozatokat és natts világ hamarosan arra ébredt hogy
Europavil mint egv u gazdasági hatalommal kell számumi
gazdisagi siker aIá támasztól la ac Europeizmus inozpal-ma- t
melx mar európai parlamentet — egselore torvénvvs koee-z-o
ívlk--g nelkul — és kukmhoMi kulturális szerveket honolt lét-i- c
t irx laisziHt hv minden simán és zökkend nélkUt hálád
vegsti ni az Európai Egsesült Államok felé Vonzó ereje akkor
volt hogv az addig hahoco vag dkmáWó tohM európai orirágwt
is magával rántotta főként mikor AnytWi is dhatárorta hogv
UIhIm szaatlos kükmaltasát (splendhl Hvlationl és véfkf csl
lakozik ír u eunipai eszményhez
A gvorelmi ének zonban komi volt! A tömeges íelentkeprs
(Angha Inirvag Dánia krxegi nem ment ohan simán mUrnt
a megindulás Már Anglia isatlakoás rs kinő és himzsa tár-gsalas-ok
huza-von- a engedmenwk és kegvdiiak után jdtt tétre
es a kizhen elk-nrékh- v szorult Munkáspárt még mindig meg
(gsezvs lelhuriiasásal fenxi-g- c törik IV még nagsohh nvegk'petést is kínos megdohhenrst okocutt Norvégia meh általános népsea-vajiss- al
egvszt-rue- n hrscavarui a már hésc mcgáltapudáit és tg?
a (saiLkozást és után Dánia h csnk éppen hogy megnsisMettc
ac europeizmus borét
Szomorúan kefl mepáttapitansmk hogv ezek a példák bcM-zimyitott- ák
hogv m európai minotUkben nincs már iiKalttnim
es hogv a csatlnkutái vagv nem-mtttaliuiÉ-B kérdése listláit idrtt
spekuhkio lett
HUNGÁRIÁN LIFE
'''' '1'J72 - -i '-- '-- L 1-1 szi oi mbat
w es
48
jKl
„galoppierentk" mflactó- -
bttn nyilvánul mef Nrupa- -
ton mfg Délen a kubai és
chilei cstfdtbroefben (A
keleti szocializmus bs-tyiája- "
a Szovjetunió a na-pokban
jelentette be by
búzatermése 32 mWlki ton-nával
kevesebb az ekWrt-nál!- )
MIT VÁRHATUNK?
A jelek szerint Trudcau
marad es vele együtt a ta-lálgatásuk
egész sora raj-zi- k
fel a szemlélő agvdban
hisz a spekulatív változa-tok
mindenféle kombiná-ciót
felölelnek a várható
koalíciós összefogásokra
vonatkozóan Jellemző
hogy a New Democratic
Partv ezére Dávid Levvis
nemrég kijelentette hogy
„hajlandó" a liberálisokat
támogatni feltéve Ita
„progresszív" iramban dol-goznak
a közeljövőben
Trudeau pártvezéri síerepe
is meginogni látszik s erre
a kérdésre az első választás--
utáni konvenció ad
majd feleletet amikor
— a párt alkotmánya
szerint — titkos szava-zással
döntenek a párt-vezér
személye trautl
bizalmat Illetően
A munkanélküliség volt -- i
cgvik legfőbb ellenzéki jel-szó
— s a v ke lapra jo+o a
miniszterelnökót ábrázol-ja
amint nvakáig fellHtzva
bovnad ragját a ringben
arra kéri két ellenfelét
Itgy „vki akti" ne üe-m- k
EOYI1NI1S VAI-S- Z
A USA HAN
Déli szomszédunk válasz-tásul
távolról sem ígérkez-nek
oiv „fotofinis" Izgal-imtkbt- m
bovelketloknek
mint a kanadai volt Vala
hány
után
Nixont államban jósolják elsőnek
fonsterling-zuhanasba- n
közvclemén)kutató
elsöprő Nlxon-g- v özeimet
Jósol s a McGosern tábor
nemrég keserűen vette tu-domásul
hog a politikai
„kJojósok" csupán három
államban láttak a demok-rata
győzelmet biztosított-nak
éspedig Massachusetts
West Virginia es Wlscon-si- n
államokban
Ha Nlxon 50 Illámban
g)ozne akkor ez rekor-dot
Jelentene az US
politikai történetében
Igvanakkor ug tűnik
hogy a demokraták mégis
megtartják a szenátusi és
parlamenti többségüket
mert az alsóházion is csak
15 —20 mamJátum-veszte-ségge- l
számolriak a demok-raták
ami még mindig nem
elég a republikánus több-ség
eléréséhez
LAPZARTAKOR:
A népszerűségi --szavazat
szerint a mérleg n vélve
még jobban a republikánu-sok
féké billen mert egve
vkkékeken 60 száakkot ho-zott
ki a kdzvéleménv kuta-tás
Nixoti javára
„Last but not least" —
a „szavaottnélkuli" kiiifokl
is Nion párti bekértve a
nyugati demokráciáktót
kérdve a távol-kek- ti sárga
óriásig: Pekingben nemrég
hangzott el Cmi IlnlaJ mi-niszterelnök
szájából hogy
„Nlxon az a férfi akitel le-het
besélni" ugyanakkor
a kínai saiio még csak em-lítést
sem tesz McGwern
swmeKérol
NIXON UTOIJiRA
JI1LOI1KTI M(AT?
Metktvern lapzártakor
gunvosan nvilatkozott a
NEW YORK TIMES losta-táru- l
miszerint Nison 50
államban arat elsöprő gvó-zelm- et
ugsanakkor Nlxon
a kaliforniai San Ckmen--
(Eolytalás a 4-l- k oldaton)
FIGYELEM!
A kanadai választásokkal kapcsolatban ét w ettél
járó felkménvekrol a kno hettttl kezdve hshrtMlat
san beszámolókat ismertetvsekit adunk a Magvar tíet-bvi- i
Európa a spekuláció hátán
Enkmes elgondolkozni mind a ket temen
Nincs idealizmus! Azaz nincsenek nagy esetnék és eszmé-tPNf- k amelsfkért ~— mint répebben - barrlkádokra menMének a
népek M is akadnak ugvan barrikádok de Mohát mér nrm a
reHépes nép hanem a nép sowkfa sMmette emeN és nem esn
eszmény megvalostááért hanem minden eszmény lerombolásé-ra
ilul van a francia forradalom eszmevilága mehr a snhadság
egsrnkHég és testvériség meghirdetésével egész Európát lázba
hozta az abszolutizmust megdöntötte a nemzeti államok kiala-kulását
elősegítette sót még t akkor először megmozdult Dél-Amerik- át is megtér mékem itet te ' S hol van a liberalizmus melv
a gazda ági erőket felszabadította csatasorba állftotta és egv ige-zete- s
fcjlüdés útkst kikövezte?
Ehehrtt a materializmus ktt úrrá a lelkeken Ma snár csak
statisztikák szindikátusok nagyhatalmak érdekstférák rakéta-fegvsere- k
atom- - és hidrogénbombák akarlak eldönteni a népek
nemzetek sot tm epése Foki sorsát Ami zokon khtil van nem
ősét és nem szoroz leglobb esetben sempad és szónoki emehém
mefven jd es rossz színészek és a legrosszabb scunokok váltakoc-na- k
Ez a minden eszmémtől megfosztott kom vezet meh mint
egv légmentes üvegbura telepedett ránk a spekulációt tette úrrá
a népek lelkületében K mmtahogv azt kísértetiesen az európai
közösségért elrendelt népszavazások nKfmutatták Most már sed
shscs mt europeizmus naigv és hkéHs gondolatáról hanem k-gfe- k
jebb a koros piacról " a sarki boltosok fMérés saamiiasatrot Az
európai közösség nagv gondolatával sremben csak egv sarmpont
érvénvrsül mit kell adnom és cserebe mft kapok érte? Fektr--e
az áldozat a nvereséggd és nem lesz-- c ac turúpal kúconág pat-kátrrfo- go merrben egv leharapott seakitma-daraMuké- rt fogva ma-rad
maga a nemzet?
Nem akarunk totrésba esni azért csak annvH állapttunk
meg hogv igenis vannak nemzetek amelvck nem méltók ac euró
pat hrvatáshozl
I ELDÖNTETLEN KANADAI LSZTASOK ERLDMlNYE!
így volt ez a „Nagy Orcg" idejeben Is Kérdés vajon Stanficld elfogja-- e érni
ugyanezt a következő választásokon: az elsöprő mandátumtöbbseget?
IMII II fflllMniMfflfflM
Kapitalista - kommunista
vaiázasság
(fa) — Jupiszlavia kommtinisia állam
úe itt a socialimu vadházasságban cl
gy fajta klskapitalimussal
Ili a felemás remlszer ugv alakult ki
hogy a Tito és Sztálin kuVti sfakítttsJg ttí-li- át
1948-i- g Jugoszlávia étji o)yn ii+eie-ve- n
ragaMkodtrit a koiiHkt iwtMelé-s- 4
rendszerhez mint a S#ovK'lnlé Az itt-vert- es
évek ekjén azottbw-- i keidéit kifej-lotln- l
nr amit a kommoH+zmH+nM mté !
hajiásHak neveznek
A régt c--s az ríj 1'Ih-hi- c
A legtöbb gazdának visszaadták a UM
Jét ac ipari terv gazdálkodás primitív
orosz módszerén KsíítoUaK es a mester-embernek
megengedték hogy muheiyt
boltot vendégkM nyisson ha család lag-lal- n
kívül csak néhánv alkalmazottat trt
Irven mafántulajdonhan k4 üzem a ma
ervénves shélvok szerint k-gfW- M iA '
idegennek adhat munkát De augusztusig
— amikor a horvát válság khHeodése nap-- 1
világra került és Tito kezdett visszaka-- j
nvarudni Moszkva leké — sokan szAmítot-- 1
i tak még arra hogv a nem-roko- n wkaima
aotuk számát tízre fogják emelni
Iontos megszorítás hogy mindenki csak
azt adhatja el a boltjában amit 0 maga
állított ck Kereskedni nem engednek
senkit II a korlátozás annál Inkább nvo--
masztja a jsujosziáv kozgMdaságot mert
tornnsunizmusban mindig ac áruelosetás
okozza a kgtöbb gazdasági balt
Jugoszláv iában is látja ac ember hogv
szocializmusban csak az működik dt ami-tol
a rezsim kte lugg tízért doigorik gvor-sa- n
és alaposan a politikai rendőrség
Ezen k a hadiipar A fogvasrtásl cikkek i
gxartasa nehézségekkel küfd de az elemi J
igenveket azért ígv h ki tudlak elégíteni
Elvégre ha a cipó vagv a kilincs silánv j
minőségű is megveszik mert más nincs
Állandó es gvogvithatatlan bénaság két
vitális terukten kíséri a scocializimist: t
koikklív mezőgazdaságban és a kereske-delmi
funkciók ellátásában
I Minthogy a gazdaságok koikkthizátása
nagvrészt megszűnt a mnogaiülaiági ha-- 1
jai már csak ac elosztásban vannak Ha
például az állami vállalat a tekt nem ste--
di össze kkkhen s az megsavanvodik ak-kor
a gazda néhánv fillért kap csak akár-há- m
liter tekt hagvtak is a nvakán Vcon-ba- n
nem csak ac éklmiszer-ellátásbo- l zár-ják
ki a ntagánvállalkozokat hanem ac
ipari nversanvag és a fogvasztásl cikkek
ekisztásábol K
Hogv ez hogyan nehecítl és drággia meg
a gxárak munkáját act az Idegen nem
laiia mt ilvesmi minden kommunista ák
lamhan ohan izgatottan orzüti hadititok
akar a vezérkar lehonuláiii tervei A tá
rista csak anmit lát amennvit minden
fogsasetó a maga boréit Uasasctaf neveze-tesen
hogv nincs lei vagv nincs citrom
Fetttmd és a délszláv népek becsületére
válik hogv ami bajjal talárnncm ac em-ne-r
ac — anmanre a ojcpni sneg ojoss
Caudualttlljr
U Ü ltuifvu Lofiu(t
Ara: 20 cent
i m m v ss w v
kalmazottak iuindulatan IvaiK--m iHllhltS
a rendszeren rnuhk A szállodai alkfl1iret
zott a boltossegcd a piiKer tWtJillHmi
mitulig kedves szolgalat kési és tiJVi is
De amint egy meswirdl irányítóit alJunil
üzem részeiként kell dolgoziikik lassi-9- t
reíuktletvné váliwk
VkMont lm akár mint lutajtkmot akár
mint mapánatkalmaMHt a tnapR Itassa
ra Dolgozik vawM vagvts utaw mgv (t
haszna vagv Kire arábat) áll M elvép
zett munkát al akkor irrorsabban és fí
leg jobban dolgozik
llgv kis hatászkikotoben ahol an ci)fet
rek nem állami üzemnek Hanem rnepilk
nak doksoznak általában mindenki séur
galmas minden szerszámnak még olyan
kis darab főidnek is megvan a maaa iefl
dellctcSe szerepe Uwel szemben a ttéfl
nagv fiumei kikötőben — ezt még Ma-gyarország
építette ki — az epése kiUHfl
nagvobbtészt autók számára parkokiIfeI$'
nek használlak Hent a latosban is k iái Ki
f ellentét a „szocialista vircsaft" és a sa-ját
magával torodo salát magáért fetetfe
ember magatartása kójott A családi há
zak tiszták és gondozottak A bétháMk
visaunt bewl a szo szoros érteimében
mocskosak ohan romosak" mint a pes
ti házak voltak az ostrom után pedif
Fiume nem volt hadszíntér
II ugv a kommunista kópottvrg afeU
(kgalább is eddig) miiven bátran trj2
kedett a magán kapitalizmus azt a ITs+wé-ba-n
„La Voce dei topoki" (magyart Kéft
sáava) címmel megjelenő otasé kumitWi
nista napilapból is láttuk
Itt egv tarenobót datált kknfés eí
mondta hogv Isztriában új fafort ép#a
kébot" A település házaiban MJ#t pMbcr
alhat maW Minden hácat ohmmA épft-tétne- k
akik csak szeptembertol jtiiriiuág
használnák hétvégi kirándulásra vagy
akár állandó ottlakásra a házukat vngy a
lakásukat Ezeket ugvanis a két nváti mk
napban joliusban és augusztusban tffe
Iáknak (értsd- - dollárt vagv márkát htféő
idegeneknek ) adnák bérbe
tlrdekes hogv a különben állanviaiítn
mamista frázisokat smfkóm otasmwhíl
kummuahta pártközkinv anmrlra lpj
scik oHméit rábescétni ac ál faw fiMsiHé
sere hogv a rövid tudósításban kétattr te
Itangoctatia- - a vfflák és orökkskáwk áp{
lésl költségeit inagáwtokébiH fedeí#c és
hogy eáek nsacámutaiáonoan maramfmu
Kétemeletes soekHzrm
A gacdaságl ékt lenát vafíwaw két cma
klen fohik Jugoszláviában A felsőt a &
lamhatakanmal támogatott kozaémut
fenntartott adót nem fizen wagvotsamh
fogWlák el Ve alsót pedig a ki
vereitékes munkájával felépített és
adókat fkto kisuaemrk teszik ki
Ect a két emektet akarva nem aJmtia
rolyfon osaaehasonNtla ac ember még cg
figvew tortsta k léwiKktw
w% ©TWeW HNHntfflR A
m ak (It4iái a 3-l- k oídakm}
I