Magyar Elet, December 01, 1990

              Nem sokaság
hanem Lelek
s szabad nép lesz
csuda dolgokat
BERZSENYI
Vol 43 46 XLIII évfolyam 46 szám
rr
i öt
közel - Irak nem igazi
- be 27-é- n -
hogy
nem tenni ami az új
- és de Klerk de nem közös
- A CIA hogy az
18 belül fog
- A kínai
hogy az ENSZ - a több
mint - hogy foga
A VOLT
A
NAGY
"Ha elölről
akkor még
csak sem
lett volna és
ha Lenin ma élne ő is
csak
(79)
uralma alatt tar-totta
35 évig
az utolsó egy
évig is
a
Hétfői a
"Ugy érzem hogy a
nem volt
egy jó ötlet Én
voltam és
HUNGÁRIÁN MAGYAR EL
ZSIVKOV SZERINT LENIN IS TÉVEDETT
MRTYMINSKI VAGY MR WALESA
ÚJ MINISZTERELNÖKE JOHN MAJOR
AMERIKA EGY KORÁBBI IDŐPONTOT SZERETETT VOLNA
alesztín gerillák megöltek izraeli katonát Shabaa-ho- z
Szakértők szerint nukleáris üzemanyaga
fegyver Bangladesh statáriumot jelentett november
Dubcsek csehszlovák politikus kijelentette semmit
szabad megzavarná Szovjetunió átváltozását
Mandela találkoztak jutottak el-határozásra
papíron megjósolta Jugoszlávia
elkövetkezendő hónapon darabokra hullani vagyis
polgárháború várható külügyminiszter bejelentette
gyűlésén Gulf-problémá- val kapcsolatban
valószínű tartózkodni szavazástól
BOLGÁR
ELNÖK TÓDOR
ZSIVKOV
TÉVEDÉSÉNEK
TARTJA
kezd-hetném
kommunista
belőlem
ugyanezt monda--ná- "-
nyilatkozta Zsiv-ko- v
Zsivkov dik-tátori
Bulgáriát
egészen
amikor rákény-szerült
lemondásra
interjújában
következőket mondta:
kommunista sziszté-ma
1950-tő- l
katona
kommunis- -
Stirling György:
ta Mélyen éreztem
hogy népemet és or-szágomat
csak így tu-dom
szolgálni de
most' be kell váljam
hogy rossz alapokon
kezdtem egy rossz
szemlélettel A szocia-lizmus
találmánya
rossz volt Vissza kell
hogy menjünk az ere-déi
marxista elképze-léshez
és a szocializ-must
onnan újra föl le-hetne
építeni amiből
is egy kapitalista világ
fog születni Úgy néz
ki hogy Amerikához
kell kapcsolódnunk
Ha ma én lennék a
vezető bizonyosan A-meriká-hoz
húznék
minden tekintetben
Ezt nemcsak azért
mondom hogy mond-jak
valamit hanem
mély meggyőződés-ből"
1990 DECEM-BER
9 --ÉN
SZAVAZNAK
A LENGYELEK „
Az eddigi lengyel
miniszterelnök Tade-us- z
Mazowiecki hét-főn
bejelentette le-mondását
Mazowiec-ki
Tyminski és Wale-sa
után eddig harma-dik
helyen állt a sza-vazók
listáján
Stanislaw Tyminski
a Kanadába emigrált-üzletembe- r
a vasárna-pi
számlálás után 32
százalékát kapta a sza
Amagyar parlamentben néhány hónapja lezajlott vita ha-zánk
második világháborús szerepéről illetve a Szov-jetunió
elleni háború jogosságáról számos mindmáig nyitott
kérdést vetett föl elsősorban abban a vonatkozásban hogy
mi lett volna ha Magyarország nem lép be a háborúba
hanem inkább vállalja a konfrontációt Hitlerrel? Ezesetben
megkímélhettük volna hogy ránksüssék az „utolsó csatlós"
bélyegét és a győztesek oldalán fejezhettük volna be a
háborút Elkerülhető lett volna háborúba sodródásunk és ha
igen az milyen járhatott volna az or-szágra
nézve?
Nemrégiben már érintettük a kérdést és rámutattunk
arra hogy több ok miatt is nehezen volt képzelhető el
Magyarország „nemhadviselő" vagy éppen semleges státu-szának
megőrzése a negyvenes évek elején Az első kommün
tanulságai a Horthy-rendsz- er kommunistaellenes ideológiai
elkötelezettsége a trianoni bilincsek meglazításának lehető-sége
és nem utolsósorban földrajzi helyzetünk mind-min- d
olyan tényezők voltak amelyek szinte törvényszerűen
állítottak bennünket a Szovjetunióval szembeni táborba
teljesen függetlenül attól hogy Hitler hol állt és hogy
Moszkva szövetségbe került a nyugati demokráciákkal
amelyek ellen Magyarország soha nem viselt háborút
A nem üzentünk hadat!
És a Szovjetunióval? Nos annak se üzentünk hadat a
kifejezés pontos értelmében Hadd idézzem ehhez a kérdés
egyik legjobb ismerőjét a hazai hadtörtenészt Dr Szakály
Sándort aki igy ír erről: „Hadüzenetről szó se volt A
kormány illetve azt megelőzően az államfő állásfolglalása
szerint az országot nem provokált támadás érte a
Szovjetunió részéről igy a szovjet fél támadása folytán
vazatoknak míg Wale-sa
42 százalékot Ma-zowiecki
kormánya
belátta hogy nem si-került
drasztikus vál-tozást
elérniük Len-gyelországban
és ezál-tal
nem tudta köny-nyeb- bé
tenni az egy-szerű
lengyelek életét
AZ ÚJ ANGOL
JOHN MAJOR
Ha Margareth
Tatcher-ne-k a politikai
életben valaha is volt
egy védence akkor az
John Major (47)
John Major igen
gyorsan szaladt fel a
politikai létrán mióta
Thatcher megtette őt
1989 júliusában kü-lügyminiszterré
majd
októberben pénzügy
Hr' fi rföíM %'M
miniszterré Igaz nem
sok gyakorlata volt a
kabinetben mégis
Thatcher úgy érezte
Az igazi magyar út
következményekkel
Szovjetuniónak
LIFE
1990 december 1
'f
ANGLIA
MINISZTERELNÖK
ha valaki akkor az u-tó- dja
ó lesz
Major egy két szo-bás
apartmentben nőtt
föl egy aránylag sze-gény
külvárosi ne-gyedben
Brixtonban
és iskoláit abbahagyta
16 éves korában hogy
anyagilag segítse szü-leit
Leszerelése után
új karrier kezdődött é-leté- ben
egy bankban
Major később ideig-lenesen
Nigériában
dolgozott ahol beol-vadt
az ottani közös-ségbe
és bebizonyítot-ta
hogy mélyen elitéli
a faji megkülönbözte-téseket
1979-be- n megvá-lasztották
a Hunting-do- ni
kerület ország-gyűlési
képviselőjévé
A SZOVJET HAD-SEREG
ENGE-DÉLYTKAPOTT
ÖNVÉDELMI
AKCIÓKKÁ A
A szovjet honvédel-mi
miniszter Dimitri
T Yazov tábornok no-vember
27-é-n este az
orosz televízióban be-jelentette
hogy sza- -
(Folyt a 3 oldalon)
hadiállapot állott be a két ország között" Es hogy ennek
megállapítása milyen körülmények között történt arról a
következőket írja Szakály Sándor:
„A magyar történetírásban de főleg a publicisztikában a
hadbalépés deklarálásával kapcsolatban olyan megfogalma-zások
láttak (és látnak ma is) napvilágot miszerint a
Bárdossy László vezette magyar királyi kormány illetve
annak elnöke az érvényes jogszabályokat kijátszva törvény-telenül
üzent hadat a Szovjetuniónak Úgy vélem e
megfogalmazásokból csak kettő nem állja meg a helyét: a
hadüzenet kifejezés és a törvénytelen jelző"
A Szovjetunió elleni német támadás megindulása
1941 június 22--e után négy nappal ismeretlen nemzetiségű
felségjel nélküli gépek néhány bombát dobtak Kassára s
ugyanakkor géppuskával lőttek egy személyvonatot A június
26-á- n történt bombázásról (aminek háttere és a gépek
hovatartozása máig is tisztázatlan) a honvédség vezetői úgy
informálták - feltételezhetően legjobb tudásuk szerint --
Horthy kormányzót hogy az első jelentések értelmében a
támadást szovjet repülők hajtották végre „A Kormányzó --
irja az ekkor történtekről Szakály Sándor - a katonák
tájékoztatása alapján döntött: vissza kell ütni a támadókra E
döntéséhez a jogot az 1920 évi XVII törvénycikk 2 pontja
biztosította számára amely kimondta: 'Közvetlen fenyegető
veszély esetén a kormányzó a magyar összminisztérium
felelőssége és a nemzetgyűlés késedelem nélkül kikérendő
utólagos hozzájárulása mellett a hadseregnek az ország
határain kívüli alkalmazását elrendelheti' A Kormányzóhoz
érkező Bárdossy László miniszterelnök és külügyminiszter
már e kormányzói döntésről értesült" Tehát: utólag
(Folyt a 3 oldalon)
— —' ° ti
Urgobt Indrpendtnt i
Canadion f eekly I
in Uie Hungárián Longuage f
Magyarország minden lehetséges területen fejleszti kapcsolatait
az Atlanti Szövetséggel
"JtSaráti kezet nyújtunk önök-nek
együtt kívánunk működni ö-nök- kel
A konfrontáció időszaka a
múlté azt el kell temetnünk és e-gy- ütt
kell dolgoznunk" - ezek a
mondatok Manfréd "Wörnertől a
NATO főtitkárától hangzottak el
mégpedig Budapesten
Az Atlanti Szövetség vezető
politikusa négy napos hivatalos
látogatást tett Magyarországon s a
tárgyalásokat - érthető módon - nagy
nemzetközi figyelem kísérte
Wörner szerint a magyarok nem-csak
saját magukat szabadították
fel hanem másoknak is döntő
segítséget nyújtottak
Köszönet a Magyaroknak
A főtitkár felidézte 1989 nyarát a-mi- kor
a kelet-német- ek Nyugatra en-gedésével
megkezdődött a közép- -
majd kelet-európ- ai kommunista
rendszerek összeomlása A német
származású Wörner nem mulasztot-ta
el megjegyezni: "Ezzel amagya-ro- k
nemcsak a németek de e-gé- sz
Európa köszönetét kiérde-melték"
A magyar Oszággyűlés
külügyi és honvédelmi bizottságá-nak
tagjai előtt a NATO főtitkár nyo-matékkal
szólt a NATO fennmara-dásának
szükségességéről Indokai
között szerepeltek az Öböl-váls-ág
következtében kialakult nemzetkö-zi
feszültség tanulságai az összefo-gás
szükségessége bármilyen cini-kus
erőszakos szomszédait veszé-lyeztető
hatalommal szemben Azt
már a Für Lajos honvédelmi minisz-terrel
folytatott tárgyalás után hal-lhattuk
Manfréd Wörnertől hogy a
NATO-na- k nem célja hogy meg-ossza
vagy egymás ellen kijátsza a
Varsói Szerződés tagállamait
Korszerű haderő
Jelenleg páratlan alkalom kínál-kozik
Európában a tartós béke és a
haladás megteremtésére ennek el-érése
a mai nemzedékek privilégi-uma
lehet E folyamatban Magyar-ország
dicséretes szerepet játszik
hiszen a volt szocialista országok
közül elsőként vette fel a kapcsola-tot
a NATO különféle szerveivel és
ugyancsak elsőként vált e térségből
Európa Tanács tagjává A NATO fó-titkárának
budapesti tárgyalás soro-zata
jó alkalmat kínált arra hogy a
magyar honvédelmi miniszter is-mertesse
a nagyvilággal a magyar
nemzet védelmi koncepció fonto-sab- b
elemeit A térséget érintő had-erőcsökkentések
nyomán a magyar
fegyveres erők létszáma 75 ezer fő
lesz az a cél hogy létszámában ki
rrx bi
Ara 75 cent
sebb de korszerű mozgékony had-erő
jöjjön létre Ezt Magyarország
valószínűleg nem lesz képes belső
erőforrásokból fedezni (Különösen
a légierő modernizálása igényel
nagy befektetéseket) Magyaror-szág
kétoldalú szerződések megkö-tésével
fokozatosan olyan biztonsá-gi
hálót szeretne kialakítani amely
bármilyen váratlan fordulat esetén
védelmet nyújthatna A veszélyfor-rások
közül Für Lajos miniszter első
helyre sorolta az etnikai keveredés-ből
illetve az etnikai és a politikai
határok egybe nem eséséből adódó
feszültségeket
Háromfázisú kapcsolatok
Manfréd Wörner Göncz Árpád
köztársasági elnökkel is tárgyalt a
kisebbségek helyzetéről Megtud-hatta
hogy Budapest kezdeménye-zi
egy nemzetközi charta közös ki-dolgozását
és elfogadtatását amely
ellenőrizhető és mindenki számára
kötelező lenne: ez tartalmazná és
megszabná minden ország kötele-zettségeit
A NATO főtitkárát Antall
József miniszterelnök is fogadta: a
kiadott közlemény szerint rendkívül
szívélyes és tartalmas megbeszélés
után Wörner kijelentette: a középkele-t-
európai régió gazdasági
politikai stabilitásának megőrzé-sében
az Atlanti Szövetségnek is
lehet szerepe Ezt támasztotta alá a
magyar kormányfő ezzel a megálla-pítással:
a NATO mindmáig a fejlő-dés
a biztonság garanciája volt Eu-rópában
A NATO és Magyarország
kapcsolatai három fázisban fejlőd-nek
Az első - s ez már elkezdődött --
az információ-- és szakértőcsere a
kölcsönös látogatások tájékoztatók
és szemináriumok szervezése A
második a magyar tudósok számára
nyújt ösztöndíjakat hogy a helyszí-nen
tanulmányozhassák a NATO te-vékenységét
(A NATO különféle
tudományos programokban is részt
vesz magyar tudósok továbbképzé-sére
e területen is van lehetőség) A
harmadik szint a kölcsönös és
rendszeres magasrangú konzultáci-ók
szintje A magyar politikusokkal
- a tudósításunkban már említette-ken
kívül Jeszenszky Géza külügy-miniszterrel
is folytatott megbe-szélés
után nyilvánvalóvá vált hogy
Magyarország nem szándékozik az
Atlanti Szövetség tagjainak sorába
lépni de egyéni kapcsolatait min-den
téren fejleszteni kívánja a
NATO-va- l Nyílván ezt a törekvést
tükrözi az is hogy Antall József lá-togatást
tesz a NATO brüsszeli köz-pontjában
ENSZ HATÁROZAT
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1991 január 15-é- t jelölte meg Szaddam
Husszein iraki elnöknek hogy békésen kivonja csapatait Kuvaitból
Eredetileg Amerika január 1-- ét kérte az ENSZ-tő- I az iraki hadsereg
megtámadására de a Szovjetunió és még egy pár tagállam január 15-é- t
kérték így több időt tudnak adni Husszein elnöknek hogy békésen
elhagyja Kuvaitot
A Biztonsági Tanács ismét tárgyal ahol is kuvaiti menekülteket hall-gatnak
meg akik szemtanúi voltak különböző gyilkosságoknak kín-zásoknak
és erőszaknak amelyet iraki katonák követtek el a helyi la-kosság
ellen Egy nő aki egyszerűen csak Fatimának nevezte magát
elmondotta hogy egy fiatal kuvaiti apát kényszerítettek hogy nézze
végig amint egy iraki katona széttaposta a csizmájával az egy éves
gyerekének a fejét