000049 |
Previous | 9 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
m a%Víf -- jA -
1972 Január 22 MAGYAR UET 9 oldal
Enink Norton ncvvvorki kongresszusi
képviselő mondotta ti az alábbi beszédet
a Magvar Szabadságharcos Szövetség
washingtoni cmtékvacsorájan amel)böl
most részleteket közlünk:
„Húzgon kérem Istent áldja meg önt
és népet hogv Amerika megvédhesse és
vezethesse a világot a közös cél felé
hogy békét és örömet Iwzzon a sokat
szenvedett nepek szamára Engedje a
Mindenható hogv Amerika erősödjék s
egy boldogabb jövő küszöbén kérem
soha cl ne felejtse el ezt a kis nemzetet
mely szenvedesse! és halállal küzd az
cmbeiiseg közös céljaiéit!
— Mlnclszcnty József kaidlnális Ma-gyarország
hercegprímása lordult ezek-kel
a szavakkal 1956 november 8-á- n Ei-senhov-ver
clnóklHiz — A lercegprímás
imája két alapetö és megrendítő khán-ságo- t
tartalmaz: először logv Amerika
annyira megerősödjön Itogv elérlíessök
a közű iélt az emberiség békéjét é
boldogságát másodszor logv Amerika
ne feledje soha ne "feledje a szenvedő
vitéz magvar népet
Mennvirc jtitottimk e lélokért fokta
tot t küzdelmünkben mtola a bíboros
azon a sötét kora noemleri napon
1956-ba- n tollat fogott? Messzire jutót
lünk de semmi esetre sem jutottunk elég
messzire
I Meddig jutott Amerika ahltoz Iwgy
Mindszentv bíboros clsö kérésit teljesít-se
hogv békét és örömet liozoit e sokat
szemedéit világnak?
Ma már nltus ohnn ember aki — mi-után
tisztában an azzal a nukleáris erő-x-i
inch fölölt miml Amerika mind a
Szovjetunió lemlelkezik — egv katonai
összecsapástól temetné a rabnemzelek
felsabadítasat Senkinek sem szabínl az
egész löldet feláldoznia setnmiléle cél
etilekében
Gondolom tnlndinájan megértjük az
1970-e- s évek nemzetközi realitásait és
látjuk mennilHn különböznek az IWfl-e- s
éck hideghaboitrátol ion elnök
már rKil elnöki ítészedében 1%8-ba- n
Miamiban kijelentette hogv nemzedé-keki- e
szolo beké csakis tárgvalisok üt-ji- n
érhető el de eiehesen hozzálíizte azt
is lioi'v Amerika csak akkor tann alhat
wwmasntz'zm&zzr-~jzrr-z' tejt r T arvi r
Frank llcirlon: Felssahaditás -
TVKGHIÁSOklTJVN
sikercsen ha at a eio IkIuJiI te S m uaiI l-- el kell azu iban készül-- i
mink enc leiekben teltogás'iun népünk
Sokan annak akik kétséggel gondol- - oktatásában meit a telt csak ugy érhet-na- k
mindenféte tárgyalásra a kommunlv jük el ha előkészületeink katonai és gaz-t- a
világgal Viszont 1971-be- n — amikor dasági erősödésen kívül ezekre is kiter-má- r
nem vagyunk a katonai fölény bir--j jetinek S ebben a fajta felkészülésben
tokában — séta a szabad nemzetek sem ma még szomorú hiányosságokat tapasz-sajá-t
országunk külpolitikáját nem ahv tahink
pozhatjuk egy olyan világra mely csak Habár fiatalságunk szót emel az ame-képzeletünkb- en
létezik rikai szabadság tökéletesítése érdeké--
ison elnök látja Iwgy ahhoz hogy) ben a kommunista világ helyzete mtatt
eríhcl kezdhessen tárgyalásokat saját j annak szabadságáért nem szólalnak fel
erőinket és gyengeségeinket a valóság- - Sok amerikai a kommunizmusban ki-na- k
megfelelően úgy kell felmérnünk mondottan csak filozófiát lát de nem lát-Iwg- v
azok a temeknek megfeleljenek lak a totalitárius kommunista rendsze-Az-t
is belátta hogy a liáború utáni cl- -
(
rek katonai és politikai céljait
képzeléseket összhangba kell Invnl a mai Attól tartok az amerikai nép nincs
temekkel hogv az erő helyzetébe kerül-- ' felkészülve a kommunizmus és a toíali-lessün- k
i tárizmus ielcntőseiiének megértéséhez
2 A bíbora első célja tclKÍl sajnos még Elfelejtettük Iwgy miiven célért HarcoV
nem teljesült Magvarország Kekt-Euró- - tak a szabadságharcosok botokkal és
pa és sok más nép még mindig a totall-- j benzines üvegekkel a szovjet tankok cl
tárius rendszer igája alatt szemed Hl- - j fcn Nem szentelünk Időt arra hogy ma-szek
azonban abban hogv fontos lépé- -' gunk eh? képzeljük az őrtornyok a szü-sek- et
tettünk a cél felé De ugyanakkor gödröt és az aknamezők mögötti életet
határozottan rá kell mutatnom arra j Gvorsan toabb siklik szemünk ha a kis
lMJgy e célt egészen nem vatósttlraljuk népek szov jet elnyomásáról olvasunk
meg akkor ha sem ck'íl tévesztjük a olvassuk s aztán elfeledkezünk róla
iK-rcegprim- as második óhaját Itogv hoj művészeket és Írókat elrncgyógvm-Aiucilk- u
és a szabad világ sídia ne feled- - tócthe zárnak csak azért mert ki mer-je:
miért haicelt a nwgjar nép 1956-lian?- ! Jek lccn a kotniiHinUta Vonaltól elté- -
ngsaltalan nem igok elégedett a' ő élemenNUkei
IK-Uzett- el melxet n a terén tapaszta-lok
Sajnos elfelejtettük a magjarorszipl
leckét 1956 ektobeiénik tanulságait
Az elnvomott népek felszabadítását
csakis eszmecserék utján fogjuk elérni
lf a lajia lelsibaditas nem oh hősies
nem olvan dianiai es vors mint a kato-nai
lantadas de a tn j:alasokon ket ész-tül
i'U-i- l sabaiKm etedménve tartttsabb
úg ah- -
ummmmm ni"imii
es lehet az jokte c akkora mint déli kon
Ez a amikor t iwns többi orsza
ki tu_salasilv ' kiil
Tl
Pekinggel
: I
e
KKOKOIIII IIOKK I MoKOl I III V
Nem a felelemlol hanem a ktizeleftol ez t atlanlal kiskun aki
cg) szene két kiokmlllllnkil Is tart a kezében amvlvck fog sajtba n" szülei
lek l titka liinenunv!
ilj'l !
Ili "lil il H ' n HW I lili'Wli 11 I I 1 „ ni' (
I
UgM--s amerikaiak gondolják
m "% m wiiiw n n mm u
f
Hiazilia
kontinens
A
a del-amerik- ai
gigásza Terule- -
hasztsabb emberiség a
iidoUlK--n veiK-e- l Ameri-- I összes
kancsalít
állítják
a gae egvutiveve laKosuinaN
sama a 80-a- s évek x égére
i I iíxesült Államokéval
azonos nagvságrcndü lesz
S hM a kae a futball a
karnevál továbbra Is a Hra-zilir- o)
alkotott kép ehá-Uszihatail- an
elemel a kép
víz uionln evekben számos
m mással egészült ki
(lazc'-avuila-jj
a „ik'li kofl'
ns u ™r
v wsa- -
100
Ezek
A
aki latban
LmvJh
színes biazil hetikéi leg
utóbbi több nvchű
kiadásában írt vizércikket
r brazil csoda"
A i rii i:nt irs
Az -- ites évek közepén
tiLvoisult es a 7tVes évvk-- u
ipari fejKí-i- i
vezető HVkioját 8 déli
A feltemWést
hizonsitja hogv egyedül
llrMtliának a kon--
Immár
eve ne meti
l„ il I iiHI""t
Parcosi penzi takarít meg Omick iiamilton iiajihtoív
cs iwn tölihel takaríthatna incií
brazil csoda"
PXRIOST egs Ontaiki
telja az hogy az iosi rvt-efNe- k a
k 'ilii árakon tartsa Miiuk
riiKM'ilstt SvTs gvtuágjésksozzetraetóst tköHmalvlueenskkevix
in í -- k a apián módfukban all
m mii mr árakat
- ii hi n zor gvogs szert
i''wK'iak ki Szamosán
h utat ba s ettek a tiek"Ztato
k Hgsanakkor ha a
l -(-"i-
'atot többen fetkaramák
i i ipuV átlagos kottsépe tovább
- ' k I-I-K-i
- !-gi-thvti
e program hatoké
rK ' ia'tal hogy moergveomsálíntiaka s
i h j i
r ' tn ikit tniw igit hl- -
MULtUrAiJtUt1i
OmmfDipanKmiHtMk limABJLUrmjSh'
Ét
Iki Jvogy valamit is elérjünk n tárgyalá-sokon
jo é!eménnel kell a
kommunistákról és nem szabad eltúloz-ni
a kommunista elmomas ténxét Oly-anmi- ra
divatját multa felszólalni a kom-munizmus
ellen hogv azokat akik mégis
megteszik rögtön fanatikusoknak vagy
jobboldaliaknak béhegeznek meg Ez a
fajta megbélyegzés nagon cszéhes
társadalmunkra!
Ha a diplomaták úgy érzik hogv a
kommunistákkal való sikeres tárgyalá-sok
érdekében el kell felejteniük az 1956-o-s
magyar és az 19éS-o- s cschszloák esc-memek- et
— akkor égzetescn tévednek
Nem tapasztalom Iwgy a kommunisták
csöppet is csökkentenék anti-imperialis-- ta
és antl-amerik- ai propagandájukat
Miért ne lenne szabad nekünk is to-vábbra
is felszólalnunk az önkém ura-lom
és az elmomás ellen?! Szerintem
nemcsak szabad de cgenesen köteles-ségünk
is! Mert bár tárgyalások segítse
gével akarjuk elérni a felszabadítást ha
nem hangoztatjuk cleg gvakran a mil-vánossá- g
cWtt Itogy mi a különbség a
szabadság és a kommunizmus között
akkor ezek a tárgalásuk nem lehetnek
eredménjusek"
Nagvot líaladlunk Miudszenly katliná-li- s
Imájának első céljának megvalósítása
terén de nem teljesült a második kíván-sága
hogy Amerika levonja 1956
a tanulságot
fogadjuk cl a mai világ valóságát és
készüljünk az erő helyzetéből való tár-gyalásokra
De ismerjük fel azt a lémt
logv semmiféle katonai agv gazdasági
erő nem eredményezhet igazi békét anél-kül
hogy ne állnánk az elvek mellett
meheket magunkénak vallunk!
in rumul mii ív
T -- Jsvt ti 7—9 szazalé-- k
"- - színien tanositani
Ma mar nemzeti jövedel-minek
ttmbséget az ipar
adja (a kávét messze túlha-ladva)
Dél-Amerikáb- an
az eg étlen ország
amelv már remiszeresen
exportál nehézipari illetve
gtpiparl termékeket a
szomszédos állannrkba Sőt
kölcsönöket is
múlt kevésbé fejtett latin-améi
lkai országoknak
Slnte felbecsülhetetlen
u sízeio ereje a kapi) 1iwrfi tartalékaiból
mj dag harmadik leg-- 1
37 millió kwrát a
jtMun tejkklő tengerpart és az őserdő kő--j
muhaMinzás fémje!-- ' oíajkineseJből millió
v változást a meg- - a()nt Hasznosított a mólt
aiLpiiisik Mellin riilio s'shi'n- - és mangáfl tnil koazdasz tollából énbámászat credménvel
halmaznak a „lan- - vÜJgiszon Is cá iti" ni mottesők rohamatosan
kttWn
cint alatt
kiultisnlo
nughataiuzta Brazília
kontinensen
költséget
ha tant
minósegi
ezt
osr
PXRCOST
ríi
ki
fejlesztési
fejlődik a több bányászati
ágazat U a bauvittól az
aranyon át az Az
Itogy
kilenc gvarábatt á4lf-tana- k
ekl aépecsikM w
esportál-ja-k
Külön fejezetet érdemel
a a ha-talmas
kiterjedésű
tgMk létkérdése A Jelen
ít i több mint cfer ki--
lométeres
tinensen negvedik tVtnte nno
inelsnsk
k-het- o
Mmabb
közülük
ívntsket
nniiiiiwH
lennünk
leckéje-bői
Hrazílla
uránig
ország
beknek
amely
ország
sikertilt
kiUitné térrel
1)XUÍ Tel U s envel fohik
uiepites toitenetenek ta-l- m
legkalandosabb
kozasa t ötezer kiloimtei
v — -
i ii i '' III" i H'IIIWWHI
hosszú Trans Amazonas"
tUitopaha építése amely
az északkeleti brazil patto-kat
(Keiífe valósát) kúti
majd össze a petui Limá-val
Etintl az Amazonasz
Fejlesztési Körzet központ-jait
útnt nvitva azok ter-mékeinek
a két óceán
partjaihoz Amazonász-körzete- t
(Alaszka és Észak-Kanad- a
mellett) a XXI
század gigantikus fejleszté-si
ctűközponljal közé tuitg-soroljá- k
A JOVO
Mclhu FIIImi inllidezek
momáu klmoHiljti Imvv
lirazíliának inbHlösvze két-háro- m
évtlAHlte van szük-sége
és felzárkózik az ipari-lag
legfej let tett ti-rszwg- ok
közé
A „brazil csodádnak a
közgazdász nett! annyira az
eredményeket tartja
ért termelés egyötödét már mint Inkább azt azok
otthon dolgouák fel Az egyáltalán JéHejK-tie- k
§0-á- t
290
közúthálózat
jövedelme
l!tl
Az
elért
Hivatkwik az elmttlt 15 év
belpolitikai zavaraira attte-he- k
során az ttr%A$ nem-egyszer
a gazdasági csőd és
a poig&héboró szakadé-káig
sodródott A gazdasági
rendteremtést kalcfotikus
egyöntetűséggel az 1&4 ota
Hatalmún kvő ro kezd
habozás és íék'k-- m nélküli
katonai rezsimnek" tulaj-doni- t
ia amehit egv kive-títés
tihetsegvi leilimikiata
isupuit támogat gazdasági
munka iában
niiiiiiiiiuininiinttinnwiiiiiniiiins A
koimanx-pioui- n
küzúlépíiés
HA KOMI) 11)0 ALMT SKMT AKAR TAM'LM
KCKIISSi: IIX MH 1'KOKIOU-- T
ARC SCHOOL OF WELDING
63 CiORL STKL'I'T HWIIIIOV ONTARIO
TtLEION: 325-222- 2
liujibh es kgdtvatostbh
mi s evermekiuhazati
ii v jla-uk- al talalia
EAMES & SON
MILE GÁBOR
ti istt'i ktszsvjiel all
i vt-Mi-k
lendvlkeeseie
302 KIMi SIKKUT EST
IIWIIIION ONTARIO
TIILKION: 528-701- 1
l
V
▲
Toronto legjobb magar házikosztjal fy — írja a Üadv Star és a Globe and Mail
lla jo hazikosztot akar enni a
ys' Continental Restaurantba
kell menni
© Pénteken- - halászlé túróscsúsza
© Szombaton soL-- t tult-t- t kacsa
as rnap tult"tt borjú toltutt csirke
ESPRI ÜSO
Tulajdonos Mr és Mrs U KELLEK
521 IMoor St W — Tel 531-587- 2 cs 531-008- 1
UJ MAGYAR VIRÁGÜZLET A YONGE ST-c- n
ROSEDALE FLOWER & GIFT BOUTIQUE
1104 YOXfE ST iROíslDvLE rOLDvLATTINAL)
Vagon cs vMupes viujnk — undcktargak
TEaLsnEiuEpOis: nita 921-290- 0
sKWC rfK SÍRKÖVET
!L-- - p r-iajv-ar
fij trW szakembertol O íuanit sírkövek
% Ikete szín ke vörös
isisn'va ag faiagva
Uarmi'vv'n epulet vaav kőszak
mában leö munkát vállalok
9 Kedvező tizetési feltételek
KUPI) J E X o
nUTTOWILLE HWY 7 — 297-220- 9
„Qsánla" n T T E K Ív M
a torontói magvarok találkozó helye
A legkitűnőbb magvar ételek és Itatok
kaphatok
Naponta rántott borjúláb
Ciganvzene hazai hangulat
ligvelmcs kiszolgálás
tnnepsegekre kuloii terem
720 Bay Street Toronto
Telefon: 364-257- 6
sANSMsAASVMsSVsMsMWMSsSMMMS#SMWMMMSiMs
SCANDIA ELECTRONIC
Or'nin ilik'umuv javításuk
ii u'i' zve
Itammoiul I In tiohmiie Na'iimwide Ouatia
Ilell and llovveü Svmplm ii gNirtinanvokra
126 JAMES SIRIEI NOK1II IIWIIIION' ()T
T E I E I' t) X : 5 2 7-67- 18
VALÓBAN FRISSÍT
ró a
&fcú
mm
Vljí i'
A legjobb kcvernllal
Egvedül ezeknek az ita-loknak
van óhazái ízük
lla vásárol mindig ezt
a máikat keresse
Ez hlntrvnsaii oltja a
szomjúságát
Kitúrni a gjeniitkik
tivk
Oiö'ii az egész család- - '
nak
Ka+wdii legnagyobb ktuzlésesebben specializált
üzlete az
ELROPXI DELIK TES7 tcién
a kimaa-'n- ) fi"1 u z Ví j ztekú
p ív c ró
tip-topftfíEA- TS
figyelje iirnrri K'iöSLrriLS araiskati
1727 IJLOOR STREET WEST (IHCII PARK)
(a Keele földalatti állomással szemben)
YORKDALE SIIOPPING CEXTRE
l'MRVIEW W1U Shcppard Ave
Sheppaid —Don allcy Parkvvay
IMVS SIILRUW (RDES
Oueen llizabeth ami llighvvay 27
IKISS (iESAIENYEPlRrí AlLWDOXX KAPHATÓ
l'alnia
CiiKiá(li rs liiiKcry
MiiHkn np triss migar kenver kif-li
zsemle ktljw kieinrs d ibos lud-]j- b
punisos slb
Nvitva n-we- l
7-u- d este 8 óráig
vasárnap: délelőtt 10-t- ól dekttán 4ig
:üi2 CiII-j- - St W © Tel: 021-72- 5 1
Olvassa a MAGYAR ELET ct!
Object Description
| Rating | |
| Title | Magyar Elet, January 22, 1972 |
| Language | hu |
| Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
| Date | 1972-01-22 |
| Type | application/pdf |
| Format | text |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| Identifier | Magyad2000557 |
Description
| Title | 000049 |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| OCR text | m a%Víf -- jA - 1972 Január 22 MAGYAR UET 9 oldal Enink Norton ncvvvorki kongresszusi képviselő mondotta ti az alábbi beszédet a Magvar Szabadságharcos Szövetség washingtoni cmtékvacsorájan amel)böl most részleteket közlünk: „Húzgon kérem Istent áldja meg önt és népet hogv Amerika megvédhesse és vezethesse a világot a közös cél felé hogy békét és örömet Iwzzon a sokat szenvedett nepek szamára Engedje a Mindenható hogv Amerika erősödjék s egy boldogabb jövő küszöbén kérem soha cl ne felejtse el ezt a kis nemzetet mely szenvedesse! és halállal küzd az cmbeiiseg közös céljaiéit! — Mlnclszcnty József kaidlnális Ma-gyarország hercegprímása lordult ezek-kel a szavakkal 1956 november 8-á- n Ei-senhov-ver clnóklHiz — A lercegprímás imája két alapetö és megrendítő khán-ságo- t tartalmaz: először logv Amerika annyira megerősödjön Itogv elérlíessök a közű iélt az emberiség békéjét é boldogságát másodszor logv Amerika ne feledje soha ne "feledje a szenvedő vitéz magvar népet Mennvirc jtitottimk e lélokért fokta tot t küzdelmünkben mtola a bíboros azon a sötét kora noemleri napon 1956-ba- n tollat fogott? Messzire jutót lünk de semmi esetre sem jutottunk elég messzire I Meddig jutott Amerika ahltoz Iwgy Mindszentv bíboros clsö kérésit teljesít-se hogv békét és örömet liozoit e sokat szemedéit világnak? Ma már nltus ohnn ember aki — mi-után tisztában an azzal a nukleáris erő-x-i inch fölölt miml Amerika mind a Szovjetunió lemlelkezik — egv katonai összecsapástól temetné a rabnemzelek felsabadítasat Senkinek sem szabínl az egész löldet feláldoznia setnmiléle cél etilekében Gondolom tnlndinájan megértjük az 1970-e- s évek nemzetközi realitásait és látjuk mennilHn különböznek az IWfl-e- s éck hideghaboitrátol ion elnök már rKil elnöki ítészedében 1%8-ba- n Miamiban kijelentette hogv nemzedé-keki- e szolo beké csakis tárgvalisok üt-ji- n érhető el de eiehesen hozzálíizte azt is lioi'v Amerika csak akkor tann alhat wwmasntz'zm&zzr-~jzrr-z' tejt r T arvi r Frank llcirlon: Felssahaditás - TVKGHIÁSOklTJVN sikercsen ha at a eio IkIuJiI te S m uaiI l-- el kell azu iban készül-- i mink enc leiekben teltogás'iun népünk Sokan annak akik kétséggel gondol- - oktatásában meit a telt csak ugy érhet-na- k mindenféte tárgyalásra a kommunlv jük el ha előkészületeink katonai és gaz-t- a világgal Viszont 1971-be- n — amikor dasági erősödésen kívül ezekre is kiter-má- r nem vagyunk a katonai fölény bir--j jetinek S ebben a fajta felkészülésben tokában — séta a szabad nemzetek sem ma még szomorú hiányosságokat tapasz-sajá-t országunk külpolitikáját nem ahv tahink pozhatjuk egy olyan világra mely csak Habár fiatalságunk szót emel az ame-képzeletünkb- en létezik rikai szabadság tökéletesítése érdeké-- ison elnök látja Iwgy ahhoz hogy) ben a kommunista világ helyzete mtatt eríhcl kezdhessen tárgyalásokat saját j annak szabadságáért nem szólalnak fel erőinket és gyengeségeinket a valóság- - Sok amerikai a kommunizmusban ki-na- k megfelelően úgy kell felmérnünk mondottan csak filozófiát lát de nem lát-Iwg- v azok a temeknek megfeleljenek lak a totalitárius kommunista rendsze-Az-t is belátta hogy a liáború utáni cl- - ( rek katonai és politikai céljait képzeléseket összhangba kell Invnl a mai Attól tartok az amerikai nép nincs temekkel hogv az erő helyzetébe kerül-- ' felkészülve a kommunizmus és a toíali-lessün- k i tárizmus ielcntőseiiének megértéséhez 2 A bíbora első célja tclKÍl sajnos még Elfelejtettük Iwgy miiven célért HarcoV nem teljesült Magvarország Kekt-Euró- - tak a szabadságharcosok botokkal és pa és sok más nép még mindig a totall-- j benzines üvegekkel a szovjet tankok cl tárius rendszer igája alatt szemed Hl- - j fcn Nem szentelünk Időt arra hogy ma-szek azonban abban hogv fontos lépé- -' gunk eh? képzeljük az őrtornyok a szü-sek- et tettünk a cél felé De ugyanakkor gödröt és az aknamezők mögötti életet határozottan rá kell mutatnom arra j Gvorsan toabb siklik szemünk ha a kis lMJgy e célt egészen nem vatósttlraljuk népek szov jet elnyomásáról olvasunk meg akkor ha sem ck'íl tévesztjük a olvassuk s aztán elfeledkezünk róla iK-rcegprim- as második óhaját Itogv hoj művészeket és Írókat elrncgyógvm-Aiucilk- u és a szabad világ sídia ne feled- - tócthe zárnak csak azért mert ki mer-je: miért haicelt a nwgjar nép 1956-lian?- ! Jek lccn a kotniiHinUta Vonaltól elté- - ngsaltalan nem igok elégedett a' ő élemenNUkei IK-Uzett- el melxet n a terén tapaszta-lok Sajnos elfelejtettük a magjarorszipl leckét 1956 ektobeiénik tanulságait Az elnvomott népek felszabadítását csakis eszmecserék utján fogjuk elérni lf a lajia lelsibaditas nem oh hősies nem olvan dianiai es vors mint a kato-nai lantadas de a tn j:alasokon ket ész-tül i'U-i- l sabaiKm etedménve tartttsabb úg ah- - ummmmm ni"imii es lehet az jokte c akkora mint déli kon Ez a amikor t iwns többi orsza ki tu_salasilv ' kiil Tl Pekinggel : I e KKOKOIIII IIOKK I MoKOl I III V Nem a felelemlol hanem a ktizeleftol ez t atlanlal kiskun aki cg) szene két kiokmlllllnkil Is tart a kezében amvlvck fog sajtba n" szülei lek l titka liinenunv! ilj'l ! Ili "lil il H ' n HW I lili'Wli 11 I I 1 „ ni' ( I UgM--s amerikaiak gondolják m "% m wiiiw n n mm u f Hiazilia kontinens A a del-amerik- ai gigásza Terule- - hasztsabb emberiség a iidoUlK--n veiK-e- l Ameri-- I összes kancsalít állítják a gae egvutiveve laKosuinaN sama a 80-a- s évek x égére i I iíxesült Államokéval azonos nagvságrcndü lesz S hM a kae a futball a karnevál továbbra Is a Hra-zilir- o) alkotott kép ehá-Uszihatail- an elemel a kép víz uionln evekben számos m mással egészült ki (lazc'-avuila-jj a „ik'li kofl' ns u ™r v wsa- - 100 Ezek A aki latban LmvJh színes biazil hetikéi leg utóbbi több nvchű kiadásában írt vizércikket r brazil csoda" A i rii i:nt irs Az -- ites évek közepén tiLvoisult es a 7tVes évvk-- u ipari fejKí-i- i vezető HVkioját 8 déli A feltemWést hizonsitja hogv egyedül llrMtliának a kon-- Immár eve ne meti l„ il I iiHI""t Parcosi penzi takarít meg Omick iiamilton iiajihtoív cs iwn tölihel takaríthatna incií brazil csoda" PXRIOST egs Ontaiki telja az hogy az iosi rvt-efNe- k a k 'ilii árakon tartsa Miiuk riiKM'ilstt SvTs gvtuágjésksozzetraetóst tköHmalvlueenskkevix in í -- k a apián módfukban all m mii mr árakat - ii hi n zor gvogs szert i''wK'iak ki Szamosán h utat ba s ettek a tiek"Ztato k Hgsanakkor ha a l -(-"i- 'atot többen fetkaramák i i ipuV átlagos kottsépe tovább - ' k I-I-K-i - !-gi-thvti e program hatoké rK ' ia'tal hogy moergveomsálíntiaka s i h j i r ' tn ikit tniw igit hl- - MULtUrAiJtUt1i OmmfDipanKmiHtMk limABJLUrmjSh' Ét Iki Jvogy valamit is elérjünk n tárgyalá-sokon jo é!eménnel kell a kommunistákról és nem szabad eltúloz-ni a kommunista elmomas ténxét Oly-anmi- ra divatját multa felszólalni a kom-munizmus ellen hogv azokat akik mégis megteszik rögtön fanatikusoknak vagy jobboldaliaknak béhegeznek meg Ez a fajta megbélyegzés nagon cszéhes társadalmunkra! Ha a diplomaták úgy érzik hogv a kommunistákkal való sikeres tárgyalá-sok érdekében el kell felejteniük az 1956-o-s magyar és az 19éS-o- s cschszloák esc-memek- et — akkor égzetescn tévednek Nem tapasztalom Iwgy a kommunisták csöppet is csökkentenék anti-imperialis-- ta és antl-amerik- ai propagandájukat Miért ne lenne szabad nekünk is to-vábbra is felszólalnunk az önkém ura-lom és az elmomás ellen?! Szerintem nemcsak szabad de cgenesen köteles-ségünk is! Mert bár tárgyalások segítse gével akarjuk elérni a felszabadítást ha nem hangoztatjuk cleg gvakran a mil-vánossá- g cWtt Itogy mi a különbség a szabadság és a kommunizmus között akkor ezek a tárgalásuk nem lehetnek eredménjusek" Nagvot líaladlunk Miudszenly katliná-li- s Imájának első céljának megvalósítása terén de nem teljesült a második kíván-sága hogy Amerika levonja 1956 a tanulságot fogadjuk cl a mai világ valóságát és készüljünk az erő helyzetéből való tár-gyalásokra De ismerjük fel azt a lémt logv semmiféle katonai agv gazdasági erő nem eredményezhet igazi békét anél-kül hogy ne állnánk az elvek mellett meheket magunkénak vallunk! in rumul mii ív T -- Jsvt ti 7—9 szazalé-- k "- - színien tanositani Ma mar nemzeti jövedel-minek ttmbséget az ipar adja (a kávét messze túlha-ladva) Dél-Amerikáb- an az eg étlen ország amelv már remiszeresen exportál nehézipari illetve gtpiparl termékeket a szomszédos állannrkba Sőt kölcsönöket is múlt kevésbé fejtett latin-améi lkai országoknak Slnte felbecsülhetetlen u sízeio ereje a kapi) 1iwrfi tartalékaiból mj dag harmadik leg-- 1 37 millió kwrát a jtMun tejkklő tengerpart és az őserdő kő--j muhaMinzás fémje!-- ' oíajkineseJből millió v változást a meg- - a()nt Hasznosított a mólt aiLpiiisik Mellin riilio s'shi'n- - és mangáfl tnil koazdasz tollából énbámászat credménvel halmaznak a „lan- - vÜJgiszon Is cá iti" ni mottesők rohamatosan kttWn cint alatt kiultisnlo nughataiuzta Brazília kontinensen költséget ha tant minósegi ezt osr PXRCOST ríi ki fejlesztési fejlődik a több bányászati ágazat U a bauvittól az aranyon át az Az Itogy kilenc gvarábatt á4lf-tana- k ekl aépecsikM w esportál-ja-k Külön fejezetet érdemel a a ha-talmas kiterjedésű tgMk létkérdése A Jelen ít i több mint cfer ki-- lométeres tinensen negvedik tVtnte nno inelsnsk k-het- o Mmabb közülük ívntsket nniiiiiwH lennünk leckéje-bői Hrazílla uránig ország beknek amely ország sikertilt kiUitné térrel 1)XUÍ Tel U s envel fohik uiepites toitenetenek ta-l- m legkalandosabb kozasa t ötezer kiloimtei v — - i ii i '' III" i H'IIIWWHI hosszú Trans Amazonas" tUitopaha építése amely az északkeleti brazil patto-kat (Keiífe valósát) kúti majd össze a petui Limá-val Etintl az Amazonasz Fejlesztési Körzet központ-jait útnt nvitva azok ter-mékeinek a két óceán partjaihoz Amazonász-körzete- t (Alaszka és Észak-Kanad- a mellett) a XXI század gigantikus fejleszté-si ctűközponljal közé tuitg-soroljá- k A JOVO Mclhu FIIImi inllidezek momáu klmoHiljti Imvv lirazíliának inbHlösvze két-háro- m évtlAHlte van szük-sége és felzárkózik az ipari-lag legfej let tett ti-rszwg- ok közé A „brazil csodádnak a közgazdász nett! annyira az eredményeket tartja ért termelés egyötödét már mint Inkább azt azok otthon dolgouák fel Az egyáltalán JéHejK-tie- k §0-á- t 290 közúthálózat jövedelme l!tl Az elért Hivatkwik az elmttlt 15 év belpolitikai zavaraira attte-he- k során az ttr%A$ nem-egyszer a gazdasági csőd és a poig&héboró szakadé-káig sodródott A gazdasági rendteremtést kalcfotikus egyöntetűséggel az 1&4 ota Hatalmún kvő ro kezd habozás és íék'k-- m nélküli katonai rezsimnek" tulaj-doni- t ia amehit egv kive-títés tihetsegvi leilimikiata isupuit támogat gazdasági munka iában niiiiiiiiiuininiinttinnwiiiiiniiiins A koimanx-pioui- n küzúlépíiés HA KOMI) 11)0 ALMT SKMT AKAR TAM'LM KCKIISSi: IIX MH 1'KOKIOU-- T ARC SCHOOL OF WELDING 63 CiORL STKL'I'T HWIIIIOV ONTARIO TtLEION: 325-222- 2 liujibh es kgdtvatostbh mi s evermekiuhazati ii v jla-uk- al talalia EAMES & SON MILE GÁBOR ti istt'i ktszsvjiel all i vt-Mi-k lendvlkeeseie 302 KIMi SIKKUT EST IIWIIIION ONTARIO TIILKION: 528-701- 1 l V ▲ Toronto legjobb magar házikosztjal fy — írja a Üadv Star és a Globe and Mail lla jo hazikosztot akar enni a ys' Continental Restaurantba kell menni © Pénteken- - halászlé túróscsúsza © Szombaton soL-- t tult-t- t kacsa as rnap tult"tt borjú toltutt csirke ESPRI ÜSO Tulajdonos Mr és Mrs U KELLEK 521 IMoor St W — Tel 531-587- 2 cs 531-008- 1 UJ MAGYAR VIRÁGÜZLET A YONGE ST-c- n ROSEDALE FLOWER & GIFT BOUTIQUE 1104 YOXfE ST iROíslDvLE rOLDvLATTINAL) Vagon cs vMupes viujnk — undcktargak TEaLsnEiuEpOis: nita 921-290- 0 sKWC rfK SÍRKÖVET !L-- - p r-iajv-ar fij trW szakembertol O íuanit sírkövek % Ikete szín ke vörös isisn'va ag faiagva Uarmi'vv'n epulet vaav kőszak mában leö munkát vállalok 9 Kedvező tizetési feltételek KUPI) J E X o nUTTOWILLE HWY 7 — 297-220- 9 „Qsánla" n T T E K Ív M a torontói magvarok találkozó helye A legkitűnőbb magvar ételek és Itatok kaphatok Naponta rántott borjúláb Ciganvzene hazai hangulat ligvelmcs kiszolgálás tnnepsegekre kuloii terem 720 Bay Street Toronto Telefon: 364-257- 6 sANSMsAASVMsSVsMsMWMSsSMMMS#SMWMMMSiMs SCANDIA ELECTRONIC Or'nin ilik'umuv javításuk ii u'i' zve Itammoiul I In tiohmiie Na'iimwide Ouatia Ilell and llovveü Svmplm ii gNirtinanvokra 126 JAMES SIRIEI NOK1II IIWIIIION' ()T T E I E I' t) X : 5 2 7-67- 18 VALÓBAN FRISSÍT ró a &fcú mm Vljí i' A legjobb kcvernllal Egvedül ezeknek az ita-loknak van óhazái ízük lla vásárol mindig ezt a máikat keresse Ez hlntrvnsaii oltja a szomjúságát Kitúrni a gjeniitkik tivk Oiö'ii az egész család- - ' nak Ka+wdii legnagyobb ktuzlésesebben specializált üzlete az ELROPXI DELIK TES7 tcién a kimaa-'n- ) fi"1 u z Ví j ztekú p ív c ró tip-topftfíEA- TS figyelje iirnrri K'iöSLrriLS araiskati 1727 IJLOOR STREET WEST (IHCII PARK) (a Keele földalatti állomással szemben) YORKDALE SIIOPPING CEXTRE l'MRVIEW W1U Shcppard Ave Sheppaid —Don allcy Parkvvay IMVS SIILRUW (RDES Oueen llizabeth ami llighvvay 27 IKISS (iESAIENYEPlRrí AlLWDOXX KAPHATÓ l'alnia CiiKiá(li rs liiiKcry MiiHkn np triss migar kenver kif-li zsemle ktljw kieinrs d ibos lud-]j- b punisos slb Nvitva n-we- l 7-u- d este 8 óráig vasárnap: délelőtt 10-t- ól dekttán 4ig :üi2 CiII-j- - St W © Tel: 021-72- 5 1 Olvassa a MAGYAR ELET ct! |
Tags
Comments
Post a Comment for 000049
