Magyar Elet, October 23, 1966

              föiígféöéMiSi
wl'sqi !'&
-- ií
41
}
:i
IV
'£!&
1 -- SiV
[LvuiíiJ--- i: iité f Pí-z-irí-? i i'i í i? t cw-ü- ' tfviww-svíwvrvtiiwci'ftu- w intiwí-'k-io- r _
-'i- '--'-r- v - i "jv'al ~7if_-- " 'j - & --v ln f ? -- ri -
--
= - - " ív ' " i - ' i t ' ' -- í HflfkVAII'':li1TT
Vol 18„No„1 43„XVmIIi: évfolyam 43szám (1966 október 23 vasárnap Ara 13 cent __ uiÍMiuLmuuim-imwtvvMuLLv''lg- g
'mmwi 'mmmmtmK Wmmmmmmmmi mmmmmmm ÉHUdMÉMH mmm%fÉmmmmmmm'mmmmwmmmmk ':mmmmmmmm
mmmmmm'mmmmmmmm mmUmm- - H M i-vmm-m
mmmmVmmmmmm mmmWmmmm'mmmWmmmmmmmmmmmm
mmmmmm mmmM mmMmmmM'- - Wi? V BH H B l H'~ Hh H mmmmmmmmmljL mimml mmmmmmmm mmmmi mmmm
'mmmmwmmm'WmmM-mmmmmmmmm'mmm- m WmmM mmmm:mmmmMmmm mmmmh-Miwmm- M
MmmM mmmmmmmmmmmmmmm-wmmammmm- K 'nH'-HÜfeHdMf-H
c '--
M A'i mmmmmmmmB-'-'- - TMf WM'mmmmmmW'mmmmmmmmm-mmmmmmmmm- m
[mU''J'mmmmmmmm MmWmmW'Mmm' wMWMLlmmMk- -
'WmmmmmmmmmWmmm -- "''H 1 ll 1 1 H 'MtktJvT mmmM H 'H'H'HH H
fl ' IH IIIB BB 'PC mm B mmmmmmmmmmmmmmmmmW mmMmmMmmxMmmMmmm WmmmmmmmmmmmmmmmmmW
mrmmm mmmmmmr mmmmmmw -- mmmmmmm --m mi~jr 'mmmmwszmmmmwmw -- mmmm mmmmmmw
„Fekete 'a- - világ mint a i pajzsáriak' kikiáltott földön?
klbérlétt lelküsmeret"
(PETŐFI)
A Pilátusok" Világszerve-- ?
zeteaz egymás kezeit
mosó- - Egyesült Nemzetek
idei ülésszakán 92 kérdés
szerepel Ezek közül egy sem
mert-mé- g csak megemlékez-ni-
is' arról hogy a magyar
szabadságot 10 'évvel ezelőtt
kiárusították
feneketlen sírban nyug- -
sziki a- - magyar -- kérdés
szemfedője az ENSZ acélko-pbrsój- a
az önkény
i jaltai világszupermár--
ket urai a végeladásban
lemészárolt áldozati bárá-nyok
vérét egy tollvonással
ridegen leírták-üzlet- i könyve-ikből
A' rabság süket egébe
nemet kiáltott égy nemzet
melynek nem volt más vesz-tenivalója
csak utolsó csepp
vére líoí voltál Világ Lelki
ismerete?
A bátrakat' csodáló nyu-)-'-ga- ti
visszhang' ma egy-re
tompábbá -- válik míg vé
gül a „magyar ügyre" lassan
ráborul a' hivatalos feledés' és
az 'enyészet" temetői csendje
Semmi' 'kifogásunk 'az' el:
len' na'jmegye-nagyság-ú álla-mok?nyugalmaz- ott'
kannibál-jai
zászlót pénzt szót és füg--
P getlenségets kapnak aTehe
tétlenségre Egyesült Nemze--
tektől Azegyenlő elbánásel-vénék- -
alapján niikór kapja
meg függetlenségét Magyar-ország?
Mikor szűnik meg az
ideiglenesnek csúfolt bitor-lók
i szinte negyedszázados
uralma a nyugati kultúrák
' mmr
Mikor?
z igazság hallgat 1966- -
ban Keresztrefeszítet
te a részvélenség 'közönye
Az otthoni magyarokat á né-maság
igájába kényszeríti az
önkény Ezért ránk a szabad
földön élő maroknyi magyar-ságra
vár a feladat hogy
szüntelenül minden rendel-kezésünkre
álló eszközzel
emlékeztessük a világ közvé-leményét
arra hogy ennyi
magyar vér nem folyhatott
ki hasztalan Az „ár ellen"
való küzdelmünkben egyedül
vagyunk csupán magunkra
vagyunk utalva
A New York Times 1956 " október 27-é-n többek-közö- tt
ezeket írta:
„Csak azok érdemesek
a szabadságra akik ké-szek
harcolni érte:„- - a
magyar hazafiakkal szem-ben
elkövetett gonosztet-tek
olyan bűnök amelye-ket
az oroszok-má- s sza-bad
népekkel szemben is
elkövetnének ha alkal-muk
adódnék rá' Buda-pe- st
hősei nemcsak a
saját "szabadságukért
harcolnák de New-Yor- k
' Prizs-DelhiRiope-Ja- --
neiroBantungíés Tokió
""szábadságáérV'is'"' Fel-- "
hábprodásunk és' borza-dályun- k
erkölcsi (?)
erőit vessük be ebbe a
harcba hogy ott küzdje-nek
együtt Magyaror-szág
bátor hőseinek ökle-ivel
és puskáival Nincs
vesztegetni való idői"
MHHHHMMH
Néhány nappal ezelőtt Budapestről keltezett külföldön fel-adott
levelet hozott számomra a posta Ismeretlen valaki Irta'ked ve-'B-en
-- udvarlásán ds a sima mondatok mögött ott fesztllt az otthonéld
magyar minden fájdalma keserűsége és reménytvesztettsége is "Ert-é- k
meg 'végre" — lrta az ismeretlen levélíró "hogy az ezeréves nem-Be- t
agonizál odahaza Ha senki nem segít ha mindenki mossa a
kezét a világ hatalmasai sorában ügy kiáltásunk a szabad világ sza-bad
polgáraihoz szól akikben még talán nem veszett ki az emberi ér- -
Kés és szolidaritás minden szikrája Most a Tizedik' Évforduló al-_fcalmá- bSl
könyörgünk' önöknek akik őszintén és megkötöttség nél-"kl- ll
oly sok mindent elmondtak az elmúlt évek során kiáltsák helyet-tünk
világgá azt a gyalázatot ami velünk történik önök megtehetik
mert önök szabad világban a világ tán legszabadabb országában él-nek
saját lábukon állnak és nem függnek senkitől Kiáltsák vi-lággá
hogy pusztulunkveszünk s ha sokáig így megy tovább a nem-iét
agóniájának hamarosan véget vet a halál"
Eddig az idézet s bizony könnyes volt a szemem mikor végig-olvastam
ezekét a sorokat A fájdalom harag és önemésztés köny-ny- el
voltak keserűek és öhvádlók Tíz éve hogy Amerika földjére
léptünk szentebbnél-szenteb- b esküvéssel hogy világgá kürtöljük azt
a gyalázatot -- ami rajtunk esett S mégis tiz év alatt sem tudtuk elér-ni
hogy Jóvátegyék azt amit velünk szemben 1956-ba- n elkövettek
Lehet 'hogy néhány évig átmenetileg valamivel jobb volt otthon a
helyzet s az AVH pribékjel sem garázdálkodtak olyan szabadon
mint a Rákosi-korsza- k legsötétebb napjaiban A nemzet mégis (hal-doklik
mint" a budapesti levélíró írja mert elvesztette hitét a Nyu- -
"
A magyar'nép a saját bő-'ré- n
tapasztalta hogy az
erkölcsi' erő és a davajgitá-ro- k
dialógusából csupán vér-tanuk
születtek És a jövőbe
vetett hitet sem merítheti a
jelenlegi részvétlen világtól
A magyar szabadság hajna-lának
arányát eltékozolták
1956-ba- n Budapesten Ha ab
I
kor sarkára áll a Nyugat' és
egy maroknyi jelképes'ENSZ
katonát ejtőernyővel ledob'
a Bazilika előtt' akkor tálán
megértette volna-Moszkvae- s
Peking hogy a szabadság
eszméje Budapesten is Ha--
noiban is egy és oszthatat:
lan
Igaz magyarok egy táborba !
KÖVETELJÜK:
az 1956-o- s felkelés résztvevőinek és' elítéltjelnek azonnali
teljes rehabilitálását és az amnesztiát
az 1956-o- s felkelés előtt és után ártatlanul Szibériába vitt és
még ma is ott szenvedő mintegy 65000 magyar azonnali ha- -
zabocsátását
t a még ma Is a budapesti amerikai követségen ártatlanul
őrizetben tartott Magyarország -- első közjogi főméltósága'
MINDSZENTY hercegprímásunk azonnali teljes rehabilitá- -
ciojaE es egynazi„muKoaeseneK engcueiyezesei _w
' a demokrácia-világgyőzelméne- k 22-l- k évében a vallási és1
politikai' okokből ártatlanul elitélt és ma is' fogvhtartott !
testvéreink' ezreinek azonnali szabadlábra helyezését '
a Wilson 14 pontjából a második pont értelmében a-magy-ar'
nemzet önrendelkezési jogát is melyet sokszor 'kulíurálat--1'
lanabb kisebb nemzetek már" régen megkaptak
_ a szabad választást egész' Magyarországon az ENSZlelIenőr-zés- e
alatt ' ' fi '
' a megszálló 'szovjet csapatok azonnali kivonását Magyar-országról
' fF1
a nemzetpusztító abortusz {törvény azonnali eltörlését
' a nemzetmentő és fenntartó több gyermekes családok 'azon-nali
komoly megsegítését a cirJádi segély állandó blzto- -
stlását megfelelő lakás nevelési és háztartási segítséget
adő-- és utazási kedvezményeket a gyermekek száma ará-nyában
'
ü „Vi! c vjrii :w ' -
a vallás és hitélet büntetés nélküli szabad gyakorlatát!
"Szeretet nélkül nehéz a kereszt — de kereszt nélkül Üres
szeretet'' v'l
i a trianoni és párisi békediktátumoknak az új európai hely
zetnek mégfelelő sürgős revízióját és az azokban Ígért nem
zeti kisebbségi jogok védelmének azonnali megvalósítását 4
az' Erdély Felvidék Délvidék területén élő és elnyomott
magyar testvéreink sérelmeinek jogainak az ENSZ helyszí-nen
működő bizottsága által való ellenőrzését és megvé-dését"
WMAiMIMMMPW - yi——
VV¥y¥Vy¥VMMMVyV¥¥V¥yyMH¥WY¥¥yV¥¥¥-y-f--- f
Dr Pogány András
A TIZENKETTEDIK ÓRÁBAN
gátban emberi szolidaritásban elvesztette hitét a magyar Jövő-ben
"Nem bfzunk a jövőben mert nekünk olyan nincs" mondotta
nemrégen egy Nyugatra tévedt egyszerű magyar asszony s ebben
Iszonyú mondatban benne van otthonéló magyarság lelkiállapotá-nak
kegyetlen de való képe
A 10 ÉVFORDULÓ MÉRLEGE
Azt gondolhatnánk hogy mi amerikai magyarok sok mindent
tettunk amit lelkiismeretünk megnyugvására felemlíthetünk Soha
nem látott amerikai magyar egységben várjuk a tizedik évfordulót s
elsöpörtük magunk közül évszázados szektarlanizmus tébolyénak
legtöbb nyomát Az amerikai magyar sajtó óriási többsége hűségesen
és készséggel tölti be -- hivatását s hogy tízéves emlékek ízétől megke-serült
szavam ma eljut sokfelé csak ennek köszönhetjük Emlékmű
emelkedik Torontóban s tán hamarosan másutt létrehoztuk a Sza-badságharcos
Tanulmányi Alapot könyvek kiadványok sora Jelent
és jelenik meg évforduló alkalmából Ugy amerikai kongresz-szusba- n
mint' Kanadában elkönyvelhetünk néhány szerény sikert
Mindez tán tetszetős nekünk kényelemben és szabadságban
éló amerikai magyaroknak ds aligha Jelent sokat azoknak akik ott-hon
a reménytelenség olvasóján morzsolgatják a kopott szemeket
S áltassuk magunkat idekint' sem: amerikai magyarság mind
ezen e kontinensen mind szabadföldön élö testvéreink más világré-szeken
mellét veti egy téves bűnös és esztelen áramlatnak melyen
percemberkék vitorláznak egy elképzelt "paradicsom álomvilága felé
Folytatása a harmadik oldalon
A KANADAI MAGYAROK SZÖVETSÉGE és a MAGYAR SZABADSÁGHARCOS SZÖVETSÉG
az 56-o- s FORRADALOM és SZABADSÁGHARC
10 ÉVES ÉVFORDULÓJA
alkalmából nagyszabású ünnepélysoromtót rendez:
Vasárnap október 23-á- n d u 3 órakor
leplezik le a BUDAPEST PARKBAN a
MAGYAR SZABADSÁGHARCOS EMLÉIOIÜVET
(Lakeshöre Boulevard a Sunnyside úszómedencétől keletre parkolás helyben Az ünnepély helyét jelző-táblák
mutatják)
Szombaton november 5-é- n s este 8 órai kezdettel
Magyar Emlékbangverseny az O'Keefe Centre-be- n
a CLEVELANDI FILHARMONIKUS ZENEKAR közreműködésével
vezényel ROZSNYAI ZOLTÁN
Jegyek: $250 — $550 árban elővételben az' O'Keefe Centre pénztáránál a Magyar Élet kiadóhivatalában
(501-- A Bloor Street W) a Bálint könyvkreskedésbeni (272 Spadina Ave) és az Európa hanglemez-kereskedésbe- n
(408 Bloor Str W) kaphatók
?
I
á'
az
az
az
az
is
s'
az az
ne az
Mialatt az ENSZ csiga--
i ''lassúsággal tárgyalt az
acélszömyek géppuskái gyor-san
osztották a halált És
mire az ENSZ sóhivatala
inegszerkesztette az utólagos
gyászjelentésnek beillő er-kölcsi
„megbélyegzést" a
hernyótalpas Halál lekaszál-'t- a
a nemzet színe-virág- át
Jkor a Haza balsorsá--
ü '-ba-n
az aknamezőn túli
agyarokkal osztozunk egy-ben
megosztjuk velük a meg-jújhód- ás
reménysugarait is:
"megjelent a Glória Victis
melyben -- 42 nemzet többszáz
költője- - hajt fejet a Forrada- -
' jlom előtt a szabadságharcos
fszövetségek New Yorktól
'oyaney-ie- r öiocKnoimtOMíU- -
enos Airesig ébresztgetik a
Világ alvó lelkiismeretét Ot-tawában
vért adnak a'kapott
'vérért és Torontóban a kis-ember- ek
filléreiből örök em-lék- et
állít a kegyeletes ma-igyarsá- g
a legyőzötteknek
kik legyőzhetetlenek
A szabadságharcok népé--
-- nek magárahagyatott-ságá- t
így' enyhíti egyetlen
tfegyverünk: a szabad magya-- írok összefogása Elesettsé
gük nem tarthat örökké hisz
' 'c'sontot-hus- f zúzó sarió-kala-iíjjáccs- al
"nem lehet örökké
beléjük fojtani "a" szénf szö't
a szabadságot melyet oly di-csőn
kiverekedtek és ame-lyet
oly" szemforgató' részvét-lenség
pyez a világpolitika
mai dicstelen porondján
Glória Victisl
(aba)
Slnka István:
t)DV NEKED
IFJÚSÁG !
Üdv néked Ifjúság!
Üdvözlégy magyar népi
ki lángban és vérben
születtél meg újra
három nagy éjszakán
vad ágyúdörgésbenl
Melyik nép írta fel
mostanában nevét
így hogy aranyat adott
kezébe Isen újjá?
S mely nép beszélt így
az önmaga nevében
mint angyal mikor a
harsonáját fújja?
Bús igájának fájára
írja hát
S mint annyiszor a
megsárgult ezer évben
vérrel és vassal tanítja
zsarnokát
(Buda 1956 okt 26)
(Igazság 1956 nov 1)
EGY SZÁL
VIRÁGOT!
A némaságra ítélt ország
vértanúsírjai felett 10 év
_ után az özvegyek árvák ke
ze őszirózsát helyez "a hantok-ra
és némán fellobbantja a ke
gyeiét gyertyalángját ök
csak ennyit tehetnek
A Toronto és környékbeli
magyarságot arra kérjük
nyilvánítsa együttérzését a
halottaiból feltámadó sza-badság'
eszméje mellett az-zal
hogy a szoborleleplezé-sen
'mindenki legalább egy
szál virággal jelenjék meg
melyet az ünnepség után —
a megújhodás jelképeként —
az emiékmíí talapzatára he-lyezünk
„Áldott légy Budapest
gyászodban mekínzásod-ba- n
szivárgó sebeidben —
mert csorgó véred lemossa
földünk gyalázatát — és ha-lottaid
nyomában biztos lá-bakkal
indul a szabadság"
Bmnnuim'glftS'feilW j IUlifMWHWMW mmmmsw%s&mmmmm®m i wnm?$ -- MV5ÍÍí@1-ÍjfvH í
feCTfiOjjjM iiLiimifi iilll
" Virág borít majd holt romot — S tűzrózsát hint a holnap
kihűlt szívedre mely lehullt — Tegnap az utcakőre
Mint hajdan legendás madár — Szárnyad új fényre bontod
Lángjain'elég majd a múlt — S életre kelsz belőle
A KANADAI SZOBOR
Amikor október első felében a torontói
Ontario-t- ó partján jártam azon a füves
nagytávlatú téren amely október 23-t- ól
kezdve a „Budapest Park" nevet hirdeti
tábláin a szobrot még nem leplezték le
A mélyépítkezést láttam annak a nagysza-bású
munkának a nyomait amely több-méternyi
mélységbe hátolt -- a biztos alapo-zásért
Erős heves szél fújt a tó felől ok-tóberben
-- már hűvösre fordul az idő To-rontóban
Budapesten tavaszias volt az
október 23-ik- a az ' 1956-o- s esztendőben
amikor a délelőtti órákban tíz óra tájt
az egyetemi diákok megkoszoruztákJPetfr
fi Sándor szobrát Ismerősök integettek
mindenfelől közöttük a szegedi diákok
akikkel három nappal ezélőtt október 20-adik- án
szombaton este találkoztam a sze-gedi
egyetem auditórium maximum-ába- n
A vasárnapi lapban nagy-- ' cikket írtam ró-luk
„Húsz évesek közt Szegeden" cím-mel
Most ott voltak mind a húszévesek a
pesti Dunaparton a Petőfi-szobo- r körül
Ragyogott a szemük sugárzott belőlük a
boldog várakozás Hová lettek ezek a
fiúk? Hányan veszítették az életüket há-nyan
kínlódtak végig nehéz esztendőket
börtönben hányan szóródtak szerte-szé- t a
világban? Micsoda jóindulatú gyerekek
voltak mennyire áthatva a segítés vágyá-tól!
Tíz esztendős világjárás tapasztalatai
árán mondhatom büszke lenne rájuk
minden nép Ilyen ifjúságot ilyen nemze-déket
áhítanak a földkerekségnek mind-azok
a népei hol a szabadság nem meg-csúfolt
szó
A torontói Budapest Park szobor talap-zatán
az lesz a felirat angol nyelven
„Szabadságot Magyarországnak! Szabad-ságot
Mindenkinek!" Nagyon jó nagyon
találó nagyon igaz felirat azt fejezi ki
ugyanis hogy a szabadság soha nem önző
soha nem irigy sohasem lehet körülhatá--
) rolt Aki szabadságot kíván önmagának az
situauiagui Kivan imiiuwiiu iuusnatv Du-dapest
s vele az egész ország szabadságot
áhított önmagának és az egész világnak
Becsületesebben és őszintébben még nem
hatott át ez a vágy nemzedéket mint azt
az az 1956-os- t Hová lettek? Micsoda szőr- -
nyűséges tömegsír nyelte el egy részüket
hányféle messzi táj felé vetődtek milyen
az a csönd amely megülte lelküket?
Állok az Ontario-t-ó partján Torontóban
a Budapest Park-ba- n azon a helyen ahol
október' 23-adik- án új szobrot avatnak A
széles erős talpazat romhalmazt tart majd
a hátán kőre hullott kövek-tör- t remények
De ha egy pillanatra lehunyom a szemem
Bem József alakja magasodik föl a talpa-zaton
a lengyel tábornoké aki szabadság-harcot'
vívott a magyarokkal A Margithíd
felől kanyarodunk a' térre végeláthatatlan
menet tíz és tízezer százezer ember Fe
jük fölött a szobor a tábornok szobra
előtte színész szaval A téren álló kaszár-nya
ablakaiban fejek feketéllenek fiatal
katonák A százezernyi ember egyszerre
kapja az ötletet a helyszínen születik a
jelszó a ritmikus kántálás „Minden ország
katonája menjen saját hazájába" Ilyen
egyszerű Minderi roppantul- - egyszerű ami
őszinte Ha az idegen katonák hazatérnek
akkor szabadság' van béke van A kaszár-nya
felel reá Az egyik ablakon kilendül a
lobogó belekap a szél fölmutatja: közepé-ből
már hiányzik az idegen-insprációj- ú cí-mer
'
A katonák kivágták Egetrázó ujjon-gás
Furcsa látomás ez itt az Ontario-t-ó part-ján
Az Országház előtti tér október 23-adi-kán- ak
estéjén A hatalmas téren a Parla-ment
előtt a Rákóczi-szobo- r körül és a
Kossuth-szobo- r körül hullámzanak már
a százezrek A hatalom ideges Leoltja a
tér fényeit egy percre sötétség burkol be
házat szobrot embert Aztán fáklyák gyul-ladnak
a téren papírfáklyák lángra lob-bantott
újságok Százezer példányban ég
't
a „Szabad Nép"-Kigyúlna- k újra a lámpák
Mindent csak lángokat ne nyöszörgi a ha-talom
Fekete pernyék szitálnak az aszfalt-ra
Emberek kisértenek most Itt az Ontario-t-ó
partján a kanadai Torontóban a Buda-pest
Park-ba- n 1966 októberében Emberek
és szobrok Petőfi-szobo- r Bem-szob- or
Rákóczi-szobo- r Kossuth-szobo- r Mind-min- d
szereplője volt a nagy drámának Ha élet-re
kelnek az emberek életre kélnek a szob-rok
is Furcsa törvénye ez az életnek Ami
igazán él az életre galvanizál maga körül
mindent
AzFán egjTmásik szobrot Iátok Hatalmas
talpazatán emberek nyüzsögnek hegesztők
fémvágók fehér lángja cikázik feszítőva-sak
harapnak sikoltva vasba reflektorok
vonják fényözönbe a talpazatot és a talpa-zaton
dolgozó embereket és a pár csizmát
Mert a reflektor fénye csak a csizma ma
gasságát keresi ott ahol a fémvágók a sis
tergő lángok kavarognak láncok csöröm-pölnek
kötelek repülnek nehéz autó mo
torja hördül éles roppanás és aztán kongó
messzirehangzó dübörgés a szobor megdől
a másodperc tört részéig félelmetesen le-beg
aztán a kövezetre zuhan Sztálin szob-ra
leperdült talpazatáról
Szobrok tudnak élni de tudnak halni is
Szobrok szemmel tartják az élőket de az
élők is a szobrokat
Most ezen az októberi napon a torontói
Ontario-t-ó partján szobrok kisértetjárása
örvénylik körülöttem Hallom a kongó
koppanó sikoltó rázódó ütődő és csikor-gó
hangokat amint a teherautó vonszolja
maga után a talpazatáról lemetszett szob-rot
végig a téren a sugárúton ki a Nagy
körútra és a Körúton lefelé jön rázod va
sikítva mintha milliók és milliók halálhör-gésé- t
visszhangozná mindazokét akiket
ártatlan halálba küldött az akinek szobor-mása
most végigvonaglik a fővároson
Aztán gépágyukat látok fekete csövek-ből
még feketébb füst csapódik tankok
ágyúi tüzelnek házra emberre oszlopra
ablakra kövezetre égre fára
Emberi hangot nem hallok többé rette-netes
némaság ül utcákra és házakra min-den
sikoly fojtott hulló omladék issza föl
a hangokat Házak falai nyílnak föl égve
lángok kúsznak az ablakok között mint
vörös trikóba öltöztetett artisták akik
egyik emeletről a másikra lendülnek halá't-megve- tő
könnyedséggel lángok villanó rtf
nyék torkolattüzek kopogás kopogás m
amikor sírba eresztett koporsóra hullarak
göröngyök és a fájdalom éles késként ha-tol
a mellbe hatol a bőr alá a szívet ke-resi
végzetes hegyével Házak omlanak fa-lak
peregnek különös monoton zörgéssel
mint amikor jégeső kopog és aztán fülté-pő
robaj kő zuhan kőre kő zuhan vasra
vas a kövezetre Romok
Állok az Ontario-t- ó partján a kanadai
Torontóban a szobor talpazatánál amelyen
ez 1966-o- s esztendő október 23-a- di ká-nak
napján ezek a tört kövek emlékeznek a
tíz esztendővel ezelőtti októberre A tört
kövekből azonban kőív hasít az ég felé ma-gasan
metszőn élesen sugárzón mint ami-kor
egy csodás szimfónia hangjai hirtelen
fortisszimóba forrnak fölsikoltanak egy-szerre
érezve át 'életet reményt holnapot
új születést a romokból az épülést
Szoborba öntött szimfónia Igen ez Töl-gyes- sy
Viktor műve Zúg áramlik robajlik
a magasba lendül visszazuhan részeire
hull aztán legyőzhetetlenül újjászületik
így fog zengeni és zúgni és harsogni' ez a
szobor-szimfóni-a az Ontario-t-ó partján To-ronto
városában Kanadában és mögötte
ott sejlenek mind a többi szobrok Petőfié
Kossuthé Bemé Rákóczié milliók szim-fóniája
sóhaja könnye és reménye négy
csöndes szóban „Szabadságot Magyaror-szágnak!
Szabadságot Mindenkinek!"
Ilyen egyszerű HALASZ PÉTER