Magyar Elet, September 09, 1972

              t iujgi fc aV - t -- ++ +++ -- i f i jii iwimjwiwiii -- a- " '
' I?
HUNGÁRIÁM LIFE £S&
Nem sotasát ÍSÖPÍ hanem Ultk
t szabad nip test H'
csuda dolgokat MAGVAR ELET Lr(rt
Cta4atlljr tatlrpradrit
BtRZSLNVI ta lat Uitaan Laaf u(C
Vol 2S o í7 ívtotxam f -- zrr 1972 szepj 9 izumbat Ara: 20 cent
uf O v wppr' p' w
Az amerikai— japán kereskedelem cgelíí kérdései:
USfl-Jap- án csúcstalálkozó
iion 31%-o-s czcicsrc leli szeri
USA bombázók hatalmas lőszerraktárat és más katonai célpontot sem-misítettek
meg rszak-Yictnamba- n a demilitarizált zónától 140 mérföldre
— Több mint száz brit és nugatncmct halászhajo tanázlk az Izlandi Ize-ken
s a rcjkjalkl kormány százeves hajóágúkkal akarja megédcnl újab-ban
deklarált 50 mérföldes zónáju tokchalászjogalt — Az KCA montreali
kirendeltsége 6 millió dolláros szerződést írt alá a pekingi külkereskedelmi
szenekkel eg urbolgo állomás létesítésére! — Egy klcl zsidó család fejé
nek Oszkár Mcisclls-ne- k már meg kellett fizetni az uj „rabszolga-váltságdí-Jat- "
amcl)cl a szovjet hatóságok újabban a kivándorlókra kivetnek — Húsz
év után a 71 éves W A C Hennct Hritish Columbia miniszterelnöke vere-séget
szcmedctl a 41 éves Davlil Harret N'DI Jelölttől ezzel Kanada cgcsek
szciint tovább tolódott balra (11 C a 3-l- k NDP tartomány) — Hobby Ti-sche- rt már a szakértők kikiáltottak világbajnoknak mert előnye behozha-tatlan
— Angéla Davis Moszkvában tartózkodik s onnan Kubába majd Chi-lébe
utazik — Glouccstcr herceget — aki sportrcpüloszcrcncsétlcnség áldo-zata
lett — a heten a vvlndsori herceg melle temették a I'rogmore-- I királyi
kriptában — Malagaxy-ha- n rögtönítelo bíráskodást Jelentettek be a kor-ináncllen- cs tüntetések fokozódása miatt — I'ucrto Hlco egyik ellenzéki
szenátora a novemberi választások alkalmával népszavazást akar elrendel-tetni
hogy a sziget önrendelkezését kimondják (az 1967-bcl- l népszavazás
továbbra Is az US A-v- al való kapcsolat további fenntartását mondotta ki)
— A XIII századbeli Kombouts flamand katedrális cg) része kiégett azon-ban
a Rubens és Van l)ck oltárképeket sikerült megmenteni — llollovvay
USA lenget nagy szerint a hadiflotta „pompásan végrehajtott" támadása nyo-mán
2 torpedónaszádot elsüllyesztettek llaiphong környékén
A NIXON— TANAKA
CSÚCSTALÁLKOZÓ
Itlchard Nixon USA el-nök
és Kakuei Tanaka ja-pán
miniszterelnök lénvex
külsőségek koott tálul kö-zött
„félúton" Hawaii szi-líeté- n
melynek azért nagy
a jelentősége mert c az
vlsö eset a pekingi USA—
kínai csúcstalálkozó és a
lilxonl gadasági megkoté-K-- k
óta hogy a kél állam
U'clől találkoztak
Tanaka Július 6-á- n lepett
Iiitalalhu s a bennfentesek
serint Japán résztől közel
í'ill a pckiiifil kiunvAm clix-inctiS- c
A nvegbesélesek
Hyüjlopoutjában az USA
csaknem
négy milliárd dollár
értekU nciuzclkól ke
rcskcdclm! deficitje
Izsz
s Nixon szándéka íz hogv
n Japánokat kkntos vasár- -
kai lizctéxi mérleg megja-títás- a
céljából
Tanaka pedig közeledési"
tervei ugyancsak szerepel- - sajtó Japán-ellene- s „mili- -
Iveinek a napirenden egy-ben
a formosai kormány
inal való diplomáciai kap-íróiatok- at
is megbeszélik
hisz köztudomású liog a
pekingi kormány első felté-tele:
a Taivvan nal taló Ja-pán
Jov iszony megszűnte-tts-e
Washingtoni kölök sze-rint
a két államférfi egy ún
„gtorsprogrumú
delmi szetzodés alapjait
készíti elo melynek éltel-mében
Japán a közeljövőben
750 millió dollár érté
kii árut vásárol Ame-rikától
hogy a keres-kedelmi
nyel-vét
kissé hclj lebillent-sek
Tanaka egyébkent
amikor bejáratnál téyrc Szent
mepktenik Mindszentv napi Uísmie kere-kmiMK- 'l
En-la- j zsel alakial keWére
lásokfH aimii- - közel es es
L im alatt IiiIhsav ukk itlitit nug
Mark (íayn lullahnl a Toionto Star au
gusztus 2 24 iki smiihaii z uisagiro
imtsl tv 1 1 vissza Kanadába ma-gvaioisa- gi taittzkoilis tk mi t ha-zánkban
cvkMt 20 evvel U % ígs píhM-tmr- t
vonni m akkori é a mri áWafio
to4 k-M- Mt Cikkében — a ttifcfeek k4#t
— ezeket (r:
— A k(Ms#to — a 20 ivd ecekMtl áíla-tHKoltht- Mt bumtlt — kettéfkfvtM let-s- %'
kw Maftanjr4iáun: ninvs
Autria hatáfain tat ah Idhb mint t
millió mianar tMrtta ian kUlfoMün 8u-danei- it
utcain a Halálon korttl henwwrft-nv- k
z aulok es a küllOMkk Ik e letaar
kn kültxfn nnajMl renfclef pmbfcíma
humdik meg
— A „tij pazdsil -
ipa# — hocmi ssA jrulásl a aawlafáfi
vklhen emel bizomws réteavk étrlatm
tunalat — dk eiMlal úbb feztMté-ke- l
I sMt Nagv bervvH kWúnliiégtti
kektkcclek a aawlafáfi ftearHM Mik ré
leav é a munkáMáf a nascekol: a
mapnfflnar kerrMkcriitf és a
U fizetcMÉ hhatanuok taníKA ét a
ncdvellicacti naraMtüáf Iwieim
— Az mtfM nem adla mraáWttawI
az iii mvhamzmuv stü a létscHkaéfMI
eMmittarr arak !— 12 sxacakkvs tmni
keiksi mutatnak ti K-rmcMrtrs-vn
a
mtmkasség es a kKkerrsel hhaiamakuk
körében naa tkmilitkn'rfaEl saMl Bit-Hi- 4
lNauii%ilénai ac cnTajeawvaraiaiajajn
htaj-- f ma vvfel — nraath
erUkmhen — m-pscanuru-lal
és az ön-iMlkoBsap-uk
terén
jövőben találkozik Erde-ke-s
hogy az
elmúlt Ivetekben a kínai
tarista" vádjai mintegy pa-rancsszóra
eltűntek!
A SZAHADl'OLDI MAGYAROK
ISTVÁN
Szent ' zaszlovi- -
kereske-- katetlralis egyik Ivátso Ule-- to
mérleg
sén megtűrt anyóka szo-rongatja
zsebkendőjét és
meghatottan törli szemeit
amint a templom lildetí
kövén térdelte tárja a
nagv pillanatot Köiükltte
magva r szorong
sokan a oszlopokra ka-paszkodnak
Kónnv patak-zi- k
a férfiak szeméből a
a nok ortnnükben sírnak
i
nappal
oklhesse
száműzött
A alall
uh izdasag nu huh ihiii tud
mimkil nini a magar paiivtsanak a
IiIum liiialok valósággal iloonUiitek r
iníui kozpontokal lakásépítés nm tait
knvsl az tgtnvekkcl igv ma MaftsariH--scáax- m
100 ezrek cinek nthnilit tuitsú-fel- t
lakatokban mnwpiüáHá'ioIxni
iHiwnak tkkkrwi MM ora huMMt tnlék
Ml a táfwl munkahrhre
— a4a méf a mlllMw ekpvdvtktéae
a partvezvlük a tezelo állánban k-vi- k
es a etkn iransul akiknek
mvaélhfHéfd- - és lakAspundiaiK
arát és a — NWclahsla viomwk-n- o
képest fnuar MMMt
étnek
nílKHILM'l)
VÖRÖSMARTY CUKRÁSZDA
Amajv Oa!n Mkmíörn a nt
eetet: „A rlvKéaMlt rHeg SMEarlé étet-mód- ja
inacrli a tümefrkct Mert amtfy
naJaVm a és a Gerbunnl
raacaa vtt a magsar artsetokrécia tatai-iMaMne- he
ugs must is itt takstkamak a
é) kommunista „artsttwkraták": a nart
és aaadasáfi hada! — Mába ko
rcsOdték cl Vörösmarty --cukráseikjnak a
d ut — a kmrg: — ae hian a ki-vállsaau-wk
a magyar jdokc %itan--t hn
tatumak tatalkuanHehT — a maradt —
Praaj Kádár János t intetlr eflk k-wtd- Mi
beseádéocn a pártfonkchmái
kat hofv ne kérkdrnck amagi }oétk-ke-l
a mnSénosság eiotl az rosse-vér- l
„Eh társak' Ne visrsvk Mercé-tkseike- n
bkotaba a trAermekeikel mert
A tííkclialász
HIVATÁSOS
TEJVADASZOK
Egy angol katonát efy
orvvadász hátulról lelőtt s
a Ivadscreg tezetó körei
egyre többet említetik azt
a változatot lvogv
az IRA Svédországból
szerződtetett hivatásos
fejvadászokat akiket
az IRA annak megfe-lelően
díjaz
hogv a lelőtt brit katona
milyen rangot Igv egy
tendfokozat nélküli kato-na
vérdíjat 144 dollárnak
megfelelő fontra teszik
Az angol katona halálával
az ír polgát háború áldoza-tainak
száma 544-r- c emel-kedett
a legutóbbi Ivarom
év folyamán
Edvvard Hcath angol mi-niszterelnök
az egvre loko-zód-ú
írországi behillongás
miatt megegyezett az észak--
iMindszcnlyl ünnepellek
(SZENT NA1 1IRCSSZELUEN)
A btüsszell Szív kául sarga-fehe- r
Uiszelíis külszín
háború
A külföldi magyarok so
kasájm tizenöt eve er-re
a pillanatra s a Bel-ftiumb- ól
llollaiullábol Né-metorszájeb- ól
Ltivemlvurf-bó- l
és Attsztriábo-- 1 oda-retile- tt
öfomtilfonfás-tw- n
ki amikor meg-pillantotta
MafttarorsMf
0 Iverceyp'rfmását
MirnKzenty azért Wtt
csúcstalálkozó ehtt Ivátimi a I)iüs#ellH lxt#v
mefeftevtt IV-- Jo--J István
Ikiív Cmi hcrceyprímá tiben
kcstcssv az miniszeielintkkel a előtte a magvar a vati- - magtvanuit
hosszabb
ulan
tud
knmefld
tneehantimus
iparosai
!waAarorstág
megjegyezni
tobbezer
ny
vafty
fyfcf
masírkok
nincsenek
mmmImmi
— kotiMmémvk
kileM
VacMitca uwV
etok
Orrbtaw
hiúi
mert
szül:
visel
tárt
nép
tört
éves
írországi katolikus ellen-zékkel
hofy egy héten be-lül
találkozik vezetőikkel
hogy a vajúdó kérdést meg-nyugtató
formában tégre
megoldhassák — amire
gyetóre édeskevés re-mény
mutatkozik
DÁVID HARCA
— GöLIAT ELLEN
Izland 200000 lakosság- -
pal rendelkező állatnocs-kái- a
5 parti orhajójátal
és 1903-ba- n gyártott elavult
ágy ócskáival Jelképesen
„Ivadat üzent" az 55 milliós
Nagybritanniának mely
büszke flottájával valalva
az összes tengereken ural-kodott
A háborúskodás oka:
Izland dön-tés
alapján parti fe-lségterületét
12 tengeri
mérföldről 30 mér
földre kitolta
(Folytatás a oldalon)
fellvítjon minden magyart
Szent Istyán hitének vedel-mér- v
amikor ív zárta
szentbeszédet:
„Imádkozzunk az elnyo-mott
népek szabadságáért
és a magyarországi vallás-szabadságért"
— mondotta
a bíboros nagyhatású be-szédében
melyet a kftübb
vszeto ntttfati laft résék-tekbe- n
kdéö4t
A hercegprímás mielőtt
elhagyta Hécsct
audienelán fogadta
László Andrást a MAGYAR
TIET kiadóját A iwgyíon-liifH- l
klhallfatás Ismer
telesére a közeljövőben
visszatérünk
„Ujabb feszültségek Magyarországon"
az clkistrcdcsi vdihji ki a szgnvibb
osztalMarsaik koulnn akiktKk talán vil-lainosiegv- ie
sem u lik '
— Az állam piogresszív adóztatással
probália a túlzott kUlonbsefeket a lelso
U+tr és M Ínséges milliók koeutt áthi-da- M d nem k ervdménmvl mert a
#e4 rétfanek ezer mád la van kibújni a
mm adé frtév alól mert a JüiTdtlmilk
nem a Mvatalos licvtésdkbdl scármacik
—- Ma mér ac if jésag arra a meffsv#d-désr- e
httott hug mmUwl em k
sok pénzt kéretni Inkább a ttgseskc-dá- s
ae ttdrti ékt m ami a facdafwlást
k-fcactt4nMd 4rtetáservt k Eázellnaméban "mEunzékrátschsuük-mkn-t
csak Madár sien m utóbbi 4 év alatt
4? eaemrt a ftókai mmémsk és scaporo-dat- t
ccfci strtnhen 14 cerrrd a „fehér
— r%áa Matnarursaápm még — ti-smm- m
— kpmipmibk ac ékrtstímo-na- l
a JimkdtUa államuk kdnatt Kckt-?nmiw- m
után t Iparí árak bo tá-kMáK- ká
katmaio M ékttndsiKr-ctMtutt-á- f
Is dég já X Vasfttffon mufütt art
sfokták nMnáucatnl hug Mafsarurscaf
a atuctawsla tábor kirakata" Nsaut fe-lé
EHtMvnVto akkor mi lehet a kirakat
miifgtt: a Sem ívtumúban gusfáriáhan és
íki(nánléban abul jósai alatsumabb ac
CVBv9PVTV9Mlt nlfls JÉII
kis
egyoldalú
2-l- k
másfél-óní- s
yan
— A marar Jtitrafcat" tetsretos —
csak miajótte m pruhkma éMm le-setttisc- ark húrodnak mrf
Frcy András:
"Szavazzunk Nixonra"
de miért?
Az Egyesült Államokban a magyarokat
is cclbatettc az elnöktalasztasi propagan-da
Amíg N'Kon belső politikájáról tani
szo addig az ének meagyozoek
NKon iH'lpoIitikája tolóban jó irány-- 1
ban Ivalad Ha a Gondviselés fel akarja
tartóztatni az amerikai társadalom szét-züllesztés- ét
akkor a pillanatnyi nagyon is
sitikre szabott lehetőségek közt Nkon
látszik erre a legjobb belpolitikai eszköz-nek
A jogrendtol még messze vagyunk de
a társadalom bomlása mintha megállt
volna N'ixonnak köszönhető hogv a Leg
felső Tóryenyszék ahhoz kezd igazodni i amit mond az alkotmány és nem ahhoz
amit a f randa forradalom szellemében
mondania kellett tolna
A bűnözök ugyan Nixon alall is i?aráz-dalkodna- k
a tárosokban Meg a radikáli-soknak
falazó lapok sem tudták agyon-hallgatni
hogv a icpublikánusok konven-ciójára
kivezényelt tendoiök Miamiban
panaszkodtak „felsőbb utasításra" bizo-nyos
fokig tűrniük kellett a tüntetők tor- -
tény sértő és etoszakos magatartását En- -
j nek egvik oka kétségkívül az volt hogy
a baloldal terrorjával szemben Nixon el- -
1 nőknek még a belpolitikában sincs meg a
I bátorsága ahhoz hogv a régi antikom- -
j munista és rendtiszteló Nixon elveit kö- -
j vesse
j A rvagviészt demok ruta párti elnököktől
örökölt adózási rendszer sem javult még
j mindig túlontúl kedvez azoknak akik az
' átlagnál jóval többet keresnek A városi
és bírósági korrupció legyűréséről sincs
még kofnolvun szó a jóléti Juttatásokkal
I
talo touveges tisszaéles és a kábítószerrel
vak) üzelmek is tovább folynak
l
I Viszmit Nixomvak köszönhető hogv az
' Infláció lelassult hogy a munkanélküliség
nem no és Ivogy az iskolásgyerekek „bu-szólássa- l" talo erőszakos összeket érését
kérdik megfékezni Nixon étikme az is
hogv a diákok es feketék lázongása azóta
i szűnt meg hogv o köllOWdt be a Teher
Házba
lklnolillkal sremponlból teltét a ma-gvarságn- ak
porit ív okai tanná rá hogy
Nixont etosílse Nem s)lta arról az ön-magában
is döntően fonto negatív ok-ról
hogv mi tárna erre az országra Ita a
kormánykerék a részint IvoUkőros ré-szint
nagvon is céltudatos McGoternék
kezére (utna akik kikt sokan tteclkednek
ugy mintha szándékosan tlkekednének
az Egyesült Államok belső rendjének és
katonai ereknek kiontására
TrkHovt és Jalta szentesítése
A magyarokra beáiiiiott táiasrtási had-Járatb- a
csak ar vKr bek hamis hangot
hogv nem elégednek m?g &t önmagokban
nvumos bripolilikai érvekkel hanem Ni-xon
európai nothikájá! I olyannak tün
tetik fel mintha egvbtcsnék a magvar
erdekekkel
A magvaruk fek iránvíHHt nvilatkoM-- l
okban ktekkben nent artál bestéinek
hogv mi tortént vagvis hogv Nixon mit i
tett mi írt alá Mesék vábnn Ez érthető ta
histen mindéi ac eMroual ?dattis-tt-N meg-erősítés- ét
Trianon és Jalta srentesítését
a kekKurdfwi orosc btndakm sérthe-tétlenségéne- k
Htamerését (sassriv ameri-kai
seaédkltel takj birtoklását kknii
Cheixell ohasmiket idéznek hugv egvik
vagx másik lárendelt busttásu köttisrt-tisrl- o
mit mondóit Ac egvik prMául ki-kk- n
tette (persrr mindig csak a magva-ruk
fek nem a nagv nvilvánosság etuttü
hogx osrerinte Nivon nem Ismerte el a
Rrczsmw --elvet And ipae ta annviban
hugv Nison xalübaii nem mondta hugv
dl hhíM cftcnud raíiKplwP'ii cwsiwcffii'i t
Sruxktunid lupát arra hugv más ursrá-gokba- n
is fenntartsa fegvxerrs beaxatko-sassa- l
a kommunista diktatúrát
A temek áronban ekg hangú an be-saeln- ek
Vmíkor a mosekvai amerikai—
orosr milatkuMtban ivun nem álaMot-t- a
BnfrsnxTVxel kanUlve er kuksi nredl-kási- m
interni a tiksghut a kknkgl AMa-póto- k
kifekactten ac ussres eurunwi ha-lár
s a taUuggönv védelmében anétkfM
hogv a nemarti ütmrndefkcrést akár csak
mini táxull célt nsrfvmtttcttc twma ak-kor
r Erx-sü- lt Államuk mr eunmai sut-tus-ou- o
lormáHs megerd-tites- e menVtt a
Brcrsnxex-ehe- t is tudumássd vtte — fel
leg azzal hogy hallgatott az önrendelke-zési
jogról
Nixon különben Moszkvában ikjwi csak
Magyarország és Kelet-Európ- a ügyét ej-tette
el Európa kettéy ágasénak konfir-málásával
hanem Amerika allanll sző-tetségesein- ck
egész Nyupat-UurúiVma- k
a helzetét is nehezebbé tetle
N'égy megszegett ígéret
Minthogy az európai szövetségesek pa-naszkodnak
hogy Washington a fejük
fölött targval Moszkvávul Nixon inja
előtt az amerikai kormány forma szciint
konzultálta az atlanti szövetség kormá-nyait
E megbeszéléseken amerikai rész-ről
kilátásba helyezték hogv a moszktai
táigyaláson Nyugut-Euiópána- k s kivált
a NATO-na- k néhány fontos érdekét M
amerikai delegáció szem előtt fogja tat
tani
Négy ilyen kérdés került szóba
Az első az oroszoktol évek ota áhíto-zott
úgynevezett „európai bizottsági es
együttműködési értekezlettel" kapcsola
tos Több nyugat-európa- i kormány java-solta
Amerika tartson ki amellett a meg
Johnson elnök ideién elfoglalt s eleinte
Nixontól is átvett álláspont mellett hogv
az Európa-értekezlethe- z Washington csuk
akkor járul hozza Iki az utószók komoly
kilátást múltának arra hogy Európában
sor fog kerülni a nvugati es keleti had-eto- k
kiegyensúlyozott (yjgyix nem szám-szerű
hanem stratégiailag egyenértékű)
csökkentésére
A második európai kívánság az tolt
hogy az ametikai— oiosz egyezségben ne
emlegessék a Nvugat és Kelet közli „bé-kés
együttélést" mert ez olyan igéiéinek
tűnnék fel hogy a Nyugat megint tétlen
marad ha a Hrezsnvev --elvet újra alkal-mazzák
Kelet-Európába- n
A harmadik olvaj az volt t egy ék szaba-dabbá
emberek és gondolatok közlekedé-sét
Nvugat- - és Kelet-Európ- a korolt
A negyedik keres pétiig arra liányult
hogv Nixon gondoskodjék a Hrezsnyev-el- v
gyongítésérol legalább olyan közvetett
módon hogv az egyik amerikai— orosz
dokumentumban említsék meg a nemze-tek
önrendelkezésre takj jogát
Minderre azonban ivem került sor A
négv ígéret közül Nixon egtet sem teljesí-tett
A Moszktában aláírt szerződés és az
amerikai—orosr ntilatkoz! mind a négv
kérdésben a srotk't akaratól érvényesí-tette
Továbbra Is hallgatni akarnak
a nemzeti önrendelkezésről
Az utólagos magyarázkodás során r
amerikaiak arra hivatkoztak a HtugaUti-ropa- i
fővárosokban hogy ők tégfe Is
egveddl az Egyesült Államok nem az al-ksn- tl
srovatsáií netében állapodtak meg
az orosrokkal Ennek az értnek üressé-gére
hogx csak a legtekintélyesebb nyil-vános
forrásunkat iderzdk a hmdonl Eco-nomt- at
is rámutatott
Ez az tVt-ex&kSein-ek
ntgbihatoságár(d
nexereies kdlnoiltlkal hetiksfi megálfapí-tott- a 1 amerikaiak maguk eibrfnerik
hogy #k az lf?J-r- a terterett Európa érte-kerkt- en
ta a moszkvai formulára fognak
Hirekedwi — tehát ott ta hnHgatni akr-na-k
a Hrezsnyev-eftru- l és a nemzeti ön-rendelkezés- ről
és ott em fognak beszél-ni
a vaslUggflnt enxhttésérdl
Az allanll s#oxetég eurunai kormányai
kukmosen art tartják aggasztónak hogv
M amerikai—orosz egvesség a Srotk-unió- t
Nyugat-Euronáva- l sremben maga-sabb
lóra ültette Igv például amikor a
Nixon — Brezsnyex megegvvrés után Gro-mik- u
orosz kuWgs-mintazte-r Brussrelben
tárgvalt a kstogalás végén kmoesáitando
kommünikébe a belgák a nemretek ím-rendelkezé- sét
ta betették Ezt a monda-tot
azonban Grumiku cgxseruen kibúrta
Mégpedig árral a megjegyzéssel hugv mi-után
a nemfeli ünrensktkerést az amerikai--
orosz nxHalkuratbol clbagthvk a
saux et kormám tut ert 'cmudtvui nxuga- -
fi ííWiH WtW ffvRjPVI WTCjP "WtW1
Ez ta mVsílrálja hogx Nivon nnts#ktai
étja koxTtketteben a smklpobtika
nem csak a MATOvul sremben kit kihe-lemdaub- b
hanem a hnurc oss#ebf t amki
Eun'ma-etlekerk- t s?enmontksbM ta meg-joxHutl- a
utkluját Ez pedig énn arukat