Kanadai Magyarsag, May 06, 1967

              -- - ))" :v3'rn'J'?'}' 'r-rt~- i 'fí- - — -
V "Sír-"- -' -- - ÜT"" -- W-nr-'-' "- - " ''"fi'-vMí-'"- — — — --w-
Habsburg Ottó:
ua körülhordozzuk tekintetün--m
a világon a politikai színtéren
t-- sr í-crrí5-
lAHnc vu —- ittán —C70 nár az eibu
műnkbe tűnik hogy a nemzetközi
vensúly megbomlott eltolódások
& íltozások tapasztalhatók Az
20 évben bizonyos szilárd-an
mondhatnánk megmerevedés
llléroezte a világpolitikát Ez a
czilárdság azonban fájdalmas volt
cok népnek kimondhatatlan szen-vedéss- el
járt Ugyanakkor azonban
lehetővé tette ha nem is az egzakt
a többé-kevés- bé kiszámítható
következtetéseket a további fejlőd-és
nagyban és egészben való ki-számítását
Az erőknek ez az egyensúlya
jnlelv a jaltai szerződés óta Euró--óta'- n
érvénvben volt ma már
nincs többé A régi „rend" megb-omlott
anélkül hogy helyére új
egyensúly lépett volna A világpolit-ika
jelenlegi fázisának legjellemz-őbb
tünete tehát hogy a nagyhata-lmak
keresik az új egyensúly
megteremtésének a módját
A világban végbement ez a vált-ozás
sematikusan tekintve a nemz-etközi
politikát négy tényre négy
körülményre vezethető vissza Ezek
a következők: a kínai—orosz konf-liktus
Közép-Európ- a újra való
megjelenése a kommunizmusnak
mint politikai és társadalmi tann-ak
a válsága az ún harmadik
világ erjedése és bizonytalansága
Az első és legjelentősebb tény
természetesen a kínai —orosz konf-liktus
Igen jellemző hogy ezt az
ellentétet éveken át tagadták amíg
csak egyszer nem lehetett többé
titkolni és a világpolitika egyik
alapvető realitása lett Mindenesetr-e
még ma is vannak és nem kev-esen
söt igen magas és vezető pol-itikai
helyeken akik ennek a kon
fliktusnak nem hajlandók megfele
lő jelentőséget tulajdonítani Ezek
különösen azok soraiból kerülnek
ki akik az ideológiának a politi
kára gyakorolt hatását mindig is
túlértékelték Tagadhatatlan
agyán hogy valamely politikai
program rövidebb-hosszab- b ideig
új vágányokra vihet egy államot
Eláradandó megoldásokat azonban
egy ideológia sohasem hozhat és
függetlenül az éppen érvényes kormán-yfői-
mától a népek és államok
politikája végülis mindig visszakan-yarodik
a geopolitika által megs-zabott
utakra és alkalmazkodik a
rajzi történelmi és gazdasági
adottságokhoz Az érdek végülis
nindíg legyőzi az ideológiát
így tekintve bátran mondhat
ja hogy jóllehet Peking is Moszkv-a
is „kommunistának" nevezi ma--&
kettőjük között vajmi sok köz-össég
már nincsen Nemcsak a
fermanens érdek-összeütköz- és vá-kzt- ja
el őket hanem az a tény is
Hy a kommunizmus fogalma a
végtelenségig tágítható úgy lehet
csűrni és csavarni ahogy akarjuk
fave ahogy akarják Ha a Moszk-- W
és Peking közötti vad viták kéz- -
zelfoghatóan bizonyítottak vala-N- t
i%akskzoerntazírtáshaoivgayl aMkarxo-szma- ml unistéas
kninnel ma már körülbelül min- -
iftaeiét lmlemhineitdnedcnesnnietnkáblnaeizleeehlzleeztenlkbeizazoőnsjyézítteanni--s
m wfe elvoelvttaestamaagánkaakrkoavi fáLraidbtesrámgoant
Professzor könyvét amely az új
" - I vsarassE vwiS'm'"
v &neriL-o- : i_
VALTOZ
£jjv -- ~ tengereszet aknavető gépe viei--
"Fr!" El5Ue áU Norman Henry P1 5s
latoi' czred kutyája mely kitünö szolg-áit
VéSÉ7 caka-íl- UI u— utsiuieh iCiíiK_UU1n-lO_iau4c- __l u
Az elmúlt félév során dr Habsburg Ottó beutazta Ázsiát
Észak-Amerik- át előadásokat tartott Kanadában tárgyalt az
Egyesült Államokban és szakadatlanul úton van az európai
fővárosokban
Megkértük tapasztalatai és benyomásai alapján vázolja fel
az általános világpolitikai helyzetet foglalja össze és értékel- je a nemzetközi élet változásait Mostani első cikke négy tényt es tényezőt vesz szemügyre: szovjet-kína-i konfliktust Közép-Keleteuró- pa
a kommunizmus válsága és a harmadik világ
szovjet gazdaságpolitika elindítója
volt láthatta hogy ez az új gaz- daságpolitika alapvonásaiban sok-kal
inkább kapitalista mint klasz-sziku- s
értelemben vett marxista
közgazdaság Libermannak azon-ban
mégis sikerült végrehajtani azt
a bűvészmutatványt hogy könyve
majd minden oldalára keresett és
talált egy Marx vagy Lenin idéze- tet amivel tételeit alátámasztotta
Tudnunk kell hogy Kína és
Oroszország kommunizmusa kö-zött
mélyreható lényeges különb-ség
van Peking elvi programja és
politikája sokkal inkább mondható
nemzeti szocializmusnak míg az
orosz kommunizmus első-sorban
kommunizmus Oroszor-szágban
ugyanis a forradalom tár-sadalmi
és belpolitikai okokból jött
létre Kínában azonban mindenek-előtt
nemzeti nacionalista jellege
volt és világpolitikai okok váltot-ták
ki A kínai kommunista forra-dalom
egyik lényeges mozgatója
ugyanis a nemzeti megszégyenü-lés
a külföld általi megaláztatás
érzése volt
Éppen ezért a kínai politika jö-vőbeni
kurzusát legalábbis nagy
vonalaiban eléggé világosan meg-határozhatjuk
A kínai politikát a
múltban és a jelenben is igen
gyakran azért elemezték helytele-nül
mert az Oroszországgal való
hasonlóságot keresték és az orosz
helyzet tapasztalatait és analíziseit
vették alapul Pontosabb képet al-kothatunk
azonban ha inkább a
nemzetiszocializmus analógiáját al-kalmazzuk
Európában közvetlen
közelről láttuk hogy egy ilyen
nemzeti és szocialista forradalom
mit jelent Jelenti mindenekelőtt
azt a szándékot és akaratot hogy
a határokat tágítsák és a vélt vagy
lényleges történelmi igazságtalan-ságokat
megbosszulják Mármost
ami Kínát illeti ne feledjük hogy
vele szemben a legnagyobb jogta-lanságot
Oroszország követte el
kerek háromszáz esztendőn keresz-tül
amikor óriási ázsiai gyarmat-birodalmát
Szibériát Külső-Mongóli- át
Tannu-Tuvá- -t a Közép Biro-dalma
Kína rovására építette fel
És ezzel el is érkeztünk egy isme-rős
fogalomhoz az „élettér" fogal-mához
Nos Kína számára az új
„élettér" nem Délen van hanem
Északon Mert bár a déli ázsiai ál-lamok
aránylag gazdagok mégis
annyira túlnépesedettek hogy a
kínai milliók számára ott már alig-ha
van hely A kínai népesség-ex-plozi- ó
következményei tehát más
irányban fognak hatni és ezért a
kínai —orosz konfliktussal a jövő-ben
már mint állandó tényezővel
kell számolni A legutóbbi vad ese-mények
erről világosan beszélnek
y-- j — :- - i
_ vietnami
ÁSOK A VILÁGBAN
És ez a konfliktus ahogy már az
elmúlt években is úgy a jövőben
méginkább állandóan megszabja a
Kreml politikáját
OROSZORSZÁG DILEMMÁJA
Ez a fejlődés Oroszországot most
újra a régi történelmi dilemma elé
állította A földkerekség vala-mennyi
hatalma közül Oroszország
az amelynek a legnagyobb a kiter-jedése
de ehhez viszonyítva arány-lag
a legkisebb a népsűrűsége A
tér-lakoss- ág arány meglehetősen
kedvezőtlen Ennek elsőszámú és
legfőbb következménye az hogy
Oroszország sohasem viselhet két-frontos
háborút Minthogy pedig
egy nagyhatalom csak ott csinálhat
hathatós politikát ahol szükség
esetén háborúra is képes a Szov-jetunió
ma mint a 19 században a
cári birodalom választás elé ke-rült
Vagy Ázsiában folytat haté-kony
politikát de ebben az eset-ben
Európában mindenáron békét
kell vásárolnia vagy Európában
óhajt politikai prímhegedüs lenni
akkor viszont Ázsiában kell békét
vásárolnia mindenáron A Kreml-nek
eddig sikerült ezt a dilemát
illetve megoldását hónapról hónap-ra
húzni-halaszta- ni Csakhogy a
játéklehetőség és a manőverezési
terep évről-évr- e hónapról-hónap-r- a
kisebb lesz Pillanatnyi napipoli-tikai
kilengések kedvező vagy ked-vezőtlen
epizódok ezen az alapve-tő
tényen sokat nem változtatnak
És ezért a Szovjetunió már nem
sokáig térhet ki a végső döntés
elöl s a döntés jobban mint vala-ha
igen valószínűen inkább a Nyu-gattal
mint az Ázsiával való béke
és megegyezés lesz Mert Európá-ban
a Kreml szükség esetén azzal
fizethet ami tulajdonképpen nem
is az övé és amit csak néhány év-tizede
vont hatalma alá Ázsiában
azonban nagyobb és fájdalmasabb
árat kellene fizetnie: olyan terüle-teket
kellene átengednie vagy fel-áldoznia
amelyeket mindig is a
szent orosz birodalom részének te-kintett
KÖZÉP-EURÓP- A JELENTŐSÉGE
A világpolitika változásainak
másik lényeges területe illetve
mozzanata Közép-Európ- a mintegy
„feltámadása" újból való megjele-nése
A második világháború előtt
az általános nyelvhasználat Euró-pát
három részre osztotta: Nyugat-Európ- a
Közép-Európ- a végül Kelet--
Európa Utóbbinak azt a zónát
tekinthetjük amely nagyjából
Oroszország nyugati határától az
Uraiig terjed 1945 után azonban
Közép-Európ- a eltűnt felszívódott
miután a jaltai szerződés szinte tel-jes
egészében a Szovjetunió kato
Egy asszony leégett házának maradé-kait
igyekszik megmenteni Elözö éjjel orvlövé-szek
támadták meg e házból az amerikai ten-gerész
gyalogságot
nai megszállása alá helyezte En-nek
következményeként ez a foga-lom
„Közép-Európa- " szinte telje-sen
eltűnt a nyugateurópaiak gon-dolatvilágából
Gyakran hallani
még egészen kiváló nyugati politi-kusokat
is akik Magyarországról
Csehszlovákiáról Lengyelországról
egyszerűen csak mint Kelet-Európár- ól
beszélnek és ezzel Európa
kettészakítását gondolatban szinte
véglegesitik
Ez a fogalomzavar nemcsak sér-tő
hanem veszélyes is Közép-Európ- a
valósággal ütköző-zón- a volt s
mint ilyen fontos szerepet töltött
be Évszázadokon át felfogta a Ke-let
mélyéről jövő lökéseket Jalta
végzetes tévedése volt hogy ezt a
békezónát eltüntette és így való-sággal
felidézte a világhatalmak
formális kollízióját A még ma is
tapasztalható veszélyes feszültség
sohasem jön létre ha Közép-Európ- a
mint önálló erő nem tűnik el
BUDAPEST DRÁMAI NAPJAJ
A geopolitika lényei azonban itt
is újra és egyre jobban éreztetik
hatásukat Abban a pillanatban
amikor Oroszország kezdett gyen-gülni
Közép-Európ- a az utóbbi évek
során ismét előtérbe került Ha az
utolsó húsz év középeurópai tör-ténelmén
végigtekintünk jól kive-hető
fázisokat különböztethetünk
meg Első volt a teljes okkupáció
időszaka amely Sztálin haláláig
tartott A következő fázisban a
Szovjetuniót meggyengítették a
belső hatalmi harcok és ez Közép-Európába- n
kiváltotta a népi meg-mozdulásokat:
a keletnémet zóná-ban
Lengyelországban végül Ma-gyarországon
az 1950-o- s forrada-lom
Amikor e megmozdulásokat
leverték egy pillanatra úgy tűnt
mintha újra bekövetkeznék a sta-tus
quo ante Budapest drámai nap-jaiban
azonban nyilvánvalóvá lett
egy nagy horderejű politikai ese-mény
amit sokan nem is vettek
észre 1956 november 4-é- n hajnal-ban
4 órakor amikor a moszkvai
rádió kiadta a hivatalos nyilatkoza-tot
amely Magyarországnak orosz
csapatok által történő újabb meg-szállását
bejelentette ebben a nyi-latkozatában
volt egy jelentős mon-dat
Nevezetesen az hogy a Kreml
ezt az akciót Kína Központi B-izottságával
hajtotta végre A 20
század történelmében először for-dult
tehát elő hogy egy ázsiai ha-talom
közvetlenül beleszólt az eu-rópai
eseményekbe Ilyenmódon
Kína hatalma nyilvánvaló lett —
ez volt a policentrizmus kezdete
A magyar forradalom más vo-natkozásban
is döntő jelentőségű
volt Budapest utcáin egy mitosz
omlott össze A magyar forrada-lomig
ugyanis a világ minden kom-munistája
meg volt győződve ar-ról
hogy ahol egyszer a párt ura-lomra
jutott ott ezt az uralmat
csakis külhatalmi beavatkozás
döntheti meg belső erjedés soha-sem
Ennek a mitosznak Budapest
végetvetett Bebizonyosodott hogy
a kommunizmusban is lehetséges
az 'államhatalom ellen irányuló né-pi
forradalom A budapesti esemé-nyek
ezenkívül megmutatták és
éppen Kína beleszólása révén a
Szovjetunió külpolitikai sebezhetö- -
(Folyt a 6 oldalon)
Indiai kígyóbűvölő Morbund városkában kígyót
nyújt egy kisfiú kezébe Ebben az indiai város-ban
a gyermekek veszély nélkül fogják meg a
mérges kígyókat
KANADAT MAGYARSÁG 1967
A píirizsi Notre Dame székesegyház előtt ahol eddig autók parkollak most archeológiai ásatások folynak Romkertet készítenek letűnt századok
emlékeiből
AZ OLVASÓ ÍRJA:
SZENT KORONA ÉS
A „zárószó jogán" válaszolt
Hungaricus ama hozzászólásomra
amelyben egyik korábbi cikkének
kifogásoltam azt a kitételét hogy
Kossuth Lajos 1849 április 14-é- n
a debreceni Nagytemplomban csak
a Habsburgokat detronizálta nem
pedig a királyság intézményét is
Ilyenformán már nem is illenék
újra válaszolnom Minthogy azon-ban
személyeskedéstől mentes és
számos értékes megállapítást tar-talmazó
cikkéből azt látom hogy
írásom szándékát több vonatkozás-ban
félreértette szükségesnek tar-tom
ennek tisztázását mert rend-szerint
éppen a nyitvahagyott vi-ták
és gyakran csupán vélt ellenté-tek
azok amelyek éket vernek az
egyébként jószándékú és becsüle-tes
emigráns magyarok sorai közé
Mindenekelőtt megelégedéssel ve-szem
tudomásul hogy válaszában
Hungaricus is elismeri Kossuth La-jos
következetes köztársasági meg-győződését
Ehhez még azt is hoz-záteszi
hogy a vita egyébként nem
a királyság vagy köztársaság kér-déséről
folyt és ha egyszer mód-jában
lenne otthoni népszavazáson
véleményt nyilvánítani ö maga is
„százszázalékos lelkesedéssel sza-vazna
egy becsületes az ezeréves
tradíciókat tisztelő magyar köztár-saságra
amely minden legitimiz-mus
nélkül akár a Szent Koroná-val
is meg merné vallani a magya-rságát"
Ami engem illet talán felesleges
is mondanom mindenkor kész va-gyok
elismerni hogy a Szent Ko-rona
a magyarságnak tiszteletet ér-demlő
egyik nagy történelmi erek-lyéje
amire egyébként korábbi vá-laszomban
utaltam is Ezen a fel-fogásomon
természetesen az sem
változtatna ha Hungaricus törté-netesen
királypártinak vallaná ma-gát
mert egyrészt minden tisztes-séges
meggyőződést tiszteletben
tartok másrészt egyébként is tel-jesen
érdektelennek vélem hogy
valaki az emigrációban milyen ál-lamformát
tart kívánatosnak az
otthoni magyarság számára
Ha pedig mindez így van akkor
hol van közöttünk az ellentét? Az
ellentét nem is közöttünk van ha-nem
köztem és azok között —
márpedig Hungaricust az írásai
nyomán korántsem sorolom ezek
közé — akik a Szent Koronában
ha nem is a legitimizmusnak de
legalább a kétszázezerholdas lati-fundiumoknak
az uram-bátyá- m
közigazgatásnak a bank és ipari
töke szövetkezett hatalmának a
szimbólumát tisztelik Azt pedig
nyilván Hungaricus is tudja hogy
mind otthon a XX század első fe-lében
mind idekint az emigráció-ban
sokan — tartok tőle hogy
többségben — vannak olyanok
akik a Szent Koronát és az ezer-éves
magyar tradíciókat emlegetve
az egypengös napszámmal megmű-velt
földbirtokaikra rokoni alapon
kijárt diszmagyaros főispáni stal-lumjaik- ra
és arra a „dicséretremél-tó
rendre" gondolnak amelyik a
magyar parasztot — talán a világ
MÁJUS 6 (18)
AMI MÖGÖTTE VAN
legbölcsebb fajtáját — a titkos sza-vazásra
éretlennek nyilvánította és
csendörszuronyok mellett adta meg
számára a „választás" lehetőségét
Hiába lázadtak ez ellen a rend-szer
ellen a lázasszavú Ady Endré-től
kezdve a paraszti nyugalmú
Móricz Zsigmondon át a halk mc-séj- ii
Móra Ferencig íróink legjobb-jai
hiába emeltek szót ellene leg-nagyobb
zeneszerzőink élén Bartók
és Kodály hiába volt az ellenség-nek
minősített ellenzék minden jaj-kiáltása
Ez a pántlikás hazafiságú
szemlélet amely egy kiváltságos
osztály hatalmi érdeke miatt szem
elöl tévesztette az egyetemes ma-gyarság
érdekét tétlenül — ha nem
éppen örvendezve — nézte hogy
miként „tántorog Amerikába más-félmillió
emberünk" akkor ami-kor
minden magyar kézre és min-den
magyar anyára olyan égető
szükség lett volna otthon a hazá-ban
egy kiegyensúlyozottabb és
így boldogabb világ felépítéséhez:
Joggal válaszolhatja erre Hun-garicus
hogy minderről mit sem
lehet a Szent Korona Természete-sen
igaza van mint ahogy a Kos-suth
címer sem tehet arról hogy
közel száz év után Tildy Zoltán
vette ismét használatba Mert ha
Károlyi Mihály szerepének megíté-léséről
lehetnek eltérőek a vélemé-nyeik
de abban személyes tapasz-talatból
értek egyet vele hogy Til-dy
Zoltán a jelen század magyar
történelmének egyik legsötétebb
jellemű alakja volt Másoknak le-het
bűneikre ilyen vagy olyan
mentségük Tildynck aligha (A
Kossuth címert egyébként a kom-munisták
a hatalom átvételekor —
1948-ba- n — nyomban saját címe-rükre
cserélték át és azt jogaiba
az 56-o- s forradalom állította visz-sz- a
Ennek leverése után a függet-lenségre
emlékeztető címer ismét
eltűnt a magyar zászlóról)
Egyezzünk meg tehát abban hogy
a Szent Korona és a Kossuth címer
mint két történelmi ereklye nem
zárják ki egymást Hogy a kettő
közül melyik fogja nemcsak a mul-tat
hanem egy új szabad magyar-ság
életét is szimbolizálni azt úgy-is
csak a jövő lesz hivatott eldön-teni
Borszéky György
Az angol kormány 45 000 fontot '
bocsátott a manchesteri egyetem' '
rendelkezésére abból a célból hogy
elkészítse a hatalmas Jodrcll Bank
rádióteleszkóp utódjának konstruk-ciós
terveit - -
Japán lakossága vásárolja Ázsiá-ban
a legtöbb újságot Minden ezer'
lakosra 439 napilap-vásárlá- s jut A
Közép-Kelete- n Izraelben ezer la-kos
napi 140 újságot a ciprusiak
pedig 118 napilapot vásárolnak
Velence 20 éves külföldi köl-csönt
akar felvenni a kormány ga-ranciájával
az elpusztult gátrend-szer
újjáépítésére és a város védel-mi
rendszerének kiépítésére a ten
ger pusztító behatolásai ellen
W®F& "
-- ?
UÍ
t i
'íís
'i
)" l
1 % s
w
' v ' i "
i
"-
' - --
' '£
Sk?iM:'l ! íí' -- vtj
t'j-t-ií-i- í '-- 1
hü 3 i - i
t-- m
'
:
V'H
í'-- A
Vi?
ti 1 L í I
:P
lb's-- i -- "E#ütSi'fíjf k ''-''- : i'Mu'm
ff! HJt rfetí-- : t&
virl'- - p j - £►
3f'í ' "#'
lí-- MC mB nr-- -- m 'KlfiSSibJ ' 5m-:- m 3iS mm S ' W-- - 'r-- Kf ' mm- - m Ím ''
' "ff J A ü III itrwíjf --j 'SiS5SsA
%
%