000274 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
i:£$8—~ ' "t r "" -- ir--t-- -
Vol 17 No 25 — XVII évfolyam 25 szára Toronto 1965 június 19 Ara: Kanadában 10 cent más országokban 15 cent
Ti Tn - - - - - - - -- - ------- --- - ----------- ----------- — -------- ------- "'""' -- i' ~--- -- -------------
----------------
-n-
-r- 7T ----
3Ty?iT- - r nLÍ "'" ' '-- ------ ----- p
' I
:
ÍM Wa
Wí m w ra
visel
Dong Xoai város mellett a vietnámi háború eddig leg-súlyosabb
csatája bontakozott ki Kommunista gerillák vá-íatlan- ul
elfoglalták a várost mely egy körzet székhelye és
fontos katonai tábor majd kiszorultak de tovább támad-nak
A déli csapatok négy nap alatt közel 1000 embert vesz-tettek
s amikor a kommunisták egy déli ejtőernyős zászló-aljat
bekerítettek amerikai ejtőernyősök is érkeztek a had-színtérre
Washington azonban ínég ma sem visel hivata-los
háborút Vietnamban" a törvcnvIr7!'s n?!11 innjött
Tayior az USA szajgoni követe és tábornoka erről is bizo-nyára
tárgyalt Washingtonban De egyelőre csak annyi tör-tént
hogy távollétében Szajgonban megint kormányvál-ság
volt: nyolcadszor Diem elnök megölése óta
A vietnámi háború leglőbb
problémája az lett hogy A-meri- ka
csak önmaga szabta
korlátok között vesz részt
benne A legfontosabb északi
célpontok bombázását elke-rüli
száiazföklön támadást
nem kezdeményez (Ahol túl-sók
vietnámi katona hal meg
és segítség kell ott ez rend-szerint
csak washingtoni te-leionra
történik — írja Res-to- n
a New York Times-ban!- )
Egyre nyilvánvalóbb hogy
mindez nem elég
Mit tegyen hát Washing-ton?
Terjessze ki a bombá-zásokat?
Küldjön 300000
katonát Vietnámba és vál-laljon
mindinkább száraz-földi
háborút amit pedig
cl akart kerülni
(És végül tízezrek véráldo-zata
útján két élőhalott or-szágrész
között megmentsen
egy mesterséges és rossz ha-tárvonalat
mint Koreában?)
Ezekre a kínos kérdésekre
kell válaszolnia Johnson el-nöknek
Előbb-utób- b kényte-len
válaszolni El kell dönte-ni
hogy Washingtonban a
puháknak vagy az erélye-seknek
legyen-- e igazuk
A KARIBI
ZSÁKUTCA
Dominicában is a washing
Az angolszász sajtó tovább-ra
is szorgalmasan hirdeti té-telét
arról hogy a román
kommunisták "önálló" irány-zatot
követnek Legutóbb a
New York Times közölt ri-portokat
Romániáról és va-lamennyibe
belecsepegtette a
független irányzat "bizonyí-tékait"
A riportokat Binder
a lap kelet-európ- ai munka-táis- a írta akinek magyar-vonatkozá- sú írását nemrég a
törvényhozásban is bírálták
Binder június 3-á- n arról
sámolt be hogy a Romániai
Dolgozók Pártja nevet Ro-mán
Kommunista Pártra vál-toztatták
"A bukaresti veze-tés
három éves függetlenségi
politikájából ítélve ez az el-határozás
is úgy történi
hogy előzőleg nem beszélték
meg Moszkvával Így ez is a
nézeteltérés ecv kis forrása
MwiOTíaltóíwcwíöF
-í- rr!a-iTWi4srj-ci J&-- 2 itw
Amerika hivatalosan még nem háborút
-- KtJfSö&SKÍÍÍÍOl'v'i ríSwjí JLasví nV
toni puhák és erélyesek há-borúja
folyik Amerika elő-ször
megakadályozta a kom-munista
felkelők térhódítá-sát
utóbb azonban védőrí-zete- t
nyújt nekik! A kommu-nisták
így levegőhöz jutottak
és reménykednek (Aki a fel-kelők
főhadiszállására a Co-pell- o
palotába látogat az
megtalálja a kommunistákat
amint Caamanónak s a többi
opportunistának tanácsot ad
nak — írja a National Re-vie- w)
Sikerült Dominicában két
gócot képezni s Amerika a
kettő közé állva fenntart-ja
a különbséget
Hogy ebből a karibi zsák-utcából
hova vezet az út: la-oszi
koalícióhoz koreai ha-lárhoz
vagy a berlinihez ha-sonló
falhoz Santo Domingó-ba- n
— ezt még nem tudja
senki
SASZTRI ÉS
A VASKALAP
Sasztri indiai miniszterel-nök
Kanadában járt és meg-lehetősen
közelből tudta bí-rálni
Washington vietnámi
fellépését Sasztri intelmei-nek
értékéből azonban sokat
levont az a filmhíradó mely
a Niagara vízesésnél mutat
Június 4-é- n Grecsko szov-jet
marsall a Varsói Paktum
vezérének bukaresti látogatá-sáról
adott hírt Binder de
ezt is úgy tudta magyarázni
mint a román függetlenség
jelét "Egy magasállású
személyiség szerint Románia
függetlenségre törekvő kom-munista
vezetői csendben le-csökkentették
országuk sze-repét
a Varsói Paktumban e
szovjet vezetés alatt álló ka-tonai
tömbben And rej A
Grecsko a Szovjetunió mar-sallja
a Varsói Paktum fő-parancsnoka
kél látogatást
tett Bukarestben hogy tanul-mányozza
a változásokat"
Június 5-6-- án a New York
Times képes mellékletében
jelent meg Binder nagy ri
portja Romániáról Egysze-rűség
kedvéért ez volt a cí-me:
"Románia egyfajta sza- - Ichet" — teszi hozzá Binder badságot kiált ki"
'IV!
% %' -- V Vs%w '' $ V v VA-tN-W IMWS £ VÍVJ'ÍS %1f
& s -- a A
1 ifl
_- --
V ?"
v - ! S Sls&S --isW
rWZTIZiSé&mtiíSU f8'W(VVM - ( 1 twviivN?"' - '-- - í
Befejezéshez közeledik a montreali világkiállítás új
hídjának építése (C Se)
juiiimhukvh ijw-iaLHVilamaijjMtuiuij-jnmijmn
JigaiüMW-iwwRiij'rtwwwg- i
v"few "" "" ""'"
ta őt Az apró termetű indiai
vezető egy nagyszabású épít-kezést
tekintett meg és erre
az alkalomra as-sisak- ot ka-pott
A sisakban aztán oly
kicsinek és elveszettnek lát-szott
hogy harci ügyekben
igazán nem szabad tőle hoz--
Kanada vezetői igyekeztek
Sasztrinak is Washington-nak
is igazat adni
A Montreal Star rajzolója
Martin külügyminisztert örö-kítette
meg e mindenkinek
kedvező diplomáciai bravúr
közepette
Sasztri kanadai útja ki-hangsúlyozta
Washingtontól
való elhidegülésél de erről
mindenki tudja: nem jelenti
azt hogy Indiának nincs
szüksége az amerikai segé-lyekre
NÉMET
DILEMMA
Az elmúlt hét utazásai kö-zé
tartozott Csu En-la- i kínai
miniszterelnök látogatása
Tanzániában Egyiptomban
és Szíriában Skandináv ve-zetők
Moszkvában jártak
De Gaulle elnök Bonnban
tett látogatást és Erhard kan-cellárral
tárgyalt Európa jö-vőjéről
Ismeretes hogy de Gaulle
a német ú jra-egyesítésr- űl a-k- art
tárgyalni a németek
szomszédaival és Moszkvá-val
Az angolszászokat ki a-ka- rja
kapcsolni a tárgya-lásból
mivel Európa dol-gai
nem tartoznak ezekre
Erhard viszont az angol-szászokra
épít így abba' a kü-lönös
helyzetbe került hogy
nem akar a német újraegye-sítésről
tárgyalni de Gaulle
elképzelése szerint Ez az ál-lapot
a mai európai helyzet
nagy problémája De a bonni
voltak
Pál pápa is útra kelt hogy
szűkebb hazájába Észak-Olaszország- ba
látogasson A
torontói Globe and Mail si-etve
megvádolta a pápát az
zal hogy beavatkozik az olasz
esik
városi választásokba Kü-- J elégel tenni úgysem lehet
és White őrnagyok a négynapos űrhajózás után
(A Magyar Élet oldalán több cikk
a Gemint 4 útjával)
!
az n
Május 26-á- n öt szenátor fel hogy az törvényhozást Ma-gyarország
sorsára emlékeztesse Dirksen
beszédben bélyegezte meg magyarországi magzatírtást kom-munisták
abortusz-rendszeré- t Utána Simpson szenátor mondotta következő-ket:
Elnök Ür I örömömre szolgál hogy sze-nátorok
elhatározták: ma emlékeznek meg
a magyarok és más kelci-európaia- k állandó
törekvéséről amellyel egyéni jogokat és
szabadságot akarnak kivívni Különösen he-lyénvaló
hogy akkor
kerül sor amikor a Szenátus közeledik a
történelmi jelentőségű választójogi tör-vény
vitájának végéhez
Több mint egy hónapon át tárgyaltunk
az Egyesült Államok kisebbségeinek ama
jogáról hogy részt vehesse-nek
a kormányzásban Igyekezetünk nyil-ván
helyes de vájjon mi a helyzet a
ők részt vesznek--e a kor-mányzásban
szavazatuk útján ?
Mialatt a a választójogi tör-vényről
tárgyalt közben is egész sor fel-szólalás
hangzott el kormány vietnámi
és dominicai politikája mellett és ellen
örömömre szolgál hogy a felszólalások zö-me
támogatta a kormány fellépését mind-két
fronton De ismét csak itt az ellent-mondás:
mi legyen Kelet-Európáv- al ? M-iért
kíséri hallgatás az ottani népek
?
A kormány bár erélyt és határozottsá-got
mutat Amerika tel-jesítése
terén Santo Domingóban és Délkelet-Áz-siában
kommunisták ellen a
által ellenőrzött Kelet-Európáv- al
kapcsolatban "hídépítésről" beszél
A 98 SZÁZALÉKOS
KISEBBSÉG
Elnök Ür! Ahogy ezek az ellentmon-dások
kibontakoztnak úgy vélem beszél-nem
kell a rabnemzetekről — a világ más
pontjain és a Kongresszusban tanúsított
t
Hatalmas templom építését határozták el Olaszországban hogy a nyugati világot Mária védelmébe ajánlják A temp-lom
Trieszt közelében épül az partján (A Magyar Élet ezen a héten európai képes oldalt közöl)
löíiös a viszály az angolszász
saitó a katolikusok között
'-N-em
sok kedvesség a
világpolitikában Szinte Jól is
hogy Erzsébet királynő
érdemrenddel tüntette a
Beatles énekegyüttest A bor-bélyok
ugyan nem örülnek e
diyatnak dehát mindenkinek
McDivitl
is foglalkozik
szólalt amerikai
a republikánusok szenátusi vezetője
nagyhatású a a
a
e
szavazatukkal
Szenátus
a
a kom-munisták
amerikai magatartás tükrében
A Szenátus méltán törődik a szavazati
joggal a polgári jogokkal de mi a hely-zet
ugyanezekkel Kelet-Európába- n ? A Ma-gyar
Világszervezete
(központja New Jerseyben) rámutat hogy
mialatt a Kongresszus az amerikaiak em-beri
jogairól tárgyal a magyar nép mint-egy
százalékos "kisebbsége" nem élve-zi
az önrendelkezés a szabad utazás a szólás-sz-abadság
a törvény előtti egyenlőség
a vallás-szabadsá- g a szabad gazdasági ver-senyben
való növekedés a külföldi csa-patok
ellenőrzésétől való szabadulás alap-vető
emberi jogát
Magyarország népét ma kommunista
kormányzat vezeti mely a lakosság 2 szá-zalékára
támaszkodik Mint kormány a
kommunista párt uralkodik a nép felett
A háború vége vagyis 1945 óta a leghalvá-nyabb
jel sem mutatja hogy Európa rab-nemzetei
— vagy akár Kuba — önként el-fogadnák
a kommunizmus politikai gaz-dasági
filozófiáját Ám tény hogy Magyar-országon
és a többi rabországban az embe-reknek
nincs választásuk Két százalék aka-ratát
— a kommunistákét akik uralkod-nak
ellenőriznek — 80000 főből álló
szovjet katonai erő alapozza meg Magyaror-szágon
ELSIKKASZTOTT
EMBERI JOGOK
A vallásszabadság polgári joga lényegé-ben
ismeretlen Létrejött
ugyan egy részleges megállapodás a Vati-kán
a magyarországi kormány között
melyet kölcsönös engedményként írtak alá
hogy valamit mentsenek a vallási életből
yrtiAv -- rÍS íjj - '-%$-
&!'& iSffí AV--- '
Adria
és
akad
ki
10
és
98
és
és
és
és
Vá%IMMI 5rf3 !SiBnMlW UÍ3 i&VjlMHIIVikail í
Egy francia ezredes
Garder francia vezérkari ez-redes
hadiakadémiai tanár
és író ( a szovjet hadsereg ki-váló
ismerője) nagy feltű-nést
keltő nyilatkozatban je-lentette
ki hogy 1970-r- e for-radalom
várható a Szovjet-unióban
A szovjet társada
Washington "A Fehér Ház
üdvözli Amerika művészetét"
címmel neves írók művé
szek muzsikusok kaptak
meghívást a Fehér Házba
Egyes meghívottak nem je-lentek
meg mások a műsor
keretében kárhoztatták John-son
elnök külpolitikáját
Budapest Tizenkettedik
hete tart a Duna árvize Ma-gyarországon
Még június 8-- án
is 12000 ember dolgozott
a töltéseken hogy a hatodik
árhullám ellen védje a parto-kat
Az észázad leghosszabb
árvize ez a Dunán
New York Wagner polgár-mester
bejelentette hogy a
soronkövetkező newyorki vá-rosi
választáson nem indul
Lindsay republikánus képvi-selő
esélyei ezáltal nagy mér
lom le akarja rázni a parazi-ta
párthatalmat és ez külö-nösen
vonatkozik a hadse-regre
A bolsevik rendszer-ben
a párt káderei megelőz-ték
a tehetsegeket Hruscsov
alatt azonban a terrornak ez
a fegyelme meglazult A szov--
tékben megnőttek New York-ban
Belgrád Bányaomlás so-rán
130 munkás életét vesz-tette
Szerbiában
Június első hetében
mint 800 katonát vésteli a
déli hadsereg de a gerillák-veszteség-e
is hasonlóan nagy
volt Az esős évsak a vált-nál
nagyobb kommunista tá-madást
hozott
Június 9 2500 amerikai ú-tá- sz
érkezett Vietnámba új
repülőtér építésére Az ame-rikai
erők létszáma ezel 52
ezerre emelkedett Az új re-pülőtér
további nagy csapat-szállítások
befogadó állomá- -
Csontot dobunk m népmeh
Simpson szenátor beszéde Magyarországról amerikai törvényhozásba
megnyilatkozásokra
kele-teurópaiaknál:
szabad-ságküzdelmét
kötelezettségeinek
Szabadságharcosok
Magyarországon
OUtKWBBH
vezérkari különös jóslata
országban De december országban kormányoz
l-'rtr-íi-
r LaSZlU RUIUUNUS JJUJUl Ul tv uuuuiiiv cprjfT
lék súlyos bűn miatt hogy vallásra
mert tanítani gyermekeket Ez mint
kommunista kormány kinyilvánította el-lenkezik
a törvénnyel
És mi helyzet polgári jogokkal a
szólás-szabadsá- g terén? A magyal szabad-ságharcosok
elmondják nekünk hogy po-litikai
személyeknek vagy
párt terveinek legcsekélyebb bírálata nem-kommunista
részről: hosszú börtönbünte-téshez
vezethet
És mi van a társas vallási vagy politi-kai
gyülekezés polgári jogával? Erre is a
magyar szabadságharcosoktól kapjuk a vá-laszt
mely szerint gyülekezési
nincs Rámutatnak hogy a Magyar Cser-kész
Szövetségét 1948-ba- n feloszlatták Pro-testáns
és katolikus társadalmi szervek
szabadkőműves páholyok magán egye-sületek
a kommunista rendszer áldozatai
és ma is tilosak
És hol van verseny joga egy viszony-lag
kötetlen gazdaságban? Erre a szabad-ságharcosok
válasza:
A magyar gazdasági élet minden szek-torát
erőszakkal államosították!
Megtudjuk azt is hogy szántóterüle-tek
92 százalékát ma vagy szövetkezeti
rendszerben vagy állami gazdaságok műve-lik
meg
világ ma tanúja egy hatalmas vállal-kozásnak
mellyel az Egyesült Államok a
nem-kommunis- ta világ függetlenségét vé-di
De mi legyen Kelet-Európ- a világával
mely nem akarja a kommunizmust ? Ne-kem
elfogadhatatlan ellentmondásnak tű-nik
hogy az elnök aki 700 millió dollár
megszavazását kéri a Kongresszustól a had-üzenet
nélkül folyó de szükséges délkelet-á-zsiai
háború folytatásához ugyanak-kor
"hídépítést" tervez egyes országokban
amelyeket ugyanaz a kommunista gépezet
kormányoz amely ellen harcban állunk
sr0Ssijrnnwau anmucPbi
J!l!ll