Magyar Elet, January 12, 1991

              HUNGÁRIÁM LIFE
Afam sokaság
hanem
s szabad
Lélek
nép tesz
r
csuda dolgokat MAGYAR ELET Largetl
Canndian
Indcptndent
Wcelily
BERZSENYI in iHe Hungaríoq LanguAge
Vol442XLIV évfolyam 2szám 1991január 12 szombat Q93 cent + 007 cent GST = 1 00 $
ígusztus máso
dikának hajnalán iraki
csapatok szinte egyetlen
hadmozdulattal elfoglal-ták
a három magyar
megye nagyságú Kuvai-tot
' - bankbetétjeivel
széfjeivel és kőolajkútja-iva- l
együtt Az emírséget
nem sokkal később Irak
egyik tartományává mi-nősítették
és kijelentet-ték:
Kuvait mindig is I-r- ak
része volt amely
most visszatért az anya-országhoz
Ez a "visszatérés"
nem volt minden bonyo-dalomtól
mentes Ha
bárki elfogadja azt az ér-velést
hogy az emírség
Irak része akkor Bag-dadnak
nem kellett vol-na
magyarázgatni a tá-madást
hiszen az iraki
katonák "hazamentek"
Szaddam Husszein i-r- aki
elnök is érezhette
hogy-ez'- a tfajta érvelés=
önmagában gyenge lá-bakon
áll Ezért találta ki
azt hogy Kuvaitban for-radalom
tört ki és a fel-kelők
akiknek leghőbb
vágyuk volt csatlakozni
az anyaországhoz - se-gítséget
kértek Iraktól
A Kuvait elleni ag-resszió
egy védtelen pil-lanatában
érte a világot
Túljutottunk Afganisztá-non
Délkelet-Ázsiába- n
is a katonák helyett im
ITLi
Baker - Azíz találkozóhoz
SZADPAM BAROM
TÉVEDÉSE
már a diplomatáké a fő-szerep
Afrika déli részé-nek
konfliktus-övezeteibe- n
ugyancsak bíztató
jelek érzékelhetők A
legfőbb fejlemények
azonban a Szovjetunió
és az Egyesült Államok
viszonyában ( no meg
Kelet-Európáb- an történ-tek
A teljesen új gyö-keresen
megváltozott
nemzetközi kapcsolat-rendszerben
azonban
1990 augusztusára még
nem alakultak ki azok a
fórumok és mechaniz-musok
ahol és amelyek-kel
nemzetközi válságok
kezelhetőek Az ENSZ-ne- k
még nem volt ideje
hogy alkalmazkodjék a
nemzetközi erőviszo-nyokban
bekövetkezett
robbanásszerű változá-sokhoz
Kuvait ügye volt az el-ső
igazi próbatétele an- -
nak
ban és Kelet-Európáb- an
lezajlott átalakulás mi-lyen
mértékben vissza-fordíthatatlan
s mit je-lent
a gyakorlatban
adott esetben Ku-vait
ügyében Nem sok-kal
az iraki invázió után
a bizonytalanság sőt bi-zalmatlanság
Moszkvá-ban
és Washingtonban
egyaránt érzékelhető
volt
Ezen a ponton döntő
Tizenöt százalékos
jelentőségűnek bizo-nyult
hogy a Biztonsági
egyhangúan eli-télte
Bagdadot s köve-telte
csapatainak feltétel
nélküli kivonását
Elmaradt a hasonló e-sete- kben
máskor biztos-ra
vehető szovjet vétó s
Irak gyakorlatilag az e-g- ész
világgal szembe ke-rült
A nemzetközi
összefogás eddig példát-lan
jeleként nemzetközi
haderő vonult fel az öböl
térségében(650 ezer) s
e keretben hovatovább
300 ezer amerikai kato-na
tartózkodik Irak kö-zelében
Ha a nemzetkö-zi
közösség be akarja
tartani a saját maga által
vállalt kötelezettsége-ket
hű akar lenni saját
elveihez akkor a háború
elkerülhetetlen! Egyet-len
esetben elkerülhető:
ha Szaddam valóban és
hogya Szovjetunió-- "' feltétel- - -- nélkül-kivonul
-v- agyis
Tanács
Kuvaitból
Közben az idö múlik --
és Bagdadnak dolgozik
A válság rendezését egy
olyan tényező hátráltat-ja
amely eddig is léte-zett
de amely eddig
nem kerülhetett fel a
megoldandó és főkép-pen
megoldható kérdé-sek
listájára Ez az "iz-raeli
kapcsolat" - vagyis
az arab-palesztín-izrae- li
konfliktus Bagdad érve
DÖNTÉS ÖSZTÖNZI KÜLFÖLDI
TŐKEBEVONÁST
forintleértékelés
forint 15 százalékos leértékeléséről döntött leg
utóbbi ülésén a magyar kormány Az 1991 január 7-t- ől
leértékelést a következő magyarázattal in-dokolta
Kupa Mihály pénzügyminiszter:
" 1991-be- n jelentősen megnehezülnek a külkereske-delem
feltételei a keleti kereskedelem elszámolásának
megváltozása miatt jelentős veszteség éri Magyaror-szágot
Ilyen helyzetben szükséges az exportőröknek
némi ösztönzést adni Erre az évre az import 90 száza-lékban
liberalizálltá vált s ez túl nagy versenyt jelenthet
a hazai termelőknek így az import ilyen módon történő
drágításával védeni szükséges a belföldi piacot Ez a
leértékelés is egy lépés a konvertibilitás felé a forint
reális árfolyamának kialakításához A külföldi tőkebe-vonást
ösztönözheti ez a döntés s az is fontos szem-pontnak
számít hogy ezzel is szeretnénk megköny-nyíte- ni
a külföldön lévő magyar pénzek behozatalát
Kiszivárgott hogy a forint leértékelésének mérté-kéről
kemény vita volt a kormányban ám ez termé-szetesnek
tekinthető hiszen a külgazdasági és a me-zőgazdasági
tárca a nagyobb a tárca viszont
a kisebb leértékelésben érdekelt A 15 százalékos fo-rintleértékelés
6 százalékos áremelkedést idéz elő ám
°ez már benne van az 1991-r- e kalkulált infláció mér-tékében
Surányi György a Magyar Nemzeti Bank elnöke
kijelentette hogy a termelők számára gyakorlatilag
már most konvertibilis a forint s Kupa Mihály pénz-ügyminiszter
úgy vélte hogy ez a magánszemélyek
WWÍÍHBÍff'SH'SSSSSffW?!!
i '
lése szerint Izrael már
évtizedek óta szabotálja
a közelkeleti kérdésben
született ENSZ-határozatok- at
Mielőtt tehát a
nemzetközi közösség --
Bagdad szerint képmu-tató
módon - számon
kérné Iraktól a BT hatá-rozatainak
végrehajtá-sát
kötelezze Jeruzsále-met
az engedelmes-ségre
Némely arab or-szágban
s főként a pa-lesztinok
körében Szad-dam
ezzel az érveléssel
vált arab hőssé aki ké--
pes az egész világot
kihívni maga ellen ha a
"szent arab ügyről" van
szó
A világ közben azt
próbálja megértetni az a-rabo- kkal
hogy kész és
hajlandó vis foglalkozni a
közeikeleti kérdéskör-rel
de erre nemcsak
módja nem volt hanem
'--rem-ényeket
semJűzh?
tett a sikerhez Gorba-csov
és a peresztrojka e-l- őtt
Izrael volt az Egye-sült
Államok legfőbb
szövetségese e térség-ben
a Szovjetunió pedig
az arab világ hagyomá-nyos
fegyverszállítója
védelmezője és barátja
A kilencvenes években
azonban már teljesség-gel
elfogadhatatlan a vi-ták
katonai "rendezése"
országok letörlése a tér
képről
Ez az állapot csak
nemrég következett be
és ez volt Szaddam leg-nagyobb
tévedése Az
iraki elnök feltehetően
nem hitte igazán hogy
ez a helyzet bekövetke-zhet
Szaddam végzete-sen
elszámította magát:
el sem tudta képzelni
hogy a Szovjetunió elle-ne
fordul
Érdemes emlékeztet-ni
arra hogy Moszkva
és Bagdad barátsági e-gyüttmű- ködési
és kö-lcsönös
segélynyújtási e-gyez- ményt
kötött a het-venes
években és ez a
szerződés mindmáig ér-vényben
van Szaddam
valószínűleg arra számí-tott
hogy Moszkva ez-úttal
is "barátja" mellé
áll s ha valóbán így tör-téntvolna
bármilyen em-bargó
-- arról nem is szól-tyaho- gy
Amerika a saját
és a világ jól felfogott ér-dekében
soha nem ve-zényelt
volna ekkora
haderőt az Öböl vidéké-re
Bármennyire is bi-zonytalanul
érzi magát a
világ ebben az új állapo-tában
biztosra vehető
hogy előbb-utób- b élni is
tud majd az új lehetősé-gekkel
Ezért Szaddam
Husszeinnek semmi e- -
(folyt a 3 oldalon)
A A
érvényes
népjóléti
számára körülbelül 1993-t- ól képzelhető el
Hárshegyi Frigyes a Magyar Nemzeti Bank elnök-helyettese
nem rejtette véka alá hogy 1990 vége felé a
kormányon belüli árfolyamvita ártott a termelésnek Az
exportőrök ugyanis már nem voltak hajlandók szál-lítani
várva a forintleértékelést A bank arról is kapott
jelzéseket a külföldi bankoktól hogy a magyar szállítók
arra kérték vevőiket ne fizessenek addig míg nincs
meg a leértékelés Ezt a várakozó álláspontot min-denképpen
meg kellett szüntetni A mostani leérté-kelés
célja a neves banki vezető szerint egyértelműen
egy hosszú távú stabil árfolyam kialakítása volt 1991
második felétől bevezetik a szabad deviza piacot a
devizajogosítvánnyal rendelkező bankoktól a vállalá-tok
szabadon vehetnek és adhatnak el valutát olyan
árfolyamon amelyet a piac alakít ki Az elnökhelyet-tes
szerint az árfolyam azután is valószínűleg a
mostani körűi alakul majd
A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfo-lyama
1991 január 7-t- ől:
Devizanem Vételi árfolyam Közép 100 egységre Eladási FT
Kanadai $ 606938 607546 608154
USA$ 698829 699529 700229
Német mrka 467695 468163 468631
Angol font 1359590 1360951 1362312
Francia fr 137722 137860 137998
Svájci fr 552347 552900 553453
Osztrák sch 66450 66517 66584
"A világgal nevettetjük
ki magunkat ha
állandóan torzsalkodunk
egymással"
Újabb vita a magyar és a román külügyminisztérium között
ú
Budapesti tudósítónk Pintér Dezső
telefaxjelentése
jabb vita van kibontakozóban a
magyar és a román külügyminisztéri-um
vezetése között A polémia Katona
Tamás külügyi államtitkár sajtónyilat-kozatával
kezdődött a Népszabadság
című napilapban Katona Tamás egye-bek
mellett kijelentette hogy "az el-múlt
időkben a diplomáciai tárgyalása-ink
nem voltak sikeresek és úgy érez-zük
nem a mi hibánkból De látnunk
kell hogy Romániában nemcsak azok
az erők hatnak amelyek a külpolitikát --
akár a külügyminisztérium feje fölött --
dirigálják Vannak más kapcsolataink is
és ezek rendkívül ígéretesek Nagyra
értékéljük például hogy sikerült Romá-niával
kitűnő katonai megállapodást
kötnünk Igen becsüljük azt a támoga-tást
amit a román küldöttség adott a
bécsi hagyományos fegyverzetcsök-kentési
tárgyalásokon az "eretnek" ma-gyar
elgondolásnak miszerint minden
-- országnak "külön-külö- n határozzuk
meg fegyverzetmennyiségét Itt a ro-mán
küldöttség egy ideig egyedüliként
támogatta a magyar elgondolást amely
utóbb a konferencia sikeréhez nagyban
hozzájárult Vannak ilyen elemek is és
nekünk meg kell keresnünk Románi-ában
mindazokat a kezeket amelyeket
meg lehet fogni"
Két egymásra utalt kis nemzet
A magyar külügyi államtitkár Ma-gyarországról
és Romániáról azt mond-ta
hogy két egymásra utalt kis nem-zetről
van szó A világgal nevettetjük ki
magunkat ha állandóan - mint két japán
kakas - torzsalkodunk egymással A vi-lág
nem kíván döntőbíró lenni a magya-r-
román kérdésben Ezt nekünk
kell megoldanunk ha lehet európai ke-retben
és európai színvonalon Ez nem
könnyű de nem is reménytelen feladat
"Nekünk a szomszédunkban egy de-mokratikus
Romániára van szükség
Ebben vagyunk érdekeltek ehhez e-rónk- höz
képest iparkodunk minden tá-mogatást
megadni és ehhez nagyon
fontos szövetségesünk van: maga Eu-rópa
Az az Európa amelyik minket a-z- ért vett fel az Európa Tanácsba mert
bizonyos kívánalmaknak megfeleltünk
és Romániát is felveszi ha megfelel az
elvárásoknak - de csak akkor Tehát i-g-enis
van remény hogy Európának ez
a gyöngéd szigora Romániát visszave-zeti
Európához! Ez a legnagyobb szol-gálat
amit mi az erdélyi magyarságért
tenni tudunk nem pedig az hogy szü-net
nélkül másról sem hallani a magyar
külpolitikusok szájából mint erről a kü-lönben
hallatlanul fontos kérdésről Az
arányvesztés nagyon nagy hiba a kül-politikában"
- hangoztatta Katona Ta-más
Nincs olyan probléma hogy
Európa legyen a döntőbíró
A román külügyi szóvivő Traian
Chebeleu nem késlekedett a válasszal
Egy bukaresti sajtótájékoztatón kije-lentette
hogy Románia és Magyaror-szág
között nincs olyan probléma a-mely- ben Európának kellene a döntő-bíró
szerepét játszania A szóvivő azt is
vitatta hogy a magyar-romá- n tárgya-lások
nem a magyar fél hibájából voltak
eredménytelenek "Nekünk az a hatá-rozott
benyomásunk hogy ezek a tár-gyalások
nem a mi hibánkból voltak
eredménytelenek" A román külügyi
szóvivő kerek-pere- c kimondta: a ma-gyar
külügyminisztérium ne számítson
arra hogy a román kormány tagjai
között különböző álláspontok létezné-nek
a Magyarországgal való jó-szomszédi
politika elősegítését illető-en
vagy hogy Romániában léteznének
olyan erők amelyek külpolitikai dön-téseket
hoznának a külügyminisztéri-um
feje fölött
A magyar külügyi államtitkár azon
megjegyzésére reagálva mely szerint a
világgal nevettetjük ki magunkat ha ál-landóan
torzsalkodunk egymással a
román szóvivő ezt mondta: "Először is
ami bennünket illet mi nem veszek-szünk
nincs miért civakodnunk a ma-gyar
féllel Amit egy idő óta teszünk - s
amit egyébként be is jelentettünk - csak
annyi hogy nyilvánosan állást fogla-lunk
tisztázzuk állásfoglalásainkat és
nézőpontjainkat azokkal a nyilatkoza-tokkal
kapcsolatban amelyeket a
magyar hivatalos szervek tesznek s a-mel- yek
véleményünk szerint nem kor-rekt
módon mutatják be a tényeket ille-tőleg
amelyek ellentmondanak az össz-európai
értekezlet dokumentumaiban
foglalt előirányzatoknak és a nemzet-közi
jog általánosan elfogadott elve-inek"
Nem korrekt módon mutatják
be a tényeket
Chebeleu nagykövet szerint létez-nek
olyan erők amelyek azt a benyo-mást
szeretnék kelteni a nemzetközi
közvéleményben és más országok kor-mányaiban
is hogy Románia és Ma-gyarország
között valamilyen problé-ma
lenne amiben Európának kellene
döntőbíráskodnia "Nincs itt a helye an
nak hogy elidőzzünk az ilyen irányú
törekvések motivációjánál Elég csu-pán
emlékeznünk a közisert 1940 évi
ún bécsi döntésre" - hangoztatta a ro-mán
szóvivő majd kijelentette: "Ha i-l-yen
törekvések léteznek is ez nem je-lenti
azt hogy a két ország között bár-milyen
rendezni való kérdés létezne
Ami létezik: olyan feszültségi állapot
amelyet a magyar fél mesterségesen
hozott létre és táplál beleértve azoknak
a nehézségeknek a kihasználását is a-mely- ekkel
Románia szembesül a de-mokratikus
és pluralista társadalom és
a piacgazdaság felé történő átmenet-ben
Ez a feszültségi állapot akkor mú-lik
el amikor a magyar fél elhatározza
majd hogy Románia viszonylatában is
tiszteletben tartja európai bizalomerő-sítő
értekezlet dokumentumaiban fog-lalt
az államközi kapcsolatokra vonat-kozó
elveket"
A válasz nem marad el
A román nyilatkozat rosszallást vál-tott
ki a magyar közvéleményben és
nyilván a külügyminisztérium berkei-ben
is Nem kétséges hogy nem marad
el a válasz Ám Katona Tamás ezekben
a napokban Egyiptomban tartózkodik
hogy előkészítse Antall József kor-mányfő
1991 első felében esedékes ka-irói
látogatását Jeszenszky Géza kü-lügyminiszter
Teheránban tárgyal