000061 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
' ' " HUNGÁRIÁN LIFE 110 Nem sokaság hanem Lélek s szabad nép tesz uu csuda dolgokat LírgMl Indepcnilcnt MAGYAR ELET Canadian Weelly BERZSENYI in lie Hungárián Langiuge Vol 35 6 XXXV évfolyam 6 szám 1902 február 6 szombat Ára: 50 cent Egyre több nyugati kompárt ítéli el a Kremlét a lengyel katonadiktatúra miatt Hz európai ko ázadása Mo Újabb kubai válság fenyeget? # Csehszlovákiában jelentős áremelések során a dohánynemiiek a rizs és a szeszesitalok árát 40%-a- l inig a hús árát 27°-'o-a-l emelték — Mikhail Szuszlov a Szovjetunió föidcológiisa (meg nem nevezett) szívbetegség következtében elhunyt Jurij Andropov a KGB titkos rendőrség főnöke ugyancsak elveszlet-t- c jobbkezet: helyettese örökre eltávozott c földi világból — II János Pál Pápa Őszentsége nyolc napra tervezett afrikai körútja során 30 szentbeszédet mond a különböző államok hivőseregei előtt — Etiópia újabb offenzívát indított az eritreai tartomány szakadár lázadói ellen — A perui hatalmas áradások során 5000 ember vált hajléktalanná 600 ember eltűnt: a Chontayacu folyó partvidé-kén az árvíz 16 települést egyszerűen letörölt a térképről — Indiában 50 ember halt meg egy vonat-összeütköz- és következtében — Algériában egy teher-- és személyvonat karambolja során száz ember maradt halva a roncsok között — A bostoni repülőszerencsétlenség során — amikoris a személyszállító jet az öböl vizébe vesztette cl gép orr-szelvén- yét — kiderült hogy — az előzetes jelentésekkel ellentétben — a szerencsétlenség két halálos áldozatot követelt — San Salvador főváros környékén gerillák támadták az ország legnagyobb repülőterét ahonnan az Egyesült Államok által küldött 14 "Hucy" mintájú helikopterek szállnak fel — El Salvadorban március 28-á- n választásokat tar-tanak és a gerillák vezére máris fogadkozik hogy vérontás és bombázások révén iparkodnak majd meghiúsítani a szavazást AZ EURÓPAI KOMMUNISTA PARTOK LÁZADÁSA MOSZKVA ELLEN Enrico Berlingucr az olasz kommunista párt ve-zére aki egymillió -- hétszázezer taggal Európa egyik legnagyobb kommunista pártjának számit ilyen íe-sújló-an nyilatkozott a szov-jet marxizmus létjogosult-ságáról amikor a lengyel ügyet érintette: — „Egy történelmi sza-kasz véget ért: az Októ-beri (szovjet) Forradalom hajtóereje megszűnt energiája végleg kime-rült" Santiago Carillo a spa-nyol kommunista párt vezé-re ennél tovább ment ami-kor a katonadiktatúra miatt jgy bírálta a Kreml urait: STIRLING GYÖRGY: r-- a „— Abszolút történelmi eltévelyedés durva ellentét-ben a szocializmus marxiz mus és leninizmus igazi lé-nyegével! " A párizsi Institnt d'Élu-dc- s Politiqnes egyik tapasz-talt keleti szakértője igy ele-mezte az' eurÓkommúnista pártvezérek nyilatkozatait: — „Átlépték azt a ha-tárt ahonnan már nincs visszatérés!" Berlingucr érdekes mó-don népszerű fogalmazás-ban vetette fel a szovjet mintájú marxizmus létjogo-sultságának kérdését a há-romnapos Központi Bizott-sági gyűlés plénuma elölt: — „Vajon hány olasz munkás napszámos vá-gyakozik olyan politikai rendszerre olyan gazda-sági berendezésre és tár-sadalmi életre amely a Hárommillió munkanélküli Angliában! Szovjetunióban és a többi kclcteurópai államokban mcghonosult? ügy vélem ha erre vonatkozóan refe-rendumot (szavazást) tar-tanánk akkor csak el-enyésző kisebbség lenne az eredmény" -- V A fi Ebben Berlingucrrcl tel-jesen egyetértünk MARGAHET THATCHER A „WESTMINSTEW ZSEBMETSZÖ" Az angol parlamenti el-lenzék Margaret Thatcher angol miniszterelnökasszony lemondását követelte ami-kor a munkanélküli statisz-tikák azt mutatták hogy több mint hárommillió em-ber maradt munka nélkül! A sértő jelzők és „Mond-jon le!" kiáltások kórusa Ha leírjuk: 1956 nemcsak a magyar nép szovjet tankokkal vérbe-l'ojto- tl csodálatos forradalmi szabadságharcára kell gondolnunk ha-nem arra is hogy ebben az évben hozta a hazai rendszer azt a gyil-kos aborluszrendelctet mely száz és százezer magzatot ölt meg az anyaméhben s ami elsősorban oka annak hogy a trianoni határokon belül élő magyarság létszáma ma alig haladja meg a tízmilliót És lágyrészben oka annak hogy nemcsak a gyarapodás reményeit kel-lett eltemetnünk hanem tanúi lehetünk a nemzet lassú fogyatkozásá-nak: az utóbbi hónapokban többen haltak meg Magyarországon mint ahány csecsemő a világra jött s a természetes szaporodás mínuszba fordult Mert kevés a szülőképes korban lévő nő: az abortuszörület évei éppen azokat a korosztályokat tizedelték meg melyek ma lennének a családalapítás illetve a gyermekszülés időszakában Az emigráció sajtója a hatvanas években és a hetvenes évek ele-jén minden alkalmai megragadott hogy az abortuszrendcici népirtó voltara felhívja a figyelmet és rámutasson a rendszer súlyos felelős-ségére Nagyrészbcn ennek a másfél évtizeden át folyó sajtókampány-nak tudható be hogy otthon is egyre többen bírálták a művi vetélés korlátlan engedélyezését mire a kormány — a közvélemény nyomá-sára — kénytelen volt 1973-ba- n módosítani a lerlicsségmegszakitás szociális és orvosi feltételeit Mindezt joggal könyvelte cl eredmény-ként a szabadföldi magyarság Most újabb eredményre mutathatunk rá Egyenlőre igen szerény inkább csak reménysugár de a jelenlegi helyzetben az is valami Az emigrációs sajtó az abortuszrendclcl módosítása óta sem szűnt meg hangoztatni azl a véleményét hogy a születések csökkenése előbb-utób- b tragédiához fog vezetni s azl valamilyen módon meg kell állí-la- ni Ennek éveken át nem voll visszhangja Magyarországon: a nép-szaporulat kérdése a tabuk közé számított azzal a sajtó nem foglal-kozott arról senkisem beszélt ennek következtében a magyar tár-sadalom széles körei teljes tájékozatlanságban éltek Néhány szak-ember — pld Fekete Gyula szociológus — feszegette ugyan a problé-mát de tanulmányaik nem jutottak cl a nagyközönséghez ügy tűnt a rendszer számára olyannyira kinos a kérdés hogy annak létezéséi cl akarja titkolni a közvélemény elött Ezt a taktikát azonban nem lehetett sokáig folytatni A szabadföldi magyar újságok cikkei hazai olvasók elé is kerültek és mind többen hallották meg az emigráció vészkiáltásait Amikor pedig egy éve után az angol kormányfő további inzultusokat volt kénytelen végighallgatni mint: a Wcstminstcri Zsebmetsző" ráadásul Dcn-ni- s Skinner a Munkáspárt egyik képviselője azt is meg-kockáztatta hogy „Thatcher gazdaságpoliti-kája jóval több kárt oko-zott Angliának mint a né-met vezérkar a II világ-háború folyamán" Valóban amikor That-cher átveltc a kormány ve-zetését a munkanélküliek száma Angliában mindössze 13 millió voll — ami 5"p-na- k felelt meg Jelenleg ez a szám 127%-r- a kúszott összehasonlításul: az Eu-rópai Közös Piac összesí-tett munkanélküli mutató-száma a tíz tagállam át-lagát véve 8!)°o Az Egyesült Államokban ez az adat 89% mig Kana-da egymillió munkanélkü-lije 86%-na- k felel mcgT Eric Varlcy a Munkás-párt alkalmazásügyi szószó-lója így jellemezte a tragi-kus helyzetet: — „Félévszázada nem élt meg Anglia ennél gyá-szosabb napot" A I1AIG— GROMIKO CSÚCSTALÁLKOZÓ Marathoni hosszúságú-nak bizonyult Alexander Haig USA és Anti rej Gromi-k- o szovjet külügyminiszte-rek genfi lcszerelésügyi megbeszélése mert 4 óra helyett teljes nyolc órát vett igénybe Más lapra tartozik azon-ban hogy milyen eredmény re jutott a két külügyminisz-ter mert attól függően hogy melyik kommünikét olvassuk a vélemények homlokegyenest eltérőek Haig szerint a lengyel válság kérdését kétoldali vi-ta követte azonban a TASZSZ hivatalos szov-jet hírszolgáltatási iroda közleménye a leghatáro-zottabb hangon cáfolta azt hogy a lengyel helyzet' megtárgyalásának kérdé- - se egyáltalán szőnyegre került volna íme a TASZSZ-cáfol- at szö-vege: „Az amerikai tárgyaló-fél abbeli kísérleteit hogy a Lengyel Népköztársaság-ban történt eseményeket megtárgyalják Gromiko külügyminiszter elutasítot-ta azzal érvelve hogy a kérdés összeférhetetlen és az a szuverén államok bel-ügyeibe való beavatkozás-nak számítana" — Folytatás a 2 oldalon — Lapzárta James Dozicr USA leg-magasabb rangú NATO tá-bornoka —akit az olaszor-szági „Vörös Brigád" 1981 december 16-á- n elrabolt s kivégzésével fenyegetőzött — az olasz rendőrség Patin-ában megtalálta és kiszaba-dította öt Vörös Brigád-fogvalart- ót letartoztatott „ügy kell cselekednünk hogy megmaradjunk" megalakult a Magyar Életért Mozgalom hogy tervszerűen hozzálás-son a népesedési helyzetről tájékoztató anyag hazajultatásához már lehetetlen voll tovább sunyítani Kezdtek cikkek megjelenni a kérdés-ről lapokban és folyóiratokban de a jég igazán akkor tört meg ami-kor 1981 júniusában a Magyar Tudományos Akadémia és a Központi Statisztikai Hivatal közös konferenciát hirdetett meg a népesedési kérdésről A' konferencia meglepő nyíltsággal tárta föl a részleteket és mindez áramütés erejével halott Végre bekövetkezett az amire az emigráció már évek sora óta törekedett: a magyarországi közvéle-mény is ráébredt a nemzetei fenyegető veszélyre! A hazai sajtó számára is egyszerre fontos témává váll a népese-dési helyzet s ez az a reménysugár mely biztatóan iiatol ál az eddigi sötétségen Mert ha nem is várhatunk ettől valamiféle fordulatot már maga az a lény hogy a kértlés fölött vitáznak előrelépést jelent az eddigi némasághoz képest És vitáznak: ha csak egyetlen foly-óirat az Élet és Irodalom legutóbbi számait lapozzuk át már abban is annyi hozzászólási olvashatunk hogy azl lehet mondani: a kérdést minden szemszögből megvilágították azok akik erre a Icgillctékescb-bc- k Elmondja véleményét a statisztikus az író az orvos a demográ-fus és megszólal több gyakorló családapa és családanya is S vala-mennyiük soraiból árad az érzelmi fütöltseg: mintha zsilip szakadt volna át és régen érlelődő gondolatokat vallhalnának meg amikről nem lehet nem szabad tovább hallgatni ! A sort Varga Domokos terjedelmes írása nyitotta meg melyet Népesedési gondok" címmel a folyóirat november 14-- i és 21-- i száma közölt két részletben (A szerkesztőség vitaindítónak szánta az írást mely — mint a szerkesztő bevezetője megjegyzi — léniát -- kényes érint") Ezt aztán hétről-hétr- e számos újabb tanulmány és cikk követte melyeknek — ilyen vagy olyan okból — mind érdemes figye-lmet szentelni De hadd maradjunk egyelőre a kiindulásnál és emeljük ki Varga Domokos Írásából a legfontosabb részeket: kimásolom a megrázó cikk első kél bekezdéséi mert ebben a pár sorban — mini lepároll só a kiszárított tengerfenéken — ott az egész gyötrő problé-ma a maga töménységében és sivárságában „Kezdjük a nyers tényekkel — olvassuk — azzal hogy az orszá-gos születésszámok a 70-c- s évek derekán átmenetileg emelkedtek — Folytatás az 5 oldalon — Az elfinnesedés útja üzletekkel van kikövezve írta Frey András Sztálinhoz sokak szerint Molotov állt legközelebb s neki tulajdonítják a mondást hogy akié Berlin azé Németország s akié Németország azé Európa" Az amerikaiak és oroszok politikai érzékét is 'ki lehet ol-vasni abból hogy a berlini kérdést hogyan kezelték Amikor civileknek van több katonai eszük Amikor a háború vége felé' Eisenho wert az angolok figyelmeztették jó lenne Berlint az oroszok otlaérkczéss előtt elfog-lalni Eiscnhowcr elhárította a tanácsot Berlinnek nincs katonai jelentősége mond-ta a hadvezér akinek katonai pályája fő-parancsn-oki megbízatásáig mindig csak író-asztalok és irodai székek közt folydogált A civil Sztálin és a civil Molotov bez-zeg vigyázott hogy Berlin az ö kezükre kerüljön A négyhatalmi (amerikai— an gol— -- francia— orosz) megállapodások vilá-gos megsértésével a szovjet Kelet-Berlin- t Kelcl-Némct- oi siághoz csatolta s Berlin máskülönben is az orosz erőszakosságnak és a nyugat pipogyaságának volt állandó színhelye Hogy ennek csak legszomorúbb példáit említsük 191849-be- n a Nyugat-Berlin- i orosz blokádot a nyugat ahelyett hogy gya-logsággal áttörte volna repülőgépekkel gyáván megkerülte Hasonló meghunyászkodással fogadták a berlini falat is Minthogy az orosz-megszáll- ta Kelet- - Berlinből könnyű volt átsétálni Nyugat-Berlinb- e a keleteurópai szovjctbirodalmat az a veszély fenyegette hogy Kelet-Németorsz- ág lassan elnéptelenedik és a többi csatlós állam is elveszti munkaerejének nagyrészét Ennek állta ú'jál az 1961-be- n emelt berlini fal amit a szovjclkormánylól aláirt szerződések alapján a nyugat egy-szerűen eltakaríthatott volna Ezt sem tet-ték meg Ez mind tudott dolog de senki sem beszél róla Arról sem hogy az oroszok Kelet- - s Nyugat-Németorszá- g közti gazda-sági csatornákon át fejik a nyugatot s ilyen ellenőrizhetetlen szállítmányoknak köszönhetik hogy a Szovjetunió fegyverke-zési ipara nyugati technológiákhoz „jó kemény" márkák milliárdjaihoz olcsó köl-csöiiökhöz-hitelck-hez jut amiknek nagy ré-széért nyugati kormányok vállalják a ke-zességet Ez azt jelenti hogy ha az üzlet sike-rül a haszon a vállalkozóké és a bankoké Ha nem sikerül a kárt a nyugati adófize-tők zsebéből fedezik Orosz—nemei kereskedelmi alagút Ennek a rendszernek 1958-ba- n vetették meg az alapját amikor megalakult a kö-zöspiacnak (hivatalosan Európai Gazdasá-gi Közösségnek) nevezett nyugateurópai vámunió Akkor ugyanis a nyugatnémet kormány kikötötte hogy a Kelet-Németországb- ól Nyugat-Németország- ba szállított áruk vámmentesek legyenek vagyis hogy nem ugyan kimondva de gyakorlatilag Kelet-Né-metország s rajta át bizonyos fokig maga a Szovjetunió is részesüljön a közös-pia- c előjogaiból Az akkori bonni kormány élen álló ke-rcszlény-dcmokr-alák azért nyitották meg ezt a Kelet-Németországh- oz vezető keres kedelmi alagutat mert azt remélték hogy iá a kél német államot közös gazdasági érkeringés köti össze akkor alkataimul-'á- n könnyebb lesz a kél államot' a szabad-ság jegyében egyesíteni A helyzet azonban egy idő óla kezd : visszájára fordulni A bonni kormány ve zctését szocialisták vetlek át akik nci kapitalista hanem szocialista egyesülés: akarnak Nem úgy hogy a szabad Nyugat Németország vonzza magához a kommunif ta Kelet-Németország- ot hanem ellenkező leg: úgy hogy a nyugatnémetek közeledje-lek a keletnémet rendszerhez így értik a nyugatnémet szociáldemok-rata párt balszárnyán azt a jelszót hogy "Wandcl durch Annaclicrung" vagyis „kö-zeledjünk hogy átliasoiiulhassunk" a détentc jegyében a Szovjelnió árnyékában Ez ma még csak tervezgetés S nem is biztos hogy a német nép sokáig fogja né-mán s tétlenül tűrni hogy a nyugatnémet köztársaságot a szocialisták az orosz sín-párra tolják át Hitler óta nem volt ilyen szép egyetértés De az erre való készülődés már ví-gan folyik Hitler óta nem uralkodott olyan szép összhang a bankok a gyárosok és a kinevezett szakszervezeti főnökök közölt mint amennyire ma értenek egyet a sza-badon választott szakszervezeti vezetők az ipari nagytőkével és a pénzemberekkel ab-ban hogy a szovjetvilágot gazdagiló és erősítő nyugati üzletek és kölcsönök ügye fontosabb mint a nyugati országok kato-nai biztonsága és politikai szabadsága Ez az egyik erő ami Nyugat-Németország- ot a Szovjetunió felé tereli úgy hogy joggal lehet azt mondani hogy az clfinnc-sclé- s útja üzletekkel van kikövezve A másik ilyen tényező a szocialisták és a fiatalok Amerika-ellene- s gyülölcle Azoké a szocialistáké akiket csak egy orosz megszállás tudna kijózanítani a szov-jetrendszerbe vetett marxista illúziókból És azoké a fiataloké akik azt hiszik a történelem akkor indult meg amikor ők kezdtek csüngeni a televízión és akik oly tudatlanok hogy Hitler bűneit is Rooscvcll nyakába varrják Sztálin bűneiről meg nem is hallottak Hogy a szocialista babonákat és az oroszokra való felnézést kik oltották belé-jük a háború után idegen megszállóktól kiválogatott tanítók s az egyetemekre be-települt baloldali propagantlisták--c és mennyire járult ehhez hozzá hogy a szü-lők a nácizmus szégyenével egvütl a né-met múltnak erényekben gazdag korsza-kairól is hallgattak az más lapra tartozik Mindenesetre tény hogy a nyugatnémet közeiéinek oly nagy részét jellemzi a szocialista jelszavakban v-- Uó reménykedés az oroszoktól való félelem és az ameri-kaiakból való kiábrándulás hogy a német műveltség és nemzeti öntudat hagyomá-nyainak folytatói alig mernek megszólalni Gondoljunk például Strauss-r- a aki a német jobboldal vezére jelenleg bajor mi-niszterelnök s minden komoly ember elis-meri hogy Európa legjobb politikai elméi közé tartozik Ha öt nem halljuk mennydö-rögni és tiltakozni Európa és a német ügy elárulása ellen annak csak egy magyará-zata lehel Az hogy a nép lúl nagy réf:zc került a „haladó" propaganda bűvkörébe 50 amerikai nagyobb veszély mint 90000 orosz Ez lehet az oka annak is hogy egy idő óta még a tisztességes és okos Schniiilt kancellár sem száll szembe a szociálde-mokrata párt balszárnyával Ezt a ífémel közhangulatot panaszolta fel McCloy az amerikai közéletnek és dip-lomáciának talán legtekintélyesebb nacy üregje" amikor nemrég találkozóit Schmidt kancellárral Washingtonban a német nagykövetsé-gen vacsoráztak együtt Schmidt aki jobb szeret igazat mint nem-igaz- at mondani szemmellálhatóan küzdölt a lelkiismereté-vel és zavartan szabadkozott hogy az Amc-rika-ellcncfS- Bg nem harapódzott cl Nyugat-Németországb- an annyira mint ahogy so-kan mondják Erre szólalt meg a közismerten német barát McCloy Elmondta hogy december elején Nyugat-Berlinbe- n járt s ott vannak akiket jobban aggaszt 5'J amerikainak 'ízalvatlorban mint 90000 orosznak Afga-íisztánb- an való jelenléte McCloy figyelmeztette a kancellárt a 'émelcknek Amerikától való távolodása irra vezethet hogy Amerika is eltávolod-nék Nyugat-Németországt- ól McCloy nem ért egyel azokkal akik az amerikai csapatoknak Nyugat-Németországb- ól való kivonásával fenyeget ödznek De politikai bizalomra és anyagi áldozatok-ra célozva nekiszegezte Schmidt kancellár-nak a kérdési hogy ki előlegezett a néme-teknek annyit mint Amerika? A vacsora egyik résztvevője ezt is el-mondta még: (Folytatás a negyedik oldalon)
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, February 06, 1982 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1982-02-06 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad2000612 |
Description
Title | 000061 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | ' ' " HUNGÁRIÁN LIFE 110 Nem sokaság hanem Lélek s szabad nép tesz uu csuda dolgokat LírgMl Indepcnilcnt MAGYAR ELET Canadian Weelly BERZSENYI in lie Hungárián Langiuge Vol 35 6 XXXV évfolyam 6 szám 1902 február 6 szombat Ára: 50 cent Egyre több nyugati kompárt ítéli el a Kremlét a lengyel katonadiktatúra miatt Hz európai ko ázadása Mo Újabb kubai válság fenyeget? # Csehszlovákiában jelentős áremelések során a dohánynemiiek a rizs és a szeszesitalok árát 40%-a- l inig a hús árát 27°-'o-a-l emelték — Mikhail Szuszlov a Szovjetunió föidcológiisa (meg nem nevezett) szívbetegség következtében elhunyt Jurij Andropov a KGB titkos rendőrség főnöke ugyancsak elveszlet-t- c jobbkezet: helyettese örökre eltávozott c földi világból — II János Pál Pápa Őszentsége nyolc napra tervezett afrikai körútja során 30 szentbeszédet mond a különböző államok hivőseregei előtt — Etiópia újabb offenzívát indított az eritreai tartomány szakadár lázadói ellen — A perui hatalmas áradások során 5000 ember vált hajléktalanná 600 ember eltűnt: a Chontayacu folyó partvidé-kén az árvíz 16 települést egyszerűen letörölt a térképről — Indiában 50 ember halt meg egy vonat-összeütköz- és következtében — Algériában egy teher-- és személyvonat karambolja során száz ember maradt halva a roncsok között — A bostoni repülőszerencsétlenség során — amikoris a személyszállító jet az öböl vizébe vesztette cl gép orr-szelvén- yét — kiderült hogy — az előzetes jelentésekkel ellentétben — a szerencsétlenség két halálos áldozatot követelt — San Salvador főváros környékén gerillák támadták az ország legnagyobb repülőterét ahonnan az Egyesült Államok által küldött 14 "Hucy" mintájú helikopterek szállnak fel — El Salvadorban március 28-á- n választásokat tar-tanak és a gerillák vezére máris fogadkozik hogy vérontás és bombázások révén iparkodnak majd meghiúsítani a szavazást AZ EURÓPAI KOMMUNISTA PARTOK LÁZADÁSA MOSZKVA ELLEN Enrico Berlingucr az olasz kommunista párt ve-zére aki egymillió -- hétszázezer taggal Európa egyik legnagyobb kommunista pártjának számit ilyen íe-sújló-an nyilatkozott a szov-jet marxizmus létjogosult-ságáról amikor a lengyel ügyet érintette: — „Egy történelmi sza-kasz véget ért: az Októ-beri (szovjet) Forradalom hajtóereje megszűnt energiája végleg kime-rült" Santiago Carillo a spa-nyol kommunista párt vezé-re ennél tovább ment ami-kor a katonadiktatúra miatt jgy bírálta a Kreml urait: STIRLING GYÖRGY: r-- a „— Abszolút történelmi eltévelyedés durva ellentét-ben a szocializmus marxiz mus és leninizmus igazi lé-nyegével! " A párizsi Institnt d'Élu-dc- s Politiqnes egyik tapasz-talt keleti szakértője igy ele-mezte az' eurÓkommúnista pártvezérek nyilatkozatait: — „Átlépték azt a ha-tárt ahonnan már nincs visszatérés!" Berlingucr érdekes mó-don népszerű fogalmazás-ban vetette fel a szovjet mintájú marxizmus létjogo-sultságának kérdését a há-romnapos Központi Bizott-sági gyűlés plénuma elölt: — „Vajon hány olasz munkás napszámos vá-gyakozik olyan politikai rendszerre olyan gazda-sági berendezésre és tár-sadalmi életre amely a Hárommillió munkanélküli Angliában! Szovjetunióban és a többi kclcteurópai államokban mcghonosult? ügy vélem ha erre vonatkozóan refe-rendumot (szavazást) tar-tanánk akkor csak el-enyésző kisebbség lenne az eredmény" -- V A fi Ebben Berlingucrrcl tel-jesen egyetértünk MARGAHET THATCHER A „WESTMINSTEW ZSEBMETSZÖ" Az angol parlamenti el-lenzék Margaret Thatcher angol miniszterelnökasszony lemondását követelte ami-kor a munkanélküli statisz-tikák azt mutatták hogy több mint hárommillió em-ber maradt munka nélkül! A sértő jelzők és „Mond-jon le!" kiáltások kórusa Ha leírjuk: 1956 nemcsak a magyar nép szovjet tankokkal vérbe-l'ojto- tl csodálatos forradalmi szabadságharcára kell gondolnunk ha-nem arra is hogy ebben az évben hozta a hazai rendszer azt a gyil-kos aborluszrendelctet mely száz és százezer magzatot ölt meg az anyaméhben s ami elsősorban oka annak hogy a trianoni határokon belül élő magyarság létszáma ma alig haladja meg a tízmilliót És lágyrészben oka annak hogy nemcsak a gyarapodás reményeit kel-lett eltemetnünk hanem tanúi lehetünk a nemzet lassú fogyatkozásá-nak: az utóbbi hónapokban többen haltak meg Magyarországon mint ahány csecsemő a világra jött s a természetes szaporodás mínuszba fordult Mert kevés a szülőképes korban lévő nő: az abortuszörület évei éppen azokat a korosztályokat tizedelték meg melyek ma lennének a családalapítás illetve a gyermekszülés időszakában Az emigráció sajtója a hatvanas években és a hetvenes évek ele-jén minden alkalmai megragadott hogy az abortuszrendcici népirtó voltara felhívja a figyelmet és rámutasson a rendszer súlyos felelős-ségére Nagyrészbcn ennek a másfél évtizeden át folyó sajtókampány-nak tudható be hogy otthon is egyre többen bírálták a művi vetélés korlátlan engedélyezését mire a kormány — a közvélemény nyomá-sára — kénytelen volt 1973-ba- n módosítani a lerlicsségmegszakitás szociális és orvosi feltételeit Mindezt joggal könyvelte cl eredmény-ként a szabadföldi magyarság Most újabb eredményre mutathatunk rá Egyenlőre igen szerény inkább csak reménysugár de a jelenlegi helyzetben az is valami Az emigrációs sajtó az abortuszrendclcl módosítása óta sem szűnt meg hangoztatni azl a véleményét hogy a születések csökkenése előbb-utób- b tragédiához fog vezetni s azl valamilyen módon meg kell állí-la- ni Ennek éveken át nem voll visszhangja Magyarországon: a nép-szaporulat kérdése a tabuk közé számított azzal a sajtó nem foglal-kozott arról senkisem beszélt ennek következtében a magyar tár-sadalom széles körei teljes tájékozatlanságban éltek Néhány szak-ember — pld Fekete Gyula szociológus — feszegette ugyan a problé-mát de tanulmányaik nem jutottak cl a nagyközönséghez ügy tűnt a rendszer számára olyannyira kinos a kérdés hogy annak létezéséi cl akarja titkolni a közvélemény elött Ezt a taktikát azonban nem lehetett sokáig folytatni A szabadföldi magyar újságok cikkei hazai olvasók elé is kerültek és mind többen hallották meg az emigráció vészkiáltásait Amikor pedig egy éve után az angol kormányfő további inzultusokat volt kénytelen végighallgatni mint: a Wcstminstcri Zsebmetsző" ráadásul Dcn-ni- s Skinner a Munkáspárt egyik képviselője azt is meg-kockáztatta hogy „Thatcher gazdaságpoliti-kája jóval több kárt oko-zott Angliának mint a né-met vezérkar a II világ-háború folyamán" Valóban amikor That-cher átveltc a kormány ve-zetését a munkanélküliek száma Angliában mindössze 13 millió voll — ami 5"p-na- k felelt meg Jelenleg ez a szám 127%-r- a kúszott összehasonlításul: az Eu-rópai Közös Piac összesí-tett munkanélküli mutató-száma a tíz tagállam át-lagát véve 8!)°o Az Egyesült Államokban ez az adat 89% mig Kana-da egymillió munkanélkü-lije 86%-na- k felel mcgT Eric Varlcy a Munkás-párt alkalmazásügyi szószó-lója így jellemezte a tragi-kus helyzetet: — „Félévszázada nem élt meg Anglia ennél gyá-szosabb napot" A I1AIG— GROMIKO CSÚCSTALÁLKOZÓ Marathoni hosszúságú-nak bizonyult Alexander Haig USA és Anti rej Gromi-k- o szovjet külügyminiszte-rek genfi lcszerelésügyi megbeszélése mert 4 óra helyett teljes nyolc órát vett igénybe Más lapra tartozik azon-ban hogy milyen eredmény re jutott a két külügyminisz-ter mert attól függően hogy melyik kommünikét olvassuk a vélemények homlokegyenest eltérőek Haig szerint a lengyel válság kérdését kétoldali vi-ta követte azonban a TASZSZ hivatalos szov-jet hírszolgáltatási iroda közleménye a leghatáro-zottabb hangon cáfolta azt hogy a lengyel helyzet' megtárgyalásának kérdé- - se egyáltalán szőnyegre került volna íme a TASZSZ-cáfol- at szö-vege: „Az amerikai tárgyaló-fél abbeli kísérleteit hogy a Lengyel Népköztársaság-ban történt eseményeket megtárgyalják Gromiko külügyminiszter elutasítot-ta azzal érvelve hogy a kérdés összeférhetetlen és az a szuverén államok bel-ügyeibe való beavatkozás-nak számítana" — Folytatás a 2 oldalon — Lapzárta James Dozicr USA leg-magasabb rangú NATO tá-bornoka —akit az olaszor-szági „Vörös Brigád" 1981 december 16-á- n elrabolt s kivégzésével fenyegetőzött — az olasz rendőrség Patin-ában megtalálta és kiszaba-dította öt Vörös Brigád-fogvalart- ót letartoztatott „ügy kell cselekednünk hogy megmaradjunk" megalakult a Magyar Életért Mozgalom hogy tervszerűen hozzálás-son a népesedési helyzetről tájékoztató anyag hazajultatásához már lehetetlen voll tovább sunyítani Kezdtek cikkek megjelenni a kérdés-ről lapokban és folyóiratokban de a jég igazán akkor tört meg ami-kor 1981 júniusában a Magyar Tudományos Akadémia és a Központi Statisztikai Hivatal közös konferenciát hirdetett meg a népesedési kérdésről A' konferencia meglepő nyíltsággal tárta föl a részleteket és mindez áramütés erejével halott Végre bekövetkezett az amire az emigráció már évek sora óta törekedett: a magyarországi közvéle-mény is ráébredt a nemzetei fenyegető veszélyre! A hazai sajtó számára is egyszerre fontos témává váll a népese-dési helyzet s ez az a reménysugár mely biztatóan iiatol ál az eddigi sötétségen Mert ha nem is várhatunk ettől valamiféle fordulatot már maga az a lény hogy a kértlés fölött vitáznak előrelépést jelent az eddigi némasághoz képest És vitáznak: ha csak egyetlen foly-óirat az Élet és Irodalom legutóbbi számait lapozzuk át már abban is annyi hozzászólási olvashatunk hogy azl lehet mondani: a kérdést minden szemszögből megvilágították azok akik erre a Icgillctékescb-bc- k Elmondja véleményét a statisztikus az író az orvos a demográ-fus és megszólal több gyakorló családapa és családanya is S vala-mennyiük soraiból árad az érzelmi fütöltseg: mintha zsilip szakadt volna át és régen érlelődő gondolatokat vallhalnának meg amikről nem lehet nem szabad tovább hallgatni ! A sort Varga Domokos terjedelmes írása nyitotta meg melyet Népesedési gondok" címmel a folyóirat november 14-- i és 21-- i száma közölt két részletben (A szerkesztőség vitaindítónak szánta az írást mely — mint a szerkesztő bevezetője megjegyzi — léniát -- kényes érint") Ezt aztán hétről-hétr- e számos újabb tanulmány és cikk követte melyeknek — ilyen vagy olyan okból — mind érdemes figye-lmet szentelni De hadd maradjunk egyelőre a kiindulásnál és emeljük ki Varga Domokos Írásából a legfontosabb részeket: kimásolom a megrázó cikk első kél bekezdéséi mert ebben a pár sorban — mini lepároll só a kiszárított tengerfenéken — ott az egész gyötrő problé-ma a maga töménységében és sivárságában „Kezdjük a nyers tényekkel — olvassuk — azzal hogy az orszá-gos születésszámok a 70-c- s évek derekán átmenetileg emelkedtek — Folytatás az 5 oldalon — Az elfinnesedés útja üzletekkel van kikövezve írta Frey András Sztálinhoz sokak szerint Molotov állt legközelebb s neki tulajdonítják a mondást hogy akié Berlin azé Németország s akié Németország azé Európa" Az amerikaiak és oroszok politikai érzékét is 'ki lehet ol-vasni abból hogy a berlini kérdést hogyan kezelték Amikor civileknek van több katonai eszük Amikor a háború vége felé' Eisenho wert az angolok figyelmeztették jó lenne Berlint az oroszok otlaérkczéss előtt elfog-lalni Eiscnhowcr elhárította a tanácsot Berlinnek nincs katonai jelentősége mond-ta a hadvezér akinek katonai pályája fő-parancsn-oki megbízatásáig mindig csak író-asztalok és irodai székek közt folydogált A civil Sztálin és a civil Molotov bez-zeg vigyázott hogy Berlin az ö kezükre kerüljön A négyhatalmi (amerikai— an gol— -- francia— orosz) megállapodások vilá-gos megsértésével a szovjet Kelet-Berlin- t Kelcl-Némct- oi siághoz csatolta s Berlin máskülönben is az orosz erőszakosságnak és a nyugat pipogyaságának volt állandó színhelye Hogy ennek csak legszomorúbb példáit említsük 191849-be- n a Nyugat-Berlin- i orosz blokádot a nyugat ahelyett hogy gya-logsággal áttörte volna repülőgépekkel gyáván megkerülte Hasonló meghunyászkodással fogadták a berlini falat is Minthogy az orosz-megszáll- ta Kelet- - Berlinből könnyű volt átsétálni Nyugat-Berlinb- e a keleteurópai szovjctbirodalmat az a veszély fenyegette hogy Kelet-Németorsz- ág lassan elnéptelenedik és a többi csatlós állam is elveszti munkaerejének nagyrészét Ennek állta ú'jál az 1961-be- n emelt berlini fal amit a szovjclkormánylól aláirt szerződések alapján a nyugat egy-szerűen eltakaríthatott volna Ezt sem tet-ték meg Ez mind tudott dolog de senki sem beszél róla Arról sem hogy az oroszok Kelet- - s Nyugat-Németorszá- g közti gazda-sági csatornákon át fejik a nyugatot s ilyen ellenőrizhetetlen szállítmányoknak köszönhetik hogy a Szovjetunió fegyverke-zési ipara nyugati technológiákhoz „jó kemény" márkák milliárdjaihoz olcsó köl-csöiiökhöz-hitelck-hez jut amiknek nagy ré-széért nyugati kormányok vállalják a ke-zességet Ez azt jelenti hogy ha az üzlet sike-rül a haszon a vállalkozóké és a bankoké Ha nem sikerül a kárt a nyugati adófize-tők zsebéből fedezik Orosz—nemei kereskedelmi alagút Ennek a rendszernek 1958-ba- n vetették meg az alapját amikor megalakult a kö-zöspiacnak (hivatalosan Európai Gazdasá-gi Közösségnek) nevezett nyugateurópai vámunió Akkor ugyanis a nyugatnémet kormány kikötötte hogy a Kelet-Németországb- ól Nyugat-Németország- ba szállított áruk vámmentesek legyenek vagyis hogy nem ugyan kimondva de gyakorlatilag Kelet-Né-metország s rajta át bizonyos fokig maga a Szovjetunió is részesüljön a közös-pia- c előjogaiból Az akkori bonni kormány élen álló ke-rcszlény-dcmokr-alák azért nyitották meg ezt a Kelet-Németországh- oz vezető keres kedelmi alagutat mert azt remélték hogy iá a kél német államot közös gazdasági érkeringés köti össze akkor alkataimul-'á- n könnyebb lesz a kél államot' a szabad-ság jegyében egyesíteni A helyzet azonban egy idő óla kezd : visszájára fordulni A bonni kormány ve zctését szocialisták vetlek át akik nci kapitalista hanem szocialista egyesülés: akarnak Nem úgy hogy a szabad Nyugat Németország vonzza magához a kommunif ta Kelet-Németország- ot hanem ellenkező leg: úgy hogy a nyugatnémetek közeledje-lek a keletnémet rendszerhez így értik a nyugatnémet szociáldemok-rata párt balszárnyán azt a jelszót hogy "Wandcl durch Annaclicrung" vagyis „kö-zeledjünk hogy átliasoiiulhassunk" a détentc jegyében a Szovjelnió árnyékában Ez ma még csak tervezgetés S nem is biztos hogy a német nép sokáig fogja né-mán s tétlenül tűrni hogy a nyugatnémet köztársaságot a szocialisták az orosz sín-párra tolják át Hitler óta nem volt ilyen szép egyetértés De az erre való készülődés már ví-gan folyik Hitler óta nem uralkodott olyan szép összhang a bankok a gyárosok és a kinevezett szakszervezeti főnökök közölt mint amennyire ma értenek egyet a sza-badon választott szakszervezeti vezetők az ipari nagytőkével és a pénzemberekkel ab-ban hogy a szovjetvilágot gazdagiló és erősítő nyugati üzletek és kölcsönök ügye fontosabb mint a nyugati országok kato-nai biztonsága és politikai szabadsága Ez az egyik erő ami Nyugat-Németország- ot a Szovjetunió felé tereli úgy hogy joggal lehet azt mondani hogy az clfinnc-sclé- s útja üzletekkel van kikövezve A másik ilyen tényező a szocialisták és a fiatalok Amerika-ellene- s gyülölcle Azoké a szocialistáké akiket csak egy orosz megszállás tudna kijózanítani a szov-jetrendszerbe vetett marxista illúziókból És azoké a fiataloké akik azt hiszik a történelem akkor indult meg amikor ők kezdtek csüngeni a televízión és akik oly tudatlanok hogy Hitler bűneit is Rooscvcll nyakába varrják Sztálin bűneiről meg nem is hallottak Hogy a szocialista babonákat és az oroszokra való felnézést kik oltották belé-jük a háború után idegen megszállóktól kiválogatott tanítók s az egyetemekre be-települt baloldali propagantlisták--c és mennyire járult ehhez hozzá hogy a szü-lők a nácizmus szégyenével egvütl a né-met múltnak erényekben gazdag korsza-kairól is hallgattak az más lapra tartozik Mindenesetre tény hogy a nyugatnémet közeiéinek oly nagy részét jellemzi a szocialista jelszavakban v-- Uó reménykedés az oroszoktól való félelem és az ameri-kaiakból való kiábrándulás hogy a német műveltség és nemzeti öntudat hagyomá-nyainak folytatói alig mernek megszólalni Gondoljunk például Strauss-r- a aki a német jobboldal vezére jelenleg bajor mi-niszterelnök s minden komoly ember elis-meri hogy Európa legjobb politikai elméi közé tartozik Ha öt nem halljuk mennydö-rögni és tiltakozni Európa és a német ügy elárulása ellen annak csak egy magyará-zata lehel Az hogy a nép lúl nagy réf:zc került a „haladó" propaganda bűvkörébe 50 amerikai nagyobb veszély mint 90000 orosz Ez lehet az oka annak is hogy egy idő óta még a tisztességes és okos Schniiilt kancellár sem száll szembe a szociálde-mokrata párt balszárnyával Ezt a ífémel közhangulatot panaszolta fel McCloy az amerikai közéletnek és dip-lomáciának talán legtekintélyesebb nacy üregje" amikor nemrég találkozóit Schmidt kancellárral Washingtonban a német nagykövetsé-gen vacsoráztak együtt Schmidt aki jobb szeret igazat mint nem-igaz- at mondani szemmellálhatóan küzdölt a lelkiismereté-vel és zavartan szabadkozott hogy az Amc-rika-ellcncfS- Bg nem harapódzott cl Nyugat-Németországb- an annyira mint ahogy so-kan mondják Erre szólalt meg a közismerten német barát McCloy Elmondta hogy december elején Nyugat-Berlinbe- n járt s ott vannak akiket jobban aggaszt 5'J amerikainak 'ízalvatlorban mint 90000 orosznak Afga-íisztánb- an való jelenléte McCloy figyelmeztette a kancellárt a 'émelcknek Amerikától való távolodása irra vezethet hogy Amerika is eltávolod-nék Nyugat-Németországt- ól McCloy nem ért egyel azokkal akik az amerikai csapatoknak Nyugat-Németországb- ól való kivonásával fenyeget ödznek De politikai bizalomra és anyagi áldozatok-ra célozva nekiszegezte Schmidt kancellár-nak a kérdési hogy ki előlegezett a néme-teknek annyit mint Amerika? A vacsora egyik résztvevője ezt is el-mondta még: (Folytatás a negyedik oldalon) |
Tags
Comments
Post a Comment for 000061