Magyar Elet, June 17, 1989

              I
1
HUNGÁRIÁN LIFE Nm tokait
I ' I
tndt
imbadwtptm
dóitokat R ÍMrgeAJaieptaieA B
mzram MAGYAR ELET B
iimhummi'w
GuailUnl'ecUy
nnmy
I
Vol 42 24 jXLII évfolyam 24 szám 1989 június 17 szombat Ára- - 75 cent
Üzbég—tádzsik zendülés — sortűzzel
a föld a Szov
mozlim vallású terii
A Nyugat felelőssége Kínáért A Szolidaritás nemet mond a koalíciónak
Nguyen Van Thieu Dél-Vietna- m volt államelnöke Kanadába kíván költözni —
Christer Petterson nem ismerte be bűnösségét hogy ő gyilkolta ivolna meg
Olof Palme svéd miniszterelnököl — Benazir Bhutto pakisztáni miniszterelnök
hivatalos látogatáson az Egyesült Államokban tartózkodik — A kelet-európai- ak
nélkülözik a vallásszabadságot nyilatkoztatta ki II János Pál pápa helsinki-- i
látogatása alkalmából — Jugoszlávia megengedi hogy független politikai cso-portok
versenyezzenek az uralkodó kommunista párttal mint azt a horvát par-lament
elnöke kijelentette — Az amerikai Louisiana állambeli tornádó két em-bert
megölt — Mintegy háromszáz politikai emigráns tért vissza Angolából
Namíbiába a dél-afrik- ai elnök által aláírt amnesztia értelmében — A megvá-lasztott
argentin elnök Carlos Ménem december helyett valószínűleg már
augusztusban átveszi liivatalál — Három fehér zimbabweit 40—40 évi börtönre
ítéltek engedély nélküli fegyvertartásért és az Afrikai Nemzeti Kongresszus
épülete ellen intézett bombamerényletért — Alfredo Cesar Contra vezető visz-szaté- rt
Nicaraguába és részt vesz a következő évi választáson — Franciaor-szág
ez évben már a negyedik nukleáris bombáját robbantotta fel Francia-Polinéziába- n
az új-zéla- ndi kormány jelentése szerint — Alfredo Cristiani az újon-nan
beiktatott salvadori elnök fő tanácsadóját meggyilkolták — Nyugat-Németországb- an
a lakosság nagy lelkesedéssel fogadta az odalátogató Gorbacsov
szovjet elnököt — A szovjet KGB vizsgálja az olajvezeték-robbaná- st mely
lángaborított két személyvonatot és mintegy ötszáz személy halálát okozta — Izrael az egyetlen a nyugati demokráciákban ahol a zsidóknak nincs biztosítva
a vallásszabadság oka ennek az ortodoxok erőszakoskodása — Fekete dél-afrikai-ak
tiltakoznak hogy az egyik „független" fekete országhoz csatolják őket — Földcsuszamlás elsöpöri egy szri-Iank- ai falut
A GYŐZELMES
„SZOLIDARITÁS"
NEMET MOND
A KOALÍCIÓNAK
Mint már jelentettük
Lengyelország országos vá
lasztásán elsöprő győzelmet
arató Szolidaritás elutasítot-ta
az uralkodó kommunista
párt ajánlatát egy kormány
koalíció alakítására Szolida
ritás 70—80 százalékos győ-zelmet
aratott
A páratlan az hogy egy
kommunista állam szabad
választást tart több párt
részvételével az azt megelő-ző
kimagaslóan becsületes
választási hadjárattal és a
végén igen jelentős becsüle-tes
szavazatszámlálással
Jaruzelszki tábornok kormá-nyának
nem volt egyéb vá
Iasztása mint becsületesnek
lenni
Stirling György:
A lengyelség a közömbös-ség
a cinizmus és komor
megvetés csendes szava
zásával a kormányt már
régen egy kiégett iircs
vázzá silányítolta amilyen
sors ma a kínai kormány
ra vár
A történelem azt bizonyít-ja
hogy a lengyelek mindig
a két szélsőség az anarchia
és a tekinlélyuralom közölt
manővereztek azonban a jú-nius
4- -i választáson igazi de-mokratákként
viselkedtek a
kormányt elfedő törvényes
ség függönyét foszlányokká
tépték megverve valameny
nyii 35 főnyi az országos
listán szereplő ellenzék nél
küü jelöltjét beleértve
Mieczyslaw (Rakowski mi
niszterelnököt is megtagad-va
tőlük a megválasztásuk
hoz szükséges legalább ötven
százalékos szavazati többsé-get
A Szolidaritást népi meg-mozdulásbői
széles polili
kai erővé alakították át
azzal 'hogy egy kivételé-vel
valamennyi 'jelöltjét
beválasztották a Szejmbe
és a szenátusba visszauta-sítva
a szélsőséges az ult
ra-nacional- ista és jobbolda-li
jelöltek valamennyiét
Ehhez hasonló csak a hú-szas
években történt Len-gyelországb- an
amikor is
nyers kísérletet tettek a de
mokráciával
A Szolidaritás győzelmé
vel sebezhető helyzetbe ke
rült mert bár tagjait egye
síti az anli-kommunizm- us
heve azonban személyes po-litikai
rokonszenveik a sza-bad
piacgazdálkodástól a
neo-marxis- ta szocializmusig
Feledékeny emberek
Hogy egyeseknek milyen vastag bör van a képén! Legutóbo a
köpönyegforgatókról elmélkedtem ezeken a hasábokon egy-k- ét példá-val
illusztrálva milyen könnyedén változtatják némelyek a véleményü-ket:
tegnap még Kádárnak hajbókoltak ma — a véreskezű áruló bu-kása
után — pedig a reformokért lelkesednek Ezek a rövidtávú köpö-nyegforgatok
Mert vannak hosszútávúak is és egeszén 56-i- g segédke-zet
nyújtottak neki a magyar nép megkinzásában s akkor „ábrándultak
ki" a kommunizmusból hogy azóta úgy viselkedjenek mintha sohase
tolták volna a párt1 szekerét soha nem fújták volna tele tüdőből az
Internacionálét
Mindez arról jutott eszembe hogy a minap kitűnő vezércikket ol-vastam
az egyik európai magyar folyóiratban Szerzője szivemből
szólt amikor 1946-t- ól sorolta el Rákosiék aljasságait a Kisgazdapárt
széttrancsirozásálól a különböző összeesküvés] pereken át a 47-e- s kék-cédul- ás
választásokig illetve az azt követő Fordulat Éve pörölycsapá-saiig
amelyek szétzúzták az ellenzéki frontot a szociáldemokrata pár-tot
és az egész keresztény Magyarországot s végső aktusként a börtön
mélyére taszították Mindszenty József hercegprímást a nemzet utolsó
reménységét
A bukott rendszer örökösei
Mondom mindezt avatott tollal és a belső átélés őszinte felháboro-dásával
vetíti elénk a rangos nyugateurópai magyar folyóirat szerkesz
tője és ahogy sorraveszi a „bukott rendszer" bűnlajslromát (a kifeje-zést
a Hercegprímás '55 november 3-- i beszédéből kölcsönöztem de ma
már kiterjeszthetjük azt a „bukott rendszer örököseire" Kádárokra
is hiszen nyilvánvaló hogy ők is megbuktak akár elődeik Rákosiék)
egyszóval sötét bűnöknek sorozatát annak mélységes elítélésében nem
lehel egyel nem érteni vele Az embernek olvasás közben ökölbe szorul
a keze és a Mindenhatóhoz fohászkodik: nem bosszúért mert kereszténye-k-
vagyunk de jogos törvényes és megérdemelt büntetésért amit
senkinek se szabad elkerülnie aki a felsorolt vétkeket elkövette népünk
és bitünk ellen:
b u m
és az anti-klerikalizmus- tól a
szenvedélyes katolicizmusig
terjednek A gazdasági ér-dek
is megosztja őket mint
az árrögzítés melyet a v-d- éki
Szolidaritás parasztjai
támogatnak ellenben az ipa
ri Szolidaritás munkásai el-leneznek
mert ennek ők fi-zetik
meg az árát
A NYUGATI HATALMAK
FELELŐSSÉGE
Az a megrázkódtatás és el-borza-dás
amit a bejdzsmgi
Tienanmen tér tüntető diák-jainak
a lemészárlása vál
tott ki nyugati körökben fel
kell hogy ébressze a lelkiis-meretüket
hogy legalább
részben felelősek a történte
kért
Már hogy lennének felelő-sek
hiszen a 27 jhadsereg
tankjai és géppuskái nem
a Nyugaton készültek
Hallgatólagosan azonban
felelősek mert gyilkosok
közt cinkos aki néma!
Amíg a csapatok meg nem
mozdultak egyetlen nyuga-ti
szóvivő se ejtett ki egyet-len
figyelmeztető szól se a
polgárjog ellentúó
kínai kormány felé
A kínai kormánynak bár
mely a polgárjogok ellen el-követett
merénylete) mint
sajtócenzura disszidensek
bebörtönzése utazáskorláto
zás a Nyugat abszolút majd
nem áldásos hallgatásával
találkozott A legutolsó télen
a katonaság bevetése Tibet
ben némi tiltakozást váltott
ki nyugati körökben azon-ban
csak hangfogóval Kína
éveken keresztül szállította a
fegyvereket a gyilkos Khmer
Rouge gerilláknak Kambod-zsában
a Nyugat legkisebb
aggodalma nélkül
A kulturális forradalom
alatt Mao Zcdong volt a
nyugati értelmiség hőse
Maó zubbony viselése a
radikális divat teteje volt
Mindez a Nyugatnak a kí-nai
kultúra feltételezett ma-gasabbrendüség- ébe
vetett
hitében gyökerezik ami ed-dig
nem nyert bizonyítást
Az egykori nagyszerű kínai
civilizáció kb ezer esztendő
vei ezelőtt egy művészetileg
és intellektuálisan meddő
bürokráciába torkollott A
kínai tehetségnek hogy va-lóra
váltsa önmagát ki kel
lett vándorolnia innen ered
a külföldi kínaiakban a bő-séges
vállalkozó kedv
Ez az állandó elnézés és
megbocsátás Kína iránt
maga az erkölcsi relativi-tás
A Nyugat az ellensé-gének
az ellenségét a ba-rátjának
tekintette ritkán
kérdezve meg hogy vajon
ez a szövetséges nem el-lenséges-
e a saját értékei-nek
Ezért van a Nyugat
belebonyolódva a Tienan
men téri mészárlásba Még
akkor is ha most döbbe
netesnek rettentőnek és
undorítónak tartja azon-ban
ezzel még nem teszi
meg nem történtté a mo
rális relativizmusát és an-nak
következményeit i
ZENDÜLÉSEK
SZOVJET-ÜZBÉ- G
VÁROSOKBAN
Szovjet jelentések szerint
a hadsereg visszanyerte az
ellenőrzést Üzbegisztán vá-rosai
fölölt ahol eddig száz
haláleset történt azonban
moszkvai muszlim források-ból
nyert értesülés szerint a
— Folytatás a 2 oldalon —
Az átmázolt ál-szabadságh-arcos
A dolognak csak egyetlen szépséghibája van Az? hogy aki a múlt
kommunista bűneit feltáró cikket irta maga is vezető pártkorifeus
volt azokban az években és teljes erővel püfölte a vörös propaganda
nagydobját: dicsőítette Rákosit és gyalázta a „reakciót" halált üvöl-tött
a „fasisztákra" és gazdáikra a nyugati imperialistákra (Akiknek
vendégszeretetét élvezi immár több mint három évtizede ) Csak
közvetlenül '56 előtt nyill ki a szeme és „tért meg" olyannyira hogy
súlyos büntetést mérlek rá addigi gazdái: kizárták a pártból! De vala-hogy
ezt is túlélte és — feledve múltját — a forradalom után az addig
lepocskondiázott Nyugatra szökött hogy azóta itt játssza a makulátlan
tógájú szabadságharcost
Az uszítás tengernyi skriblerhada
Hogy az emberek milyen feledékenyek! És milyen vastag bőr van
a képükön! Hogy nem érzik annak visszásságát: valaki pálcát tör
egy kor cselekedetei fölött holott ő maga is részese volt azoknak De
legalább erkölcsi bátorságot mutatna az illető hogy egy mellékmondat-tal
utalna arra: megbánta amit akkor írt és tett
De ne legyünk kicsinyesek ne firtassuk a részleteket — veszem
kölcsön a fent emiitett vezércikk első sorát — például azt hogy 1952-be- n
a koreai háború idején ilyen szöveggel tudósította lapját a Sza-bad
Népet az illető: „Az égre kiáltanak az amerikai bűnök: rettenetes
bosszút kell állni ezekért a galádságokért!" Ne firtassuk azt se hogy
Spellman bíborost „reverendás gyilkosnak" titulálta De egyáltalán ne
firtassuk a múltat ne menjünk bele a témába mert annyi mocsok
vetődnék felszínre hogy elöntene mindent Hiszen nemcsak egy-k- ét
ember akkori uszításáról vörös propagandájáról kellene akkor meg-emlékezni
hanem seregnyi — múltját ma megtagadó — közszereplőé-ről
i
(Folytatása a 4 oldalon)
Jsebbsé
Eger látképe a várból
„És nemzetközivé lesz holnapra a vi
lág! " fújják immár sok-so- k évtizede a
kommunisták mindenfelé de csak nem
akar valóraválni ez a lenini álom A husza-dik
század legvégére most már a vakok
számára is világossá vált hogy a kommu-nizmus
minden tekintetben csődöt mordolt
és talán valamennyi be nem váltott ígérete
kozui az internacionalenak ez a verssora
mutatja leglátványosabban mennyire nem
értették az ideológia kiagyalói az emberi
lelket mennyire nem volt érzékük a gya
korlati élethez
Lenin és társai azt képzelték hogy a kü
lönböző országok munkásságai előbb-utób- b
elfeledik nemzeti hovatartozásukat 'ás vala
mifele nemzetközi összefogást hoznak létre
aminek folytatásaként majd eltűnnek a ha-tárok
a népek feladják identitásukat és a
világ egyetlen boldog egységgé alakul Ter-mészetes-en
vörös lobogó vörös csillag
alatt Ez épp olyan naivitás volt mint azt
hinni hogy meg lehet változtatni az emberi
természetei! és a jövőben senki se fog a sa
ját- - egyéni boldogulásáért gyarapodásáért
küzdeni hanem csak a közös érdekekel
nézi
A nemzeti érzések felújulása
Az élet azóta minderre rácáfolt A nem-zetköziség
reménye akkor kapta az első lé
ket amikor az első világháború nyilván-valóvá
tette: az angol a francia a német
munkás először volt angol német francia
és csak azután kommunista A bolseviki
propaganda minden igyekezete ellenérc a
különböző országok munkásságának fiai de-rekasan
verekedtek a csatatereken és ö-ldösték
a szembenállókat akik ugyancsak a
munkásosztályból jöttek így megbukott az
a kommunista szólam is hogy ez a tan ké-pes
lesz a háború rémét egyszer s minden-korra
elhárítani az emberiség feje felöl
Nem sikerült Mint annyi más som
Ahelyett hogy a világ a nemzetköziség felé
haladna a földkerekség minden zugában
inkább a nemzeti érzés felújulásának fel-erősödésének
lehetünk tanúi Kis népek
népcsoportok küzdenek a nemzeti létért ön
állóságárt kisebbségben élő' nemzetiségek
ragaszkodnak foggal-körömm- el a megma
radáshoz Ami általában sok konfliktus for
rása mert a többségi népcsoportból rilkán
vált ki megértést és az arra törekszik hogy
beolvassza asszimilálja a kisebbséget
Legyen nemzetközi
a Duna-meden- ce
A küzdelem aztán mindkét résztől éle-sedik
esetleg elfajul és a nemzeti érzés túl-hajtásak-ént
helyenként sovinizmusban je-lentkezik
De egy biztos: a "trend" semmi-képpen
sem az mintha a kölcsönös meg-értés
valamiféle jó értelemben vett nem-zetköziség
felé haladnánk Sőt Pedig a
mi kis Duna-medencénkb- en ahol annyi nép
él együtt és ahol oly nagyszámú kisebbség
kénytelen elszenvedni az „uralkodó" nép
nyomását ott nagyon jól jönne egy kis
„nemzetköziség"
Félreértés ne essék eszem ágában sincs
azt kívánni hogy erdélyi felvidíki vagy
délvidéki véreink adják fel magyarságukat
is olvadjanak be hanem valahogy az jár a
fejemben hogy a kettős járom alatt élő
magyar kisebbségeknek szót kellene érteni
az utódállamok ellenzéki demokráciát ki
vánó köreivel és közösen küzdhetnének a
Halalom ellen ÍTalán így többre mennének
iüz amolyan euen-nemzetKozis- eg lenne: a
SBUUnanamf
lenini elképzelés szerint ez a vörös csil'ag
jegyében jönne létre a másik a gyakorla-tilag
sokkal könnyebben megvalósítható pe-dig
a demokrácia a szabadság szellemében
foganhatna
„Kapaszkodás a megmaradásért"
Mindez akkor jutott eszembe amikoi
néhány nappal ezelőtt Duray Miklós előadá-sát
hallgattam Washingtonban A Csehszlo
vákiában rekedt magyarság é!ő le'kiisme-ret-e
a felvidiki magyar kisebbségek leg-erősebb
hangú szószólója feleségével együtt
egyéves ösztöndíjjal tartózkodik az Egyesült
Államokban ás sokfelé jár előadásokat tar-tani
Több magyar egyesü'et közös meghí-vására
most az amerikai fővárosba i? el-jutott
ahol a Csikós élteremben népes hall-gatóság
elölt ismertette az általa alapított
Csehszlovákiai Magyar Kisebbság Jogvédő
Bizottsága munkáját Rendkívül érdekes be
számolót hallhattunk arról hogy mi'cápp
küzd a puszta létért nyelvéért kultúrájá-ért
a felvidéki magyarság es hogy mi a
„Kapaszkodás a megmaradásért" (Csoóri
Sándor írl előszót ezzel a címmel Duray:
KUTYASZORÍTÓ című könyvéhez) es'lyci
A pozsonyi geológust tavaly ősszel Cle-velandben
ismertem meg ahol kiváló elő-adást
hallottam tőle a felvidéki magyarok
gondjairól problémáiról Legutóbb lapunk
hasábjain Könnyű László kitűnő háromré-szes
interjújából tudhattunk meg további
részleteket a csehszlovákiai kisebbsig hely-zetéről
és mindezt kiegészítette a mortani
washingtoni tájékoztatás
Együttesen többre mennénk
Miután ezekből majd' mindenki megis-merhette
a kcrdéskomplcMimot most nem
megyek részletekbe csupán egyetlen mon-datot
ragadok ki Duray Miklós előadásá-ból
ami megütötte a fülemet és a fenti röp
ke elmélkedésre késztetett Ez a mondat
pedig arról szólt hogy Duray Miklósnak na
gyón sokáig nem sikerült kapcsolatot léte-sítenie
a Charta— 77 polgárjogi mozgalom
tagjaival hogy támogatásukat elnyerje a
magyar kisebbség jogaiért folyó harcához
A Charta—77 aláíróinak egy szava se volt
a nemzetiségek elnyomásához (Csak
később 1982-be- n tort meg némileg a jég
Duray bebörtönzésekor)
A Charta—77 mozgalom számára fontos
volt hogy minél több magyar írja alá a fel-hívásunkat
de a kisebbségek kezelését
nem kifogásolták és ebben a vonatkozásban
nem bírálták a kormányt Hallom a nem-zetiségi
ellentétektől szabdalt forrongó Ju-goszláviában
is hasonló a helyzet — a vaj-dasági
magyarok ott sem tudnak hatható-san
együttműködni a központi kormányt
bíráló ellenzékiekkel — és a románoknál
sincs másképp
Romániában persze nem létezik ellen-zéki
mozgalom de itt személyes tapaszta-laira
támaszkodom Nemrégiben alkalmam
volt beszélgetni egy itteni román emigráns
sal aki nem fogyott ki Ceausescu szidal-mazásából
De amint Erdélyre az erd-l- yi
magyarok helyzetére fordítottam a szót be-szélgetőpartnerem
egyszerre megfagyott
Itt nem volt kifogásolnivalója
Sajnos úgy tűnik a nemzetköziséget
így is úgy is nehéz nyálbeütni Ahogy a
háborúban előbb voltak a katonák angolok
franciák németek mint kommunisták úgy
az utódállamok demokratái is előbb csehek
szlovákok románok szerbek és csak aztán
ellenzékiek Kár Mert együtt többre men-nénk
Pesti Péter
I