Magyar Elet, March 17, 1962

              v"
?ti!
laí JM
l
1 r
1 (
(
— - _V „ iWíwijWl'WrfSl _rlW!§-rt?tí5WTW9í5wl-?-vH--irr'- -m ~ -
I- - Ncmjokaság r
I hanem Lelek
I -- j szabad- - nép tesz
I 'csudadolgokat
I ' BERZSENYI
Vol 14 No-l- l XIVéví 11
Kép a torontói magyarok díszes márciusi ünnepélyéről Előtérben Zadubán György' vezényli a torontói magyar zenekart a nézőtér első
sorában láthatók: Jordán Emőke John Bassett lapkiadó Rotenberg alderman Kjcll Anderson a torontói magyarok norvég barátja
Pickcrsgill volt miniszter Mrs Jcnnings Phillips polgármester Mrs Bassett Mrs Phillips Yaremko miniszter (A Telegram felvétele)
&
iA KMSZ hagyományos torontói ünnepségén több mint
ezer magyar emlékezett 1848 ifjúságának küzdelmére Petőfi
napjára Az International Instituteban rendezett ünnepélyen
nagy számban jelentek meg a torontói magyarság barátai
a kanadai közélet több kiválósága Közülük sokaii üdvözö-ljék
az összegj ülteket kifejezvén megbecsülésüket a tragikus
sorsú dunamenti nemzet s a Kanadába került magyarok
Iránt
H ' 1
Az ünnepségei Dr Temes-vár- y
Gábor a Kanadai Ma-gyarok
Szövetségének elnöke
nyitotta meg s a gazdag —
túlságosan is gazdag — mű
sor a Kodály Kórus és Zene-- 1 kar által megszólaltatolt him
b 11} 'ii"4iij'iiii]íintiítrj HitíJitjriitiittEiii fiiitiií i tiitiHühbJiiimaiiJin
rr- - U37rPin17T
c áWí-S- s Í1J i! ti v3]
Szolgaságunk idejében
Minden ember csak beszélt
Mi palánk a legelsők kik
tenni mertünk a honért!
Ali emeltük föl először
a cselekvés zászlaját
Mi riasztók föl zajunkkal
Nagy álmából a hazát!
i (A márciusi ifjak)
wí SVí it ' " iit4 '
PETŐFIHEZ
Te a fellegekig emelkedtél
az ének magas szárnyain de
azért vagy nagy hogy a ma-gasban
el nem felejtkeztél a
fold népéről
Te azt mondod: nép! akarj!
és a nehézségek leomlanak
útaidból nép! nyilatkozzál! és
szavaidat meg fogják hallgat-ni
mert elmúlt a kor mely-ben
elég volt hallgatag vára-kozással
nézni idő fotyá-sá- t
s a kegyelemtől várni sor-sunk
javulását
' Te költő vagy a népsza-badság
költője!
(Vasvári Pál: Petőfihez)
_
sz
nuszok előadásával kezdődött
meg melyet
Erkel Ferenc
nagyszerfl tolmá
csolása követett
a zenemű elsőízben hangzott
el Torontóban
tii'niittM 'linii'iiniiniiiiífiiiiiiniilijjf lüiik n uifH iCiiijitJ]iiii:tiifrmJiniitrHTminHHii:iiuiji{iii K:i]irminiiiiJii'it:iiin:
M
y '
az
i
Mit kíván a nemzet
LEGYEN BÉKE SZABADSÁG ÉS EGYETÉRTÉS
1 Kívánjuk a sajtó szabadságát a cenzúra eltörlését
2 Felelős minisztériumot Buda-Peste- n
3 Évenkénti országgyűlést Pesten
4 Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási
tekintetben
5 Nemzeti őrsereget
6 Közös teherviselést
7 Ürbéri viszonyok megszüntetését
8 Esküdtszéket képviseletet egyenlőség alapján
9 Nemzeti bankot
10 A katonaság esküdjék meg az alkotmányra: a ma-gyar
katonákat ne vigyék külföldre külföldieket
vigyék cl tőlünk
11 A politikai státusfoglyok bocsájtassanak szabadon
12 Uniót Erdéllyel! ""
Petőfi
Siessünk a Pilvax kávéház-ba
hol írótársaim szoktak
összegyűlve lenni Engem fel-toltak
az asztalra hogy ol-vassam
fel Mit kíván a ma-gyar
nemzet Valami villamos
melegség állta el akkor min-den
tagomat érzem hogy
végzetes szó az amihez kez-dek
de el voltam rá szánva
ha áldozatul esem is Ki lett
mondva Utánam Petőfi ol-a-sá fel halottámasztó költe-ményét:
Talpra magyar hl a
haza! Itt az idő most vagy
soha!
(Jókai Mór: Életemből)
A li zenkél poiit
Közhatározat szerint a vá-rosházához
mentünk hogy a
tizenkét pontot magokénak
állják a polgárok Is és e-lü- nk egyesüljenek A tanács-terem
megnyílt és megtelt
a néppel először Rövid ta-nácskozás
után a polgárság
nevében aláirta a polgármes-ter
a tizenkét pontot s az
alant álló sokaságnak az ab-lakból
lemutatta Öriási kitö-rése
a lelkesedésnek!
(Petőfi naplójából)
-- i
- -
v H
a
'
a
Először Phillips polgármes-ter
köszöntötte az ünneplő-kel
John Yaremko tartomá-nyi
minisz-ter
1848 és 1956 magyar ese-ményei
előtt tisztelgett Tol-mácsolta
--líobarts miniszterel-nök
üdvözletét és az 56-o- s
eseményekre emlékezve
felolvasta azt a drámai par-lamenti
határozatot amely
1956-ba- n a meneküli" ma-gyarok
előtt megnyitotta
Kanada kapuját
A közönsége lelkesén ünnepel-te
Yaremko minisztert aki
maga is járt Bécsben a me- -
A
első
„íme a szabad sajtó első
nyomtatványa!" A nyomtató
gépet elsőnek ragadta meg
Irinyi a második nyomást Pe-tőfi
a harmadikat én tettem
vele hogy ha a mcrénjlct
szerencsétlenül üt ki minket
érjen csapás ne az ártatlan
nyomdai személyzetet így
lett kinyomtatva Magyaror-szágon
a szabad sajtónak leg-első
terméke
(Jókai: Életemből)
#
Irinyi József mutatá be
szabad ég alatt az első szülö-tteket
s a hulló esőben égből
látszott reájuk szállani a ke-resztelés
vize
(Pesti Hírlap 1848 márc17)
A
Délután két órakor a soka-ság
egy része a nemzeti mú-zeum
előtti téren gyülekezett
össze A nemzeti színű szala-gokból
rózsaalakú összeillesz-tett
kokárda a felköntösok
gomblyukaira' s kalapokra fel-tüzet- ett
E gyülekezetben a
teendők iránt intézkedő vá-lasztmány
tagjai kiáltatván
ki minden egyes nép a tet-szés
és bizalom éljenével
tiszteltetett meg A nemzeti
U(U lll IS USildlUll I
(Társalkodó 1848 márc17) I
sjr 'r HÜNGÉRIANLIFE MAGYAR
i'W'vtt'mwtimutwmwtm iLLULLLitttuuu
Kanada közéletének
ALALKOZO
Hunyadi-nyitányána- k
Halotlámaszló
költeményét
kiválóságai magyar szabadságünnepen
magyar
felolvasta
aláíraloll
állampolgársági'
szabad sajtó
terméke
múzeumnál
i _i_ Toronto 19 62
nekültek fogadására Ugyan-ilyen
szeretetteljes ovációban
részesült Pickersgill minisz-ter
aki 1956-ba- n a bevándor-lási
ügyek élén állva elévül-hetetlen
érdemekel szerzeit
a magyarság előtt Pickers-gill
miniszter meghatott sza-vakkal
emlékezett megia ma-gyar
nép megpróbáltatásairól
és kifejezte azt a reményét
hogy Magyarország számára
elkövetkezik a szabadság az
öröm'napja — Mi kanadaiak
— mondotta —
büs7kék vagyunk arra hogy
Kanada ma is legfőbb' szó-szólója
a magyar nép el-taposott
szabadságának
Az USA után Kanadában él
a legtöbb magyar szabadság-harcos
s amegváltozott világ'
helyzet-idejé- n ennek különös
jelentősége van Pickersgill
miniszter Pearson ellenzéki
vezér üdvözletét is tolmácsol-ta
M Douglas Morton képvi-selő
Fairclough bevándor-lási
miniszternő nevében
mondott szívélyes üdvözlő
szavakat
Ezután került sor John
Bassett a Telegram tulajdo-nosának
köszöntőjére A nagy
torontói lap kiadója olvasta
fel Diefenbaker miniszterel-nök
üzenetéi Az ottawai kor
mányfő elismeréssel emléke
zetl meg a magyar nép tör
ténelmi küzdelméről és üd-vözölte
az újkanadás magya-rokat
akik most rendkívüli
nagy tömegben járulnak az
illetékes halósághoz az állam-polgárság
felvételéért John
Bassett — éppenúgy mint
Phillips polgármester — a
Kodály-együtte- s himnusz-előadás- át
dicsérte meg A szép
interpretáció ifjúságának em-lékét
idézte fel — mondotta
és az
„0 Canada" befejező soraira
célozta hangsúlyozta hogy
a kanadaiak baráti közel-ségbe
jutottak azokkal akik
Budapesten álltak őrséget'
A vendégszónokok és a
közben folyó műsor után ke-rült
sor a magyar ünnepi be
fl HÉT
San Francisco Az amerikai
köztársasági párt kaliforniai
kormányzójelöltjévé válasz-totta
Richárd Nixon volt al-elnök- öti
A jelölőgyűlés elitél-te
a szélsőjobboldali szervez-kedéseket
de nem fogadta el
Nixonnak azt a javaslatát
hogy határozatban kötelezze
a republikánusokat a John
Birch társaságból való kilé-pésre
Rónia Katolikus részről tá
madják a kereszténydemokra-ta
párt és a szocialisták kö-zött
létrejött szövetséget
Tajpeí A kommunista kí-nai
haditengerészel 30 szov-jet
tengeralattjárót kapott A
légierőt modern szovjet su-gárhajtású
harcigépekkel sze-relték
fel Angliától nemrég
szállitórepülőgépeket kapott
a kínai kommunista légierő
A kínai hadsereg nartizániel- -
lege megszűnt a hadsereg
-- március 17
szédre Dr Nádas János az
Amerikai Magyar Szövetség
alelnöke már csak sűrítve ad-hatta
elő értékes gondolatait
a magyar sorsról mely ezer
éven ál hősi életet és nagyon
sokszor hősi halált is jelen-tett
Felhívta a figyelmet ar-ra
hogy Magyarország a most
formálódó új világ az Euró-pai
Egyesüli Államok tőszom-szédságába
kerül Nagyrészt
az emigráción is múlni fog
a magyar jövő további ala-kulása
ha el tudja mon-dani
Nyugaton az elnémí-- "
tott nemzet helyett hogy
init akar mit kivan a ma-gyar
nép
1848 és 1956 egyaránt pon-tokba
'foglalta igényeit Ne-küíik- 15 is megnlkell'í_állápo'd- -
nunk egymás közt ' hogy 'a
szabad világ minden táján
egyöntetűen1 követelhessük
azt amit Afrikában ma olyan
könnyen osztogatnak a nem-zeti
önállóságot s azt az alap-vető
jogunkat hogy függet-lenek
lehessünk s magyar és
magyar között ne legyen or-szághatár
A felsoroltakon kívül még
a következő kanadai szemé-lyiségek
jelentek meg a to-rontói
magyar ünnepségen:
Paul Hellyer volt honvédelmi
miniszter Andy Tompson
képviselő Mrs Bassett a Te-legram
kiadójának hitvese
Miss Charity Grant az emig-rációs
hivatal összekötőié
Mrs Jennings az I 0 D el-nöknője
León Kossar a Tele-gram
munkatársa D Roten-berg
városi képviselő Dr
Brion torontói ügyvéd és
Kirschbaum professzor az
emigráns szlovákok egyik &
zetője
A torontói nemzeti ünnep
műsorán a következők szere
peltek: Jánossy Margit Tóví
zy Irén Vadas Ildikó Kovács
Antal Palotai István Veszp
rémi László a Cser-tetstvé-re-k
a Bihari táncegyüttes
valamint a Kodály Férfikórus
és Zenekar Zadubán György
vezetésével
szervezete ma már korszerű-nek
tekinthető Repülőgép-gyártás
és rakétagyártás
nincs kommunista Kínában
legfeljebb arról lehet szó
hogy az évtized végén takti-kai
atomfegyverek gyártásá-ra
kerül sor — közli egy ösz-szefoglalójá-ban
az AP iroda
Washington Az Egyesült
Államok április végére ter-vezi
a légköri alomkísérletek
íijrakezdését a csendesőceáni
Johnston sziget mellett Ha-waii
és a Bikini szigetek (a
korábbi kísérletek színhelye)
között A kísérleteket a Toint
Task Force B elnevezésű pa-rancsnokság
irányítja a brit
Karácsony szigetről
Fokváros A repülés törté-netének
eddig legsúlyosabb
szerencsétlensége történi Dél-Afrikáb- an
Egy Európába tar-tó
személyszállító gép lezu
hant és 111 személy éleiét
vesztelte
HÍREIBŐL
i íiíw'JwwM1iiwrf+ BIMMMBIMBHWMs t-i-jj-w--
wsSíi?ífW c vfti e i #u i
uitmimtW'Aim
Newyorki
washingtoni
amikor ön-magukat
gúnyolták azt az
anekdotát idéztek amely a
század végén történi meg
Egy németnyelvű néplap a
Neues Pester Journal mun-katársa
egyszer a szokottnál
később ment le vacsorázni a
kávéházi törzsasztalhoz mert
aznap jött a híre egy orosz
pogromnak Erről Irt cikket
és a cárt támadta Barátai a
cikk felől faggatták és akkor
mondta kissé túlzott önbiza-lommal
ami azután szállóigé-vé
vált: Der Zar wird sich
kratzen
Hogy Miklós cárra másnap
reggel milyen mérv benyo-mást
tett a „zsornál" vezér-cikke
nem tudjuk De abban
az időben a magyar sajtó még
részét alkotta valaminek egy
társadalomnak és államnak s
ez tényező (vagy ahogy ak-kor
mondták: tettekkel" té-nyező)
volt a világban Az
emigráns újságíró mögött
azonban nem áll semmi Ha
tehát mi szólunk hozzá a vi-lágpolitika
kérdéseihez az
egy másik ugyancsaki sokat
emlegetett cikkre emlékeztei
amely' egy szolnoki lapban je-lent
meg és amelynek írója
„óva intette Angliát"
Ezért jött most kapóra ez
a New York Times vezércikk
amely végre kimondja ami-ről
emigránsok nem szeret-nek
(hangosan beszélni Neve-zetesen
hogy a szabad világ
hajójának a kapitánya jobb
szeret beszédeket mondani
mint cselekedni
A hajó halad ugyan de
magától halad Szerencsére a
haió erős és a sziklák mésszel
vánhak"" EzbTráTcH'Tjpfinőí
mussai tóit ei ugyoKosiroa-na- k
mint Mikszáth csizmadi
ája — ha eddig stimmelt ez
után is stimmel
A New York Times fájlal-ja
hogy a kapitányból hiány-zik
az elhatározó képesség
amikor a következőkel mond
ja:
Kennedy jelentőségét nem
beszédeinek irodalmi nívó-ján
hanem azon fogják le
mérni mennyire tudja az
országot a beszédeiben ki
tűzött célok megvalósításá
ra bírni A közvélemény-kutatá- s
eredményei azt mu-tatják
hogy a nép1 lelke-sedik
az elnökért ő azon-ban
sajátságos módon ide-genkedik
attól hogy ezt a
népszerűséget a kormány-program
merészebb pont-jainak
megvalósítása érde-kében
latbavesse Épp ez a
magatartás a dolgoktól va-ló
távolmaradás volt az
ami miatt az 1960-a- s elnök-választás
idején Kennedy
bírálta Eiscnhower kormá-nyát
Kennedy azt ígérte
hogy nem marad távol a
kongresszusi csatatértől és
hogy vállalni fogja a hely-színi
parancsnok szerepét
a törvényjavaslatokért va-ló
küzdelemben Még
a Kcnncdyt lelkesen csodá-ló
szakszervezetek is kez-dik
már bírálni őt azért
hogy „túlságosan hiányzik
belőle a bátorság" a mun- -
kanélküliság leküzdésében
A New York Times ezután
felsorolja Kennedv program-jának
legfontosabb pontjait
amelyek sorra elakadtak A
lap szerint Kennedynek ez a
„defetista" magatartása még
a vámcsökkentésre való fel-hatalmazást
is veszélyezteti
pedig erre az Eevesült Álla-moknak
szükségük lesz ha
együtt' akarnak működni az
európai közös piaccal
Nem először történik hogy
Kennedy akaratereiét illető
en KeteiyeK nynvanumaK
meg De eddig csak ellenzéki
oldalról jött ez a kritika nem
a Kennedyt szívvel-lélekk- el
támogató nagy lapok részé-ről
UGYANAKKOR a NmeáwsikYcoikr-k
ke is elgondolkoztatja az em-bert
Ez három nappal a bur-mai
katonai puccs után író-dott
Ebben Róbert Trumbull
elmondja hogy a tábornokok
45 nolitikust tartóztattak le
'az elnököt a níiniszlerelnö- -
j
írta Frey András
köt a nagy pártok' vezetőit és
két miniszter kivételével az
egész kabinetet (Másnap a
Burmától elszakadni akaró
legnagyobb nemzeti kisebb-ségnek
a rshan-okna- k három
vezetőjét is lakat alá tették)
A főcím szerint „Sokan szí-vesen
látják hogy Ne Win
tábornok átvette a hatalmat"
Maga a cikk pedig annyi el-nézéssel
beszél a katonai dik-tatúra
visszaállításáról hogy
arra kell gondolni vájjon
ugyanilyen megértéssel írnán-ak-
e ha egy európai ország-ban
dugták volna börtönbe a
katonák a kormányt és a pár-tok
vezéreit Az ember lelki
szemeivel szinte látja milyen
dörgedelmes cikkek jelenné-nek
meg a militarista re-akcióról
Igaz hogy a burmai
tábornokok talán nem is re-akciósok
hiszen a Reuter-irod- a
május 5-- i jelentése szerint
a katonai kormányt a kom-munistákkal
együtt masírozó
Neiweti Egységfront támo-gatja
Különben is q u o d 1 1 c e t
az ázsiaiaknak non 1 i c e t
az európaiaknak Amikor Sir
Roy Welensky a Középafri-kai
Federáció miniszterelnö-ke
kcjelenti hogy ha Észak-iodézi- a
néger vezetés alé ke-rülne
és el akarna szakadni
a federációtól ezt fegyverrel
is meg kellene akadályozni
akkor Welensky'az angol 're-akció
és az európai (nem ke
let-- hanem a nyugateurópai)
kolonializmus és imperializ-mus
megtestesítője
Ha viszont ázsiaiak börtö-nözne- k
be egy parlamenti vá-lasztáson
-- alapul éwalkotmá-nyo- s'
kormányt'" azért hogy
az' önkormányzatot követelő
shan nemzetiségű területet'
katonai diktatúrával kénysze-rítsék
a federációban való
megmaradásra akkor az nem
reakció az nem kolonializ-mus
és nem imperializmus
SAJTÓ azonban nem tük-röz
mindent Washington
ban például azt beszélik hogy
az amerikai kormánvnak az
orosz-kína- i ellentétről való
véleménye lényeges változá-son
ment át
Azelőtt csak annyi jelentő-séget
tulajdonítottak a Moszk-va
és Peking közti nézetelté-résnek
hogy ez lovat adhat
a Kremlben azok alá akik
nem tartják elég erélyesnek
Hruscsov külső politikáját Az
a washingtoni áramlat amely
Oroszországgal való megegye-zésre
törekszik tudvalévően
azzal érvel hogy Hruscsov
jobb mini bárki aki utána
jöhetne tehát minél több bel-ső
nehézséggel küzd annál
inkább meg kell könnyíteni
a helyzetét nyugati engedmé-nyekkel
Amíg a külvilág szerint
Hruscsovnak csak a mezőgaz-dasági
válság és a szovjetve-zetö- k
közti vita okozott ne-hézséget
és amíg az orosz-kína- i
viszályt nem vették túl
komolyan addig az amerikai-oios- z
megegyezést kereső
áramlat Washingtonban nem
talált hatékony ellenállási a
Egy idő óta' azonban az orosz-kínai
kérdést meglehetősen
súlyosnak tartják és azt gon-dolják
hogy ez előbb-utób- b
korlátozhatja a Szovjetunió
akciószabadságál akár azon a
réven hogy a Pekinggel való
ellentét a szovjetkormány fi-gyelmét
túlságosan lekötné
akár pedig úgy hogy a kínai
nyomús Moszkvát olyan lé-pésekre
késztetné amikre az
oroszok különben nem hatá-roznák
el magukat Amióta
Washingtonban effajta lehe-tőségeket
mérlegelnek töb-bet
hallani azokról akik na
TIBETI ÜZENET
Tibet legázolásának har-madik
évfordulója alkal-mából
a dalai láma segít-séget
kért népének Az in-diai
emigrációban élő ti-beti
főpap megállapította:
Indiában Szikkimben Ne-pálban
és Bhutánban élő
mintegy 70000 tibeti me-nekült
sorsa igen nehéz
I-í- S" —
#:
í
' A
Lkjw laJepMaJsst
ia tbc Hnogtriaa Lugugk
Ara: II tud
tllVJVvIi
pletykák
gyobb erélyt szeretnének be-levinni
az amerikai külpoli-tikába
- 1"
A KÉRDÉS az hol lehetne ezt az erélyt érvényesí-teni?
Minthogy Laoszban tés Vi-etnamban
a kínaiak aránylag
könnyen keresztezhetnek egy
az övéktől esetleg eltérő
orosz politikát az atomfegy-verek
gyártása terén pedig
Amerika sem Hruscsowal
sem pedig utódaival nem tud-na
megegyezést találni csak
két kérdés marad amiről tár-gyalni
lehet Az egyik a fegy-verkezés
korlátozása a má-sik
Berlin "3
Washingtonban úgy látják
hogy ha egyáltalán lehet el-ső
lépést tenni a Hadikészull-sé- g
korlátozása felét r
egy középeíirópai ellenőrzési
rendszer kidolgozása lenne
Washingtonban és Londonban
legalább is az eszmecserére
való hailam rnonr"pir" "~t
azonban Bonn és Párizs ellen-zi
És a szovjettömb washing-toni
követségeiről állítólag
olyan hírek szivárognak ki
hogy Moszkvában felemás érz-éssel
tekintenek Közép-Európ- a
semlegesítésének kérdésé-re
Minden ilyenfajta egyez-mény
azzal járna hogy a nyu-gat
jogilag elismerné a'kelet-európ- ai
statusquót Ugyanak-kor
azonban' olyan folyamat
előtt is megnyílnék az út
amely Ulbricht lába alatt
még jobbari aláaknázhatná
talajt és ezzel egyidejűen Go-mulk- át
erősíthetné Ezzel a
feltételezett orosz aggodalom-mal
érdekes egvbeveínl azt
az ugyancsakellehőfízheteí-le- n
washingtojűvfiIrtaméI)'
szerint Tito "egyáltalán nem
örülne ha Kelét-Németország- ot
Lengyelországot Cseh
szlovákiái és Magyarországot
elkülönítenék a szovjetblokk
többi részétől akár csak a ha-di
késziiltsér ellenőrzésének
szempontjából
rERLIT illetően Washing-- D
tonban nem várnak gyors
megoldást Talán annak a dél-amerikai
diplomatának 'lesz
iga'i aki szerint a berlini
kérdés maidnem negyedfél
esztendeié húzódik és lehet
hogy még sok-so- k évig fog-nak
róla vitatkozni Ew so-káig
húzódó megoldatlanság
pedig lassanként de facto
megoldássá válik főleg ha
egyik fél sem remélhet ellen- -
engedményt amiért érdemes]
lenne áldozatot hoznia I
A szögel alighanem az"á'
filadelfial biztosítási ügynök"
találta a fején akivel a was-hingtoni
vonat étkezőjében
kerültünk egy asztalhoz Ö
csak annyil mondott hogy ha
a berlini fal megmarpd akkor
voltakéoDen nincs is miről
tárgyalni
KÜLÖNBEN is megnyug-- i
tató beszélgetés volt Mint
ahoEry azok az újságok elol-vasása
és a politikai pletykák
washingtoni zuhanya után
mindig üdítő magának az
amerikai néünek a" beszédjét
hallgatni Akár az emberi
tisztesség alapvető kérdései-ről
akár gvakorlati politiká-ról
van sző 'a köznép rend-szerint
rátapint 'a lényegre
így például nem a sajtó
nem a televízió nem a' politi-kusok
hanem a közönség em-lékezett
vissza rá hogy' a
moszkvai főtárgyaláson (nyil-vános
vallomásának most
csnk a politikai részére gon-dolunk)
Povyers fölösleges -- és
megalázkodó módon verte
bűnbánóan a mellét Es ami-ko- r
Harriman Laoszban a
kommunistákkal való koalíci-ót
akarja rátukmálni minden-kire
az ehhez fűzött remé-nyeket
megint csak nem a
kö7élet sztárjai hanem a kis-epiber- ek tartják illúziónak
Ha nem túl sokat torzítanak
az elébe tárt tényéken az
amerikai ember el szokott
igazodni a hírek sűrűjében
és különbséget tud tenni jel-szavak
és Amerika érdekei
kÖ7Ött
Igazán itt volna már az ide-je
hogy valaki feltalálja a
demokráciát
(Washington március)
sv
E£í '
W