000463 |
Previous | 1 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
m A gulyás-komiminizDi- us alkonya ? v r Üj zászló Pekingben A MÓR MEGTETTE KÖTELESSÉGÉT Jólinformált budapesti kö-rökre hivatkozva a Reuters hírügynökség tudósítója je-lentette hogy Kádár János a Magyar Szocialista (Kom-munista) Munkás Párt feje lemondásra készül A Reu-ters hírügynökség tudósítója megjegyzi hogy Kádár már régen le akart mondani A pesti bennfentesek szerint Kádár egészségi okokra hi-vatkozik Mindez arra mutat hogy a novemberben tartan-dó pártkongresszuson való-színűleg megint megváltozik a párt vezetősége s a magyar nép változatlanul a moszko-vitá- k egy újabb csoportját lesz kénytelent kiszolgálni Mindenesetre Kádár János vasárnap még a' Ferihegyi re pülőtéren fogadta Leonid Brezsnyev szovjet pártve-zért aki háromnapos látoga-tásra Jugoszláviából Magyar-urszágr- a utazott BUDAPEST OKTÓBER ELŐTT At Reuters egy másik je-lentése árról számol be hogy a budapesti kommunista kormány 'az Egyesült Álla-jno- k szerveit a nyugati or-szágokban való kémkedéssel vádolta Naményi Géza a Minisztertanács propaganda osztályának vezetője sajtó-konferenciát tartott ahol ki-jelénte- tte hogy az USA ügy-nökhálózatot készülj felépí-teni =~ Magyarországon keresztül a szovjet határig majd ' hozzátette- - hogy az USA Nyugat-Németországb- an és Franciaországban is "kémkedik " A Magyar Sajtó Házában tartott kon-ferencián több magyar is megjelent akik állították hogy az amerikaiak kémke-désre akarták őket "beszer-vezni" Naményi kiállítást tartott az állítólagos ameri-kai "dokumentumokból" Amerika-ellene- s propagan-dával Jugoszláviában központ-jában: szövetségese békeajánlat középpontjába visszanyerte független-ségét H HABORÜ BÉKE hónap multán miután Johnson fel-ajánlotta kommunistáknak a"'feltételnélküli béketárgya lások" megkezdését amerikai ENSZ küldött újabb békeoffenzí-vát indított három pontból álló javaslatot terjesztett az ENSZ elé: Észak-Vietna- m bombá zásának csökkentése 2 az amerikai csapatok 3 Viet Cong-na- k tárgyalásokba való bevonása A kommunista volt: Hanoj te hogy az USA az ENSZ-e- t használja „béke-cirkusz- " po minden nélkül elutasította javaslatot míg Peking AHThHújabbHVHH Nagyot fordult a világ Nem csak a vietnami háború és Anglia hatalmának hanyatlása hanem főleg annak következtében hogy Kína és Francia-ország politikája megváltozott Peking nyíltan szembefordult Moszkvával tz a Szovjetunió eddigi legnagyobb kudarca De Gaulle pedig olyan ütra tért az egész euró-pai helyzet leromlására vezethet Annyit könnyű s felszínen látható tünetekből Is kiolvasni hogy de Gaulle szeretné Franciaországot újra nagyhatalommá tenni Hosszú évekig ugy lát-szott hogy ezt a ma már elérhetetlen célt az egyet-len lehetséges módon akarja megközelíteni Ugy hogy előmozdítja a nyugateiirőpal országok tö-mörülését Ez ugyanis az Egyesült Államokkal és a Szovjetunióval egyenrangú tényezővé tenné Nyu-gateurőp- át amelynek külpolitikájára földrajzi helyzetükkel és diplomáciai talentumukkal a fran-ciák gyakorolnák a legnagyobb befolyást Egy Intézményesített nyugateurópai összefo-gás — vagy legalább a közös piac országainak külkereskedelmi és külpolitikai együttműködése — két tudna megoldani Először hogy Nyugateurópa katonailag is a maga lábára álljon és hogy az amerikai és orosz fegyverkezést atom és főleg a rakéták terén) utóiérhesse Másodszor pedig igy tudná magát függetleníteni Amerikától és így indulhatna el a német kérdés megoldása felé is -- Hogy a németektől való félelem mennyire őszinte és mennyire csak a politika eszköze nehéz megállapítani De valószínű hogy ha Nyugatnémetországot be lehetne — akár csak laza konfederáciőval — egy nyugateu-rópai Integrációba akkor nemzetközi téren a né-metek csak a többi tagállammal együtt tudnának és diplomáciailag fellépni es így a tő-lük "való félelem elülne s a németellenes is hitelét vesztené Belátható időn belül csak így lehet megkísé-relni Németország és egyesítését ezt az utat vágta el de Gaulle amikor megakadályozta hogy a kozos piac igazgatását önállóbbá tegyék s hogy a nyugateurópai integrálódás megindulhas- - Ez a francia politika önmagában még csak egy kikerülhetetlen folyamat lelassítását jelentette vol-na Ezt azonban de Gaulle azzal hogy olyan mérget kevert az európai pohárba amely a német s vele az európai kérdés rendezését még jobban megnehezíti Itt most arra a színházra gondolunk hogy az Idén de Gaulle majdnem ugyanazokkal a sza-vakkal udvarolt az orosz népnek mint ahogy nyu-satnémetorsz- ági körútján 1962 ben a németeknek w a Léke A héten két budapesti hír járta be a világot: az egyik Kádár ál-lítólagos lemondásával a másik pedig a szokásos foglalkozik Tito bírósága elítélte Mihajlo Mihajlov írót aki ellenzéki magazint akart kiadni Ázsiában Peking áll az érdeklődés legutolsó is elhagyta Amerikában az ENSZ közgyűlése előtt újabb amerikai látott napvilágot Afrikában a Kongó került az érdeklődés amikor nacionalisták a kinshasai por-tugál konzulátust Dominika teljes VAGY ? Tizennyolc elnök a Arthur Goldberg Goldberg 1 visszavo-nása és a a válasz a szo kásos kijelentet a rondjául Moszkva teketória a hisztérikus amenka-- lényegesen amely feladatot (az németellenes illeszteni katonailag propa-ganda Európa S megtetézte nem "érdekes" feldúlták ellenes tot indított A kommunisták még most sem akarnak bé-két B DOMINIKA DEMOKRATIKUS " ÜTŐN Mialatt a dominikai kép-viselőház szeptember 21-- ét a nemzeti függetlenség napjá-vá nyilvánította és a Univer-sit- y of Santo Domingo udva-rán a 17 hónapja félárbócon A Az „Amerika" című orosz nyelven megjelenő és a árusított amerikai magazin 10 évfor-dulója alkalmával Johnson elnök felhívást intézett a szovjet néphez a béke ügyé-ben Ludwlg Erhard nyugat-néme- t kancellár a hét elején tárgyal ' " - '- -7-"1- Az angol —rhodéziai tár-gyalások megszakadtak Her-bert Bowden az államkö-zösség minisztere Salisbury-bő- l visszautazott Londonba Johnson elnök október kö-zepén a Fülöp szigetekre uta-zik ahol Marcos elnökkel a vietnami háború kérdéseiről értekezik fii! üNíirJfl Dominika útján Közép-Amerikába- n propaganda-hadiára-- HÍREIBŐL Washingtonban' John-'són"elnükkeI- Vr HrtHHrki hízelgett Elvégre Moszkvában de Gaulle Bonn korrekt szövetségeseként beszélt A németek felé nem" tagadta hogy az Odera-Neiss- e vonalat végle-ges német lengyel határnak tekinti S az oroszok-nak is megmondta hogy Keletnémetországgal nem veszi fel a diplomáciai kapcsolatot és hogy a né-metek egyesülésére való igényét jogosnak tartja Az európai és a német kérdés megoldását de Gaulle nem Moszkvában hanem Bonnban aknázta alá Mégpedig azzal hogy a íiancla Herrenvolk felsőbbrendűsége jogán a németeket egy aláren-delt segédnep állapotában akarja tartani Hitlert nem lehetett volna hatalomra juttatni ha az első világháború után a németeket nem szé-gyenít- ik meg a versaillesi békeszerződéssel A má-sodik világháború sokkal Jobban megtöltő lelki-leg is a németeket ahhoz hogy még egyszer ha-sonló kalandba lehessen őket belesodorni Mégis tanácsos szem előtt tartani a történelem tanítá-sát hogy egy nagy népet nem szabad sokáig tul nagy megalázásnak alávetni Ha ezt nyílt ellenség teszi Inkább el lehet vi-selni Ha az oroszok és lengyelek akarják őket az atomtól vagyis a fegyverkezési egyenjogúságtól megfosztani az nem üti szíven ókét De ha ezt de Gaulle teszi aki magát a szövet ségesüknek és Európa patrónusának mondja az mélyre megy A nemetek persze tudják hogy Amerika épp úgy nem akar nekik modern fegyvereket adni s épp ugy nem akar a német egyesítés érdekében ál-dozatot hozni mint Franciaország vagy akár a Szovjetunió A különbség csak az — es morális valamint politikai szempontból ez a döntő — hogy Amerika a nemetek önérzetének kímélése kedvé-ért hajlandó legalább arra a tessek-lásse- k enged-ményre hogy európai szövetségesei mellett a né-met szakértők véleményét Is meghallgassa arról hogy ha Európában háború törne ki akkor az ame-rikai rakétákkal milyen stratégiai pontokat kelle-ne célba venni De Gaulle azonban ebből a is ki akarja zárni a németeket s ezt még az orruk alá dörgöli Sőt odáig megy hogy a NATOból ki-vont francia csapatokat nem szövetségesként ha-nem a "győző" Jogán akarja német területen hagy-ni v - lengő zászlót újra felhúzták] az úgynevezett 4 Inter-Amerca- n Peace For-c- e utolsó katonája elhagy-ta a Dominikai Köztársa-ság területét Az ország demokratikusai megválasztott elnöke Bala-gu- er három hónapja vezeti az országot a jelek szerint sikeresen A sok' különböző amerikai állam katonái meg- tették kötelességüket: Köz-bevetett ütközőként szere- - peltek a két szélsőséges poli- - HÉT Szovjetunióban A dél-afrik- ai kormány elJ halasztotta a nemrég meg-- gyilkolt miniszterelnök Hen-rik Verwoerd törvényjavas-latát mely megtiltotta volna a különböző fajoknak a po-litikai pártokban való keve-redését Abdul Razak Malaysia ENSZképvlselőjeVés az or-szág miniszterelnök-helyettes- e 118 IpíSZ tagállamhoz intézett felhívást a vietnami béke megteremtése érdeké-ben Vörös-Kín- a új zászlót ho-zott forgalomba A Hong Kongban lévő Bank of China új zászlót akasztott ki me-lyen az eddig használatos csillagok helyett Mao Tse-tun- g képe látható Irta: Frev András társasjátékból ™iSA tikai áramlat között s lehe-tővé tették a parlament és az elnök megválasztását Min-vde- n remény megvan arra hogy Dominika a demokrá-cia jegyében tovább fej-lődjék t PEKING TÚL "VÖRÖS" LETT Mialatt a Voros-Kínába- n garázdálkodó Vorösgárdis-tá- k rémtetteinek további részletei háborították fel a világot Moszkva Peking volt nagy szövetségese már nyíltan Mao ellen fordult és Kína elszigetelésére hívta fel a kommunista világot Köz-ben Peking egy újabb "bará-tot" vesztett el A Rodong Shinmoon az észak-kore- ai hivatalos kommunista lap Peking vezetőit a "prole-- - tárforradalom árulóinak" ( nevezte Ezzel Mao utolsó "szá-mottevő" szövetségesét is el-vesztette és egynéhány el-szórt kommunista vezetőn kivül az egész csendesóceáni térségében már csak a jelen-téktelen újzélandi kommu-nista párt áll mögötte B ELÍTÉLTÉK- - MIHAJLOVOT Mihajlo Mihajlov jugo-szláv író aki tóbb társával néhány héttel ezelőtt azzal fenyegette Tito elnököt hogy alatt) üldözik bíróság külföl-dön ezen hé-ten kongói több tüntető meg két csak Mo-but- u tüntetők kórházi kellett Dr a kérdés nekünk nem olyan mint valami mivel az októberi fölkelés meg ami utána követke-zett meg is óriási amely annak idején valónkat az utolsó porclkáig megragadta összetörte most kín-padra feszítve s vonaglik tőle ' Nagyon kell tehát beszelünk róla különben minden mondatunkon átüt a fájdalom keserűsébe nedie $ már kell hogy indulattól szabadon foe-- ilalkozzunk vele amennyire csak lehetséges A harc és'utána igyeKeztem figyelni mindent ami történt eb-ben az is segített hogy sohasem akartam nyugatra jönni merőben a végzettől mentem neki a határnak még jóval előtt A háború világosan láttam ugyanis hogy egy- részt Moszkva lettünk másreszt pedig nyugat nem érdekelt hiszen a harcban kiráradt népek először pihenni meg tata-rozni kívántak az ilyen állapotban pedig nincs erő valami újságot létrehozni Azt bevallom: nekem kerek földön első sorban az a kis terület számit amelyre térképen ez írva: Hungária A 1956 október végén sürgetésre Münchenbe mentem s amint ottani találkoztam nyomban kitört belőlem a kérdés: hajtjátok nemzetet?" Erre mosolyogva Ha a németekkel való packázásből az európai integráció elakasztásából Franciaország hasznot húzhatna könnyű de Gaulle fennhéjázását tudomásul venni Az igazság azonban az hogy Franciaországnak Is szüksége van az európai Sőt minél Jobban fájlalja nagyhatalmi szerepének elvesztését annál nagyobb szüksége van rá Ennek oka részben köztudomású másik részé-T- ői azonban alig esik szó a nyilvánosság előtt Azt mindenki tudja hogy ma csak két ország tud elég pénzt költeni rakéták előállítására az Egyesült Államok és a Szovjetunió Arról azonban kevesen beszélnek hogy a rakétagyártás nem csupán kato-nai erőt hanem az ipari fejlődéssel csak olyan ország tud lépest tartani amely fogyasztási ipar-cikkeket termelő üzemeiben tudja használni rakéták gyártásából az ezzel járó tudományos ku-tatásból kísérletezésből származó technológiai módszereket találmányokat az ország amely ebben a versenyben nem tud résztvenni egy-ké- t évtizeden belül szükségszerűen másodrangú ipart hatalommá fog válni Ezen múlik az európai nemzetek gazdasági önállósága és végső soron ezen fog múlni politi-kai függetlenségük is Ezt pedig csak kbzos erő-feszítéssel tudják elérni Vannak akik feltételezik hogy Gaulle Nyu gateurópának Integrálódását és Amerikával való szolidaritását magasabb célok érdekében akadá-lyozza Eszerint nem soviniszta féltékenységből for-dult el a németektől hanem mert ez volt az ára annak hogy a világhatalmak szemében nagyon is Franciaországot a szovjet elfogadja diplomáciai tárgyalófélnek Szerintük nem azért torpedőzta meg az atlanti szövetséget hogy Franciaország erejét fitogtassa hanem mert attól tart hogy európai háború esetén Amerika olyan sokára nyúlna csak atombombához hogy közben Nyugateurópa elpusztulna £s hogy nem azért vet gáncsot Amerikának Vietnamban mert a hiúságát sérti hogy ahonnan a franciákat kiver-ték az amerikalak megállják a helyüket Ha-nem mert Európa biztonságát félti a vietnami há-ború következményeitől Eszerint a föltevés szerint Gaulle azt gon-- llll ellenzéki folyóiratot indít 12 hónapos börtönbüntetése megkezdése előtt (fellebbe-zés elmondta az újság íróknak hogy "polgártársai" üldözési hadjáratot indítottak ellene Barátait a tárgyalás után az utcán megverlek az üzletek nem szolgáltak ki okét élel-miszerrel és telefonhívások-kal és fenyegető levelekkel Mihajlovot a jugo-szláv kommunista "hamis információ való teijesztése" miatt ítélte el B LÁZADÁS A KONGÓBAN A belgák helyett a a portugálok állottak a kongói gyűlölet-hadjára- t kö-zepében Abban a hitben hogy Lisszabon Moise Tsom-be-- t volt elnokót támogatja mint 400 fékezhetetlen fiatal rohanta a portugál kon-zulátust Kinshasa-ba- n elrabolták s összevertek a konzult és tisztviselő-jét s Joseph D elnök utasítására en-gedték őket szabadon A a követséget szétrombolták és a portugál zászlót elégették A követ-ség tagjait kezelés-ben részesíteni ---- --- Irta László S J Ez magyaroknak tu-dományos feladat ma élményünk egész és a lelkünk is van vigyáznunk ha vérző tíz 'távlatából iparkodnunk napjaiban nyugodtan lehetőleg és és kényszerítve a sza-badsagh- arc végen hadizsákmánya a persze a a van MAJD NYUGAT többszörös ismerősókkel "öngyilkosságba a AAAfAAAAAAAAAAnH-THrihHH-h akar de Gaulle? lenne ösz-szefogás- ra ad fel a új Az da másodrangú de Gaulle ott de a dolja hogy ha a vietnami háború — amely amúgy is túlságosan leköti Washington és Peking erejét — még sokáig tartana akkor a kínai feszítőerő nem a Szovjetunió hanem Amerika mozgási sza-badságát korlátozná S hogy ennek következtében az amerikai-oros- z egyensúly a semlegeseknél is és Nyugateurópaban is eltolódnék a Szovjetunió Ja-vara Ilyen eshetőségre akarna tehát de Gaulle fel-készülni Franciaország é3 Nyugateurőpa semle-gesítésével hogy Európa kimaradhasson egy sze-rinte fenyegető Ez a számítás Innen New Yorkból és az ENSZ-bő- l nézve tévesnek látszik Az igaz hogy az amerikai külpolitika kialakí-tásában mindig ellentétes áramlatok küzdenek egy-mással s hogy ezért Amerika mindig kapkod és késlekedik De az is igaz hogy az amerikai kül-politika alapvonala nagy távlatban egyenes es kö-vetkezetes Nem véletlen hogy mind a ket világháborúba beavatkozott Nem véletlen hogy még Kennedy is — aki pedig Roosevelthez hasonló igyekezettel keresett megegyezést a Szovjetunióval — kényte-len volt a Kubába küldött szovjetrakéták ellen föllépni Washington íőtörekvése az egész világon a status quo fenntartása és a szó szoros értelmé-ben mindent el akar követni egy amerikai-oros- z atompárbaj elkerülésére De ez nem Változtat azon hogy az Egyesült Államok egyetlen komoly külpolitikai ellenfele a Moszkvában székelő eurá-zsia- i hatalom (akár kommunista akár nem) és hogy Amerika első védelmi vonala Nyugateurőpa Az amerikai külpolitika Európa felé is önző gyermekesen tapintatlan és gyakran elkeppesztően ügyetlen De épp nemzeti önzése a garancia rá-ho- gy Nyugateurópa megvédésére szükség esetén közbelépne De Gaulle aggodalmai tehát — ha valóban ezek az indító okai — a huszadik század amerikai törtenelmének tanulságai és minden politikai szá mitás szerint alaptalanok De meg ha igaza lenne akkor is csak ahhoz lenne joga hogy elszakad' jon Amerikától De ahhoz nem hogy hamis vádat emeljen mint tette Kambodzsában ahol úgy be-szelt mintha a vietnami háborúért egyedül Ame-rika lenne felelős Az ilyen jellegű propaganda nívó méltatlan egy államférfihez kivált ha Európa ne veben akar beszelni A tények tehát mindent összegezve arra val-lanak hogy de Gaulle legalább is elhamarkodott feltételezések alapján állja el azt az utat amely a jelenlegi helyzetben egyedül igér lehetőséget az európai kérdés rendezésére New York szeptember H li iilim JIJU(1'LI"J"'L'!SUUlLilJIJl [iiiuiiim K$ygymH3TOffi T?- - " w o- - mmmwmmáHtMurariá --? j --+- "" ~ 4 - if:?mmmMmmmmé ~r ' J fWWWíM9ífmMmS0UMMmWmí - w&Mm EGY SIKERES ÉS EGY SIKERTELEN HOLDRAKÉTA A SURVEYOR 1 holdrakéta sima leszállása után a Holdról fényképeket küldött ráadásul a jobboldalon látható „ön- arcképét" is Az USA ezután felküldte a SURVEYOR 2 holdrakétát mely az egyik fékezőrakéta üzemképtelensége miatt pörgésbe kezdett mely akkor következett be amikor aHoSldUtRóVl EYezOéRrt b2ecksbapó4d0á0sakileólmőtéttetrávirtáánvyoíltsáásgsablan mveoglstem-a misítették a műbolygót - - --_ - - --_ -- n n- -- y - A szabadságharc jelentősége és hatása il m l lll í " ' - i Varga világháborúból válaszolt valaki: "Mi már előbbre vagyunk mint a lengyelek! Addig Lővenből figyeltem a hallatlan kirobbanást de nem értettem miként Jött az létre es még kevésbé fogtam föl mlert tüzelik a fölke-lest nyugatról mivel a felelem szorongatott hogy ennek nem lesz jő vége Másnap este a bajor fővárosban óriási gyűlést rendeztek és ott kellett beszelnem magyarul és németül Azt mondhattam amit akar-tam tehát előadtam hogy a magyarság azért lázadt föl mivel el-szakították Európától és vissza akar térnl-alnagyhazá- ba amelyekét háborúban lerombolta mag'át és nagy" kérdés TraJon képes-- e még az elszakított keleti részét magához csatolni amikor az ázsiai határ kö-zepén vonul végig Ha j'ől emlékszem német képviselő volt az aki utánam beszelt A hazánkból származott derék sváb hevesen megtá-madott holott én csak igen burkoltan mondtam hogy a hitleri őrü-letnek köszönhetjük ujabb rabságunkat de ezt ő nem volt hajlandó belátni sőt azt is állította hogy a nyugati Emópa majd megmutatja erejét es nem engedi elbukni a magyar fölkelést Erre jobbnak lát-tam hallgatni és nem szálltam vitába vele mert a közönség zöme úgyis nekem adott igazat November elsején a reggeli sajtó München-be- n harsányan hirdette: Teljes győzelem Magyarországon és új hábo-r- ú Egyiptomban Abban a pillanatban még nem láttuk mit árt majd nekünk a Szuezi kaland Azon a napon parancsot kaptam hogy más-nap induljak Budapestre de este már jött a jelentés a dunántúli orosz csapatok mozgásáról a főváros felé s azért nyomban eldöntőt tem hogy nem megyek haza Ezt csak azért írtam le hogy Jellemez-zem micsoda kétségek szorongattak akkor mivel számos tény okát nem ismertem Például ma sem tudom miéit szedték föl azon a nyá-ron a vasfüggönyt a magyar osztrák határon? Miért engedte a pesti kormány az egyetemi ifjúság megmozdulását? Miért hagyta Amerika hogy Münchenből olyan lobogó hévvel tüzeljék a népet további ellen-állásra és harcra? Miért nem ment akkor Hammarskjold főtitkár vagy valami bizottság New Yorkból Budapestre? Nem sorolom fol a többi kérdéseket mert ennyi Is bőven szemlélteti a kínzó homályt amely még ma sem oszlott el Ebből kiviláglik hogy most sem tud-juk kimerítően megállapítani ml volt a szabadságharc Jelentősége hiszen nem Ismerjük számos fontos mozzanatnak az okát tehát csak azt mondjuk el amit biztosan látunk vagy komoly alapon sejtünk AZ ESEMÉNYEK "KICSÚSZTAK" A KORMÁNY KEZÉBŐL Azt hiszem szépen ki lehet mutatni hogy a meglepetés egyik torvénye ennek a válságkorszaknak amelyben a háború óta élünk Sokszor történik olyan fordulat amelyet kiszámítani nem lehet és mindig ez löki tovább a történéseket s ezért találóan mondta egyszer Churchill: Az események kicsúsztak a kormányok kezéből Ezt iga-zolja a magyar forradalom is Amíg otthon éltem az orosz rendszer-ben meg voltam győződve hogy a párt korlátlan zsarnoksága ellen fölkelni nem lehet hiszen a társadalom egyik része abból élt hogy a másiknak a szusszanását is ellenőrizte de nálunk mégis megtörtént a hihetetlen Ki álomdta volna 1956 elején hogy abban az évben Ma-gyarorsz- ág lesz egy hónapra a világpolitika gócpontja es magara vonja az egész föld figyelmét? Sok menekültnél tudakozódtam és va lamennyi egyhangúan vallotta hogy október 23 án reggel Budapest ten senki sem gondolt arra ami este megtörtént Nem volt semmi elő-készí- tő szervezés nem volt vezér vagy irányító bizottság az egész egyszerűen kirobbant váratlanul Ujabb bizonyítéka annak hogy a válság torvénye a meglepetés tehát ez áll a jövőre is amíg újra va-la- ml egyensúlyba nem jon a világpolitika de erre még jócskán lehet várni Az államtudomány régóta tanltja hogy valójában a közvéle-mény a névtelen uralkodó minden társadalomban Ezt jól tudja a kommunista párt is azért minden erővel azon van hogy a hatalmá-ba került országban gyorsan megteremtse azt a meggyőződést hogy neki ellenállni nem lehet Ezért alkalmazza a megrémltés minden esz-közét es fortélyát és mindig talál elég aljas embert aki e szennyes feladatra vállalkozik Erre szolgál a rendőrség korlátlan hatalma a foglyok kínzása a sok zsúfolt börtön es munkatábor a sok kivégzés a beugratok és besúgók tömege a titokzatosság az állandó rettegés pokoli légköre a kényszerű tanfolyamok áradata az irányított sajtó és rádió így alakul ki a közönségben a hit hogy a rendszertől waba dulnl nem lehet amig külső erő meg nem rendíti A magyar íolke-lé- s páratlan jelentősége abban van tehát hogy ezt a hitet megingatta és habar az első kfsérlet véres kudarcba fulladt a gonosz varázs meg tört és annyi máris világos hogy ha kedvezőbb körülmények adod-na- k sikerülhet a vállalkozás Ezt használták ki nyomban a csatlós pártok hogy engedményekre bírják Moszkvát sőt a magyar esetre hivatkozva jelentős gazdasági előnyökhöz Jutottak A szovjet is tud-ja ugyanis hogy ha meg egyszer ilyen válság merül fel nem oldhatja fel többé katonai erővel mert annak erkölcsi hátasat nem lenne ké-pes ellensúlyozni Még egy ilyen győzelme a rendszer szellemi buká-sá- t vonná maga után Ezt tudják a csatlós pártok is tehát ha tehet-ség- es vezetőik akadnak Moszkvával szemben némi függetlenséget is elérnek mint a román példa mutatja Folytatása a harmadik oldalon
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, October 01, 1966 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1966-10-01 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad2000336 |
Description
Title | 000463 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | m A gulyás-komiminizDi- us alkonya ? v r Üj zászló Pekingben A MÓR MEGTETTE KÖTELESSÉGÉT Jólinformált budapesti kö-rökre hivatkozva a Reuters hírügynökség tudósítója je-lentette hogy Kádár János a Magyar Szocialista (Kom-munista) Munkás Párt feje lemondásra készül A Reu-ters hírügynökség tudósítója megjegyzi hogy Kádár már régen le akart mondani A pesti bennfentesek szerint Kádár egészségi okokra hi-vatkozik Mindez arra mutat hogy a novemberben tartan-dó pártkongresszuson való-színűleg megint megváltozik a párt vezetősége s a magyar nép változatlanul a moszko-vitá- k egy újabb csoportját lesz kénytelent kiszolgálni Mindenesetre Kádár János vasárnap még a' Ferihegyi re pülőtéren fogadta Leonid Brezsnyev szovjet pártve-zért aki háromnapos látoga-tásra Jugoszláviából Magyar-urszágr- a utazott BUDAPEST OKTÓBER ELŐTT At Reuters egy másik je-lentése árról számol be hogy a budapesti kommunista kormány 'az Egyesült Álla-jno- k szerveit a nyugati or-szágokban való kémkedéssel vádolta Naményi Géza a Minisztertanács propaganda osztályának vezetője sajtó-konferenciát tartott ahol ki-jelénte- tte hogy az USA ügy-nökhálózatot készülj felépí-teni =~ Magyarországon keresztül a szovjet határig majd ' hozzátette- - hogy az USA Nyugat-Németországb- an és Franciaországban is "kémkedik " A Magyar Sajtó Házában tartott kon-ferencián több magyar is megjelent akik állították hogy az amerikaiak kémke-désre akarták őket "beszer-vezni" Naményi kiállítást tartott az állítólagos ameri-kai "dokumentumokból" Amerika-ellene- s propagan-dával Jugoszláviában központ-jában: szövetségese békeajánlat középpontjába visszanyerte független-ségét H HABORÜ BÉKE hónap multán miután Johnson fel-ajánlotta kommunistáknak a"'feltételnélküli béketárgya lások" megkezdését amerikai ENSZ küldött újabb békeoffenzí-vát indított három pontból álló javaslatot terjesztett az ENSZ elé: Észak-Vietna- m bombá zásának csökkentése 2 az amerikai csapatok 3 Viet Cong-na- k tárgyalásokba való bevonása A kommunista volt: Hanoj te hogy az USA az ENSZ-e- t használja „béke-cirkusz- " po minden nélkül elutasította javaslatot míg Peking AHThHújabbHVHH Nagyot fordult a világ Nem csak a vietnami háború és Anglia hatalmának hanyatlása hanem főleg annak következtében hogy Kína és Francia-ország politikája megváltozott Peking nyíltan szembefordult Moszkvával tz a Szovjetunió eddigi legnagyobb kudarca De Gaulle pedig olyan ütra tért az egész euró-pai helyzet leromlására vezethet Annyit könnyű s felszínen látható tünetekből Is kiolvasni hogy de Gaulle szeretné Franciaországot újra nagyhatalommá tenni Hosszú évekig ugy lát-szott hogy ezt a ma már elérhetetlen célt az egyet-len lehetséges módon akarja megközelíteni Ugy hogy előmozdítja a nyugateiirőpal országok tö-mörülését Ez ugyanis az Egyesült Államokkal és a Szovjetunióval egyenrangú tényezővé tenné Nyu-gateurőp- át amelynek külpolitikájára földrajzi helyzetükkel és diplomáciai talentumukkal a fran-ciák gyakorolnák a legnagyobb befolyást Egy Intézményesített nyugateurópai összefo-gás — vagy legalább a közös piac országainak külkereskedelmi és külpolitikai együttműködése — két tudna megoldani Először hogy Nyugateurópa katonailag is a maga lábára álljon és hogy az amerikai és orosz fegyverkezést atom és főleg a rakéták terén) utóiérhesse Másodszor pedig igy tudná magát függetleníteni Amerikától és így indulhatna el a német kérdés megoldása felé is -- Hogy a németektől való félelem mennyire őszinte és mennyire csak a politika eszköze nehéz megállapítani De valószínű hogy ha Nyugatnémetországot be lehetne — akár csak laza konfederáciőval — egy nyugateu-rópai Integrációba akkor nemzetközi téren a né-metek csak a többi tagállammal együtt tudnának és diplomáciailag fellépni es így a tő-lük "való félelem elülne s a németellenes is hitelét vesztené Belátható időn belül csak így lehet megkísé-relni Németország és egyesítését ezt az utat vágta el de Gaulle amikor megakadályozta hogy a kozos piac igazgatását önállóbbá tegyék s hogy a nyugateurópai integrálódás megindulhas- - Ez a francia politika önmagában még csak egy kikerülhetetlen folyamat lelassítását jelentette vol-na Ezt azonban de Gaulle azzal hogy olyan mérget kevert az európai pohárba amely a német s vele az európai kérdés rendezését még jobban megnehezíti Itt most arra a színházra gondolunk hogy az Idén de Gaulle majdnem ugyanazokkal a sza-vakkal udvarolt az orosz népnek mint ahogy nyu-satnémetorsz- ági körútján 1962 ben a németeknek w a Léke A héten két budapesti hír járta be a világot: az egyik Kádár ál-lítólagos lemondásával a másik pedig a szokásos foglalkozik Tito bírósága elítélte Mihajlo Mihajlov írót aki ellenzéki magazint akart kiadni Ázsiában Peking áll az érdeklődés legutolsó is elhagyta Amerikában az ENSZ közgyűlése előtt újabb amerikai látott napvilágot Afrikában a Kongó került az érdeklődés amikor nacionalisták a kinshasai por-tugál konzulátust Dominika teljes VAGY ? Tizennyolc elnök a Arthur Goldberg Goldberg 1 visszavo-nása és a a válasz a szo kásos kijelentet a rondjául Moszkva teketória a hisztérikus amenka-- lényegesen amely feladatot (az németellenes illeszteni katonailag propa-ganda Európa S megtetézte nem "érdekes" feldúlták ellenes tot indított A kommunisták még most sem akarnak bé-két B DOMINIKA DEMOKRATIKUS " ÜTŐN Mialatt a dominikai kép-viselőház szeptember 21-- ét a nemzeti függetlenség napjá-vá nyilvánította és a Univer-sit- y of Santo Domingo udva-rán a 17 hónapja félárbócon A Az „Amerika" című orosz nyelven megjelenő és a árusított amerikai magazin 10 évfor-dulója alkalmával Johnson elnök felhívást intézett a szovjet néphez a béke ügyé-ben Ludwlg Erhard nyugat-néme- t kancellár a hét elején tárgyal ' " - '- -7-"1- Az angol —rhodéziai tár-gyalások megszakadtak Her-bert Bowden az államkö-zösség minisztere Salisbury-bő- l visszautazott Londonba Johnson elnök október kö-zepén a Fülöp szigetekre uta-zik ahol Marcos elnökkel a vietnami háború kérdéseiről értekezik fii! üNíirJfl Dominika útján Közép-Amerikába- n propaganda-hadiára-- HÍREIBŐL Washingtonban' John-'són"elnükkeI- Vr HrtHHrki hízelgett Elvégre Moszkvában de Gaulle Bonn korrekt szövetségeseként beszélt A németek felé nem" tagadta hogy az Odera-Neiss- e vonalat végle-ges német lengyel határnak tekinti S az oroszok-nak is megmondta hogy Keletnémetországgal nem veszi fel a diplomáciai kapcsolatot és hogy a né-metek egyesülésére való igényét jogosnak tartja Az európai és a német kérdés megoldását de Gaulle nem Moszkvában hanem Bonnban aknázta alá Mégpedig azzal hogy a íiancla Herrenvolk felsőbbrendűsége jogán a németeket egy aláren-delt segédnep állapotában akarja tartani Hitlert nem lehetett volna hatalomra juttatni ha az első világháború után a németeket nem szé-gyenít- ik meg a versaillesi békeszerződéssel A má-sodik világháború sokkal Jobban megtöltő lelki-leg is a németeket ahhoz hogy még egyszer ha-sonló kalandba lehessen őket belesodorni Mégis tanácsos szem előtt tartani a történelem tanítá-sát hogy egy nagy népet nem szabad sokáig tul nagy megalázásnak alávetni Ha ezt nyílt ellenség teszi Inkább el lehet vi-selni Ha az oroszok és lengyelek akarják őket az atomtól vagyis a fegyverkezési egyenjogúságtól megfosztani az nem üti szíven ókét De ha ezt de Gaulle teszi aki magát a szövet ségesüknek és Európa patrónusának mondja az mélyre megy A nemetek persze tudják hogy Amerika épp úgy nem akar nekik modern fegyvereket adni s épp ugy nem akar a német egyesítés érdekében ál-dozatot hozni mint Franciaország vagy akár a Szovjetunió A különbség csak az — es morális valamint politikai szempontból ez a döntő — hogy Amerika a nemetek önérzetének kímélése kedvé-ért hajlandó legalább arra a tessek-lásse- k enged-ményre hogy európai szövetségesei mellett a né-met szakértők véleményét Is meghallgassa arról hogy ha Európában háború törne ki akkor az ame-rikai rakétákkal milyen stratégiai pontokat kelle-ne célba venni De Gaulle azonban ebből a is ki akarja zárni a németeket s ezt még az orruk alá dörgöli Sőt odáig megy hogy a NATOból ki-vont francia csapatokat nem szövetségesként ha-nem a "győző" Jogán akarja német területen hagy-ni v - lengő zászlót újra felhúzták] az úgynevezett 4 Inter-Amerca- n Peace For-c- e utolsó katonája elhagy-ta a Dominikai Köztársa-ság területét Az ország demokratikusai megválasztott elnöke Bala-gu- er három hónapja vezeti az országot a jelek szerint sikeresen A sok' különböző amerikai állam katonái meg- tették kötelességüket: Köz-bevetett ütközőként szere- - peltek a két szélsőséges poli- - HÉT Szovjetunióban A dél-afrik- ai kormány elJ halasztotta a nemrég meg-- gyilkolt miniszterelnök Hen-rik Verwoerd törvényjavas-latát mely megtiltotta volna a különböző fajoknak a po-litikai pártokban való keve-redését Abdul Razak Malaysia ENSZképvlselőjeVés az or-szág miniszterelnök-helyettes- e 118 IpíSZ tagállamhoz intézett felhívást a vietnami béke megteremtése érdeké-ben Vörös-Kín- a új zászlót ho-zott forgalomba A Hong Kongban lévő Bank of China új zászlót akasztott ki me-lyen az eddig használatos csillagok helyett Mao Tse-tun- g képe látható Irta: Frev András társasjátékból ™iSA tikai áramlat között s lehe-tővé tették a parlament és az elnök megválasztását Min-vde- n remény megvan arra hogy Dominika a demokrá-cia jegyében tovább fej-lődjék t PEKING TÚL "VÖRÖS" LETT Mialatt a Voros-Kínába- n garázdálkodó Vorösgárdis-tá- k rémtetteinek további részletei háborították fel a világot Moszkva Peking volt nagy szövetségese már nyíltan Mao ellen fordult és Kína elszigetelésére hívta fel a kommunista világot Köz-ben Peking egy újabb "bará-tot" vesztett el A Rodong Shinmoon az észak-kore- ai hivatalos kommunista lap Peking vezetőit a "prole-- - tárforradalom árulóinak" ( nevezte Ezzel Mao utolsó "szá-mottevő" szövetségesét is el-vesztette és egynéhány el-szórt kommunista vezetőn kivül az egész csendesóceáni térségében már csak a jelen-téktelen újzélandi kommu-nista párt áll mögötte B ELÍTÉLTÉK- - MIHAJLOVOT Mihajlo Mihajlov jugo-szláv író aki tóbb társával néhány héttel ezelőtt azzal fenyegette Tito elnököt hogy alatt) üldözik bíróság külföl-dön ezen hé-ten kongói több tüntető meg két csak Mo-but- u tüntetők kórházi kellett Dr a kérdés nekünk nem olyan mint valami mivel az októberi fölkelés meg ami utána követke-zett meg is óriási amely annak idején valónkat az utolsó porclkáig megragadta összetörte most kín-padra feszítve s vonaglik tőle ' Nagyon kell tehát beszelünk róla különben minden mondatunkon átüt a fájdalom keserűsébe nedie $ már kell hogy indulattól szabadon foe-- ilalkozzunk vele amennyire csak lehetséges A harc és'utána igyeKeztem figyelni mindent ami történt eb-ben az is segített hogy sohasem akartam nyugatra jönni merőben a végzettől mentem neki a határnak még jóval előtt A háború világosan láttam ugyanis hogy egy- részt Moszkva lettünk másreszt pedig nyugat nem érdekelt hiszen a harcban kiráradt népek először pihenni meg tata-rozni kívántak az ilyen állapotban pedig nincs erő valami újságot létrehozni Azt bevallom: nekem kerek földön első sorban az a kis terület számit amelyre térképen ez írva: Hungária A 1956 október végén sürgetésre Münchenbe mentem s amint ottani találkoztam nyomban kitört belőlem a kérdés: hajtjátok nemzetet?" Erre mosolyogva Ha a németekkel való packázásből az európai integráció elakasztásából Franciaország hasznot húzhatna könnyű de Gaulle fennhéjázását tudomásul venni Az igazság azonban az hogy Franciaországnak Is szüksége van az európai Sőt minél Jobban fájlalja nagyhatalmi szerepének elvesztését annál nagyobb szüksége van rá Ennek oka részben köztudomású másik részé-T- ői azonban alig esik szó a nyilvánosság előtt Azt mindenki tudja hogy ma csak két ország tud elég pénzt költeni rakéták előállítására az Egyesült Államok és a Szovjetunió Arról azonban kevesen beszélnek hogy a rakétagyártás nem csupán kato-nai erőt hanem az ipari fejlődéssel csak olyan ország tud lépest tartani amely fogyasztási ipar-cikkeket termelő üzemeiben tudja használni rakéták gyártásából az ezzel járó tudományos ku-tatásból kísérletezésből származó technológiai módszereket találmányokat az ország amely ebben a versenyben nem tud résztvenni egy-ké- t évtizeden belül szükségszerűen másodrangú ipart hatalommá fog válni Ezen múlik az európai nemzetek gazdasági önállósága és végső soron ezen fog múlni politi-kai függetlenségük is Ezt pedig csak kbzos erő-feszítéssel tudják elérni Vannak akik feltételezik hogy Gaulle Nyu gateurópának Integrálódását és Amerikával való szolidaritását magasabb célok érdekében akadá-lyozza Eszerint nem soviniszta féltékenységből for-dult el a németektől hanem mert ez volt az ára annak hogy a világhatalmak szemében nagyon is Franciaországot a szovjet elfogadja diplomáciai tárgyalófélnek Szerintük nem azért torpedőzta meg az atlanti szövetséget hogy Franciaország erejét fitogtassa hanem mert attól tart hogy európai háború esetén Amerika olyan sokára nyúlna csak atombombához hogy közben Nyugateurópa elpusztulna £s hogy nem azért vet gáncsot Amerikának Vietnamban mert a hiúságát sérti hogy ahonnan a franciákat kiver-ték az amerikalak megállják a helyüket Ha-nem mert Európa biztonságát félti a vietnami há-ború következményeitől Eszerint a föltevés szerint Gaulle azt gon-- llll ellenzéki folyóiratot indít 12 hónapos börtönbüntetése megkezdése előtt (fellebbe-zés elmondta az újság íróknak hogy "polgártársai" üldözési hadjáratot indítottak ellene Barátait a tárgyalás után az utcán megverlek az üzletek nem szolgáltak ki okét élel-miszerrel és telefonhívások-kal és fenyegető levelekkel Mihajlovot a jugo-szláv kommunista "hamis információ való teijesztése" miatt ítélte el B LÁZADÁS A KONGÓBAN A belgák helyett a a portugálok állottak a kongói gyűlölet-hadjára- t kö-zepében Abban a hitben hogy Lisszabon Moise Tsom-be-- t volt elnokót támogatja mint 400 fékezhetetlen fiatal rohanta a portugál kon-zulátust Kinshasa-ba- n elrabolták s összevertek a konzult és tisztviselő-jét s Joseph D elnök utasítására en-gedték őket szabadon A a követséget szétrombolták és a portugál zászlót elégették A követ-ség tagjait kezelés-ben részesíteni ---- --- Irta László S J Ez magyaroknak tu-dományos feladat ma élményünk egész és a lelkünk is van vigyáznunk ha vérző tíz 'távlatából iparkodnunk napjaiban nyugodtan lehetőleg és és kényszerítve a sza-badsagh- arc végen hadizsákmánya a persze a a van MAJD NYUGAT többszörös ismerősókkel "öngyilkosságba a AAAfAAAAAAAAAAnH-THrihHH-h akar de Gaulle? lenne ösz-szefogás- ra ad fel a új Az da másodrangú de Gaulle ott de a dolja hogy ha a vietnami háború — amely amúgy is túlságosan leköti Washington és Peking erejét — még sokáig tartana akkor a kínai feszítőerő nem a Szovjetunió hanem Amerika mozgási sza-badságát korlátozná S hogy ennek következtében az amerikai-oros- z egyensúly a semlegeseknél is és Nyugateurópaban is eltolódnék a Szovjetunió Ja-vara Ilyen eshetőségre akarna tehát de Gaulle fel-készülni Franciaország é3 Nyugateurőpa semle-gesítésével hogy Európa kimaradhasson egy sze-rinte fenyegető Ez a számítás Innen New Yorkból és az ENSZ-bő- l nézve tévesnek látszik Az igaz hogy az amerikai külpolitika kialakí-tásában mindig ellentétes áramlatok küzdenek egy-mással s hogy ezért Amerika mindig kapkod és késlekedik De az is igaz hogy az amerikai kül-politika alapvonala nagy távlatban egyenes es kö-vetkezetes Nem véletlen hogy mind a ket világháborúba beavatkozott Nem véletlen hogy még Kennedy is — aki pedig Roosevelthez hasonló igyekezettel keresett megegyezést a Szovjetunióval — kényte-len volt a Kubába küldött szovjetrakéták ellen föllépni Washington íőtörekvése az egész világon a status quo fenntartása és a szó szoros értelmé-ben mindent el akar követni egy amerikai-oros- z atompárbaj elkerülésére De ez nem Változtat azon hogy az Egyesült Államok egyetlen komoly külpolitikai ellenfele a Moszkvában székelő eurá-zsia- i hatalom (akár kommunista akár nem) és hogy Amerika első védelmi vonala Nyugateurőpa Az amerikai külpolitika Európa felé is önző gyermekesen tapintatlan és gyakran elkeppesztően ügyetlen De épp nemzeti önzése a garancia rá-ho- gy Nyugateurópa megvédésére szükség esetén közbelépne De Gaulle aggodalmai tehát — ha valóban ezek az indító okai — a huszadik század amerikai törtenelmének tanulságai és minden politikai szá mitás szerint alaptalanok De meg ha igaza lenne akkor is csak ahhoz lenne joga hogy elszakad' jon Amerikától De ahhoz nem hogy hamis vádat emeljen mint tette Kambodzsában ahol úgy be-szelt mintha a vietnami háborúért egyedül Ame-rika lenne felelős Az ilyen jellegű propaganda nívó méltatlan egy államférfihez kivált ha Európa ne veben akar beszelni A tények tehát mindent összegezve arra val-lanak hogy de Gaulle legalább is elhamarkodott feltételezések alapján állja el azt az utat amely a jelenlegi helyzetben egyedül igér lehetőséget az európai kérdés rendezésére New York szeptember H li iilim JIJU(1'LI"J"'L'!SUUlLilJIJl [iiiuiiim K$ygymH3TOffi T?- - " w o- - mmmwmmáHtMurariá --? j --+- "" ~ 4 - if:?mmmMmmmmé ~r ' J fWWWíM9ífmMmS0UMMmWmí - w&Mm EGY SIKERES ÉS EGY SIKERTELEN HOLDRAKÉTA A SURVEYOR 1 holdrakéta sima leszállása után a Holdról fényképeket küldött ráadásul a jobboldalon látható „ön- arcképét" is Az USA ezután felküldte a SURVEYOR 2 holdrakétát mely az egyik fékezőrakéta üzemképtelensége miatt pörgésbe kezdett mely akkor következett be amikor aHoSldUtRóVl EYezOéRrt b2ecksbapó4d0á0sakileólmőtéttetrávirtáánvyoíltsáásgsablan mveoglstem-a misítették a műbolygót - - --_ - - --_ -- n n- -- y - A szabadságharc jelentősége és hatása il m l lll í " ' - i Varga világháborúból válaszolt valaki: "Mi már előbbre vagyunk mint a lengyelek! Addig Lővenből figyeltem a hallatlan kirobbanást de nem értettem miként Jött az létre es még kevésbé fogtam föl mlert tüzelik a fölke-lest nyugatról mivel a felelem szorongatott hogy ennek nem lesz jő vége Másnap este a bajor fővárosban óriási gyűlést rendeztek és ott kellett beszelnem magyarul és németül Azt mondhattam amit akar-tam tehát előadtam hogy a magyarság azért lázadt föl mivel el-szakították Európától és vissza akar térnl-alnagyhazá- ba amelyekét háborúban lerombolta mag'át és nagy" kérdés TraJon képes-- e még az elszakított keleti részét magához csatolni amikor az ázsiai határ kö-zepén vonul végig Ha j'ől emlékszem német képviselő volt az aki utánam beszelt A hazánkból származott derék sváb hevesen megtá-madott holott én csak igen burkoltan mondtam hogy a hitleri őrü-letnek köszönhetjük ujabb rabságunkat de ezt ő nem volt hajlandó belátni sőt azt is állította hogy a nyugati Emópa majd megmutatja erejét es nem engedi elbukni a magyar fölkelést Erre jobbnak lát-tam hallgatni és nem szálltam vitába vele mert a közönség zöme úgyis nekem adott igazat November elsején a reggeli sajtó München-be- n harsányan hirdette: Teljes győzelem Magyarországon és új hábo-r- ú Egyiptomban Abban a pillanatban még nem láttuk mit árt majd nekünk a Szuezi kaland Azon a napon parancsot kaptam hogy más-nap induljak Budapestre de este már jött a jelentés a dunántúli orosz csapatok mozgásáról a főváros felé s azért nyomban eldöntőt tem hogy nem megyek haza Ezt csak azért írtam le hogy Jellemez-zem micsoda kétségek szorongattak akkor mivel számos tény okát nem ismertem Például ma sem tudom miéit szedték föl azon a nyá-ron a vasfüggönyt a magyar osztrák határon? Miért engedte a pesti kormány az egyetemi ifjúság megmozdulását? Miért hagyta Amerika hogy Münchenből olyan lobogó hévvel tüzeljék a népet további ellen-állásra és harcra? Miért nem ment akkor Hammarskjold főtitkár vagy valami bizottság New Yorkból Budapestre? Nem sorolom fol a többi kérdéseket mert ennyi Is bőven szemlélteti a kínzó homályt amely még ma sem oszlott el Ebből kiviláglik hogy most sem tud-juk kimerítően megállapítani ml volt a szabadságharc Jelentősége hiszen nem Ismerjük számos fontos mozzanatnak az okát tehát csak azt mondjuk el amit biztosan látunk vagy komoly alapon sejtünk AZ ESEMÉNYEK "KICSÚSZTAK" A KORMÁNY KEZÉBŐL Azt hiszem szépen ki lehet mutatni hogy a meglepetés egyik torvénye ennek a válságkorszaknak amelyben a háború óta élünk Sokszor történik olyan fordulat amelyet kiszámítani nem lehet és mindig ez löki tovább a történéseket s ezért találóan mondta egyszer Churchill: Az események kicsúsztak a kormányok kezéből Ezt iga-zolja a magyar forradalom is Amíg otthon éltem az orosz rendszer-ben meg voltam győződve hogy a párt korlátlan zsarnoksága ellen fölkelni nem lehet hiszen a társadalom egyik része abból élt hogy a másiknak a szusszanását is ellenőrizte de nálunk mégis megtörtént a hihetetlen Ki álomdta volna 1956 elején hogy abban az évben Ma-gyarorsz- ág lesz egy hónapra a világpolitika gócpontja es magara vonja az egész föld figyelmét? Sok menekültnél tudakozódtam és va lamennyi egyhangúan vallotta hogy október 23 án reggel Budapest ten senki sem gondolt arra ami este megtörtént Nem volt semmi elő-készí- tő szervezés nem volt vezér vagy irányító bizottság az egész egyszerűen kirobbant váratlanul Ujabb bizonyítéka annak hogy a válság torvénye a meglepetés tehát ez áll a jövőre is amíg újra va-la- ml egyensúlyba nem jon a világpolitika de erre még jócskán lehet várni Az államtudomány régóta tanltja hogy valójában a közvéle-mény a névtelen uralkodó minden társadalomban Ezt jól tudja a kommunista párt is azért minden erővel azon van hogy a hatalmá-ba került országban gyorsan megteremtse azt a meggyőződést hogy neki ellenállni nem lehet Ezért alkalmazza a megrémltés minden esz-közét es fortélyát és mindig talál elég aljas embert aki e szennyes feladatra vállalkozik Erre szolgál a rendőrség korlátlan hatalma a foglyok kínzása a sok zsúfolt börtön es munkatábor a sok kivégzés a beugratok és besúgók tömege a titokzatosság az állandó rettegés pokoli légköre a kényszerű tanfolyamok áradata az irányított sajtó és rádió így alakul ki a közönségben a hit hogy a rendszertől waba dulnl nem lehet amig külső erő meg nem rendíti A magyar íolke-lé- s páratlan jelentősége abban van tehát hogy ezt a hitet megingatta és habar az első kfsérlet véres kudarcba fulladt a gonosz varázs meg tört és annyi máris világos hogy ha kedvezőbb körülmények adod-na- k sikerülhet a vállalkozás Ezt használták ki nyomban a csatlós pártok hogy engedményekre bírják Moszkvát sőt a magyar esetre hivatkozva jelentős gazdasági előnyökhöz Jutottak A szovjet is tud-ja ugyanis hogy ha meg egyszer ilyen válság merül fel nem oldhatja fel többé katonai erővel mert annak erkölcsi hátasat nem lenne ké-pes ellensúlyozni Még egy ilyen győzelme a rendszer szellemi buká-sá- t vonná maga után Ezt tudják a csatlós pártok is tehát ha tehet-ség- es vezetőik akadnak Moszkvával szemben némi függetlenséget is elérnek mint a román példa mutatja Folytatása a harmadik oldalon |
Tags
Comments
Post a Comment for 000463