Kanadai Magyarsag, March 17, 1973

              I
la
&
( Olüill Kanadai Miuarsán ( No 1 1 ) 1973 március 17 írek és képek a nagyvilág
AZ ANCJIIAI strájkhullám már-is
meghozta az első áldozatát leg-alábbis
amiről a hírirodák jelen-tést
tettek Shefficldbcn egy kór-ház
kénytelen volt hazaküldcni egy
beteget mert a kórházi személy-zet
sztrájkba kezdett Ez t beteg
rövidcsen meghalt — hídegotthoná-ba-n
amelyei a gáz-munkás- ok fosz-tottak
meg a melegtől Egy ember?
Nyilván több is van ilyen Ha a kór-ház
nem tud operálni mert hiá-nyoznak
az ápolók a laundry-mun-káso- k
és így tovább akkor hány
száz olyan eset fordulhat elő hogy
a gyors operáció életmentése he-lyett
a beteg meghal Meghal meit
a szakszervezeti terror nem enge-di
élni Még sohasem fordult elő
Anglia de talán a világ töiténel-mébe- n
sem hogy egy nép a maga
szenvedéseivel ennyire ki legyen
szolgáltatva a szakszervezetek
önkényének ami szemben áll az
egyetlen helyes céllal: az árinllá-ci- ó
megállításával Lapunk más he-lyén
foglalkozunk az angliai sztrájk-kal
és megállapítjuk hogy ez nem
munkásérdekből történik hanem
tisztán politikai erőhatalmi forrá-sai
vannak A radikális bal uszít
és a nép szenved Vajon szabad-- e
ilyen embertelenül megbénítani
egy nép életét? Ez nem sztrájk
hanem tenor és a terrort egyszerű-en
el kell nyomni Vagy az angol
szakszervezetek a Fekete Szep-temberhez
csatlakoztak?
Mulligan kapitány az egyik
hazatért hadifogoly
HAZATÉRŐ HADIFOGLYOK
általában együttéreznek hazájuk-kal
annak háborús céljaival és
nem kritizálják a kormányt (ez
esetben Kennedyt és Johnsont)
hogy jogos volt-- e a beavatkozás
a vietnámi háborúba Most akadt
egy repülő-őrnag- y aki szerint a
háború jogtalan volt és Ameriká-nak
semmi köze sem volt a két
Vietnám egymásközti vitájához Az
őrnagy két dologban téved Az
egyik az hogy kritizál olyasmibe
avatkozik be tisztán elméleti ala-pon
amihez nyilván nem ért De
ha igaza volna is neki nincs sem-mi
köze kormányának külpolitikai
elhatározásaihoz Egy besorozott
katonának meg lehet a maga pri-vát
véleménye valószínűleg keve-sen
mentek Vietnámba lelkesen
De egy professzionalista katona
aki azért került a gépére mert ezt a
pályát választotta egészen más
megítélés alá esik Neki csak egy
szempont van amit be kell tarta-nia:
nem politikai bírálatokkal fog-lalkozni
hanem — repülni és har-colni
ha parancsot kap erre Ha
már a hadsereg profijai között is
elkezdődik a „humanizmus" ak-kor
jobb ha feloszlatják a hadsere-get
Humanistákkal nem lehet har-colni
Ne felejtsük el Amerika már
sok háborút vívott meg de ennyi
kritikus még sosem volt mint Viet-namban
A repülőőrnagynak joga
van magánvéleményét kifejezésre
juttatni de előbb mondjon le rang-járól
és lépjen ki a haderő kötelé-kéből
Kritikusokkal nem lehet há-borút
viselni És még valamit amit
az őrnagy nem tud: Amerika azért
avatkozott be annak idején Viet-námba
hogy megakadályozza a
kommunizmus hódítását ami
egész csendes-óceá- ni helyzetét sú-lyosan
befolyásolta volna És azt
is hogy a háborút Kennedy elnök
idején kezdték aki minden volt
csak nem vérszomjas Ellenkezől-eg:
erősen humanista volt Kár
az ilyesmit elfelejteni de még na-gyobb
kár katona létére — nyilat-kozni
ÚJABB DEPRESSZIÓ rémével
fenyegetnek a halál prófétái Cso-dálatosképpen
vannak köztük köz-gazdászok
is Az ember azt nem
érti hogy mire alapítják a tragi-kus
jóslataikat? Amerikában min-den
közgazdasági tényező további
prosperitásra mutat Természete-sen
beállhat egy un' „szünet"
vagyis: a továbbfejlődés megáll-hat
egy darabig bán egyelőre ez
sem valószínű Egyszerűen nincs
Jr
Nion és Connally
reális alapja A hogy a tőzsde
ide-od- a cikk-cukk- ol nem jelent
semmit A tőzsde nem közgazdasá-gi
értékmérő hanem a nagytőkéjíí
vállalatok játéktere Ma nem az a
helyzet a tőzsdén mint volt 1929-be- n
a nagy krach idején amikor
a kisemberek tízezrei mentek tönk-re
-- Ma a kisember nem spekulál
a tőzsdén legalábbis nem közvet-lenül
hanem vagy bankja vagy
egy mutual fund útján Emellett
ma a piac sokkal szélesebb fel-vevőképességű
mint volt a dep-resszió
idején A lakosság száma
is nagyobb és a jövedelmek nem-csak
jóval magasabbak hanem sok-kal
biztosítottabbak is A dollár
nemzetközi válságát megoldják
nem a dollár kedvééit hanem a
szabad kereskedelem kedvéért Hi-ába
esett vagy esik még a dollár
tőzsdei értéke külföldön mégiscsak
az egyetlen valuta amiben ma
üzletet lehet kötni Ezek a zava-rok
minden szabad gazdasági terü-leten
felbukkannak időnként de
nem a fundamentum zavarai csak
a vakolaté A szocialista országok-ban
persze nincs árinfláció csak
az árakat emeli a hatóság vagy
a párt anélkül hogy a jövedel-met
emelné Ott nincsen tőzsde
nincs szabad piac minden a párt
okosainak véleménye szerint ala-kul
Mindenki tudja hogy mit je-lent
a szocialista gazdálkodás
másszóval: czjiem hogy nem nyújt
megoldást a kapitalizmus időnkénti
zavaraira hanem ellenkezőleg: ál-landósítaná
azokat Nem kell dep-ressziótól
félni Amerika is Európa
is termel dolgozik és fogyaszt
az egyensúly mindenhol megvan
ha csak erőszakkal — mint az angol
sztrájkhullám — fel nem akarják
billenteni
Scrvan-Schreib- er a francia válasz-tások
egyik fontos szemelje
JOHN CONNALLY jövendő ter-vei
megint erősen foglalkoztatják a
washingtoni politikai életet Álta-lában
nem beszél Connally arról
hogy mit szándékszik csinálni a leg-közelebbi
jövőben de egyes bi-zalmas
barátjai szerint megvan már
az elhatározása Legutóbb Szaúdi
Arábiában volt és ottani amerikai
olaj-emberekn- ek nyilatkozott
persze csak barátilag Eszerint
rövidesen átlép a republikánus párt-ba
és 76-ba- n megkísérli az elnöki
nominálást Először azonban Te-xasban
indulna a kormányzóságért
már republikánusként vagy eset-leg
Nixon kinevezi külügyminisz-ternek
ha Rogers számára tud
megfelelő más helyet biztosítani
Agnew hívei nem nagyon szeretik
i-- n
--"M& tt _ ess£1
fcPHBf mi
A „Sebesült
w tm
e e e
hallani ezeket a híreket de repub-likánus
körökben azt mondják: az
a fontos hogy a jelöltjük győzzön
És ha Agnewnak van is egy ko-moly
tábora Connally erőszako-sabb
ügyesebb politikus és emel-lett
— nagyon gazdag is A párt-változtatás
nem nagyon szerencsés
eset mint ahogy ezt John Lindsay
new-yor- ki polgármester esete is
mutatja de ha idejében történik
és az Elnök alátámasztja ezt egyé-niség
kérdése hogy sikerül-- e vele
elérni a célt John Connally egyé-nisége
alkalmas erre Őbelöle lehet-ne
az az „autokratikus" elnök
amilyen de Gaulle volt Francia-országban
és amilyenre az Egye-sült
Államoknak is igen nagy szük-sége
volna
%mMJÉ&f! 0i J" '
Él Mj
Cosgrave az új ír miniszterelnök
lányával
HA MÁR KARRIEREKRŐL
van szó említsük meg Melvin
Laird volt honvédelmi miniszter
esetét is Laird-e- t kilencszer vá-lasztották
meg képviselőnek Wis-consinb-an
ahol azóta is élénken
ápolta politikai kapcsolatait ami-óta
honvédelmi miniszter lett Leg-nagyobb
aggodalma az volt hogy
Vietnámmal túlságosan összekap-csolódott
a neve és ez akadály
lehet a választók körében De most
hogy kipihente a Pentagon fáradal-mait
és újból felvette az érintke-zést
a választókkal rájött hogy
ez szóba sem kerül a beszélgeté-sek
során Á háború véget ért és
Laird is közreműködött abban
hogy annak előfeltételeit rendben
megteremtsék így legvalószínűbb
hogy 1974-be- n a kormányzóságért
fog porondra lépni Jelenleg a de-mokrata
Patrick Lucey a kormány-zó
aki meglehetősen népszerű em-ber
de azért Laird-e- l szemben
nagyon nehéz helyzete lesz Ha
ugyan egyáltalán indulni akar
KÍNA NAGYSZABÁSÚ külpoli-tikai
akcióba akar kezdeni Chi
az öreg külügyminiszter vagy nyolc-tíz
országot kíván végiglátogatni
amelyekben Kína ügyét kívánja
előmozdítani a szovjet befolyással
szemben Diplomáciai körökben azt
hiszik hogy ez nem lesz nehéz
mert a Szovjetet sehol sem szere-tik
legfeljebb eltűrik Kína nem
erőszakos de a Szovjet az és ezt
már minden ország tudja Egy eset
élénken rávilágított a Szovjet erő-szakosságára
a párizsi béke-garantál- ó"
értekezleten Mivel fele-fele
arányban szembenálló felek
vettek részt az értekezleten attól
tartottak hogy előbb-utób- b vala-mi
incidens fejlődik ki ami a kon-ferenciát
veszélyeztetni fogja Ilyen
azonban csak egy akadt és azt is
rejtett mosollyal vették tudomásul
a résztvevők Amikor a délviet-námi
külügyminiszter azt kívánta
hogy egyetlen hivatalos kormány-ként
Szaigont ismerje el a konfe-rencia
Gromikó szovjet külügy-miniszter
éles beszédben tiltako-zott
ellene A kínai külügyminisz-ter
Chi azonban hallgatott Erre
Gromikó odavágtatott Chi-he- z és a
szokásos ruszki nyersességgel azt
kérdezte tőle: Az hogy ön hall-gatott
azt jelenti hogy Kína egyet- -
wl _ I
''
Térd" lázadói
&& ü
ért a délvietnámi javaslattal?" Mi-re
Chi látható utálattal végigmérte
a felhevült Gromikót és — hátat
fordított neki Nem hisszük hogy
a kínaiak egyhamar barátságba ke-verednek
az oroszokkal
MEGHATÓ HŰSÉGET mutat-tak
a Hanoi hadifoglyok Amerika
a szabadság eszméje és nem utol-só
sorban Isten iránt (Nem mind
de a túlnyomó többség) Mulligan
Navy kapitány aki már hazatért
elmondta hogy vasárnaponként is-tentiszteleteket
tartottak termé-szetesen
„zárt körben" amelyeken
vallásos himnuszokat és hazafias
dalokat dúdoltak Volt köztük aki
— emlékezete szerint — bibliai rész-leteket
mondott el a másik más
vallásos vagy hazafias története-ket
mesélt Egy másik hazatért
fogoly McDaniel légi őrnagy sze-rint
a --legtöbb fogoly hitt Isten-ben
de valamennyi hozzá' mene-kült
amikör néha elvesztették re-ményüket
a hosszú fogság alatt
Valamennyien utálták a Jane Fon-da-sze- rű
„látogatókat" akik — a
foglyok szerint — csak meghosszab-bították
fogságukat mert a Hanoi
kommunisták elhitték nekik hogy
egész Amerika a háború ellen van
A VIET CONG kezébe jutott
foglyok helyzete sokkal rosszabb
volt a Hanoiakénál Részben azért
mert dzsungelben voltak ahol a
vérhastól kezdve a maláriáig min-den
lehető betegségnek ki voltak
téve részben mert általában sokkal
rosszabbul bántak velük és főleg
mert rengeteget kellett gyalogol-niuk
ide-od- a aszerint hogy hova
menekült a gerilla-társasá- g Az élel-mezésük
gyalázatos volt (nem mint-ha
a Hanoiak dúskáltak volna)
Az is igaz hogy a gerillák sem
ettek jobbat Egy kis rizst kaptak
naponta kétszer esetleg háromszor
és ha volt benne hús az nemré-gen
még csúszott-mászo- tt vagy
szaladt a dzsungelben Kaptak
kigyóhúst patkányhúst kutyahúst
tigrishúst és hasonlókat A túlélés
vágya azonban ezeket az irtózatos
ételeket is megetette velük Egyik
hadifogoly aki azóta visszatért el- -
Legyen
Amerika egyik Jegkényesebb
problémáját a katonaszökevények-nek
való megkegyelmezés képezi
Az amnesztia azonban sem erköl-csileg
sem legálisan nem egyszerű
dolog Azok a közéleti férfiak —
kivéve természetesen a szélsőbalt
— akik még'nemrégen is tele száj-jal
kiabáltak az amnesztia érdeké-ben
vagy elhallgattak vagy ép-pen
módosították véleményüket
Legnagyobb amnesztiás volt Ge-orge
McGovern a bukott demok-rata
elnökjelölt aki nem csak Ha-noiba
akart fehér zászlóval zarán-dokolni
hanem ezt a fehér zász-lót
a sorozás alól kibujt és a had- -'
erő kötelékéből megszökött gyávák
felé is meglengette Ma már nem
ennyire jószívű és csak annyit
mond hogy az amnesztia az El-nök
előjoga Vagy ad vagy nem ad
Még mindig sokan vannak ter-mészetesen
a liberális baloldalon
akik napirenden tartják az amnesz-tia
ügyét
A vietnámi háború során 423 ezer
katona szökött meg kötelékétől
1966 közepe óta de ezeknek mint-egy
90 %-- a (!) visszatért a csa-pattestéhez
Ez idő szerint körül-belül
32-3- 3 ezer dezertőr van sza-badon
Értve ez alatt azokat aki- -'
ket még nem ért el a törvény ke-ze
Ezeknek túlnyomó része magá-ban
az Egyesült Államokban buj-kál
— 30 ezerre teszik számukat —
míg 1800 Kanadában 237 Svéd-országban
164 Mexicobana többi
különböző más országokban bújt
meg
A sorozáson meg nem jelentek
számát mintegy 4500-r- a teszik
akik közül 2100 „föld alatt" van
az USA-ba- n 1950 Kanadába 450
Svédországba és más országokba
menekült
Nixon 'elnök többször legutóbb
egy sajtókonferencián jelentette
ki hogy az amnesztia nem jöhet
szóba meil ezek az elmenekülí-ifja- k
nem kaphatnak kegyelmet
akkor amikor a harctéren annyi-an
elestek és olyan sokan a kato-nák
közül fogságba estek
A tradíció szerint soha sem adott
még egyetlen amerikai elnök sem
általános amnesztiát a háborúk
után Truman elnök két évvel a
második világháború befejezése
után a sorozás elől elmenekültek
10 %-ána- k adott amnesztiát de
egyetlen katonaszökevénynek sem
A koreai háború után senkinek sem
adott Truman amnesztiát aki soro- -
BHoPf Bk 8111
Breton szeparatista k titkos felesketése
A kommunista béke-figyelők- et amerikai katonák védik a lakosság
dühe ellen
tBÉstSstSKBSaBBBBilmKBSim t 9
Chi kínai és Rogers amerikai
külügyminiszterek
ne
zási vagy szolgálati kötelezettségét
'megtagadta
A tradíció tehát amire a szélső-liberáliso- k
hivatkoznak pont Ni-xon
álláspontját igazolja De ugyan-ezt
igazolja az ország népének köz-hangulata
is 1972-be- n a Gallup-pol- l
szerint 60 % kívánta a bűnö-sök
megbüntetését és 36 % akart
amnesztiát adni nekik (4 %-n- ak
nem volt véleménye) 1973-ba- n
még keményebb lett a nép véle-ménye:
67 % nem akart amnesz-tiát
és 29 % akarta azt
Az emberi igazság is elutasítja
az amnesztiát A Fehér Házban
az Elnök segédjei ezt kérdik: „Va-jon
tisztességes eljárás volna a ha-lottak
a kórházban fekvő sebe-sültek
a és
maguk a harcolók iránt ha most
AZ EGYIK: Mondja nem bor-zasztó
ez a nemzetköz valuta-káosz- ?
Az ember már nem tudja
hogy milyen valutát tartalékoljon
A MÁSIK: Ne tartalékoljon va-lutát!
Tegye a bankba a pénzét!
E: Maga oda teszi?
M: Nem
E: Hát mibe fekteti?
M: Semmibe Ami nincs azt
nem lehet befektetni
E: Ó-ó-- ó Nem gondolja hogy
ha Európa egyesül megszűnnek
ezek a
M: Maga úgy beszél mintha hin-ne
abban hogy Európa valaha is
egyesül
E: Miért? Maga nem hiszi?
M: Nem
E: N-e-e-- m? Dehát most már
kilenc nemzet akarja ezt!
M: Mármint kilenc nemzet poli-tikusainak
egy része akarja De a
nép? Nem vette észre hogy egyre
több nemzetiségi kisebbség jelent-kezik
a törzsi öntudat és történel-mi
egyéniség elismerésének igényé-vel?
E: Például?
M: Például? Teremtőm milyen
újságot olvas maga? Amiben csak
egyesületi híreket és disznótoros
vacsorákat talál? Például:' Angliá-ban
a velsziek skótok és írek
Svájcban a
a lappok
a bretonok
a baszkok Itáliában a
déltiroli németek nem elég?
E: Hm Ez igaz de az azonos
gazdasági érdek mégis csak össze
mondta hogy egyszer húst kapott
ebédre és gyorsan belevágott „A
hús hirtelen kiugrott a léből és
akkor láttam csak hogy egy — ma-jom
keze volt Megettem" — Amin
ezek a foglyok keresztülmentek
míg a katonaszökevények és soro-zás
elől elmenekültek jól éltek
érthetetlenné teszi az amnesztia
utáni sikítozást Kinek kellett ma-jomkezet
enni a kanadai vagy svéd-országi
dezertőrök közül hogy —
ne haljon éhen?
(FIGYELŐ)
vagy legyen amnesztia?
megnyomorodottak
Két ember beszélget
IIIIIMIIItllllllllllllinilllllllllllllUIIIIIII1IUIIIIIIUIHIIIIIIIIII—
nemzetközi'zavarok?
Jura-szeparatisták- "-
Svédországban Francia-országban
Spanyolor-szágban
amikor vége a háborúnak a gyáván
megfutamodottak minden büntetés
nélkül hazatérhetnének?" Ez a leg-nagyobb
érv 45 ezer halottal és
hatalmas számú rokkanttal egy se-reg
hadifogollyal és mindezek sze-retteivel
családjával szemben a
legnagyobb igazságtalanság volna
az amnesztiát meghirdetni Miért
haltak meg amikor a dezertőrök
és megfutók kényelmesen éltek va-lahol
külföldön vagy valamely társ-utas
szervezet jóvoltából otthon
tudtak megbújni?
A nép hangulatát figyelembe-véve- :
a dezertőrök megbüntetése
az egyetlen mód ami megfelel a
túlnyomó többség kívánságának
és egyben az emberi és jogi igaz-ságnak
is
hozza őket
M: Gazdaságilag De a politikai
egyesüléshez történelmi kulturális
és szellemi közösség kell nem elég
a valuta és adózás egysége Melyik
francia adja fel a franciaságát hogy
beleolvadjon Brandt Willybe?
E: De akkor mi lesz? Mi lesz az
emberiség nagy családjával? Soha-sem
lesz béke?
M: Mondja van magának csa-ládja?
E: Van Feleségem és öt gyer-mekem
M: Sose veszekednek?
E: Dehogynem! Mi az hogy ve-szekszünk?!
Néha marjuk egy-mást
De már harmincöt éve élünk
együtt az asszonnyal és hát nem
öltük meg egymást És el sem
váltunk
M: Ez a családi „közös piac"
Az asztaltól nem váltak el de az ágytól?
E: Ertem Azt akarja mondani
hogy csak a Közös Piac tartjaösz-sz- e
őket
M: Azt Érzelmileg nem alkot-nak
egy családot és a fiatalságuk
pláne fütyül a politikai egységre
Azt sem tudja hogy mi az
E: De az Istenért mi lesz ak-kor?
M: Ne izguljon! Akármi lesz is
abból maga úgyis kimarad Európa
már nem a közös bölcsőnk Nem
örökölhetünk tőle mást mint amit
évekkeíezelőtt — mi adtunk neki
Technológiát bűnözést és szexet
És mindezt — itt is megtalálhatja
Na viszontlátásra! - '