000266 |
Previous | 10 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
V
" - ' ' "' 1978! JiMus 3 ' MtMHItall --fCHí MONTREAL # MONTREAL® MONTREAL © MONTREAL MONTREAL MONTREAL" © MONTREAL MONTREAL
s Á MAGYAR ÉLÉT AZÉRT küzd Haraszti Endre:
HOGY MAGYARORSZÁGON ISMÉT i -- " r£L1W:'- -
„ MAGYAR ÉLET LEGYEN! aromszaz VM- -
99
jj--ií
ORVdsÁG — FORDÍTÁS
UTAZÁS
FIGYELMES KISZOLGÁLÁS
VOYAGES KELEN
TRAVEL LTD
1467 MANSFIELD ST MONTREAL
i Tel: 842-954- 8
Montreali szerkesztőségünk vezetője:
címe: 3333 JEAN TALON WEST Apt 623
' TELEFON: 733-145- 8
TUNE-U- P GARANCIÁVAL
fi ~ iMin'detnFüjita'Tríetíhianiikal mumikát olcsón
- ' 'és garanclárvofl váiliMamlk -
B & F SERVICE STATION
1 4&5 ST JfAMES ST WEST — 934-071- 6
Tulajdonosok: I BODI és G FÜRJES'
IFAIRMOUNT MEAT MARKÉT
3833 St Lawrence Blvd
telefon: 288-80- 46
FRISS HÚSOK — FELVÁGOTTAK
iiinnuiiiiiiiiiiiiMiMiiiiiir
r r
iiiiiniiiiiwiiuiiim
0 Legfinomabb csemegáru a világ minden tájáról
Öl Világhírű GLOBUS'húskanzerVdk és jam
Ö Magyar hentesáru különlegességek
0 Naponta íriss tejtermékek
01 ©ajt 'különtegességek'kedvezm'ényo's áron
ö1 (Kenyér péksüteményeik
©' Európai cu'krá'szsütemlónyek
Boúrret Delicatessen & Pastry
5771 VictoriaÁve-RE3-8- 462
SZABAD PARKOLÁS
iiiiiftiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiii iMiiiiiifiininiiiiiiiiiiiniiM
I HENRI KELENY
utazási iroda
2114 9t Lawrence Blvd
(Sherbröofloe sardk) Montreal
H2X 2T2 Tel! 845-311- 1
Cable: V1ACATION
Québeci ye"(
A-J[!-
Í!U- Jogoof tványunk f es
4&3 St St W 280 Jarvis Street
Minden az
egy fedél
alatt:
Otlevél
a repülő-lényi- g
V5£3£ VfV 1
magyarul ohí 1
fliiraiiiiiiiiiiiiiiiiiiiim
JiLEDB
CHARTERED ACCOUNTANT
Montreal: Toronto:
931-38- 14 363-86- 92
Catherine
#'60Ó
utazáshoz
fényképtől
-b- eszélünk
Most'érikezetít áj HERENDI figurák
miagy vallásitokban és rrtólyen íeszálltott
áTOtt !k)aphaitók BA'NKRUFTCY-b5(- L származó
ajáttdéíotárgyakat most odcsón vásárolhat
teioRiA mi §§3ó§
5865 VICTORIA AVE — 738-141- 4
VASÁRNAP IS NYITVA
ÍMKAÜYOSYSZ!
85 MOUÍíT RÖYAL WEST'— TELEFON :84dU84
Magyarországra bzóIó gyógyszer megrendelést
gyorsan és pontosan teljesítőnk
Azért tettem idézőjelbe a fenti címben szereplő' fe-dezték
fel" kifejezést s a lent leírt történetet olvas-va
kérem ne feledjék hogy a Niagara „felfedezése"
kifejezés alatt kizárólag' csak arra kell gondolnunk
hogy' háromszáz esztendővel ezelőtt látta meg az első
fehér" ember a Niagarát földteként e rendkívüli termé-szeti
csodáját Az indiánok természetesen már jól ismer-ték
hiszen környékét évszázadok tán évezredek óta
íakták
i Az 1678-a- s évet megelőző években laz un Iroquois
(magyarosan: irokéz) indián-szövetsé- g egyes törzsei tör-ténetesen
nem szövetségbén hanem véres háborúban
voltak egymással E háború szításában a területen meg-jelenő
fehér kalandorok Is nagymértékben resztvettek az
Indiánok harci készségét fegyverrel és pálinkával is szít-va
'Az irokézek ezidőben egyébként óriási területet ural-tak
beleértve az Ontario és Erié tavak vidékét a Hú-ron
tó keleti partjait fel észak-északkelet- re egészén a
Szent Lőrinc torkolatáig Törzsfőnökei általában az an-gol
gyarmatosítókkal voltak szövetségben a riválisabb
franciák ellenében '
Az uralmon lévő leghatalmasabb irokéz törzsfőnö-kökkel
„nem pendült egy húron" a Huron-törzsszöve- t-
Az ottawai Bartók Kör hírei
Á kör megszervezte a
Népitánc Csoportot amely
minden szombaton du 1—3
óra között próbál a High
School of Cömmcrcc itermtí-be- n
a Magyar Iskola órái
' után' "A tánctanárok Mont
--"
reálból jönnek Az idén jú-nius
végéig folyik a taní-tás
szeptemberben kezdő-dik
újra
Érdeklődni lehet Nóg-rádi
Lillánál 726—
2781
FOR RENT SEASONAL LARGE 5 BEDROOMS
FURNIHSED WATERFRONT COTTAGE
SUITABLE 2 FAMILIES
Laké Champlain Missisqua Bay
1 mile Yenmont bordér 45 minubes from Montreal
Phone: 1 — 61 3 — 237-663- 3
" -- '
ALLIED
TRAVEL BUREAU
LTD
össca repülő- - és hajózási vállalatok hivatalos képviselete
Jegyei részlétre Vagy credit kártyával Is fizethetők
KEDVEZMÉNYES UTAZÁSOK
Hozassa ki családját!
3 hetes olcsó nyári utazás charter géppel
5300 COTE DES NEIGES RD
733-461- 4 737-521- 8
Québec licence number: 12313789-026- 0
Részletes felvilágosításért hívja: KISSNÉ KLARAT
MAGYAR HOTEL és ÉTTERÍR0
A LAURENTIABAN
ERÉNYI SÁNDOR és FELESÉGE szeretettel várják
kedves vendégeiket
a CONTINENTAL LODGEBAN
Házikoszt előzékeny kiszolgálás mérsékelt árak
Vcsl Dávid Lac Paquin PQ
AUTOROUTE EXIT 80
Tel: ¥ál Dávid 322-63- 15
Ha nyaralni vagy utazni akar
MI SZAKSZERŰEN ELKÉSZÍTJÜK UTAZÁSÁT
Különleges ajánlat Magyarországra és Európába
EMRKSTED A0ENCBES
3812 boul Notre Dame Chomedey Laval Que
r" MiiÍK V? keresse ZSUZSÁT i
Röse Paull
325232
fiGER-VA- R BARfiS
flTTEREM
TELEFON:
688-706- o
332-930- 0
Paull
3463 ST LAURENT BLVD tel: 845-56- 90
MAGYAR
KONYHA
telefon:
Harold
TELJES
ITAL- -
MURES
$sfeJ
im
JjjTmJhiTJmTV
HŰT
VÉGBN
ZENE
t 1 Szeretettel várjuk rési és új vendégeinket
(hétfőn iárva) Kprozs Házaspár
&
' i- - a'
' '
a Niagara -- vízesést
[ség Nyelvük rokon volt az irokézzel de politikailag
nem értettek egyet Területük a Húron tó keleti part-jainak
azon a részén volt amelyet mahapság Georgián
Bay-na-k nevezünk A Huron-törzse- k inkább a franciák-kal
szimpatizáltak és szembeszegültek a hatalmasabb
irokézekkel
A Niagara félszigeten élő irokéz törzs nem akart
sem az angolpárti irokéz törzsfőnökökhöz sem a francia-párti
húron törzsekhez csatlakozni Semleges akart ma-radni!
(Az angolnyelvü történelemkönyvek ezért „Neut-rals- "
néven emlegetik őket) Ez a semlegesség 'lett a
vesztük mert mikor 1649-be- n (a hollandok által is párt-fogolt)
irokézek legyőzték ai huronokat akkor a Niaga-ra
környék semleges indiánjai ellen is irtóháborút visel-tek
A „Niagara" szó akkoriban — az indiánok nyel-vén
— körülbelül a ml „szoros" (földszoros tengerszo-ros
stb) szavunknak" felelt meg Az ezen a területen
élő indián falvak népe — amíg ki nem pusztították
őket — kukoricatermeléssel foglalkozott S — az iroké-zek
á huronok között fekvő — semleges területét gyak-ran
átengedte békeszerződések egyezkedések kötésére
A rendelkezésre álló feljegyzések szerint az" első
európai már 1626 tájárt megjelent a vidéken Egy Dail-lo- n
nevű francia pap volt ki igyekezett az indiánokat
megkeresztelni A Niagara folyó nyugati partján misét
is szolgáltatott de sohasem került a vízesés közelébe
1640 táján Galinée és Dollier nevű franciák jártak erre
--- sőt 1069-be- n vissza is tértek — de ők sem közelít-hették
meg a vízesést (Létezésükről a fennmaradt je-zsuita
iratok szolgáltattak Információt a későbbi törté-netírók
számára)
Mikor 1678 decemberében a „Fort Frontenac" ne-vű
10 tonnás (tehát aránylag igen kicsi) hajó megjelent
a Niagara folyón addigra a Niagara félsziget semleges
indiánjaiból már csak hírmondó maradt Az irokézek
„Mississauga" törzse végső irtóháborút folytatott elle-nük
Ez a hajó a La Salle-fél- e expedíció egyik előőrse
lMMMlmiMlTO~MJMI
KANADA
A francia kanadai kezdet
(Canadian Scene) — Kanada története 1554 július
24-é- n kezdődött Azon a napon ért Jacques Cartler a
Szent Lőrinc folyó torkolatánál arra a földrészre amely
ma — Gaspé néven — Québec tartomány része és akkor
nyilvánította a francia király birtokának Ebből az al-kalomból
Cartier egy nagy keresztet emelt rajta a lilio-mokkal
Franciaország emblémájával és ezzel a feürat-tal- :
„Éljen Franciaország királya"
Valószínű hogy már ezt megelőzőlegis járt fehér
ember ezen a földön Talán már 1000-be- n itt voltak
Leif Erikson vikingjei Erre azonban nincs semmi kéz-zelfogható
bizonyiték és nincs tudomásunk arról hogy
'felépülést létesítettek Ezért 'ed'digi isimereteink szíe-ri- nl
Cartier volt az első fehér ember a kontinens ezen
a részén
Első útján áthajózott a Belle Isle-szoros- on a lab
radon partok mentén kikötőket nevezett el Olyan sivár
volt arra minden hogy „Kain földjének" nevezte azt
a világot Ezután átkelt a Szent Lőrinc öblön eljutott
Magdalen Islands-ho- z érintette Prince Edward Island-o- t
elérte és megszemlélte a kontinens partjait fel egé-szen
a Bay of Chaleur-i-g Folytatta útját Gaspé Bay
felé és itt került sor arra hogy egy csoport iroki ín-di- án
jelenlétében Franciaország birtokának jelentette ki
ezt a földet
1535-be- n második útja során Cartier ismét átkelt
a Strait of Belle ísland-o- n és Gaspénél elérte a par-tokat
ő volt az első' európai aki leereszkedett a „Hoc-helag- a
folyón" (a Szent Lőrlncen) amelyről azt mond-ták
neki az indiánok hogy három „királyság" Saguenay
Canada és Hochelaga mellett halad el
Útban felfelé a Szent Lőrinc folyamon megállt Sa-inte-Cröls-
-nál
(a mai St Charles) a Stadacona indián
faluval szemben közel Québec City mai helyéhez To-vább
ment a Laké St Peter-e- n Átszállt a hosszú in-dián
csónakokra és elérte Rochelaga falut amely a
mai% Montreal helyén volt Ott kiszállt a hegyet Mount
Royal-na- k keresztelte el Tavasszal visszatéri Francia-országba
Cartier 1541-be- n jött utoljára Kanadába Akkor már
telepített is Sieur de Roberval-r- a bízta a telep vezeté-sét
Roberval munkához látott Cartier pedig öt hajó-val
folytatta útját Téli szállásul azt a helyet válasz-tolta
amely közel van a mai Québec városához Az
első igazi település végiilis itt létesült
A Cartier harmadik útját követő hatvan esztendő-ben
nem sok történt bár kis csoportokban jöttek szőr-mekereskedők
Uj-Franciaorszá- gba ahogy akkor Kanadát
nevezték
A település komolyan csak 1604-be- n kezdődött meg
azzal az expedícióval amelynek Champlain volt nem-csak
a vezetője hanem a lelke is Akkor jött létre az
elsff pállandó jellegű település a Bay of Fundy keleti
J}7 VnUV Fíyy
kniwAíj iWjiwaiiu
volt fedélzetén La Motte kapitánnyal és egy Hennepin
nevű — a sikeres hajóút örömére a „Te Deum Lauda-mus"- -t
éneklő hittérítő pappal
Üssük fel az angolnyelvü enciklopédiák bármelyikét
és értesülést fogunk nyerni arról hogy az első fehér
ember akinek megadatott hogy megdöbbenjen a Niaga-vízesé- s
látványán ez a Louis Hennepin nevű ferences-rend- ű
barát volt!
Louis Hennepin 1640 körül született flamand vidé-ken
Ath nevű (ma Belgiumhoz tartozó) falucskában Ko-ra
ifjúságában belépett a ferencesek közé II Lajos
Condé hercegének ármádiájában tábori lelkészként szol-gált
majd 1875-be- n — egy francia katonai expedíció-val
— Quebecbe 'került Mint misszionárius az indiánok
megtéríiléséniek ikivárita sZBrfbelní életét 1678 elején talál-kozott
La Salle-va- l ki ezldőtájt kivánta a Nagy Tavak
környékét felderíteni Ezen expedíció során a sors ke-gyéből
ő lett az első fehér ember aki a Niagara-vízesé- st
meglátta
Élete további soráról csak annyi lényeges hogy
egyidőben a Sioux indiánok elfogták s életét csak haj-szálon
sikerült megmentenie 1683-ba- n már ismét Fran-ciaországban
találjuk s ettől kezdve számos müvében
emlékezett vissza megtett útjára és hajmeresztő kaland-jaira
1701-be- n halt meg
Visszaemlékezéseiben a vízesés magasságát 600 láb-ban
(más forrás szerint 500 lábban) állapította meg Nem
vitás hogy a jámbor pap — ámultában — alaposan té-vedett
Ma a Horshoe Falls (azaz „patkó-vízesés- ) kb
3000 láb hosszú és 162 láb magas az un American
Falls pedig 1000 láb hosszú és 167 láb magas Az két-ségtelen
hogy a vízesés formája változott 300 esztendő
alatt mert a zuhatag ereje állandóan morzsolja a
sziklákat tehát a vízesés lassan de biztosan „hátrál"
de ily mérvű eltérés nem látszik valószínűnek
A Niagara „felfedezésének" 300 éves évfordulóján
Father Hennepin ez a hőslelkü francia pap megérdem-li
hogy emlékét felidézzük
KJSjSsES SS&&B8&SS&B
története
ggfiX9Q9
oldalán Port Royal-na- k (ma Annapolis Royal Nova
Scotia) nevezték Kezdetben ez volt „Acadia" központ-ja
első olyan hely ahová végleges jelleggel jön-ni
kezdtek a franciák tehát nemcsak vadászatra ér-keztek
A második hasonló települést Champlain 1608-ba- n
nyitotta meg nem messze attól a helytől' ahol — 83
évvel előbb — Carter töltötte a telet A bennszülöttek
„point of Quebec"-ne- k nevezték Jól megerősíthető hely
volt Nagyon alkalmas volt arra is hogy kereskedelmi
központ szerepét játssza
Champlain innen egyre messzebbre tolta ki Üj-Fran-ciaors-zág
határait 1611 és 1616 között eljutott a nevét
viselő tóig Ottawába a Laké Nipissing-he-z a French
Riverhez Georgián Bay-he- z és Laké Simcoe-ho- z miköz-ben
egyre beljebb nyomult az irokézek földjén amely
már a mai New York State Ezt követőleg visszatért
Quebecbe
1628-ba- n Champlain kénytelen volt megadni magát
az angoloknak akik megszerezték a kontrollt a Szent
Lőrinc fölött Telepeseivel együtt Angliába kellett men-nie
ahonnan aztán folytathatta útját Franciaországba
Quebecet 1632-be- n a Saint-Germain-en-La- ye szerződés
visszaadta a franciáknak és Champlain akkor már mint
Uj-Franciaors- zág „atyja" kijavította az erősen megron-gálódott
erődöt Amikor 1635-be- n meghalt addigra
Franciaország jól megvetette Kanadában a lábát to-vábbi
felfedezésekre aztán követően került sor
John Best:
Nagy készülődés az ünneplésre
Nemzeti örökségünk
megünneplésével kapcsolat-ban
vita folyik Ottawa és
Québec között Az egyik
július 1 Kanada születés-napja
a másik június 24
St JEAN Baptista a kana-dai
franciák védőszentje
napja
A federális kormány
tette meg az első lépést
amikor nyilvánosságra hoz-ta
hogy július 1-- én egyhe-tes
ünnepség sorozat kez-dődik
országszerte a kon-föderáció
111 évének a
kezdete alkalmából Bár
„Dominion Day" ennek a
napnak a hivatalos neve
Ottawa „Canada Day "-ké-nt
ÉüTESÍTiM MONTREAL MmMiméi
hogy a volt HUNGÁRIA helyén megnyílt a
Montreal legnagyobb magyar étterme ízletes magyar ételekkel és italokkal
miriienldt szeretettel vár az új tulajdonos a közkedvelt MARGITKA
Esküvőkre Partikra 140 sztímély befogadására alkalmas külön - terem
rendelkezésre
Asztalfoglalás: tel: 843-751- 9 — 3479 St Lawrence Blvd
jry+jriifWr'ptJif
fffRSflfiQ affitfjiBattmaBfta
Az
'A
ezt
áll
tesz említést róla
A „Dominion Day"
ünneplése június 25-é- n kez-dődik
és július 1-- én a Par-lament
előtti nagy ese-ményben
kulminál Ez az
angol illetve francia mot-tója:
„Canada is You and
Me-L- e Canada c'est Toi
et Moi" Egyik ünneplési
mód az lesz hogy szemé-lyek
és városok „testvéri"
kapcsolatra lépnek Roberts
államtitkár meg van győ-ződve
arról hogy a kezde-ményezés
sikeres lesz és
megfelelően tükrözi majd
az ünneplés tartalmát
Lesznek kölcsönös cso-portos
látogatások és or
szágszerte 111 szórakozta-tó
csoport működik majd
Egy-eg- y a konfödráció
minden esztendejére
Alig két héttel a fede-rális
bejelentés után Qué-bec
közölte hogy tíznapos
ünnepség sorozat lesz Ke-resztelő
Szent János ünne-pe
alkalmából és megün-neplik
Québec City alapí-tásának
a 370 évforduló-ját
is Erre június 23 és
július á-- a között kerül
sor
Object Description
| Rating | |
| Title | Magyar Elet, June 03, 1978 |
| Language | hu |
| Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
| Date | 1978-06-03 |
| Type | application/pdf |
| Format | text |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| Identifier | Magyad3000438 |
Description
| Title | 000266 |
| Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
| OCR text | V " - ' ' "' 1978! JiMus 3 ' MtMHItall --fCHí MONTREAL # MONTREAL® MONTREAL © MONTREAL MONTREAL MONTREAL" © MONTREAL MONTREAL s Á MAGYAR ÉLÉT AZÉRT küzd Haraszti Endre: HOGY MAGYARORSZÁGON ISMÉT i -- " r£L1W:'- - „ MAGYAR ÉLET LEGYEN! aromszaz VM- - 99 jj--ií ORVdsÁG — FORDÍTÁS UTAZÁS FIGYELMES KISZOLGÁLÁS VOYAGES KELEN TRAVEL LTD 1467 MANSFIELD ST MONTREAL i Tel: 842-954- 8 Montreali szerkesztőségünk vezetője: címe: 3333 JEAN TALON WEST Apt 623 ' TELEFON: 733-145- 8 TUNE-U- P GARANCIÁVAL fi ~ iMin'detnFüjita'Tríetíhianiikal mumikát olcsón - ' 'és garanclárvofl váiliMamlk - B & F SERVICE STATION 1 4&5 ST JfAMES ST WEST — 934-071- 6 Tulajdonosok: I BODI és G FÜRJES' IFAIRMOUNT MEAT MARKÉT 3833 St Lawrence Blvd telefon: 288-80- 46 FRISS HÚSOK — FELVÁGOTTAK iiinnuiiiiiiiiiiiiMiMiiiiiir r r iiiiiniiiiiwiiuiiim 0 Legfinomabb csemegáru a világ minden tájáról Öl Világhírű GLOBUS'húskanzerVdk és jam Ö Magyar hentesáru különlegességek 0 Naponta íriss tejtermékek 01 ©ajt 'különtegességek'kedvezm'ényo's áron ö1 (Kenyér péksüteményeik ©' Európai cu'krá'szsütemlónyek Boúrret Delicatessen & Pastry 5771 VictoriaÁve-RE3-8- 462 SZABAD PARKOLÁS iiiiiftiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiii iMiiiiiifiininiiiiiiiiiiiniiM I HENRI KELENY utazási iroda 2114 9t Lawrence Blvd (Sherbröofloe sardk) Montreal H2X 2T2 Tel! 845-311- 1 Cable: V1ACATION Québeci ye"( A-J[!- Í!U- Jogoof tványunk f es 4&3 St St W 280 Jarvis Street Minden az egy fedél alatt: Otlevél a repülő-lényi- g V5£3£ VfV 1 magyarul ohí 1 fliiraiiiiiiiiiiiiiiiiiiiim JiLEDB CHARTERED ACCOUNTANT Montreal: Toronto: 931-38- 14 363-86- 92 Catherine #'60Ó utazáshoz fényképtől -b- eszélünk Most'érikezetít áj HERENDI figurák miagy vallásitokban és rrtólyen íeszálltott áTOtt !k)aphaitók BA'NKRUFTCY-b5(- L származó ajáttdéíotárgyakat most odcsón vásárolhat teioRiA mi §§3ó§ 5865 VICTORIA AVE — 738-141- 4 VASÁRNAP IS NYITVA ÍMKAÜYOSYSZ! 85 MOUÍíT RÖYAL WEST'— TELEFON :84dU84 Magyarországra bzóIó gyógyszer megrendelést gyorsan és pontosan teljesítőnk Azért tettem idézőjelbe a fenti címben szereplő' fe-dezték fel" kifejezést s a lent leírt történetet olvas-va kérem ne feledjék hogy a Niagara „felfedezése" kifejezés alatt kizárólag' csak arra kell gondolnunk hogy' háromszáz esztendővel ezelőtt látta meg az első fehér" ember a Niagarát földteként e rendkívüli termé-szeti csodáját Az indiánok természetesen már jól ismer-ték hiszen környékét évszázadok tán évezredek óta íakták i Az 1678-a- s évet megelőző években laz un Iroquois (magyarosan: irokéz) indián-szövetsé- g egyes törzsei tör-ténetesen nem szövetségbén hanem véres háborúban voltak egymással E háború szításában a területen meg-jelenő fehér kalandorok Is nagymértékben resztvettek az Indiánok harci készségét fegyverrel és pálinkával is szít-va 'Az irokézek ezidőben egyébként óriási területet ural-tak beleértve az Ontario és Erié tavak vidékét a Hú-ron tó keleti partjait fel észak-északkelet- re egészén a Szent Lőrinc torkolatáig Törzsfőnökei általában az an-gol gyarmatosítókkal voltak szövetségben a riválisabb franciák ellenében ' Az uralmon lévő leghatalmasabb irokéz törzsfőnö-kökkel „nem pendült egy húron" a Huron-törzsszöve- t- Az ottawai Bartók Kör hírei Á kör megszervezte a Népitánc Csoportot amely minden szombaton du 1—3 óra között próbál a High School of Cömmcrcc itermtí-be- n a Magyar Iskola órái ' után' "A tánctanárok Mont --" reálból jönnek Az idén jú-nius végéig folyik a taní-tás szeptemberben kezdő-dik újra Érdeklődni lehet Nóg-rádi Lillánál 726— 2781 FOR RENT SEASONAL LARGE 5 BEDROOMS FURNIHSED WATERFRONT COTTAGE SUITABLE 2 FAMILIES Laké Champlain Missisqua Bay 1 mile Yenmont bordér 45 minubes from Montreal Phone: 1 — 61 3 — 237-663- 3 " -- ' ALLIED TRAVEL BUREAU LTD össca repülő- - és hajózási vállalatok hivatalos képviselete Jegyei részlétre Vagy credit kártyával Is fizethetők KEDVEZMÉNYES UTAZÁSOK Hozassa ki családját! 3 hetes olcsó nyári utazás charter géppel 5300 COTE DES NEIGES RD 733-461- 4 737-521- 8 Québec licence number: 12313789-026- 0 Részletes felvilágosításért hívja: KISSNÉ KLARAT MAGYAR HOTEL és ÉTTERÍR0 A LAURENTIABAN ERÉNYI SÁNDOR és FELESÉGE szeretettel várják kedves vendégeiket a CONTINENTAL LODGEBAN Házikoszt előzékeny kiszolgálás mérsékelt árak Vcsl Dávid Lac Paquin PQ AUTOROUTE EXIT 80 Tel: ¥ál Dávid 322-63- 15 Ha nyaralni vagy utazni akar MI SZAKSZERŰEN ELKÉSZÍTJÜK UTAZÁSÁT Különleges ajánlat Magyarországra és Európába EMRKSTED A0ENCBES 3812 boul Notre Dame Chomedey Laval Que r" MiiÍK V? keresse ZSUZSÁT i Röse Paull 325232 fiGER-VA- R BARfiS flTTEREM TELEFON: 688-706- o 332-930- 0 Paull 3463 ST LAURENT BLVD tel: 845-56- 90 MAGYAR KONYHA telefon: Harold TELJES ITAL- - MURES $sfeJ im JjjTmJhiTJmTV HŰT VÉGBN ZENE t 1 Szeretettel várjuk rési és új vendégeinket (hétfőn iárva) Kprozs Házaspár & ' i- - a' ' ' a Niagara -- vízesést [ség Nyelvük rokon volt az irokézzel de politikailag nem értettek egyet Területük a Húron tó keleti part-jainak azon a részén volt amelyet mahapság Georgián Bay-na-k nevezünk A Huron-törzse- k inkább a franciák-kal szimpatizáltak és szembeszegültek a hatalmasabb irokézekkel A Niagara félszigeten élő irokéz törzs nem akart sem az angolpárti irokéz törzsfőnökökhöz sem a francia-párti húron törzsekhez csatlakozni Semleges akart ma-radni! (Az angolnyelvü történelemkönyvek ezért „Neut-rals- " néven emlegetik őket) Ez a semlegesség 'lett a vesztük mert mikor 1649-be- n (a hollandok által is párt-fogolt) irokézek legyőzték ai huronokat akkor a Niaga-ra környék semleges indiánjai ellen is irtóháborút visel-tek A „Niagara" szó akkoriban — az indiánok nyel-vén — körülbelül a ml „szoros" (földszoros tengerszo-ros stb) szavunknak" felelt meg Az ezen a területen élő indián falvak népe — amíg ki nem pusztították őket — kukoricatermeléssel foglalkozott S — az iroké-zek á huronok között fekvő — semleges területét gyak-ran átengedte békeszerződések egyezkedések kötésére A rendelkezésre álló feljegyzések szerint az" első európai már 1626 tájárt megjelent a vidéken Egy Dail-lo- n nevű francia pap volt ki igyekezett az indiánokat megkeresztelni A Niagara folyó nyugati partján misét is szolgáltatott de sohasem került a vízesés közelébe 1640 táján Galinée és Dollier nevű franciák jártak erre --- sőt 1069-be- n vissza is tértek — de ők sem közelít-hették meg a vízesést (Létezésükről a fennmaradt je-zsuita iratok szolgáltattak Információt a későbbi törté-netírók számára) Mikor 1678 decemberében a „Fort Frontenac" ne-vű 10 tonnás (tehát aránylag igen kicsi) hajó megjelent a Niagara folyón addigra a Niagara félsziget semleges indiánjaiból már csak hírmondó maradt Az irokézek „Mississauga" törzse végső irtóháborút folytatott elle-nük Ez a hajó a La Salle-fél- e expedíció egyik előőrse lMMMlmiMlTO~MJMI KANADA A francia kanadai kezdet (Canadian Scene) — Kanada története 1554 július 24-é- n kezdődött Azon a napon ért Jacques Cartler a Szent Lőrinc folyó torkolatánál arra a földrészre amely ma — Gaspé néven — Québec tartomány része és akkor nyilvánította a francia király birtokának Ebből az al-kalomból Cartier egy nagy keresztet emelt rajta a lilio-mokkal Franciaország emblémájával és ezzel a feürat-tal- : „Éljen Franciaország királya" Valószínű hogy már ezt megelőzőlegis járt fehér ember ezen a földön Talán már 1000-be- n itt voltak Leif Erikson vikingjei Erre azonban nincs semmi kéz-zelfogható bizonyiték és nincs tudomásunk arról hogy 'felépülést létesítettek Ezért 'ed'digi isimereteink szíe-ri- nl Cartier volt az első fehér ember a kontinens ezen a részén Első útján áthajózott a Belle Isle-szoros- on a lab radon partok mentén kikötőket nevezett el Olyan sivár volt arra minden hogy „Kain földjének" nevezte azt a világot Ezután átkelt a Szent Lőrinc öblön eljutott Magdalen Islands-ho- z érintette Prince Edward Island-o- t elérte és megszemlélte a kontinens partjait fel egé-szen a Bay of Chaleur-i-g Folytatta útját Gaspé Bay felé és itt került sor arra hogy egy csoport iroki ín-di- án jelenlétében Franciaország birtokának jelentette ki ezt a földet 1535-be- n második útja során Cartier ismét átkelt a Strait of Belle ísland-o- n és Gaspénél elérte a par-tokat ő volt az első' európai aki leereszkedett a „Hoc-helag- a folyón" (a Szent Lőrlncen) amelyről azt mond-ták neki az indiánok hogy három „királyság" Saguenay Canada és Hochelaga mellett halad el Útban felfelé a Szent Lőrinc folyamon megállt Sa-inte-Cröls- -nál (a mai St Charles) a Stadacona indián faluval szemben közel Québec City mai helyéhez To-vább ment a Laké St Peter-e- n Átszállt a hosszú in-dián csónakokra és elérte Rochelaga falut amely a mai% Montreal helyén volt Ott kiszállt a hegyet Mount Royal-na- k keresztelte el Tavasszal visszatéri Francia-országba Cartier 1541-be- n jött utoljára Kanadába Akkor már telepített is Sieur de Roberval-r- a bízta a telep vezeté-sét Roberval munkához látott Cartier pedig öt hajó-val folytatta útját Téli szállásul azt a helyet válasz-tolta amely közel van a mai Québec városához Az első igazi település végiilis itt létesült A Cartier harmadik útját követő hatvan esztendő-ben nem sok történt bár kis csoportokban jöttek szőr-mekereskedők Uj-Franciaorszá- gba ahogy akkor Kanadát nevezték A település komolyan csak 1604-be- n kezdődött meg azzal az expedícióval amelynek Champlain volt nem-csak a vezetője hanem a lelke is Akkor jött létre az elsff pállandó jellegű település a Bay of Fundy keleti J}7 VnUV Fíyy kniwAíj iWjiwaiiu volt fedélzetén La Motte kapitánnyal és egy Hennepin nevű — a sikeres hajóút örömére a „Te Deum Lauda-mus"- -t éneklő hittérítő pappal Üssük fel az angolnyelvü enciklopédiák bármelyikét és értesülést fogunk nyerni arról hogy az első fehér ember akinek megadatott hogy megdöbbenjen a Niaga-vízesé- s látványán ez a Louis Hennepin nevű ferences-rend- ű barát volt! Louis Hennepin 1640 körül született flamand vidé-ken Ath nevű (ma Belgiumhoz tartozó) falucskában Ko-ra ifjúságában belépett a ferencesek közé II Lajos Condé hercegének ármádiájában tábori lelkészként szol-gált majd 1875-be- n — egy francia katonai expedíció-val — Quebecbe 'került Mint misszionárius az indiánok megtéríiléséniek ikivárita sZBrfbelní életét 1678 elején talál-kozott La Salle-va- l ki ezldőtájt kivánta a Nagy Tavak környékét felderíteni Ezen expedíció során a sors ke-gyéből ő lett az első fehér ember aki a Niagara-vízesé- st meglátta Élete további soráról csak annyi lényeges hogy egyidőben a Sioux indiánok elfogták s életét csak haj-szálon sikerült megmentenie 1683-ba- n már ismét Fran-ciaországban találjuk s ettől kezdve számos müvében emlékezett vissza megtett útjára és hajmeresztő kaland-jaira 1701-be- n halt meg Visszaemlékezéseiben a vízesés magasságát 600 láb-ban (más forrás szerint 500 lábban) állapította meg Nem vitás hogy a jámbor pap — ámultában — alaposan té-vedett Ma a Horshoe Falls (azaz „patkó-vízesés- ) kb 3000 láb hosszú és 162 láb magas az un American Falls pedig 1000 láb hosszú és 167 láb magas Az két-ségtelen hogy a vízesés formája változott 300 esztendő alatt mert a zuhatag ereje állandóan morzsolja a sziklákat tehát a vízesés lassan de biztosan „hátrál" de ily mérvű eltérés nem látszik valószínűnek A Niagara „felfedezésének" 300 éves évfordulóján Father Hennepin ez a hőslelkü francia pap megérdem-li hogy emlékét felidézzük KJSjSsES SS&&B8&SS&B története ggfiX9Q9 oldalán Port Royal-na- k (ma Annapolis Royal Nova Scotia) nevezték Kezdetben ez volt „Acadia" központ-ja első olyan hely ahová végleges jelleggel jön-ni kezdtek a franciák tehát nemcsak vadászatra ér-keztek A második hasonló települést Champlain 1608-ba- n nyitotta meg nem messze attól a helytől' ahol — 83 évvel előbb — Carter töltötte a telet A bennszülöttek „point of Quebec"-ne- k nevezték Jól megerősíthető hely volt Nagyon alkalmas volt arra is hogy kereskedelmi központ szerepét játssza Champlain innen egyre messzebbre tolta ki Üj-Fran-ciaors-zág határait 1611 és 1616 között eljutott a nevét viselő tóig Ottawába a Laké Nipissing-he-z a French Riverhez Georgián Bay-he- z és Laké Simcoe-ho- z miköz-ben egyre beljebb nyomult az irokézek földjén amely már a mai New York State Ezt követőleg visszatért Quebecbe 1628-ba- n Champlain kénytelen volt megadni magát az angoloknak akik megszerezték a kontrollt a Szent Lőrinc fölött Telepeseivel együtt Angliába kellett men-nie ahonnan aztán folytathatta útját Franciaországba Quebecet 1632-be- n a Saint-Germain-en-La- ye szerződés visszaadta a franciáknak és Champlain akkor már mint Uj-Franciaors- zág „atyja" kijavította az erősen megron-gálódott erődöt Amikor 1635-be- n meghalt addigra Franciaország jól megvetette Kanadában a lábát to-vábbi felfedezésekre aztán követően került sor John Best: Nagy készülődés az ünneplésre Nemzeti örökségünk megünneplésével kapcsolat-ban vita folyik Ottawa és Québec között Az egyik július 1 Kanada születés-napja a másik június 24 St JEAN Baptista a kana-dai franciák védőszentje napja A federális kormány tette meg az első lépést amikor nyilvánosságra hoz-ta hogy július 1-- én egyhe-tes ünnepség sorozat kez-dődik országszerte a kon-föderáció 111 évének a kezdete alkalmából Bár „Dominion Day" ennek a napnak a hivatalos neve Ottawa „Canada Day "-ké-nt ÉüTESÍTiM MONTREAL MmMiméi hogy a volt HUNGÁRIA helyén megnyílt a Montreal legnagyobb magyar étterme ízletes magyar ételekkel és italokkal miriienldt szeretettel vár az új tulajdonos a közkedvelt MARGITKA Esküvőkre Partikra 140 sztímély befogadására alkalmas külön - terem rendelkezésre Asztalfoglalás: tel: 843-751- 9 — 3479 St Lawrence Blvd jry+jriifWr'ptJif fffRSflfiQ affitfjiBattmaBfta Az 'A ezt áll tesz említést róla A „Dominion Day" ünneplése június 25-é- n kez-dődik és július 1-- én a Par-lament előtti nagy ese-ményben kulminál Ez az angol illetve francia mot-tója: „Canada is You and Me-L- e Canada c'est Toi et Moi" Egyik ünneplési mód az lesz hogy szemé-lyek és városok „testvéri" kapcsolatra lépnek Roberts államtitkár meg van győ-ződve arról hogy a kezde-ményezés sikeres lesz és megfelelően tükrözi majd az ünneplés tartalmát Lesznek kölcsönös cso-portos látogatások és or szágszerte 111 szórakozta-tó csoport működik majd Egy-eg- y a konfödráció minden esztendejére Alig két héttel a fede-rális bejelentés után Qué-bec közölte hogy tíznapos ünnepség sorozat lesz Ke-resztelő Szent János ünne-pe alkalmából és megün-neplik Québec City alapí-tásának a 370 évforduló-ját is Erre június 23 és július á-- a között kerül sor |
Tags
Comments
Post a Comment for 000266
