Kanadai Magyarsag, February 15, 1964

              lllít™íji?3f„ 'J % Ff
KANADAI MAGYARSÁG 1964 febr 15 (7)
&
0
17--w íi I
ra © 00 rj
Ha visszatekintünk az elmúlt évre megállapíthatjuk hogy a nyugati szövet-gé- g
sarkalatos kérdése súlyosódó problémája a francia— amerikai viszony volt:
az ahogy de Gaulle fogadta az amerikai terveket és viszont ahogy az amerikai
politika szemlélte de Gaulle koncepcióját Ez nemcsak az elmúlt esztendő hanem
a jövő év vagy évek problémája is Ahogy a világ számos vezető lapja megállapít-ja:
a nyugati szövetség létkérdése
Három véleményt közlünk: két amerikai és egy európai véleményt A két
amerikai hang: Walter Lippmann cikke a New York Herald Tribüné valamint
Edgár A Mowrer írása a newyorki Sunday Star Ledger hasábjain Különösen ér-dekes
Lippmann cikke azért mert ez az amerikai közíró a múltban a leggyakrab-ban
hangoztatta de Gaulle és Adenauer szövetségen belüli politikájának a „ve-szedelmét"
arra szólítva fel az amerikai adminisztrációt szabaduljon a „két öreg"
befolyásától Ez a cikke megváltozott felfogásról tanúskodik a két cikk pedig
együttesen azt mutatja hogy immár nemcsak a „jobboldalnak" számító amerikai
lapok hanem egyes „baloldaliaknak" mondható közírók is másként szemlélik de
Gaulle politikáját — Az európai vélemény pedig a legelterjedtebb európai lap
a Neue Zürcher Zeitung cikke: „Európa hangja" Sorra vesszük a három véle-ményt
amely együttesen meglehetősen kerek képét adja a problémának
Gaulle világosan látja
Walter Lippman:
„De
Ügy Keleten mint Nyuga-ton
a változások egyre gyor-sabb
íramúak és mindkét vé-delmi
rendszer jövője kérdé-sessé
vált Hacsak az egyik
oldalon mutatkoznának ilyen
jelek ez kétségtelenül nagy
győzelem lenne a másik oldal
számára Tény azonban az
hogy a kínai—orosz pártsza-kadás
teljesen párhuzamosan
halad az Európa és Amerika
közötti ellentétek növekedé-sével
Ez az oka annak hogy sem
Moszkvában sem Washing-tonban
nem képesek átlátni a
helyzetet és képtelenek arra
hogy egy hosszútávlatú kül-politika
alapjait lerakják
Mindkét helyen a várakozás
és szemlélődés álláspontjára
helyezkednek s igyekeznek
kitapogatni a jövőbe vezető
út irányát
Kellemesebb először a má-sik
oldal zavarairól beszélni
Kétségtelen hogy a Kína és
a Szovjetunió közötti ellentét
ma már mélyebb mint vah-h- a:
8 lényegében a hagyomá-nyos
kínai—orosz vetélkedés
folyománya amely évszáza-dok
óta fennáll Közép- - és Kelet-Á-zsiában
A szakadás oka
amint azt a legtöbb szakértő
egyöntetűen állítja egysze-rűen
az hogy sem az oroszok
sem európai csatlósaik nem
képesek anyagilag támogatni
a kínai kommunista forradal-mat
Mao úgy gondolta hogy
ezek mint kommunisták min-den
áldozatra hajlandók lesz-nek
hogy az elmaradott kínai
társadalmat európai életszín-vonalra
emeljék Hruscsov
azonban nem hajlandó ilyen
áldozatokra Ez mint rend-kívül
jól tájékozott kommu-nista
mondotta volt nekem
Hruscsov számára egyszerűen
a lehetetlenséggel határos Az
orosz nép túl sokat szenve-dett
már s kell még szenved
nie ideológiai okokból újab-bakat
nehezen viselne el
Miután a vitának ez a való-di
oka aligha valószínű hogy
a probléma hamarosan meg-oldódnék
Nem az a lényeg
hogy Lenin vagy Marx mit
mondott Még csak az sem
hugy milyen eszközöket kell
alkalmazni Afrika Dél-Ameri- ka
vagy Délkelet-Ázsi- a for-radalmainak
a támogatására
Itt a létkérdés és a fennma-radás
problémái felett vitat-koznak
s ezekben megegyezni
minden csak nem egyszerű
#
Ily problémák valóban
nincsenek a nyugati világban
De nálunk is van vetélkedés
mégpedig az anyagilag tehe-tősek
vetélkedése: versengés
kicsiségek miatt (pl csirkék
és szőnyegek) és a nemzetkö-zi
státusért Korántsem sza-bad
azt hinnünk hogy ezek
miatt a nyugati szövetségi
rendszer felbomlóban van
mint a kínai és orosz De két-ségtelen
hogy az' a nyugati
szövetségi rendszer melyet
195Í-be- n hoztak létre s ahogy
ezt a Kennedy-adminisztráci- ó
értelmezte mikor hivatalba
lépett felbomlóban van Ügy
gondolom hogy ha a nyugati
szövetségi rendszert be-lülről
nyíltan megtámadnák
új kristályosodásit ölyamat in-dulna
el Ezzel szemben senki
t
sem intéz frontális támadást
ellene ellenben megvan a le
hetősége annak hogy a meg-lévő
szabályokat sokfélekép
pen értelmezzék (s ezzel an
nak eredeti értelmét kifor-gassák)
A konfúzió ezért ál
talános a szövetségi rendsze-ren
belül
De Gaulle tábornok maga-tartása
oly kifejező és sok-szor
oly sértő hogy túlságos
könnyű lenne arra a követ-keztetésre
jutni: ez csak egy
szövetségen belüli perpatvar
Ez igy nem igaz De Gaulle
nem alakítja a történelmet
csak világosan látja a fejlő-dést
és hangot ad annak Le-het
hogy a németek még
követik az általunk kiszabott
utat a NATO keretén belül'
de ezt semmi esetre sem
meggyőződésből hanem gya-korlati
meggondolások alap-ján
teszik Tény azonban az
Neue
George Marshallről mon-dott
frankfurti beszédében
Rusk külügyminiszter felve-tette
a kérdést: „Micsoda Eu-rópa
és ki beszél a nevében?"
Ebben a kérdésben benne
van a Kennedy kormány által
új létre keltett régi elképze-lés
az egyakaratú egységesen
nyilatkozó Európáról a „Eu-rop- e
speaking with one voi-ce- "
de ott rejlett ebben a
kérdésben a kétség is a za-vart
szkepszis az európai po-litika
sajnálatra méltó álla-pota
felett
Ennek a kérdésnek a fel-vetése
újabb kérdéseket vet
fel Beszélhet Németország
Európa nevében? Nem vitás
hogy a mai német politika
ami az atlanti koncepciót il-leti
nagyjában és egészében
megegyezik Washington el-képzeléseivel
és megegyezik
a Közös Piac belső és külső
partnereinek a többségével
a többség véleményével
Ugyanakkor pedig elszigetel
ve áll szemben a „Nagy
Terv"-ve-l a „Grand design"
amerikai elképzeléseivel
Általában a rivalitás min-denekelőtt
pedig a jelenlegi
francia politika útjában álj a
francia vezetői igénynek ad
dig másfelől: a német politi-kát
terheli a múlt Ez a han-dica- p
nem lebecsülendő
Bonnban ezzel mindig is tisz-tában
voltak és ennek meg-felelően
a német kezdemé-nyezések
lehetőségeit mindig
meglehetősen józanul mérték
le Éppen ezért az Atlanti
Szövetségen belül valamint
az a né-met
kormány mindig megelé-gedett
a megbízható szekun-dáns
szerepével
Mindazonáltal a Bonn által
játszott szerep meglehetősen
igényes volt és különösen az
utóbbi hónapokban amióta
az amerikai és a francia poli
tika ellentétbe került egymás-sal
még igényesebb lett Bár-mily
nagy is néhány német
politikus csodálata Bismarck
iránt Bismarck politikája a
„játék öt labdával" iránt
mégis nyüvánvalö hogy a mai
német politikának sok nehéz-séget
és fáradságot okoz még
a két labdával való játék is
t I a 'francia' és amerikai
labdával És ezt az ügyességi
a fejlődési?
Zürcher Zeitung:
Kompromisszum Franciaországgal'
Európa-politikába- n
kl J '
hogy az angolok a konzerva-tív
kormány alatt — még ke-vésbé
Wilson esetleges kor-mányelnöksége
idején — nem
értenek velünk egyet a nem-zetköziesít- ett
nukleáris véd-erő
kérdésében mely annyi-ra
dédelgetett ideája a jelen-legi
amerikai adminisztráció-nak
A többi állam pedig —
hacsak egy-ké- t államot meg-felelő
anyagi támogatással
nem puhítunk meg — két-ségtelenül
tartózkodni fog az
amerikai elképzelés támoga-tásától
Tetejébe mindennek na-gyon
kevés a közeli valószí-nűsége
annak hogy megvaló-sulna
az amerikai „Nagy
terv" t i egy hatalmas és
egységes nemzetközi gazda-sági
együttműködés mely
nemcsak Észak-Amerik- át de
a kommunista Európát is
magába foglalná
gyakorlatot Németország sem
mivel sem teszi könnyebbé
azáltal ha a játékot igyekszik
csak egy labdára nevezete-sen
az amerikai labdára kor
látozni Sem Bonn sem euró
pai szövetségesei sem szű-kebb
sem tágasabb értelem-ben
nem tehetik meg hogy
európai politikát folytassanak
Franciaország nélkül Felme
rült egy-eg- y elképzelés hogy
például a Közös Piac hat álla
mának a közösségét adott
esetben átalakítsák és Fran
ciaország helyére Nagybri
tanniát tegyék ez azonban
csupán a pillanat impulzusa
és bosszankodásból szárma
zik ez az elképzelés alábecsü-li
a francia realitást és ezért
nem tekinthető konstruktív
gondolatnak
Ehhez hasonló fantazmagó-ria
a brit Labour párt sorai
ban felmerült idea is hogy
az atlanti együttműködést
alapozzák a Washington-Londo- n—
Bonn „tengelyre"
vagy „háromszögre" A Né
metországgal való együttmű-ködés
gondolata azonban a
brit baloldalon egyelőre alig
több mint az újdonság vará-zsa
ezenkívül ennek a „ten
gelynek" az atlanti és európai
része bizonyos stratégiai és a
Kelettel szemben folytatott
politikát érintő kérdések
miatt erősen különbözik és
így nem lenne túlságosan te
herbíróképes de mindentől
eltekintve ez az elképzelés
zsákutcába vezető kísérlet
volna egyszerűen azért mert
ki akarná kapcsolni a francia
elementumot amit hosszútá-von
kikapcsolni egyszerűen
lehetetlenség
Az atlanti partnerség bár
miféle tervezetében Francia
ország nem maradhat fehér
folt és egyáltalán nem ma
radhat örök tűzfészek Egye
lőre azonban tagadhatatlan:
a gaulleista politika valamint
az erre feleletképpen adott
amerikai politika azt ered-ményezte
hogy Franciaor
szág elszigetelődött De Gaul
le prognózisa hogy az Egye-sült
Államok egy szép napon
visszavonul Európából — jól
lehet1 jövőbe tekintő prognó-zis
— egyben politikai cél-kitűzés
is a tábornok a' ma-ga
-- jóslatát- igyekszik-politika- i
eszközökkel — tevékenyen
valósággá tenni Válaszkép-pen
Washington azzal kísér-letezik
hogy Franciaországot
Európán belül körülbástyáz
za ezt azáltal igyekszik elér
ni hogy Franciaország part
nereit a kontinensen kifogja
a szekérből a francia fegy-verkezési
politika lehetséges
forrásait betapassza például
azzal hogy Nyugat-Németo- r
szágot a NATO multilaterális
atomhatalmához köti másod
szor azzal próbálja elszige
telni Franciaországot hogy a
francia prognózist valótlan
nak minősíti azzal a puszta
ténnyel hogy Amerika euró-pai
elkötelezettségét meg-szilárdítja
lerögzíti
Valóságos játék folyik a
NATO-ellene- s francia intéz-kedések
és az amerikai elszi-getelési
politika között Ez az-zal
a veszéllyel fenyeget hogy
végzetes „escalation" jön lét-re
és az antagonizmus kölcsö-nös
kiélezése szakadáshoz
vezet Annak a kísérletnek
hogy a gaulleista politika
megváltozását az európai szö-vetségesek
— mint Ameri-ka
helyettesei — révén érjék
el meglehetősen gyenge kilá-tásai
vannak ez a kísérlet
csak arra jó hogy szétszakít-son
olyan kötelékeket ame-lyeknek
a megtartására pedig
a végső kiegyenlítődés az új
partnerség érdekében igen
nagy szükség lenne
Amerika igyekszik de Gaul-le
Kasszandra kiáltásainak a
hatását gyengíteni ezt a tö-rekvést
azonban igen megne:
hezíti az amerikai politika
gyakori következetlensége és
az állandóság hiánya ebben a
politikában A „Big Lift" mű-velete
és a nyomában járó
nyilatkozatok amelyek az
Eurónában állomásozó ame
rikai csapatok csökkentésé- -
Edgár A Mowrer:
„Nagy tévedés"
Pusztán az a tény hogy szö
vetségesek között nézetelté-rések
merülnek fel teljesen
normális jelenség Ami nem
normális az inkább az a saj-nálatos
tény hogy az egyik
szövetséges akarattal vagy
akaratlanul de következete-sen
félremagyarázza a másik
szövetséges intencióit Ennek
következtében a legtöbb
francia úgy gondolja hogy
az amerikaiak teljesen félre-értik
de Gaulle elnök politi-káját
A remélhetőleg jóindulatú
tévedések tisztázására küldte
de Gaulle külügyminiszterét
Couve de Murville--t Washing
tonba Hamarosan meglátjuk
majd mennyire sikerült ez
az ' egyenesbeszédű franciá-nak
Mivel azonban magam
is úgy hiszem hogy sok ame-rikai
beleértve néhány pá
rizsi amerikai újságírót szán-dékosan
hamis képet fest a
francia külpolitikáról huszon-három
éves személyes isme
retség s számos közvetlen
eszmecsere után egyszerűen
kötelezve érzem magam hogy
olvasóközönségemet a Tábor-nok
valódi nézeteivel megis
mertessem
Az első téves megállapítás:
„De Gaulle egy ma már ne-vetséges
„grandeur" álmot
kerget XIV Lajos és Napó-leon
történelmi hagyomá-nyai
alapján" Tény ezzel
szemben: De Gaulle valóban
Franciaország nagyságának
helyreállításán fáradozik s
ennek a szónak „nagyság"
francia eredetije „grandeur"
amit azonban a legtöbb új-ságíró
nem hajlandó eredeti
jelentésében fordítani Min-den
tisztességes embernek
igyekeznie kell hazája nagy-ságáért
küzdeni különösen
manapság az amerikaiaknak
Ami pedig a tábornok által
igényelt „nagyságot" illeti az
elsősorban morális és intel-lektuális
nagyság semmi
egyéb
Második tévedés: „De Gau-lle
úgy akarja biztosítani 'eu-rópai
uralmát hogy monopo
lizálni- - akarja az európai
atomerőtTény: De Gaulle
ről szóltak sok kritikát kap-tak
de alapjában véve nem
adhattak komoly okot a'nyug-talanság- ra
és a bizonytalan-ságra
de amíg az egyfelől
így van másfelől tagadhatat-lan
hogy mégis bizonytalan-ságot
keltett felkeltette a
gyanút és az Európában soka-kat
gaulleista jellegű felfo
gásra indított Lehet hogy az
európai hangulatkitöréseket
Washingtonban szélsőséges-nek
minősítik De nem sza
bad elfelejteni hogy ezek
mégis csak az exponált hely-zetben
lévő népek hangula-tát
jellemzik olyan népekét
amelyeket az amerikai stra-tégiai
elképzelések elsősor-ban
érintenek
Ma a nyugati szövetségi
rendszer legfőbb kérdése
mondhatnók létkérdése — a
helyzet tisztázása Franciaor-szággal
Ez a feladat elsősor-ban
a nyugati szövetségi
rendszer legfőbb hatalmára
vár Az európai partnerek
közül egyik sem veheti le ezt
a terhet Amerika válláról
mert egyik sem rendelkezik
a kompromisszum elemeivel
De nincs más megoldás mint
a kompromisszum Más meg-oldás
nincs mivel a francia
nukleáris hatalom immáron
kezd realitás lenni
De Gaulle tábornok „füg-getlenségi
nyilatkozata" amit
a két világkolosszus ellen
nemrégiben kibocsátott —
(az Egyesült Államokról és a
Szovjetunióról beszélek) sem-mi
más mint a bejelentése
annak hogy a háború utáni
korszak mikor Európa Ame-rikától
függött végetért
A kormányzat jobban ten-né
ha külpolitikai megnyilat-kozásai
során nagyobb fi-gyelmet
szentelne annak az
új ténynek és tényezőnek
hogy a háború utáni történel-mi
korszak lezárult és való-jában
már átléptük egy új
történelmi korszak küszöbét
felajánlotta hogy megosztja
nukleáris fegyvereit Angliá-val
ha az hajlandó abbahagy-ni
Európa megosztására irá-nyuló
kísérleteit — mint tet-te
az elmúlt négyszáz év so
rán Ugyanezt felajánlotta
Németországnak is
Harmadik tévedés: „De
Gaulle Európát olyan Har-madik
Hatalomnak akarja ki-építeni
mely teljesen függet-len
lesz az Egyesült Államo-któl'
'Tény: De Gaulle olyan
Egyesült Nyugat-Európ- át
akar- - mely egyenlő partnere
lesz Amerikának — egyenlő
partnere Washington-- az oka
annak hogy ez mindezideig
nem valósulhatott meg: mi
utasítjuk vissza a fegyverke-zési
egyenlőség lehetőségét
Európa részére
Negyedik tévedés: „Francia-ország
akadályozza külpoliti-kánkat
a világ különböző ré-szein
mint például Afriká-ban
és Dél-Vietnamba- n"
Tény: 1958-ba- n de Gaulle
ajánlatot tett Eisenhowernek
egy szűkkörű igazgató tanács
felállítására az Egyesült Ál-lamok
Franciaország és Nagy-britannia
részvételével mely
koordinálná a három hatalom
világpolitikáját Először Ei-senho- wer
később Kennedy
nemcsak hogy nem vették
tudomásul ezt az ajánlatot
hanem következetesen Európa-ell-enes
politikát folytattak
a világ különböző részein
legtöbbször az „Európa-ellenes- "
Nagybritannia társasá
gában
Végső következtetés:
De Gaulle tábornok első
sorban olyan Egyesült Euró-pát
akar mely fokozatosan
haladna a teljes federáció fe
lé de úgy indulna mint az a
szövetségi rendszer amelyet
de Gaulle egyszer már kipró-bált
Németországgal 'kapcso-latban
Ez az Egyesült Európa
egyenlő alapon tárgyalna az
Egyesült Államokkal és ma-gától
értetődően egy nem-kommunista
Oroszországgal
is amely már kiengedte bék-lyóiból
a csatlósországokat
Olyan egyenlőség ma már
nincs amelyből a katonai
egyenlőséget ki lehet felejte-ni
De Gaulle csak abban az
esetben fogja megkísérelni
Európának mint teljesen
független Harmadik Hata-lomnak
a kiépítését ha az
Egyesült Államok folytatja
jelenlegi politikáját mely a
Szovjetunió tetszésének kere-sése
végett következetesen
feláldozza Európa érdekeit s
mely megkísérli hogy a Szov-jetunióval
együtt kéthatalmi
direktorátust tartson fenn
a világ népei felett
De Gaulle hisz abban s
mind a történelem mind az
idevonatkozó statisztika két-ségtelenül
igazolja őt — hogy
egy Egyesült Európa — Ang-liával
ha lehetséges de anél-kül
is ha kell idővel min-den
bizonnyal és minden té-ren
egyenlő partnere lehet az
Egyesült Államoknak s jóval
magasabb rendű erő mint a
fejlődésben alaposan lema-radt
Szovjetunió
HÍREK
Híres emberek nadrágját
gyűjtötte a párizsi Jules Pe-po- nt
szabómester akinek ha-lála
után örökösei több tucat
gondosan elrendezett férfi-nadrágot
találtak a hagyaté-kában
Először nem értették
mire kellettek ezek a régi sza-bású
nadrágok? Az elhunyt
naplója azonban megfejtette
a talányt A gyűjteményben
megtalálták Dumas Johann
Strauss Ferencz József csá-szár
Zeppelin lord Nelson és
Roosevelt elnök nadrágját
A kürtszót megelőzve ka-kas
adja hírül a reggel bekö-szöntését
a francia hadihajó-kon
Régen a gall tengerészek
szokása volt hogy kakast tar-tottak
a hajón remélve hogy
harsány kukorékolásávai ked-vezően
befolyásolja a tengeri
csata kimenetelét A francia
matrózok most miniatűr ten-gerésznyakkendőt
kötnek a
hajó-kaka- s nyakába s a'nyak-kendő- n
feltüntetik a nemzeti
színeket és a hajó nevét
Szokatlan fészket találtak
a svájci Seleira városában
Egy barázdabillegető egy óra-gyár
hulladéktelepén talált
alkatrészekből rakott magá
nak fészket A valóságos épí-tészeti
remekmüvet a város
múzeumában őrzik
PÁRTOLJA HIRDETŐINKET
WVWSAAVWlVWWVWWWWWW
Ha autóbalesetet szenvedett
ne késlekedjék furduljon bi-zalommal
dr Pőzel István Ál-talános
Tájékoztató Irodájá-hoz
455 Spadina Ave Toron-to
2-- B Telefon: WA 2-88- 27
Irodai órák reggel 9-t- ől este
8-i- g
Autóját javítássá
a legismertebb magyar
szakemberrel
Minden munkáért
garanciát vállalunk
BARTHA BÉLA
ÉS F PETET
Nagy kanadel gyakorlattal gi-ranciiv- al
végei minden munkit
Hona kocsiját a magyar autó-javít- ó
üzembe BLOOR AUTÓ
RITE GARAGE
296 BROCK STREET
( Dundai —College)
Telefon: 531-130- 5
TURAY
Beauty Sálon
338 COLLEGE STREET
Telefon: WA 3-78- 21
TURAY
Férfi fodrász-szalo- n
3 BRUNSWICK AVE
(College' sarok)
S
7
Niagara Fallson várják a olvadást Wesley 15 Ilill WcK
Iand megye nientőosztagáiiak egjik ösvényt ké
szít a jégtorlaszon át a Niagara Falls-- i hajódokkhoz és
javítóműhelyhez Viharos szelek felhajtották az Erie-t- ó
jegét a Niagara folyóba Ilill mögött Charles Rlair lakása
látható aki a híres niagara-falls- i csónak kirándulóhely
nek a „Ködleánynak" gondnoka
Mielőtt szükségleteit beszerzi
tekintse meg dúsan fel-szerelt
raktárunkat
Minden elképzelhető európai háztartási-kon- yha
felszerelési cikkek egyetlen be-szerzési
helye — Kérje 1964-e- s képes
árjegyzékünket
"Fortune" Variely & Houseware
388 SPADINA AVE TORONTO ONT TEL: EM 2-02- 62
INGYEN
karban tartjuk éjjel és nappal az ön fűtési'
berendezését és azok motorjait ha a Icg-job- b
minőségű fűtési olajat nálunk vásá-rolja
Mi biztosítjuk hogy nem fog fázni a télen
CLARKSON FUELS LIMITED
1725 LAKESIIORE ROAD WEST CLARKSON'
TELEFON: VI 5-0G- 01 TA 2-07- 72
' to NE AGGÓDJON Ml NEM ADHA-SS!
I TÜNK ÖNNEK IIJ SZEMET DE Í!SIM4
ÉPPEN UGY FOG LÁTNI VELE
LÜNK ÖNNEK JÓ SZEMÜVEGET I
Hivatalos érikt Hétffitöl Péntekig reggel 930-tá- l este 6-i- g
Szombaton i reggel 9 30-tó- l délután 3 áriig
A szombati üzleti órák alatt 'magyarul is beszélünk
OPTOMETRIST
380 BLOOR ST W — TORONTO — WA 2-7- 372
salatiB gyaszaüan
FORDULJON TELJES BIZALOMMAL A
MELY NÉGY GENERÁCIÓN KERESZTÜL
A LEGNAGYOBB TEMETKEZÉSI VÁLLALAT
TORONTÓBAN
436 RONCESVALLES AVE
TELEFON:
LE 3-79- 54
MAGYAR VIRÁGÜZLET
Toronto minden részéből telefonon is megrendelhet
virágokat Pontosan házhoz szállítjuk Legszebb virá-gok
minden alkalomra
FLORIST
Vrí
1Ö9G BATIIURST STREET
TELEFON:
FÉRFI DIVATÜZLET
FÉRFI fáE
SZABÖSAG mjp!m
279 Sírét
430 Bloor Street W
oldal
tagja
MINT FIATAL KORÁBAN I
YORKÉ CHAPEL
2357 BLOOR S" W
RO 7-31- 53
í
(Dupont sarok) TORONTO
LE 2-08- 64
%
A világhírű Arrow-inge- k
főárusítója
Kész férfi öltönyök
már 25 dollártól
LESLIE
CLOTHING
WA 4-51-03
Toronto Ontario WA 1-99-
87Í
HUNGÁRIÁN
£&
College