Kanadai Magyarsag, March 10, 1973

              [}C
6 oldal Kanadai MaRarsáj (No 10) 1973 március 10 írek és képek a nagyvilágból © o
Nixon és Meany
A CSATABÁRDOT amit eddig
Rogers külügyminiszter és Ful-brig- ht
szenátor előszeretettel for-gattak
kezükben egymás ellen
most mintha eltemették volna Va-lamikor
amíg Rogers külügymi-niszter
nem lett meglehetősen me-leg
barátság fűzte őket egymáshoz
Azután — elkezdődött Rogers ül-döztetése
a vietnámi háború miatt
amit nem ő hanem Fulbright in-dított
el amikor a Tonkin-öbö- l
határozatot" elfogadtatta a Szená-tusban
Mindegy ma már meg-szűnt
a háború és a két hajdani
barát ismét közelebb ke-rült
egymáshoz Fulbright nemré-gen
igen melegtónusú levelet kül-dött
Rogersnek amire az még az-nap
hasonlóképpen válaszolt Ké-sőbb
amikor Rogers „tanúvallo-mást"
tett a külügyi bizottság e-l- őtt
— amit ujabban nagyon ritkán
tett — Fulbright gratulált Nixon
elnöknek és neki a háború befeje- -
'JL &
q'ímí i-ri- Bft ?' "w3
lf A HÜtk K AJ1 1 J1H0 fl i:~£~ufÍTi i
Pekingiiap első oldala Kissingcrrcl
és Maóval
MAGYAROK ÁZSIA PEREMÉN
Folytatás az 5-i- k oldalról
lasztjuk ami nem népszerű Most
angolok vagyunk De az még min-dig
jobb mintha azt kiáltják utá-nunk:
„vacak új ausztrál" Ma-gyarázat?
Az angolokat nem szív-lelik
a háború utáni bevándorló-kat
még kevésbbé Akkor kit sze-retnek?
A pipás sortos az előbb
látni sem akarta az olaszokat de
valószínű a görögöket törököket
máltaiakat sem Minket magyaro-kat?
Ha visszagondolok a rendőr-re
ahogy soibaállította a külföldi-eket
azt hiszem: minket sem Sen-kit
sem
Rauch Károly az Ausztráliai
Magyar Cscikész Szövetség pa-rancsnoka
Pubi bácsija bemutatja
társait Az idősebb Szorkovszky
Elemér az Ausztráliai Magyar Szö-vetség
elnöke Halk szavú ősz
diplomata-tipu- s A fiatalabbik az
ellenkezője: fekete nyugtalan Csa-pó
Endre az Ausztráliai Magyar-ság
főszerkesztője Múlt és jövő?
Nem jó a kérdés: a jelenhez tar-toznak
és első pillantásra is kie-gészítik
egymást Három hónapos
távlatból a Magyar Találkozó ve-tületéből?
Szintén De különböző
feladatkörrel lehetőséggel és prob-lémákkal
Mivel kezdi négy ma-gyar
ha összekerül? Kávét iszik
és szidja a fekete ausztráliai löty-ty- öt
Közben néhány pesti viccnek
nyit ajtót Előjön a cigány Arisz-tid
a termelőszövetkezeti öreg
paraszt Kohn és Grün A külö-nös
legyőzhetetlen hadsereg amely
a legválságosabb óráinkban sem ha-gyott
el Ahogy Pesten mondják:
majmot csinált Hitlerből Sztálin-ból
mindenkiből aki olyan élet
társadalmi formát politikát húzott
ránk amely nem illett életlátásunk-hoz
életigényünkhöz népi sajátos-ságunkhoz
Ilyen talajról lépünk át
a repülőtéri másfél órás valóságba
ahol már nem tréfa és mosoly fű-ződik
Hitler és Sztálin hagyatéká-hoz
és a sok fonáksághoz amely
határokat évtizedeket lépett át
Utánunk lopódzott közöttünk él:
ausztrál földön is felteszi a kér-déseket
amelyekről mindig azt
mondogatjuk eltűntek a' régi élet-tel
(Folytatjuk)
GÁBOR ÁRON
zéséhez így most már nincs sem-mi
akadálya annak hogy újból
elkezdjék golf-párbajuk- at amit a
gonosz politika szakított meg A
helyzet az hogy Fulbright célta-lannak
és eredménytelennek tartja
az ellenségeskedést a Nixon-kor-mánny- al
szemben ami a világpo-litika
kérdéseit illeti Belátta hogy
Nixon valóban nagy eredményeket
ért el különösen Kissinger leg-utóbbi
pekingi útja alkalmával
amikoris elhatározták egy quasi-diploma- ta
hivatal felállítását az
un „liaison'Miivatalt ami csak
nevében nem jelen nagykövetsé-get
de gyakorlatilag annak funk-cióit
látja majd el
Nixon és Ismail egyiptomi a Fehér Házban tárgyalnak
BONN ÉRDEKES tervvel fog-lalkozik
ami részben megoldaná
a dollár-krízi-s hatását amit az
Németországra gyakorolt Köztu-domású
hogy a német Bundes-bank
(központi jegybank) legalább
6 billió dollárt vásárolt fel hogy
tartsa a dollár árfolyamát Lehet
hogy ennél jóval többet is de pon-tos
adatot nem tettek közzé A
Bundesbank most azzal a tervvel
foglalkozik hogy ezt a hatalmas
dollár-felesleg- ét vagy legalábbis
annak egy részét kikölcsönzi német
állampolgároknak — igen alacsony
kamatlábon — hogy azon az Egye-sült
Államokban üzletet-üzem- et vá- -
sároljanak vagy állítsanak felEz
a dollár hazatelepítését nagyon ~„„l:A„„r„A A VTárnat-fió- n
érdekeit még szorosabbra fúzné
Amerikával Ezen felül: lenne egy
különleges jótékony hatása is Né-metország
ma mintegy 2 és fél
millió vendégmunkást alkalmaz
Azt mondja a Bundesbank: miért
importálunk munkásokat amikor
exportálhatjuk a tőkénket? És ez
igaz is Amerika szívesen fogad
be idegen befektetési tőkéket és
így különösebb akadályát nem
látják annak hogy a terv megva-lósulhasson
A KÖLTSÉGVETÉSI csata
ami a kormány és a Kongresszus
között folyik egyre intenzívebb
lesz A törvényhozók — köztük
republikánusok is — mindenáron
vissza akarják szerezni elvesztett
„hatalmukat" a Nixon-kormán- y
viszont ragaszkodik ahhoz a józan
elhatározásához hogy ne költse-nek
többet mint amire futja az
adó- - és egyéb bevételekből így
a Fehér Ház taktikát változtatott
és egyre több törvényhozót lát
szívesen vendégként vagy beszél-getésre
Nixon segédei azt mond-ják
hogy az Elnök eddig azért nem
tudott annyit foglalkozni a törvény-hozókkal
mint szeretett volnav
mert a háború befejezése minden
idejét elfoglalta Most ez az akadály
megszűnt (megszűnt?) így nyitva
áll a kapu a törvényhozók számá-ra
Persze ez nem más mint egy
hatalmas lobby Nixon úgy érzi'
hogy az ország túlnyomó többsége
vele van a költségek lefaragásának
kérdésében de a Kongresszust meg
kell még győznie Érdekes jelen-ség:
a törvényhozók mennyire el-szakadnak
a választóik véleményé-től
és kívánságaitól mihelyt beju-tottak
a Kongresszusba
SZAÚDI ARÁBIA is követni
akarja Nyugat-Németorsz- ág példá-ját:
befektetni felesleges dollár-billiókat
az Egyesült Államokban
Szakértők szerint egy évtizeden
belül több dollárt és egyéb kemény
valutát halmoz fel mint amennyi
a dollárt és a japán yent együt-tesen
fedezi Az olaj nagy érték
és egyelőre úgy látszik hogy a nyu-gati
országok kénytelenek a közép-keleti
olajra rávetni magukat mert
máshol vagy nincs feltárva vagy
nincs olaj Amerika nagy olaj:re-mény- ei
az alaszkai North Slppe
olajmezőiről egyre nagyobb aka-dályokba'
ütköznek Csővezeték- -
kel vagy hajókkal hoák--c le
az olajai? Ez Kanad'ihin is nagy
izgalmakat kell és így meglehető-sen
nyakatekcit táigyalásoknak
kell megelőni az épílkcésl Pe-dig
az olaj-váls- ág nagy probléma
és jó volna at mihamarabb meg-oldani
A SZOVJETBEN egyre nagyobb
az aggodalom a termés miatt
ami az idén is nagyon rossznak
ígérkezik Ezt azonban mindenáron
titkolni akarják részben a szokásos
szovjet-oros- z titkolózás miatt rész-ben
mert nem akarják felizgatni
vele Ivánt Véleményünk szerint
azonban azért is mert a legköze-lebbi
búzavételük feltételeit nem
megbízott
ftffWWMwmv
akarják előie befolyásolni Ha
ugyanis köztudomásra jutna a titok
a búza-ára- k azonnal emelkedné-nek
A titokzatosság annyira nagy
hogy az utolsó pillanatban lemond-ták
az amerikai mezőgazdasági
szakemberek oroszországi íátoga-tás- át
is amiben pedig jóval előbb
állapodtak meg A hivatalos magya-rázat
az volt hogy most váltot-ták
le a régi mezőgazdasági minisz-tert
és az új (Polyansky Politbü-ró-ta- g)
még nem ismeri a helyze-tet
Ez már azért sem igaz mert
a leváltott miniszternek már 15
éve Polyansky volt a főnöke aki
a Politbüróban a mezőgazdaság
kérdéseinek felügyeletét végez-- 1
te Washingtonban azonban azt f
hiszik hogy nem akarták hogy '
az amerikaiak a maga teljességé-ben
lássák az orosz mezőgazdaság t
szörnyen elfuserált állapotát és fő-leg
az idei termés lehetőségeit ne
mérhessék fel Ez a termés is na-gyon
rossznak ígérkezik és a Szov-jet
attól fél hogy újabb vásáilás
esetén az álban nehezebb lesz
megalkudni — A lényeg az hogy
az oroszok lázasan keresnek meg-- -
oldást amit azonban éppen azame- - '
rikai szakértők bevonásával tudná-nak
megtalálni A szörnyű termés--
katasztrófa miatt óriási tisztogatás
folyik a pártban az első nagy '
ilyen akció Hiuscsov óta Visz-- '
szavonták a párttagsági igazolványt
többezer felelős személytől ami az
életből való kizárásukat is jelenti
Mindegy az utánuk következők i
ugyanolyan hibákat követnek el
mert nem a személyekben hanem --
a rendszerben van a tragikus hiba
LEGUTÓBB A HANOI politikai
szerkezet kéidésével foglalkozott
a „kékújság" Megállapította
hogy Le Duan a párt főtitkára
ellenezte a húsvéti offenzívát és
A Sinai felett lelőtt
nem is vállalt felelősséget érte Kis-singer'
megerősítette azt a felte-vést
hogy Le Duan a fegyverszü-ne- t
megkötésében fontos szere-pet
játszott és Észak-Vietná- m újjá-építésében
is a döntő tényező lesz
amennyiben az Egyesült Államok
segítségét — több ellenkező véle-ményű
politbüió-ta- g ellenében is
— helyesnek sötTontosnak tartotta
Általában minden diplomata sze-rint
aki csak valamennyire ismeri
is a Hanoi nangulatot Le Duan
van ma az egész állam csúcsán
mégha mások szerepelnek is a
Nixon elnök a
nemzetközi tárgyalásokon — Kis-singer
magával hozta Hanoi „vá-sárlási
listáját" vagyis azokat a
kívánságokat amelyek az újjáépí-tésre
vonatkoznak Ez a lista min-dennél
jobban bizonyítja hogy mi-lyen
súlyos rombolást vitt végbe
a szőnyegbombázás az észak-vietná- mi
ipáiban Kissinger ugyan nem
tett semmiféle kötelező ígéretet
de nyilvánvaló hogy Hanoi erősen
számít az USA segítségére Ez
azonban elsősorban a Kongresz-szust-ól
fúgg amely nagyjából erő-sen
ellenzi az újjáépítési segélyt
Nem vitás azonban hogy megfe-lelő
személyi gyúrások és valami
nemzetközi szervezet közbeiktatá-sával
— a Kongresszus is belemegy
a segély- - megszavazásába Nem
„jóvátétel" címén ami Hanoiban
fel sem merült hanem azon a hu-manitárius
címen aminek alapján
Japánt és Németországot is meg-segítették
a háború után Ez a
segély talán biztosítaná a tartós
békét Indokínában
KI LESZ A pekingi „összekö-tő"?
Ez a kérdés izgatja most a
washingtoni köröket Igen sokan
vannak a pályázók vagy legalább-is
olyanok akik szívesen vállalnák
a megbízatást erre a már majdnem
nagykövetnek számító posztra El-sősorban
olyanok jönnek számítás-ba
akik beszélnek kínaiul is bár
ez nem abszolút feltétel Az azon-ban
majdnem bizonyos hogy a kí-naiak
még türelmetlenebbek a „liai-son"
hivatal felállításában mint
A
' £s'jt £ y ? r
jtin rt r v£tjA 7 i !
ÍJS I iHHIV r-v-k'z
'ffiir
Lynch írországi miniszterelnök
nehéz választás előtt
az amerikaiak Az a teljesen szo-katlan
köiülmény hogy a „rang
nélküli" Kissinger két órát tárgyalt
Maó-v- al amit a kínai TV is be-mutatott
és hogy a kínai újságok
első oldalán jelent meg a képük
igen sokat mond azok szerint akik
a kínai diplomáciai etikettet jól
ismerik Más a kérdés a néppel
A kínai nép egyrészt nincs elég
jól informálva az eseményekről és
azok jelentőségéről részben nem is
sokat törődik ezzel Nem szenti-mentálisak
nem kíváncsiak szor-galmasan
dolgoznak hogy kiemel-kedjenek
a mélypontról De azt
általában tudják vagy legalábbis
sejtik hogy kormányuk az oroszok- -
líbiai utasgép roncsai
kai szemben keres ellensúlyt Ame-rika
barátságában Maó arra fi- -
'
gyelmeztette legutóbb népét hogy
csak ássatok mély óvóhelyeket
és tároljatok1 gabonát!" Ez figyel-meztetés
egy orosz nukleáris tá-- "
madás lehetőségére Az oroszok-hasonlóképpen
tartanak attól hogy
Kína megtámadja őket nem egye-dül
persze hanem Amerika eset-leg
Japán segítségével De ez in-kább
jogosulatlan félelem mint
a kínaiaké
}A FÖLDRENGÉSEK kezdenek
komoly spekulációt okozni a kor--
b A 'A
szakszenezeti konferencián (mellette
mányoknak Nemrég volt egy ame-rikai
szakértő küldöttség Managuá-ba-n
Nicaragua fővárosában ame-lyet
majdnem teljesen elpusztított
a közelmúltban a földrengés Meg-állapították
hogy az óriási kárt
az okozta hogy az építési sza-bályok
gyengék voltak és hogy még
azokat sem hajtották végre De
megállapította a küldöttség azt
is hogy az amerikai szabályok
sem különbek és a végrehajtásuk
is éppen ennyire laza Megállapí-tották
viszont hogy egy egész
sereg amerikai váios üldögél a
földrengési övben és egyszer éppen
HgÉvHÉ
Rogers aláírja Párizsban a béke-garanciát
olyan hatalmas katasztrófa történ-hetik
itt is mint Nicaraguában
Elsősorban — a nyugati partvidé-ken
Jó lenne ha a pártpolitika
helyett ezzel foglalkoznának a po-tenciális
katasztrófa-városo- k pol-gármesterei!
A HADIFOGLYOKAT akik
visszatértek állandóan a riporterek
darázsraja veszi körül s minél
szenzációsabb történeteket igye-keznek
kipréselni belőlük A Pen-tagon
ugyan hangsúlyozottan fi-gyelmeztette
a hadifoglyokat is és
a sajtót fis hogy egyetlenrosszr- -
szót se mondjanak vagy írjanak
le mert ezzel veszélyeztetik a még
ott maradt hadifoglyok haza-szállítását
A hadifoglyok azonban
nem ismerik még a sajtó cseleit
és néha belemennek olyan íész-letek-be
is amik elolvasásán az em-bercsodálkozik
Nem a hadifoglyo-kon
hanem a sajtón A szenzá
Mindjárt ne-hogy
izguljon a nyájas olvasó:
a marxizmus az ami kell a vi-lágnak!
Már hogyne kellene! Most
olvastam hogy több pi-henője
lesz a kolhoszokban és
szovhoszokban Nem azért
mert nem kell sokat vesződnie
az aratással ami nagyon ke-vésnek
Ígérkezik így könnyen
elintézhető lesz Hanem azért
mert megtakarítja a patkolás
idejét Nem kell valami furfan-gos
masinára gondolni ami el-végzi
helyette a patkolást csu-- ~
pán — nincs patkószeg mert a
remek termelési terv és a még
remekebb gyárigazgató elvtár-sak
patkószeg közönsé-ges
szegeket gyártottak így Iván
befogja a lovát — mármint a kol-hos- z
lovát mert neki már ré-gen
nincs" lova — és patkószeg
nélkül szánt Patkószeg nélkül
viszi be a termelt árút a rak-tárakba
vagy a városba vagy
ahova kell hogy megdohosod-jé- k
Igen ám de a lovacskák
nem ha nem kapnak
megfelelő cipőt mert mezítláb
járni nem kellemes az orosz gö-röngyökön
amit országútnak
nevez a Hivatal Egy kis késés
egy kis kiesés — mit számít ez
ott ahol minden késik és min-den
kiesik Még a modern tech-nikai
forradalom is és lassan szé-pen
visszaesnek a régi jó álla-potokba
amik a cári uralmat
jellemezték A különbség csak
az hogy akkor legalább volt
mit enniük mert nem volt — öt-éves
terv
De ne legyünk pesszimisták
mert más téren annál lendületes-sebben
haladnak előre a kom-rádo- k
Itt vannak például a „felsza
jobbra: Meany)
ció fontosabb mint a hadifoglyok
biztonsága? Angliában teljes sajtó-szabadság
van de ha a kormány
megkéri a sajtót hogy ne írjanak
valamiről mint legutóbb az angol
kémelhárító főnök esetéről (akinek
fiát kábítószer miatt letartóztatták
és emiatt lemondott) nem is ír
egyik sem Ezt a „szenzációt" is
az amerikaihoz hasonlóan fegyel-mezetlen
német Stern liberálisai
írták meg A sajtószabadság nem
azonos a szabadossággal és lega-lább
ezeket a sokat szenvedett
szerencsétleneket kellene a buzgó
riportereknek mély hallgatással vé-deni
Az amerikai sajtó azonban
egyre romlik nívóban és felelős-ségben
Ha az ember kezébe ve-szi
a TIME magazin legutolsó szá-mát
elrémül hogy minden de
minden rossz amit az amerikai
kormány csinál és az a cinikus
bulvár-han- g ami legújabban jel-lemzi
a legtöbb sajtóterméket va-lósággal
megdöbbenti az embert
Ez a sajtó feladata? A liberalizmus
és a sajtószabadság különböző do-log
Nem a liberális politikai fúrás
a fontos hanem a felelősségtudat
és a kötelezettség amit az írott
betű ráró a sajtóra — Most a Pen-tagon
az összes hazatért hadifog-lyokat
a hadsereg kötelékében
tartja még ha ki is akarnának
lépni — legalább addig amíg min-den
hadifogoly hazatér így nem
beszélhetnek még jóhiszeműen
sem
MOBUTU a cúgszfűrerből lett
generális és Zaire államfője nagyon
felháborította a kínaiakat legufób-Gi'C'ízitjenamik- or
óriási kísérettel
azok feleségeivel sőt ölebeivel je-lent
meg Pekingben és utána elment
Indiába pedig a kínaiak kérték
hogy ne menjen oda De a kínai
etikett más mint az afrikai: egyet-len
szót sem szóltak nem tettek
szemrehányást csak — megvan
Mobutu tábornokról a véleményük
(FIGYELŐ)
badításért" harcoló partizán-szövetségeseik
Azoknak min-den
de minden segítséget meg-adnak
így történt hogy a La-oszban
működő Pathet Lao-ho- z
címzett kommunista alakulatok-nak
(nagyrészük északvietnámi
reguláris katona) egy repülőgé-pet
szállítottak No nem olyan
túlmodern hangontúli MIG-e- t
amit könnyű lelőni mert nem jó
a radarja és az elektronikus be-rendezése
Nem ők olyan repü-lőt
szállítottak amihez mindez
nem szükséges Részben mert
még a Wright-testvére- k korából
való részben pedig mert — nem
repül A gép ládákban érkezett
mert így jobb mintha odarepült
volna ti így össze lehet sze-relni
az alkatrészeket és a Pat-het
Laók áhítattal figyelhetik
mit jelent a ruszki technika Ki
is pakolták és el is kezdték ösz-szerak-ni
Amikor készen voltak
beült egy szovjet pilóta és bele-taposott
a gázba A gép morgott
puffogott reszketett de — nem
repült A pilóta kiszállt újból
végigskálázták az alkatrésze
ket A gép még mindig nem re-pült
Azután — végleg nem re-pült
Az irtózatosan fejlett szov-jet
technika csúcsteljesítménye
egyszerűen nem engedelmeske-dett
a Pártnak A vége az lett
hogy a szerelők megfelelő esz-közöket
kértek a gép összeál-lításához
Amit kaptak ugyanis
annyi volt mint amit a Szov- -'
jet-kultú- ra tudott nyújtania Pat-het-komrádok-nak:
csak csavar-húzóik
voItakv Ezzel nem re-pülhet
a büszke szovjet sas
mint ahogy az éhes szovjet-lo-vacská- k
sem húzhatják a terhet
patkó nélkül
Majd Iván húzza
Ez az ami kell a világnak?
előrebocsátom
Ivánnak
helyett
szeretik