Magyar Elet, March 25, 1978

              w
?í
IM li'oídal MóWr'í£M 'Marclüsls 111 m1
LítAJ'+M --V- 4ííVV Wlt rfW l AtHSt iMPt"V'lí"
iT¥V&il'
!'$'llAQY:JWÍkfS lkT#iAPAS? Ifiöf JDi1iltiékZtíUán1 tb püspök
Á keresztényeit— a Kflsztíl vált-sághálál-án
GoigóíW Kereszten'' aláhullott
vérén - él hú&Véti 'tfeltáhtaa'áVrtáadü
mas tényén alapszik --
'
M Ab emberiség-- "Mégyáltóját el'tóhétett
árulni fél jlehetelt ! szegezni á keresztre
sírba lelietelf tenni : de harmadnap 'feltá-madott
' ' '
Krisztusnak' és á siéht' ügyiiék min-dig
voltak árulói Má -- is váfiJiák Júdás
'30 ezüst pén2t jkápötf: A mödém áruló
egy milliót) iftég 50 ezrekét Mit1 számít
a szent véf- - amely aláhullott á keifes-zten
a' halÜlra'kínzásj'tmbgóstbrózás- -
tövis 'korona a mártírok a vértanúk a
gályarabok véré ?
" Mit1' száffilf a" szabád§ághSs6!lc ' harcosok
10 ezreinek' 'd1 vére akiket"' legyilkoltak:
A tízezrek akiket nyitott vagonokban vit-tek
Szibéria haláltáboraiba akik már Er-délyben
csonttá fagytak Mit számítanak
a százezrek) a magyarság színe-jav- a aki-ket
világgá vertek asszonyaink leánya-ink
akiket megbecstelenítettek Nagy-dobrori- y
Kárpátalján ahol ötezer ma-gyá- f
gyilköltak'Mé Sztaljri parancsára s á
földdel tették egyenlővé? Nincs többé
:i' :í: ' --
'
Ur Isten! De sok Nagypénteket adtál
éhnek a népnek!" Mólii Mohács Világos
Trianon November 4!' -
Az első Nagypéntek liáfbni riaplg tar-tott
Ma hegyed századokat számlálunk
-- már és remegve kérdjük:' )jtán már el se'
De a gyásznak a -- siralomnak vége
lett Megnyílt a sír és a Krisztus fél- -
támadott és szólt a félő remegő tanítva?
nyoknak: „Ne féljfetékl Éii élek és li is
élni fogtok!" 'v '
1 ''
A ÍÜÍsztUs i véré hfehi -- hullt 'hiába á
' Sxzentek a mártírok'' vére sem hullt hiába
''-Vérü-kön
egy szebb jöVőJvétésfe hő '
A Krisztus feltámadott És ez az
igafcság gyökVr'éábii mégváHbzthttd á vi-'Íágotí'i(ris-zíus
él A gouosjíság még a hő- -
Iái rseibJ tudta legyőiiii 'ki igazságot '
'L 'jíií'Akére'sztény egyház és ázá halálra--
gyötört emberiSjég ma Istenből az igaz-- '
ságboi Feltámadás' húsvéti hitéből éli
Ha valaha ú%y most eztkell az jEgy- -
háznak és áKrisztilsbartIiívőkiiek -- Világgá
V ÍJ ü!' '''' Ví BÍ i " „ t- -r ÍL :1'j J"tSTí-- í ' juuuuiuraTiu Ken joizonysagoienni üzi
„' kell hirdétáí élvÍh1flVvviíági'miriden tá- - jafeié"" -
' '"" " ' ' !: '"
'Mit-számí- t á sötétség 4á Sátán urat
ma á gonoszság "á hitetlenség látszólá- -
gos győzelme "a rabság az' elnyomás
1 az ' árulás :) akkor is -- volt de egyik nap-ról
á másikra megváltozott
' Nincs [olyan helyzeté d sátánnak á
gonosznak véres keztt diktátoruknak az
uralmaj T amit meg ne' lehetne változtatni:'
Még a halált is
' Ezt-kél- i hinned ma ' hirdetni ' vi-lággá
kiáltani r
Jéitls él!l!vNéih veszhet el ayllájáü!
' Lésá-- é magyar feltámadás? Ez á vi-lág
magyarságának' legfájóbb legsziyeité-p'öb- b
kérdése ' '
) 'Éfdéiybéh csaknem hárömillió ráa- -
ovnMiiAÁÁiúíriKÁMMkHMiuitiM
Egy ország vízfeje
Párizst áltálában mindenki híáskérit-'- ?
látja Valaki nagy 'szürke macskához ha- -
sonlftóttá' inéiy 'összékúporodva "
ódátér-pészkede- tí
Franciaország zöld mezősző-nyegének
a közelébe Szokás a büszke '
gall kakast is fölidézni! Párizs éhfiék mód-já- h
kukorékol egy nagyí'szétnétdómb tete-"- "
jén "Lényégében Párizs a ' múlt' századnak
"épült nem a mai kornak)
Egész városrészeket kélléhó lebontani
hogy korszerűsíteni lefiesséri 'A közigaz-gatásilag
Párizsnak fiéVezétt téíületen
több mint négymillióifibér)'áij dé a gaz-daságilag
hőzz tartózó környékkéi együtt
legalább nyblcmiiiíó Isiifölódik'a ifröncia
fővárósbáí" Ezrnóg riéhi' yöíhá báj Üá
nem idé:összpó{ltósűlhá jófdriiiah az egész
franciaj politikái' gázdááági közigazgatási
íés szfejiemi' rólét j- -
v ÁÍaín:'Peyréfiííe igázsá'gügymiriisztér
ajg"aüiierlsiá párt'vqit'főtitkáraf Fráhcía-orsz- ál
izféjélChekr'rievezl á fŐVárost- - :E- -
géz['t6íéhéÍme:ífolyamán az volt) de jtá
lein suiia co sciiui iViyau nwiuucuiiu cucii- -
téi' nincs: város ós vidék közötti mint Pá
riis- - esetében ' F'ráriciaórszágbán mirídeii
'másótlik' 'telefonbeszélgetés 'rtegyPárizs
ítéVsbehV)bfiyóÍJdlktléi ide télépültvaz
ipar-ínagyreszeizopuK- ai ipar- - ff sza-- i
ízalétájJaJrgépkocsffpCT-'szá- í
-
-3Í--
T-f':KXw'-v'i'í1% '? '--
?' A'
HHf'r-t1----- - ' '"'-"TMtiiu4iiiaa-a
' rendezésében máf- - i- - _ r { -- '"'' gyar van kiirtásra ítélve 'ieiviaeKen-isar- - -- ~ ízí -- : - i vc- - i tí i'ixP- - V--- i „te- - cWs 12-é- n került-so- r "a1 Március 15-- 1 nem- - uuiuiiuii euyiiuuiu jjeiviuctvcii hoíouí
ezer Erdélyben a legszörnyűbb a ma- -
gyarirtas yagyonuKat eiKouuzias egye-téirlei- tj
iisköláit bezárjdkjá magyar nyel-vit
betiltják történelmi dokumentumait)
egyházi anyakönyvéit kegyszereit erek-lyéit
úrvacsorái kelyheit elrabolják i A- -
ki ellenállt börtönbevetik felakasztják a-gy- on
lövikt mint legutóbb Szikszai pro-fesszort
és társát
"Évek óta az ÁMSZ aí fctáélyl V-ilágszövetség
á' többi erdéiyi szervezetek-kel
liarcoiuiik1 á Kongresszusban visszílk
a világ" fórumok elé az Ehibéri Jogok
Bizottságához a belgrádi könférértciá elé
A kivizsgálások megindultak A románok
mindent letagadtak
Ma a román kommunista párt titkára
Király_ Károly megrázó jajkiáltását küldte
nyugatra a Belgrádi Konferencia elé Le-velében
igazolja — évek óta hangozta-tott
vádjauik — véres valóságát: az' erdé-lyi
magyai'ság üldözését elnyomását jo-gaitól)
iskoláitól nyelvétől történelmi
dokumentumaitól egyházi kegyszereitől
ereklyéitől való megfosztását Vádjai a
világ legnagyobb lapjaiban a New York
Timesban a Washington Postban Cong-ressz- us
Ré'cordban jelentek meg Király
Károly az életét tette fel Ma már elfog-ták
megkíhozták huligán gengsztereknek
kezébe adták (Washington Post) és Maros-vásárhelyről
Í10 ezres magyar városából
150 mérföldre deportálták (Washington
Post febiv'23)
Mi mit teszünk? össze tudurik--e fognf
mégegyszer?' Ivíegháiljukfe a vészharang
ut'dl'só'icorigá'sátP'iA vószikíáflást íitmely' a'
vesékig hat Szabad világban vagy oti-lip- n
élő magyarok segítsétek' mert' kiírtá-nak
minket égy szálig!
Egy megrázó verset hozol) a posta:
Tudjátok-e-) hogy mi van ideát?
Börtön és halál vár itten ránk
Ha fel nem jajdul értii-i- k a világ
Kiirtanak minket egy szálig
Nekünk már itt semmi sem szabad'
Agyunk szívünk már beleszakad
Hogy szégyen itt magyarnak lenni
És bün magyar imát rebegni '
Koldus sors lett "az életünk ' '''
Lábunkhoz bilincselt a kezünk
Óda'jyan a ieíkünk üdve! " 'o'1'"'"
És oda vari a zengő nyelvünk! iii!
Ugyéí eljöttök értünk egyszer? MH v't)-
-
MerV' várunk titeket töretlen hittel!!!
Vah-- e valaki aki ezt á szívszaggató
vészkiáltást nieg' né' hallaná és nem ten-ne
még mindent erdélyi és felvidéki
véreink megmentéséért A tanítványok
feltámadott) élő Krisztusban vetett hittel
indultak el és meggyőzték a világot Né-künk
is az élő a feltámadott' Krisztus-ba
vetett Hittél kell összefognunk ' és ost-romolni
az egeket és a világ hatalmasait
S nem lehet rfbgy '6 millió magyar jaj-sza- va
meg ne szakítsa az egeket hogy
reánk ne nézzen az Isten es el ne hozza
erre a sokát szenvedett népre a magyar
Feltámadást!!!
pülőgépgyártás 60 százaléka a villamos
sági ipar 55 szazaiéKa es -- a Kémia ínar
44 százaléka A fél ország kereskedésé itt
megy végbe Egészségesnek mondható egy
olyan társadalom amelyben a szabadfog-lalkozásúak5
és á vezetők negyven száza-lék- a
a fővárosban él? Mérnökök negyven-három
százaléka a kutatók kétharmada á
főiskolák nyolcvan százaléka ide zsúfolódik
Ma már nem á világ legnagyobb fővárosa
mint a'Xyt században Volt de hagyóbtí
népsűrűségé mint Londonnak vágy New
' ''- Yorknak" - i
Minden út Párizsoh keresztül vezet
Ha valaki v például SÜ-asboufgb'- ói Lyonba
kíván utazni vonatón( jót teszi) ha {& fő-városon
keresztül megy Gyorsabban és
kényelmesebben teszi még á több mint
kétszeres kitérőutat: Párizsban kétszeres i
az égy főre' 'eső' átlágjöyedéié'm a' vidéki
keresethez viszonyítva Csoda Ka min-dén
hegyedik munkavállaló "á fővárosban
ói?' "
Mindeií bizonnyal többeri 'ís lakná
nak' ott há' a lakáskérdést' íheg deheíhe
oldani Hiába terjeszkedik azonban ami-re
mégmihdlg' Vári lehetőségé ha gaz'da:
sági élete ihegbéhüina-ország- os tísap'ás
órhé az egész államot
'- - : v j
jgWffPBM rjtmjiiaii I lf LlLUI lirj) UI„uMr- -
á MÁGJAJR ÉLET nyoiádaváliáíátá
p AJciiía Avenúe - jTeleföbí 654-255- 1
15
: : -- : ' ' A Kanadai Magyarok 'Szoyetsege-e- s a I
u
zeti ünnepünk 'megrendezésére
Amióta 7 évé) száműzetésben élek
kétszer éreztem'-- ' jhogyégy-eg- y esemény
"megrázta a Az első
ilyén Mindszenty Mózsef hercegpríhiás' láf
togatása volt A második most 'a ézélit-kofoh- a
kiadatása Az emigrációs magyar-ság
-- Veleszületett politikai éráékével azoni
nal reagál mindén történelíhT fordulatra
és ez bíztató jel! Ez hozbtt el mbst' is
több mint -- 800 torontói magyart-- a márci-us
15-- i ünnepélyre és- - ez töltötte meg vi-lágszerte
áz idén á Magyar Hazákat!
Az ünnepség a Himnuszok elénekié-séve- l
kezdődött — a Kodály Kórus előa-dásában
Zadubán György karnagy ve-zényletével
Dr Nagy György a KMSZ
elnöké nyitotta meg az ünnepélyt Csor-ba
András szaValta el a Nemzeti balt
Zászlóavatás következett: Üjpái László
áital a Kultúrközpontnak adományozott
gyönyörű magyar zászlót Föt aschko
Balázs S J és Nagyt Seress Ödön 'ál-dották
még Majd félVonült a Sáént Er-zsébet
iskola énekkara és Éytíron Margit
vezetésével magyar dalokat adóit élő
Feikai Ferenc mutatta be John fto-ber-ls
federális minisztert aki böszédé- -
ftViiíJjMtAú:imiiMmiTVA
Van ss
árcius Torontóban
törohtói"Kültúrközpont
magyár"-'émigráció- t
Szabad polgárok népére
Egy1 demokratikus
bén líángoztta: „A kanadai nemzeti 'önf
tudat" tartalmat azáltal nyerY há áz itt-él- ő'
nemzetiségek a maguk-'sajáto- s hagyo-mányaikkal
gazdagítják azt'5 rMajd átadta
'div'NagyVGyörgynék a föderális kormány
300 ezer-'dollár- ös adományát a torontói
Magyar Tanszék javára
Öóbszó meíidtt'jÖíífek'íÉaiógh'Tafíiás
hé'véáetésévbl dz Ái'áfiy --János Iskőlrf flö
vendékei és szavalókórust adta elő —Pál
Júlia Ábrányi Emil (Kdssuth sírja" c-versé-t
szavalta'
Dí Gyailáy Páiifi Öbiiiokös tartóttá
az ünnepi beszédet Előadásának vézér-góhdólatátí- gy
fógallháztá még: „Éi-Heme- s
szabadságharcos hétnek léfiíii!'' A ma-gyar
nép történelmén végigvonultak á
szabadságharcok Tálán egy bél) sem har-colt
annyit szabadságáért íiiirit á magyar
E harcok kudarc-ba
— igaz — legtöbbször
fulladtak de mégis szábadságharca-inkha- k
köszönhetjük hogy élühk és
megmaradtunk
Erdélyi Rózsa magyar dalokat adott
elő Pálótdy István Fáy Ferenc - (Imád-ság
székely templomokért" c hatáimas
versét ádtá elő megrázó erővel
A Magyar Hiszekegy elimádkozásá- -
val ért véget ez a ' féléjthetetlöiiül szép
márdSus 15-- 1 megemlékezés
i
ZS A
SQQB&ffl
Szabad polgárok áiépekenlt mi felmérjük 'minderi egyes
egyén itöreütvéseinek és céDkitüzéeinek pötenoiálját- - Nagy
országunk egyik SaiUcköve: a szabadság egy olyati eszmény
mely magában rejti azt 'hogy minden kanadai egyenlő
(lehetőséggel rendelkezik' '
Ugyan'csaik ikölcSönös itisztdlettel iköll viseltetnünk
égymá'ssa!l szemben és ezéiit ismerjük dl öz cgyón
abbéli jogát ihogy megtartsa és megőrizze Baját'érlékeil
hagyományait és azonosulásait
nép
Mi kain'adaiak élvezziiik''azt laz fetójbgbt 'hogy demokráciában
éiünik' Ez egy olyahadobtság( amely a világ számos héjilinefk
nem adaitott irheor akik kevésbé 'szerencsések mint hti ' '
vagyunk Ugy hisszük hogy a deinakráciaein'agj'riepnék' ''
egyik oszlopa A demokrácia 'azonban 'többet jelterit niiWt - --
~- pusztán íi ikormány-- f ormát Jölentős kötelezettségeket és--- :
' jogokat hprd magában Például a 'polgároknak iáz ihfdrinációra
vailó jogát) azt hogy'á itetszésük szerinti kormányt válasszák
: '" ' 'meg és fnégii'atárdzzák azokat a ilbrvényelket amelyek
"s'zábá'lyózzáik életűn' keit A Ikonmány a maga részéről arfá '
' kötelezett hogy megéi-its'-e minden ki szükségtoteit és
törekvéseit Ez á' fajto m'cgértés lényeges égy olyari országban
' imirit á mienk égy 'iliágy demokrácia
i
gység a megértés révén
t I
-- íi "UIjrHK) Jí v Wwfrvrríintvhilí4-í'- f ' Ih 'nÍ Mf t''b '
"ff'nfiWffffarw'ij1
A"
M%ar
hiindeh szombaton este 930— 1030-i- g tájékoztató és
szórakoztató műsort sugároz aCHIN 1007 Mc FM
stereo hullámhosszán- - Figyelje műsorunkat! Minden
adásunkkal a nemzeti összefogás eszméjét szolgaijuk
Üzenjen a Máyár Rádió zenéjével szeretteinek csa-látlláljdihá- k- báfátainak Hirdetésével minden ma
gyár dttliöhbá bekopogtat és ezzel is a Magyar Rádiót
támogatja- - Hirdetések és üzenetek bejelentését kér-jük
a KüUtirkö"zpoht irodájában Tel: (416) 654-492- Ö
a
riAzi' fínóM
torták
esküvőkre bármievókra partykra „ Romi
~tt r -- m n ti n u 'fev ftDAmm caramrv cnnki'jiw rimj ÍEÍ
TELIi 65Í-76Ő- 9 ÍÜ Sf fcLAltt AVE W
Tulajdonosok: NAGY LÁSZLÓ és SZÉÍJSI ICATó
waWimCaiLli lMuI1'TŰMIyHMIBLW
Kétnyelvű ország
mmmm
}r'J2SS2SS
Kanadai
'MturkoÉp&fli
sütemények
Pámmmí
smatUKiíiimmnpma mi mfejmin
'Kétnyelvű országunkban a kót ihivatolos nyelv védelme alatt
folyik a 'tevékenység: Angol és friánci'a Ez egyszcióíen azt
jeleriti hogy minden polgárnak jogábain áll a választása
szeririti nyéhTih vailó ügyintézés a kormányszen'eklkel és
e politikai Vonalvezetésből fakad a kainadai abbeli szabadsága
hogy tevékenységét bármelyik 'hivatalos ínyelven fejthesse ki
Egy multikultiirális ország
Az a 'tény hogy egy különböző kulturális 'háttérrel rendelkező
'nép képes arra hogy egy integrált 'társadalomban összhangban
égyüttéljen egyike azoknak az elemeknek mélyek országunk
'hatalmas növekedéséhez és életerejéhez hozzájárultak
A kormány elisrii'eri és serkenni ézt a mültikülturális politika
kíféjtesóVöi' Ez a 'politikai vörialívezetés biztosítja azt hogy
a kah'a'd'aiak szabadon 'fenmtanthatják értékeiket és
kulturális örökségüket továbbá tehetségüket és
szakértelmüket jól hasznosíthassák saját érdekükben a
közösségük és országuk érdekében A muRikultüralizmus
válóbán a nemzetépítés egyik oszlopa mély mindnyájunk
számára biztosítja azt a 'lehetőséget hogy Kanada
növekedéséhez és (vitalitásához hozzájáruljunk
és egy kis megértés
Honóűrable Norman Cáfik L'hfanórablp Norman Caflk
Mitiister ol State Ministre d'Etat
Multiculturalism Multiculturaüsmo