Kanadai Magyarsag, November 13, 1971

              í
%
ÉRDEKES HOGY
Edmontonban Koszigint rá
beszélték arra hogy Indián fejdíszt
öltsön és elszívja a békepipát Mint
minden kis nemzetiség gondos ap-ja
Koszigin rögtön úgy érezte
hogy az indiánokat a nagy Szovjet-an-yának
kell megvédenie az el-nyomó
Kanadától Amikor az ün-nepi
szónok azt kívánta hogy Ka
nada és a Szovjet melegebb barát-ságba
keveredjen mint eddig Ko-szigin
helyeslően bólintott és az in-dián
fejdísszel a fején így szólt:
„Nagyszerül Helyeslem Legye-nek
önök a ml 16-i- k köztársasá-gunk!"
Ezt viccnek szánta az öreg
citrom de a kanadai vendéglátók
hirtelen elkomorodtak és nem em-legették
már a szorosabb barátsá-got
Pedig Koszigin ezúttal —
a szivéből beszélt - F£8
Koszlgin Indián fejdisszeL
a kanadai újságok tele vol-tak
Germalne Greer-re- l Volt aki
azt írta róla hogy egy szex-bomb- a
de ezt őszintén megvallva nem
hisszük a kinézése után Lehet
hogy ö szeret robbanni ezt nem
tudjuk de azt hisszük hogy keve-sen
akadnak akik vele együtt kí-vánnak
robbanni Miss Greer kü- -
éV_ L f taflLHHF
BBBbW4 JBBBBBBBBBBBBMB '? iTii'f t f RW &%t ill y& ?')''
A szerető
ember?
GAMjt
HHG people fcjHHI
1 flLaflí km ISII
Balról jobbra: Frolncs Abble
ScaJe William
lünben a nők felszabadítás! moz-galmának
egyik oszlopa és ezt szó
szerint is lehet venni ha a fotográ-fiáját
nézzük A montreali MoGill
egyetemen kifejtette hogy nők
felszabadításának forradalminak
kell Jenni de nem szabad erőszak-ba
torkollnia Szerinte kár minden
nőért aki az utcán tüntetés köz-ben
hősi halált hal mert azon túl
már nem tudja szolgálni a szent
ügyet Amikor megkérdezték hogy
akkor ml legyen forradalmi a moz-galomban
egyszerű taná-csot
adott Az ember szinte csodál-kozik
hogy Kolumbuszt olyan
sokszor emlegetik tojásával Miss
Greer különb tojást talált fel
„Egyszerűen nem szabad vásárol-ni
semmit és ezzel megbénítjuk a
fogyasztásra alapuló közgazdasá-got"
Ez Igaz De miből élnek ak-kor
a nő-testvér- ek sőt ha mégis
volna gyermekük miből táplálnák
azokat? Szerencsére női hallga-tóság
Is így gondolhatta mert ezek
után felkeltek és eltávoztak Ott
hitvesek
abmVbmmmmmmmmmmmmmmmmmmm1
Br MBnvBT r e - C-BkTi- M rt+m-- t
t'iBm?WaBEWVBWfrlJgEmgBmgmBgWBgKgBWgBgWBgWgnWgBglBmg&BgÉgMLgV!
Nehéz Ferenci
ÖREGAPÁM LEÁNYKÉRŐBEN
O ragu pám fontos hivatek tököt t be a dunamocei
uraeágnet: Mrkapáeator vett Ott legekette a birka-ka- t
aeo a tackáetéren amelynek a vége átayék a
saomaséd falu határéba ahol már a szép kurtaseok-nyé- s
leányok szedegették az eaerjéruvet vasárnap-détutánenke- nt
öregapám egy vasárnap fölmenté kért a hivata-la
afti s nem a birkákkal hanem maga baMegoit át
a buckáaiéren a bécsi faluvégre akol az egyik bécsi
leányzó bitonyos Vaeas Éva sémién nem az eaar-jvVwV- et
saeeagatie etmot az amatomboi nenom Igé-nyeseit
öregapámat várta
Bécsé vok egész este együtt táaeekak a kocsma-be- n
a mulatság után pedig öregapám hasakisérte
Svát A tieatasaofcében Éva apfs az öreg Vasas fo-gadta
őket Peckes ember vek a tajfeiján eaftetgom-bőke- t
vieek s mindjárt ast kérdette öregapámtál:
— Hát att tudod-- e eceem Hogy mink nemeseié
UÉAJUrUHiPlgPffr
Öregapám bisony nem tudta Att tudta ceak
hogy Éva erős pirosercé leányzó olyan seép fekete
haja van hogy a bokák verik a éepfjai a saemel pe-dig
otyan kekek hogy mikor belejükpment az em-ber
hát ágy árai nefetersetáfean fürdik A kesét pe-dig
ágy betetette öregapám kesébe tánc köebea
hegy ceak akkor háttá vissza mikor beleptek a Va-satpor-ta
kapuján
Öregapám meghökkeni tehát a kérdésre de nem
aák hanem sgyssorüen csak bMkmteit egye a ka-lappMsá- tln
Éva fett asaal már ferduk is ki az ajtén
A kocsmában meg folyt a mulatság Öregapám
egy Qveg bort rendek aztán maga metté intette
Édes Gergőt ki helybeit voU de öregapám joiU-m- rt
mert nehányssor már verekedett vek Ittak
aztán öregapám azt kérdette:
— Te GerxO te üuncrcd az örrg Vasait?
— üsmerom
— Milyen
-— EzUktgombot hord S MonWyül?
— tragncBOi
i_
a
a
a
nemí
a
— a Bw " $5#i '
ümr " " ♦
A TÁRSASÁG
Hoffmann Remiié Davis Leonard Weinglass Dávid Delllnger Bobby
Kunstler Lőtte Kunstler Jerry Rubin és Lee
hagyták szegény forradalmárt
egyedül éhezni
a londoni People c lapban
Christian Kafarakis Aristotle
Onassis híres Christina jachtjának
10 éven át fő-stewar-dja
cikksoro-zatban
foglalkozott Ari és Jackie
házasságának körülményeivel ö
csak tudja I Lehet hogy rosszul
tudja de érdekes amit ír
a házasság előtt hosszú és kemény
tárgyaláson ügyvédek állapították
meg a házassági szerződést A
170 pont közt szerepel az is hogy
a házaspár külön szobában lakik
sőt még ha New Yorkba látogat-nak
is külön szállodákban száll-nak
meg Ha Mrs Onassis hagyja
el férjét akkor 187 millió dollár
végkielégítést kap ha a férj válik
el akkor Mrs Onassis minden há-zas
évéért 10 millió dollárt kap
Évente 625 ezer dollárt fordít Mr
Onassis felesége kényelmére szó-rakozására
és gyermekeire Ezen
felül 10 ezer dollárt kap
Jackie ruházkodásra 7500-a- t koz-metikára
és hasonló személyes cé-lokra
valamint 6500 dollárt tes-tőrökre
— Később Aristotle és
Jackie tagadták hogy Ilyen szerző-dés
létrejött volna Ha azonban
mégis létrejött amit az angol új-ság
határozottan állít akkor
hm nem rossz Mármint
persze Jackienek nem rossz
Mrs és Mr Kunstler vendé-gül
látták a „csikágól hetet" Bob-by
Seale 35-i- k születésnapján A
díszes társaság csoportképe min-dennél
többet mond (gy másra
nem is vesztegetjük az időt és he-lyet
Csak ennyit: ezek azok a ra-dikálisok
és harcias feketék akik
át akarják venni az Egyesült Ál- -
— Tragaccsal?!
— Avval
— Hát a szekere meg a lova?
— Az ott van — bökött Édes Gergő az ablak
fett
öregapám kinézett az ablakon de nem látott oda
kint se se lovat
— Csak a hódat látom — mondta
— Hát abban van az öreg Vasas szekere meg a
lova a nádban! — röhögte Édes Gersli
így tudta meg öregapám hogy az öreg Vasasnak
vofeekáppen egyebe smes csak a nemessége meg az
esttel gombja Egymerös föklön gazdálkodik amk
árandéba fogadott kötesön-tóva- l szánt-ve- t s csupán
at a ház az övé amiből olyan nagypeekesen kinézte
Bsekután történt hogy egy vasárnap szekér átk
meg a Vasas-há- z ekkt Könnyű kk szekérke vek t
ceak kd+hsreki de olyan szép zöldre vok pingálva
hogy megkápráaott töte az ember szeme A szekér-k- e e6t pedig kettős rúd közé fogva egy vidám
negyfttM saamár fieiiűcolt olyan tisztára és ragyo-góéra
kefeive hogy a napsugár [ haRyattvágodett
— — kiáltott a szekéren valaki
Nemes Vasas aki a kapuban áWt úgy megnökök
erre a kiákásra hogy a pipa majdnem kiesett a Má-jébál
pedig kétségtelen hogy a „hopp" nem nki
tsék hanem a szamárnak Mire azonban mégjobban
meglepődhetett voina már éhbe is pattant öreg-apám
a Mekerröl
Mert ő volt
De Uramisten hogyan?
Roamering vtrkott a kalapja meJVett fekete bár-onytaf- bi
simék a mellén s az Inge úgy fehérlett
akár a patyolat A kezében pedig egy olyan gyönyö- rt pásztorbotot tartott rókafejjel a végm hogy a
meeteret aki faragta minden bizonnyal a klsaRgys-to- k
csókolgatták tarkón amíg dolgozott
így pattant oda nemes Vasas elé
S vájjon mit mondott?
Ezt mondta megkoppantván botját a kapu küszö- -
bén:
— Leánykérőbe
IrHmBQm De'
tuiunou a noztc
Kié ex
gyüttem Igenis!
volna Csak
szamarát
szamár? — kérdette végül jí
n LPÍgÍÍ"sÍBHSHUh _JkV
lamok kormányát Reméljük hogy
aki látja a képüket nem vándo-rol
ki gyorsan mert hol vannak
ezek attól hogy Amerikában ural- -
k
roppant
DÍSZES
Welner
Szerinte
bevonta
szekeret
Hopp!
Mrs Indira Gandhi India
miniszterelnöknöje hat-nemzet- et
felölelő túrájának utolsó állomásá-ra
Amerikába érkezett Indira elő-zetesen
szörnyű háborús hangu-latban
volt de úgy látszik hogy
bízott a békében mert különben
nem vállalkozott volna ilyen hosz-sz- ú
útra Angliában mint a Com-momveal- th
egyik tagja (Pakisztán
is az!) Sir Douglas-Hom-e brit kül-ügyminiszterrel
tárgyalt az ország
biztonságáról pakisztáni támadás
esetére Közben azonban minden
aggodalmát eloszlatták az oro-szok:
népes katonai tanácsadó kül-döttség
érkezett Indiába és átvet-ték
a gyenge női kezekből az or-szág
védelmének problémáját Ez-ért
jó a Szovjettel jóban lenni!
Annyi szakértője van hogy az
egész világot el tudja látni velük
Hogy háború esetén mit érnek —
azt előre nem lehet tudni
(KÍVÁNCSI)
Indira Douglas-IIome-- al
kel ec
MIHCZ FEélKÓ
1971 november 13 (#46) Kanadai Magyarság 15 oldal
VASUTAS SZEMMEL?
'Egy
Svájc magas hegyei között
ahol Rudy Stauffer született és
nevelkedett egyre csak arról ál
modozott hogyha neki vala-ha
is igazi vasútja valódi való
ságos gözmozdonnyal vezetett
vonatja lenne — de ezt még ott
sem álmodta hogy ez az álom
Ht Kaliforniában fog megvaló-sulni
Nos ma már a Yosemite
Nemzeti Parkot körülhatároló
erdőségekben egy igazi sípoló
fütyülő mozdony zakatolásának
régen elfelejtett hangjait verik
vissza a magas szürke bércek
Amikor 1955-be- n a magasan fek
vő Sima megyében levő Sugár
Pinebe jött kettős célja volt:
egy kis üdülőt építeni és üzembe
helyezni azt a vaspályát ame
lyen a waggónok a kitermelt
szálfákat szállították a Madera
Sugár Pine Co papirmaimaiba
Ez a társaság a századfordulón
egy gondosan felépített megle-hetősen
bonyolult vsúti hálóza-tot
fektetett le az akkor még
dzsungelszerű erdőségeken ke-resztül
amelyek ma Yosemite
Nemzeti Parkot öleUk körűi
Az akkor még egyetlen gö-röngyös
szinte áthatolhatatlan
terep amely vízmosás szakadé-kokkal
volt „tarkítva" nem kis'
feladatot jelentett mérnökök
számára Hatalmas állványra-dakr- a
volt szükség — természe-tesen
akkor még fából meg-konstruálva
— a zord terepen
meredek emelkedéseken éies
kanyarokon kellett lefektetni a
síneket de végül is a hálózat el-készült
és a gözmozdonyhajtot-t- a
vonatot Uzembehelyezték A
négy mérföldes hálózat elisme-résreméltó
mérnöki teljesítmény
volt
A fakitermelő társaság há-rom
évtizeden át ritkította az er-dőségeket
De a nacy depresszió
éveiben a társaság sem tudott
reuzálni és beszüntette működ-ését
a a mal-mot
eladták
Amikor Rudy Stauffer elindult
hogy feltérképezze azt a terü-letet
ahol a saját-maga-vezet- te
mozdonnyal fogja a közönséget
szállítani szerencsés volt mert
megtalálta ennek a régi vaspá-lyának
a nyomalt de persze sok
minden hiányzott még a legfon-tosabb:
a lokomotív Mint szak-értő
tudta hogy ezen a terüle-ten
egy „közönséges" gözmoz-don- y
nem felel meg a célnak
— A sajátomé
— KkW loptad?
— Vettem
— Hun?
— Ez is az enyfm
— Eat is vetted?
~ CstingtttaftigsftM
— Ke hazudj le
— iHattja ttyanC ne mtnéjon mert mindjárt eefet
világ hMSj
S a rákafejB bot magsat koppant a Küszöbén
Erre names Vasas kiveWe a pipát a szájából s
odalépett a wsliárhst Bozontos szemöldökét fel-szoktat- ta
agássin a homsoka kttsepebe meghajolt s
égy saérta aaW a lolénUtet a seekér derekán virító
sárga tibMaiiL amaryen remekéi megrajzolt betek
a
ö
a
Kem veit laJalniájsi téWs annyi bizonyos Ama
Mres-nava- s Bscshar András booaármester fabrikál-ta
kkm késtadomésú vok hogy egy kis lelemé-nyért
sasa aaaat át a sxcsaaaedba Bbbl fakadt az a
köruhnéity hagy Paraac haryett Ferkét pingált a táb-lára
mart abba az hMbaa meg öregapám apja is élt idiia laraftc nevet vweke Bseskor uram tehát a
roppant IrisaBényMiigfrwl kisütötte hogy a két Fe-rencet
lagalapnsshhan ágy Mtönböztethetl meg egy-mástól
ha öregapámat Perkának (r)a Viszont az Is
tány hogy Becskor uram a magyar helyesírás te-kmteté- ban
is hivatása megasiatáfl árit Hogy a táb-lán
a tutepJona" saáea két l-b-etét
rajzolt mégis ez
kiiárolag annak a saiatá leiemenyes meggondolás-nak
az alapján történt bogy a szó értelmének vala-miképp
ohwttenOJ hangeétyt keN adni S ebben ha-tározottan
igaza vok Becskor uramnak mert való-©a- a
nem miadaa urasági cseiédlegény dicsekedhe-tett
azzal hogy saját szekér- - és szamár-tulajdon- a
van
S ez volt az a po°t amdynél nemes Vasai is
kénytelen volt meghajtani az elismerés zászlaját
öregaplm előtt Ahogy Ismét felegyessaatájejaji
4
í- - c t'a-l- t is visszacsúsztatta
helyükre egyszerűen Oragipém reW nyújtotta
traiaesfrtMnivdtöl nteaksVaaaséatt Ragét Mt
m "- --jj "- JiiBr imondta: í - w w
isiai'ZBPTa w tn% i
mjMjWw 'M7tt
MfctV ¥ Vár o
o
éMáéÉáÉÉMéááÉÉM
elmúlt kor visszatért
vasútberendezést
Ez csak a Shay-fél-e fogaskere-kű
mozdony lehetett amelyet
egy michlganl rönkölö tervei
szerint az 1870-e- s években kezd-tek
gyártani Ezek a mozdonyok
voltak egyedül alkalmasak a na-gyon
súlyos teher szállítására
'olyan veszélyes területeken
mint a magas Sierre hegyei
Stauffer továbbra is szerencsés
volt talált egy ilyen Shay-tipus- ú
lokomotlvot amely a Tuolumne
malom tulajdonosáé volt egészen
196 Mg amikor ez a malom is a
többi sorsára jutott Meg kellett
találni most már a megfelelő
szakképzett vaspályaépltő mun-kásokat
is akikkel — vagy ti
zenketten — Rudy Stauffer le
rakták a síneket a mozdonyt
három részletben sikerült fel-szállítani
megtisztítani átfeste-ni
a nyitott waggonokat hozzá-kapcsolni
és kipróbálni az első
„utazáson" ami minden zavar
és akadály nélkül zajlott le Ma
már Rudy naponta üzemelteti a
fogaskerekű gözmozdonyhajtot-t- a
vonatot a régi négy mérföl-des
területen s a waggonokban
a nyers farönkökből ácsolt pa-dokon
a közönség együtt gyö-nyörködik
a mozdonyvezetővel
a vidék szépségében figyeli a
lokomotív kedves zakatolásának
visszhangját amit az égbenyúló
bércek küldenek vissza
„Ez a vállalkozás nem üzleti
profitot céloz — magyarázza
Rudy Stauffer — a gözmozdony
régen eltűnt már a vasúti háló
zatokról a mai fiatalságnak fo-galma
sincs arról hogy mit Is
Jelentett ilyen vonatokon utazni
Ez az én vonatom alkalom és
lehetőség — egy rövid tanóra
és lecke a régi fakitermelés és
gözmotdonyok történelméből"
És ez a feltámadt és újjáépí-tett
kis 4 mérföldes vasútvo-nal
meséjének legszebb része:
nem üzleti vállalkozás Nyáron
naponta té'len hetenként hét-végén
fütyül sipol zakatol a
gözmozdonyhajtrtta vonat
GERLE GIZELLA
Gerle Gizella a „Vörösréz Cso-dája"
c október 9-é- n megjelent
cikkébe sajnálatos nyomdahiba
csúszott: a „legtökéletesebb
háború" helyett a „legköltsége-sebb
háború" olvasandó A „kék-újság- "
sajnálja a tévedést
—Hát ha leánykérőbe gyüttél akkor Isten ho-zott!
Azzal inte't a pipaszárral a gádor felé ahol a
muskátlik megett Éva leányzó várakozott öreg
apám megtámasztotta a botot a kapuféifának s elin-dult
Évához nemes Vasas pedig fogta a szamár Ist-rángját
s bevezette szekerestül az udvarra IHetve:
nem hagyta kint az udvaron hanem kifogta a sze-kérből
s rendkívül nagy előzékenységgel betessékel-te
az istállóba ahol egy gkhes tehén ásítozott mind-össze
öregapám közben Éva leányzó kék szemetbon
gyönyörködött ezenkívül a kezét is fogta vagyis
kettejük kőzött egykettőre ekntéztak mindent
Ahogy nemes Vasas visszatért hozzájuk bekertftek
a szobába Éva kalácsot tett az asztalra meg bort
Mikor koccintottak nemes Vasas öregapám rozma
ringjára nézett s bólintott Er pedig azt Jelentette
hogy nemes Vasas is beleegyezett mindenbe Ezek-utá- n
Éva megszeghette a kalácsot odaülhetett ne-mes
Vasas szemeláttára is öregapám meké s öreg-apám
mindín teketória néifcül a gömbölyű váltóra
tehette a kezét Amit persze öregapám meg is ese-leked- ett
minden teketória nátkttl
Aztán nemes Vasas megint bort lökött A kilen-cedik
pohár után öregapám az ö váltóra Is rátette a
kezét nemcsak Éváéra Közben ezt mondta:
— Apámuram nem mutatná meg nekem azt a
kutyabőrt?
— Mármint melyik kutyabőrt? — hökkent mag
nemes Vasas
— Hát akire azt a nemességet írták
Nemes Vasas megfészkelődött a székén elévette
a pipáját kiütötte belőle a bagót megtömte do-hánnyal
rágyújtott szipákolt egy verset végre zt
mondta:
— Tudod ecsém az ember kutyabőr nettül is
nemes lehet ha akar
— A cseléd Is?
— Az h
Ezzel megint Ittak f mind a kettejüknek kacagtak
a szemeik Éva4 leányzó szemel is kacagtak mJkÖz- -t
ben a kalácsot szelte s bizonyára arra gondolt hogy
ha majd én az unokí ti m "- - tk rektm co a
ról fog mesélni hogy nemesi vér kutyabőr alap
ján csöreaaeent ereimben Nem U mesék nekem
1H1lfVéVjÉfgNMNlrUVtI bBmwmPmfWAAfwmMwBITI Is mma léAWÉlenMWII WéttJémMgJcg9némgglWAlLnl jt
n
I
í