Magyar Elet, January 14, 1984

              Hol kezdődik á Bakony és meddig nyújtózik? Meg-oszlanak
a vélemények Különösen ami a délkeléti ha-tárát
Illeti Egyesek hozzászámítják a Balaton-felvidék- et
Mi higgyühk'va Bakony tudós és ihletett ismerőjé-nek
Eötvös Károlynak Szerinte a Tapolca-Nagyvázsony-Veszpré- m
közötti kocsiút választja el az egyaránt' szép
de arculatában eltérő két hegyvonulatot Ha Veszprém-ből
továbbhaladunk fővárosunk felé a mai műúton —
majdnem Fehérvárig — akkor megkaptuk a Bakony
egész délkeleti határát Északkeleten a székesfehérvármór-k-isbéri
út a Vértestől választja el hegyünket
Aki Tapolcáról Devecseren keresztül Pápára utazik
az jobbra mindenütt Bakonyt lát Balra tekintve egé-szen
másfajta gyönyörűséget nyújt a magányos vulkani-kus
hegyek sorozata Szent György-hegyt- ől a Ság he-gyik
Ezeket már senkinek sem' jut eszébe a Bakonyhoz
sorolni Most már csak Pápát és Kisbért kell összekötni
össze is köti régi kacskaringós szekérút Megkaptuk az
északnyugati határt Azon túl a Sokoró a Bársonyos
már megint nem a Bakony része
Szülőföldemen
Ennek a kanyargós de föl-l- e bukdácsoló útnak ép-pen
a közepén van az én szülőfalum: Bakonytamási
Nem azért említem mintha valami híres falu lenne ha-nem
innen indultam én el valamikor megismerni a Ba-konyt
' A Bakonyt erre az útra nagyjából merőlegesen pa-takok
remek szép 'ágyai szabdalják darabokra így a
Cuha a Gerence a Bittva völgye Ezeknek a törések- -
Az óbudai Zichy-kasté- ly
Aki a tavalyi budapesti nyár bőséges kulturális kí-nálata
közölt válogatott és úgy döntött hogy Szu-Cson- g
herceg Mi kisasszony és Hadfaludy gróf zenés
történetét vagyis Lehár Ferenc operettjét A mosoly
országá"-- t nézi meg az óbudai kastélykerti szabadtéri
színpadon aligha sejtette milyen patinás környezetben
foglal helyet Igaz a bejárattal szemközti Zichy-kastél- y
falán ott a „Műemlék" feliratú tábla ám a szűkre sza-bott
sorok kevés útbaigazítást adnak Pedig fővárosunk
e jeles s egyre kedveltebb nyári szinbáza" egykor
ugyancsak rangos főúri székhely volt ahol még királyi
vendég is megfordult
A kastélyre és környékére mégis viharos sors várt
Katonai ruhatár
Az óbudai Zichy-kastél- y a 18 században épült tör-ténete
mégis jóval korábban kezdődött 1659-be- n Zichy
István a magyar kamara elnöke királyi adományként
birtokul kapta a kis Duna menti mezővárost Óbudát
Ö ugyan nem sokat kezdett vele és fia sem tudta csa
ládi székhellyé tenni a birtokot mert tervei megvalósí-tása
előtt meghalt Am az unoka Miklós gróf végre
beválthatta a régi óhajt: hozzákezdett a nagyszabású
építkezéshez
Első lépésként felfogadta Bebo Károly szobrászt
uradalmi építésfelügyelönek majd megfelelő építőmester
után nézett Éppen jókor mert ez idő tájt keresett ran-gos
munkát egy Mainzból Budára települt kőfaragó
Jáger János Henrik akivel Zichy Miklós 1746-ba- n meg
is kötötte a szerződést (A szerződést s az első terve-ket
ma is őrzi az esztergomi primási levéltár ebből tud-hatjuk
hogy Jáger mester és Bebo együtt — 8100 fo-rintért
— vállalta a kastély felépítését kétéves határ-időt
szabva)
Ugy tűnik kétszáz évvel ezelőtt szavahihetőbb volt
az építőipar mint napjainkban a Jáger— Bebo páros
ugyanis pontosan a vállalt határidőre átadta az emele-tes
vidéki kúriára emlékeztető kastélyt majd mellék-épületeket
is emeltek hozzá A sors szeszélye folytan
Miklós gróf alig tíz évig élvezhette új rezidenciáját:
váratlanul meghalt s a kastély özvegyére maradt Am
ö sem birtokolhatta sokáig: nyolc évvel férje halála után
a bécsi kamara az egész óburlai uradalmat — életjá a-d- ék
ellenében — visszaváltotta Előtte azonban — ta-lán
„fájdalomdíjul" — ritka kitüntetésben részesült az
özvegy: 1764-be- n felkereste öl a Zichy-kastélybe- n Má-ria
Terézia
A királynő távoztával megpecsételődött a kastély
sorsa A kamara nem sok gondot fordított rá a főépü-letbe
vendégszobákat helyeztek körös-kör- ül pedig or-mótlan
gazdasági épületeket raktárakat építettek Ké-sőbb
a pompás barokk parkol (ahol a mai szabadtéri
színpad áll) elbontották végtére is minek ennyi disz
egy ideköltöző katonai ruharaktárnak s varrodának —
ahol hadiözvegyek és árvák varrják a hadsereg fehér-neműjét
Újjáépítés
A kastély sorsa később sem fordult jobbra bár
megcsillant némi remény: az 1935-be- n alakult Zichy Em-lékbizottság
műemlékké nyilváníttatta Csakhamar azon-ban
ismét csend borult a Zichy-fészek- re míg végre
1939-be- n a Budai Krónika című lap valóságos jelszó-ként
fogalmazta meg címében: „A meglevő eredeti ter-vek
alapján kell kialakítani az óbudai Zichy-kastél- y kör-nyékét"!
A cikk azt is jelezte hogy „két éven belül
lebontják a vastag kaszárnyafalakat amelyek most
c'rcjtik a szemünk elöl a gyönyörű kétszázeves emlé-ket"
Sajnos a második világháború elsöpörte a ter-veket
olyannyira hogy azok a bizonyos „kaszárnyafa-lak"
még ma is állnak s eltakarják a kastélyt Igaz e
falak egyik részét — az eredeti Jáger— Bebo-fél- c mellék-épületek
dunai szárnyát — 1954-be- n egyszerűen lebon-tották
mivel útjában volt a HÉV-vágányokn- ak Persze
akkor a grófi kastélynak amúgy sem sok jelentőséget
tulajdonítottak s az épület különben is romos volt
benne raktárak és önkényes honfoglalók ülőitek tanyái
Éppen tíz esztendővel ezelőtt zárult le a kastély
kálváriája Ekkorra — Pest Buda és Óbuda egyesítésé-nek
centenáriumára — újult meg az épület egyik szár-nya
majd három év múlva elkészült a kastélynak és
oldalépülelcinck 15 millió forintos teljes renoválása —
Mindez a Fővárosi és a III kerületi Tanácsnak s az
adott épületszárnyba — stílusosan — az óbudai helytör-téneti
Gyűjtemény költözött majd a következő avat óra
1976 novemberében került sor Ekkor nyitotta meg ka-puit
a kastély emeleti termeiben a Kassák Emlékmúze-um
Tatay Sándor:A Bakony rengetegében
nek az északnyugati kapui voltak azok melyeken át
utaim a Bakonyba vezettek
Legelőbb ismertem meg és legtöbbet jártam a Cuha
völgyét vonaton és gyalogszerrel Egy régi fürésztelep
mellett Sándormajornál van a ' Cuha' völgye felénk né-ző
kapuja Tamásitól odáig jó másfél óra járás De még
szülőházam udvarából sem kellett kilépnem már ott volt
a Bakony vidám hírnöke gyér vizű kis patak Ezt a
szót ugyan hogy patak mifelénk sosem hallottam Fo-lyónak
nevezték és néha olvadáskor vagy nagy esők
idején teljes joggal mert ömlött olyankor udvarókon ker-teken
keresztül félelmetes szélességben Ám nyár végére
rendszerint kiszáradt annyira hogy még a méhek don-gók
is szomjasan kerengtek felette
Ilyen apró égerfákkal szegélyezett patakok vezették
le a mi rétjeinkre nyári hajnalokon estéken a Bakony
hűvösét és óvták őket a tikkadástól Ettől maradt üde
a széles falurétje Olyanféle közös ló volt ez a rét Nem
ápolták korszerűen de hozott virágot rengeteget Ter-mett
sóska és gyűjthettünk rajta köménymagot ameny-nyi- t
akartunk Árvalányhajat is leltünk ha jól végig-cserkésztük
A „magas" Bakonyban
A szentlászlói úton kellett elindulnom ha a „ma-gas"
Bakonyba tartottam Hej ezek a hegy felé vezető
utak! Olyan szélesek voltak hogy irigyelhetnék a mai
autópályák Széltében elfért rajtuk a csorda vagy gu-fy- a
s aki az állatok után ballagott süppedt a homok-ba
vagy tiporta a sarat Csak az erdőkben keskenyed-tek
el ahol az állat már szétszéledt
Mielőtt a széles csapán beértem a Gyertyános er-dőbe
sokszor elspekulallam hol lehetett Leányfölde
egy falucska melynek csak az írásban van nyoma Szo-morú
történet a Bakony népének története Hány falu
lakói futottak el a török világban? Hány volt' olyan
melybe sosem tértek vissza? Romjait is befútta a szél
Olyan közel volt a kis Gyertyános hogy szinte min-den
fáját megismertem ibolyázás gombázás és főképp
eprészés közben Hány hosszú csaplató epret szedtem
Az „AIDS"
Az Egyesült Államokban eddig 1737 AIDS ben szen-vedő
beteget jelentetlek be s közülük 878 áldozatul
esett ennek a még alig ismert fertőzésnek Egy 200
millió lakosú országban három év alatt bekövetkező 678
halálesel pereze nem 'kelt pánikot még kétezer sem
Arra azonban már felkapták a fejükei az emberek hogy
a betegek közül még senki sem gyógyult meg s azok-nak
akik három évvel ezelőtt kapták meg a bajt a 86
százaléka már halott! Miként az is nyugtalanító hogy
a kórokozó azóta is ismeretlen Az eddigi megfigyelé:
sekből csupán annyi derült ki hogy az AIDS lappan-gás- i
ideje hat hónaptól három évig terjed s az eltelt
három évben a betegek száma félévenként megkétszere-ződött
A becslések szerint tehát legalább tízezerre te-hető
a már megfertözöttde még meg nem betegeden
embereknek a száma Az AIDS időközben „átkelt" az
Atlanti-óceáno- n Az NSZK-ba- n eddig száz gyanúba fo-gott
személyből huszonhét bizonyult AIDS-be- n szenve-dőnek
s heten közülük meghaltak Angliában eddig öl
halálos áldozatot jegyeztek föl de akadt beteg Dániá-ban
Franciaországban és még néhány más országban
is
Az AIDS egyesült Államokbeli terjedésének módja
azt sugallta hogy ez a betegség a lakosság nagy több
ségét nem veszélyezteti Az első betegek ugyanis homo-scMiáli- s
férfiak közül kerültek ki
Az AIDS azonban nemcsak homoszexuális kapcso-lattal
és vérrel hanem egyéb móJon is terjedhet De
hogy miképp azt még nem tisztázták Az mindeneset-- e
biztos hogy ha a családban megkapja valaki a kórt
a vele együtt élők szintén veszélyben 'vannak még ak-kor
is ha a higiéniai szabályokat nem szegik meg
Eszerint léhát alapjában véve senki sem érezheti ma-gát
teljes biztonságban Az egyesüli államokbeli kár-öröm
pánikra váltott s az már-má- r olyan fokú hogy
némelyek az Apokalipszis négy lovasa — a halál a
peslis az' éhség és a háború — közé ötödikként az
AIDS-- t is besorolták Az oltani kormány szintén rea-gált
a veszélyre: 1983-r- a 145 millió dollárt juttatott
az AIDS kutatására!
és a Kaposi-szarkó- ma
Milyen tünetei vannak c betegségnek? A védekező
képesség hiánya miatt a beleg a legkülönbözőbb fertő-zéseket
kapja meg hiszen a legkisebb ellenállásra se
képes még a nem veszélyes mikroorganizmusokkal széni-ben
sem A leggyakoribb tünet a folyton kiújuló láz r
nyirokcsomók megduzzadása a hasmenés a köhögés
(köpet nélkül) a légszomj és a szájpenész Az esetei
nagy hányadában Kaposi-szarkóm- a is megjelenik a bői
több részén (Ezt a bőrrákot az erdélyi Kaposi felezU
föl 1872-ben- ) Ez a kifekélyesedö lilásvöös duzzanat-tal
és nyirokcsomó-duzzanatt- al járó betegség eddig fő
képp a hatvanévesnél idősebbeket támadta meg 1978
elölt az Egyesült Államokban egyetlen Kaposi-szark- ó
más beteg fordult elő évente 1979-tő- l háromszáz S az
átlagos életkoruk kevesebb mint 45 év! Tehát az utób
bi években főként a középkorúak és a húsz-harmin- c év
közöttiek kapják meg a szarkómát
A vizsgálatok feltárták hogy az AIDS-be- n szenve-l- ő
betegeket jobbára olyan mikrobák támadják mcgmc
lyckct gyógyszerekkel nem különösebben nehéz leküzde-ni
De csak akkor ha a betegnek ép az immunrendszc--- e
Védekezőképesség híján a gyógyszerek nem segíte-nek
s a beleg előbb-utób- b belehal valamilyen közön
ségés fertőzésbe Az orvosok mindenfajta gyógyszer adá-sát
megkísérellek de eredménytelenül
Az AIDS gyógyításával tehát enyelöc hadilábon ál-lunk
Ezéil a járvány terjedését jobbára csak higiéniai
I előírások megtartásával akadályozhatjuk Minden jel ar-- !
--a mutat hogy a rendszeres tisztálkodás a gyakori
kézmosás a saját evőeszköz saját ivópohár és mosdó
I használta valamelyest véd a baj ellen
én ott össze! A csaptató néhány araszos bot volt me-lyet
hosszában behasítottunk és' a hasadékba szépen
befűztük az eperszálakat Ha megleli a végét összekö-töttük
Szebb volt ez a legszebb vőfélypálcánál
A Gyertyános és a Pap-erd- ő között megint bűbájos
kis rét volt patak partján hosszú keskeny bakonyi rét
Ennek egy csücskéről áttetsző időben jól lehetett lát-ni
Pannonhalmát Itt húzódott meg Gerencsér puszta
is melyhez ezen a réten át keskeny gyalogösvény ve-zetett
így rövidítették útjukat a gerencséri asszonyok
ha boltba jöttek Tamásiba A vizenyős réten sok helyt
olyan ruganyos volt ez az ösvény mintha gumival lett
volna kirakva Olyan volt rajta a gerencséri asszonyok
járása ahogy fejükön megrakott vékával ringatóztak
mintha nem is a földön járnának Ezt az utat lapod- -
Külön „magyar úi
az egyházpolitikád?
Hírül adtuk' hogy Pozsgai Imre a Hazafias Nép-front
főtitkára felhívta az egyházakat hogy szálljanak
síkra a család megmentéséért az ifjúságért és a bete-gekért
— Cserháti József pécsi püspök válaszolt a fe-lhívásra:
„Szerelnénk többet foglalkozni a csalá'ldal de ho-gyan
lehet amikor nem is egyszer gyanakxáss-i- l figyel-ték
az Egyháznak vagyis a papságnak a kapcsolatát
nz egyes családokkal Egykettőre ott volt a megbélyeg-zés:
klerikális kapcsolatai vannak ennek vagy annak
Szeretnénk jobban behatolni a fiatalok lelkü'etébe1 de
ha az ifjúsággal nem tudunk közvetlenül foglalkozni
hogyan érjünk el eredményi?"
Megvallja hogy az állam és az Egyház kapcsolata
nem is olyan rózsás mini azt sokan állítják csak fel-színes:
„Hazánkban az Egyház és az állam közötti di-alógus
szétesett mint mélyüli és ma éppen et a mé
lyülést várjuk"
Minden kertelés nélkül kimondja hogy az Egyház
tulajdonképpen nem is annyira a7 állammal van kap-"solatb- an
hanem a néppel a hívőkkel s ezeknek szo-lgálata
megköveteli a cselekvési szabadságot
„Ha mindezeket mérlegeljük valóban helyes a meg-állapítás:
Egyház és állam kapcsolatában bizonyos mó-dosulások
előtt állunk amennyiben az Egyház már nem
az elvont fogalmú álammal van kapcsolatban ami ed-dig
helyes és érthető vall hanem ii1 lb a tár dal-ommal
mint ilyennel amelynek egy részét a hivők ké-oezi- k"
Ilyen határozott allasfogIalail még nem hallottunk
Magyarországon katolikus püspök szájából!
Megnyílik az egyházpolitikában a külön „magyar
út" lehetősége? r— Nem tudjuk Mindenesetté éberen fi-gyeljük
a fejleményeket — és imádkozunk
(„Kritika")
Híd Gibraltár fölölt
Az Egyesült' Nemzetek
Szervezete palotájában
New Yorkban érdekes tájé-koztatást
adtak át — Írás-ban
— mindazoknak aftik
valaminö okból érdeke'tek
az Európa—Afrika forga-lom
növelésében A világ-szervezet
a legjobb szakem-- '
berekét kérte fel arra hogy
készítsék el a Gibra'tári-szomso- n
á vezető hid vagy
az otl építendő víz alaíti
alagút tervjt A szakértők
egyhangúlag úgy ítélték
meg hogy a néhol 13 leg-szélesebb
pontján 37 kilo-méter
széles és 50 kilométer
hosszú vízi út alatt nem
szabad alagútépiliisre gon-dolni
sem: a tengerfenék
geológiai szerkezete minden
'Íven építkezési bizonytalan-ná
tenne Az alagútépítés el-len
szól az is hogy a mély-ben
elképzelt a'agi'u 'szcllóz-tetés- i
pro blii mái szinte meg-ohlhalallan- ok
lennének
márpedig mivel vasútvona-lon
kívül autópályára is
szükség van a gépkocsik ál- -
al kibocsátott szénmonoxid
nennyisege veszélyessé ten-né
a IközlekedJst
A szakérlök azt javasol-ják
épüljön hid a Gibra'tá-ri-szoro- s
fölölt mégpedig a
viszonylag legkeskenyebb
lontnjl Spanyol földön Ta-rifa
községtől 3—1 kilomé-ternyire
keletre Marokkó
röldjén pedig a ma is spa-nyol
igazgatás alatt álló
Ceuta városától 15—16 ki'o-móler- re
nyugatra lenne a
hídfő A hid maga — két
autópálya kit vasúti vá-gány
— tizennégy kilométe-res
lenne Az elképzelések
szerint a hatszáz méter ma-gas
hid pályiját a tenger-szint
fölölti 250 méter ma-gasságban
lehorgonyoznák
azaz kétszeresen is biztosí-tott
pilléreken kívül a len- -
' germ'ályben levő horgony
yj
hoz erjsílett aclsodronj fo-nalak
is
A hídépítés -- kö'tsCKcit
még csak hozzávetőlegesen
lehet megállapítani: a világ-szervezet
szakértői két és
fél milliárd dollárra becsü-lik
a szükséges összegei
K
WEST - MISSISSAUGA North - Markham
DIXIE WOODBINE
MALL NORTH
HMmM S-MthcOifCjl-htMA
ftN rMtfB HikhM
ták a gyerekeik is apró lábbelijükkel ha' betűt akar-ta- k
tanulni a tamási iskolában Télben-vízbe- n hóban-sárba- ri
naponta kétszer a hosszú utat Megcsodálták a
mi falunk nagyságát mikor felhozták őket iskolába —
volt' köztük aki ekkor látott életében először templom-tornyot
közeli öl Ám ami az erdőt a madárfészkeket
ínok faragását illeti mesterek voltak abban hozzánk
képest
Vadászterületeken
Gerencséren túl a Sésak erdősége már igazi bako-ly- i
vadászterület -- volt Több kilométeres lineák szab-dalták
darabokra és a lineák találkozásánál magas les-állások
voltak Nem a Bakony belseje ez még de eze-ken
az erdőrészeken vezet a vadak útja a jó falatot
íéiő mezőkre sok gazda keserűségére kinek tengerijét
letarolták a szarvasok -- répáját feldúlták a vaddisznók
Lelegelték zsenge vetéseiket
Én magam nem voltam vadász de annál inkább az
apám a bátyám Kísérőként jártam csak velük és haj-lónak
ha kelleti Gyerek voltam még mikor először
szarvasbőgést hallottam Mégpedig jól benn a Magas- -
[ Bakonyban Felelgettek egymásnak mély orgonahangju- -
" on a bikák Visszhangzott a sziklás völgy Szarvast
nem láttam akkor egyel sem de majdnem szüntelen
olt és betöltölte az éjszakát ez a mély és mégis átha-tó
hang Ugy tűnt fel mintha magának a völgynek a
tarkából hallatszanék Láttam egyszer később élethalál-harcot
vívni két bikát A legmegrázóbb viadal voltamit
valaha néztem Az elkeseredettségében a némaságában
voll félelmetes
LAJOSSY SÁNDOR:
Magyarnak lenni
Hányan eldalolták már
a lova tűnő századok alatt —
Megtanulta az iskolás diák —
de a magyar csak magyar maradt
Olyan amilyennek Teremtője alkotl'a
s maga sem tudja miért más mint a többi —
Hivatást tölt be választott nép
és ez vallása hlle mindene neki
Én sem érthetem ínég a fe'ségj el vényt
ahogy Isten efjegyezte magának a magyart — ' Évezredekre tekint ma már vissza
bár mindig üldözött — elpusztíthatatlan
(„Szeretlek Hazáin")
A torontói Míívész Színház hírei
Többek érdeklődésére a rendezésében
színházi iroda tisztelettel j
közli hogy a torontói Mii-- 1
I
S3 3IH14 ict vu&vicuui i
Budapest
nagy sikere: Müller Pter
zenés színjáéka a SZOMO- -
bemutatója március 25-é- n
j
Ilü VASÁRNAP kerül szin-les- z
amikor Kertész Sándor re
Megjeleni!
FA Y FERENC
Összegyűjtőit versei
688 oldal Ára: $3000 plusz portó
(Kanadába $1— USA-b- a s a világ más részébe ?3— )
Megrendelhető a költő özvegyétől:
Mrs TERÉZIA FAY 54 WASHINGTON ST
Sí DE DOOR — PARIS ONT N3L 2A8
TELEFON: (519) 442-682- 9 MfflfflHMRM
H vi vuHT HH~Vy HEH Hl HJ HHI Hl HJHI Hl HfH VHIHHV l--
Keep YOUR Food Costs D0WN - Shop By The Box" (£)
és
és öt
Central — Totonlo
222 Lansdowne
V AVENUE V
Cím OtíftOM Ht Hi
"The Food Terminal"
Nagy választék hűs élelmiszer fűszer
más árukban!
takarít meg
Hifi Farms-ná- l
wásárol!
Toronto környékén óriási üzlet
Hetenként hétfőtől szombatig egyes áruk
leszállított áron kaphatók
Oowntown — Totonlo I East — Pickenng
222 CHERRY HWY 2 &
STREET BROCK Rt
Jutl ftovi ol lt ím Mff