Magyar Elet, April 16, 1988

              in8BjápriHs]fi
A magyar nemzetiség szándékos elrejtése
(Folytatás az első oldalról)
lenne a "számszerűség Alig van talán nincs is európai nép 'amelynek
ne lennének az -- anyaországán kívül élő nemzetiségei vagy töredékei s
egyetlen ország sem válik homogénné azáltal ha megtévesztő sugal-latra
--egyszerűen eltitkolja vagy eltagadja etnikai valóságát
Ki az a „laneu deHunedoara"
Gyla (Gyula Jula) —erdélyi vajda 1002—1003-ba- n I Stefan (értsd:
I István) Magyarország királya legyőzte és fogságba vetette — E
címszó kapcsán nem érdektelen számba venin kik is szerepelnek az
MDE-foe-n az erdélyi vajdák közül
A inai román történetírás ugyanis az erdélyi vajdai tisztség meg-létére
alapozza egyebek között azt a tételét hogy Erdély tulajdonkép-pen
jogilag nem is tartozott a középkori Magyarországhoz hanem egy
kisebb-nagyob- b -- önállóságot élvező önálló román ország volt Törté-nelmi
traktátumban szakirodalmi érvekkel bizonyítanánk hogy mi is
volt valójában az erdélyi vajda milyen tisztséget viselt a feudális ma-gyar
állam egységes keretében
' Hunyadi János természetesen nem maradhatott ki Iancu de IIu-nedoa- ra
(?— 1456) román nemes Erdélyben korának egyik legnagyobb
hadvezére Voicu de Hunedoara kenéz fia szörényi bán (1438-tó- l) -- erdélyi
vajda (1441-től- ) Magyarország kormányzója (régense) 1446-t- ól
Az erős központi hatalom híve A törökök elleni harc érdekében a há-rom
román ország kapcsolatainak szorosabbra fűzésén alapuló --politikai
rendszer kiépítésén fáradozott" A továbbiakban törökellenes had-járatait
nándorfehérvári győzelmét jegyzi az MBE és halálát a zimo-ny- i
táborban
Az 'erdélyi vajdák közül említették Ladislau Kan (értsd: Kán Lász-ló
1296 —1315) aki „függetlennek nyilvánította magát a magyar 'kirá-lyi
hatalomtól az Arpád-há- z kihalása után (1301) beleavatkozott a ma-gyar
trón örökléséért indult küzdelmekbe konfliktusba ikerülve Carol
I Róberttel (értsd: Róbert Károllyal)"
Az erőszakos románosítás ékes példája
A rég halott Szathmáry Pap Károly (1812—1888) ugyancsak csodál-kozna
hogy az MDE-be- n 'Carol Popp de Szafhmáryként „román festő
és grafikus" volt Igaz hogy a kolozsvári születésű magyar nvüvész
a múlt század hatvanas éveiben Ctiza fejedelem udvari festője és fény-képésze
lett Bukarestben nagy tiszteletnek örvendett a korabeli román
közönség körében román nőt vett feleségül de ettől már „született"
román festő lett belőle
Azért állunk meg e példánál mórt régi vitát idézhetünk meg: évti-zedekkel
'ezelőtt a legnagyobb nevű román műtörténészek egyértel-műen
román születésűnek nyilvánították a művészt hiába került elő
születési bizonyítványa hiába érveltek a magyar műtörténészek azzal
hogy Szathmáry éppúgy udvari művésze volt Miklós orosz cárnak és a
török szultánnak — ezen az alapon született orosz vagy született török
is lehetne? — hiába gyermekkorának feltárása a román műtörténet
nem hallott meg semmilyen ellenérvet
Nyilván még kevésbé figyelt a kortársra a művész barátja Koós
Ferenc volt bukaresti református lelkészre aki Életem és emlékeim
című- - 1890-be- n megjelent kötetében Szathmáryt „régi bukaresti magyar-e-migránsnak"
nevezte: „Szathmáry három ízben nősült de gyer-mekeisne- m
maradtak Életrajzát és arcképét közöltem volt 1860-ba- n a
Bazánk 'és a Külföld című Szokolay Viktor által Pesten szerkesztett
szépirodalmi lapban A bukaresti evangélikus temetőben alussza a bol-dogok
álmát"1— így Koós
Az évszám lényeges: 1860-ba- n írta meg Koós művészbarátja élet-rajzát
egy pesti folyóiratban Szathmáry tiltakozhatott volna ha va-lótlant
állit róla Az MDE állításait immár ki cáfolhatná érvénycsen
ha a kortárs vallomásoknak és anyakönyvi kivonatoknak sincs hite-lük?
Az erősen vitatható módszer bírálataként tettük ezt szóvá Folytat-hatnánk
azzal hogy Koós 1890-i- g baráti közelségből sem tudott a festő
gyermekeiről az MDE-be- n azonban megtaláljuk Alexandru Satmari
(1872—1933) román festő címszavát akit a lexikon „C P Szathmáry
fiának" nevez
A magyar sportolók galériájának átfestése
Bevett gyakorlatot követ az MDE amikor világszerte ismert romá-niai
sportolókat — függetlenül attól hogy minek tartják magukat —
- kivétel nélkül románoknak minősít Balázs Jolán (1936—) temesvári
születésű atlétanő 1957 és 1961 között tizennégyszer javította meg a ma-gasugrás
világrekordját akkor a romániai magyar sajtóban egyértel-műen
magyarként írtak róla A lexikonban Iolanda Balas „román at-létanő"
Szabó Orbán Olga esetében még világosabbnak tetszik a kép-let
az 1938-ba- n Kolozsvárott született vívónö több olimpiai érem nyer-tese
a magyar és román sajtóban egyaránt családi nevén szerepel
alighanem saját kívánsága szerint az MDE-be- n azonban „román kard-vlvón- ö"
lett belőle Egyáltalán e lexikon szerint Romániában élnek
magyar (maghiar) nemzetiségű román írók" tudósok művészek de
egyetlen magyar nemzetiségű élsportoló sincs!
Két nevet szándékosan lustránk végére hagytunk Varga Katalinét
és iBudai Nagy Antalét Mindkettő jó példát kínál arra hogy miként
lehet elrejteni hajdani történelmi személyiségek nemzetiségét „Var-ga
Ecaterina (1802—kb 1859) a Nyugati Havasok (értsd: Erdélyi Érc-hegység)
parasztjainak harcát vezette a Habsburg-hatóságo- k ellen
(1840—1847) A mócok nagyasszonyának is nevezték 1847 -- és 1851 kö-zött
'börtönt vjselt
A tájékozatlan román lexikonolvasó miként tudhatná meg ebből
hogy Varga Katalin magyar kisnemesi sarjadékként vállalta az Érc-hegység
mócainak bányászainak harcát márpedig emberi és nemzeti
példájában éppen ez a felemelő ez táplálhatná a románokban a meg-becsülést
a magyarok iránt
Budai Nagy Antal címszava: „Anton cel Marc din Buda (?—1437)
az erdélyi jobbágyok 1437— 1438-a- s felkelésének egyik fővezére" Eb-ből
se nagyon tudhatja meg a mai román olvasó —ha éppen nem tör-ténész
— hogy az a hajdani kalotaszegi kisnemes aki Budai Nagy An-tal
néven a „kelyhes lázadás" vezére lett a történelmi tudatban - ma- -'
gyár ember volt
Végezetül egy összefoglaló jellegű eimszó a romániai nemzetiségek
deklarált jogairól A lexikon már említett legterjedelmesebb Romá-"ni- át
bemutató cikkelyének egyik fejezete ezt a cimet viseli: Az állam-polgárok
alapvető jogai és kötelességei Ebből idézzük:
Az együttélő nemzetiségek számára biztositva van anyanyelvük
szabad használata éppúgy mint könyvek újságok folyóiratok szín-házak
oktatás minden fokon saját nyelvükön Azokban a közigazgatá-si-lerü'e- ti
egységekben ahol a románon kívül más nemzetiségű lakos-ság
is él valamennyi szerv és intézmény szóban és írásban használja
az illető nemzetiség nyelvét is és e nemzetiség soraiból vagy olyan
más állampolgárok közül neveznek ki tisztviselőket akik ismerik a he-lyi
lakosság nyelvét és szokásait"
Nem szomorú-- e ha a Mic Dictionar Enciclopedic 1986-- os átdolgo-zott
kiadása olyan fontos kérdésben mint --a magyar— román együtt-élés
valósága önmagát kénytelen újra és újra megcáfolni?
Mert a kiemelt idézet egyetlen szava sem igaz!
(A História nyomán) N
MAGYAR fiLET 5 oldal
íűludy György portréfilm je
BS „na az oraog
A Film — Színház — Muzsika nemrég közölte hogy a
TÖRTÉNELMI PORTRÉK c filmsorozatban az első szá-mú
főszereplő aki megszólal az Faludy György lesz A
sorozat keretében több film készül a személyi kultusz hír-hedt
korszakáról a félelem és az elhallgatás-elhallgattatá- s
légköréről a törvénytelenségekről az internálásokról —
hangsúlyosan a recski táborról — a politikai manipulá-ciókról
a megfeszített iparosításról a nehézipar (például
Dunaújváros) születéséről az erőszakos téeszszervezések-rő- l
a "kuláklistákról a padláslesöprésekröl
Megszólalnak hajdani politikusok közlegények és kis-emberek
— olyanok akiken átment a történelem A sor-sukat
idézve — megidézik a kort Ki-k- i vérmérséklete ta-pasztalatai
egykori helye és szerepe szerint
A közönség elé először a Kanadában élő Faludy György
költővel --{múlt év nyarán Dubrovnikban) rögzített interjú
kerül
Faludy 1950 és 1953 között körülbelül ezerháromszáz
társával együtt — többek között Böszörményi Gézával —
a recski táborban raboskodott Élményeivel tragikus és
tragikomikus fordulatokban gazdag tevékeny életével
egy rendkívüli huszadik századi kelet-európ- ai értelmiségi
sorssal ismerkedhetünk meg Gyarmathy Lívia— Böször-ményi
Géza és Papp Ferenc operatőr új megrendítő port-réfilmjében
A dubrovniki Interjú néhány gyöngyszeme
„Faludy Györgynek hívnak Magyar író és költő va-gyok
1910-be- n Pesten születtem A berlini a grazi a bé-c- si
egyetemekre jártam Egyetemek után hazakerültem
meglehetősen ismert író lettem 1938-ba- n emigráltam Pá-rizsba
onnét Marokkón át az Egyesült Államokba kerül-tem
tannak a hadseregében szolgáltam a második világ-háború
alatt 1946-ba- n hazajöttem Magyarországra 1950-be- n
hamis vádak alapján letartóztattak A hírhedt recski
táborba kerültem 1953-ba- n szabadultam aztán 56-ba-n má-sodszor
emigráltam és azóta Angliában Máltán Firenzé-ben
az Egyesült Államokban és Kanadában élek Egyete-mi
tanár voltam és vagyok most is Előadásokat tartok
könyveimből írásaimból élek" — hangzik a bevezetés
Akinek Belzebub volt a hírszerzője
„Vallatóim fő témája az volt hogy próbáljanak vallo-másokat
kihúzni belőlem emberek ellen különböző jel
lemek voltak Volt aki álszent módon sajnálkozott volt
aki 'ütött mindjárt és így tovább — amíg végül egyre
találtam aki mindenáron azt akarta kihúzni hogy
amerikai kém vagyok Ügyhogy mondtam neki először is
ennek semmi értelme próbáltam cáfolni hát én
érintkeztem valaha valamely amerikai diplomatával vagy
egyébbel? Azt mondja nem hát éppen ezért vagyunk
most biztosak abban hogy maga amerikai kém
Mondom és hogyha érintkeztem volna? Azt mondja
akkor az lett volna a "bizonyíték rá Szóval ezekkel nem le-hetett
nagyon vitatkozni Ügyhogy mikor mindenáron lel
akarta húzni -- és --ez már napokig ment hogy amerikai kém
vagyok akkor gondoltam egyszerűsítem a dolgot tekint-ve
"hogy látszott hogy nyilvános főtárgyalás lesz valami
nagy perben ahogy nem üett aztán Elmondtam neki azt
hogy 1941 április 1-é- n New Yorkban a 72-e- s utca és a
Broadway sarkán levő drug store-ba- n Azt mondja
mi az hogy drug store? Mondom neki kocsma Azt mond-ja
jó Ott találkoztam két OSS Office of Strategic Service
amerikai kémiroda két ügynökével Edgár Allén Poe-va- l
és leírtam Poe-- t a költőt az alkoholikus magas hom-lokú
konya bajszú rokonszenves képű A rokonszen-vet
hagyja W! — ordítja az irógépkisasszonynak az ávós
— és a Walt Whitmannel egy fehér szakállú emberrel
Azt mondja ina és más nem volt? Mondom más?
Ez addig nyúzott engem amíg kitaláltam az ebédszü-netben
ami közben orral a falnak álltam az 'ördögöt
Hogy az volt a harmadik Azt Z E Zebulon Edward
Bubelnek Belzebubnak hívták az ismertetőjelei azok vol-tak
hogy két dudor van a homlokán hogy lőcslábú sán-títva
jár és hogy Easol-szag- a van amit ortodox izraeliták
használnak a borotválkozásnál hogy kést ne használjanak
Azt mondja az hol lakik? Mondom neki Babilon
Ninive utca 42 Azt mondja maga állat én tu-dom
jól hogy a Babilon csak a Bibliában van! Mondom
nem Babilon Long Islanden van New York államban
hívja fel s telefonközpontot
Ordított átment a szomszéd szobába és megnyugtat-gatva
visszajött mert én tudtam hogy van Babilon Long
Island persze Aztán lenn a földszinten este kemény
papírra egy ilyen személyleírást kellet adnom amit lemá-soltak
és kiküldték az ávóposztokra a határra hogy ha
az ördög jön kémkedni íikkor lefogják "
A „memoriter" versírás
— Jrt verset Recsken?
— Nagyon sokat Sokat mindenekelőtt azért mert hi-szen
az ember --azt hitte hogy meghal Arra volt a kilenc-venöt
százalék lehetőség tehát az ember próbálta azt
mit nem irt meg és magát Recsket is és az egészei
amit az ember érzett megírni Hát persze ez nem volt
könnyű hiszen tekintve hogy papírunk ceruzánk nem
volt és azon kívül az ember sose lehetett egyedül Persze
én írtam verset az amerikai hadseregben is amikor nem
voltam egyedül
ahol jól éreztem magamat az a fogda volt ahol
ugyan enni alig kaptam még kevesebbet mint kinn de
ahol nyugton hagytak akár a sötétzárkában akár egy ma-gáncéljában
és ahol tudtam verset csinálni Ez azt jelen-tette
hogy elhatároztam hogy mit írok meg — a vizuális
fantáziája az embernek óriási módon működik hát szóval
éz ebben nincs semmi akadálya hogy az ember a fejében
csinálja a baj legfeljebb az hogy én vagyok a kézirat
Tehát ha én nem élem túl akkor a kézirat sem éli túl
Szóval föl-al- á jártam mindig a cellában két és fél
lépés így két és íél lépés vissza két és fél — két és fél
Negyven kilométert általában egy nap ami azért a jól
esett de hát katasztrófa volt kaloriter Hanem amikor
később nagyon éhes voltam skkor megtöltöttem a csiz-mámat
homokkal utászcsizma abba beleöntöttem a ho-mokot
--úgyhogy állni tudtam nem kellett így szétnyújta-nom
a könyökömet hogy állva tartsam magamat a kö-penyt
a fejemre és igy állva — pfú én vagyok a nagy köl-tő
írom a verset!
Na most negyven sort körülbelül mindennap ami azt
kémkedni ion U
jj
jelentette hogy a nap -- amelyik a fogdában tizenkét órát
húsz órát negyven órát látszott tartani három órát tar-tott
Már megint este "van Szóval rettenetes gyorsan múlt
az idő ami egy gyönyörűség volt
Minden sort amit írtam megismételtem negyvenszer-ötvenszer
Ls este elmondtam az egészet amit aznap ír-tam
és másnap reggel mindazt amit eddig írtam is Na
most jött a nagy rémület hogy kikerülök a fogdából
A barátaim megtanulták Volt olyan aki ezer sort ta-nult
meg Van egy versem amit a 'Zsuzskához írtam
a felesegemhez még az ávón és'amikor kiszabadultunk
én az utolsó csoporttal szabadultam azok előbb szabadul-tak
az egyik fölment — Egri Gyurka volt — a feleségem-hez
és elmondta azt a verset amit neki írtam az első há-rom
versszakot És azt mondta tovább nem tudom de
hónap jön föl hozzád a Gábory aki az utolsó négy vers-szakot
tanulta meg és az elmondja majd neked az utolsó
négy versszakot G A
meg
EGHÍVÓ
fLVISELHETETlEN
A MAGÁNY?
Forduljon bizalommal
a világszerte
társkereső
szervezetünkhöz
Információért
válaszborítékban
mellékelve
$2 USA Légipostán
nyomtatottan)
az alábbi címre:
GLOBALCONTACT
KIMÉII
P O Box 325 Sunshine
Victoria 3020 Australia
Via Air Mail
LWwj'yHjiijij-itaUAii'jLimijj- MiJ
-- i „un íj ii in i„ n i i niwjinni'twjCTj'amwtM
A Kanadai Magyar Kultúrközpont Árpád-termébe- n
840 St Clair Ave AVest Toronto
a Magyar Emberi Jogok Alapítványa — Kanada — rendezésével
a lengyel és a balti államok képviselői részvétele mellett
1988 évi május 1-- én vasátnap elit 2 órakor
TARTANDÓ
„KELETEURÓPAI ELNYOMOTT KISEBBSÉGEK
KEREKASZTAL — KONFERENCIÁJÁRA"
az olt élő -- nemzetiségek mai helyzete tárgyában
KÖZREMŰKÖDŐK:
A kanadai prominens ÜJSAGOK RIPORTEREI ANDREW WITER MP
a torontói ParkdaleIIigh Park képviselője mint e Konferencia eliaiinianje
ALÁN P Mc LAINE a kanadai külügyminisztérium keleleurópai osztályának
vezérigazgatója valamint JLJAIGEROL szovjet disszidens aki jelenleg az
„OTTAWA CITIZEN" munkatársa
A hozzászólókat kérjük hogy kérdéseiket CSAK ÍRÁSBAN — lehetőleg
angolul — szíveskedjenek megtenni s a szünetben ÁTADNI E KONFERENCIA
MODERÁTORÁNAK IFJ SZoCZI ARPADNAK
E nagy eseményt szponzorálja:
1 A Magyar Emberi Jogok Alapítványa — Kanada —
2 A Lengyel — Kanadai Szöveség
3 A Balti Nemzetek Csoportja
Belépőjegy: $200
KÉRÜNK MINDENKIT A PONTOS megjelenésre
Minden érdeklődőt lát
A RENDEZŐSÉG
AZ APOLLÓ TRAV
1988 TAVASZI-NY- ÁRI AJÁNLATAI
GARANTÁLT LEGOLCSÓBB ARAK!!!
$130O0--t
takarít
éjszaka
$105
takarít
APOLLÓ TRAVEL ÜJRA AZ ELSŐ:
elismert
(címzés
kérjük
szívesen
1987-esára- k
1 kocsik
személyenként
„Fantasztikus" újdonsággal
INGYEN AUTÓ BUDAPESTEN
EGY HÉTRE KORLÁTLAN KM-RE- L ADÓMENTES !
A 25% ADÖ AZ ARAINKBAN BENNE FOGLALTATNAK!
aki nem vezet lUAutU uatpi nsm n rrr-rn- - ri
2
OO-- t
meg
inuiLii iiuicl BUUHrxdSEra
BÉCS
REGGELIVEL
1987-esára- k i
1988-a- s kocsik
személyenként
„MI FORD FIESTÁT ADUNK" (NEM FIAT PANDÁT)
v INGYEN AUTÓ BÉCSBEN
EGY HÉTRE KORLÁTLAN KM-RE- L
INGYEN LEADHATJA KOCSIJÁT
BUDAPESTEN MÜNCHENBEN FRANKFURTBAN és ZÜRICHBEN
3 hét bérlés esetén(minimum)
INGYEN SZÁRNYASHAJÓ
BÉCS —-- BUDAPEST és BUDAPEST — BÉCS KÖZÖTT
Budapest — Toronto — Budapest
1 héttől 1 évi tartózkodásra
Rokonok és barátok kihozatalival kapcsolalos'információért hívja irodánkat!
~
Fantasztikus 3 hetes üdülések a $179900©
t' $2 09900 ~
Margitszigeti Thermal Hotelban $299x0
INDULÁSOK: április 1 1 április 25
+ May 15 — Sept 29ig Full SPA egész nyáron
©Npv 01 88 — Mar ol89
(egyedül is mehet egy szobába)
Részletes tájékoztatásért forduljon készséggel irodánkhoz:
1500 BATHURST ST TORONTO M5P 3H3
651-41- 02 651-43- 33
988-a- s
Nyit'vatartás:naponta 9-t- ol 5 30-i- g
szombaton 9-t- ől 2-i- g (előzetes megbeszélés alapján)
"