Magyar Elet, December 14, 1985

              lfc--'
-- I1'
-- H £
10 oldal MAGYAK ÉLET 1985 december 14
A magyar kultúrtörténetnek vannak olyan mozaik- -
kockái epizódjai melyeket ritkán tanítanak az iskolák-ban
ritkán írnak meg a „heroizmust" „nagy- - példaké-peiket"
kereső visszaemlékezésekben attól a# helytelen
elképzeléstől vezettetve hogy csakis a legklválóbbakra
kell tekintenünk — a „másodrendüekel" a törékenyebb
jellemű embereket sürgősen el kell felednünk Nézetem
szerint ez hibás felfogás Minden imúltbeli esemény ér
demes feljegyzésre minden kultúrtörténeti írásból lehet
valamit tanulni A festőművész akkor fog a nyári erdő-ről
maradéktalan iképel nyújtani ha nemcsak az ég felé
meredő hatalmas tölgyeket ábrázolja hanem a viharver-tebb
vagy zsengébb fákat sőt az alacsony bokrokat is
A kép akkor lesz hűséges ha a napfényes tisztást kö-rülveszi
a ták mögötti árnyék is
Van még egy szempont amit történelem elé kell bo-csájtano- m
A mi kultúrtörténetünk rendkívül gazdag ha-la!
mas jellemű istenáldotta tehetségű emberekben alko-tókban
Miután túlsók a rendkívüli elme a briliáns ké-pességű
agyvelő hajlamosak vagyunk arra hogy elhall-gassuk
lenézve-méricskéljü- k azokat akik pedig bánmi-lyen
más kultúrnemzel kebelében nagy tisztelet érdemel-nének
Ilyen ember a mai történetem „hőse" az „al-kalmatlan"
akadémiai főtitkár Döbrentei Gábor akiről
az 1831 évi akadémiatörténeti kézikönyv ezt írja: (a je
löltek közüli e fontos leiadatra a legalkalmatla-nabb
került"
Ki volt
ez a rendkívül népszerűtlen
ember?
Nagyszöllősön szülelett az Ur 1785 évében az esz-tendő
december havának első napján kétszáz évvel ez-előtt
Atyja édesanyja protestáns puritánok voltak s fi-úkat
is ebben a szellemben nevelték fel A szülök felfo-gása
az volt hogy az ifjút nemcsak a tanítók profesz-fzoro- k
de a áltozatos 'életkörülmények is nevelik ezért
súlyt helyeztek arra hogy az „elérhető világ" több ré-szén
is iskoláztassák Pápán kezdte el tanulmányait a
nagyhírű kollégiumban majd Sopronba vitt az életút
hogy a Dunántúl katolikus világával is ismerkedhessen
nomeg német szóra is jobban rákaphasson a latin mel-lé
Egyetemi éveit az európahírü Wittenbergben majd
Lipcseben végezte el Elsősorban az irodalomért rajon-gott
és szerencsesnek érezte magát hogy alkalma-lehetőség- e
nyílt a hazai világ „irodalmi diktátorával" a
nála 26 évvel idősebb nagy Kazinczy Ferenccel levelez-ni
Kazinczy akkor már Kisbányán (melyet ö nevezett
el Széphalomnak") élt és széleskörű levelezése útján
építette fel az új magyar irodalmi életet Nyilván lehet-ségesnek
tartotta ifjú levelezőtársát ha többször is vá-laszra
méltatta Döbrentei éles szemmel látta az euró-pai
politikai és társadalmi események valamim a szel-lomi-irodal- mi
élet szerves kapcsolatát Németországi di-ákévei
alatt alkalma nyill arra hogy megbámulja azt
amikor Napóleon és győzedelmes serege bevonult az or-szágba
Döbrentei ezidöben Napóleonban a francia for-radalmi
eszmék valóra váltóját tisztelte „Láttam öt s
láttam seregeit — irta Kazinczynak — és magyar létem-re
örülnöm kellett!" Ekkor még sem ő sem Kazinczy
nem tudlak hogy Napóleonnal nagy „vargabetűt" ír le
a történelem — visszafordul a császárság és az arisz-tokrácia
irányába lassan elkanyarodván az „egaliilé
fraternité liberté" szívdobogtató gondolataitól
Kazinczy volt az aki nevelölanári állást szerzett
neki 1807-be- n Erdélyben A gróf Gyulay-familián- ál a
könyvtár rende'kezésere állt s lelkes vele egykorú if-jak
társaságába került és alkalma nyílt elméleti pedagó-giai
munkával is foglalkozni Tizenhét éven ót szolgál-ta
a grófi családot mely elegendő szabad időt adott
neki arra is hogy Kazinczy eszméit szervezési tevékeny-séggel
szolgálhassa
Az „Erdélyi Museum"
Döbrentei Gábor 1814 táján — tehát 29 éves korá-ban
már bizonyította hogy tehetsége van a szervezés-hez
Az „Erdélyi Museum" c folyóirat — melynek ő
volt a szellemi alyja — Erdélyben széles érdeklődést kel-tett
Utólag visszatekintve bizony elmondható 'hogy A-ran- ka
György (1737—1817) 1791-be- n megszervezett un
„Nyelvmívelö Társasága" óla semmi sem keltett oly
kulturális lelkesedést erdélyi berkekben mint Döbrentei
folyóirata A folyóirat csak rícgy esztendőn ál volt élet-ben
de — többek közt — azért is 'hálával kell emlékez-nünk
erre a kezdeményezésre mert ez volt az a sajtó-orgánum
amelynek kitűzött pályázatára Katona József
annak idején beküldte a Bánk bánt! (Sajnálatos tény
hogy a bíráló bizottság nem vette figyelembe a dara-bot
— bizonyára uralkodó-ellene- s -- merészsége miatt —
így az csak 1820-ba- n jelent meg s a szellemi élet csak
a nagy drámaíró halála után vett róla ludomást E saj-nálatos
esemény ellenére elmondhatjuk hogy az „Er-délyi
Museum" inspirálólag hatott írókra költőkne drá-maírókra)
Döbrentei — jó érzékkel — főurak és tehető-sebb
lelkesebb írók önzetlen támogatásában 'bízott a
folyóirat elindításakor Számításában nem is csalódott
megnyíltak a zsebek és áramlottak a jobbnál-job- b cik-kek
'is A lap irodalmi- - esztétikai- - dramaturgiai- - pro-zódiai-íaz- az:
verstani) slb tartalma sokhelyült elérte
az akkor legmagasabb európai szinvonalat Kár hogy
a kezdeti érdeklődési lanyhulás követte és Döbrentei-ne- k
a folyóiratot 1818-ba- n meg kellett szüntetnie Kí-sérletet
telt ugyanebben az évben arra hogy újraélesz-sz- e
az Aranka-fél- e „Magyar Nyelvmívelö Társaságot"
de tárgyalásainak halósági tilalom vetett végeit Ne fe-ledjük:
azokban az években vagyunk mikor — Napóle-on
bukásával — a Habsburgok Vérszemet kaptak és
végleg felbomlott a bécsi udvar és a magyar uralko-dó
osztályok szövetsége Bécs a magyar szellemi élet
élenjáróiban „rebelliseket" sejtett és a magyar nyelv
és kultúra fejlődésének bajnokait ezernyi akadály állí-totta
meg Metternich herceg Magyarországán vagyunk
„Ez az általános reakció a legmerevebben ellenez-te
a imagyar nyelv fejlesztésére irányuló mozgalmakat
Minden szellemi fejlődésben a birodalom Végveszedel-mét
sejtették Ezért nem engedték meg hogy gróf Bánf-f- y
György és Döbrentei Gábor új életre keltsék az Er-délyi
Magyar Nyelvmívelö Társaságot A tehetség ön-magáért
gyanús volt" (Szerb Antal: Magyar Irodalom
Történet ! Ferenc kora Magvető Budapest 1972 —
232 o)
Pl
nARASZTI ENDRE:
Egy „alkalmatlan" akadémiai főtitkár története
Pesti élet
— Széchenyi István barátsága
Érdekes tünet hogy 1819 irtán Döbrentei kapcsola-ta
Kazinczyval viszonylag lanyhult Helyette Széchenyi
István grófot tekintette nagy példájának és patrónusá-nak
Talán a gyakorlatiasságot tanulta meg inkább be-csülni
a túlsók elmélkedés fölött? Vagy a városba kerü-lés
sok új izgalma téritette el a széphalmi bölcstől? —
Tény (hogy meglehetősen bizalmas kapcsolatba került a
gróffal Sűrűn járogatott Kazinczy „pesti triászának"
buzgó literátor szervezőjéhez Vi'tkovics Mihályhoz ah-hoz
az ügyvédhez kinél Deák Ferenc is jurátuskodott
Ebben a vendégszerető otthonban — a mai Szerb utcá-ban
volt a lakás — ismerkedhetett meg olyan irodalmi
óriásokkal mint Berzsenyi Dániel Fáy András Kisfa-ludy
Károly Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály de
— a kevésbé ismertebbek közül — meg kell említenünk
Horvát Istvánt a történetírót (1784—1846) Kultsár Ist-vánt
(1760—18281 a szerkesztőt a magyarnyelvű színé-szet
egyik apostolát is Hébe-hób- a meg-megereszt- ett egy
levelet az évekre elnémuló remeléskedő Kazinczynak is
Kazinczy ezidöben Berzsenyi 'túlélés (kritikája miatt for-dítod
sértődötten hátat a pesti irodalmi központnak
A lelkesen szervező Döbrentei egyre nagyobb társa-dalmi
tevékenységet fejtett ki Széchenyi gróf patroná-tusság- át
érezvén a háta mögött Foglalkozott a magyar
színészet ügyével mindennapos lett a Nemzeti Kaszinó-ban
és a Lóverseny-társaságba- n
Ez az időszak
az éledő magyar színjátszás
kora is
Döbrentei nyilván a Vilkovics írói körében döbbent
rá a színjátszás hatalmas nyelvművelő erényére — fel-téve
ha színvonalasan van az megszervezve Kultsárral
való ismeretsége is ösztönözhette 'hogy e téren is mun-kálkodjon
Tcny hogy úgy próbálkozott eredményessé
válni hegy a feudális hatalmasságokkal való nyílt el-lenségeskedés
helyett — barátságukat együttműködésü-ket
kereste Kérdéses hogy vajon sikerre vihetett volna
manőver viszont visszanézve elvitathatat-lan
ez a az — —
hogy eme manőverezésével antipátiál keltett maga
iránt nemzeti érzésű körökben Talpasy Tibor A Ma-gyar
színjátszás hőskora c 'müvében a mindenkit
körülnyálazó Döbrentei gyanús tevékenységét" említi
(Móra Ferenc Könyvkiadó 1983 149 oi s a későbbi-ek
folyamán is sokakat —dramaturgokat színészeket
slb — felmérgesített maga ellen mert néha 'túlsókat és
lúlvigyázatlanul beszélt: nem nézle meg jól hogy ki-vel
mit és valószínűleg nagyon kevés érzéke volt a tár-sadalmi
szervezőnél oly lontos „diplomáciához"
A Magyar Tudományos Akadémia
az amiről történetünk ezen időpontjánál röviden szól-nunk
kell Elérkezett az idő arra hogy Bod Péter gon-dolatát
melyet 1760-ba- n propagált Bessenyei György
1781-be- n írt ajánlatát Révai Miklós 1784-be- n és 1790-be- n
kidolgozott terveit most már gyakorlati végrehajtás
kövesse Tudjuk hogy az 1825 évi rendi országgyűlé-sen
felsöbüki Nagy Pál lelkes beszéde indiiotta meg a
komoly folyamatot és az adakozási gróf Széchenyi Ist-ván
egyéni jövedelmének felajánlása alapnla meg (In-nentől
számítjuk a Magyar Reformkor kezdetét) A meg-alapítást
1827-be- n emellek törvényerőre de a működést
a Habsburg kormányzat gáncsoskodása miatt csak 1830-ba- n
kezdhette meg Magyar Tudós Társaság nevem El-ső
pesti otthon a Petőfi u 3 sz házban volt akkori-ban
Koronaherceg utcának hívták A Tudós Társaság
első elnöke gróf Teleki József a 'történetíró ( 1790-185- 5)
lett alelnöke gróf Széchenyi István A főcél a nyelv-müvelés
volt A főtitkárról — akkori nevén a titok-nokról"
a szűkszavú 37 paragrafus intézkedik Hatéves
mandátummal választják A 43 paragrafus megemlíti
hogy a „titoknok" fizetést húzó tisztviselő és a
Társaság minden rendbeli gyűléseiben előterjesztő hiva-talt
visel jegyzökönyveit levelezéseit viszi"
Nyilvánvaló volt Jiogy a „titoknok" szerepe mesz- -
sze túlmegy az adminisztráción s kezébe kerül úgyszól-ván
minden kezdeményezés mely annyira fontos volt a
reformkorban Presztízzsé vált ez a beosztás illetve an
nak elnyerése és valóságos harc indult meg e pozíció
elnyerésére Olvasom Szerb Antal irodalomtörténetében
hogy pl Kazinczy Ferenc már 1828-ba- n Pestre utaztot
az Akadémia előkészítése ügyében" de Döbren
tei intrikái miatt nem kapja meg az akadémiai titkársá-got"
(Ez volt a széphalmi remete lí'olsó kísérlete hi
szen 1831-be- n már öt is elragadta a gyilkos kolerajár
vány) Kazinczy mellett Kölcsey Ferenc és Horvát Ist
ván is számításba jött 1830-ba- n vagyunk és most egy
pillanatra vonjuk el tekintetünket a prezstizs-pozicióe- rt
folyó csatározásoktól és
Tekintsünk
az ún „Conversations-lexikon- "
pörre
A Wigand Könyvkiadó 1830-ba- n megindította ma
gyar nyelvű lexikonól a „Közhasznú Esmcrctck Tá
rát" A szerkesztést Döbrenteire és Thaisz Andrásra a
„Tudományos Gyűjtemény" szerkesztőjére bízta Wi
gand egy pesti könyvárus kérte a hazafias közönség
nek a támogatását
De az arisztokraták tehetségtelen kegyeltje az
ekkor már irodalmilag konzervatív nézetű Döbrentei Gá
bor befolyására a szerkesztésben mellőzte az Auróra-kö- r
tagjait jelentéktelen öreg írókat és ismeretlen kezdőket
toborzolt a vállalat köré Az időközben megjelent mu
tatványcikkek is rosszul összetákolt ósdi nyelven írt
tudománytalan enciklopédiát ígértek" (Tóth Dezső: „A
kritika helyzete Bajza József" c tanulmánya A Ma
gyar Irodalom Törtenete 184D-i- g c kötetben 1957 a
375— 76-i- k oldalon)
Az „aurórósok" (Kisfaludy Károly Vörösmarty Baj-za
stb) kihagyása valóban nagy hiba volt! A megtá-madott
Döbrenteinok gróf Dessewffy József (1771—18131
a konzervatív nagyúr sietett a segítségére akinek aztán
Bajza József keményen megmondta a véleményét emiatt
Bajza azt ínja Döbreii'ieiröl — és maró gúnnyal írja —
hogy:
Azt reményiette talán ez a csodálatos elméjű
író 'hogy ha méltóság és tekintet égisze alá vonul s tő-le
(Dessewrfytöl) koldul menedékei pártfogást védelmet
litera'turának jaj az ész kultúrájának egész egyetemleg
ha felette mágnási kény diktátorkodik ha az igazság
őszinte szavát hatalcmszó harsoghatja le! Ez volna a
Döbrenteiek diadalma ez a józan ész veszedelme!" —
(Szauder József idézi a Kis magyar irodalomtörténet
Gondolat 1965 121 oldalán)
Elképzelhető hogy Döbrentei Gábor — ilyen körül-mények
között — milyen óriási morális hátránnyal in-dult
az akadémiai főtitkárságért vívott ütközetben! A
körülmények azonban mégis melléje szegődlek mert pl
Kölcseytöl el 'kell tekinteni túlzott „ellenzékieskedé
se" imiatt Kazinczy már túl fáradt volt Horvát István-nak
egyetlenegy befolyásos támogatója sem akadt Az
ambiciózus Toldy Ferencnek is tehetetlenül kellett lát-nia
hogy gróf Széchenyi István — Döbrentei mellett
lette le voksát!
Az Akadémi első főtitkára
szembetalálta magát az öreg baráttal és egykori mes-terrel
a csalódott Kazinczyval aki bizonygatta a „hűi-len- "
Döbrentei érdemtelenségét Olyan irodalmi hatal-masságok
fordultak acsarkodva Döbrentei ellen mint
Vörösmarty Bajza és Toldy Ferenc A személyeskedé-sekbe
torkolló vitát kiegészíti az akadémia történeti ke-zikönyvének
minősítése: e fontos feladatra a leg-alkalmatlanabb
került" A Döbrentei-körül- i pletykák e-gyi- ke
napvilágra hozta hogy Döbrentei — löbbek közt
— annak is köszönhette Széchenyi „kegyét" hogy Ste-fi
gróf a „Hitel" szövegének régiességét író barátaival
főleg Döbrenteivel és Helmeczy Mihály íróval (1792—
1852) javíttatta ki Ezáltal — írja" Vargha Balázs — „a
szövege meglehetősen 'heterogén lett: elavult fordulatok
váltakoznak benne erőltetett nyelvújítási kifejezésekkel"
(A Magy írod Tört 1849-i- g 346 o) Döbrentei szószá-tyár
módon még eltúlozta a „Hitellel" 'kapcsolatos sze-repét
akkor mikor ö maga terjeitette hogy a híres mű
stiláris javítása sőt átdolgozása az ő érdeme Helme-czyr- ől
— akiről az a rímes adoma járta hogy ő az aki
a szókat elmetszi" már senki som beszélt Döb-rentei
lett az irodalmi világ elsőszámú célpontja
„Ily onódon az Akadémiának már születése pil'ana-lába- n
volt valami elavult íze A nyelvújítás harcát
Kazinczy és társai már megvívták az Akadémia számá
ra nem maradi más hátra mint tudomásul venni az
eredményeket és megállapítani a helyesírást Az Aka-démia
nem aktív hanem a passzív nyelvművelésnek a
tudománynak az otthona lett és az eleven iroda'ommal
kevés érintkezése volt" (Szerb A: Magy írod Törtene-te
279 o)
Kazinczy halála volt híveit még elkeseredettebbé tel-ték
a szerencsétlen Döbrentei ellenében ki alapjában
véve jól akart de a modorával mindent elrontoK Sen-ki
sémi bízott a főtitkárban többé Mikor 1832 körül
Fáy András Döbrentei segítségét kéri a szinigazgatás
kérdéseiben akkor a „Budai Színjátszó Társaság" szí-nészei
támogatói köreben is „jellemtelen 'törtetőnek"
:
minősül (Ld Talpassy: A magyar színjátszás hőskora
181 o) Mégjobban elmérgesedett a helyzet mikor Fáy
az egyeduralmat is átadja Döbrenteinok — ki egyéb-ként
időközben „a legnagyobb magyar"1 pártfogását is
elvesztette Döbrentei jóhiszeműségét bizonyítja hogy
— nem törődve fokozódó —
a „Játékszíni
s segítségül 'hívja Széchenyi grófot Fáyt Vörösmartyt
és ifj Wesselényi Miklós bárót Ez a Társaság — mely
az Akadémia égisze alá tartozott — éppen Döbrentei
ösztönzésére írt ki drámai pályázatot melynek aztán
Vörösmarty „Vérnászának" elkészülte köszönhető Jel-lemző
hogy saját kortársainak ellene indult intrikája
milyen hatással lehetett az utókor történészére is ha
meggondoljuk hogy pl Talpassy Tibor színházlorté-nés- z
is keresztülnéz Döbrenlei érdemein és annak dn-tendá- nsi
korszakát „rövid de dicstelen garázdálkodás-nak"
minősiti (182 o) ugyanakkor beismerve azt hogy
a gyűlölet kereszttüzének kilelt de töretlen ambíció-jú
ember még arra is talált időt hogy megkísérelje a
baléit magyar színpadi meghonosítását (193 o ) Minden
forrásom azt tanúsítja hogy Döbrentei mindent elköve-telt
hogy a magyarnyelvű színjátszás akkor még igen
törékeny müve a tekintélyes Akadémia patronatussága
alá kerüljön s a vele ekkoriban már jóval hidegebben
viselkedő Széchenyit is állandóan agitálta hogy a fő-városi
magyar színjátszók — a magyar nyelv és kultúra
a nemzeti függetlenség és polgárosodás e hősi bajnokai
— állandó szép épülethez tekintélyes művészeti ott-honhoz
jussanak
Nem bírta tovább
a személyi intrikákat
a hajszát!
1835-be- n megvált akadémiai hivatalától Vörösmar-ty
egyik utána lőtt gúnyversét még el kellelt viselnie
Keressük meg a költő összegyűjtött verseinek kötetében
a D G ra" címút mely kát sorban mond gyilkos
kritikát: „Ködben emelkedtél s köd nimbusz vala főd-nek:
— Szállj le verőfény van — s hajdani nimbusz
oszolj!" A szerencsétlen esztéta békére vágyott de nem
bírta a sértéseket elviselni vissza-vissz- a vagdalózott
Bölöri Farkas Sándor (1795—1842) a nagy világutazó
ismerte jóakaratú alkotásra vágyó természetét igazán
mikor ezt írta róla: „Nekem nincs bajom vele mint
tudóssal Gyávaság lenne őt elhagynom mint annyian
elhagyták" Döbrentei 1836 után sem hagyta abba a
munkát Megtörten ősz fejjel folytatta országjárását s
két évtizedes gyűjtőmunkájának eredménye négy pom-pás
kötet lelt: a „Régi Magyar Nyelvemlékek" gyűj-teménye
1842--be- n saját költségén adta ki Berzsenyi Dá-niel
összes munkáit
1851-be- n halt meg és az Akadémia nevében egyko-ri
ellenfele a „titoknoki" székben utóda Toldy Fe-renc
búcsúztatta a sírnál A 19 század második leiében
már nyilvánvaló lett hogy ez a népszerűtlen mindenki
által üldözött ember lényegében a Magyar Reformkor
egyik leglelkesebb legállhatatosabb harcosa a magyar
ifjúsági irodalom egyik megteremtője és tudománytörté-netünk
egyik klasszikusa volt Mi kései utódok pedig
elgondolkozhatunk azon hogy milyen gazdag is lehetett
a mi reformkori magyar kultúránk -- ha Döbrentei Gábo-r-
féle egyéniségek kortársaiktól csupán az „alkalmat
lan" jelzőt érdemelhették ki
Kimaradt az iskolából?
Munkanélküli ?
A 25-ö- t nem töltötte be?
Jó hírt közlünk:
Ha vállalja e szerepet mi átképezzük
Önt és fizetjük mialatt dolgozik
egy évig bezárólag
Bérmentve telefonáljon
1-800-387--
0777
FUTURES
népszerűtlenségével
Életrehívja
Választottság"-o- t
Jfuining Ontariősyouthpr work
V- - WflWWM1
Minislry of
Skilis Deveiopment ® Ontario
Mmister Hon Gregory Sorbara
Ptenuer HmDavid Peíeisoft