Magyar Elet, February 03, 1979

              6 oldal
Ferdinaiuly Mihály: Az ellenszegülő
l!álja l'eli isont - éppen ellenkezőleg — a
lomédelmi minisztériumból sekere rúdját kifele állítot-ta
" Igaz más Iából volt faragva mint hamar letörő
pesszimista iljukora óta gyomorbajos s áldatlan családi
viszonyuk közt elő öccse Pcla bátyám — írja Gyula —
nemcsak ambiciózus de fényes tehetségekkel megáldott
ember Amihez hozzá lógott legyen az nyelv tudomány
lestészct luvataloskodás irodalom abban mindig csúcs-eredményt
ert el Sokat olvasott tudott Nagy míívcll-ségé- el
szinte é!ö lexikon Már ekkor a magyar lóverseny-
-sporttal kedett foglalkozni aminek később teljesen
átadta magát A különböző lólajtákat ismertető könyvek
halomszám állottak könyvtárában"
Már ekkor j Mikor? Később egyszer apám maga mond-ja
meg — 1889 óla
Nem csak a lóverseny a játék minden fajtája érde-kelte
évtizedeken át volt az Országos Kaszinó tagja
Kártyázásra másutt is talált alkalmat — ezret — de itt
vált mesterévé az akkoriban nagyon divatos Vingl-et-un-ne- k
annyira hogy hamarosan nem is hívták más-ként
mint a huszonegy-király"-na- k Hogy nyugtalan
szellem egylajta szerencsejátékkal meg nem elégedett
-- - természetes A rulett a Habsburg-országokba- n szigorú-an
tiltva volt — a tilalom még a magánlakásokra is
kiterjedi egész Hiironában kizárólag Belgiumban meg
Monté Carlo-ba- n lehetett még korlátozás és büntetés
veszélye nélkül ruleltozni így aztán Ferdinandy Béla
hamarosan feltűnt a piciny fejedelemség játékkaszinójá-ban
s bizonyára egyszernél jóval többször fordult meg ott
a 90-e- s meg a 900-a- s évek folyamán Szerencséje ott
sem hagyta cl A világhírű rulettkirály" Gály Lajos
életregénye" (Kellér Andor: A rulettkirály Gály Lajos
életregénye Budapest 1966 49 és 100 oldal) kapcso-latba
hozza a két játékost említi találkozásukat Monté
Carlo-ba- n sőt bizalmas viszonjl tételez föl keltőjük kö-zölt:
„Az bizonyos hogy (Gály) egyik barátjának Fer-dinandy
Bélának aki a lóverseny világban előkelő sze-repet
játszott ebben az időben mutatta meg takarék-könyveit
" Ferdinandy Béla a játékos azonban nem
vergődött soha oly kétes világhírre" mint barátja" a
mletlkirály de sorsa sem mutatta oly eszeveszett hul-lámvasút
képét mint a Gályé s nem is végződött olyan
kietlen bukásban és nyomorban mint ahogy végezte
amaz Nyilván szerencséje is volt hiszen e nélkül sen-ki
sem lehet szerencsejátékos de — kártyában rulett-bon
— bizonyára nem rendelkezett semmiféle rendszer-rel"
hanem egy titka volt: ahogy anyámtól Gyula bá-tyámtól
hallottam meg tudóit állni Nem erőltette a
szerencsét Ha nyerésben is volt megelégedett a sok
n
©tj
BatH!Biail!llüJmwtJü'wt!iMMiBmww
294 COLLEGE ST TEL:925-13- 82
'"': V y '
_
- ám££lm
frvraiiTO
VT BiftSi Sk
I
& '?:'
ÜsÉL'' ' ranuiu puiuy
Mindenkit vár az új főnökség
BUDAPEST BUDAPEST de csodás
kal kevesebb biztossal amit azonban már a kezében tar-tott
s volt elég akaratereje és önfegyelme ahhoz hogy
akkor hagyja abba a játékot mikor az — látszólag —
éppen a legjobban ment" Következésképpen hamaro-san
anyagilag is függetlenné telte magát a minisztéri-umtól
amivel belső dimenzióinak megfelelő külső élet-lorm- át
alakithatott ki a maga és családja számára de
— nem telt egyetlen elhamarkodott lépést sem: a mi-nisztériumtól
csak 1900-ba- n váll meg amikor már „el-ismert
handicapper-lekintély- " volt nemcsak a magyar
de az osztrák lóverseny világbari is Versenylovai már
előbb is voltak: 1897-tő- l ismerem a négy éves Gála a
kél éves Flóri s egy Orbád nevű lova nevét 1898-bó- l
l'etit Aventure-- t A század legvégétől kezdve már ver-senyistállót
is tartolt Addigra a lovacskák" — ahogy
szerette mondani — biztos és bőséges jövedelmet jelen-tettek
számára: a 90-e- s évek folyamán tudománnyá fej-lesztette
a lósportol
A sport — írja 1890-be- n — kitanulhatallan mester-ség
és tudomány mert ha s könnyű volna
minden sportember milliomos volna ami pedig bizony
nincs így" ö mégis kitanulta a kitanulhalatlant Kur-ta
félcsztendövel később már igy irt: A lótudomány
igazi magjáig kevesen hatolnak de fogadni mindenki
szeret s cselekszi is Aki gyakran látogatja a turfot
az bizonyára minden árnyalatát ismeri a fogadóközön-ségnek
s tudja hogy kezdve azoktól akik külsőségek
után indulnak a legrigorózusabb papiroson számító-ig
miféle elemekből áll" Csak első személybe kellene
átírnunk ezt a pár sort hogy önéletrajzi adatlá váljék
Bár leszögezi hogy a lóversenysportot a fogadás tette
naggyá a fogadás a rugó mely az óramiivet lanka-datlan
tevékenységben tartja az életfeltétel mely
nélkül a lóversenysport minden lehetne csak nagy és
népszerű soha" Mégis — dacolva a közvélemény eset-leges
ellenkezésével — a fogadó szempontjait alárendeli
a lótenyésztő egyetemesebb szempontjainak A verse-nyek
célja — úgymond — a telivér-anya- g tehető (tel-jesítő)
képességének kipróbálása s a tclivcrrcl az orszá- -
llftWIJIIIirill'l'l UIISIIIIUIIIillllllll'IIIIHIIIIIIIUIINlíliyillllllllllNlllilllliiilW
„ Mosoly könnyek között"
A humort igy szokták
meghatározni — Soha any-uidra
meg nem győződtem
c meghatározás helyességé-ről
mint január 8-á- n este
a Csárda vendéglő külön-termében
tartott „Erdélyi
Kör összejövetelen Finta
bJ3WaÜImwwwmitQMnmuumsjuatwim&i
QJ MEZETÉS MATT!
Kitűnő magyar konyha — válogatott italok — elsőrendű kiszolgálás
— hazai hangulat —
minden este fellép
PÁLFI ZSUZSA
művésznő
Budapest -- duo
Február 2-á- n pénteken és 4-é- n vasárnap este
ZSOLNAI HÉDI
VENDÉGSZEREPEL
Asztalfoglalás:
925-1382—863-6-
124
Minden pénteken rántott borjúláb cs
''
szeretettel
egyszerű
tetszés szerinti indulással héttől 45 napos ott - tartózkodással
ha 30 nappal előre megveszi jegyét
Csomagsúly: 2 bőrönd (140 1b)
7 naptól egy évig
bármikor
S 67900
60 nappal előre vásárolva
Charterek: Jugoszlávia—London— Párizs
— Amszterdamba —
lftKISMMmWH!&WW'''WiiagUlll'SBBW
A HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI IRODA
420 Spadina Avc Toronto Ont M5T 2G7
Te!: (416) 361-11- 01
fl
1910
MAGYAR ÉLET 1979 február 3
Imre szerzői estjén A szer-zői
estet abból az alkalom-ból
rendezték hogy megje-lent
Finta legújabb verskö-tete
Igy éreztem" címmel
Mosoly és könny vál-tották
egymást amikor a
neves előadóművészek bol
humoros prózát hol ko-moly
versel adlak elő: Fin-ta
humoros írásaiból Tüz
Tamás a szerző Ösz" Pa-lota- y
István a Vihart kí-vántam"
Végh Klára A ta-vasz
gyermeke vagyok"
vas József „Le fogom kacag-ni
az égből a kenyeret"
és Radványi Zsuzsi A mi
templomunk" c verset ad-lak
elő Kertész Sándor és
Kosáry Vilmos egy sze-mélyben
egyesítette a mo-solyt
és a könnyet amikor
először humoros története-kéi
majd utána a szerző
egy-eg- y versét adták elő
(Merengés" „Mi a szín-házad
nekem")
A Csárda különtermét
zsúfolásig megtöltő közön-ség
lélekben felfrissülve
egy családias meleg han-gulat
varázsával szívében
hagyta el a szerzői estei
Gratulálunk úgy a
szerzőnek mint a kitűnő
előadóművészeknek !
Zs A
Sporthír
Az angliai Sheffieldben
a Nagy-Britannia- — Magyar-ország
Király Kupa tenisz-mérkőzésen
Taróczy azt kö-vetően
lépett pályára Mott-ra- m
ellen hogy Benyik
7:5 4:6 6:4 arányban
nyert Drysdale-le- l szemben
Nem sokkal éjfél előtt
került sor erre a találkozó-ra
amelyen Mottram kez-dett
jobban Az első játsz-mát
simán nyerte 6: l-- re A
folytatásban viszont Taró-czy
igazolta hogy az el-múlt
esztendő sikerei való-sak
voltak Először 7:6-r- a
majd 7:5-r- e győzött s ez-zel
Magyarország már
győztese volt a mérkőzés-nek
A páros eredményé-nek
nem volt jelentősége
mégis örömteli hogy a Ta-róczy
Szőke kettős 7:6
6:4-r- e nyert Mottram és
Drysdale ellen
A MAGYAR ÉLET
HIRDETÉSEI
EREDMÉNYESEK!
gos lótenyésztés emelése c főcél szolgálatában van a
versenyüggyel összekötettésben álló minden egyéb in-tézmény"
Munkámnak — mondja végül — „legalább azt
lehet érdemül betudni hogy a versenyügynek bizonyos
kérdéseit oly alakban tárgyalta mely a mi szakirodal-munkban
taposott útnak nem nevezhető"
Visszatekintve kezdeteire ö maga igy foglalja ösz-sz- e
1915 szeptember 25-é- n lapja a „Magyar Verseny-újság"
Ulra készen" c beköszöntő cikkében handicap-pelö- i
fogadói és szakírói múltját:
„Nem vagyok új ember a szakirodalom terén s te-vékenységemet
— Sárkány János Ferenc idejében — az
akkori hivatalos újságnál a Vadász- - és Verseny-Lapn- ál
még 1889-be- n kezdettem meg Eleinte mint külső
munkatárs jelentkeztem dolgozataimmal majd Pulay
Kornél orsz képviselőnek s a Vadász- - és Verseny-La- p
felelős szerkesztőjének korán bekövetkezett váratlan
halála után a főmunkatársi tisztet töltöttem be a lap-nál
Az 1896-i- k évtől kezdve pedig hét éven keresztül
mint felelős szerkesztő majd végül másfél éven át
mint főszerkesztő egész 1904-i- g összesen körülbelül más-fél
évtizeden át szolgáltam szakirodalmunkat a hivata-los
lap kötelékében Szakirodalmi működésem
időszakába esik az a mintegy öt esztendei idő is melyet
1891-t- ől bezárólag az 1895-i- k év végéig mint han-dicapp- er
a Magyar Lovaregylet szolgálatában töltöttem
Erre az időre esik hogy a szerzett tapasztalatok
alapján a handicappolásban magamnak rendszert for-málva
a váltakozó formák számára állandó képességi
skálát alkottam s a chronologikus módszer leghelyesebb-jének
látszó alapjait megállapítottam mire nézve később
az akkori hivatalos lap hasábjain sok ismertetést tet-tem
közzé Az 1896-odi- k évtől kezdve gyakorlati évek
következtek s körülbelül tíz esztendőn át különböző
versenyistállókat is vezetvén a versenyzés sportjával be-ható
közelségbe kerültem A mondott időtől kezdve egé-szen
a mai napig (1915) — bár korlátolt számban — de
én is tartottam vagy béreltem versenylovat s színeim a
versenypályán jóformán csak azon években hiányoztak
amely évek alatt a magyar képviselőháznak voltam tag- ja"
László bátyám leírta jockey-jána- k „színeit": „Dresz-sz- c
volt: cseresznyepiros test fekete nyak fekete sapka
aranybojttar azaz a címeriink takarói — fekete-ezüs- t
piros-aran- y — alapján összeállított „Ferdinandy-színek- "
Cikkeinek „szakavatott kiválóságai — írja Gyula bá-tyám
— a bécsi „Algemeine Sportzeitung" vezetői előtt
tehát Ausztriában is feltűntek ö volt az aki később
az oszták-magya- r monachia területén a versenylovak tel-jesítőképességeit
a viendő súly (állandó képességi ská-la)
és a lovak korához képest (chronologikus módszer)
egészen új kiszámítási alapra helyzete amely azután a
lovak handicappelésénél teljesen új fordulatot hozott az
egész lóverseny-spor- t területén"
1897 február 20-á- n apám „A Derby-lova- k osztályo-zása
1888-tó- l 1896-ig- " címen összefoglaló cikket közölt
s benne „kilenc évjáratban állította össze a Derby-lova-k- at
ama kilenc esztendőről melynek tartalma alatt rend-szeres
handicappcléssel foglalkozott" Ebben a cikkben
olvasható „a maga-formált- a rendszer rövid cs szaba-tos
meghatározása Igy szól: „A handicappelcs nem e-gy- éb
mint az események összehasonlításából eredő kö-vetkeztetéseknek
terhet vagy súlyt jelentő számokban va-ló
kifejezése"
Ha ezen és evvel rokon eredményeire felfigyellek
az osztrák fogadói körök úgy az érdeklődés kölcsönös
volt Apám a 90-e- s évek elejétől kezdve rendszeresen
részt vett az osztrák versenyeken — innen rengeteg ki-rándulása
Bécsbe — s szakírói munkásságában is állan-dó
figyelemmel kisérte mind az osztrák lósportot mind
cz osztrák lótenyésztést
A lóverseny-üg- y nem volt hivatalosan közös ügy
— írja László bátyám — szorosabban együttműködött
és a versenyévet egymás közt barátilag felosztotta Vál-takozva
voltak versenyek Budapesten Bécsben Alagon
Kolünbrunnban Megyeren Pardubitzban é i t Bécs-ben
futották az Oszlrák Derbyt júniusban előtte május-ban
Pesten az ugyancsak 100000 koronás Király-díja- t
augusztusban a 80000 koronás Szent István-dija- t októ-berben
Bécsben a 100000 koronás Ausztria dijat"
Már 1890 február 15-é- n — „Fidibus" álnév alatt
— óvást jelent be „a belföldi apalovak felé" forduló
„hangulat" ellen: „elsőrangú" érdek — úgymond — --
hogy elsőosztályú telivér apalovak még az év folyamán
leendő behozatala mellett felszólaljunk" Két héttel ké-sőbb
tovább tágítja érdeklődése határait „Versenyügyünk
ango) megvilágításban" ennek a cikkének tárgya s benne
követelményként állítja fel „feltüntetni ama különbsége-ket
és arányokat melyek belföldi versenyügyünk és a
sport classicus földjének versenyügye közt létezik" „Fi-dibus"
aztán a „Bécsi tavaszi versenyekről" értekezik
pár hó múltán a 10000 frankos francia államdijról ír
1891-be- n „a nagy bécsi handicap-ek- " hogyanja érdekli
1896ban „a bécsi versenypozíciók" problémája valamint
„a Przsedwit-Handicap- " később megint a francia az
angol versenyek és az ottani lósport ügye
Cikkírása hivataloskodása bécsi vagy monte-carlo- -i
útjai s társadalmi elfoglaltságai szüneteiben pedig kihaj-tatott
bérelt fiakkerén Pest külső részeire vagy Buda
dombvidékére s csodálkozó kocsisának egyre újabb utasí-tásokat
adva — most lépésben! most rövid trapp! most
vágta! — órájával a kezében ceruza-csutkáv- al a fogai
közt jegyzetlapokkal körülrakva ült bent a kocsiban és
számolt mérlegelt következtelett Másnap ellenőrizte az
eredményeit kint a pályán próbafuttatások alkalmával
— a saját versenylovain
László bátyám szerint legjobb lova Medikus volt
„Egy Biri nevű lovára is emlékszem — teszi hozzá —
1900 és 1914 között löbb éven át menedzselte Egyedi
Lajos Egyedi Artúr és báró Berg Frigyes versenyistál-lóit
Trénere gróf Pejachevich Albert volt
A pompás karikatúra — apám vízfestményc amely
előbb az én gyerekszobám később a „Magyar Verseny-újság- "
szerkesztőségének falán lógott talán éppen ezt a
Pejachevichet ábrázolta — öt csúfolta ki Apám szeret-te
megtréfálni a legjobb barátait kigúnyolni munkatár-sait
is sőt ezeket leginkább Csúfolódása nem volt rossz-indulatú
de többnyire fején találta a szeget A kép nyo-morult
gebét ábrázolt amit egy gnóm-szer- ü jockey ve-zetett
kötőféken s eközben tárt karokkal s kétségbeesett
mentegetőző pofával magyarázott valamit egy fehér ga-inásl- is
elegáns sőt előkelő mégis nevetséges benyomást
keltő őszbajszú úrnak aki nyilvánvalóan a nemes ver-senyparipa
gazdája volt Hátuk mögött „pepita" öltöny-ben
cingár férfiú kullogott csüggedt arccal megrogy-gyan- ó
térddel A tréner
— folytatjuk —
ipiwiiiniiiiiiiiiiDiiiiiiiiiiiDiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiia
elhívás volt I F- - hallgatókhoz! j
Kérném mindazokat a hallgatókat akik
tanulmányaikat a Budapesl-- i Testnevelési
Főiskolán 1939-be- n kezdték jelentkezzenek J
mielőbb egy nyári találkozó érdekében
Válaszokat kérem a kiadóhivatalba küldeni I
T F találkozó — Németh C megjelöléssel 3
!l]IIIISIII!llllllll[l!ll!lll!ll'!!llllllllllllllll!lli:illlllllllB Illllllllllllillv
JHI!!!!!l!llll!iiUllllia
VEGKIARUSITAS!
Saját készítésű kárpitozott
ülőbútorok
kisipari minőségben
legalacsonyabb áron vásárolhatók
az üzlet azonnali átadása miatt
E Korányi
3095 Bathursl St (Lawrcncc Ave-iui- l)
MllllHPIIIIIIIIIIM
781-77- 59 6-9-
550
Legszebb húsvéti ajándék
Katyi Endre most megjelent angol nyelvű
Könyve második kiadása
Angelson OgveTs Ssland
Az író saját és családja emigráns életét írja le
francia Guayana zöld poklát Délamcrikál"
az Amazonas környékét
109 oldalon 166 képpel illusztrálva zöld vászon
kötésben arany-nyomás- ú fedőlappal ára $10—
Megrendelhető money order előzetes
beküldésével: #2 Forest Lawn Drugs 4302-1- 7
Ave SE Calgary Álla T2A 0T4 Canada
A tiszta bevételt az író az ausztriai és
olaszországi menekült táborokban élő
honfitársai részére ajánlja fel húsvétra
FUNERAL DIRECTORS LIMITED
Establishcd 1874 j
YORKÉ C1IAPEL 2357 BLOOR STREET WEST í
j 767-315- 3
! RONCESVALLES CHAPEL PEELCHAPEL
436 Roncesvallcs Avc 2180 Hurontario Slrcct
': 533-795- 4 Mississauga
279-766- 3
: Minden kápolnánál parkolóhely van
Meghívó
A Szent Erzsébet Egyházközség Vigalmi 15'izollsiga
szeretettel meghívja Önt és családját
1979 február 10-é- n szombaton este 7 órakor
kezdődő vacsorával egybekötött
Farsangi M a'ra
az egyházközség termeiben
Zenekar: UNIVERSAL
Belépőjegy: személyenként: $1000 tanulóknak: $4 00
Asztalfoglalás a jegyelővétellel egyidőben a plébánián
telefon: 368-769- 2
A teljes bevétel a plébániai ifjúság támogatására van
Szeretetteljes meghívás
a felvidékiek találkozójára
és a vacsorával egybekötött
Farsangi jelmezbálra
1979 február 3-- án szombaton este 730 órai kezdetid
a Kultúrközpontban (840 Sl Clair Ave W)
melyre minden magyart szeretettel vár
a Körösi Csorna Sándor Társaság
— „Internalionals" zenekar — Tombola —
— Ötletes jelmezek díjazása — Táncverseny —
A bál bevételét a Magyar Ház épület adóságának
törlesztésére és kulturális célra fordítjuk
Belépőjegy: $1200 Ifjúsági és nyugdíjas jegy: $800
Jegyelővétel: a Kultúrközpontban a Bálint és Europc
könyvüzletekben
Hívószámok: 654-492- 6 — 368-130- 1 — 922-873- 9