Kanadai Magyarsag, February 22, 1958

              L
M - KA HADAI PRICE 10 CENTS
5f jeni kell még jón! fog "A ml ¥t"k mégytnlg ti
Jg jobb kor mely után m ii viltoitlUm Mvta i if it xltnlkla ntmirti tradiclinkh!
6 imádság epedez WrtiUny vili jiilttk
m _- - vágyónk
kritttwtl
Mvrttl
lgtiiglnk
hlrdtii- -
jsafizrc ajuiai IMA6MAKStflf I Vörösmarty (A fantj léttrt Knl f UllU I pvnli l4
clkUUl
tiimibtn
U)
mgjtU4 k#-Uuin- U
ARA: 10 CENT
fgSorized as Second Claas Mail
pjSfOííice Department Ottawa
x&U évfolyam 20 szám
'Srkesztőség és kiadóhivatal
IHlDovercourt Road Toronto
iTELEFON : L& o-i- mjj i EM KELL AZ OROSZ SEGÍTSÉG!
Az arab államok szigorú intézkedéseket hoztak a kommunista törekvések ellen
WÁ tuniszi ügy tovibb bonyolódik azonban békés meg-owSvfe- le
fejlődik Amikor a francia repülőgépek februir 8-i- n
bmUztik az algir-tunit- zi hatiron fekvő Sakiet falucikit meg-(rtiV'hog- y
az adott helyzetben az Incidens nem rejt magiban
Mfvttlen híborús veszélyt Az amerikai és kanadai sajtó s vele
?SÍtt a nemzetiségi sajtó azon képviselői is akik a szenzációs
elmékben nem pedig a józan elemezésben latik a külpolitikai
twÜ&ftó feladatit mir kitörőben lévő közeikeleti hiborűról írtak
MmSzek a laptirsaink most kénytelenek voltak beütni hogy a
vié£politikai eseményeknek megvan a maguk sajátos logikija s
imlgí fejlődés egy bizonyos iriny felé mutat addig az azzal
tSínkezö irányú hírek rendszerint nem bizonyulnak valónak
Va kozelkeleti fejlődés iránya ma: látszólagos politikai füg-getlenség
az arab országoknak egyúttal pedig az arab világ gaz-duif- ii
es politikai csatlakozása az amerikai-európa- i oldalhoz s
NÉM'a szovjet oldalhoz A kommunista fegyverszállítások illetve
iHOVJettel való politikai tanácskérés korszaka az arab országok
részéről elmúlt Még a diktátor Nasser is aki ma már az egyesült
Egyiptom i—Sziria-- Í köztársaság egyeduralkodójaként az úgy-nevezett
baloldali" arabokhoz tartozik az amerikaiaktól illetve
a Nemzetközi Banktól kap pénzt s szovjettói illetve csatlósaitól
pedig nem Mindkét országban gondosan feloszlatták a kommu-nÍtSTpirto- k
illegális szervezeteit s mindkét országból kitessékel-tSTa- z
összes szovjet tanácsadót és egyéb kém-főnök- öt Mind-ouzej- a
hivatalos szovjetbarátság maradt meg s ezt Nasserék
Httve a többi arab országok időről-időr- e jólismert levantinus
"lódon arra használják fel hogy nagyobb és nagyobb segítséget
iiaroljanak ki az USA-tó- l és Nagybritanniától
Hpnmk hogy Nasserék lényegileg elszakadtak a kommunista-barátságtó- l
nem az az oka hogy hirtelen szerelembe estek volna
ízTángolszíszokkal hanem az hogy mélységesen csalódtak a
szovjetben amelytől végeredményben nem kaptak mást mint
támadás során _u_ istömegu hadianyagot amelyet a szuezi
fenyegetéseket nagyhatalomtól
5ÖC00-3ÖMOOÍC}MCOOC'OOöOOOOMOOOCOXX-
00
AOOOOOOC-3COOC-OOOOOCööMOC0OOOC-CX}&- B'
asznr
A nyugatkanadai olajvezeték
- r-erDaker-k-ormany
királyi bizottságot ki
a be ie!entését A jelentés egyik fejezete a West- -
- R ver-Vancouv- en földgázvezetékkel foglalkozik
a zcttsag a földgázvezeték finanszírozására
= es kanadai részvénytártaságok alapítói a földgáz- -
t --tOIió részvényéből 500000-c- t derabonkint 5
--- en vásároltak meg A részvények éra 24
e--
ett ugy hogy az alapítók valóban millió- -
3„- - Kogy pénzüket akkor fektették be amikor a
re kétes volt
-- ag azt is megállapította hogy sem bűncselekmény
°i eké rető cselekmeny nem merült fel Mindössze
- cgy egy eredetileg kétes vállalkozás fantasztikus
' bíztak benne
Március 15-é- n megjelenik
és a magyar emigráció legnagyobb szépirodalmi
I művészeti folyóirata mely MAGYAR LÁNG
k'asszikus tükre a maavar műveltségnek
'odslom és művészettörténeti közleményeken kívül s
anvani áldozatot
a magyar nemzeti
MAGYAR LÁNG
KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT KÉTSZER MEGJELENŐ KOMMUNISTA EtlENES MAGYAR IAPJA
Szerkeszti :
KENÉSEI F LÁSZLÓ
ról és balról egyaránt s azt a közvetlen veszélyt hogy esetleg' dák gazdaságilag a nyugat segítségére vannak szorulva s mi-Egyiptom-ban
vagy Szíriában fog kitörni a világháború s hogy íz után a nyugat az arabokat támogatja ma már odáig romlott a
első atombombák esetleg éppen náluk hullanak A továbbiak-- 1 helyzet hogy az algíri lizadók nyugodtan lövöldözhetnek a
ban pedig arra vezetett Nasserék kelletlen szovjetbaritsiga hogy franciikra a tuniszi határról a "nagyhatalmi" Franciaországnak
az úgynevezett "arab egység" amelyet Nasser két évvel ezelőtt pedig nem szabad visszalőnie sem — mert akkor megsértődnek'
még úgy tekintett mint a saját személyes mohamedán császársá-gát
— nem csak nem létre hanem az arabok ma már telje-sen
két részre szakadtak Egyik oldalon áll a létrejött Irak-Jordán-Szaudi-Ará-biai
unió amely teljesen és kizárólagosan Ame-- :n _! _l -- _ Lri rvvt c-- !t :zi _!!_ niBrti ▼_!- - -- __ ""u uuiiiuii iKaifl itiiiiiiKwuiK a aiiiviy m uiyutui pamwmvn iufok' uwiyuiui iiayyun vi iuu noyy DCiCDtn lumwi rogia limogilrl i
ország és az egész távolkeleti mohamedán világ segít- - az USA — és még a szovjet álszent kórusa is — ellenben ha
ségére számíthat — a másik oldalon pedig a Nasser HÁBORÚRA vagy akár csak nyilt szakításra kerülne a sor Fran-ala- tt
egyesült Egyiptom-Szíri- a úgynevezett Arab Unió) amely ciaországgal akkor már nem számíthatna az angolszászok segít'
papíron ugyan szovjetbarát lényegében azonban mindennél job-ban
óvakodik attól hogy elveszítse a nyugat segítségét
Az arab nacionalizmusnak azonban — mint minden új nem-zeti
államnak — szüksége van valakire akit támadjon Észak-afrikában
azok között a népek között amelyek hirtelen ön-állóak
lettek s az Egyesült Nemzetekben pontosan annyi szava-zati
joggal rendelkeznek mint például az USA csak úgy lehet
nacionalista politikát csinálni ha a diktátor vagy más politikai
fővezér mindenekelőtt kijelöl "ellenséget" A szovjet éve-ken
át mesterkedett (még legutóbb a mondvacsinált "szines
népek" konferenciáján Kairóban is) hogy az északafrikai népek
az amerikai demokratikus kapitalisztikus szabad életformát tekint-sék
általános ellenségnek Ez a kísérlete Az arabok
szeretik az amerikaiakat akiktől árut és védelmet kapnak
s nem viseltetnek ellenszenvvel az angolok iránt sem akik meg-értően
és barátilag kezelték az arab problémákat és különösen a
fájó izraeli kérdíiben határozottan az arabok oldalán álltak egé
szén a szuezi ügyig
Marad azonban a gyűlölet s nemzeti célpontként:
franciákat
valamint katonailag végleges leverése mutatja
nyugati Kapták tavábbá a incidens jellegű
rendelt
kada
ASZUDAHI HATÁRÚÉ
meg arlt a t rp i ♦'
diktátor Naszer aláirá-á- n U-- j --
lentette és c-atla- kozi
az államhoz amely
— a a
sem állították a február
megtartandó népszavazáshoz —
Xasszer megkezdte hódító politikáját
déli szomszédja Szudán
Egyiptom jegyzéket intetett
Szudán kormányához amebben köve-telte
a szudáni katonaság ürítse ki a
szélességi foktól északra egéz te-rületet
az eddiginél kétszerte nagyobb víz-mennyiséget
bocsásson Egyiptom
a vizéből s %onja vissza
Egyiptom valamennyi csapatát
Nasszer egy 1899-b- ől származó
kelt angol nyilat-kozat
szövegére hivatkozik amelyet ak-kori
brit birodalmi gyarmatflgyi miniszter
ki s az abban az időben Egyip- -
A Hungárián Limited havonkint határán működött szudáni
9jfer folyóirat nemcsak az elsőrangú nyom- - törzseket a sxéleségi esö
szempontjából lesz meglepetés hanem tártai-- területre kívánta visszazoríUn ürügy
n összefoglalja a klasszikusokat s az annyira átlátszó a és a bárány
Íráció modern tehetséaeit verseken mmjét juttatja eszünkbe
re- -
folytatást keresztrejtvényeket Ll'-lAi- onr tUe nemzeti irányú útmutatásával óhajtott kincse- - rUtldl 0a0Üoi
le a asztalára j UnJooron ([Honnan ismerkedjen a ifjúság irodai-- naüScicg
fcal és művészetünkkel? Ne törődjünk hogy a
'íiet"szoklratsasnzikusokmagymaroodkerknezkeiéhpevziselőik meh aír tsozrevpéarvraetnista mozga- - I
5A terjedelmes példánya mindössze emigráns magyar Irodalom diadala érdekében óta oWt gondot
az
pTámogassuk fáklyahor-j- t
a folyóiratot
le
szavazó-helyiségek- et
úira előtérbe léptek réi
szfiká'-U- K szerint egik
az
mint
19"8
egyesültek
—
egészen
nlá
Dicsérelére válik az araboknak elsősorban az Igen magasi UI " ™™1 '""J
műveltségű Borguib elnöknek sem a!?'" "f?1
nacionalizmus sem a fehérgyüöee érvényre 1
l-- jj: wiiivim 'ituuiii
Pakisztán
diktatúrája
(az
egy
azon
meghiúsult
tárgyaként
fel
azt
ceaknem
Az nan
Nyugateurópa Franciaország katonai'
és politikai még fontosbb a nyugati j Un nyuRnUMlrft arab vil6jr
föowIopft (8Z
Borguiba ezért a incidensből annyi tőkét!
kovácsolni amennyit EGYEZKEDÉSSEL lehet Háromnapos zárlat
utái amely alatt a bízertai haditengerészeti támaszpont-ba
sem szárazföldön hajón nem lehetett közlekedni meg-enyhült
a helyzet s a tuniszlak csak azt kívánják Francia-ország
ki helyőrségeit s adja át a
hadseregnek A katonák mint az Északatlanti
Published
igyekszik
tagjai tien megoldás alapján terű- - úgynevezett
letén vagy helyüket más nyugateurópai katonaság foglalhatná emlegesség"
el Arról is szó van Bizertát s az algir-tunis- zl
taláIta leveleket
az UNO nemzetközi rendőrsége biztosítsa úgy mint az egyiptom- - különböző
A kormány Franciaország kai é európai "!
ll'hoZ egyebek kfeött 11 Wmrít RNtnncin! TnÍM cLIti
ügy miatt Franciaország a maga részéről hajlandónak mutatkozott
az okozott károk megtérítésére tiltakozott az ellen
a újabb tankokat és más katonai egységeket vigye-nek
az algir-tunis- zi határra — de elfogadta a kormány]
Franciaország A nyugodtan lehet támadni mert a fran- - azon magyarázatát ennek a felvonulásnak egyedüli célja
_ azt másfél éven át sem álltak dák nem elég erősek sem politikailag a az algíri felkelés Mindez azt a
'eWk'a országok többi nyugati függetlenül járjanak el: a fran-- tuniszi megmaradt eseménynek
l hogy
később
súlyos
meg
azoknak akik
?W lesz
jött
most
hcickiui
most
pénzt
Még í-e-m -- 7ái 'tt
a-iicü-ul
Sz:na
új arab Unió név
alatt fog megalakulni még
27-é-n
máris
arab ellen
kormánya
22ik eső
rendel-kezésére
déli határán
60 évvel ezelőtt
az
adott amely
Press kiadásában tom déli rabló
megjelenő 22 foktól délre
'jlécln-k- a
Az
régi magyar hogy farka
Szép-prózá- n
rég RL II
családok
meg
bele
nem jutnaV nul
elo vezett
lom
1955
IW-'-k s
ismét
arabok
hogy nem
segére Mert illetve
vngnK tszKmK
sakieti
francia
hogy
üritse tuniszi azokat NATO- -
francia Egyezmény!
Tunisz
hogy határt Tito inté- -
izraeli határt tuniszi vádat korm- -
Fnunll
Tunisz ugyan
hogy franciák
francia
hogy
ttttkí hogy szóba hogy hogy
jobb- - helyi
hogy Yenif-- n
Arab
hogy
tehát
! il ' ' j ili i? ii'iit a szudáni
gyzék ailr I"v' tii'iiinllik Eviptom a
'orcís-teng- -r z-- 7 nvugati jiartját birtokba
venni hogy ezzel Szaúdi Arábia part-vidékével
szemben katonai pozíciót foglal
havsMB el egyúttal pedig meg akarja hódi
tani ax észak-sxudá- ni nagyértékü
Srudán angol gyarmatból ecak 1956 január
elsején vált önálló mohamedán állammá
Területe közel egymillió négyzetmérföld
lakossága csekély Kasszer már 1967
fenyegetések és Ígéretek váltogatásával
arra akarta rábírni a hogy
csatlakozzanak Egyiptomhoz azonban a vá-lasztatok
során a független nemzeti UMMA
párt győzött s azíta Egyiptommal ninete-ne- k
jóvistonyban mostani kísér-lete
csak a szudániak nemzeti érzését erősíti
meg A kormány kijelentette hegy
hajlandó Egyiptommal háborúba menni
nem enged a diktátor fenyegetéseinek Nasz- -
a a
( a
helyzetén mert elvesztette azoknak a moha
országoknak a szimpátiáját akik
kacérkodtak az Arab Unióhoz való csatlako-zás
gondolatával
színházi kritikát ko- - - gyalogsági laktaöjrát csengőt a készültség előro--
magyar
magyar
he--
és
folyóirat 25
ezt
műveltség
akarja
szudániakat
Vasszer
de
tá meg hogy oanan hant a betörők ermeneköltek 'rkr wpreMonek A lakta-- r íraUata mgH- -
nyaorséget ieszeitlték a pa-- mindig Kisse komi- -
kas jellege van mert ha
uuuowvwk --"~ avar oeiso veszeiy lényegen
E pillanatbaa lépett az írek szívvel-lélekk- el az
laktanyába szabad- - angolok olda'án állanak El- -
ságárol elkésve hasasetten-- békében foly-ked- ő
őrmester hely- - a noha meg nem szűnő
zetet megnoita éz- - W¥ -- e küzdtlmet
Azam
a neve annak a sötét
nyegforgató aki
1957-lje- n Szíria és a Szo%jet
között létrejött fegj verszállí-tás- i
szerződést létrehozta El
Azam súlyos milliókat hará-csolt
ös?ze még az világ-háború
alatt amikor Sziria
az akkori
tartozott Már akkor is fegy
verazállítással foglalkozott s
1920-ba- n Stíria terü'e-té- t
elcsatolták Törokorfzág-ó- l
és francia fennhatóság
alá helyezték ismét El Azam
volt a felszerelési szakértő
Csak természetes hogy a
kommunistákkal ismét ő
nagy fegyverszáltf- -
üzletet amin mil-liókat
szerzett Ezúttal
politikai ambíciói ia vo-ltak
Mikor az azóta elmozd-ított
Zsukov Szíriában járt
szudáni üggyel nagyot rontott saját hogy fdszitaa később lefuit
medán
támad- -
fegyve--
kannak
tásáhoc
lelkeden
Látva tatják
:mmár
El
kúpé-- }
♦nikor
újabb
azon-ban
szíriai törökellenes támadást
El Azam volt az aki a török
fenyegetésről szóló álhirrket
szerkeazteite s aki lépten-nyom- on
ma-gát
amint homokzsákokat
cipel a „szíriai védetem eWké- -
Torontó febr 22 szombat
Edited and at
996 Dovercourt Road Toronto
THONE LE 6-03- 33
Irak és
Irak és Jordán királyai
mindketten évesek az
úgynevezett Ilashemita ki-rályi
ház tápjai akik
1956-i- g beszélő viszonyban
sem voltak egymással - --
megegyeztek abban hogy ki-rályságaikat
közös külj)oli-tika- i
pénzügyi és katonai
kormánvzás helvezik vA- - -- f " — T - —
I 't 1 _ V -- „— JIlA- -l £ Z _
tuniszi engedi
{_lj:l juttatni i
Nílus
kifejezetten ssovjetellenea
lolitikát folytat Irak
a nyugatbarát bagdadi pak-tum
székhelye az új arab
I kózós királyság a határozot- -
támaszpont mindig ezerszer
mni
sem
uli
egész '
7ett ázsiai afri- -
nem emelt
n i IÍH
sem
elején
máris
tlő
kö-tötte
zr
1
Az
be
'
22
---- --
—
podig
Jugoszlávia
uj fogalmat
megmaradhatnának „bloíckonkí- -
fogalmát
ásvány-előfordulásokat
Khalcb
Törökországhoz
ktfotoKrafáHaUa
Jordán
í'gyiptom-túl-zott "5™""
Indiához Ausztriához Svéd-országhoz
- hogy Ilelgrádot
válasszák ki minden olyan ta-lálkozó
színhelyéül ahol az
úgynevezett 14okkonklvüli
semleges országok talfilkoz-ria-k
Tito szerint Jugoszláviát
ilyen semleges országnak kell
tekinteni különösen a ma-gyar
szabadságharc idején
tanúsított magatartása mi- -
4t Hhaé Aé--W tMMálak ím la
arabnak "r"'-"-" —J '
tási
vagy má'ik nagyhatalmi cso
portnak politikailag alá van-nak
rendelve
Államfői értekez-let
helyett
külugymini'zteri találkozót
javasol I'ineau francia kül-ügvminis- zter
a szovjethez
intézett legutóbbi jegyzéké-ben
I'ineau felhívja Moszkva
figyelmét arra hogy míg
kommunista restről állan-dóan
hangsúlyozzák az állam
fői találkozót addig más rész-ről
soha nem hajlandók még
tárgyalás alá sem venni a
nyugati oklalról jövő javasla-tokat
Ha a szovjet őszintén
kívánja a megegyezési el
kell fogadni a Utálkozó kül-ügyminiszteri
síkon való elő-készítését
A Ilneau féle jegyzék Ajra
feleleveníti azt a javaslatot
amelynek előterjesztését az
USA és Nagybritaimta mér
korábbai] elvetette tekintet
tel a szoviet azon ismételt
sínesére" Kérdéses horv uijiíi k„- - twi — ntjWfviiiwviiWf JfVfe nva-u- j
r—A mokatSVrtOr —?m ~"£ t"ní"l"4 Ar Ai l?rflrv_ I HÍ-:- 4-t á _ Láttt — X— -J- L- ' ~ "' --"Hív i mimwívcn unmwuum iwíí- -
„- -r e NagytMltanmat akár kuteo ♦-„- Uni n r'vni "" """ """ VaAanJ iTr '- - UXIXk MVtÁ fol-- t _ -- f~™— w„ i 1 - _ "i-- "j'- -
a egy
lenben
a
a
a
""
miniszteri megafaást adzu £1 lá4"ik' Franeiaoraság
Azomnali aki azon a címen ev"' "
támogatja a szovjetet hogy arra akiriH ra'Mílrgnlifi h]loég[úy a
mz oroszok ma már nem b tanúsítson passzív maga-kommunistá- k" tartát
--Wl
f!
ffl