Magyar Elet, September 06, 1986

              'WlBil
jfi ""i 1 H ®e- - ¥
-a-- W-1 Umj ttiftí4 WW f --S ?KiAe rfttSrii qj "fp rM í( it Jtt)JJrtflnr#IníA(ia ifcxu AtJjat -- f AJ JJL -- I
Mm sokasig
hanem Lilék
t szabad nép lesz
csuda dolgokat
8ZRZSENYI
IIMUWaMflTmpWHHWl'IU'JUM
Vol 39 34 XXXIX évfolyam 34 szám 1986 szeptember 6 szombat Ara: 75 cent
Európa (és benne hazánk) problémájának megoldása
H3 g99 W B
Dole © Á
A moszkvai Gorkij-parkba- n a rendőrség őrizetbe vette a Nemzetközi Béke-szervez- et
két szovjet tagját mert a csernobili katasztrófával kapcsolatban
röplapokat osztogattak — Reagan elnök engedélyt adott a NASA-na- k egy űr-repülőgép
építésérc — Az amerikai képviselőház egy évi időtartamra minden
földalatti atomrobbantás felfüggesztését javasolta ha a Szovjetunió beleegye-zik
hogy a területén ellenőrző műszereket állítsanak fel — Róbert Galc ame-rikai
orvos aki részt vett a csernobili katasztrófa áldozatainak kezelésében
kijelentette: „Ezrekre rúg azoknak a száma akik atomsugárzás következté-ben
rákot és főleg fehérvérüséget kaptak" — Brazília és Kína megállapodott
hogy együtt műholdat gyártanak és bocsátanak fel az űrbe — Tíz török repü-lőgép
bombázta az Irakba átmenekült kurd felkelők rejtekhelyeit az iraki kor-mány
engedélyével — A kínai Senjang városban kísérleti jelleggel megnyílt
az első értéktőzsde — A nizzai polgárok megharagudtak a rosszul működő
postásokra és sztrájkba kezdtek: Saját postaszolgálatot szerveztek a külföldi
leveleket meg Monté Carlóban adják fel (Kanada figyelem! Követendő pél-da?)
— Henry Moorc a világhírű angol szobrász 88 éves korában elhunyt
Több művét láthatjuk Toronto utcáin és múzeumaiban — Bolívia 221 milliárd
dolláros kártérítést követel Spanyolországtól azért az aranyért amit a spa-nyolok
1492-t- ől 1800-i- g elvittek
AZ EURÓPAI
KÖZÖS PIAC
Az Európai Egyesült Á-llamok
létrejötte felé az el-&- ő
lépési az Európai Közős
Piac megalakulása jelenti
A Közös Piac — habár döc-cenőkk- el
— nagyszerűen
bevált és elmondhatjuk
hogy
ma Nyugat-Európ- a gaz-daságilag
óriás de politi-kailag
törpe
Bizonyítja tételünket az
hogy a tagok létszáma egy-re
növekszik olyan nagy a
gazdasági vonzereje de po-litikailag
Nyugat-Európ- a
alig játszik szerepet a világ
sorsának irányításában mi-vel
egységes politikát nem
képvisel Ez az utóbbi lény
azzal a tragikus köriilmény-nye- l
jár hogy még ma 41
évvel a második világhábo-rú
befejezése után is
Európa megszállási öve-zetekre
oszlik és alig an
beleszólása saját sorsá-nak
alakításába
IMM'IMWallftljyiMMy'lia
Sürling György:
ERŐTLEN KÍSÉRLETEK
A Közös Piac megerősö-dése
után létrejött az Euró-pai
Parlament ahová a
tagországok választások ré-vén
küldik el képviselőiket
Az Európai Parlament-nek
azonban — politikai
kérdésekben — nincs
döntési joga csak tanács-adói
szerepet tölt bcv
MI-AKADALYO- ZZA
A POLITIKAI
EGYSÉGET?
Egy szóval így felelhe-tünk:
a széthúzás — Ez a
széthúzás részben túlzott
nacionalista okokra vezet-hető
-- vissza másrészt mes-terségesen
(Moszkva által
szított) ideológiai eltérések-re
A Szovjetunió ugyanis
fél egy politikailag egysé-ges
Nyugat-Európát- ól mely
képes volna 'katonailag is
erőegyensúlyt teremteni
Európában Ezért vont vas-függönyt
Európa (estén ke-resztül
s ezért ellenzi kö
römszakadtáig a két német
állam 'egyesítésélé
MIÉRT HIRDETJÜK
MÉGIS
AZ EURÓPAI
EGYESÜLT ÁLLAMOK
LÉTREJÖTTÉNEK
SZÜKSÉGESSÉGÉT?
1 Csak egy politikailag
egységes Európa lenne ké-pes
megoldani korunk leg-égetőbb
problémáját:
„Allj!"-- t parancsolni a
Szovjetunió világhódító
terveinek
Amíg Moszkva nom lát
komoly politikai és katonai
erőt Nyugat-Európába- n ad-dig
nem mond le a kommu-nista
terjeszkedésről és ez-zel
továbbra is fennáll a vi-lág
kettéosztottsága: min-den
politikai és gazdasági
probléma szülő oka min-den
helyes kezdeményezés
kerékkötője amelyek a vi-lág
sorskérdéseinck rende-zését
célozzák
2 Csak ha létrejönne az
Bn í! H_ ü_ r B H
Piros-fehér-zöldd- el ékesített levélpapíron meleg hangú levelet kéz-besített
szamomra a napokban a posta A megtévesztő nemzeti szí-nű
szalagdisz alatt a levélpapír tetején megtévesztő szöveg: MA-GYAR
IIIREK - HUNGÁRIÁN LANGUAGE NEWSPAPER majd
utána a cini: P O Bo 26241 Cleveland Ohio 44126 Tájékozatlan
szamara ugy tűnik: Amerikában megjelenő magyar újságot akarnak
figyelmébe ajánlani ezzel az uzlcti levéllel rábeszélendő hogy fizes-sen
elő a lapra
Dehat nem valószínű hogy legyen valaki az emigrációban akit
az ügyes félrevezető trükkel lépre lehetne csalni A trükk ugyanis
az hogy a húszegynéhány soros levél egyetlen mondatában sincs uta-lás
arra A Magyar Hírek a Budapesten székelő Magyarok Világszö-vetségének
hivatalos 'lapja és azt a Magyar Népköztársaságból kül-dözgetik
kérés megrendelés nélkül az öl világrészen élő magyar
emigránsoknak
Aki a levelet irta ezt gondosan elhallgatja Vajon tényleg azt kép-zeli
hogy akad olyan aki nem veszi észre: itt a hazai kormány
népszerűsítéséről terjesztéséről van szó? Hogy
a találó emigráns elnevezéssel hazacsalogató honvagyújságnak becé-zett
képes magazint akarják a nyakára sózni — pénzért Igaz na-gyon
méltányos évenként potom 19 dollárért (repülöpostával!)
azt amit eddig ingyen kapott És fog is kapni ezentúl is boldog-boldogtala- n
Mert a hazai kormánynak erre mindig lesz költségvetési
kerete Előbb a Nemzeti Színház fölépítésére
Ks ha netán ezentúl nem fogják kü'dcni annak aki sajnálja a ti-zenkilenc
dollárt hát annyi baj legyen! Majd túléljük valahogy ezt
a csapást is Mert ha körkérdést intéznénk az emigránsokhoz: vajon
hányan olvassák az ingyen küldözgetett Magyar Híreket hála Isten-nők
igen szerény kis számol kapnánk
Aki czl a ncmzolNzin dNzitcsü levelet irta m'askcpp tudja Mert
a levélben az áll hogy ö van győződve arról: én IS szívesen
olvasom a Magyar Híreket! Ki kell ábrándítanom: egyáltalán nem
olvasom legfeljebb csak átlapozom Azért hogy kipécézzem: milyen
hazugságokkal traktálják megint a Benczúr utcából a magyar emig-ránsokat
Aztán félre is dobom
De mond ez a Icvcl még többel is Például 'azt hogy nyilván min-denki
elismeri a sziats efyedüiálló fejlődést amin ez a lap négy év
HUNGÁRIÁM LIFE
amerikai szenátor nyilatkozata romániai földrengés
pro-pagandaújsagjá-nak
Európai Egyesült Államok
mint politikai és katonai
nagyhatalom — ez köve-telhetné
a Szovjetunió által jogta-lanul
megszállt közép- - és
kelet-európ- ai államok fel-szabadulását
Semmiféle megegyezés
(Jalta) sem 'békekötés (Pá-rizs)
nem adott jogot a
Szovjetuniónak nyolc kö-zép-
és kelet-európ- ai ország
megszállására több mint
100 millió ember leigázásá-r- a
Ezt a lehetetlen helyze-tet
csak Nyugat-Európ- a po-litikai
és katonai gyengesé-ge
teszi lehelövé Moszkvá-nak
3 Hazánk felszabadulását
is csak egy politikailag is
nagyhatalommá vált Nyugat-E-urópától
várhatjuk hi-szen
csak az európaiak el-sőrendű
érdeke az egysé-ges
(Közép- - és Kelet-Európ- át
is magában foglaló)
Európa létrejötte
4 Csak az Európai Egye-sült
Államok keretében re
mélhetjük
Európa legnagyobb prob-lémájának
megoldását is:
a nemzeti problémák el-simulását
Az Európai Egyesült Ál-lamok
keretében nemcsak
az egyes államok hanem
Európa valamennyi nemze-tisége
teljes 'autonómiát él-vezne
Megszűnne Európa
átka: a kisebbségi kérdés
mert egyszerűen nem volna
„többség" és „kisebbség"
hanem nemzetiségi autonó-miák
egyenrangú egyesülé-se
Egy nagy politikai (ka-tonai
gazdasági egység len-ne
az Európai Egyesült Ál-lamok
amelynek keretében
r l uwB
áron
mint
meg
cinek a maguk gazdag nem-zetiségi
eletet Európa sok-színű
nemzetei
Ez volna — elsősorban —
a Duna-medenc- e népei szá-mára
is a nemzetiségi kér-dés
megoldásának egyetlen
lehetősége Megoldódna az
elszakított területeken élő
magyarok fennmaradásá-nak
is a kérdése amely
ma még szembeállít az
utódállamok népeivel Egy
évezredes problémára le-hetne
pontot tenni ebben a
térségben is amely szaka-dékot
vont az itt élő népek
között és lehetőséget adott
a Keletről és Nyugatról jö-vő
hódítóknak hogy ez a
politikailag széthúzó terület
könnyű zsákmányul szolgál-hasson
hódító terveiknek
AMERIKAI SZENÁTOR
AZ 195G-O- S MAGYAR
SZABADSÁGHARCRÓL
Dole szenátor aki a Reagan-adm-inisztráció
egyik
legbefolyásosabb tagja a
Szenátusban — abból az al-kalomból
hogy megszavaz-ták:
legyen 1986 október
30 a magyar szabadság-harc
30 évfordulója „Ma-gyar
Szabadságharcos Nap"
az Egyesült Államokban —
kijelentette:
Harminc évvel ez-előtt
a szabadságszerető
magyarok ezrei megkísé-relték
hogy hazájukat a
Szovjetunió elnyomása
alól felszabadítsák Nem
felejthetjük cl október 23
jelentőségét és azokat a
hősöket sem akik életü-ket
áldozták hazájuk sza-badsagáért
Nem szabad
(Folytatás a 2-i- k oldalon)
tized alatt átment Nem ezt valóban nem vitathatja senki Már ami
a kiállítást illeti Mert mindenkinek föltűnhet az évről évre jobb mi-nőségű
papír az egyre szebb nyomdatechnika a gazdagodó színes
képanyag Nem a külsőségekben valóban nem lehet kifogásolnivalót
találni Mert a propagandára nem sajnálják a pénzt Budapesten!
Ami igaz igaz: bizonyos irányú fejlődést a tartalomban is észre-vehettünk
A Magyar Hírek stílusa írásainak hangja az évek folya-mán
kifinomultabb raffináltabb lett Ezzel persze nem akarom azt
mondani hogy az emigránsok részére nyomtatott Magyar Hírekben
valaha is olvashattunk volna egy rossz szót is a disszidensekröl (mint
ahogy olvashattunk minden más hazai újságban az imperialisták
zsoldjába állt fasisztákról) mert ennél a lapnál erre mindig nagyon
ügyeltek Nem erről szó sincs De az is biztos hogy az utóbbi évek-ben
ügyesebben „adják el" a propagandát mint regebben Nem lóg
ki annyira az a bizonyos lóláb amikor a hazai viszonyokat dicsérik
Igaz: ma már túl sokan járnak haza és még többekhez jutnak el ott-honi
újságok melyek nem lakkozzák annyira a hazai valóságot mint
tette éveken ál a Magyar Hírek Manapság níár nem lehet mindent
elhitetni az emigránsokkal: ezért változott — ha úgy tetszik fejlő-dött
— a Magyar Hírek kívül-bel- ül az utóbbi evek során
Eltértünk a levéltől pedig lcgfranpánsabb mondatát meg nem is
említettem A szerző ezzel teszi fel a koronát a müvére s akár egy
hazugságverseny első dijára is pályázhatna vele A hazacsalogató
újság rovatainak részletes ismertetése után így lelkendezik a levél-író:
„Mindez még népszerűbbé' teszi a Magyar Hireket mely már
eddig is a legmagasabb példányszámban olvasott magyar nyfelvű új-ság
Amerikában és Kanadában"
Nem érdemes vitatkozni
Ilyen ostoba megállapítással meg vitatkozni sem éredemes Azt
senki senircáfolja hogy a kontinensen — sőt az egész szabad világ-ban
— a Iagyar Hírek a legnagyobb példányszámban terjesztett
magyar- - nyelvű sajtótermék Mert ugyan hogyan tudna emigráns új-ság
versengeni anyagi erőben a budapesti kormány propagandára
{Folytatás a 4 oldalon)
&
tgf-- 8 -- aí- - '-rmHf-r'mFfJ}?~
"i"-i"''-":- V 'síhmí!
r- - ' ' i "
- á
i
- w J -- í
-- !
_ _ _
-
A sárospataki vár
l%lVVVlil'VV-tlllt'lIV'fcTiTLlXtt'llTT'lttllT:V3- J
Szaddam Husszein iraki elnök augusz-tus
2-á- n nem sokkal az iraki— iráni hábo-rú
kirobbanásának hatodik évfordulója
elölt s nem sokkal az első iraki békeje-vasl- at
megtételének negyedik évfordulója
után eléggé szokatlan módon nyílt levél-ben
tett békejavaslalol Iránnak Az iraki
elnök ebben az „iráni uralkodókhoz" inté-zett
írásban először is kilátástalannak ítél-te
az irániak által bejelentett döntő offen-zívat
(KSiomeini ugyanis nem sokkal ko-rábban
bejelentette hogy az 1986-o- s esz-tendő
a Győzelem Éve lesz) amely sze-rinte
„ismét vereséggel fog végződni"
Majd hivatkozott arra hogy Irán 1982 jú-liusa-
vagyis az iráni hadvezetés offenzív
feliepésének kezdete óta 22 nagyobb táma-dást
indított s ezek közül- - annak idején
többet is végsőnek és döntőnek minősített:
„Hogyan képzelik el hogy most kevesebb
felszereléssel és emberrel cí tudják érni
azt ami a legutóbbi hat esztendő során
nem sikerült?"
A négy békepont
Szaddam Husszein ennek alapján hi-vatkozott
arra hogy a háborúnak nem le-het
katonai úton véget vetni s csak egy
békeszerződés „mentheti meg azt ami
megmaradt"
Az iraki elnök ennek előrebocsátása
után fogalmazta meg négypontos új béke-javaslatá- l:
1 Mindkét fél teljes mértékben és fel-tétel
nélkül vonuljon issza a nemzetközi-leg
elismert határokra
2 Cseréljék ki az összes hadifoglyot
'! Kössenek békezerzödest amely sza-vatolja
az ellenségeskedések beszünteté-sei
az egymás belügyeibe való be nem
avatkozást és egymás politikájának kölcsö-nös
tiszteletben tartását
4 Mindkét fél vállaljon kötelezettsé-get
hogy elősegíti a biztonságot és a sta-bilitást
a térségben különösen pedig az
Arab ( Perzsa )-öb-ölben
Teheránban amint ez várhaló oll el-terelő
hadműveletnek illetve a gyengeség
jelének minősítették a bagdadi nyílt leve-let
Arra hivatkoztak hogy az iraki elnök
olyan feltételekel sorol fel amelyek nem
tesznek különbséget a megbüntetendő ag-resszor
és az agresszió áldozata között
mert barmifele békelargyalásnak alapvető
feltétele annak egyértelmű leszögezése
hogy ki kezdte el a háborút Az iráni saj-tó
arra is utalt hogy Szaddam Husszein
1982 nyarán kedvezőbb ajánlatot lelt: ak-kor
bejelentette hogy egyoldalúan vissza-vonja
csapatait a háború előtti határokra
felkínálta a hadisarcot valamint azt hogy
pártatlan nemzetközi bíróság állapítsa
meg hogy ki volt az agresszor Khomcini
azonban négy évvel ezelőtt ezeket a fel-tételekéi
sem tartotta elégségesnek és ra-gaszkodott
a mindmáig változatlan iráni
fő követeléshez: Szaddam Husszein elnök
és a Baalh-pár- t távozzék Irak éléről
Eszerint tehát semmi jele annak hogy
végéhez közeledik a két el nem kötelezeti
ország véres katonai konfliktusa amely-ben
a halottak száma alighanem megha-ladta-
mar az egymilliót a sebesültek és
hontalanok száma a több milliót az anya-gi
károkat pedig százmilliárdokkal kell
mérni És mivel mindkét ország fő jöve-delmi
forrása az olaj az olajárak látvá-nyos
összeroppanása s egyidejűleg a ka-tonai
kiadások növekedése súlyos aegpró- -
ti
ri
Largttt Lufependa
Onidíim WedJy
faflHnrlinfiiiyi
offenzívai
báltatások elé állítja a polgári lakosságot
Mi várható a továbbiakban?
Milyen szakaszok jellemezték a hábo-rú
eddigi lefolyását? A háború első sza-kaszában
amely 1980 szeptemberétől 1982
nyaráig tartott Iraké volt a kezdeménye-zés:
elfoglalt több ezer négyzetkilométer-nyi
iráni területet megszilárdította ellen-őrzését
a határfolyó a Satt el-Ar- ab egész
övezetében és súlyos csapást mért az irá-ni
olajfeldolgozó-kapacitásr- a
Irán 1981 őszétől sorozatos ellentáma-dásokat
indított s 1982 nyarára gyakorla-tilag
kiszorította az iraki csapatokat az or-szág
területéről Ekkor tette meg Szad-dam
Husszein elnök első béke javaslatát
amelyet a teheráni vezetők elutasitottak
Véres szakaszok
Á háború második szakaszára az ira-ki
elnök által említett nagy véráldozalok-ka- l
de kevés területi nyereséggel járó irá-ni
támadások nyomták rá a bélyeget Ezek-ben
a támadásokban jelentős szerepet ját-szottak
a százezrével toborzott fiatal iráni
önkéntesek akiket áthatott az a hit hogy
a dicsőséges harctéri halállal azonnal a
paradicsomba jutnak
Van aki harmadik szakasznak minő-síti
az 1984 tavaszától kialakult helyzetet
amikor Irak a imodern francia Mirage va-dászbombázók
és Exocet típusú rakéták
segítségével megindította a támadásokat
Kharg szigete az óriási iráni olajterminál
valamint az öbölben közlekedő iráni tar-tályhajók
illetve iráni olajai szállító kül-földi
hajók ellen
A katonai szakértők szerint ez volt a
háború legkritikusabb szakasza mert ek-kor
fenyegetett leginkább a konfliktus in-ternacionalizáló-dásának
veszélye Bagdad
az iráni olajexport teljes megbénításával
fenyegetőzött mire Teherán kilátásba he-lyezte
az iraki háborús erőfeszítéseket tá-mogató
öböl-államo- k „megbüntetését"
valamint az öbölből az Indiai-óceánb- a ve-zető
Hormuz-szoro- s lezárását Az ettől va-ló
félelem éleire galvanizálta az öböl
Együttműködési Tanácsa fegyveres erői
korábban jelképes koordinálási törekvé-seit
Az USA álláspontja
Washingtonban is terveket dolgoztak
ki arra az esetre ha az iráni haditengeré-szeti
erők megtámadnák az olajkonvojo-ka- l
kísérő amerikai hadihajókat A köl-csönös
fenyegetőzések szerencsére papí-ron
maradtak amiben a hadban álló fe-lek
kölcsönös józanságán Aúl — legalábbis
a katonai szakértők véleménye szerint —
szerepet játszott egyrészt az a körülmény
hogy az irakiak a modern haditechnikát
csak mérsékelt sikerrel tudták kamatoz-tatni
másrészt az a körülmény hogy az
irániak csak elvben tudták volna lezárni
a Hormuz-szoros- t
Ily módon az öböl vizeire kiterjesz-tett
hadviselés sem jelentett új szakaszt
a katonai konfliktus történetében s az
1985-ö- s roppant véráldozattal járó déli irá-ni
offenzíva sem hisz nem tudta elérni
kitűzött célját a Bagdad—Bászra straté-giai
út átvágását Ettől kezdve írtak a ka-tonai
szakértők a „se háború se béke"
állapotról: állóháború amelyet időnként
megszakítanak a komoly áldozatokkal já- -
— Folytatás a 3 oldalon —