Kanadai Magyarsag, June 03, 1961

              mTTqond0Cla Mai] ~ mmdim m$m&m %" S _____C_EM_T ' I
Jlutr22 S"m'
1
' KANADA LEGNAGYOBB HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA I Toronto mi június 3 szombat
Edited and Published at
Szerkeszti Szerkesztőség s kiadóhivataü I
96 Dovercourt Road Toronto 996 Dovercourt Road Toront©
HONÉ- - LE 6-03-
33
LE 6 0906 KENÉSEI F LÁSZLÓ TEL : LE 6-03-
33 LE 6-09-
06 M
n 11a laoszi békekonferencia
áici Genfben tovább fő
ik ugyanakkor pedig La-rrh- sn
maaában az India
1 3nada és Lengyelországból
I ló hármas fegyverszüneti
Uottsia ülésezik
A hármas bizottság mely
ek feladata koruioeiui
gyanolyan ideiglenes nyu-ral- mí
állapot előidézése vol-- 3
mint amely ma Koreá-a- n
áll fenn arra hívta fel
összes külföldi hatalma
st hogy minden csapatu- -
t vomak vissza Laosz
rületéről- - Ennek a felhívás- -
k elsősorban Vöröskma
m hajlandó eleget tenni
genfi ulesen Chen Yi vo--
kínai delegátus máris az- -
vádolta Amerikát hogy
befolyása alatt álló" há-nhótal-mi
fegyverszüneti
:oltságnak Kínához inté- -
t felhívása egyenértékű
'na Laosz "imperialista
reva'ó adásával" A va- -
ágban mindez egyszerűen
jelenti hoov a kommu- -
iták már magukénak" te
lik laoszt s onnan nem
Ilandók kivonulni
kérdés a június 3-á- n
sben megtartandó Ken- -
ly-Hrusc-sov
konferencia
ik legfőbb pontja lesz
is inkább mert Noro--
3
már UnunL- - olA-r- A
aban közöltük a kubai
lmunkta niiicllní-- i =-- r o
blést tette hnnv KiiKa
andó I'a sikertelen partra-U- - "i Kiseni et naditoglyait
'adonbocsátani ha cse-s-n
500 amerikai traktort
aanaekba Hogy felhí- -
3 a hadifoglyok közül ti-- 3
pecsületszóra" Miamiba
o'l S ezek nvnrrKan
aqandábn IrPTrh&L- - k„
raktorok mectvásárlásá- -
szlikseges pénzt az ame--
- ivviy I1CICI1- -
:
' hoqy az amorlla] L_
!rtemmiféle részt sem T "ben az
S maga részéről támogat Sjfen' iMi vn_ i n r j- -í - i v
Panat amelv a nér7
mtésére irányul
QVÜ'lés már „:! u h kétséges hoov a
ravid időn belül össze- -
£! Castro min „:- -
! az amer a bulldoze--
lÍ"0k Ut n Való 7crr_
F'Em Úi f= -- !_-
"
-- i -- " aiuidnV AZ 00ri történelem be- -
V't é?5
s'ír-aí-r a 1 w wsi -- hTírjfti"'iVVkVJ ' -- — jjh&-4v~- i
pyyrr=-g- — '
zrrrz si i 'VSSŰHX&'fKSíJÍAfcíTWi
Sfi ~-&%-
?J?&Á
Jí
Vá:sSSys
ISíi
EL CASTRO
don Sihanouk herceg a
szomszédos Kambodzsa á-llamfője
hivatalos átiratban
hívta fel úgy az USA-- t mint
a Szovjetet hogy a bécsi ta-lálkozón
Laosz ügyét feltét-lenül
intézzék el
A schönbrunni tárgyaló-teremben
azonban sok
egyéb dolguk is lesz az ál-lamfőknek
s nem valószínű
hogy Laosz ügye dűlőre jut-na
annál kevésbé mert az
oroszok ezt a kérdést csak
Vöröskína intencióival ellen-tétes
módon intézhetik el
Vagy melléjük áll Hruscsov
a laoszi kérdésben — s ez
esetben feltétlenül fegyveres
Fíí?S13S5a!'-"''i-- v
Nikita Hruscsov
Casfro-fél- e traktor-zsarol- ás
érdekes problémát fel
akcióban
leértve a Biblia számos epi-zódját
az egyiptomi
asszir a görög ós a római
történelem rengeteg jelene-tét
csak úgy hemzseg a vált-ságdíjaktól
és a "pénzt vagy
életet" — jelige alatt dolgo-zó
nemzetközi gengszteriz-mus
példáitól Az hogy
Castro traktorokat kér azért
hogy a zsarnoksága elen
szabadságharcot folytató
hazaiakat szabadon bocsás-sa
tipikusan moszkvai aon-do!- at
Hiszen ne felejtsük e'
hogy mi valamennyien akik-Magyarországb- a
vagy más
Vasfüngöny-mögött- i szovjet
gyarmatokba dollárokat kül-dünk
ezzé! ottrekedt hozzá-tartozóink
életét váltjuk
meg nap mint nap
Az egérz ügy borzalma-san
emlékeztet az európaj
történjem eqyik szomorú
korszakára ésoediq 1944-r- e
amikor a most foyó Eich- -
mann-pe- r adatai szerint az
ekkori 55-vezeto-- jeg iouu
Emerikai teherautó' ellené-ben
szabadon akarta bocsa- - ]
tani a haláltáborokba zárt
magyar zs'dokat Nem vitás
hogy amikor 'az amerikai
közvélemény most Castro
7'arolásának enaedni akar
előtte lebeg azoknak a sze-- 1
rencsétlenekrek a rémképe
akiket annakidején egy ma
szinte nevetségesen
tetsző teherautószá'lí-lássa- l
meg lehetett volni
menteni
Másrészről az is vüáaos
hoqy ezt az aljas zsarolási
hasonló akciók egész sora
fogia követni- - "Fizessenek 3
cjazdapok" jeligével rabo1- -
tá' ki 1945-tő- l 1949-i- g az
egész magyar ipart és k?'°=
kedelmet moszkvai pribé- -
kek illetve azok maayarcr-száq- i
fizetett helytartói- -
Ha Castro ma 500 traktort
kap azért ho"" a
terrorja ellen szervezkedő
Beavatkozásra kerül a sor
Laoszban és valószínűleg
más délkeletázsiai pontokon
is — vagy békés megoldást
ajánl s ez esetben tovább
fog mélyülni a Vöröskína —
Szovjet ellentét
Sokkal valószínűbb ezért
hogy a szovjet "be nem
avatkozás párti" lesz Laosz
ban s az USA-- t is passzív po-litikára
fogja felhívni ebben
az országban Kennedy böl-csességén
múlik hogy ezt az
átlátszó beugrató felhívást
erélyesen vissza tudja-- e uta-sítani
— mert ha nem úgy
Laosz menthetetlenül kom-munistává
válik
JS "™" T "v „í' - „a
az
(
i
(
J F Kennedy
sok vet
kiserte-küne- k
ajándékba
hazafiakat ne lövesse agyon
akkor holnap le fogja tartóz-tatni
a Kubában dolgozó
más civilizált látogatókat
vagy üzletembereket hogy
életükért cserébe olyan anya-gi
javakat kapon amelyeket
megvásárolni vagy Moszk-vától
kipréselni nem tud
Példáját követni fogják a
vörös jellegű afrikai orszá
gok is ha például Kongó
valamelyik részén a bolsevi-k- i
Gizenga kerülne uralom-ra
(ami mén mindig lehet-séges)
úqy az ott élő euró-pai
apácák élete árán bizo-nyára
kaphat majd néhány
amerikai Cadillac-kocs- U
vagy hasonló ipari termé
ket"
Amikor tehát az amerikai
közvélemény enged a kubai
zsarolásnak megnyitja a
zsilipet egy kétségtelenü
bekövetkező szennves áradat
előtt szerte a világon Éppen
ezért az amerikai szenátus
legnaovebb része az 500
traktor szállítása ellen van
Lefa rtóztatták
ftoDkwe!l-- t
A EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN
LÉTEZIK EGY "NACI-PÁRT- "
amely programjául tűzte ki
"a négerek" zsidók és a kom-munisták
elleni harcot" A
párt vezetője Lincoln Roc-ve- l'
aki néhánvszázfőnyi
tüntető élén New Orleans-ba- n
erőszakkal akarta meg-akadályozni
a közönséget az
Exodus című izraeli film elő-adásának
látogatásában- - A
helybeli rendőrség rendbon-tás
miatt letartoztatta Rock-wel- lt
és a tüntetés többi" ve-zetőjét
ielyik az erősebb : az OSfi vagy a Szovjet
A szemünk előtt lejátszódó nagy világválság idején aján-latos
egy pillantást vetni a világtérképre és leszűrni a
múlt tanulságait valamint következtetni a várható esemé-nyekre
Magyarország is szerepel a hatalmi térképen s az
emigráns magyarság számára feltétlenül szükséges tájéko-zódni
a várható események felől
A két hatalmas ellenfél az Egyesült Államok és a Szovjet-unió
állandó készültségben áll s a két tábor egyikéhez sem
tartozó ázsiai és afrikai államok fehér foltjai légüres tere-ket
képviselnek a térképeken mintegy azt jelezve itt és
itt még adódhat valami meglepetés mindkét fél számára
Katonai vonatkozásokat tekintve továbbra is az a hely-zet
hogy tengeri légi felkészültség dolgában a nyugatiak
feltétlen fölényben vannak — ki tudja meddig — míg a
szárazföldi konvencionális erőket tekintve a keleti tömb
országai különösen maga a Szovjetunió egyenlőre arány-talanul
túlerőt képvisel úgy minőségi mint pedig mennyi-ségi
vonalon
Ami a legmodernebb rakétafegyvereket és Polaris-tipu-s- ú
tengeralattjárókat illeti nehéz véleményt alkotni mind-két
fél tartogat valami meglepetést a másik számára s az
ellenfél jól tudja ezt
Ha közelebbről vizsgáljuk meg a helyzetet mindjárt
az tűnik szembe hogy a NATO hata'mak szárazföldi erői-vel
szemben a varsói szerződés államai órási erőfölényt
mutatnak ki :
Szovjetunió -- -„ 320 hadosztájy
Kelet-Németorsz- ág 7 hadosztály
Lengyelország 15 hadosztály
Csehszlovákia 12 hadosztály
Magyarország 8 hadosztály
Románia _ 15 hadosztály
Bulgária 8 hadosztály
Albánia - 2 hadosztály
Tehát összesen mintegy 387 hadosztálynyi erőt képvi-selnek
nem számítva a kínai haderő 300 hadosztálynyi bé-keállományát
A szovjet egységekből a közvetlen európai
felvonulási területen 32 elithadosztály állomásozik leg-elsősorban
is a legmodernebb páncélhadosztályok Ezek
közül 20 Kelet-Németországb- an 6 Lengyelországban és
ugyancsak 6 Magyarországon
NATO részről ezzel szemben a java részt odahaza tar-tózkodó
békeállomány 250 hadosztályból csak elenyésző
csekély erők tartózkodnak külföldön elsősorban is az euró-pai
felvonulási területeken Az előbb felsorolt keleti erők-kel
szemben a következő erőket találjuk Nyugaton :
Dánia-Norvég- ia 2 hadosztály
Anglia 3 hadosztály
Benelux-államo- k - 4 hadosztály
Franciaország 4 hadosztály
Portugália 1 hadosztály
Nyugat-Németorsz- ág — 7 hadosztály
Olaszország _ 10 hadosztály
Görögország _ 12 hadosztály
Törökország 22 hadosztály
tehát mindössze 65 hadosztály Ebből az állományból le
kell számítani az állandóan Algériában állomásozó két fran-cia
hadosztályt- - A fenti erők természetesen csak a NATO
parancsnokság alá helyezett egységeket tüntetik fel a sa-ját
parancsnokság alatt álló egységek nincsenek beleszá- -
mítva például Törökország állandóan mintegy 6— 700000
embert tart fegyver alatt ennek csak harmadrésze áll a
NATO irányítása alatt
Amerika négy stratégiai flottája állandóan készültség-állapotban
áll főleg repűlőgéphordozó egységeit tekintve
nagyon erős Az első flotta a Csendes óceánon bevetésre
kész a 2 számú az Atlanti vizeken álló NATO parancsnok- -
ság alatt a 6 flotta a Földközi tengeren tartózkodik a hi--
res 7 flotta pedig a távolkeleti vizeken áll őrt Szó ván a
keleti tengeren állomásozó szovjet flotta ellensúlyozásául
arról is hogy egy kisebb flottát küldenek amerikai részről
ide mintegy tüntetésként hogy ez a tenger is nemzetközi
jellegű s nem tekintik szovjet belső tengernek Ugyanak-kor
szovjet részről a Földközi tengeren akarnak létesíteni
egy állandóan ott állomásozó flotrát
A légierőket tekintve szintén nyugati fölény tapasztal-ható
A NATO részéről mintegy 5000 legmodernebb repü-lőgép
áll állandóan készenlétben Ehhez hozzájárul a saját
parancsnokság alatt álló mintegy 2000 5— 10000 kilomé-teres
hatósugarú amerikai stratégiai légiflotta is
Szovjet részről az orosz és a szövetséges csatlósok
2800'taktikai bombázója valamint az 1000 gépet szám-láló
szovjet stratégiai légiflotta 10000 kilométer hatósuga-rú
gépei azok amelyekkel számolni lehet egy esetleges
feaweres konfliktus esetén
Az előbb említett három fegyvernem fontosságát még'
a modern hadászatban sem kell lebecsülni hisz atombom-- J
bakkal rakétalövegekkel csak lényegbeváaó döntéseket le-het
kieszközölni egy hiború sorsát eldönteni nem lehet
teljesen Erre a hivatalos álláspontra helyezkedett a szovjet
felső hadvezetőség is amikor nem hanyagolta el sőt fej-lesztette
konvencionális erőit nyugati ellenfeleivel szem-ben
ÍUiabban ezt teszi Amerika is)
Említést kell még tenni a tengeralattjárókról is- - Ezek-nek
a szerepe a legújabb hadvezetés területén sokkal kiter-jedtebb
sokkal fontosabb mnt az előző két háború idején
volt Ezen a vonalon leszámítva az amerikai polaris-tipus- ú
tenaeralattjárókat a szovjet van hatalmas fölényben Szov- -
! ipf rpC7rnl linanic a WATH TRH lannarülahiAlául ma- -
1- -' ww_VI vjruiiu J lmw iw IVMVJVIUIUII uiuiuvai Ildii kevesebb mint 430 elsőoszta'lyú hosszútávú tengeralattjá-rót
tudnak bevetni ezek közül sok rövidtávolságú rakéta-lövegekkel
is el van látva Építés alatt áll legkevesebb ó
atomerővel hajtott tengeralattjáró is
Bizonyos vonatkozásban biztosítják a nyugatiak fölé-nyét
a polaris-tipus- ú tengeralattjárók Ezek atomerövel haj:
tottak s gyakorlatilag korlátlan hatósugárral rendelkeznek
Mintegy 16 atomtöltetű középtávolságú rakétalövedék tud
vízalatti helyzetből kilőni 2400 kilométeres távolságra
Ez a távolság pár év múlva emelkedni fog mintegy 4000
kilométerre Ilyen tengeralattjáró az elmúlt év folyamán 8
volt használatban 7 áll építés alatt s 1965-r- e 46 építését
akarják befejezni
Gyakorlatilag a meglévő nyolc Poláris rakétával ellátott
tengeralattjáró az Északi Jeges tenger vizeiről az Indiai
öbölből s végül a kamcsatkai vizekről rakétalövegeivel a
Szovjeutnió és Kína területének legnagyobb részét veszé-lyezteti
Szárazföldi rakétakilövő állomások mindkét fél birto-kában
szép számmal vannak Rövid- - és középtávolságú ra- kétakilövő állomások a Szovjetunió európai területein van-nak
elhelyezve a Baltikumban és néhány csatlósállamban
így Magyarországon is Interkontinentális rakétatámasz-pontok
a Szovjetunió nyugatszibériai területén vannak k-iépítve
Ezzel szemben a NATO részéről Angliában Olaszország-ban
és Törökországban vannak középtávolságú rakétaki-lövő
támaszpontok az IRBM Thor rendszerű rakéták szá-mára
Ugyanakkor azonban nem szabad arról sem megfeled-kezni
hogy az ázsiai tundrákról ahol a Szovjetunió jelen-leg
35 1961 végére azonban mintegy 200 támaszpontról
tud hosszútávolságú (10000 km) rakétákat kilőni gya-korlatilag
az egész amerikai kontinenset rettegésben tart-hatja
Nagy általánosságban tehát el lehet mondani hogy a
nyugati hatalmak tengerészeti légi és atommeghajtású
tengeralattjárók tekintetében határozott fölényben vannak
a Szovjetunióval szemben míg a szovjet szárazföldi erők
emberanyag és felszerelés tekintetében megelőzik a nyu-gatiakat
Nem kell és nem is szabad lekicsinyelni a konvencioná-lis
fegyvernemek jelentőségét egy harmadik világháború
kitörése esetében aminthogy jelentős tényező a helyzet
megismerése tekintetében a mindkét rész birtokában lévő
rakétalöveg-tipuso- k különféle nemei (Militans)
EZEK A CSINOS LEÁNYOK KÍSÉRIK HA UTAZIK
10000 UTAS EURÓPÁBA
Tízezer már azoknak az 'italoknak a száma a'"'1' a P?n
American repülővállalátnál jelentkeztek az idei nyár leg-forgalmasabb
hónapjaiban tengerentúli utazásra Heten-U'- t
kMi mint 100 lénW'éset e'y'úörío indul észa-Am'-ri- ka keleti partja és Németország Franciaország Olasz-ország
Anglia és a Skandináv országok között A Pan
American melynek a legnagyobb léglökéses repülőgép
parkja van az egész világon az idei nyáron olyan hatalmas
tengerentúli forgalomra számít mely meghalad minden
eddigi eredményt
név alatt megindult mozga-- '
lom az Egyesült Államok dé--- li
államaiban a négerek
egyenjogúsításáért küzd- -
Alabama-ba- n Louisianabari
és több más déli államban
még mindig a lokális szegr-egációs
törvényhozás van'
érvényben amely szerint fe-- 1
hérek és négerek nem utaz-hatnak
ugyanazon a vasúti-kocsi- n
vagy autóbuszon
Az iskolákban az eaven--joqusít- ás
fokozatosan folya--matb- an
van — még mind-nyájan
emlékszünk a nvá-sz- os
Little Roclc-- 1 esmé-nyek- re
— de a nyilvános
közlekedési vállalatok ame-lyek
helyi engedélyek alap-ján
működnek nem állanak
a föderális bíróságok védel-me
alatt mint ahogyan az
iskolák
Ezért most a négerek
egyenjogúsításáért küzdő
társadalmi egyesületek "pró-bahadjáratokat"
indítottak
egyes déli államokban oly-módon
hogy négereket és
fehéreket vegyesen -- szállító
autóbuszokat béreltek s
ezekkel utaznak olyan álla-mokon
keresztül ahol az
ilyen "vegyes" szállítás a
helyi jogszabályokba ütkö-zik
Az autóbusz különböző
helyeken állt meg s annak
néger utasai kávét rendeltek
olyan üzemi étkezőhelyeken
ahol a helyi rendeletek sze-rint
négereket kiszolgálni
nem szabad
Amint azt a "szabadsága
utasai" előre tudták ós akar--tá- k
a helybeli rendőrség
rendbontás miatt letartóztat--t-a
az autóbuszok egyes uta--sa- it
de a bíróság megfelelő
kaució ellenében ismét sza- badlábra helyezte őket
A Ku-Klux-K-lan
és más né-gerellenes
egyesületek fe-nveget-ései
dacára komo-lyabb
erőszakos cselekmé-nyekre
nem került sor mert-- a washingtoni kormány a'
rend fenntartása céljából'
marshallokat (szövetségi
csendőrséget) küldött a ve-szélyeztetett
helyekre A ef "' 'losy e9ves konkrét-törvényszegésekk-el
kapcso- -
lut&an a deli államok néger
lakosságának egyenjogúsítá-sa
a legfelsőbb bíróságok
döntése elé kerüljön A-nemzetk-özi
események tük-rében
az amerikai négerok
helyzete teljesen megválto-zott
Ma már "divat" szines-bőrűne- k lenni az egész vilá- -
i gon és alig van történelem-tudós
filozófus vaav akar
komoly politikus is aki a fe-hér
fajta fölényét hirdetné a'
színesekkel szemben Ilymó-do- n
az amerikai négerek
problémája lassan átalakul
egyszerű szociális problémá-vá
amelyet ugyanolyan mó-don
kell megoldani mint a-szoci-ális
vagy financiális ne-- - hézségekkel küzdő nem-nég- er lakosság problémáit-Ezér- t
a déli államok néger-ellenes
agitáeiója ma" már'
ízélmalomharc s nem annví- -
ra a négerek ellen irányul
"nint inkább a washingtoni
cormány központi hatalma
ellen
Ma mér egyre inkább
követik az északi államok-anhakcl
éas nKégaenradláankaokssápgéaldáljeág-t teljesebb eavetértésbpn íl = fehérekkel Bátran írhatjuk-hog- y [egyetlen eset sem forl
dúlt elő mely szembe állí-totta
volna e két népet- -
1
én í
S"
'1
r1 I
'f
li'""' 1