Magyar Elet, May 24, 1980

              Nem sokaság m hanem Lelek
s szabad nép lest '(i
csuda dolgokat LrgL IndcpínJcnt MAGYAR Cantdlait Hkly
BERZSENYI U ike llungiriui Liogug
Vol 33 21 XXXIII évfolyam 21 szám 1980 Május 24 Szombat Ara: 40 cent
A Szovjetunió stratégiai előnyeinek semlegesítésére!
Egyiptom és Izrael között a helyzet azóta romlott amióta csaknem biz-tossá
vált hogy a palesztin autonómiával kapcsolatos tárgyalások — ame-lyeknek
május 26-i- g eredményt kellett volna felmutatniuk — zsákutcába tor-kolllak
Az egyiptomi miniszterelnök: Musztafa Khalil lemondott cs a kor-mány
ugyancsak beadta lemondását hogy a sürgető belpolitikai reformok
híveinek kormányát megalakíthassák — Argentína ebben az évben további
ötmillió tonna gabonái szállít a Szovjetuniónak annak ellenére hogy az USA
felkérte a Buenos Aircs-- i kormányt a biizabojkott támogatására Az afganisz-táni
szovjet invázió óla a gabonaárak 30°o-a- l emelkedtek a világpiacon! —
Az FBI letartóztatott egy olyan kubai menekültet aki 1969-be- n egy „National
Airlines" jctel eltérített útjából 82 személlyel a fedélzetén — Alfréd Alcjandru
Ilcrnandcz-- t légikalózsággal és összeesküvéssel vádolják az amerikai ható-ságok
— Cartcr elhatározta hogy a Közel-Kelete- n továbbra is gyarapítja az
amerikai katonai jelenlét konkrét jeleit Egyiptomot használva kiinduló bá-zisul
„gyors beavatkozások" céljából — A québeci népszavazás május 20-á- n
feltehetőleg 50—50% arányban dől el azonban a federális erők 60%-a- I sze-retnék
lehengerelni a szakadár elemeket
A NATO
KEMÉNYEBB
HANGOT ÜT MEG
Miközben Lengyelországban
a Varsói Paktum tagállama-inak
vezetői adtak egymás-nak
találkozót Brezsnyev-ve- l
és Koszigin miniszterel-nökkel
az élen azalatt
Brüsszelben a NATO
(North Atlantic Traty Or-ganizaü- on)
tagállamainak
had- - és külügyminiszterei
tanácskoztak az „Afganisz-tán
invázió utáni" helyzet--'
böl fakadó katonai ellen-lépésekről
Ezúttal a NATO hang-ja
jóval agresszívabb és
egységesebb volt mint
valaha
Hermán V Zcincr Gun-derse- n
a NATO katonai
bizottságának norvég el-nöke
sötét képet festett a
szovjet katonai potenciál
nagyságáról Többek kö-zött
a tábornok kijelentet-te:
— „A Szovjetunió jelen-leg
olyan stratégiai elő-nyökre
tett szert ami mó-dot
nyújt neki jóval me-részebb
lépések megtéte-lére
akkor amikor az
crö alkalmazását és a
velejáró kockázatokat
mérlegeli majd a jövő-ben"
Az egyesített NATO ü-léssoro-zaton
Edward Mus-ki- c
az Egyesült Államok
új külügyminisztere is
részt vett A szenátor el-ső
diplomáciai lépése az
volt hogy arra sürgette' az
USA európai szövetségese
it: sorakozzanak szorosan a
USA mögé az Irán-ellen- es
megtorlások végrehajtásá-ban
iMiiskic a brüsszeli NA-TO
ülések után Bécsbe
utazik ahol Andrej Gro-mik- o
szovjet külügymi-niszter
kollegájával talál-kozik
A SZOVJET
KATONAI
POTENCIA!
FELMÉRÉSE
A NATO brüsszeli csúcs-találkozóján
többek között
a következő adatokra de-rült
fény:
A legutóbbi évtized a-la- tt
a Szovjetunió és a Var-sói
Paktum katonai blokk-ja
5000 több irányban ha-tó
töltettel rendelkező ra-kétával
rendelkezik a tíz
evvel ezelőtti ezerhárom-százzal
összehasonlítva
A jelentősebb hadiflot-ta
egységek száma 200-ró- l
275-r- c emelkedett azon
ban — Gumlcrscn tábor-nok
szerint — a legjelentő-sebb
előnyre akkor tett
a szovjet haditenge-részet
amikor a „KIEV"
osztályú repülőgép anya
hajót rendszeresítette mert
c hajótípus bevezetésé-vel
a raketahordó hajók
A
Ismeretes hogy 1977 decemberében és 1978 januárjában Illyés
Gyula folytatásos cikket írt a Budapesten megjelenő Magyar Nem-zet
cimii lapban Az Írásokban Illyés az európai nemzeti kisebbsé-gek
helyzetével köztük a Magyarországon kívül élő magyar kisebb-ség
nyelvi és kulturális kérdéseivel foglalkozott
Illyés mérsékelt hangú cikkére válaszként a Román írószövet-ség
lapjában a „Luceafarul"-ba- n támadó hangú írás jelent meg
Mihnea Gheorghiu író tollából Erre a — részben személyes — tá-madásra
Illyés Gyula válaszolt írását közlésre ismét a Magyar
Nemzetnek nyújtotta be amely azonban — felsőbb utasításra —
azt nem közölte
Illyés Gyula válaszcikke kikerült Nyugatra és annak részleteit
az alábbiakban közöljük
A cikk címe: „Fegyelmezetten"
Tarlozásfélét érzek a Magyar Nemzetnek azok iránt az olvasói
iránt akik az-é- v fordulóján itt megjelent írásomnak figyelmet szen-teltek
Ehhez volna hozzátenni valóm írásom visszhangot vert túl
a határainkon is keltve sajnálatos félre- - azaz belemagyará-zásokat
is
Fejtegetéseim alapja népünk történelmi teherbírása volt Hadd '
világítsam meg ezt tüzetesebben
Magyarország lakossága a 16 század elején még annyi mint1'
Angliáé Az ozmán betörés nyugat felé nem egy nemzetet gázolt
le átrohant rajtuk Ezek mindegyike méltán tekinti magát Európa
védőpajzsának Az ország százötven évig lett olyasféle hadszíntér '
mint az első világháborúban Verdun vidéke A síkságnak — a
Nagy Magyar Alföldnek — lakosságát szinte maradéktalanul elsö-pörte
a százötven éves állandóan mozgó háború A nemzet ellen-állása
a határmenti ' hegyekbe húzódott a Felvidékre' és különösen
Erdélybe: az utóbbiban élt tovább a magyar civilizáció egy euró-pai
rangú író szerint itt vert a meggyötört magyarság szíve A
néppusztulás oly fokú volt hogy a 18 század végén a nagy né--
met filozófus Herder nem egészen alaptalanul irta le baljós mon-datát:
úgy lehet a magyar anyanyelvű nép évei megí-vánna- k szám- -
lálva Ez nem következett be A magyar nemzet bámulatosan gyor-san
talpra állt az Európában testvérietlen — mert csak a finnek-kel
rokon nyelv — rendkívülien megújhodott
Ez volt az alap amelyre fejtegetésem épült A további mon-dandó
az volt miképp őrizte meg életerejét és hitét ez a nép a
20 század folyamán Ez ugyanis csaknem olyan mostoha volt hoz
HUNGÁRIÁM LIFE
n NATO kemény fellépése
Kcnnedyl vesztesként emlegetik Argentína búzát szállít az oroszoknak
szert
itt-o- tt
számát 25-r- e emellek
(Egy közülük nukleáris
meghajtással rendelkezik)
Harold Broun ameri-kai
hadügyminiszter a to-vábbi
szovjet katonai ag-resszió
veszélye miatt be-jelentette
hogy a költség-vetés
hadijcllegü kiadásai-nak
javarészéi Délkelet-Ázsi- a
védelmére fordítják
— „Ennek eredménye-képpen
Japánnak és Eu-rópa- -i
szövetségeseinknek
nagyobb részt kell vál-lalniuk
az egyesített szö-vetséges
honvédelmi c-röfeszít-ések
területén"—
mondotta Brown
KUBA
AMERIKA-ELLENE- S
PROVOKÁCIÓI
Amellett hogy
a jelenleg 40 ezer főre
duzzadt menekült ára-dat
többek között lep-raveszél- yt
kémek beépí-tését
és jelentős számú
fegyencet is jeleni
az Egyesült Államok be-vándorlási
hatósúgainakú-jabba- n
— valószínűleg a
Kreml nyomására — kato-nai
jellegű provokációkról
érkezett hír:
Kubai MIG szovjet min-tájú
harcigépek elsüllyesz-tettek
egy bahamai felség-jelű
őrhajót A Bahama szi-getek
kormányának minisz-terelnöke
éles tiltakozást je-lentett
be és az Egyesült
Nemzetek Biztonsági Ta-nácsához
fordult jogsegély-ért
Ugyancsak kubai MIG re
pülőgépek egy USA part-védelmi
helikopter köz-vetlen
közelében manőve-reztek
alacsony „stuka"
jellegű repüléssel veszé-lyeztetve
az amerikai hív
likoplcr zavartalan műkö-dését
Az incidens Kuba ke-leti
partjaitól 34 tenge-ri
mérföldre történt és a
USA külügyminisztérium
tiltakozó jegyzéke sze-rint
„rendkívül veszedel-mes
provokációnak"sá-mí-t
mert az egyik ku-bai
MIG 15 méternyire
zúgott cl a helikopter
propcllcreinck közelében
IRÁN
„HÓHÉRJÁT"
MEGFOSZTOTTÁK
TISZTSÉGÉTŐL
Abolhasszau Bani-Sad- r I- -
rán elnöke kenyértörésre
vitte a „mérsékeltek" és a
fanatikus Khomcini hívek
közötti kiéleződött párhar-cot
Khalkali sejk a legfőbb i-r-áni
muzulmán bíró — Ba-ri-Sa- dr
tilalma ellenére le-romboltatta
azt a márvány
mauzóleumot amit a trón-fosztott
sáli építtetett húsz
évvel ezelőtt abból a cél
ból hogy apja és később
a saját hamvait ott őriz-zek
Baui-Sa- dr parancsa sze-rint
a mauzóleum arra
szolgált volna hogy az
cx-sa- h állal elkövetett
népcllcnes bűnök emlék-műve
legyen
(folytatás a 2-- ik oldalon)
MIÉRT NEM ENGEDTÉK KÖZÖLNI ILLYÉS
GYULA VÁLASZÁT ROMÁN HAZUGSÁGOKRA?
zá akár a 16 és 17 század Az első világháború után — hogy
csak a summáját idézzük emlékezetbe — a magyar anyanyelvűek
egyharmada számszerint mintegy hárommillió lélek azaz minden
harmadik magyar más anyanyelvű államok keretébe került
Ez a korszak egyben a nemzeti vetélkedések páratlanul heveny
ideje A túlzott nemzeti büszkeség és a nemzeti kisebbség mind e-rős- ebb
érzékenysége baljós ellenlétbe került világszerte
Fejtegetésem záróköve hogy súlyos körülményei között is a ma-gyar
nép anyagilag szellemileg megingathatatlan biztonsággal halad
történelmi útján
Nyelvünket és népünket tehát mégsem fenyegeti a herderi jós-lat
Ezt azonban meg kell értetnünk azokkal is akik mintha nem
figyelnék meg az idők szavát Herder mint tudjuk nyomósán visz-szayont- a
téves tűnődését De mintha volnának még idült vélemény
csökevények melyek nem azt vallják hogy nemcsak a puszta élet-hez
hanem a virágzáshoz is joga van minden nyelvnek mindenütt
Ennek megértése nem könnyű feladat Előmunkálata minden ország-ban
de főleg a történelem folyamán fájdalmas ellentétbe sodor or-szágokban
a szellemi kiváltképp az irodalmi életre várt Hiszen a
szerfölött összekuszált sokszor csaknem érinthetetlenül finom szá-lak
kibogozásáról van szó politika az erőviszonyok tudománya De
nagy segítséget kap ha nem az erőhöz kell folyamodnia
Cikkemben véletlenül sem akartam a napi politika területéi c-rint- eni
Minden nemzeti faji felekezeti elfogultság távol áll és állt
mindig tőlem Saját népem számára soha nem igényeltem több jo-got
mint amennyit másiknak juttatni kívántam küzdelemmel is
Ez tűnik — tűnt ki mindig — fejtegetéseimből akkor is ami-kor
ez a nemzetközi tárgyilagosság arra bírt hogy — mint irodal-munk
egyik tapasztalt tagja — saját népem s a világban óriási
számmal szétszakadt magyar anyanyelvűek helyzetéi vizsgáljam
Érvelésem — a reményem — régóta az volt hogy a világszer--!
te élesedő nemzetiségi „kisebbségi" kérdés megoldását épp a kér-dés
világszerte mind nagyobb arányú elterjedése hozza meg Hi-szen
hovatovább másról sem adnak hírt az újságok Töredék népek
követelnek maguknak egyetemei általuk is érthető falunevet tarto-mányi
önkormányzatot
Nem kellelt tehát ahogy a szólás mondja a szomszédba men-nem
hogy ne a lehető legáltalánosabban gondolva irjam le azt —
(Folytatás a 4-i- k oldalon)
Afganisztán megbénította --
Jugoszlávia egyesíti a nyugatot?
írla Frey András
Hollywoodhoz mcltó látványosságot
rcndclck' Belgrádban Négy király öt
herceg két sejk 33 köztársasági elnök
s 21 miniszterelnök (köztük 13 kommu
nista diktátor) 46 külügyminiszter és
egy csomó kommunista pártvezér gyűlt
össze hogy 115 állam nevében hódolja-nak
ravatala előtt annak az embernek a-k- it
a világ minden törvénykönyve sze-rint
cl kellett volna Ítélni tömeges gyil-kolás
más nemzetek elleni irtóhadjára-to- k
vallásüldözés rendszeres kínzás mi-att
— a népek és egyének ellen elköve-tett
becsületrablásról emberek és egész
provinciák kifosztásáról szocialista mód-szerekkel
való mesterséges elszegényesi-teserö- l
nem is szólva
Tito
a szovjet
szekerét tolta
Vannak ' akik azl mondanák erre
hogy igen ez mind áll Titóra de azért
mégiscsak elszakadt a Szovjetuniótól az
ö reform-kommunizmu- sa az ötvenes évek-től
fogva árnyalatokkal bár de kevésbé
volt brutális mint az orosz és a kelet-európai
bosevizmus és hogy ö indította
el a két szuperhatalom szövetségi háló
zatótól távol maradó államok összefogá
sát
Ez azonban így nem igaz
Először is nem Tito lépett ki a szov-iettömbb- ől
hanem öt zárták ki Sztálin
parancsára a Cominform-bó- l
A kommunizmuson csak annyit eny
hített hogy gazdaságilag kicsit életképe-sebb
lehessen a politikai és nemzeti el-nyomás
azonban Jugoszláviában is épp
oly könyörtelen mint bárhol másutt a
szovjet tájékán
A „semlegesek" pedig akiknek Tito
a hatvanas években az élére állt mindig
mindenütt a szovjet szekerét tolták
Titóék nem csak titokban támogat-ták
Moszkvát — például úgy hogy a
Középkelctre s Afrikába járó orosz kato-nai
és szállító repülőgépek szabadon
használhatták a „semleges" Jugoszlávia
légiierét — hanem nyíltan az ENSZ-né- l
megvívott politikai csatákban is a fonto-sab- b
kérdésekben a független Jugoszlá-via
mindig a szovjet kormánnyal szava-zott
együtt egészen Afganisztán meg-szállásáig
Itt van az a bizonyos kutya elásva
A világpolitika
„amerikai —orosz
belügy"
A gyakorlati politika nyelvére lefor-dítva
ez azt jelenti hogy a nyugat ge-rincét
(pontosabban: a nyugat gerincének
szánt Atlanti-szövetsége- t) eddig még úgy-szólván
minden egyes válság gyöngébbé
tette
A szovjetnek Afrikában és Elö-Ázsiá-b- an
való terjeszkedése — Angola meg-szállása
orosz kubai kelet-ném- et csa-patoknak
Abessziniába s az arábiai Dél-Jemen- be
való betelepedése — egyre job-ban
mutatta Amerika külpolitikai tehe-tetlenségét
És ugyanakkor azt is kirakatba tet-te
hogy a nyugalcurópaiak a világpoli- -
A
A New York Times május 9-i- ki szá-ma
közölte a Reuter Iroda hirét:
„II János Pál pápa levelet intézett
a magyar püspöki karhoz amelyben fel-szólította
a püspököket és a magyar ka-tolikus
szülőket: követeljenek szabad val-lásoktatást
az iskolákban és küzdjenek az
uralkodó materialista ideológia ellen" —
A levél a Vatikán félhivatalos lapjában
a L'Osservatore Romano-ba- n jelent meg"
A New York Times megjegyzése a
közleményhez:
íikát amerikai-oros- z belügynek lekinlika-mihe- z
nekik mármint az Allanlkszövcl-"c- g
európai tagjainak semmi közük —
Majdnem hogy ki is mondták hangosan:
— Ez a nagyok dolga Fájjon az ö
fejük miatta
Ezek után került sor Afganisztánra
Amikor 1978 áprilisában az oroszok kom-munista
puccsot rendeztek az afgán fő-városban
Carter észre sem vette És
volt birodalmi fővárosokban Londonban
Párizsban Brüsszelben Hágában is úgy
teltek mintha semmi különös nem tör-tént
volna
Nem csak afölött hunytak szemet —
hogy Afganisztán meghódításával az --
roszok bekerítő mozdulatot tettek Kína fe-lé
— amiről Nixon épp a múlt héten
mondta hogy ha Kina és Oroszország
még most is egy táborban-lenn- e akkor
a harmadik világháborút a nyugat egy
puskalövés nélkül már cl is vesztette vol
na
Muskie
visszakanyarodhat
Vance útjára
Még arra sem kapták fel a fejüket
az emberek Nyugat-Európába- n hogy
most decemberben a szovjet katonailag
is megszállta Afganisztánt Senki sem
látszott számba venni hogy Afganisztán-ból
nem csak Perzsia belső bomlását le-het
meggyorsítani hanem Pakisztánt is
köniíyü feldarabolni S hogy így Oroszor-szág
katonailag megvethetné a lábát az
Arab-tengere- n és szárazföldi útra tehetne
szert a Perzsa-öbö- l körüli olajmezök felé
— ami arra vezethetne hogy Japán Is
Nyugat-Európ- a is ki lenne szolgáltatva
Moszkva kénye-kedvéne- k
Annyira nem vettek tudomást erről
a veszélyről hogy amikor Afganisztánért
való megtorlásként Carter az ö segítsé-gükkel
próbált (nagyon is enyhe) gazda-sági
szankciókhoz folyamodni a Szovjet-unióval
szemben az európaiak a forma
kedvéért beszéltek ugyan szövetségi hű
ségről de tenni alig tettek valamit
Először azért mert Afganisztán —
„messze van" Ehhez járult hogy nem
hisznek Carternek És a nemzetközi ii-gye-kben
járatlan s meglehetősen balolda-li
hajlandóságú új külügyminiszterről a
másodgenerációs lengyel-amerik- ai Mus-kier- ól
sem gondolják hogy meg lehet bíz-ni
az állhatatosságában ha hatalmi kér-désekről
kell a céltudatos oroszokkal al-kudoznia
A nyugateurópaiak fő aggodalma az
hogy ha ők Amerika kedvéért ujjat húz
nának a Szovjetunióval ki lennének lé
ve annak hogy az amerikaiak holnapu
tán a fejükre csapnak és visszakanyarod-nak
az oroszokkal való barátkozás útjá-ra
(amit különben Muskie jötte óta az
ENSZ-né- l is lehetségesnek tartanak)
Nyugat-Európ- a
most kezd
a sarkára állni
Furcsa módon ugyanakkor Nyugat-E- u
rópában is kezd megváltozni a helyzet
de ellenkező irányban
— Folytatás a 3 oldalon —
Pápa felhívása
a vallásoktatás szabadságáért
Magyarországon!
„A pápai levél felhívja a magyar
püspöki kart és a szülőket hogy állja-nak
ki bátrabban a hitoktatás szabadsá-ga
védelmében — úgy ahogy azt a Va-tikán
és a budapesti kormány közötti
megegyezés biztosítja"
(Reméljük hogy ez a pápai szó erőt és
bátorságot önt az eddig gyáván meghu-nyászkodó
magyar püspökök szivébe —
és végre kiállnak Isten-adt- a jogaik és kö
telességeik védelmére! — Szerk)