Kanadai Magyarsag, June 03, 1972

              -- r
ÉRDEKES HOGY
Joan Kennedy
Joan Kennedy Ted Kenne-dy
felesége néhány nappal ez
előtt nyilatkozott a sajtóban hogy
milyen nehéz politikus feleségének
lenni — mert mint mondja —
sohasem lehet tudni hol van a
férje mikor jön haza és hogy
egyáltalán hazajön-e- ? Ami Ted-dy- t
illeti Joannak teljesen igaza
van Joan azonban nem tudja
hogy vannak még férfiak Teddyn
kívül is — akik ugyan nem poli-tikusok
de — pont olyan megbíz-hatatlanok
mint az ö Teddyje
„Egy politikus feleségének renge-teg
dolga van és mindig készen-létben
kell lennie ha férjének
Tliicry II Ilona:
esetleg sürgősen segítség kell" —
mondotta a továbbiakban De
ugyanakkor nem csinált problé-mát
abból sem hogy elmondja:
állandan és rendszeresen jár a
pszihiaterckhez kezelésre Annyi a
problémája hogy önmaga nem
tudja megoldani Ezen egy csöp-pet
sem csodálkozunk hacsak a
chappoquidaki eseményekre gon-dolunk
ahol Tcddy „elúsztatta"
titkárnőjét ami sok álmatlan éj-szakát
okozhatott Joannak Joan a
pszíhiáter-vizitek- et kizárólag politik-us-
férjével kapcsolatos elfoglalt-ságokkal
hozza összefüggésbe és
megpróbálja elhitetni szegény
hogy csak a politika a probléma
életükben Pedig lehet ott másbaj
is ha jobban utánanézne De job-ban
teszi ha nem Inkább pszihiá-terekhe- z
járjon továbbra is Job-ban
jár És — a pszihiáterek is
Még fogorvosnak lenni sem
könnyű manapság Arról már hal-lottunk
hogy egy páciens hasba-rúgta
fogorvosát amikor a fogát
húzta dehogy rálőtt volna —
ilyet még nem Egy losangelesi
fogorvos rendelőjébe egyik nap
besétált egy fiatalember és arra
kérte az orvost hogy fájós fogát
húzza ki A fog — mint később
a fogorvos a rendőrségen vallotta
Dióhéjban
1938 Pezsgő életű balkáni város Nappal forróság
éjjel nyüzsgő tömegek Kávéházak korzók kacagás
prémek sötét-szem- ű gyönyörű asszonyok sétányok
parkok lokálok Villódzó fények Egy-eg- y elkésett
árus kínálja áruját hangja belehasít az estbe
„csirkét vegyenek" Körülállják nevetik néha
vesznek is és nála hagyják A tóba sziget nyúlik
rajta vendéglő vidám zene siklik a vizén bódultan
ringó csónakok között halk evezés kis loccsanások
simulnak a zenébe
Egy lány és két fiú sietnek át a Cizmigiu parkon
Színházból jöttek a park éjjeli életét már ezerszer
látták s ma színház utáni műsoruk egy kiskocsma
Édes kis magyar sziget az idegen tengerben sűrű
borral sűrűvérű cigánnyal s a magyar zene minden
varázsával átitatott levegőjével Ma idesietnek hár-man
— magyarok Szép lány két magas fiú egyik
feketehajú tűzszemü nöbolondító székely mérnök
másik külföldet járt tudóstípus kissé félszeg nagy
lépteivel alig éri be a kettőt
„Siessünk mert anyám lelkemre kötötte 1 órára
otthon kell legyünk s már 1 1 óra van Sokáig tartott
az előadás"
Sietnek
A kocsma csendes Idegenbeszakadt magányos
magyarok bús estje A zene sírón simogatja szívüket
t vágyuk elkalandoz az erdélyi hegyeken át haza
anyához testvérhez vagy néha csak a — földhöz
A három fiatal csillogó szemmel nézi a bort a ze-nét
— egymást István tüzes szeme beleparázslik
Ágnes mély tekintetébe s a harmadik kissé fájó
szívvel nézi őket- - A neve Ádám vére már olasszal
némettel kevert Wittenbergák vére már nem lobog
ugy egy magyar nótától Agya kifinomult higgadtan
állapítja meg — neki egyik dal olyan mint a másik
S nézi a lányt
István átnyúl az asztalon s ujjainak forró szorítá-sába
veszi Ágnes kezét Vörös a bor vére pezseg
szemben a lány szemében ezer mély női titok lap-pang
A cigány húzza s kigyúlva énekel:
„Kalapomon piros rózsa
babám tőled kaptam "
Ágnes nézi nézi majd tekintete Ádámra téved
Ádám érzi visszanéz most dalolni szeretne hogy
meghódítsa ezt a finom virágszálat hónapok álmai-nak
kísértését Ágnest Ajka nem mozdul tenyere
izzad a dal belélopózik énekelni próbál Hangja re-kedt
s kissé hamis soha nem nótázott kis fa-nyar
fintorral üti a taktust az abroszon mulatni
szeretne udvarolni hódítani de nem dal-lal
zajjal — bormámorban Virágos réten vagy
ég kékjében halk szavak összefüzésével verssel
álomban — kimondhatatlan örök varázsban Ujja
még kettőt koppint majd szomorúan legyintve —
megadja magát
Vad csárdás jön maid halk mulató
Késő van — menni kell —elmúlik a varázs vé-ge
az éjszakának késő van menni kell
A pincér hajlongva kíséri őket s a bűvös éjszaká-ba
kisír utánuk a zene Csendes halk szomo-rú
búsan mulató
„Ne szidjatok soha engem
én a szidást nem érdamlem
nem tudok más lenni "
Az ajtó előtt megáll István
„Ágnes Ádám hárman sokan vagyunk Keltő ép-pen
elég én kísérem haza Ágnest" s belékarol
Ádám döbbenten áll Érzi hogy ez az est nagyon
fontos fontosabb mint sok más est volt
„Én kisérem haza Ágnest az édesanyja reám bíz-ta"
István éppen válaszolni készül
„Talán én " szól közbe Ágnes — majd kedve-sen
fordul István felé „István Ádám mifelénk lakik
neki ez nem kerülő Maga ellenkező irányban lakik
s hajnalodna mire hazaérne Menjen na men-jen
s hívjon fel holnap reggel jó?" s azzal kezet-nyú- jt
István elgondolkozik majd vnllatvon Egy éjszaka
— erősen gyulladásban volt Az
orvos adott a betegnek egy érzés-telenítő
novokain inyekciót Ami-kor
tizenöt perc múlva a fog még
mindig érzékeny volt — adott ne-ki
még egyet De úgy látszik ez
sem használt mert amikor húzni
kezdte a fogat a páciens felugrott
és elkezdett iszonyatosan károm-kodni
A fogorvos természetesen
kikérte magának és felszólította a
pácienst hogy hagyja el a rende-lőt
Az azonban ahelyett hogy el-hagyta
volna revolvert rántott és
négyszer a menekülő fogorvos
után lőtt Szerencsére az orvos
nem sebesült meg túl súlyosan és
azonnal felhívta a rendőrséget A
fájósfogú merénylőt néhány óra
múlva elfogták a rendörök Most
azután várhatja hogy a börtönor-vos
húzza majd ki a fogát De az
aztán irgalmatlanul és még csak
rá sem lőhet
Charlie Chaplin a világ leg-nagyobb
komédiása most volt
nyolcvankétévcs A nagy színész
először aggódik életéért Chaplin
aki egy tizennyolcadik századbeli
svájci kastélyban él elmondotta
hogy 22 éves korában egy cigány-asszony
megjövendölte halálát
Chaplin roppant őrült akkor a ci-gány
asszony jóslatának mert azt
talán nem is fontos és tényleg késő van Majd
majd holnap S eltűnik az éjszakában Pár percig
még hallani lépteit majd halkul s már csak ők ket-ten
vannak a csendben- -
Ádám nem bódult sem bortól sem az éjszakától
Agyában a gondolatok kergetik egymást Régen él
már benne a lány képe mióta itt él a városban —
magányában Szereti régóta Fájón figyeli a lány kö-rül
a forgalmat Nem tudja kihez melyikhez húz
Pedig vannak többen Barátok? szerelmesek ?
kalandkeresök ? Ki tudja
„Szép az est" szakítja meg a csendet Ágnes
„Szép s szép mert végre ketten vagyunk Sze-retem
magát Ágnes s ezt egyszer meg kellett mon-danom
Nem tudom mit érez irántam kedves velem
— kedves mindenkivel azé legyen akit szeret
Én csendes ember vagyok nem táncolok
mulatok szépeket nem tudok mondani
temben másra tanítottak Könyv csend
ták természet hiszen tudja Ismer már
„Tudom ismerem — felelte halkan a lány
nem
KU- -
szöbünkön felejtett mezei csokrocskák sok mindent
elmondtak" Ágnes küszködik érzelmeivel szivé-vel
becsületével
„Ádám — szól halkan nekem nekem van
egy szívhibám gyermekkori sarlachtól és le-het
valószínű hogy nekem hogy nekem nem
is lehet gyerekem Nem tudom mit hoz a jövő Maga
tanárember imádja a gyerekeket tudom
láttam nem egyszer s mondotta is"
Megállnak már majdnem otthon vannak
utcai lámpa fényében húzza Ádám a lányt s nézi
nézi A fény arcára hullik szempillái könnyet
takarnak föléhajol megcsókolja
„Ágnes nem érdekel semmi Magát így sze-retem
ahogy van Amit az Isten akar Amit Isten
Magának osztott enyém is lesz Bízzunk benne"
Hazaérnek Az ablak világít — mint mindig Aj-tón
belül édesanyja várja ajtót nyit s csodál-kozva
nézi a két ragyogószemü fiatalt
„Édesanyám — a vőlegényem" s kezére hajolnak
Másnap István telefonál
„Ágnes kedves drága szép Ágnes végre elmúlt
ez az éjszaka is alig vártam a reggelt mikor
láthatom? Nem lehetne most azonnal? Isteni idő
van kimegyünk az Andronache erdőbe azokba
az édes kis vendéglőkbe mesés napunk lesz
csak mi ketten Gondolom nagyon unta ma-g- át
hazamenet az este és már megbánta hogy nem
engem választott De most már mindegy mikor
jöjjek? — válaszoljon "
„István felel halkan Ágnes jövök de csak hár-masban
ha ugyan akarja Az Andronaches gyönyö-rű
s az idő az idő gyönkörü s az élet
gyönyörű ha akarja hozza el Angélát mert én
Ádámmal a vőlegényemmel megyek és azt meg is
ünnepelhetjük"
Csend A telefon hallgat Elromlott? Nem műkö-dik?
De Csak egy kis időre van szükség István
nagyon értelmes ember
„Ágnes ez nem lehet igaz Maga nem szeretheti
öt Ádám aranyos jó fiú de nem magához való
Ádám? Ádám csendes könyvmoly halk kevésbe-széd- ű
és — ne haragudjon — kissé unalmas Maga
Ágnes csupa fény kacagás és élet Tánc vi-dámság
társaság mozgás esemény
öröm ez mind mind maga No ne haragudjon
maguk nem lesznek nem lehetnek együtt boldogok
Fény és árny — tüz és víz — én én Ágnes
halló miért nem válaszol ?
„Lehet István tűz és víz Hogy a tűz végig ne
égjen Fény és árny — mint ahogy a kettő össze-függ
Választottam határoztam Mindörökre"
„Maguk hat hónap múlva válni fognak " jósol-ja
István sértetten
Mindörökre — mondtam Mindörökre" S a
kagyló kattant mindkét oldalon
jósolta hogy 82 éves koráig
fog élni nagyon gazdag lesz és
óriási sikerei lesznek A cigány-asszony
jóslatai beváltak Chap-linnek
ma több mint tizenöt mil-lió
dollár értékű vagyona van a
legjobban ismert színészek közé
tartozik akit alig néhány héttel
ezelőtt mint egy fejedelmet ün-nepeltek
Amerikaszerte A hat-vanegy
évvel ezelőtt kimondott
jóslat azonban nyomasztóan hat
rá A nyolcvankét éves Chaplin-nek
a cigányasszony jóslata sze-rint
már nem sok van hátra Jós-lata
szerint légcső-megbetegedésb- en
hal rneg Ezért svájci házát
állandóan egyforma hőmérséklet-ben
tartják télen nyáron és fele-sége
Oona asszony minden elöin-tézkedé- st
megtesz hogy férje leg-kisebb
meghűlését is megelőzze
Az örökké vidám Chaplin környe-zete
szerint nagyon lehangoltnak
látszik Nemrég ellátogatott szü-lővárosába
Londonba ahol rend-szerint
végiglátogatta szomszéda-it
akikkel gyermekkorában együtt
lakott és akik mindig felvidítot-ták
Azonban ezalkalommal gond-terhelt
borús arccal járt-ke- lt kö-zöttük
Egyetlenegyszer sem mo-sohgo- tt
— egyezték meg a szem-tanuk
Nyilvánvalóan a jóslat iz-gatja
& Ük--
íjKt-- t '
I --
'
frffifljr
3WSES
ííTí?g!?: $&
Anna Moffo
A harminchat éves Anna
Moffot úgy tartják nyílván mint a
világ legszebb énekesnőjét Az
énekesnő egy romai műkedvelő
előadáson tűnt fel ahol egy opera
áriát énekelt Azonnal szerződ-tették
Egyébként az énekesnő ki-tűnő
gyephokis is Az ügyes üzlet-emberek
máris felhasználták a hí-res
szép olasz énekesnő nevét és
ráálltak a „La Moffo" labdaütök
gyártására Anna Moffo gyakran
szerepel a Metropolitan Scalaban
de ismerik New Yorkban is az
operadívát ahol nem egyszer fel-lépett
(KÍVÁNCSI)
1
1972 június 3 (#23) Kanadai Mcyu A 11 lj
NÖI SZEMMEL:
A gyermekrabló — gyermek
Első cikkem a „Kanadai Ma-gyarság"
1968 december 28-- i
számában: „Más is van mint
erőszak és vérengzés" címmel
jelent meg Arról panaszkod-tam
hogy reggeltől késő estig
vagy még inkább huszonnégy
órán át nem hallunk egyebet a
rádióban ntn látunk mást a
tv képernyőjén mint véreng-zést
gyilkolást egyébb (ki-sebb)
bűntények szellőztetését
De ha ezt megelégeltük csö-mört
vagy méla undort kapunk
a kétféle média tájékoztatásá-ról
van illetve maradt valami
ami üdít gyógyít vigasztal:
Mozart zenéje és Jókai Mór me-séi
— (mert a mese a felnőttek-nek
kell) Csupán a történeti hű-ség
kedvéért: a cikk eredeti cí-me:
„Mozart és Jókai volt"
Nos az azóta eltelt majdnem
négy év alatt az akkor még
csak tizenkét éves gyermek ha
„szorgalmasan" résztvett a tv
egyetemi oktatásán ma már ti-zenhat
éves korában diplomá-val
a zsebében kiművelve „fel-sőbb"
osztályba léphet De
nemcsak a gyeremek a felnőt-tek
is sajnos egyéb jobb szó-rakozás
híján — bizonyára ke-vesen
fogadták meg a tanácso-mat
ha a tv képernyőjének má-gikus
ereje hatással volt rájuk
szintén megváltoztak A bűvös
doboz észrevétlenül lassan de
annál eredményesebben átha-tolhatatlan
kemény kéreggel
fonta körül lelküket-szí-vüke- t:
megkérgesedtek Az
érzéktelenség apátia rinocerosz
köntösében ma már alig-ali- g re-agálunk
a szerte a világon min-denfelé
dúló háborúkra ami
szemünkláttára a tv-- t figyelve
zajlik le
De maradjunk csak a gyer-meknél
A kis Alia McCoy öt
éves négy láb magas haminc-nyol- c
fontot nyom — egy szép
meleg április reggelen elindult
a közeli iskola napközi-otthonáb- a
és — nem tért többet visz-sz- a
Két kis szőke hajfonatát
narancs-sárg- a szalag fogta ösz-sz- e
sárga-fehér-csík- os ruhát vi-selt
kis aranyszínű kötött ka-bátka
és piros cipőből állt a ta-vaszi
öltözete Ezzel a személy-leírással
indult cl a harminc-negyven
emberből álló csoport
házról-házr- a keresve a kislányt
aki szinte nyomtalanul tűnt el
a föld színéről Azóta már a
csatornákat a környék minden
zegét-zúg- át is felkutatták —
eredmény nélkül A gyermek-rablás
napján a szülök névte-len
telefonhívást kaptak: a rab-ló
ötszáz dollárban jelölte meg
a váltságdijat ennyi lett vol-na
a kislány életének az ára
a telefonáló nyomatákosan és
többször megismételve figye-lmeztette
a szülőket ha a rend
1940 ösz Turnu Severinben hajók a Dunán Poli-tikusok
tárgyalják az új határokat Végül Bécsben
a diktátor Istent játszik s kettévágja kis országún-ka- t
Ágnes asszony szobájában a földön ül s ajak-rúzzsal
rajzolja be térképébe az új határt Szegény
Erdély feldarabolva s a vörös festék vonala mintha
szíve vére lenne örömpiros Kolozsvárért Szatmár-ér- t
— a fájdalom vére Brassóért a Maros völgyért
— Bánátért
A balkáni város vésztjóslóan csendes Katonaság
Rendőrség Tömegek gyűlölködő tekintettel járják
az utcákat Elvették egy részét annak ainit már
huszonkét éve a magukénak tekintettek Ágnes la-kása
kietlen Már csak bútoruk áll ott az is másé
lesz A szép kis otthon 2 éves boldog életük meleg
fészke Nem sír nem búcsúzik — hiszen „haza-megy"
Huszonkét év után HAZA Édesanyjáék
már elmentek s valahol egy határszéli városban —
várják őket Otthon
Másnap Géppuskások az utcasarkokon Suttogó
barátok éjszakai halk léptei „Maradjatok — megvé-dünk
— csak a hullánkon keresztül bánthatnak "
Ledobunk a hatodik emeletről ha nem pusztulsz
innen te idegen kutya" sziszegi a másik
Hajnalban mennek némán Sokan már elmentek
ők csak a harmadik vonatra kaptak helyet Nem be-szélnek
Sietve mennek hogy ne vegyék észre a
menekülő idegent Végre a vonat elindul kezükben
kis csomag egy üvegben két hal és nedves vattában
egy kedvenc növény Huszonhat szobadíszből —
egy Egyetlenegy A többi ottmaradt az elhagyott
lakásban Felsóhajtanak — elveszett minden de
fiatalok szeretik egymást előttük az élet
s ahol majd ez a vonat megáll ott vár rájuk a HAZA
Egy állomásnál szembevonat Katonákat visznek
a fővárosba valaki belő az ablakon a golyó
nvlletUik fütyül el s szétloccsantja az üveget a két
hallal Ágnesen végigfolyik a víz más baj nem tör
őrséget értesítik megöli a kis-lányt
A kétségbeesett szülök
természetesen mégis értesítet-ték
a rendőrséget s amikor a
rabló másodszor is telefonált a
nyomozó közegeknek sikerült a
tettest leleplezni és őrizetbe
venni
Mindennapi életünkben a
sok-so- k sajnos már megszokot-tá
vált emberi aljasságok kö-zül
is ez a gyermekrablás to-ronymagasan
emelkedik ki A
tizenhatéves fiú aki emberi és
biológiai szempontból mérlegel-ve
még maga is gyermek hi-degvérrel
előre kiokoskodva
megfontoltan a könnyű pénz-szerzés
lehetőségétől űzve
elrabol egy másik kis ötéves
védtelen ártatlan kislányt
A „bűvös gyógyszer" a sze-retet
mindent legyőzni meggyó-gyítana
ha volna ha maradt
még volna valami abból a taní-tásból:
„szeresd felebarátodat"
Ha szeretném a felebarátomat
és nem gyűlölném segíte-nék
rajta ha bajban van ha
szeretném — nem kívánnám az
ö vagyonát marháját feleségét
gyermekét ha szeretném —
nem irigyelném és nem ven-ném
el tőle azt amiből neki
több-j- e van ha szeretném a fe-lebarátomat
— volna szemem
fülem gondolatom érzésem a
másik ember számára Ha sze-retném
felebarátomat akkor a
szeretet gyakorlását a családom-ban
annak tagjainál kezdeném
cl s akkor a tizenhatéves gyer-mekem
is kapna belőle annyit
hogy soha sem jutna eszébe
gyermeket rabolni minek el
venni a másét ha én is — gaz-dag
vagyok?
A szeretet mindent legyőz: a
legnagyobb legszebb tanítás
mit ember valaha kaphatott De
ki követi ma ezt a krisztusi ta-nítást?
Mindenki elfelejtette és
helyét elfoglalta a mohó fékez-hetetlen
határt nem ismerő kap-zsiság
szerezni-akará- s Ami van-a- z
mindig kevés az „elégnek"
nincsen korlátja A megélhetés-re
munkával keresett jövede-lem
nem elég: több és még több
kell az ördög szünet nélkül hajt-ja
űzi rázza az embereket s a
rákos daganatnak a tizenhaté-ves
gyermekrablő csak kis csa-tornája
amin keresztül utat tör
a gennyes áradat
A szeretet mindent legyőzne
ha szerény egyszerű életünk
ben emlékeznénk a legmagasz-tosabb
tanításra ha emlékez-nénk
Istenre és az ö Fiára A
szeretet mindent legyőzne ha
ikertestvére a:szegénységi foga-dolo- m
(?) megfogná a kezét s
akkor akkor az ördög világából
Isten Országa lenne a FÖLD
GERLE GIZELLA
ténik
Simán érkeznek a felvirágzott városba s ott van-nak
amikor óriási tömeg könnyes örömrivalgással
fogadja a bevonuló magyar katonákat
Virágesö — harangzúgás A himnusz szívfájdító
hangjai majd örömujjongás Idegenek ölelik csókol-ják
egymást 22 éve széttépett családok bódult
találkozása azt remélik — örekre
1941 Sétány a csodás Dunaparton Szemben az
Országház Virágzanak a gesztenyefák s lent a par-ton
két napja hömpölyög át a városon a német had-sereg
Diadalmasan magasan szőkén csu-pa
élet csupa erő és önbizalom Ágnes riadtan
nézi Mi lesz ha ez a sok gép csatára indul? Hsr-nyótalpasok- on
zakatolnak fényképezőgépeik pilla-natok
alatt örökítik a Duna két oldalán elterülő vá-ros
szépségeit Ágnes órákon át nézi Sötétkék ba-bakocsiban
kisgyermek alszik édesen nyu-godtan
szájaszélén tejcsepp remeg s nem sejti
hogy kint a világ most készül fel talán utolsó csatá-jára
Mennek a katonák Magyarok nézik — napokon
át nézik ki félve ki keserűn ki remény-kedve
ki érzéketlenül túlnőtték az országot
az események nincs Isten aki megállítsa Vagy
nem is akarja ?
941 Temetés és könnyek
943 Újabb remény
944 tél Teherautón menekülnek a kisgyermekkel
karjukban ki az országból el a pokolból az
ázsiai hordák elöl Megint egyszer ott állt az ezüst
kiskanál a cukortartóban Bútoruk a helyén s a bal-konról
kisirt szemű öregek intenek — a viszont
a viszontlátásra Isten védjen a gyermek
ügyeljetek a gyermekre zokogják A gyermek al-szik
Jő hinta a teherautó s a fáradt 18 utas nem za-varja
a kicsiket beszéddel — könnyel Altatódal
nincs s i i-slii-ma
is elmarad Isten úgvis alszik —
másképp nem lelv't — nem lehetséges
(Folyt hr)