Magyar Elet, June 30, 1984

              n: Wh
l ív Nem sokaság
t
kanem
szabad
Lilék
nép lett ri
tsuda dolgokat MAGYAR ÉLET Largecl
Cuuiua
fndepenJent
TTetUy
BERZSENYI fai Úlb Uonfftriui IIUQACtt
Vol 37 26 XXXVH évfolyam 28 szám 1981 június 30 szombat Ara: 50 cent
Turner az új liberális vezér:
„Jobbra át!" - Kanada
Nyugat-Európa- — USA ellentét? @ Lázad a szovjet ifjúság
Irán két éven belül elkészíti saját atombombáját — az angol kémelhárítók
jelentése szerint Washington nemzetközi tilalmat javasol nukleáris anyag
Iránba történő szállítására — Londonban Párizsban Frankfurtban Hágában
és Bécsben iráni menekültek megszállták az iráni konzulátusokat tiltakozásul
az Iránban folyó politikai üldözések miatt — Svéd elektronikai céget a wa-shingtoni
szövetségi bíróság 312 millió dolláros bi'ntclésre ítélt mert — a szer-ződés
ellenére — amerikai radarrendszer technológiai eljárását eladta a Szov-jetnek
— Brazíliában a kormánypárt leszavazta az ellenzék indítványát amely
visszaállította volna a közvetlen elnökválasztás rendszerét jelenleg elnökvá-lasztó
testület választja az elnököt — A Reuter Iroda jelenti Bécsből: a magyar
rendőrség 119 kötet teológiai tartalmú nyomtatványt kobzott el — házku'ís
során — a budapesti r kat bázisközösség székhelyéből — A Szovjetunió tilta-kozott
az ellen hogy Japánban megünnepelték Togo admirális halálának 50
évfordulóját — aki 1905-be- n nagy tengeri győzelmet aratott az orosz flotta
fölölt
TRUDEAU
„PRO ÉS CONTRA"
A „Trudeau-korszalv- "
tárgyilagos kiértékelése
üiiég korai lenne Nincs nreg
iiilig q szükséges történelmi
időtávolság — Mindeneset-re
már most — amikor a
liberális párt június 14-fé- n el-búcsúztatta
Trudeaut — egy
p':r szempontot („pro és
contra") elmondh'aliinüt ró-la
-
ftrdcmci:
1) 'Megőrizte Nan'ada
egységei 'a 'túlzó québeci
szeparatista törekvésekkel
szemtbén Jó kan'adai hazafi
volt 2) „Hazahozta" Lon-donból
'a 'kan'adai alkot-mányt
3) Megteremtette a
„multikulturáli's" Kanadát
Hibái
Készben erdeméül köny-velhetjük
el 'azt hogy a
nyugdijrendsze'r az egész-ségügyi
ellátás a munkanél-küli
segély és „welfarc" i'é--
Kciulc Péter:
Vén bizonyos szociális biz-tonságot
teremlett — De —
az utóbbi túlzásai révén az
óllanVadósságoikat az egekbe
emelte 'ami szüks'ágsz'eríien
inflációhoz vezetett (ehhez
járullak a könnyelműen osz-togatott
segélyek amelyeket
a „Ilarm'adik VTág" orszá-gainak
adott)
1) Gazdasági síkon ka-tasztrofális
helyzetbe hozta
az országot
2) Külpolitikai vonalve-zetése
téves volt: túlzottan
aloldali és „Moszkva-barát- "
(a megalkuvó detcn-tc- "
híve) ami niagára von-ta
az USA különösen az
utóbbi 4 'évben Reagan e'-nö- k
iiiehezt'elés'ct (Ennek az
otózig gazdasági sikon is
megérezte hatását: 'a kana-dai
dollár elértéktelenedése
az amerikaival szemben —
a gazdasági viszony meg-romlása
islb)
TURNER GYŐZELME
Június 16-á- n 'a második
fordulóban a W't jelölt kö
zül 'a liberá'is párt delegátu-sai
John Tunierl választol-tá- k
'meg új vezérüknek —
Turner Valószínűleg június
29-iá- n veszi át a miniszter-elnökséget
Trudeaulól
A hirek szerint: Turner
augusztus 27-r- e szerelné ki-tűzni
az esedékes új válasz-tásokat
— Természetesen e
két hón'ap al'att radiká'is vál-tozások
nem várhatók sem
a kormányban sem az ed-digi
kül- - 'és be'politikában
Mindegy hogy Turner
vagy Mulroncy jön azaz
akár a liberális akár a
konzervatív párt nyeri
meg a választásokat:
Kanada — Trudeau ve-zette
— baloldali politiká-jának
vége!
A LONDONI
GAZDASÁGI
CSÚCSTALÁLKOZÓ
HATÁROZATAI
Az utólag megjelent saj
tókommentárokból kitűnik:
az USA—Nyugal-Európa- -i
gazdasági ellentétek ural
Túlzás nélkül elmondható hogy a hetvenes években a magyar
nemzettudat új erupciós korszakba I'IpeLl Mintegy három évtizedes
kiesés ulan a magyar közgondolkodás ismét foglalkozni kezdett a ma-gyar
múlttal és a nemzet valóságos helyzetét meghatározó alapkér-désekkel
A változás 1955 óta először a társadalomból indult ki s
nem a hatalom oldaláról Mindemellett része van benne egy sor ré-szint
a konszolidációval részint a haía'om gyakorlásának módszerei-vel
összefüggő Unyezönek A teljesség igénye nélkül említsük meg:
— egy új nemzedék színrelépését amelyre nem nehezedne' sem
az 1944-gye- I sem az 1956-ta- l kapcsolatos kollektív traumák
— az országhatárok kinyílását úgy a szomszéd országok mint nyu-gat
felé mégpedig nemcsak a személyforgalom hanem a kulturális
termékek (könyv film zene) vonatkozásában is
— a mozgósítási '3s cszmetisztogatási buzgalom csökkenését a ha-talom
oldaláról
— a kormányzás tárgyilagosabbá szakszerűbbé válását és ennek
folyományaként a félelmi reflexek (a létbizonytalanság) csökkcné:ét
a lakosság minden rétegében
A kisebbségi politikában nincs változás
Ami a hivatalos külpolitikai vonalat iilcU az nem változott
sem a nagypoli'ikában" som a Csehszlovák? val Romániával ós Ju-goszláviával
való kapcsolatokban: a magyar kormány minden cgyé-nicsked- es
nélkül folyamatosan követi a szovjet vonalat Erre a leg-szomorúbb
példát a reformista Csehszlovákia 1968-a-s le-rohanásáb-an
való részvétel szolgáltatja De a Romániával szemben alkalmazott ma-gyar
hivatalos állami párt-hangne- m is pontosan kifejezi a szov-jet—
román viszony állasát Egyetlen egyszer sem fordult elö az utolsó
negyedszazadban hogy c három országgal szemben a magyar külpoli-tikának
bármilyen saját szempontja le't volna
Ezzel nem azt akarjuk mondani hogy a Kádár-fél- e parlvczets
teljesen közömbös a határokon tú'i magyar népcsoportok sorsával
szemben A hetvenes evek óta c kérdésben elfoglalt magatartását in-kább
bizonyos kétértelműség jellemezte A hivatalos hallgatással --
amely alól a közhiedelemmel cllcnllbcu Kádár János Helsinkiben
elmondott beszéde sem jelentett kivételt — összefér a közVclcmciij hói
jövő hangok időnkénti eltűrése A magyar államvezetés — állítólag a
kulisszák mögött — időnként román Ls csehsz'ová't kollégái értésére
adja a kérdésben való érdekeltségét (Ennek eddig egyetlen látha'ó
jele a Ridár és Ccauscscii között 1977 nyarán lefolytatott — s minden
érdemleges eredmény nlkül maradt — kettős találkozó volt) Más-felöl
a mai oiagyar kormányzat diisitaii)oid:i íeglaikccik a mjyjr- -
ták a csúcstalálkozó te-matikáját
Mik ezek az ellentétek?
Először is az hogy az
Egyesült Államok gazdasá-ga
jelenleg messze kima-gaslik
a nyugati országok
sorából Az amerikai terme-lés
növekedési ütemének
(nincs párja a Világon: 1934
első félévében csak 9%-o- s
Az infláció Imeg teljes fa-gyasztóban
van A 'munka-nélküliség
hosszú levek óta
a legalacsonyabb: 75)-o- s
Ezzel szemben a 'nyuga-ti
országok i'yen eredmé-nyekkel
'nem dicsekedhet-nek
(lal-'- ii csak Japán kö
zelíti meg az USA-t- ) Vi-szont
a nyugati kormányfők
azzal vádolták Washingtont
hogy a mesterségesen ma- -
gasra emelt kamatlábak
fékezik a nyugati gazda-sági
élet fellendülését és
— főleg — gazdaságilag
tönkreteszik az iparilag
fejletlen hatalmas adós-ságokkal
küszködő orszá-gokat
A nyugati partnerek 'sze-rint
a kamatláb felemelke-désének
az oka az hogy az
USA kormánya hatalmas ál-Jamdcfic-ittcl
küzd A Köz-ponti
Pénzintézet úgy véde- -
— Folytatás a 2 oldalon —
A KÜSZ nyilatkozata
Szolgalelkűség és hazudozás: a hazai idegen rezsim e
jellemzői ismét megmutatkoztak az olimpiai bojkottal
kapcsolatos nyilatkozatában A rezsim hivatalos közlemé-nyében
szolidaritást vállalt a Szovjetunió döntésével és
megállapította hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és
az amerikai szervező bizottság nem szavatolták megfele-lően
a sportolók biztonságát
A Kanadai Magyarok Szövetsége ezennel ünnepélye-sen
kijelenti hogy legmegbízhatóbb információi szerint
a magyar emigráció egyetlen tagja sem tervezte hazai
magyar sportolók meggyilkolását vagy bántalmazását
vagy akár csak tüntetést is ellenük Sőt biztos tudomá-sunk
van arról hogy számos emigráns honfitársunk ter-vezte
a Los Angcles-- i játékok~rcndszcrcs látogatását csak
azért hogy a magyar sportolókat lássa és tapsaival buz-dítsa
És ez természetes is: mert a magyar emigráció a
hazai sportolókat nem az idegen rezsim képviselőinek te-kinti
hanem a magyar nép tehetséges fiainak lányainak
akikkel teljes lelki közösségben érzi magát
A hazai rezsim szolgalclkü és hazug magatartása is
mét leleplezte az idegen helytartók lelkületét és egyben I
mélyen nevetségessé is tette őket Remélhetjük hogy a
rezsimet kiszolgáló külföldi magyarok végre felébrednek?
A Kanadai Magyarok Szövetségének
igazgatósága
A „fellazulás" korszaka és a kisebbségi kérdés
vagy
orizagi román szlovák és nemet kisebbségek kulturális igénycinek
kielégítés vei valószínű hogy ezt részben azért teszi hogy a viszo-nosságot
jobban szorgalmazhassa
Befelé: nagyobb türelem
Az előző korszakhoz képest a hivatalos magatartás leginkább a
be'sö közvélemény irányában vá'tozott ebben politikai és személyi
okoknak egyaránt szerepe lehet Tény hogy a hetvenes evek közepe
óta nemcsak hogy nem üldözik azokat akik a határokon túli magya-rokért
tesznek valamit hanem a kérdés néhány irodalmi vagy szak-törtene- ti
feldolgozása még a hivatalos sajtóban Ls teret kapott (inkább
a folyóiratokban mint a napisajtóban) Egy-k- ét esetben sajtóvitára
is sor került vltalaban igen tompított hangon: így pé'dául 1981-be- n
ismert magyar családnevek elszlovákositása kapcsán vagy 1982-be- n
egy Bukarestben kiadott magyar-ellene- s uszitó 'könyv körül 1983 ta-vaszán
azonban isml pártprogrammá vált a „burzsoá nacionaliz-mus"
elleni küzdelem
A luvata'os magatartást igen szemleletesen érzékelteti az a ma-S- í
nlcvel amelyet szerkesztőségünk 1903 nyarán Budapestről kapott
A levelet sajtóügyekben járatos személy irta tartalma röviden az
Irigy a magyar újságírókat ha netalán a kisebbségi kérdést próbálják
feszegetni küliigji tisztviselők okta!jd' ki a „szövetségi hűség" kö-vetelményeiről
Ez korábbi időkhöz képest ha'adás de ugyanakkor a
kisantant-komplcMi- s szívós jelenlétét is tanúsítja
A gyökereden új: a társadalmi nomas valamint az hogy ennek
kóctkczmeneiel most mlr az apparátusnak is foglalkoznia kell
l'iödjc ez annak a hivatalos internacionalizmusnak amc'y jó három
évtizeden at a sajátos nemzeti kerdcsek iránti közömbösségre akarta
rászoktatni a magyar larsadjlmal
Illyés Gyula szerepe
Mi történt a magyar társadalomban? Elterjedt vclemeny nyuga-lmi
hogy a kisebbségi kcnlScl fclsiiii'c kerülése a lilcratorok s ezen
bcbil is c'sosorlvm Illyés Gula erdeme Illys személyes szerepet
nem lehel eléggé aláhúzni 1977 vegen ö volt az a'i újságcikkben kiál-totta
bele a köztudatba hogy Erdélyben elnyomják a magyar kisebb-séget
az is igaz — s jellemző a közállapotokra — hogy a cikk nem
nevezte meg sem Romániát sem Erdélyt de mindenki 'értette kikről
van szó Ettől az időszaktól kezdve 1933-ba- n bekövetkezett haláláig
(Fclj-tati- s a 4--ik dtklcű)
Gombos Gyula:
Magyarország
gazdásági kiszolgáltatottsága
a Szovjetunió felé
Ez sújtja Magyarországot a legjobban
Mert: minél inkább függ egy ország nem-- '
zeu jövedelme külkereskedelmétől annál
jobban ki van szolgáltatva (e térségben
az adott körülmények közt) a Szovjetunió-nak
S Magyarország c tekintetben az el-ső
helyen áll a KGST területen: nemzeti
jövedelme jelenleg 40 százalékban függvé-nye
külkereskedelmének S ennek jelentős
részét — 1968-ba- n már csaknem 40 szá-zalékát
— a Szovjetunióval bonyolítja le
S hogy ez a gyakorlatban mit jelent az
áruszerkezetből tűnik ki 1977-c- s hivata-los
közlés szerint a legfontosabb árúkat
véve figyelembe a Szovjetunióból beho-zott
cikkek aránya a teljes magyar import
ban a következő: nyersolaj 100 százalék
gázolaj 97: fűtőolaj 97: villanyáram 71
vasérc 95 öntött nyersvas 97 ötvözetlen
buga 100 ötvözetlen finomlemez 86 alu-mínium
félgyártmány 100 koksz 50 nik-kel
100 ólom 83 foszfátok 97: nyersgya-po- t
61 faáruk (beleértve a rotációs papírt
is) 05 százalék De a behozatalt szabályo-zó
egyezmények részleteit — az esetenkén-ti
konkrét á"akal és egyéb feltéleleket —
soha semmilyen kimutatás nem tünteti föl
— azok államtitkok Egy rendelkezésre ál-ló
konkrét adat azonban jól szemlélteti a
magyar gazdaságra így kivetett ár-sarc- ot:
a Szovjetunió 1978-ba- n tonnánként 92 ru-belért
adta nyersolaját Nyugat-Európána- k
ugyanebbon az évben Magyarország 19 ru-belt
fizetett érte De az áruszerkezet ma-gyar
oldala épp ily tanulságos Szintén
1967-e- s közlés szerint a Szovjetunióba ki-vitt
árúk aránya a teljes magyar export-ban:
1200 tonnás tengeri hajó 77 száza-lék
200 H P tolóhajó 100 portáldaru
84 motorvonat 69 motorkerékpár 97 hű-tőberendezés
93 erősáramú kábel 95 kon-zervgyári
berendezés 87 élelmiszeripari
berendezés 59 átviteltechnikái berendezés
82 szélessávú mikrohullám berendezés 85
mikrohullám berendezés PM 91 telefon
készülék 81 optikai műszer 09 orvosi
műszer 01 gyógyszer 34 ruházati cikk 78
százalék
Szovjet kizsákmányolás
Ez az áruszerkezet önmagáért beszél
Iskolapéldája annak amiről fentebb egész
Közép-Kelet-Euró- pa ól szólva már beszél-tünk:
a Szovjetunió nyersanyagért és ener-giáért
minőségi munkát vesz vissza Per-sze
ezt otthon így fogalmazzák meg: „a
Szovjetunió oly jó hozzánk hogy minden
1 tonna magyar árúért 14 tonna orosz
árút ad" — ez csak igazán jó üzlet Azt
izonban hogy a válóságban milyen üzlet
z Aleksander Kutt Magyarországra vo-'átkoz- ó
számításai tükrözik Eszerint Ma-gyarország
1976-ba- n átlagosan 584 szá-zalékkal
fizetett többel az orosz árúért
mint Nyugat-Európ- a S ezzel a KGST or-szágok
közt a kizsákmányolás fokát tc-kinl- ve
a második helyen áll Kelet-Németorsz- ág
ulán Abszolút számban ez 156 mil
lió dollárnak felel meg S ez csupán
cgyctlon év vesztesége s cak importban!
IVc a számok meg egyáltalán nem fog-lalják
magukba a ki nem számithalót Azt
a hátrányt mely nincs benne az árakban
de az orosz-magy- ar viszony mindennapi
mellékterméke: túl a diktátum-szerződéseke- n
a visszaélések végtelen sora a gyakor
lati bonyolításban Ezek természete eseten-ként
változik méretük is lehel kisebb
vagy nagyobb de következményük mindig
ugyanaz: a kivérzett magyar gazdaságot
éreztetik tovább öszhatásál tekintve
számbavchctetlcnül de unnál végzeteseb-ben
Példák
Néhány konkrét eset némi fényt vet c
isszaélések változatosságára és módszer-re
Például : Magyarország bányagépeket
rendelt a Szovjetuniótól A gépeket 1976-ba- n
1c is szállították de a heh szilien de-rült
ki hogy a magyar talajviszonyok kö-zött
használhatatlanok A Szovjetunió pe-dig
nem vette vissza öket Az eredmény:
ma is rozsdásodnak valahol — Vagy: Ma-gyarország
1974-bí- n ctvsn D:s:el-uic- -
donyt akart vásárolni Svédországtól Az
oroszok közbeléptek a mozdonyokat náluk
kellett megrendelni Az eredmény: Magy-orszá- g
drágább á'on műszakilag rosszabb
mozdonyokat kapott Egy másik eset: a
Ileller-Forg- ó féle csömütorony nemzetközi
érdeklődést keltett a legtöbb nyugati or-szág
meg is vette használati jogát Szov-jetunió
is igényt tartott rá de ö cserébe
orosz szabadalmat adott csupán mely a
völgyzáró gátak egyféle új megoldását tar-talmazta
Az eredmény: Magyarországnak
nem lévén nagy vizetzúdító hegységei
az orosz szabadalomnak gyakorlatilag így
nem lehet hasznát venni — Még egy: 77-be- n
a Szovjetunió az érvényben levő
egyezmény keretén felül gyapjúmosó gé-peket
rendelt Magyarországtól pontos elő-írásokkal
és határidővel A rendelést sür-gősnek
nyilvánították ami azt jelenlétié
hogy az üzemben éppen futó szériát le
kellett venni nem csekély károsodással A
gépek gyártását azonnal megkezdték de
az első egységek leszá'lítása után a Szov-jetunió
módosításokat kívánt 'Ez költség-többletet
vont maga után s lehetetlenné
tette a batáridő betartását is A Szovjet-unió
a költségtöbbletről nem akart halla-ni
de ragaszkodott a határidőhöz A ma-gyar
gyárnak nem volt mit tennie egy
cseh vállalathoz fordult hogy az gyártsa
le sürgősen az utólag kért pótló része-ket
Az eredmény: a mindezzel járó több-szörös
költségtöbblet kizárólag Magyaror-szágot
terheli — Még jellemzőbb példa: a
Magyar Optikai Müvek azok közé a gyá-rak
közé tartozik melyek nyugaton is ver-senyképesek
Sok minden egyéb mellett la-boratóriumi
berendezései és elcktromikro-kópja- i
a legjobb nyugati gyártmányokkal
vetekednek De ahelyett hogy a gyárat
ebben — a nyugati exportot növelő — ága-zatában
fejlesztenék volna az Optikai
Müveknek orosz kívánság"a és jelentős be-ruházással
1974-be- n egy új üzemet kellett
felállítania mely kizárólag rakéta alkatré-szeket
készít a Szovjetuniónak Az ered-mény:
az orosz fegyverkezés miatt fel kel-lett
áldozni a nyugati export növelésének
egy elsőrendű lehetőségét S c példák so-- át
végnélkül lehelne folytatni
Politikai kényszer
Számokban tetlcnérhclcllcn a magyar
gazdaságnak az a megcsapolása is mely
nem közvetlen orosz gazdasági erdeket
szolgál csak a Szovjetunió külpolitikáját
Ide azok a hitelben adott sokszor jelen-tős
magyar szállítások tartoznak melyek
az elmúlt évtized során hol egyes afrikai
országokba hol Kubába hol Indonéziába
hol az arab államokba mentek — minden-kor
a Szovjetunió pillanatnyi politikai tö-rekvései
szerint Az esetek egy jó részé-ben
e szállítások még formailag is alig ne-vezhetők
kereskedelemnek mert Magyar-szá- g
vagy nem kap gazdaságilag reális el
lenértéket értük vagy (mint Indonézia cse-lében
Sukarno bukása miatt) semmit sem
kap De c műfajban a legsúlyosabb évek
óta Vietnam Magyarország a többi köt
egy egész sor mozgó orvosi rendelőt ki-sebb
kórházakat szállított teljes — és mo-icr- n
— felszereléssel ezenkívül tömérdek
gyógyszert tranzisztoros rádiót és kerék-ért
Ennek képtelen volta akkor tűnik ki
igazán ha tudjuk például hogy huszonöt
iv alatl a magyar fővárosban melynek la-kossága
csaknem kétszeresérc nőtt cgyel-'c- n
új kórházal sem épilcltek a meglévők
felszerelése általában a harminc év előtti
színvonalon mozog s a fontosaim gyógy-szerekben
vagy az egyikben vagy a má-sikban
mindig hiánnyal küzdenek jólle- -
lict Magyarország Közép-Kelet-Euró- pa c-g- yik
legfejlettebb gyógyszeriparával ren-lelkcz- ik
S köztudomású az is hogy az
erőltetett vietnami szállítások miatt a kc-rckpár-hi-any
komoly problémává nőtt kü-lönösen
vidéken ahol e jármű még min-dig
a szcgcm-cmbc- r egjctlcn közlekedési
eszköze S mindez már formailag sem ke-reskedelem
hanem a magyar nép ajándé-ka
az északvielnami népnek"
(jHü5 év uüi")