000581 |
Previous | 4 of 12 | Next |
|
small (250x250 max)
medium (500x500 max)
Large
Extra Large
large ( > 500x500)
Full Resolution
|
This page
All
|
?: oldal MAGYAR ÉLET 1973 december I (Folytatás az 1-- sö oldalról) nyel ott rögzítette az atomfegyverkezést ahol Amerika a gyöngébb de --szabad ke-zet adott Moszkvának abban ahol a Szov jetunió „volt" a gyöngébb (Azért mun dom hogy „volt" mert a MIRV-ne- k ne vezet t atomfejbokor dolgában akkor még az oroszok voltak hátrányban de ezt az óta már behozták) Ha jól emlékszem az egész emigrációs sajtóban Amerikában és Nyugat-Európ- á ban egyedül a Magyar Élet mondta ki méghozzá jóval N'ixon moszkvai látogatá-sa előtt hogy az amerikai külpolitika lej-tőre került Azt is csak mi írtuk meg hogy a kelet-európ- ai antikommunista me nekültekkel a Nixon-kormán- y már 1971 vegén megszakított minden intezmenves és pénzügyi kapcsolatot Ha ebben a vonatkozásban a Magvar Illet előrelátását és az igazság kimondását alaki kétségbe akarná vonni kezébe nyomhatod 1971-bő- l november 20-i- ki szá-munkat Már akkor a fejére olvastuk N'i- - onnak hogy az Ostpolitik tüntető támo-gatásával és a berlini egyezménnyel a szovjet szekerét tolta És hogy mi 1971 december 18-iká- n is kifejezést adtunk ag-godalmunknak (ami azóta sajnos bebizo-nyosodott) hogy Nixonnak Pekinghez va-ló közeledése sem iránvul Oroszország ellen Mindez a múltra vonatkozik mondhat-nád a szerkesztőségi konferencián de mi van a jelennel? S ha ez így van akkor miért re t i rá 1 1 meg a szovjetkormány Szueznél? Válaszom az lenne — s ez is egyik oka annak miért írok most erről nem cikket hanem levelet — hogy ez bizony az én számomra is rejtély S hogy egyáltalán nem biztos hogy Ni von valóban olyan komoly elszántságot tanúsított Szueznél az oroszok felé mint ahogy a látszat mu-tatja Ha megbeszélésünkön úgy határoznánk hogy c kételyeinkről érdemes lenne cik-ket írni akkor cl kellene döntenünk mi a valószínűbb: az-- e hogy Nixon céltuda- - rá és ma és el-- ! vállata az hogy ezeket az oroszok és védhették ki vagy pedig az hogy szovjet közeledő olyan tüntető rúgta fel a' ] f f?í FENYEGET Az egyik kérdés tehát amelyet szerkesz-tőségi értekezletünkön cl kellene dönteni így írjuk-- e meg milyen kevés je-le van ma is a washingtoni eltökéltségnek s hogy milyen sok dolog vall arra hogy Nixon továbbra is kész nagy abban a — mi szemünkben hiú — re-ményben hogy Moszkva jóindulatának megvásárlásával féken tarthatja a Szov-jetunió terjeszkedő politikáját Azt kérdezni hogy Nixonnak ez a re-ménye alapos-- e annál jogosabb mert hi-teles értesülések és szemmellátható té-nyek is bizonyítják hogy míg Nixon a Brczsnycvvel való személyes kapcsolatá-val (sőt még most is henceg vele) Brezsnycv rendezte meg a háborút Egy másik sikamlós feladat amit szin-tén meg kellene fontolnunk az arab —iz-raeli viszony kezelése lenne Ebben ugyanis olyan szenvedélyekbe ütközünk amelyek rendszerint süketek az érvek-kel szemben Mégis azt javasolnám szóljunk hozzá Tudod hogy minden évben ellátogatok Libanonba Tehát nem egész alaptalanul állítom hogy Szíriát kivéve az arab politikusok ma már általában hajlandók az 1966-o- s Izraelt elismerni és bizonyos arab területek demilitarizálásá-b- a belenyugodni Ugyanakkor az izraeli politikusok is ott tartottak (vagy tartot-tak legalább is az októberi háború előtt) hogy Jeruzsálem kivételével a 67-be- n megszállt területek túlnyomó részét visz-szaadn- ák ha azokat hathatósan demilita-rizálni lehetne Jeruzsálem akadály de területenkívüli jogokkal lehetne való-színűleg ott valamire menni De hol van olyan faktor amelyre a de-militarizá-lás fenntartását rá lehetne bíz-ni? Az ENSZ-ne- k sem tekintélye sem ereje nincs hozzá főleg pedig nincs poli-tikai hitele a szovjettömbön és az úgyne-vezett harmadik világon Az Egye-sült Államoknak meg lenne az erejük (bár nagy kérdés hogy az önkéntesek nem fogják-- e szétzilálni az amerikai had-erőket) de még ha nem így lenne akkor De más témák is veszélyesek Sok ha-zánkfia nem olyasmit olvasni ami politikai érzelmeit vagy illúzióit zavarja Magam is megrökönyödtem amikor Európában megtudtam hogy Agnewt a republikánuspárt balszárnya tiporta el és hogy ezt Nixon hozzájárulásával tették mégpedig az úgynevezett „plea bargain-ing"-g- el való manipulálással Ez mint tudod abban áll hogy az Egyesült Államokban az ügyész részleges vagy teljes mentességet szerezhet egy-sú-lyo- s bűnnel vádolt embernek ha- - bizonyig ték nélkül hosszadalmas és költse ges eljárás elkerülése céljából vállalja egy kisebb bűn elkövetését—-- 'vágy' ha-- segít ''♦í-- - 43 --- — A K N A K NIXON ÉS KISSINGER ÚTJÁBAN Nixon —Kissinger-doktrin- át rint a szovjetkormánnyal (amely sze-isen- is lehet együttműködni) vagyis hogy a Moszkvá-ból jövő kihívás olyan durva volt és Ame-rika felé olyan megszégyenítő hogy ez elöl nehéz lett volna a világ csúfjára meg-futamodni Emlékszel mi történt Október 24-iké- n este egy Washingtonban átnyújtott jegyzékben a szovjetkormány azzal fe-nyegete-zött hogy a Szuez városánál be-kerített egyiptomi 3 hadtestet orosz ej-töermő- sök és katonai repülőgépek beve-tésével fogja kiszabadítani Ha ezt Nixon tudomásul vette volna az Egvesült Államok nemzetközi tekinté- - az ihen az volt róla két Ivet valósággal eMujta Ezt meg nagykövetségétől hogy ezt a kétütemű McGovern de egy Fulbright sem zsarolást — először az Agnt-wr- a valló ta-nyelh- ette volna le tehát az orosz i núk ellen azután pedig Agnew ellen — fenyegetésre válaszul Nixon készenlétbe Xjxon engedélye nélkül nem lehetett vol helveztc Amerika ahhoz nem na vérehaitani bölcseség kellett nem hősiesség — egy szerűen nem lehetett mást tenni Ezenfelül erős a gyanú ugyanak- - szabau' utat engedett az Agnew elleni kor Kissinger az asztal alatt j nővérnek vagy pedig mindez az ö kifejc-olyasmi- t ígért ami az orosz gesztus igazi j zctt hozzájárulásával történt céljának vagy egy részének vagy azzal Ne érts rélre Bandi Hügv Aencw V(5 egyenértékű engedménynek későbbi j tcUe a tömsnvck clIci1 ún ncm Ul helyezte [iom De ha mindenkil iccsuknának azért Vagyis olyan trükkhöz folyamo- - mcrl választásra nem dott most Nixon mint amit fjzctctt adot ilt kcVLs politikus nök véghez 62-be- n Kubában A vona szabadlábon jetkormany akkor is visszarettent az amerikai atomfegyverek elől de Kennedy mégis olyan vigaszdíjat adott ami sokak szerint fölért a kubai orosz rakéták leállításával Kennedy ugyanis titokban megígérte — és négy-hónapo- n belül végre is hajtotta — azok-nak az amerikai rakétáknak a visszavoná-sát amelyek Angliából Olaszországból és Törökországból voltak a Szovjetunióra becélozva Ezeknek katonai értéke abban- - tosan atomháború kockázatát állt nehezebben ennek láttán visszakozott Brezsnyevl volna mint az Egyesült történt a i lantokból tehát messzebbről rakétákat MOSZKVA SZÓVAL WASHINGTON ATOMMAL hangzik: áldozatokra kérkedett közben palesztinai hogy úgyszólván nagy is kívül szeret vagy ' még ' ' Hruscsov-na- k brutalitással is ki merné szabad akarata birtokában saját nemzeti létét Washington szavára építeni? Ebben rejlik a palesztinai kérdés bo-nyolultsága S ez nem földrajzi és nem-zeti hanem végső soron erkölcsi okokon múlik Ezért látszik olyan nehéznek eb-ben a mi anyagiakban gazdagodó és a természettudományokban fejlődő de más téren hanyatló korunkban De merhetünk-- c írni ilyesmiről a közön-ségnek amely mindig csak szépet és akar hallani Nem is szólva egy másik nehézségről Nevezetesen arról hogy olvasóink közt is akadnak akik erről bizonyos egyoldalú-sággal gondolkodnak Egy részük ncm nagyon hajlandó mér-legelni azt a szempontot hogy Ameriká-nak ki kell békülnie az arabokkal Nem az olaj miatt hanem mert nem szabad megengedni hogy az arabok végképp a Szovjetunió kezébe csússzanak Már csak azért sem mert arabok és mohamedánok lakják a Közép-Kelet- et amely a világ há-rom geopolitikai fókuszát köti össze úgy mint a Fekete-tenger- t a Földközi-tenger- t és az Indiai Óceánt Mások viszont az ellenkező túlzásba es-nek Azt hinné az ember hogy ha egy nemzetközi örvényben-válságba- n az egyik oldalon Oroszország a főszereplő akkor olyanvalaki-ak- i az oroszok miatt emig-rált szinte automatikusan a másik olda-lához húz Ez az érzelmi szabály " azonban nem mindig működik Akadnak akik annak ellenére hogy a Szovjetunió miatt mene-kültek el és az Izrael akciót kato-nailag az a Szovjetunió irányítja amely az ö országukat is megszállta most még is Izrael ellen drukkolnak Hogyan lehet' vajon ennek a két cso-portnak egyszerre — úgy értem ugyanab-ban a lapban — megmagyarázni hogy az arab—izraeli viszályt másképp is el lehet intézni mint úgy hogy az egyiket leüs-sék? És ha meg is lehetne magyarázni tanác-sos- e ezt kimondani? NIXON IS SEGÍTETT AGNEWT LEDÖFNI az ügyésznek másvalakire egy nagyobb vadra súlyos vádat rábizonyítani A úgy folyt le hogy előbb Ag-"ne- w volt barátait vették kézbe: — Ha nem vallasz Agnew ellen hosszú évekre lecsukatunk Ha ellene vallasz egy-k- ét hónappal megúszod Ha pedig na-di- g nagyon „bemártod" gondoskodunk róla hogy valószínűleg semmit se kelljen ülnöd Ilyen „bizonyítékok" alapján dolgozták meg azután magáf Agnewt azzal hogy ha vállal egy kis adócsalást és ezen a címen az alelnökségról akkor futni 'hagyják — mert ha nem akkor börtönbe viszik- - Nehéz olna a mi eszközeinkkel bebi-zonyítani hogy az így megszorongatott tanúktol kicsikart terhelő vallomások hamis tanúk hamis tanúsága De ki mer-né jó lelkiismerettel állítani hogy módon megszerzett vallomásoknak van erkölcsi hitele? (Xota bene te aki éltél Angliában bizonvára emlékszel rá hogy Angliában a bűntárs terhelő állomását meg sem hallgathatja a bíróság) Mind ebben a mi szempontunkból a szörnyű hogy Nixonnak is része ben-ne Európai ismerőseimnek nem is egy-nek pozitív tudomása van hogy leg-alább nyugat-európa- i külügyi hivatal olyan jelentéseket kapott washingtoni volna Amikor atomerőit E diplomáciai jelentések csak abban tértek el egymástól hogy Nixon csupán hogy Nixon lel- - a7t jesítését kilátásba hogy kapott pénz után Kennedy akkor vitt szov--j Ál-- — minden jót elleni manőver 'lemond Mind ebből külpolitikai szempontból is nyugtalanító következtetést lehet levon-ni Amíg ugyanis Agnew volt az alelnök a Nixon elleni hadjárat vezetőit valamcny-nyir- e korlátozta a tudat hogy Nixon he Summa summárum: Ha egyetértesz ve-lem abban hogy ez a meg-nem-ért- és — ezek a dühök nem tarthatnak vissza min-ket akkor legközelebb arról írnék ho-gyan látják Amerikát Európából Olt a külügyminisztérium betett ajtói mögött már hónapok óta azt tartják hogy az amerikai — orosz közeledést az oroszok va-lahogy ki fogják siklatni Nyugat-Európába- n különben olyan bi-zalmatlanok Washington irányában hogy a NATO további bomlását nehéz lesz fe-ltartóztatni Ott' már szemmclláthatóan elkezdődött az a folyamat amely az Egyesült Államok és a Szovjetunió közt a nyugat-európa- i államokat a semleges-ség felé tereli Jellemző a helyzetre hogy „a szombati ebéden" (ahol New Yorkba jöttédkor szegény megboldogult Tiborral együtt mindig szívcsen láttunk téged) már el-hangzott az ijesztő kérdés: — Lehetségcs-- c hogy már cl is kezdő-dött Európa nyugati felének is az clfin-nesítésc- ?! A lényeget abban lehetne összefoglalni hogy a Szovjetunióval szemben a Nyugat katonailag és főleg politikailag meggyen-gült s hogy ez a folyamat Közép-Európába- n mint másutt Ugyanakkor azonban a szovjettömb és benne főleg Oroszország olyan súlyos belső bajokkal küzd hogy ezek hosszú-távra politikai gyengülésre ítélik — kivé-ve persze ha a Nixon — Kissinger terv to-vább tartana és olcsó kölcsönökkel tech-nológiai támogatással sikerülne Moszkva Ha a szerkesztőségi konferencián végül is nekem szegeznéd a kérdést hogy a rossz mellett lehet-- e valamit jót remélni azt felelhetném hogy vigasztaló dolgot csak kettőt vélek látni Az egyik hogy most októberben megint bebizonyosodott: valahányszor Amerika katonailag a sarkára állt a eddig még mindig meghátrált A baj csak az hogy ehhez nem csak kato-nai erő kell (ami még megvan) hanem akaraterő is És ez a jelenlegi amerikai vezető rétegben bizony fogytán van Az is lehetséges azonban hogy az ame-rikai nép türelmének és külpolitikai nai-vitásának van határa És hogy ha tovább nőne a balodal terrorja és a sajtószabad GANAJTURÓ BOGARAK HASZNA Ausztráliából hiányoz-nak a ganajtúró bogarak amelyek a szarvasmarha földre hulló tárgyáját gyor-san feldolgozzák Ezért a legelők 590-- a évente kiég és a trágya nagyszerű tenyé-szöhely- et nyújt a legyek-nek Bornemmisza György a Canberrái Rovarkutató Állomás magyar munkatár-sa mintegy 200 ezer ganaj-túró bogarat telepített be Afrikából Ausztráliába A ganajtúrók gyorsan elsza-porodtak és a probléma megoldódott WS©BS!WS5íra®SS lyére az az Agnew kerülne aki helytelení-ti a szovjetnek tett egyoldalú engedmé-nyek politikáját Ezért kellett Agnewt még N'ixon előtt leteríteni És ehhez nyújtott segédkezet Nixon De nem csak ezt a páncélt hagvta magáról lehámozni hanem a saját maga üldözéséi is elősegítette amikor megen-gedte hogy a republikánusán balszár-nva- n lovagoló Richardson a Kennedv-Klik- k legádázabb rohamcsapatahoz tar-tozó Cox-r- a bízza a Nixon elleni vadak összegyűjtését Erre mondta Nixonról az ENSZ-né- l egy amerikai barátom: — Elóbb hagyta hogv az ot elővédként oltalmazó Agnewt leszúrják Azután Cox kinevezésével saját magának akasztotta nyakába a kötelei Tehát rossz stratéga De ha ilven stra-téga a halálos ellenségeivel semben miért legven jobb stratéga az oroszokkal szemben? Isten ne adia de lehetséges hogy Watergate kis incidens Ie ahhoz a válsághoz képest mit N'ixon külpoliti-kája válthat ki A régi mondás hogv mondd meg az igazat betörik a fejed ma a mi portán-kon (már mint a Magvar Életnél) úgy szól hogy elég célozni az igazságra és már legorombítanak érte Ennek illusztrálására küldöm neked a mellékelt levelet Ezt a Magvar Élet cgv texasi előfizetőjétől kaptam Hosszú új-ságírói pályám alatt még soha így le ncm szidtak mint e levélben amiatt hogv Ni-xon orosz politikája iránt kételyeimet mertem óvatosan és fenntartásokkal kife-jezni (A levelet Pogány Andris tépte ket-té véletlenül de mint látod mindjárt össze is ragasztottam) (A levelet Kosas-Kásá- s Imre írta Houston Texas — A szerk) NYUGAT-EURÓP-A ELFINNESITÉSE előrehaladottabb szovjetkor-mány uralmát gazdaságilag Nyugatról alátá-masztani Ezzel kapcsolatban lehetne arról írni hogy az amerikai— orosz enyhülésre ala-pított Nixon —Kissinger elvet további ak-nák is fenyegetik Az ö elvük tudvalévően arra a reményre támaszkodik hogy ame-rikai— orosz együttműködés vagy leg-alább párhuzamosság a világban olyan helyzetet teremt hogy egyik főhatalom sem igyekszik felborítani azt ami a má-sik pozíciójának fontos része Rá kellene mutatnunk hogy ezt a Ni-xon —Kissinger elvet már eddig is mi-lyen sok kudarc érte Ilyen volt hogy Kí-na bekerítése céljából India segítségével az oroszok szakították le Bangladcsh-- t a Kínával és Amerikával tartó Pakisztán-ról Az is Amerikának szánt fricska hogy Észak-Vietnamb- a ma is olyan tömegben szállítják az orosz fegyvereket mintha Nixon nem is barátkoznék Brczsnycvvel És ilyen Amerika elleni kihívás volt a pa-lesztinai háború kirobbantása épp úgy mint az hogy Szueznél Moszkva katonai beavatkozással fenyegetőzött Kérdésem: Merjük-- e ilyen tények leírá-sával megzavarni némelyek illúzióit? Vagy: Vállaljuk-- e a ribilliót amit azzal okoznánk ha egy Kissingerről szóló cikk-ben a lényegről is beszélnénk Ezt vala-mikor otthon Rassay Klcbelsbergről ez-zel a kérdéssel fejezte ki: — Egyszerűen csak tehetséges stréber? Vagy alkotó opportunista? A cikkben nem csak bírálat lenne ha-nem elismerés is Végtére is Kissinger korunknak valószínűleg legnagyobb poli-tikai talentuma A NÉP VISSZAÜT? sággal való szemérmetlen országrombo-ló visszaélés akkor ncm tarthatnók ki-zártnak hogy ez a derék nép előbb-utób- b ráeszmél az országot fenyegető külső ve-szélyekre és egyszer majd mégis rálép először is a belső rendcsinálás felé ve-zető útra Ha erről írnánk rettentő visítozás tá-madna hogy a „demokrácia" ellen áská-lódun- k Pedig épp hogy a népakaratot védelmeznők az amerikai politikára ráfe-küdt baloldal közéleti diktatúrájával szemben Szóval make-olju- k up a mind-unk- at Ja-vaslom hogy nézzünk szembe a várható üvöltözéssel és ha módjával is de mond-juk ki az igazat ölel András R CHOLKAN 660 WJJLSON AVENUE 527 BLOOR STREET WEST & CO LTD REALTOR Uxbridge: 27—36—50 holdas területek $1000 holdan-ként Egybe vagy külön is megvehető Csak 45 mér-földre Torontótól Orangeville: 250 hold föld 9 szobás házzal nagy barn-na- l Ára holdanként $350 csak 65 mérföldre To-rontótól Bathurst— Wilson: 40 apartmentes bérház évi $80 ezer bevétel $13000 apartmentenként Közel forga-lomhoz iskolához bevásárláshoz Házvétel vagy eladás esetén bármilyen mortgage problémával forduljon bizalommal hozzánk -- : Harangi János 636-15- 01 UNITED TRUST REALTOR ÍBayview-nál- : festésre szoruló 2 hálószobás tégla-bun-- í galow pinceben kiadott extra szoba nagy teleki --Hyuu Leiizetes: iauuu 9 apartmentes öregebb épület remek állapotban iuuuu ictizetes Kernek érte: MiUUU-- t Ha házat akar eladni vagy venni kérem hívjon: IRODA: 487-533- 3 RS NÉMETH LAKÁS: 485-299- 2 J Belvárosban 54 üléses étterem eladó Magvaros díszítéssel laltól-fali- g szönyegezve 10 ées bérleti egyezménnyel Magyar és európai ételkülönlegességek specialistája Ital engedély megkapható — Heti bevétel: SÍ 100 Telefon: 255-23- 67 KÉRJE: MISS KATI MOHAROST C J HESLOT REÁL ESTATE „Szerencséje örök ha hizügynöke Török' TÖRÖK GYÖRGY UNITED TRUST 21 ST CLAIR AVENUE EAST Iroda: 961-444- 4 Lakás: 485-532- 2 YORK REALTOR UJ CIM: 604 BLOOR STREET WEST — 535-211- 4 Bloor —Bathurst: elsőrendű állapotban lévő 9 szobás téglaház kiépített pincelakás S6 —8000 lefizetéssel Lawrence —Bathurst: 5 szobás bungalow nagy telek-kel kiépített basement $5—6000 lelizetésseí Áron alul megkapható Bayview—Steeles: $12000 lefizetés 4 hálószobás lu-xus bungalow 2 garázs kiépített basement ködíszílé-s- ű kandalló Azonnal átvehető Mrs Vörös IRODA: 535-211- 4 LAKÁS: 492-968- 3 Toronto külső részén 15 apartmentes ház balkonnal Sll700-ér- t #-ké- nt megvehető Festésre szorul alkal-mi vétel Lefizetés: S45— 50000 bevétel: $22000 Városban: 5 szobás téglaház saját behajtóval lefize-tés: $5000 Végár: $27000 Bathurst—St Clair: 16 szobás roomingház 5 konvha 4 fürdőszoba saját behajtó 2 garázs Bevétel $9500 lefizetés: $20000 Nyáry Mihály HAZ IRODA: 535-211- 4 FÖLD — ÜZLET — MORTGAGE vétel eladás közvetítése Inveslment — vagyonkezelés Magyar vonatkozású ügyekben díjtalan tanácsadás Gulyás Mihály : wlm ma v nyíregyházi budapesti ügyvéd $)wthöur Realty Service LTD Realtor 851 St Clair Ave V Tel-- : 651-646- 4 Házat akar venni vagy jelenlegi házát eladni elcse-rélni akarja? Sok éves gyakorlattal egyéni kiszolgá-lással állok rendelkezésére Vevőink számára ala-csony lefizetést és törlesztést biztosítunk Hívja a magyar manager-helyettesünk- et G FODORT Telefon: 651-646- 4 vagy 654-13- 16 Szükségünk van eladókra A mi ultra modern hivatalunk eladókat keres ha ön egy jobb életet kíván vagy évente 20 ezer dollárt szeretne keresni úgy vegye fel a kapcsolatot Fodor György manager-helyettesünkk- el akivel sze-mélyesen és privátim megbeszélheti a részleteket arra vonatkozólag hogyan lehetne az Ügynökségünk lehető legjobb eladója Olvassa a MAGYAR ÉLET-e-t! E M h C C REALTOR 924-11- 74 UJ CIME NAGYOBB SAJÁT ÉPÜLETBEN 426 COLLEGE STREET BATHURST-Tö- L KELETRE 12 apartmentes ház Bloor—Bathurst-né- l kitűnő ál- lapotban új fűtőberendezés $20000 lefizetéssel át-vehető 100 acres farm gyönyörű házzal istállóval $59000 College— Bathurst: 50x48-a- s épület $55000-ér- t eladó Alkalmas autójavító műhelynek vagy kisebb üzem-nek Házat ingatlant vásárol vagy elad forduljon bizalommal irodánkhoz: HEGEDŰS LAJOS IRODA: 924-117- 4 LAKÁS: 429-370- 0 ENDES LÁSZLÓ - amODA: 921174 LAKAS:v529-9I5- r $
Object Description
Rating | |
Title | Magyar Elet, December 01, 1973 |
Language | hu |
Subject | Hungary -- Newspapers; Newspapers -- Hungary; Hungarian Canadians Newspapers |
Date | 1973-12-01 |
Type | application/pdf |
Format | text |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
Identifier | Magyad3000203 |
Description
Title | 000581 |
Rights | Licenced under section 77(1) of the Copyright Act. For detailed information visit: http://www.connectingcanadians.org/en/content/copyright |
OCR text | ?: oldal MAGYAR ÉLET 1973 december I (Folytatás az 1-- sö oldalról) nyel ott rögzítette az atomfegyverkezést ahol Amerika a gyöngébb de --szabad ke-zet adott Moszkvának abban ahol a Szov jetunió „volt" a gyöngébb (Azért mun dom hogy „volt" mert a MIRV-ne- k ne vezet t atomfejbokor dolgában akkor még az oroszok voltak hátrányban de ezt az óta már behozták) Ha jól emlékszem az egész emigrációs sajtóban Amerikában és Nyugat-Európ- á ban egyedül a Magyar Élet mondta ki méghozzá jóval N'ixon moszkvai látogatá-sa előtt hogy az amerikai külpolitika lej-tőre került Azt is csak mi írtuk meg hogy a kelet-európ- ai antikommunista me nekültekkel a Nixon-kormán- y már 1971 vegén megszakított minden intezmenves és pénzügyi kapcsolatot Ha ebben a vonatkozásban a Magvar Illet előrelátását és az igazság kimondását alaki kétségbe akarná vonni kezébe nyomhatod 1971-bő- l november 20-i- ki szá-munkat Már akkor a fejére olvastuk N'i- - onnak hogy az Ostpolitik tüntető támo-gatásával és a berlini egyezménnyel a szovjet szekerét tolta És hogy mi 1971 december 18-iká- n is kifejezést adtunk ag-godalmunknak (ami azóta sajnos bebizo-nyosodott) hogy Nixonnak Pekinghez va-ló közeledése sem iránvul Oroszország ellen Mindez a múltra vonatkozik mondhat-nád a szerkesztőségi konferencián de mi van a jelennel? S ha ez így van akkor miért re t i rá 1 1 meg a szovjetkormány Szueznél? Válaszom az lenne — s ez is egyik oka annak miért írok most erről nem cikket hanem levelet — hogy ez bizony az én számomra is rejtély S hogy egyáltalán nem biztos hogy Ni von valóban olyan komoly elszántságot tanúsított Szueznél az oroszok felé mint ahogy a látszat mu-tatja Ha megbeszélésünkön úgy határoznánk hogy c kételyeinkről érdemes lenne cik-ket írni akkor cl kellene döntenünk mi a valószínűbb: az-- e hogy Nixon céltuda- - rá és ma és el-- ! vállata az hogy ezeket az oroszok és védhették ki vagy pedig az hogy szovjet közeledő olyan tüntető rúgta fel a' ] f f?í FENYEGET Az egyik kérdés tehát amelyet szerkesz-tőségi értekezletünkön cl kellene dönteni így írjuk-- e meg milyen kevés je-le van ma is a washingtoni eltökéltségnek s hogy milyen sok dolog vall arra hogy Nixon továbbra is kész nagy abban a — mi szemünkben hiú — re-ményben hogy Moszkva jóindulatának megvásárlásával féken tarthatja a Szov-jetunió terjeszkedő politikáját Azt kérdezni hogy Nixonnak ez a re-ménye alapos-- e annál jogosabb mert hi-teles értesülések és szemmellátható té-nyek is bizonyítják hogy míg Nixon a Brczsnycvvel való személyes kapcsolatá-val (sőt még most is henceg vele) Brezsnycv rendezte meg a háborút Egy másik sikamlós feladat amit szin-tén meg kellene fontolnunk az arab —iz-raeli viszony kezelése lenne Ebben ugyanis olyan szenvedélyekbe ütközünk amelyek rendszerint süketek az érvek-kel szemben Mégis azt javasolnám szóljunk hozzá Tudod hogy minden évben ellátogatok Libanonba Tehát nem egész alaptalanul állítom hogy Szíriát kivéve az arab politikusok ma már általában hajlandók az 1966-o- s Izraelt elismerni és bizonyos arab területek demilitarizálásá-b- a belenyugodni Ugyanakkor az izraeli politikusok is ott tartottak (vagy tartot-tak legalább is az októberi háború előtt) hogy Jeruzsálem kivételével a 67-be- n megszállt területek túlnyomó részét visz-szaadn- ák ha azokat hathatósan demilita-rizálni lehetne Jeruzsálem akadály de területenkívüli jogokkal lehetne való-színűleg ott valamire menni De hol van olyan faktor amelyre a de-militarizá-lás fenntartását rá lehetne bíz-ni? Az ENSZ-ne- k sem tekintélye sem ereje nincs hozzá főleg pedig nincs poli-tikai hitele a szovjettömbön és az úgyne-vezett harmadik világon Az Egye-sült Államoknak meg lenne az erejük (bár nagy kérdés hogy az önkéntesek nem fogják-- e szétzilálni az amerikai had-erőket) de még ha nem így lenne akkor De más témák is veszélyesek Sok ha-zánkfia nem olyasmit olvasni ami politikai érzelmeit vagy illúzióit zavarja Magam is megrökönyödtem amikor Európában megtudtam hogy Agnewt a republikánuspárt balszárnya tiporta el és hogy ezt Nixon hozzájárulásával tették mégpedig az úgynevezett „plea bargain-ing"-g- el való manipulálással Ez mint tudod abban áll hogy az Egyesült Államokban az ügyész részleges vagy teljes mentességet szerezhet egy-sú-lyo- s bűnnel vádolt embernek ha- - bizonyig ték nélkül hosszadalmas és költse ges eljárás elkerülése céljából vállalja egy kisebb bűn elkövetését—-- 'vágy' ha-- segít ''♦í-- - 43 --- — A K N A K NIXON ÉS KISSINGER ÚTJÁBAN Nixon —Kissinger-doktrin- át rint a szovjetkormánnyal (amely sze-isen- is lehet együttműködni) vagyis hogy a Moszkvá-ból jövő kihívás olyan durva volt és Ame-rika felé olyan megszégyenítő hogy ez elöl nehéz lett volna a világ csúfjára meg-futamodni Emlékszel mi történt Október 24-iké- n este egy Washingtonban átnyújtott jegyzékben a szovjetkormány azzal fe-nyegete-zött hogy a Szuez városánál be-kerített egyiptomi 3 hadtestet orosz ej-töermő- sök és katonai repülőgépek beve-tésével fogja kiszabadítani Ha ezt Nixon tudomásul vette volna az Egvesült Államok nemzetközi tekinté- - az ihen az volt róla két Ivet valósággal eMujta Ezt meg nagykövetségétől hogy ezt a kétütemű McGovern de egy Fulbright sem zsarolást — először az Agnt-wr- a valló ta-nyelh- ette volna le tehát az orosz i núk ellen azután pedig Agnew ellen — fenyegetésre válaszul Nixon készenlétbe Xjxon engedélye nélkül nem lehetett vol helveztc Amerika ahhoz nem na vérehaitani bölcseség kellett nem hősiesség — egy szerűen nem lehetett mást tenni Ezenfelül erős a gyanú ugyanak- - szabau' utat engedett az Agnew elleni kor Kissinger az asztal alatt j nővérnek vagy pedig mindez az ö kifejc-olyasmi- t ígért ami az orosz gesztus igazi j zctt hozzájárulásával történt céljának vagy egy részének vagy azzal Ne érts rélre Bandi Hügv Aencw V(5 egyenértékű engedménynek későbbi j tcUe a tömsnvck clIci1 ún ncm Ul helyezte [iom De ha mindenkil iccsuknának azért Vagyis olyan trükkhöz folyamo- - mcrl választásra nem dott most Nixon mint amit fjzctctt adot ilt kcVLs politikus nök véghez 62-be- n Kubában A vona szabadlábon jetkormany akkor is visszarettent az amerikai atomfegyverek elől de Kennedy mégis olyan vigaszdíjat adott ami sokak szerint fölért a kubai orosz rakéták leállításával Kennedy ugyanis titokban megígérte — és négy-hónapo- n belül végre is hajtotta — azok-nak az amerikai rakétáknak a visszavoná-sát amelyek Angliából Olaszországból és Törökországból voltak a Szovjetunióra becélozva Ezeknek katonai értéke abban- - tosan atomháború kockázatát állt nehezebben ennek láttán visszakozott Brezsnyevl volna mint az Egyesült történt a i lantokból tehát messzebbről rakétákat MOSZKVA SZÓVAL WASHINGTON ATOMMAL hangzik: áldozatokra kérkedett közben palesztinai hogy úgyszólván nagy is kívül szeret vagy ' még ' ' Hruscsov-na- k brutalitással is ki merné szabad akarata birtokában saját nemzeti létét Washington szavára építeni? Ebben rejlik a palesztinai kérdés bo-nyolultsága S ez nem földrajzi és nem-zeti hanem végső soron erkölcsi okokon múlik Ezért látszik olyan nehéznek eb-ben a mi anyagiakban gazdagodó és a természettudományokban fejlődő de más téren hanyatló korunkban De merhetünk-- c írni ilyesmiről a közön-ségnek amely mindig csak szépet és akar hallani Nem is szólva egy másik nehézségről Nevezetesen arról hogy olvasóink közt is akadnak akik erről bizonyos egyoldalú-sággal gondolkodnak Egy részük ncm nagyon hajlandó mér-legelni azt a szempontot hogy Ameriká-nak ki kell békülnie az arabokkal Nem az olaj miatt hanem mert nem szabad megengedni hogy az arabok végképp a Szovjetunió kezébe csússzanak Már csak azért sem mert arabok és mohamedánok lakják a Közép-Kelet- et amely a világ há-rom geopolitikai fókuszát köti össze úgy mint a Fekete-tenger- t a Földközi-tenger- t és az Indiai Óceánt Mások viszont az ellenkező túlzásba es-nek Azt hinné az ember hogy ha egy nemzetközi örvényben-válságba- n az egyik oldalon Oroszország a főszereplő akkor olyanvalaki-ak- i az oroszok miatt emig-rált szinte automatikusan a másik olda-lához húz Ez az érzelmi szabály " azonban nem mindig működik Akadnak akik annak ellenére hogy a Szovjetunió miatt mene-kültek el és az Izrael akciót kato-nailag az a Szovjetunió irányítja amely az ö országukat is megszállta most még is Izrael ellen drukkolnak Hogyan lehet' vajon ennek a két cso-portnak egyszerre — úgy értem ugyanab-ban a lapban — megmagyarázni hogy az arab—izraeli viszályt másképp is el lehet intézni mint úgy hogy az egyiket leüs-sék? És ha meg is lehetne magyarázni tanác-sos- e ezt kimondani? NIXON IS SEGÍTETT AGNEWT LEDÖFNI az ügyésznek másvalakire egy nagyobb vadra súlyos vádat rábizonyítani A úgy folyt le hogy előbb Ag-"ne- w volt barátait vették kézbe: — Ha nem vallasz Agnew ellen hosszú évekre lecsukatunk Ha ellene vallasz egy-k- ét hónappal megúszod Ha pedig na-di- g nagyon „bemártod" gondoskodunk róla hogy valószínűleg semmit se kelljen ülnöd Ilyen „bizonyítékok" alapján dolgozták meg azután magáf Agnewt azzal hogy ha vállal egy kis adócsalást és ezen a címen az alelnökségról akkor futni 'hagyják — mert ha nem akkor börtönbe viszik- - Nehéz olna a mi eszközeinkkel bebi-zonyítani hogy az így megszorongatott tanúktol kicsikart terhelő vallomások hamis tanúk hamis tanúsága De ki mer-né jó lelkiismerettel állítani hogy módon megszerzett vallomásoknak van erkölcsi hitele? (Xota bene te aki éltél Angliában bizonvára emlékszel rá hogy Angliában a bűntárs terhelő állomását meg sem hallgathatja a bíróság) Mind ebben a mi szempontunkból a szörnyű hogy Nixonnak is része ben-ne Európai ismerőseimnek nem is egy-nek pozitív tudomása van hogy leg-alább nyugat-európa- i külügyi hivatal olyan jelentéseket kapott washingtoni volna Amikor atomerőit E diplomáciai jelentések csak abban tértek el egymástól hogy Nixon csupán hogy Nixon lel- - a7t jesítését kilátásba hogy kapott pénz után Kennedy akkor vitt szov--j Ál-- — minden jót elleni manőver 'lemond Mind ebből külpolitikai szempontból is nyugtalanító következtetést lehet levon-ni Amíg ugyanis Agnew volt az alelnök a Nixon elleni hadjárat vezetőit valamcny-nyir- e korlátozta a tudat hogy Nixon he Summa summárum: Ha egyetértesz ve-lem abban hogy ez a meg-nem-ért- és — ezek a dühök nem tarthatnak vissza min-ket akkor legközelebb arról írnék ho-gyan látják Amerikát Európából Olt a külügyminisztérium betett ajtói mögött már hónapok óta azt tartják hogy az amerikai — orosz közeledést az oroszok va-lahogy ki fogják siklatni Nyugat-Európába- n különben olyan bi-zalmatlanok Washington irányában hogy a NATO további bomlását nehéz lesz fe-ltartóztatni Ott' már szemmclláthatóan elkezdődött az a folyamat amely az Egyesült Államok és a Szovjetunió közt a nyugat-európa- i államokat a semleges-ség felé tereli Jellemző a helyzetre hogy „a szombati ebéden" (ahol New Yorkba jöttédkor szegény megboldogult Tiborral együtt mindig szívcsen láttunk téged) már el-hangzott az ijesztő kérdés: — Lehetségcs-- c hogy már cl is kezdő-dött Európa nyugati felének is az clfin-nesítésc- ?! A lényeget abban lehetne összefoglalni hogy a Szovjetunióval szemben a Nyugat katonailag és főleg politikailag meggyen-gült s hogy ez a folyamat Közép-Európába- n mint másutt Ugyanakkor azonban a szovjettömb és benne főleg Oroszország olyan súlyos belső bajokkal küzd hogy ezek hosszú-távra politikai gyengülésre ítélik — kivé-ve persze ha a Nixon — Kissinger terv to-vább tartana és olcsó kölcsönökkel tech-nológiai támogatással sikerülne Moszkva Ha a szerkesztőségi konferencián végül is nekem szegeznéd a kérdést hogy a rossz mellett lehet-- e valamit jót remélni azt felelhetném hogy vigasztaló dolgot csak kettőt vélek látni Az egyik hogy most októberben megint bebizonyosodott: valahányszor Amerika katonailag a sarkára állt a eddig még mindig meghátrált A baj csak az hogy ehhez nem csak kato-nai erő kell (ami még megvan) hanem akaraterő is És ez a jelenlegi amerikai vezető rétegben bizony fogytán van Az is lehetséges azonban hogy az ame-rikai nép türelmének és külpolitikai nai-vitásának van határa És hogy ha tovább nőne a balodal terrorja és a sajtószabad GANAJTURÓ BOGARAK HASZNA Ausztráliából hiányoz-nak a ganajtúró bogarak amelyek a szarvasmarha földre hulló tárgyáját gyor-san feldolgozzák Ezért a legelők 590-- a évente kiég és a trágya nagyszerű tenyé-szöhely- et nyújt a legyek-nek Bornemmisza György a Canberrái Rovarkutató Állomás magyar munkatár-sa mintegy 200 ezer ganaj-túró bogarat telepített be Afrikából Ausztráliába A ganajtúrók gyorsan elsza-porodtak és a probléma megoldódott WS©BS!WS5íra®SS lyére az az Agnew kerülne aki helytelení-ti a szovjetnek tett egyoldalú engedmé-nyek politikáját Ezért kellett Agnewt még N'ixon előtt leteríteni És ehhez nyújtott segédkezet Nixon De nem csak ezt a páncélt hagvta magáról lehámozni hanem a saját maga üldözéséi is elősegítette amikor megen-gedte hogy a republikánusán balszár-nva- n lovagoló Richardson a Kennedv-Klik- k legádázabb rohamcsapatahoz tar-tozó Cox-r- a bízza a Nixon elleni vadak összegyűjtését Erre mondta Nixonról az ENSZ-né- l egy amerikai barátom: — Elóbb hagyta hogv az ot elővédként oltalmazó Agnewt leszúrják Azután Cox kinevezésével saját magának akasztotta nyakába a kötelei Tehát rossz stratéga De ha ilven stra-téga a halálos ellenségeivel semben miért legven jobb stratéga az oroszokkal szemben? Isten ne adia de lehetséges hogy Watergate kis incidens Ie ahhoz a válsághoz képest mit N'ixon külpoliti-kája válthat ki A régi mondás hogv mondd meg az igazat betörik a fejed ma a mi portán-kon (már mint a Magvar Életnél) úgy szól hogy elég célozni az igazságra és már legorombítanak érte Ennek illusztrálására küldöm neked a mellékelt levelet Ezt a Magvar Élet cgv texasi előfizetőjétől kaptam Hosszú új-ságírói pályám alatt még soha így le ncm szidtak mint e levélben amiatt hogv Ni-xon orosz politikája iránt kételyeimet mertem óvatosan és fenntartásokkal kife-jezni (A levelet Pogány Andris tépte ket-té véletlenül de mint látod mindjárt össze is ragasztottam) (A levelet Kosas-Kásá- s Imre írta Houston Texas — A szerk) NYUGAT-EURÓP-A ELFINNESITÉSE előrehaladottabb szovjetkor-mány uralmát gazdaságilag Nyugatról alátá-masztani Ezzel kapcsolatban lehetne arról írni hogy az amerikai— orosz enyhülésre ala-pított Nixon —Kissinger elvet további ak-nák is fenyegetik Az ö elvük tudvalévően arra a reményre támaszkodik hogy ame-rikai— orosz együttműködés vagy leg-alább párhuzamosság a világban olyan helyzetet teremt hogy egyik főhatalom sem igyekszik felborítani azt ami a má-sik pozíciójának fontos része Rá kellene mutatnunk hogy ezt a Ni-xon —Kissinger elvet már eddig is mi-lyen sok kudarc érte Ilyen volt hogy Kí-na bekerítése céljából India segítségével az oroszok szakították le Bangladcsh-- t a Kínával és Amerikával tartó Pakisztán-ról Az is Amerikának szánt fricska hogy Észak-Vietnamb- a ma is olyan tömegben szállítják az orosz fegyvereket mintha Nixon nem is barátkoznék Brczsnycvvel És ilyen Amerika elleni kihívás volt a pa-lesztinai háború kirobbantása épp úgy mint az hogy Szueznél Moszkva katonai beavatkozással fenyegetőzött Kérdésem: Merjük-- e ilyen tények leírá-sával megzavarni némelyek illúzióit? Vagy: Vállaljuk-- e a ribilliót amit azzal okoznánk ha egy Kissingerről szóló cikk-ben a lényegről is beszélnénk Ezt vala-mikor otthon Rassay Klcbelsbergről ez-zel a kérdéssel fejezte ki: — Egyszerűen csak tehetséges stréber? Vagy alkotó opportunista? A cikkben nem csak bírálat lenne ha-nem elismerés is Végtére is Kissinger korunknak valószínűleg legnagyobb poli-tikai talentuma A NÉP VISSZAÜT? sággal való szemérmetlen országrombo-ló visszaélés akkor ncm tarthatnók ki-zártnak hogy ez a derék nép előbb-utób- b ráeszmél az országot fenyegető külső ve-szélyekre és egyszer majd mégis rálép először is a belső rendcsinálás felé ve-zető útra Ha erről írnánk rettentő visítozás tá-madna hogy a „demokrácia" ellen áská-lódun- k Pedig épp hogy a népakaratot védelmeznők az amerikai politikára ráfe-küdt baloldal közéleti diktatúrájával szemben Szóval make-olju- k up a mind-unk- at Ja-vaslom hogy nézzünk szembe a várható üvöltözéssel és ha módjával is de mond-juk ki az igazat ölel András R CHOLKAN 660 WJJLSON AVENUE 527 BLOOR STREET WEST & CO LTD REALTOR Uxbridge: 27—36—50 holdas területek $1000 holdan-ként Egybe vagy külön is megvehető Csak 45 mér-földre Torontótól Orangeville: 250 hold föld 9 szobás házzal nagy barn-na- l Ára holdanként $350 csak 65 mérföldre To-rontótól Bathurst— Wilson: 40 apartmentes bérház évi $80 ezer bevétel $13000 apartmentenként Közel forga-lomhoz iskolához bevásárláshoz Házvétel vagy eladás esetén bármilyen mortgage problémával forduljon bizalommal hozzánk -- : Harangi János 636-15- 01 UNITED TRUST REALTOR ÍBayview-nál- : festésre szoruló 2 hálószobás tégla-bun-- í galow pinceben kiadott extra szoba nagy teleki --Hyuu Leiizetes: iauuu 9 apartmentes öregebb épület remek állapotban iuuuu ictizetes Kernek érte: MiUUU-- t Ha házat akar eladni vagy venni kérem hívjon: IRODA: 487-533- 3 RS NÉMETH LAKÁS: 485-299- 2 J Belvárosban 54 üléses étterem eladó Magvaros díszítéssel laltól-fali- g szönyegezve 10 ées bérleti egyezménnyel Magyar és európai ételkülönlegességek specialistája Ital engedély megkapható — Heti bevétel: SÍ 100 Telefon: 255-23- 67 KÉRJE: MISS KATI MOHAROST C J HESLOT REÁL ESTATE „Szerencséje örök ha hizügynöke Török' TÖRÖK GYÖRGY UNITED TRUST 21 ST CLAIR AVENUE EAST Iroda: 961-444- 4 Lakás: 485-532- 2 YORK REALTOR UJ CIM: 604 BLOOR STREET WEST — 535-211- 4 Bloor —Bathurst: elsőrendű állapotban lévő 9 szobás téglaház kiépített pincelakás S6 —8000 lefizetéssel Lawrence —Bathurst: 5 szobás bungalow nagy telek-kel kiépített basement $5—6000 lelizetésseí Áron alul megkapható Bayview—Steeles: $12000 lefizetés 4 hálószobás lu-xus bungalow 2 garázs kiépített basement ködíszílé-s- ű kandalló Azonnal átvehető Mrs Vörös IRODA: 535-211- 4 LAKÁS: 492-968- 3 Toronto külső részén 15 apartmentes ház balkonnal Sll700-ér- t #-ké- nt megvehető Festésre szorul alkal-mi vétel Lefizetés: S45— 50000 bevétel: $22000 Városban: 5 szobás téglaház saját behajtóval lefize-tés: $5000 Végár: $27000 Bathurst—St Clair: 16 szobás roomingház 5 konvha 4 fürdőszoba saját behajtó 2 garázs Bevétel $9500 lefizetés: $20000 Nyáry Mihály HAZ IRODA: 535-211- 4 FÖLD — ÜZLET — MORTGAGE vétel eladás közvetítése Inveslment — vagyonkezelés Magyar vonatkozású ügyekben díjtalan tanácsadás Gulyás Mihály : wlm ma v nyíregyházi budapesti ügyvéd $)wthöur Realty Service LTD Realtor 851 St Clair Ave V Tel-- : 651-646- 4 Házat akar venni vagy jelenlegi házát eladni elcse-rélni akarja? Sok éves gyakorlattal egyéni kiszolgá-lással állok rendelkezésére Vevőink számára ala-csony lefizetést és törlesztést biztosítunk Hívja a magyar manager-helyettesünk- et G FODORT Telefon: 651-646- 4 vagy 654-13- 16 Szükségünk van eladókra A mi ultra modern hivatalunk eladókat keres ha ön egy jobb életet kíván vagy évente 20 ezer dollárt szeretne keresni úgy vegye fel a kapcsolatot Fodor György manager-helyettesünkk- el akivel sze-mélyesen és privátim megbeszélheti a részleteket arra vonatkozólag hogyan lehetne az Ügynökségünk lehető legjobb eladója Olvassa a MAGYAR ÉLET-e-t! E M h C C REALTOR 924-11- 74 UJ CIME NAGYOBB SAJÁT ÉPÜLETBEN 426 COLLEGE STREET BATHURST-Tö- L KELETRE 12 apartmentes ház Bloor—Bathurst-né- l kitűnő ál- lapotban új fűtőberendezés $20000 lefizetéssel át-vehető 100 acres farm gyönyörű házzal istállóval $59000 College— Bathurst: 50x48-a- s épület $55000-ér- t eladó Alkalmas autójavító műhelynek vagy kisebb üzem-nek Házat ingatlant vásárol vagy elad forduljon bizalommal irodánkhoz: HEGEDŰS LAJOS IRODA: 924-117- 4 LAKÁS: 429-370- 0 ENDES LÁSZLÓ - amODA: 921174 LAKAS:v529-9I5- r $ |
Tags
Comments
Post a Comment for 000581