Magyar Elet, July 11, 1987

              m3í''" til --'t'7 "%$'& "- -- --'" "' ' ' - '" -- '%' ="% r-J-g
t
?
-- "- i- - „_ " -- - l V ' —'
1987 július 11 MAGYAR í LET 7 oldal
A címbe foglalt kijelentést — az Olvasó meg fog le-pődni
hiszen én is megelepödtem mikor először olvas-tam
— az az Irinyi János tette akit a köztudat a gyufa
„feltalálójaként" tart számon
De valóban Irinyi „találta fel" a gyufát? Vagy ha
már a gyufa fel volt találva — akkor ő volt az aki fel-találta
a foszforos gyufát? Megkísérlem hogy először
ezekre a kérdésekre adjak legalább megközelítően pon-tos
választ
A gyufa
— mint tudjuk — olyan fapálcika melynek egyik végét
olvasztott kénbe parafinba vagy sztearinba mártják azu-tán
valami gyújtómasszával legtöbbször foszforral von-ják
be Az így elkészített gyújtót ha száradása után va-lamilyen
érdes felületen vagy egy bizonyos kémiai ösz-szetéte- lű
gyújtólapon végighúzzák akkor a dörzsölés foly-tán
keletkezett meleg azt lángra lobbantja A fapálcika
anyaga leginkább nyár- - jávor- - fűz-- fenyő- - vagy szilfa
A XIX századot megelőzően leginkább kova és tapló
szolgált „gyufa" gyanánt 1812-be- n egy Congréve nevű
angol mérnök már alkalmazott egy ún „bemártó" gyu-fát
A Congréve-gyújtón- ál a fapálcika végét klórsavas ká-lium
és kén keverékével vonták be Ha a pálcikát kén-savb- a
mártották a „gyufa" lángra lobbant Mivel hő-sünk
Irinyi János e gyufafajta feltalálása után hét esz-tendővel
született tehát — mély sajnálatomra — máris
semmisnek kell nyilvánítanom ama legendát miszerint
Irinyi lett volna az eredeti gyufa feltalálója De menjünk
csak tovább: a Congréve-fél- e gyufát időben követő négy
'esztendő elmúltával 1816-ba- n — tehát Irinyi születése
előtt három évvel — egy Derosne nevű mérnökkémikus
már foszfort használt a gyufagyártáshoz! így tehát az el-ső
„foszforos gyufa" dicsőségét is vissza kell vonnunk
deirék hazánkfiától Ami a rendszeres gyufagyártást ille-ti
1832-be- n tehát egy évvel az Irinyi-fél- e foszforos gyufa
kísérleti alkalmazása előtt egy Friedrich Kammerer ne-vű
német már — ludwigsburgi gyárából — forgalomba
hozta a kénsavas-típus- ú gyufákat
Mint ahogy a későbbiekben látni fogjuk mindez sem-mit
sem von le Irinyi János értékéből nrerl az ö felfe-dezése
is hatalmasat lendített a gyufagyártás fejlődése
terén — a'rról nem is beszélve hogy Irinyinek Kossuth-tal
való kapcsolata egyike 1848—49-- i heroikus történel-münk
egyik 'kevéssé ismert de fontos periódusának
1817 imájus 17-é- n született
Irinyi — tehát 160 esztendővel ezelőtt Nagyléta község-ben
(Bihar-megy- e székelyhídi járásában) látta meg a nap-világol
Nagyváradon és Debrecenben tanult és jellemző
a korszakra hogy a tehetséges ifjúba mindenáron jogá-szi
ismereteket próbáltak gyömöszölni annak ellenére
hogy már korán látható volt hogy öt elsősorban a kémia
ismerete lelkesíti Fennmaradt egy igen fiatal korából
való mondása mely bizonyítja hogy Irinyi a természet-tudományoknak
akarta szentelni életét:
„A tudományok más irányi tűzlek ki a világnak És
ezek között leginkább a chémia és mechanika azok mely-- '
lye'k a világ képén ezen változást előidézik"
Ha figyelembe vesszük hogy az ifjú három éves volt
mikor pl Oerstedt felfedezte az elektromagnetizműsl öt'
éves volt mikor Church először alkalmazta a szedögé-pe- t
hal esztendős lelt mikor Faraday és BaMow az
ámuló világ elé tárták az elektromotort nyolc eves múlt
mikor Stcphenson felfedezte a lokomotív használatát ki-lenc
éves lelt mikor Böhler megoldotta a tiszta alumí-nium
'előállításának problémáját s tizennégy éves korában
már hallhatott Faraday elektromos és mágneses indukció-kísé-rletéről
— akkor nem csoda ha Irinyi elsősor-ban
nem a politikai forradalmakban hanem az ipari for-radalomban
látta a földieké társadalmi megváltozhatósá-gána- k
lehetőségét Otthagyta tehát jogi tanumányait
cs Nagyváradnak búcsút mondva
1836-ba- n a bécsi polytQchnikumba
iratkozott be
(Egyes adatok szerint ekkor már — viszonylag rövidebb
időn át — Berlinben is folytatott természettani stúdiumot)
Olvasom az egyik irövid összefoglalóban hogy
„Bécsi tanára Meissner kísérletezett kénvirággal dör-zsölt
ólomoxid meggyújtásával de sikertelenül" (Tolnai
Világlexikon 1927 VII kötet 208 o)
Ennél valamivel többel ir egy tíz evvel ezelőtti forrá-som
miszerint Bécsben
az egyik előadáson professzorának Mcissncrnck egy
sikertelen kísérlete vezette ) Irinyit) a gondolatra hogy
ólomszupcroxiddal kevert foszforos gyufát készítsen"
(Bácskai Verának a történelemtudományok kandidátusá-nak
„Irinyi János" c értekezése az „Élet és Tudomány"
c budapesti folyóirat 1967 évfolyamának 1166 oldalán)
A kísérlettől — annak sikertelensége ellenére — izga-lomba
jött ifjú hazarohant és még aznap este megvaló-sította
'elgondolását Mint később leírta: forró vízben meg-olvasztotta
a foszfort majd rázás útján szemcsesitetic
lehűlése után pedig valami barna porral és arab rnezgá-va- l
keverte össze Néhány — akkor forgalomban volt —
gyufáról lekaparta a gyójtókeveréket s helyébe saját ke-verékét
tette Szárítás után először otthon majd más-nap
tanára és diáktársai jelenlétében próbálta ki az új-fajta
gyufákat Bemutatása hatalmas sikert aratott az
osztályban Professzora társai cl voltak eredményétől ra-gadtatva
(Hogy az Irinyivel kapcsolatos általános zavar milyen
nagymérvű volt arra nemcsak az jellemző hogy a tu-dományos
eredmények isnverclébcn tájékozatlan későbbi
társadalom öt tekintette a gyufa feltalálójának" majd a
„foszforos gyufa első alkalmazójának" de az is hogy
még a tudományos híradás is felületesnek mutatkozott
Példának említeni meg hogy még a tekintélyes Tolnai
Világaikon is azt irta 1927 évi VI kötetében a „Gyu-fa"
címszó alatt (89 o) hogy Irinyi már 1833-ba- n fe-ltalálta
volna a foszforos gyufát Mini látjuk ez csak 1836-ba- n
következett be Érdekesség az is hogy a Gyufa"
címszó alatti szöveg Nagyiétárói Dehrecenbc helyezte át
a szülőhelyét mely ugyan fokozta a lokálpatrióta debre-ceniek
büszkeségét de ugyancsak eltért a történelmi va-lóságtól
A helyes adatok aztán olvashatók voltak a már
fentebb is hivatkozott VII kölcl 203 oldalán)
Irinyi János nagyon kevésre becsülte találmányának
a oyuia tökeletssitesének — hatalmas £yaioclati jelen-tőségét
Nem íoüal feliedezése utáa tette ugyanis első
HARASZTI ENDRE:
„Mindig untam ha említette
valaki a gyufát"
Irinyi Jánosutjaafoszforosigyufa tökéletesítésétől pesti gyufagyár alapításáig
I RÉSZ
kijelentését miszerint nem tulajdonított önmagának ér-demet
— alaposan lebecsülte találmányának értékét Pe-dig
valóban
Ö volt az aki feltalálta a 'mai
veszélytelen-használat- ú gyufát!
A korábban előállított „pattogó" káliumklorátos-foszforo- s
gyufák használata ugyanis veszedelmes volt: nagyon köny-nye- n
— rázásra sőt elég enyhe dörzsölésre is — meg-gyulladtak
gyújtókeverékük szétfröccsent tüzet égési se-beket
okozhattak Irinyi János gyufái ezzel szemben lassan
egyenletesen égtek el s soha sem robbantak gyújtóanyag-ju- k
sem fröccsent szét Míg a KamnTOrer-fél- e gyárból elő-került
foszforos gyufák zajosak voltak Irinyi gyufáját jo-gosan
nevezték „zajtalannak" Szállításuk és használa-tuk
biztonságos volt
Diáktársai barátai figyelmeztették hogy legokosabb
ha haladéktalanul szabadalmaztatja találmányát Irinyi
ezt visszautasította! 1836—37-be- n vagyunk: a rendek or-szággyűlési
követeléseit ezidőben a Habsburg-kormányz- at
egymásután elutasította letartóztatták az országgyűlési
fiatalok vezéreit Lovassy Lászlót és Ferencet Tormássy
Jánost és másokat Felségsértési közkeresetet adtak ki el-lenük
Metternich mindent megtett az ifjú Kossuth Lajos
elhallgattatására is akit 1837 májusában 'el is fogattak
Irinyi Jánosban feldobogott a régi magyar-jogás- z szív-Kijelentel- te
hogy fütyül az osztrák Szabadalmi Hivatal-ra!
Hazafias felbuzdulása során észre sem vette hogy
ezzel saját maga lehetőségét is tönkreteszi Ilyen körül
mények közi jelentkezett nála
Romer István
ez a magyarszármazású bécsi vegyész és gyufagyáros
„Megveszem a találmányát" — mondta Irinyinek — „mi-be
kerül?" A válasz meglepte „Semmibe" — mondta
Irinyi — „de ha mindenáron fizetni akar adjon három
garast Ennyibe van ugyanis nekem a foszfor" Romer
ennél „gavallérabbnak" mutatkozott A zsebébe nyúlt és
három garas helyett — hatvan forintot adott át Irinyinek
Ezzel aztán nyélbe lett ütve a veszélyleien új foszforosgyufa--
találmány vétel-elad- ás ügye! Rom'er nyomban gyár-tani
kezdte a gyufái és egy héttel később már árulták
Bécsben Olvasom az egyik forrásban hogy Irinyi egy-ízbe- n
Bécs utcáin sétált egy magyar arisztokrata isme-rősével
Egy gyufát áruló kisfiú neki is el akarta adni a
Romer-gyártott- a gyufát Irinyi mosolyogva vett is egy do
bozzal de ikifizette egy tucat doboz árát A gyerek hálál-kodva
távozott Ámuló barátjának Irinyi megmagyarázta
hogy ezt a gyufát ugyan ö találta fel de e találmányát I
nem becsüli sokra „Ha a kémiának csak ennyi hasznát
tudnám venni akkor kár volt ennyit tanulnom"
Továbbfolytatta kémiai stúdiumait Bécsben majd Ber-linben
— dolgozata jeleni meg az általános vegytan és ki
vált a kénsav vegytanának elméletéről német nyelven
Németalföldi tartózkodása során nemcsak elméleti tudá-sát
igyekezett gyarapítani hanem a fejlettebb német ipar
eredményeiről is tájékozódni próbált Ezért 1839-be- n —
útban haza Magyarország felé — sorra látogatta Magde-bur- g
Köln Düsseldorf Frankfurt am Main Stuttgart
és München gyárait A börtönbezári Kossuthról német föl-dön
is eljutott hozzá a hir hallott Wesselényi mártírumá-ró- l
is de ismerte Széchenyi nemzetépítő kiadványait s
egyetértett vele abban hogy a nemzet akkor lesz erős
ha előbb gazdaságilag erőssé teszi magái 'Németországi
tapasztalataival akart c tervekhez s azok valóraváltásá-hoz
szolgálatot adni
Visszatérve Magyarországra
erős maradt benne az a tudat hogy ö most majd egyik
bajnoka lehet a nemzet tudományos gazdasági felvirágoz-tatásának
Figyelme a Széchenyi és társai által alapitolt
Magyar Tudományos Akadémia felé fordult Fennmaradt
Irinyi édesatyjának egy levele melyet Toldy Ferenchez
az Akadémia titkárához intézett A levélben az atya —
Toldy jóindulatába ajánlja fiát ki „Pesten kívánna letele-pedni
magái jó hazánknak szentelendő" (1839 októ-bere)
1839 végefele a hazai szakemberek is megismerhetlek
Irinyit ugyanis egyre-másr- a jelentek meg nyomtatott for-mában
is értekezései Különösen értékes volt az „Atlic- -
Belgium: minden elhunytnak
atültethctők a szenei
Belgiumban az év elején olyan törvényt hoztak amely
szerint a kórházakban elhalálozott minden személynek az
egészséges szervei felhasználhatók átü'tetés céljára kivé-ve
ha az illető a nevét felvétette „a nem szervadók" lis-tájára
Sok más országban csak annak a szerveit ültethe-tik
át aki ehhez határozottan hozzájárult Az ilyen orszá-gokban
— mivel a hozzájárulást megszerezni kényes fel-adat
— kevés a donor Tavaly például Hollandiában Ausz-triában
és Belgiumban hétezer beteg várt arra hogy új
vesét kapjon — s köztük négyezerötszáz hiába! Belgium-ban
azt remélik az új törvénytől hogy az átültethető szer-vek
száma megnégyszereződik (New Scientisl)
JEgy csöpp vert se!
Nagy-Britanniába- n az AIDS-mcgbelegedés- ek megelő-zését
szolgáló rendszabályoknak a keretében a biológia-óráko- n
ezentúl tilos a vérsejtek vagy a vércsoportok stb
vizsgálata céljára a diákok ujjbegyéből venni vért Ez az
intézkedés valóban csak elővigyázatosságból fakad mert
eddig semmi sem mulatott arra hogy az AIDS vírusa
eien a módon bárkit is megfertőzött volna (New Scien-tist- )'
naeumban" napvilágot látott „Konyári tó" c tanulmá-nya
mely összefoglalja a szikesekre vonatkozó korabeli
ismereteket de — ezen túlmenően — a szikes talaj meg-javításának
olyan módszereit javasolja melyek mind a
mai napig ismeretesek de melyek akkoriban csaknem
ismeretlenek voltak jó hazánkban Megelőzte korát a szó-daképzés- röl
irt elméleti stúdiumával is A hozzáértők lát-halt- ák
hogy Irinyi Jánossal gazdagodott az ország a ha-zai
tudóstársaság általában a magyar tudományos élet
Irinyi örült örkölcsi sikereinek de azt is láthatta hogy
egymagában ebből nreg nem tud élni Eszébejutott a gyu-fagyartá- s!
1839 december 19-é- n a terézvárosi Nyár-utcába- n
a 234 szám alatt (ma: Nyár u 17)
Gyufagyárat nyitott
A gyár 30—40 munkást foglalkoztatott es már 1840 tava-szára
napi 500—€00 ezer gyufát készített Azt tervezte
hogy munkásainak számát rövidesen 60-r- a fogja emelni
önbizalma növekedvén nemcsak saját jólétét munkásai-nak
életszínvonalát szándékozott emelni de — ezen mesz-sz- e
túlmenően — anyagi bázisl kívánt teremteni magá-nak
ahhoz hogy idejét tudását a magyar tudomány a
magyar gyáripar szolgálatába ennél fokozottabban állít-hassa
Sajnos hazafiúi érzelmeivel lelkesültségével ke-reskedelmi
érzéke nem volt arányban Ennek következ
ményei hamarosan jelentkeztek
Széchenyi nyomdokain haladva Irinyi külföldi tudomá-nyos
tapasztalatait a hazának ajánlotta fel s gyufagyárat
is főleg azért indított Pesten hogy ezzel is anyagi bázist
teremtsen a hazai ipar és tudomány fejlesztésére
A tudományosságnak a nép vérébe
kell átmennie!
— vallotta Bár gyára eredményesség tekintetében kezdte
nem beváltani a reményeket Irinyi nagy buzgalommal
gyártotta gyufáit és egyidejűleg részt vett a Természettu-dományi
Társulat megalakításában Színvonalas előadáso-kat
tartott szakcikkeket írt az iparosok és inasok szá
mára tanfolyamokat szervezeit A nyelvújítási mozgalom
keretében Bugát Pállal együtt munkálkodott a magyar
vegytani műszavak kialakításán
Irinyi nagy elégtétellel vette tudomásul hogy 1840 áp-rilisában
Kossuth és Wesselényi kiszabadultak a börtön-ből
és 1841 január 2-á- n útjára indulhatott Kossuth lapja
a „Pesti Hírlap" Hasábjain Kossuth Lajos nemcsak a
feudális rendszer korhadtságára mutatóit rá vezércikkei-ben
de a nemzet iparosodását is célul tűzte ki Mikor
1841 december 6-á- n megalakult a „Magyar Iparcgylel"
melynek elnöke Batthyány Lajos lett addigra már Kos
suth összekapcsolta --a függetlenség kérdését az ipar fejlő-désével
Ettől kezdve Irinyi elméjében Kossuth éppoly
magas piedesztálra került mint korábbi bálványa Szé-chenyi
Dgy érezte hogy ő —igen ö! — e nagyrahivatotl
államférfiak elsőszámú harcosa lehet hiszen ő volt az
aki rendelkezett mindazokkal a tudományos képesítések-kel
és külföldi tapasztalatokkal melyekel a nagy célok
tervek megkívántak Egyáltalába nem zavarta öl az hogy
Széchenyi 1841 nyara óla Kossuth ellen fordult Külföl- -
VILÁGHIRADÓ
Az amerikai rendőrség
kábítószer részlegének eddi-gi
legnagyobb szabású ak-ciója
során több mint 350
embert vettek őrizetbe —
közölte Meese igazságügyi
miniszter Lefoglallak 10
lonna kokaint valamint 50
millió dollárnyi készpénzt
és értékpapírt
A hálózat felgöngyölítését
három évi előkészítő munka
előzte meg 'amelynek so-rán
a nyomozók közremű-ködtek
a kábítószerből szer-zett
pénzek „tisztára mo-sásában"
— hogy elnyerjék
a bűnözök bizalmát
— —
9 Elektromos vezetéknek
ütközött lezuhant és felrob-bant
a brazil katonai rendőr-ség
egyik helikoptere amely
éppen lopott kocsival me-nekülő
bűnözőket ü'dözött
Rio de Janeiro egyik külváro-sában
A szerencsétlenül járt
gépen tartózkodó öt személy
életét vesztette
— + —
Leszakadt egy koncert-terem
letözete az argentínai
San N'icolas városában egy
rockzenekar koncertjén
amely kétezer főként hu-szonéves
fiatal Volt jelen öt
néző szörnyethalt több mint
százan megsebesültek Tizen-két
sebesült állapota súlyos
— —
Háromszáz tűzoltó küz-dött
a lángokkal Lyon üzem-anyagraktárainál
A tűz né-hány
tartály felrobbanásá-yá-l
kezdődött de a lángok
hamarosan átterjeltek a töb-bi
(tfa&asyagiároióra is Ed
t
dig 14 ember sebesüli meg
kettőjük állapota súlyos A
tűz oka eldig nem ismeretes LHHM
Lada 1200
di útja során ugyanis azt is láthatta Qiogy a — sokszor
éles — vitákból jegecesedik ki a fejlődés útja
Üzleti balsikerek
Gyufáit 5000 darabonként 25 garasért hozta forgalom-ba
Olvasom a „Budapest Lexikonában hogy „ugyanez a
mennyiség Bécsben 35 garasba került" Ugyanitt található
az az adat is hogy „Irinyi a nagy kereslet láttán tervbe
vette a napi 5—600 ezer szál gyártását
Bácskai Vera írja Irinyiről szóló vázlatában („Élet
és Tudomány") hogy Irinyi Városház téri üzemében tu
lajdonképpen még be sem rendezkedett mikor a város-kapitány
— helyszíni vizsgálat nélkül — üzemét tűzveszé-lyesnek
és egészségre ártalmasnak nyilvánította A házi-úrral
bérletét is felmondotta a hatóság és eltiltották a gyu-fák
árusítását is
A Belvárosban az Irinyi-gyá- r közvetlen szomszédságá-ban
volt egy --másik gyufagyár melyet soha semmiféle ha-tósági
intézkedés nem szándékozott kilakoltatni messzi
kültelekre helyeztetni Sürün beépített területen engedé-lyezték
egy Zarzetsky-nev- ü Varsóból jött gyufagyáros mű-helyét
ki a Három bárány utcában létesített gyufagyártó-üzemet
1837 és 1843 között három gyufagyárban keletke-zett
tűz de egyik esetben sem tiltották meg a további
gyártást vagy rendelték el a kültelekre történő költözkö-dést
A hatóságok inírikája kizárólag Irinyi Jánosra irá-nyult
és talán nem tévedünk ha a háttérben azt gyanít-juk
hogy az ellene folyó valóságos üldözés valódi oka
Kossuthtal és társaival való kapcsolata volt
Irinyi bátran harcolt a hatóság rosszindulata ellené-ben
1841 óla Ksosuth „Iparegyesülctének" megbecsült tag-ja
volt Számos tanulmánya cikke jelent meg a sajtóban
Ezek közül különösen említésre méltó „A vegytan mint
vezércsillag a történeti tudományokban" c (müve E dol-gozatóban
nemcsak a történelem és a természettudomány
kapcsolatát elemezte de kitért a kémiai elemzés haszná-ra
a régészeli kutatásban is
(Folytatása következik)
A dohányzás cs a
Jiasnyálmirigyrák
Európában és Amerikában az elmúlt három évtized-ben
megkétszerezödöM-megötszöröződöt- l a hasnyálmirigy-rabba- n
megbetögedőknek a száma Mivel mint kockázati
tényezőre már régóta a nikotinra a koffeinné és az alko-holra
gyanakodnak kaliforniai kutatók 490 betegen azt
vizsgálták hogy van-- e összefüggés ezeknek a szereknek
az élvezete és a hasnyálmirigyrák között Ami a dohány-zást
illeti az összefüggés egyértelműnek bizonyult Aki
napi egy vagy több csomag cigarettát elszív az ötszörle-hatszor- ta
nagyobb valószínűséggel betegszik meg ebben
a rákfajlában mint az aki nem dohányzik Ellenben sem
a kávé sem az alkohol nem bizonyult a hasnyáOrnirigy-rá- k
kétségtelen kockázati tényezőjének (Geo)
NAPLÓ
1 89 július 14: - A BASTILLE OSTROMA a fran-cia
forradalom kezdete
1852 július 14: -K- OSSUTH LAJOS elhagyta Ame-rikát
1918 július 16: — II MIKLÓS CÁRT és családját a
bolsevikiek agyonlőtték
1931július 15: - A „JUSTICE FOR HUNGARY" re-pülőgép
Endresz György és Magyar Sándor pilótáklkai a
fedélzetén elindult New York-bó- l hogy átrepülje az At-lanti
óceánt
1936 július 17: - A SPANYOL POLGARHABORÜ
kezdete
1946 július 20: — A II világháború lezáró második
PÁRIZSI BÉKETÁRGYALÁSOK kezdete
TORONTO -BUDAPEST -TORONTO
NAPI JÁRATOK 1 HÉTTŐL 6 HÓNAPOS TARTÓZKODÁSRA
CAN S 79800-to- l
BUDAPEST-T0R0NT0-BU0A- PEST
1 HÉTTŐL 1 ÉVES TARTÓZKODÁSRA
TÚRÁK MAGYARORSZÁGON ÉS MAGYARORSZÁGRA
PLY AND DRIVE!
Bárhonnan Európából return repülőjegy (tetszése szerinti Időre)
és autó 3 napra unlimited km-r- el US$27400
FLY AND HOTEL
Bárhonnan Európából return repülőjegy US$299M
3 nap luxusszálloda reggelivel (2 személyei szobával)
TQR0NT0-BÉCS-T0R0-NT0
direkt átszállás nélkül Air Canadával hetenként háromszor
$ 70800-to- l
KOCSIBÉRLÉS BUDAPESTEN:
1 hétre Can $12000 nnltd km
IKKA — TUZEX — COMTURIST — GYÓGYSZER-- ÉS
VIRÁGKÜLDÉS — KÖZJEGYZÖSÉG
MINDEN UTAZÁSÁT MEGBÍZHATÓAN ÉS GYORSAN DVTÉZI A
C0LUMBUS TRAVEL
A HIVATALOS MAGYAR UTAZÁSI ffiODA
420 SPADINA AVEf 31 1 SHEPPARD AVE E
TORONTO ONT M5T 2G7 WILLOWDALE ONT M2N 3B3
Tel: (416) 596-810- 1 Tel: (416) 224-58- 00