Magyar Elet, December 13, 1980

              ím
m vVívt s-V- 1 síi í4r ns
£- - r 2&?
Nem sokaság
í HUNGAÉIAN LIFE 0 10
hanem Lélek
s szabad nép lesz r 1
csuda dolgokat MAGYAR ELET lírgeel InJf(Kndínl
BERZSENYI
Canadian H etlly
U Üe HungtrUq Languge
Vol 33 48 XXXIII évfolyam 48 szám im December 13 Szombat Ara: 40 ccnl
V
Az oroszok lezárták a lengyel határt:
Mi lesz veled Lengyelhon?
Az iraki—iráni háború győztese
Az Air Canada repülőtársaság 95%-a- l Tel akarja emelni a belföldi szál-lítás
tarifáját — A mexikóiak azt remélik hogy a Sierra Madrc-hegységb- cn
megtalálták a világ legnagyobb urániumlclőhelyét — A Szovjetunióban azokat
a „Volga-németeket- " akik kérvényezték Nyugat-Németország- ba való telcpc-désiik- et
katonai szolgálatra hívták he és Afganisztánba küldték — Az Egyesült
Államok nem ismerte cl a trónkövetelő Reza herceg az elhunyt sah fiának
örökösödési jogát az iráni trónra — Carter elnök évi 69630 dollár nyugdíjat
kap majd ezenkívül 1 milliót „folyó ügyeinek" felszámolására — 275 tonna
lapis lazuli-ckköv- et sok millió dollár értékű urániumot „szállítottak" el eddig
a szovjet megszálló erők Afganisztánból — Kanada feloldotta a gabona-tilalm- at
a Szovjettel szemben amiért Washington részéről Ottawa éles bírálatban
részesült — Az olasz belügyminiszter lemondott miután a közvélemény ki-fogásolta
hogy a földrengés áldozatainak nyújtott segítség nem elég gyors
és nem kielégítő — Irak és Irán eddig legalább 10 milliárd dollárnak megfe-lelő
veszteséget szenvedett egyenként az olajkutakat és finomítókat ért há-borús
károk következtében Az olajszállítások elmaradásából keletkezett vesz-teség
eléri a 8 milliárd dollárt — A pápa Advent első vasárnapján kiadta
második cnciklikáját melynek neve — első szavai után — „Isten gazdag ke-gyeim-é"
— Az amerikai parlament különbizottsága megállapította: „Kennedy
elnök meggyilkolásánál feltételezhető egy második gyilkos is" (Az FBI vi-szont
tagadja)
A MEGSZOKOTT
SZOVJET RECEPT
SZERINT
Szovjet csapatok lezár-ták
Lengyelország nyugati
határát A Kelet-Németországb- an
tartózkodó nyugati
diplomaták és újságírók ér-tesítést
kaptak hogy —
egyelőre — december 29-i- g
nem léphetik át a lengyel
határt Ugyanekkprazame-rika- i
szatellitek élénk csa
patmozgásokat figyeltek
meg úgy a keletnémet mint
az orosz és csehszlovák ha-tár
mentén
Lengyelország körülzárá-sa
elszigetelése — a meg-szokott
szovjet recept sze-rint
(1956: magyar 1968:
csehszlovák) — végbe-ment
Most már csak az idő
kérdése mikor kerül a sor
Lengyelország lerohanására
és vele együtt a szabad
szakszervezetek szétveré-sére
HOGYAN REAGÁL
A NYUGAT?
Szintén a megszokott re-cept
szerint: tiltakozik a
már úgyis kimúlt „detente"
felmondásával fenyegetőzik
— Muskic amerikai kül-ügyminiszter
sietve kijelen-tette:
„Lengyelország szovjet
lerohanását az Egyesült
Államok nem fogja fegy-veres
erővel megakadá-lyozni"
Mintha csak Eisenhower el-nököt-hallan-ánk1-
aki- - 1956- -
ban szintén biztosította
Moszkvát hogy a magyar
szabadságharc leverését
szovjet „belügynek" tekinti
Egyszerűen érthetetlen
Washington magatartása:
ha a lengyel események
miatt nem is akar háborút
akkor is miért „bíztatja"
mintegy ilyen kijelentések-kel
a Kreml urait: „Nyu-godtan
verjétek le a lengyel
munkások mozgolódását
czért mi nem indítunk há-borút"
Mert azt tudhatnák
hogy Moszkvát diplomáciai
gazdasági fenyegetések nem
hatják meg Az egyetlen
ami Brezsnyevéknek impo-nál:
a határozottság és az
erő
MI KÉSZTETHETI
MOSZKVÁT
AZ INVÁZIÓRA?
Az Egyesült Államok az
elnökválasztás óta átme
ncti állapotban van
A Carter-adminisztrác- ió
még tehetetlenebb mint ed-dig
és Reagan még nincs
hatalmon Moszkva nagyon
jól tudja hogy a Reagan-kormány
ilyen lelkiismeret-lenül
nem nyelné le a len
gyei inváziót nem sietne
eleve kijelenteni hogy eb-ben
az esetben sem forog
fenn a háború veszélye —
így Brezsnyevék sietnek
most „megoldani" a lengyel
kérdést még január 20
Reagan beiktatása előtt
MI TÖRTÉNT A
LENGYEL HATÁROK
LEZÁRÁSA ELŐTT?
Jan Narozniak és Piotr
Sapielo lengyel munkásokat
azzal vádolta a politikai
rendőrség hogy „államtit-kokat
tartalmazó okmányo-kat
juttattak ki Nyugatra"
Ezért a két munkást letar-tóztatták
mire a varsói
dueiuiuvctt iiiuiiKUösaga ui-- 1
Mark MacGuigan Kanada külügyminisztere a madridi Európai
Biztonsági Konferencia alkalmából elmondott beszédében szakított
Ottawa eddig tapasztalt óvatos udvariaskodó magatartásával a Szov-jetunióval
szemben mert élesen fogalmazott filippikájában rámuta-tott
arra: egyetlen országnak sincsenek külön előjogai arra vonatko-zóan
hogy megállapítsa „Amit mi teszünk az helyes de amit Ti
tesztek az viszont élesen bírálható "
MacGuigan többek között ezeket olvasta rá a Kreml vezetői
fejére:
— „Az afgán invázió a Kelet— Nyugat közötti kapcsolatok mély-pontját
jelzi egyben veszélyezteti a détente ügyét
Bárhogyan is tekintjük a katonai beavatkozás tényét a nemzetközi
élet egyik legsúlyosabb válságát robbantotta ki mert a Szovjetunió
közvetlen módon alapjaiban ásta alá a szuverén állami egyenlőség
és a nemzetek önrendelkezésének elveit
Afganisztán árnyéka mindaddig fagyossá teszi a détente légkörét
amíg szovjet csapatok tartózkodnak az ország területén"
AZ EMBERI JOGOK FRONTJA
Az emberi jogok frontján MacGuigan ugyancsak keményen kiállt
mert kijelentette: egyetlen olyan országnak — amely aláirta a Hel-sinki
Egyezményt — sincs joga arra hogy önkényesen megállapítsa
mi helyes és mi helytelen a nemzetközi arénában
— „A Szovjetuniónak tiszteletben kell tartania a nemzetközi kö-- 1
telezettségeket 'melyeket az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
meghirdetett" — mondotta a külügyminiszter
ELLENTÁMADÁSI KÍSÉRLETEK
Miközben MacGuigan felszólalt ugyanabban az időben egyszerre
kel szovjet „nagyágyú" iparkodott elhárítani a sorozatos támadáso-kat
amelyeket a 35 állam felszólalóinak nagyrésze a bírálatok pergő-lüzénc- k
formájában zúdított Moszkvára '
BREZSNYEV MELLÉBESZÉL
Az egyik nem volt más mint maga Leonid Brczsnyev aki fel
Feszültség Jordánia cs Szíria között
takozó sztrájkba kezdett
A lengyel munkásság
újabb győzelmet aratott:
a két munkást kiengedte'k a börtönből
A lengyel szabad szak-szervezet
nagy önmérsék-letet
tanúsított: Walesa a
szakszervezetek elnöke le-beszélte
a lengyel vasutaso-kat
a sztrájkról nehogy
ürügyet szolgáltassanak a
szovjet invázióra mondván
hogy az veszélyezteti a Ke-lct-Németország-ban
tartóz-kodó
orosz csapatok után-pótlását
Minden hiába! Ugy lát-szik
a Szovjetunió látja
hogy
a szabad lengyel szakszer-vezetek
léte azt jelenti
hogy a szovjet mintájú
kommunista diktatúra
Lengyelországban megbu-kott
A Párt kezéből kicsú-szott
a korlátlan hatalom
ami a rendszer belső bom-lását
okozhatja Ez a fo
lyamat meg feltartóztat-hatatlanul
átterjedhet a
többi csatlósországokba is
Végeredményben ezért ké
szül a Szovjetunió Lengyel-ország
lerohanására —
Walesa viszont kijelentette-„Vegy- e
tudomásul a Szov-jetunió
hogy mi nem va-gyunk
Csehszlovákia: ha
az orosz csapatok bevo-nulnak
hazánkba — mi
ellenállunk!"
SZÁDAT ELNÖK
NYILATKOZATA
Szádat egyiptomi
a „Der Spiegel"
munkatársának az irak—
iráni háborúval kapcsolat-ban
Többek között hangsú-lyozta:
„Ennek a háborúnak —
bármely fél is győz —
csaK egy gyozicsc lesz: a
A háború a végkimerü-lésig
tart s akkor ez a fon-tos
térség mint ajándék hull
Moszkva ölébe Eddig —
amíg a sah uralkodott Irán-ban
— katonai uralma meg
gátolni a szovjet ter-jeszkedést
most azonban
már nincs egy olyan hata-lom
ebben a térségben
(folytatás a 2-i- k oldalon)
Közeledik a Karácsony:
GONDOLJUNK A MAGYAR MENEKÜLTEKRE!
Közeledik Karácsony a béke es az öröm ünnepe Gon-doljunk
az európai menekülttáborokban a beutazási enge-délyre
várakozó honfitársainkra és igyekezzünk az ők
Karácsonyukba is egy kis örömet lopni A várakozás a
bizonytalanság szörnyű lelki válságot idézhet elő
ilyenkor kell a segítség Adományunk talán a kétségbe-eséstől
mentheti meg őket A magányt az elhagyatott-ságot
sohasem érzi annyira az ember mint Karácsony-kor
Ilyenkor százszorosan jól esik a tudat: valahol Ka-nadában
gondolnak ránk magyar testvéreink!
Utoljára 1977-be- n indított gyűjtést a menekültekért Ka-rácsonykor
a Magyar Élet Azóta a Kanadai Magyar
Alap gondoskodott a menekültjeinkről Az idén a Magyar
Alap nem indít semmiféle gyűjtést: a folytonos támadások
között a vezetőségnek erre nem maradt energiája (Re-méljük
a jövőben a támadások megszűnnek és a Magyar
Alap újra teljesítheti hivatását) Ezért veszi kezébe az
idén a gyűjtést menekültjeinkért a Magyar Élet
Adományainkat küldjük minél hamarább az alábbi
címre (feltüntetve hogy karácsonyi gyfiitésről van szó):
Hungárián Life 6 Alcina Ave Toronto Ont M6G 2E8 Az
adakozók neveit az újságban közöljük Kívánságra „In- -
comiax-nyugia- t" adunk
elnök
nyilatkozott
Szovjetunió
tudta
Kanada „letette a garast" Madridban
használta Urho Kckkonen finn államelnök moszkvai fogadásának al-kalmát
arra hogy megállapítsa:
— „Nem tévesztjük szem elől azt a tényt hogy egyesek (egyesek?)
amadridi konferenciát nem ügyintézésre hanem közönséges propaganda-fó-rum
számára szeretnék felhasználni olcsó szónoki fogásokra
alapozva Mi azonban elszántan visszautasltjuk az efféle kísérlete-zéseket
Mi továbbra is a détente a biztonság és a békés jövő érde-keinek
útján haladunk" (???) — harsogta Brezsnyev
A másik „támadás-elhárító- " maga a Madridba kiküldött szovjet
fő-megbíz- ott Leonid Iljicsov volt aki az EFE spanyol hírügynökség
tudósítója előtt fogalmazta dörgedelmét:
— „A béke ellenségei arra használják fel a konferenciát hogy
fokozzák a nemzetközi feszültséget"
„KANADA LETETTE A GARAST"
"MacGuigan beszédének következő része külön figyelmet érdemel
mert mindezideig Kanada lcgnyomatckosabb és főleg egyértelmű ki-állásának
számít az emberi jogok megsértőivel szemben:
— „Amióta a Helsinki Paktumot aláírták nagy szomorúsá-gunkra
szolgál hogy azóta számtalan személyt tartóztattak le szám-űztek
üldöztek elítéltek bíróság elé állítottak csupán amiatt mert
ezek a személyek megpróbálták a Helsinki Paktum előírásainak be-tartását
figyelni mely jogot maga a Paktum biztosított nekik!"
LE A SZABAD MOZGÁS KORLÁTAIVAL!
A szovjet disszidensek szomorú sorsára való kanadai utalás ké-nyelmetlen
helyzetbe sodorta az oroszokat: jelenleg 44 szellemi ellen-állóról
tudnak akiket munkatáborokba küldtek csupán amiatt mert
ellenőrizni próbálták a Paktum előírásainak betartását így Jurij
Orlov a szellemi ellenállók egyik vezére a madridi konferencia elő-estéjén
éhségsztrájkba kezdett hogy ezzel is tüntessen a szovjet jog-sértések
ellen
Végül MacGuigan régóta fájó pontot érintett: a szabad mozgás
a szabad távozás jogát mely nemzetközi jog felsőbbrendű mint a
szovjet belföldi mozgáskorlátozó törvényhozás
Hitler és Kissinger
írla Frcy András
Az elmúlt héten nem csak a nagy ese-mények
mutatták a nemzetközi politika
sodrát hanem néhány aprónak látszó jel is
Ezek közé tartozott az a megjegyzés
melyet a Kanadában is közvetített ameri-kai
Public Broadcasting televíziós adásá-ban
tett Bili Moyers amikor Brzezinski-- t
Carter külügyi tanácsadóját interjúvolta
meg Moyers azoknak a művelt es Jrni-ttid- ó
baloldali fantasztáknak a soraiban
tűnt fel akiket Kennedy elnök szabadított
rá az amerikai közéletre És most azzal
kezdte beszélgetését Brzezinski-ve- l hogy
amikor aznap reggel Washingtonba érke
zett meglepte lioev az emberek óév ame
rikai-or- osz atompárbajt lehetségesnek tar-tanak
Lépésről-lépésr- e
Ennek fő érdekessége nem abban van
hogy ez a lehetőség mennyire valószínű
Hanem abban hogy a washingtoni közhan
gulat megváltozását a Carter-fél- e pacifiz-mu- s
gyöngülését ma már mindenki láthat
ja tehal nyilván a szovjet-nagykovetse- g is
Ami azért fontos mert nagyarányú atom-háborút
csak abban az esetben lehet elke-rülni
ha Washington cl van rá szánva és
ha ezzel az oroszok tisztában vannak
Ilyen nagyszavakkal azonban óvatosan
kell bánni úgyhogy az előbbiekhez fenn-tartásokat
kell hozzáfűzni
A NKontól és Kissingertől inaugurált
Fordtól folytatott és Carter idején még egy-oldalimba
vált détente-politik- a láttán ala-kult
ki a Kreml falai közt az a vélemény
hogy Amerika bekerítésére ugyanolyan tak-tikái
lehet követni mint amit Hitler alkal
mazón nagy siKerrei is augusztusáig a
nyugat-európ- ai hatalmakkal szemben Va-gyis
hogy lépésről-lépésr- e kell haladni
mindig csak annyit szabad egyszerre kö-vetelni
hogy az ellenfél az elszenvedett
kudarcért azzal vígasztalhassa maeát
ezért az ügyért nem lett volna érdemes
háborúhoz folyamodni
Ez a politika az oroszok számára is
bevált ' így lehetett Kubát a Szovjetunió
tengeri és légi támaszpontjává tenni az
Egyesült Államok altestének a közelében
így történt hogy Afrika közepén Angolát
Kelet-Afrikába- n pedig Abesszíniai (Etió-piát)
simán a nyugat ellenállása nélkül
tudtak beilleszteni a szovjet katonai háló-zatába
így nézték végig ijedten kábultan
az amerikaiak és a szaúdiak hogy az ará-biai
félszigeten keletnémet és kubai csapa-tok
Del-Jeme- nt megszállják és szovjetcsat-lóssá
tegyék úgy hogy ennek az arab és
mozlem országnak az elnyelése ellen a pán-arab
mozgalmat és 22 tagállamát képvi-selő
Arab Liga és a pán-mozle- m gondola-tot
megtestesítő s 49 tagállammal rendel-kező
Iszlám Konferencia vagy akár csak
egy szál arab vagy mohamedán kormány
tiltakozott volna
Amiben
Ribbentropnak
igaza volt
Amikor ezt a hallgatást a francia kül-ügyminiszter
szóvátette egy nemrég Pá-rizsban
járt szaúdi herceg előtt a válasz
ez volt:
— Ha a nagyok félnek a kicsik nem
lehetnek túl bátrak
Ez persze még a Reagan előtti időkben
történt Abban a helyzetben nem csak a
Dél-Jeme- n iránti arab szolidaritás elilla-nás- a
volt megszokott dolog hanem az is
hogy Amerika állandó hátrálása az oroszok-ban
azt a meggyőződést keltette: nagy há-ború
felidézésének a veszélye nélkül hó-díthatnak
meg újabb és újabb országokat
Ezért vonultak be Afganisztánba és
czért állnak készen arra hogy a lengyelek
csuklóján még szorosabbra fogják a világ-háború
végén rájuk rakott bolsevista bi-lincset
így merül fel a kérdés hogy hol az a
határ hogy van-- c egyáltalán olyan határ
amelyen túlmenve kockázatos dolog lenne
Amerikát provokálni S így nyomul itt
megint előtérbe a hitleri párhuzam- -
ő is 'azelőtt dilemma előtt állt hogy
meddig mehet el angol és francia hadüze-net
rizikója nélkül
Hitler külügyminisztere IUbbentrop
kitartott amellett a nézete mellett hogy
Londonban es Párizsban fenycgetfídznck
ugyan de fegyverhez nyúlni nem fognak
Igaza is volt
A Balkán és a
Közép-Kel- et
1939 szeptemberében Anglia és Fran-ciaország
megüzente a háborút de jó ideig
— amíg rajtuk múlott — jóformán egy
puskát sem sütöttek el Ezt a torz állapo-tot
hívták a franciák úgy hogy „vicces
háború" (drole de guerre) s ha ennek nem
vetett volna véget Hitler azzal hogy 1940
májusában benyomult Franciaországba a
katonák talán még most is olt üldögélné-nek
a Maginot-von- al a francia határcrő-dítménye- k
lankáin
Ilyen idill volt a carteri időszak is En-nek
vetett véget — remélhetőleg — Reagan
megválasztása amitől sokan Amerika kül-politikai
magatartásának gyökeres és tar
tós megváltozását várják inegpedig nem
csak olyanok akik ezt szükségesnek tart-ják
hanem olyanok is akik félnek tőle
így például az üzletemberek pacifiz-musána- k
hangot adó londoni Financial Ti-mes
amely úgy látja föl kell készülni ar-ra
az eshetőségre hogy az Irak és Irán
közti háború következményei amerikai-or- osz
összeütközésbe torkollnak
Az angol pénzügyi napilap emlékeztet
rá hogy Bismarck előre megmondta: a
balkáni zavarok nagy konflagrációra fog-nak
vezetni S hogy most ez áll a Közép-Keletr- e
is ahol minden egyes állam vágy
kívülről -- jövő támadástól vagy pedig belső
felfordulástól tart Tetejében úgymond az
arab államok egymás ellen is dolgoznak
pontosan úgy ahogy a balkáni kormányok
tettek az első világháború előestéjén
A veszély most főleg onnan eredhet te-szi
hozzá a Financial Times hogy az ame-rikaiak
is és az oroszok is biztosították közé-p-
keleti szövetségeseiket: végső szükség
esetén számíthatnak az ő (mármint Was-hington
vagy Moszkva) katonai segítségé-re
A Perzsa-öböln- él folyó háború és az
arab államok közti villongás pedig oda ve-zethet
hogy egy közép-kele- ti állam ennek
az ígéretnek a beváltását fogja kívánni —
például Szaud-Arábi- a kormánya az
Egyesült Annamok Szíria pedig a Szovjet-unió
katonai közbelépését fogja kérni
Légihíd
Szovjet-Ázsiáb-ól
Arábiába
A közép-kele- ti helyzet kuszaságára
különben jellemző hogy ugyanaz a Szaúd-Arábi- a
melynek biztonsága Washingtontól
várt katonai segítségen nyugszik megen-gedte
hogy titokban orosz hadianyagot
szállítsanak Irakba szaúdi kikötőkön és re-pülőtereken
keresztül
Külön iróniája a sorsnak hogy az
egyik ilyen légi híd mely a szaúdi Bada-nah-repülőtér- re
önti az orosz fegyvereket
'és muníciót abból a Taskent-bő- l ível Ará-bia
felé amely az Afganisztánnal határos
üzbég szovjetköztársaság katonai bázisa
az egész világ orra alá dörgölve azt a
tényt hogy Afganisztán megszállásával az
oroszok nem csak Pakisztán és Irán ha-nem
Arábia az egész Közép-Kel- et fele is
újabb katonai ugrópontra tettek szert
Azt is meg kell említeni hogy a Finan-cial
Times nem áll egyedül amikor azt
hiszi hogy a közép-kele- ti bonyodalmak
nagy háborút okozhatnak A londoni Daily
Telegraph szerint Lengyelország még a
Közép-Keletn- él is veszélyesebb aknamező
főleg azért mert szárazföldi haderők dol-gában
ma a Szovjetunió a legerősebb ha-talom
de gazdasági és szociális szempont-ból
a szovjet agyaglábakon áll cs a bizony-talanság
érzéséből könnyen születnek meg
hisztérikus elhatározások
Hogy ez miben nyilvánulhat meg és
hogy egyáltalán komolyan kell-- e számolni
s milyen formában egy nagy háború lehe-tőségével
arra vonatkozóan legközelebb
próbáljuk majd idézni és politikai mérleg-re
tenni katonai szakértők véleményét