Magyar Elet, March 22, 1980

              ír ' jaíít1 --
- - V'ita1? r rt „itji-- A -- fít v sís srw- - #sW£mv jyfc v¥ í-n-'-
lfií
tWi""
S!W t
ms
HUNGÁRIÁN LIFE
Nem sokaság
hanem Liick
s szabad nép te::
IliH1
csuda dolgokat Largtftt In)rpnJrnt MAGYAR ELET Camdian Hctkly
BERZSENY! in iHe UungarÚA Uoguge
Vol 33 12 XXXIII évfolyam 12 191)0 március 22 Szombat Ara: 40 cent
Ttt't-VWTT'UtWtttntWWT"""""""""""""""""""'"""1"""""-
""11
Az Ayatollah ismét megtagadta a túszok kiadatását llsbb pofon az ENSZ--
# Két a
YVilliam Newton-Smit- h kanadai egyetemi tanárt a cseh le-tartót-alta
azért inert filozófiai előadást tartott egy szellemi ellenállókból ál-ló
prágai hallgatóság előtt Ottawa a professzort szabadon bo-csátották
— A szélsőbaloldali colombiai terroristák 30 túsz birtokában clőzii
50 milliós erdíj követelésüket „csekély" 10 millióra csökkentették — San Sal- -
adóiban Jósé Napóleon Duarte mérsékelt hírií politikus belépett a juntába
áltól a céltól vezérelve hogy elkerüljék a veszélyt — John Way-n- e
Gacy perében eddig 101 tanút hallgattak ki (Gacy az ed-digi
bizonyítékok szerint a ilág elsőszámú lépeti elő mert 33
fiatalember vádolják) — két és félmilliós baszk
kisebbsége akiket Franco annak idején megfosztott a tartományi autonómia e-löjog- aitöl
—a bélen újra visszanyeri helyi — Két fülöpszigc-t- i
városban muzulmán terroristák kézigránátos támadás során 10 személyt meg-öltek
és csaknem 300-a- t — A szivarjairól híres Kubában az i--
dén
a zöld penész fertőzése az egész — jelen-tette
be Fidel Castro — A japán Kagoshi mában egy 27 éves asszony ötös ik-reknek
adott életet — A pickeringi csekély radioaktív szi-várgást
fedeztek fel s emiatt egy reaktort kiiktattak —
MINDHALÁLIG
IIAKCOLUNK AZ USA
ELLEN" - SZÓLA A
AYATOLLAH
A Teheránba kiküldőit
Egyesült Nemzetek Szerve-zete
öttagú világhírű jogá-szokból
álló
tizenhét nap hasz-talan
jojózás' után
mondhatjuk
csúfosan távoznia kellett
New Yorkban Kürt
Wahlhcim az ENSZ fő-titkára
kijelentette: a
mindaddig az
észleletéit nem terjeszti fel
amíg a tehetetlen iráni ha-lóságok
nem teljesilik az
alapvető előfeltételeket ah-hoz
hogy a sah államelle-nes
is is
mertessék
Mivel a bizottságnak
17 napon át sem sikerült
az 50 túsz egyikével sem
találkozni s az iráni
is bevallotta
hogy zsákutcába futottak
a delegáció felszedte a
sátorfáját anélkül hogy
a több mint 4 hónapja
húzódó túsz-válság- ot —
megoldotta volna
annak ellenére hogy az
iráni kormány írásos ígére-tei
vermes reményeket tá-masztottak
a kiábrándult
hitét vesztett
Ezért hangzott Kürt
Wahlhcim biztatása kétes-nek
amikor a válság bé
kés további
módozatairól" tett említést
Khomeini lázilóhangú rádi-ószózattal
pecsételte meg a
túszok további sorsát ami-kor- is
újra ostorozta az
USA-- t és a „keleti agresz-szoroka- t"
(nem nevezve ne-vén
a gyermeket!) — végül
kijelentette:
a túszokat mindaddig
nem bocsátják szabadon
amíg (a még meg sem vá-lasztott!)
iráni parlament
össze nem ül (valamikor
május végén)
A lesújtó iráni esemé-nyek
természetcsen előnyte-len
helyzetbe hozták a 20
század „Fabius Cunctator-ját- "
— a habozó Cartert
Kellner Sághy
A néhai Nyikita Hruscsov „érdeme" hogy a ma-gyar
szerény neve bekerült a politikai
szótárba Akár igaz akár nem a történelem már csak úgy tartja
számon hogy 1964-be- n amikor járt a joviális —
Hruscsov nevezte el az itteni rendszert
ami annyit tesz hogy a szovjet szocializmus enyhített változatát
látta benneA javak bőségén kívül a
azt is jelentette hogy enyhül-leb- b
a politikai légkör mint más szocialista országban
A a szocialista tábor „legjobb
Nyugaton Kádári olyan realista tekintik aki a
határain belül elért népének De a nyugati
bókok nemcsak hizelgöek hanem zavarba ejtőek is Nehéz elképzel-ni
hogy a mai vezetői a hasonló derű-vel
hogy többet lehet en-ni
és beszélni mint másutt Ezért a párl vezetői és lapjai időnként
úgy érzik hogy vissza kell ulasilaniok azt a nyugati véleményt
liberalizmus van és — bár korlátozott
mégiscsak — szabadság
Az alábbiakban kimutatni hogy van valami iga-zuk
és semmi esetre sem — Nem a
magyar társadalom működését akarjuk leírni mégcsak nem is te-szünk
utazást a mindössze azzal
hogy miként kezelik az emberi jogokat a
„formális" azaz politikai
Bizonyára nem okozunk ha kijelentjük hogy egy
politikai szervezet bizonyos jellegű
ütközne Ha valakinek mégis ilyen habókos ötlete támad-na
meg kellene á szervezeti
éspedig egy előre minta alapján amelyben a rendszer
iránti szerepel Azután az „illetékes
kellene fordulnia aki a szervezet
vagy ha mégis utólag Az
és a feloszlatás között a rendőrség felügyel a szervezeti szabályzat
betartása fölött Hogy a halóság mennyire komolyan veszi egy i-l-ycn
szervezet annak hadd
említsünk meg egy amely egyetlen mondatban
bízza meg a a
Ha az ember elfelejti szervezetét 12 havi börtönt
kockáztat ami igazan nem sok Mindjárt több az a nyolc év amit
akkor kaphat ha kiderül hogy csoportja az állami társadalmi vagy
gazdasági rend vagy tekinti
esetben az előfordulhat hogy a szervezetet államelle-nes
minősítik ilyenkor a büntetés elérheti a tizen-öt
évet De három évet az is kaphat aki
az illegális kísérletét
Ami a jogot illeti aztán van több is
KEZŰ
POLITIKÁT
A gyá-szos
hangulatot iráni
kormány legújabb immár a
határait sú-roló
okozta—
és joggal! A Fehér Ház e-gyet- len
elégtétele egy ke-ményen
kitétel
volt miszerint
„kérdéses hogy az iráni
kormány képes az állam-vezetés
re és be tudja--e
tartani azon
amelyeket elvál-lalt"
A Fehér Ház a heten
nyíltan azzal vádolta Tehe-ránt
hogy nem tartotta be
az ENSZ
adott írásos Ígérete-ket
Egyelőre mind Waldhc-i- m
mind a Fehér Ház ke-rülte
a végleges szakítást
attól a halvány remény-től
táplálva hogy Tehe-ránban
végiilis olyan kor--
inúnv' krrplcpdilc felül ' n"-- 1
mely kepes
a —
marxista el-vakult
a-m- ely
minden vonalon lc-jára- tja
a hivatalos kormány
minden kísérletét a krí-zis
megoldása irányában
Az első lépés a tervek
nek
Cerald Ford mint elnökjelölt? fehér rhodesiai fekete kormányban
titkosrendőrség
közbelépésére
polgárháborús
lömeg-kéjgyilk- os
kéjgyilkosává
meggyilkolásával Spanyolország
önkormányzatát!
megsebesítettek
megsemmisítette dohánytermést
atomcrőmülclcpcn
vizsgálóbizott-ságának
dolga-végczellen- ül
jo-gászbizottság
cselekményeit
kül-ügyminiszter
családtagok-ban
megoldásának
szerint a túszok átadása
lett volna és ehhez az i-r-áni
kormány
adta A túszok a For-radalmi
Bizottság örizeté-be
kerüllek volna hogy
a hőzöngő d-iákcsoport
örizetéből Vé-giilis
a túsz-őrz- ő diákok az
fordultaka-k- i
két napos meditáció t-itán
„a végső Ichcllctig tar-tó
harcra" szólította fel
népét Amerika az ördögi
bűnök országa ellen u-gyana- kkor
a
— mely a szomszéd-ban
hatalmas erővel foly-tatja
politiká-ját
— csak mint „keleti
emlékezett
meg!
FOKI)
UI
JELENT AZ
Bár Gcrald Ford ex-elnö- k
neve nem szerepel a
Florida Alabama és
államok elnökjelölt e-löválas- ztási
listáin — mé-gis
a sajtó-róká- k
véleménye az hogy
„Jerry" egy-k- ét héten
a ringben"
Ráadásul a Washing-ton
Fost szerint
Ford l!)7(i-ba- n azért
(folytatás a 2-- ik oldalon)
A magyar szamizdalból:
Mária és András:
A MAGYAR „GULYÁS-SZIGETCSOPOR- T"
Szergejevics
lehcnpásztorok húslevesének
Magyarországon
„gulyás-szocialismusna- k"
fogyasztási viszonylagos „gulyás-sz-ocializmus"
Magyarországon
Kádár-rendsze- rt barakkjakénf'is-meri- k
politikusnak
lehetőségek mindent
Szovjetunió Hruscsovéhoz
nyilvánosan beismerjék Magyarországon
a-melysz- erint
Magyarországon
kitapintható
megpróbáljuk
gyanúsíthatok álszerénységgel
„Gulyás-szigetcsoporton- " foglalko-zunk
jogszabályok
A szabadságjogok
megdöbbenést
megalakítása adminisztratív ne-hézségekbe
mindenekelőtt fogalmaznia szabályzatot
meghatározott
hűségnyilatkozat is miniszter-hez"
megtagadhatja „bejegyzését"
engedélyezi feloszlathatja engedélyezés
létrejöttének lehetőségét bizonyságául
kormányrendeletet
belügyminisztériumot vadásztársaságok ellenőrzésével
bejelenteni
megdöntését meggyengítését céljánakEal-szerencsé- s
is
összeesküvésnek
elmulasztja feljelenteni
szervezkedés
gyülekezési gyülekezés
KEMIÍNYEI515
KÖVETELNEK
CAKTERTÖL
washingtoni
az
tragikomédia
impotenciája
fogalmazott
kötelezettsé-geket
vizsgálóbizottsá-gának
megbirkózni
Khomeini-támogatt- a
diákcsoport
diktatúrájával
beleegyezé-sét
kikerüljenek
AyatoIIah-ho- z
Szovjetunió-ról
terjeszkedési
agresszor"-ró- l
iUEGIELKNKSE
HELYZETET
ELNÖKJELÖLTEK
SAKKTÁBLÁJÁN
Ge-orgia
tapasztaltabb
bc-lüLmcgjcle-nik
mint kellene Pártgyülekezés szakszervezeti gyülekezés üzemi rüp-gyülekez- és
ahol ki-- ki megtudhatja milyen terven felüli vállalások-kal
akarja elősegíteni a termelés növekedését békegyülekezés az é-szak-k-oreai
nemzeti ünnep alkalmából május elsejei felvonulás fut-ballmeccs
több tízezer néző elölt hogy csak egy párat említsünk
Nem csoda hogy nem kell több — öt évtől tizenöt évig terjedő
büntetést osztogatnak az olyan rendzavarásért amelynek célja az
állami gazdasági és a társadalmi rend megdöntése vagy meggyen-gítése
Vigyázat nem kell hogy a gyűlés vagy a felvonulás (mert
hiszen erről van szó) komolyan megzavarja a közrendet ez már
súlyosbitó tényező s akasztófával büntethető Van olyan tőrvény is
amely a tüntetések során előforduló károkozást bünteti tizenöt é-v- ig
terjedő ítéleteket tartalmaz
Ha mindennek ellenére valahol mégis tüntetnének az országban
az akció demonstratív jellege minimális lenne mert a sajtó teljes
hallgatásba burkolózik az olyan tényekkel kapcsolatban amelyek
nem felelnek meg a hivatalos ideológiában megfogalmazóit elkerül-hetetlen
történelmi szükségszerűségeknek Nem mintha a sajtó nem
volna szabad Természetesen akik szembehelyezkednek a néppel és
kormányzóival azok nem publikálhatnak Viszont a szocializmus s
a béke hívei szinte korlátlan sajtószabadságot élveznek Az ellen-őrzés
jogi mechanizmusa egyszerű: minden kiadványt engedélyeztet-ni
kell mielőtt nyomdába kerülne a magánszemélyek nem juthat-nak
sokszorosító berendezéshez A gépek tulajdonosait be kell
jelenteni a rendörségen s a belügyminisztérium rendszeresen ellen-őrzi
a sokszorosító gépek használatát
A lényegi „szabadságjogok" például a munkához való jog
A munka nálunk nem annyira jog mint amennyire kötelesség
Nemcsak abban az értelemben hogy a munkakerülést tiltja a tör
vény hanem abban az értelemben is hogy az állam tulajdonának
tekinti a munkaerőt holott a hivatalos ideológia szerint ennek for-dítva
kellene lennie A munkaügyi miniszter arra kötelezi a munka-vállalókat
hogy a munkaközvetítő hivatalokhoz forduljanak ha az
elmúlt évben már kétszer változtattak munkahelyet a hivatalok-nak
pedig előírták hogy a fontosabbnak tekintett üzemek igénye-it
elégítsék ki először Aki harmadszor változtat egy év alatt mun-kahelyet
kénytelen továbbá a kategóriájában előírt minimális fize-téssel
beérni A helyi tanácsok újabban egymás után kötelezővé te-szik
a fizikai dolgozóknak hogy akkor is a munkaközvetítőhöz for-duljanak
ha először változtatnak munkahelyet kivéve ha olyan
vállalathoz szegődnek ahová a munkaközvetítő is küldené őket
Látszólag mindez az ésszerű gazdálkodást szolgálja: hadd men-jen
a munkaerő odaahol szükség van rá Valójában viszont ar-ról
van szó hogy ha a tervszerű munkaerő-gazdálkodá- s nem hoz-za
meg a kívánt eredményt akkor ennek árát a dolgozókkal fizet-tetik
meg — a munkához való joguk rovására Ez a jog a nemzel- -
(Folytatás a harmadik oldalon)
Flórián Tibor:
A KOZONY FERTŐZÉSE
A évek óta hozzám érkező katolikus
és református évkönyvek segítségével már
régóta lelki térképet készítettem magamnak
anól a számtalan magyar plébániáról és
protestáns egyházközségről amelyek be-hálózzák
az amerikai kontinenst de kü-lönösen
annak északi részét: az Egyesült
Államokat és Kanadát Sokszor gondol-tam
arra hogy ha ezeket a kis magyar
szigeteket egy óriás egy napon egymás kö-zelébe
tolná egy kis országra való ma-gyar
kezdhetne közös életet
De nem történnek ma már csodák és
az óriások és a törpék is csak a gyerek-mesékben
léteznek azokban is csak ad-dig
amíg valamelyik hírközlő szerv mint
a reakciós romantika szüleményeit végér-vényesen
le nem döfi őket és helyettesí-tésükre
kompulereket és gépeket ajánl —
Csodák tehát nincsenek de a csodák meg-teremtésének
lehetősége ma is bennünk él
és tőlünk függ hogy valósággá tegyük
(Ilyen kivételes — és az egész emigráció-nak
példái mutató — csoda a torontói Ma-gyar
Kultúrközpont megteremtése És ez
a legjobb bizonyítéka annak — amit írtam
— hogy a csodák lehetősége ma is ben-nünk
él)
Mindenki aki gondolkozik és legalább
néhány magyar lapot olvas megállapíthat-ja
hogy ma nyugati életünk olyan szelle-mi
és technikai vezetöréteggel rendelkezik
hogy akár egy kis nyugati ország kultu-rálistudomány- os
gazdasági ipari politi-kai
és egyházi életének ismeretekkel ren-delkező
szakembereket tudnánk állítani
Ennyi kitűnő szellemi vezető s első-rangú
szakember a mainál is nagyobb be-csületet
szerezhetne alkotásaival és csele-kedeteivel
a magyar névnek A mai-nál
sokkal gondlalanabbul szerkeszthet-nénk
lapjainkat A mainál sokkal szerve-zettebb
lenne könyvkiadásunk és az i-ró-knak
nem kellene — néhány kivételtől
eltekintve — önmaguknak terjeszteni és
árulni könyveiket: ünnepélyeken vagy
postai úton
Képzőművészeink alkotásainak bemu-tatására
magyar kiállítási csarnokaink le-helnének
Ezek nemcsak közös de önálló
egyes művészeket bemutató kiállításokat
is rendezhetnénk A művészeknek nem kel-lene
— mint mostan — önmaguknak sok-szor
elérhetetlenül magas áron kiállítót
keresniük és ha ezt nem tudják megfizet-ni
nem kényszerülnének arra hogy éve-kig
csak önmaguknak alkossanak és re-ménytelenül
nélkülözések között várják
a lehetőséget hogy a vásárló közönség e-l- é
jussanak Az átlagtehetségeknek —
még a mai körülmények között is — a
helyzetük könnyebb mint a kimagasló
alkotóké akik közül egyesek inkább vár-nak
mindhalálig minthogy közös kiállí-tásokon
kisebb értékű munkák közé so-rolják
müveiket
Zeneszerzőinknek kiváló muzsikusa-inknak
énekeseinknek táncosainknak —
nemcsak nemzeti ünnepeinken hanem
rendszeresen is tudnánk előadási lehető-séget
teremteni Az észak-amerik- ai konti-nensnek
lehetne egy erős tehetségekből
álló vándorszintársulala amelynek állan-dó
otthona és szinh'áza lehetne az Egye-sült
Államokban New Yorkban Cleve-landben
vagy Los Angelesben Kanadá
ban pedig Torontóban és innen járná-nak
— szervezetlen és tisztességes fizetés-sel
— egyik magyar településről a másik-ra
A szervezettség alatt azt is értem —
hogy nem ötletszerűen váltogatnák a vá-rosokat
hanem minden évben azonos i-cl-öszak
jutna minden városnak ahol már
eladott jegyekkel a szükséges színházi
kellékekkel fölszerelt előadás céljára al-kalmas
épülettel és szállással várnák ö-k- et
Ha ezt az erdélyi magyarság — a
mai körülmények között — meg tudta
szervezni akkor szégyenkeznünk kellha
'!t szabadságunkban és az infláció el-'ené- re
is nagyobb jólétünkben nem tud-juk
követni példájukat
Sorolhatnám tovább azokat a különö-sen
kulturális lehetőségeket aminek a
megvalósítására képességünk lenne ha
minden tervünket alkotásunkat cseleke-detünket
nem árnyékolná be az egy-ség
hiánya és a kint élő magyarság zö-mének
a közönye Ez a közöny kénysze-ritette
sok művészünket tudósunkat ar-ra
hogy kilépjenek a magyarság keretei
közül és az angol anyanyelvű hallgató-ságot
és hírközlő eszközöket többre ér-tékeljék
Ez a közöny az oka annak hogy a
lapjaink csak lengödnek és sorsukat csak
az biztosithatja ha saját nyomdájuk van
mely az angol és nemzetiségi közösség-nek
illetve sajtónak végez munkál
Ez a közöny rombolja le a minősé-get
mert a lapok — egy-ké- t kivételtől el-tekintve
— a munkatársakai vagy egyál-talán
nem vagy nem tudják úgy fizetni
hogy ez a munka legyen a főfoglalkozá-suk
Ez a közöny szállítja le a rendez-vények
színvonalát és tartja vissza azo-kat
a művészeket akik elvárják hogy a
közönségük legyen és olyanokkal szere-peljenek
akik egy színvonalon vannak ve-lük
vagy legalábbis közel vannak ahhoz
Ez a közöny az oka annak hogy az
angolszász vagy a francia társadalom fe-lé
a magyarok nagy tömegéi csak statisz
tikai adatokkal tudjuk igazolni de a va
lóságban mindig és minden lerülclcn
csak egy kisebbséget tudunk felvonultat-ni
'
Ez a ''közöny az oka annak hogy fa-laink
csak Potemkin-fala- k melyek el-takarják
azt liogy ávlübságban milyen
kevesen vannak a cselekvő magyarok
Sajnos ezek a vésztjelző sorok nem
juthatnak cl csak a választottakhoz ós a- -
zokhoz az olvasókhozakik amúgyis meg-teszik
a kötelességüket Azokhoz akik
lapokat (nemcsak egyet) járatnak köny-veket
vesznek (és el is olvassák) rendez-vényeket
látogatnak és áldozatok árán
is segítenek fölépíteni és fönntartani a
külföldi magyar kultúránk intézményeit
De hogyan érjünk cl a közönyösök
nagy táborához? Micsoda földrengés kell
jöjjön hogy fölrázza őket hogy vissza-térítse
nemzetünkhöz a tőle elfordulókal?
Talán anyanyelvünkön beszélő gyermeke-inket
kellene közéjük küldeni hogy ház- -
ról házra járva lassú szívós térítő mun-kával
minél többet győzzenek meg és
hívják őket a magyar célokért munkálko-dó
kisebbség soraiba?
Már 'hosszú idő óta figyelem hogy
az Egyesült Államok és Kanada nagy
létszámú magyarsággal rendelkező váro-saiban
mindig ugyanaz a kétszáz-háromszá- z
ember az aki látogatja az előadáso-kat
részt vesz a gyűléseken aki sokszor
erején felül adakozik aki dolgozik és lel-kesedik
minden jó magyar célért Csak
egy erdélyi felvidéki vagy délvidéki tud-ja
igazán megérteni és megbecsülni cmlck
a kultúránkat fenntartó öntudatos kisebb-ségnek
a munkáját a minket körülvevő
többség közönyének a drótsövényei között
Mit kell tennünk hogy megállítsuk a
közöny ragályának továbbterjedését? Segít-sük
minden erőnkkel a felelősséget válla-lók
összefogását Hinni szeretném hogy a
választottak csendes" egyetértése közös
munkája egyre többet ébreszt föl — fia-taljaink
segítségével — a közömbösökből
akik közönyük békességét többre becsülik
a szabadságnál önzésüket az egymást se-gítő
szeretetnél és tájékozatlanságukhoz
való ragaszkodásukkal megtámadják és ve-szélybe
sodorják az igazságot
Ma mindnyájunknak a közöny fertőzé-se
ellen kell küzdeni elsősorban mert —
ha nem leszünk bátrak szívósak meg nem
alkuvók és erősek — az áldozatkészség ál-tal
teremtett intézményeinket a kevesek
által fenntartott és olvasott lapjainkai és
könyveinket a külföldi magyar kultúra s
művészet egyre szépülő épületeit és alko-tásait
— mint a szú — a közöny fogja a-lapja- iban
szétporlasztani