Magyar Elet, August 11, 1984

              1Ö84 augusztus 18 MAGYAR ÉLET í) oldal ra
Kezd egyre elismertebb igazsággá lenni hogy az az
ember (újságolvasó diák stb) aki egy bizonyos törté-nelmi
esemény időpontjában él sohasem tudja" olyan
pontosan a tényleges történteket mint az utókor vagy
legalábbis a következő emberöltő Minden újság sőt
majdnem minden (a történteket közvetlenül követő idő-ben
megjelent) könyv a maga egyéni stílusa egyéni po-litikai
meglátása érdeke szerint „csomagolja és tálal-ja"
a történelmi epizódot
Azt hiszem elég jó példával szolgálok mikor meg-írom
Benito Mussolini és Hitler Adolf félévszázad előt-ti
első találkozásának valódi történetét Erre nemcsak
az 50 előtti évforduló kötelez hanem az is hogy bizo-nyos
félreértéseket félre-emlékezések- et megtisztítsak a
rárakódott hamis gondolattársításoktól Aki elég idős ah-hoz
hogy valaha napilapjában olvasott erről a neveze-tes
találkozásról vagy az a fiatalabb aki eléggé jó
emlékezötehetséggel rendelkezik ahhoz hogy valamikori
tankönyve alapján tudja összeszedni emlék-foszlánya- it
valószínűleg arra gondol hogy a „Duce" és a „Führer"
boldog örömmel hulltak egymás nyakába 1934 június
14-é- n majd kemény „diktátori" kézszorítással leltek
kölcsönös fogadalmat arra hogy a jövőben együtt inté-zik
Európa sorsát Egyáltalában nem így volt! így csak
az olasz— német híranyagot átvevő szomszédos államok
vették át az anyagot — nomeg azok a nyugati sajtó-termékek
melyeknek a hír- - és szöveg-kritik- a sohasem
volt erős oldaluk
I Előzmények
A híres 50 év előtti első találkozót megelőzően
határozottan az 51 éves Mussolini látszott „rangidős"
diktátornak az 1934-be- n mindössze 45 esztendős Hitler
fűlött Hitler még csak az egyik müncheni kisebb po-litikai
párt szürke tagja volt mikor Mussolini már ma-gára
irányította a világ figyelmét Rómába való masiro-zásáv- al
(„Marcia su Roma" 1922) A „Duce" már Itá-lia
korlátlan ura volt mikor Hitler még a sikertelen és
ncvetségességbe fúlt „müncheni puccsal" kísérletezett
(1923) Mussolini nem volt más mint afléle távoli pél-dakép
Hitler számára mikor börtönében megírta a „Me-i- n
Kampf" első változatát A „Duce" már Itália új
„Július Caesar"-jána- k pózát vette fel mikor Hitler még
elég kevés reménnyel küzködött a Weimari Köztársaság
politikai dzsungeljében — elismerésért föltünésért Mi-kor
a fasiszta Olaszország megkötötte a pápával az un
„lateráni megegyezést" akkor Mussolini már az olasz
királyt képviselte (1929) — Hitler még olcsó propagan-distának
számított sokak szemében olyan embernek aki
kétségbeesetten erőlködik a felszínre jutásra de lehet
hogy el fog süllyedni a „percemberkék" tömegében
Persze 1930-ba- n és az azt követő években jelentő-sen
változott a helyzet hiszen Hitler — bár 1932-be- n
még lemaradt a választáson Hindenburg mögött — már
rányomta bélyeget a német történelemre Mussolini még
akkor is távoli és tisztelt példaképnek számíthatott hi-szen
a „Duce" — 1926 óta betiltván az összes ellen-zéki
pártokat — Itália egyeduralkodója volt Az apró
királyt Viktor Emmáiméit csak óriási árnyékában lehe-tett
elképzelni 1933 január 30-á- n mikor már Hitler
alakított kormányt Mussolini is némi idegességgel pis-lmthat- ott
északi irányba A „diktátorfióka" kibontotta
szárnyait Az újságolvasók megtanulták hogy az olasz
fasizmusnak most már van német formája is 1933 jú-lius
20-á- n már a Vatikán arra kényszerüli hogy Hit-lerrel
is konkordátumot kössön 1933 október 14-é- n pe-dig
a „Führer" kiáltványban közölte a német néppel
hogy Németország otthagyta a leszerelési konferenciát és
kilépett a Népszövetségből!
1934 januárja újabb megdöbbenlő hírekel hozott né-met
földről — Mussolini számára is A „Führer" egye-sítette
az államelnöki és kancellári pozíciókat — önma-ga
számára és ugyanebben a hónapban aláírták a tíz
évre szóló német—lengyel „megnemtámadási" szerzöJést
is Hitler lemondott Lengyelország nyugati területeivel
szemben támasztott követeléseiről és Danzigról is! (Ma
már tudjuk: egy pillanatig sem vette komolyan Ígéretet
és e szerződés érvényessegét) Mussolini kénytelen volt
elismerni hogy a fiatal német sas egyre sebesebben
verdesi szárnyait és úgylátszik az olasz sas fölé akar
cmclkedni Nem vo't viás hogy a németek crarekapá a
előbb-utób- b ismét felszínre hozza a régi „Drang nach
Oslen" („Súllyal kelet felé") elmélet gyakorlattá válá-sát
és Mussolinit erősen zavarta az a gondolat hogy
szépen kiépített Ausztria—Magyarország— Halkan befolyás-i-
hálózatát az újjáéledt pángcrmanizmiis megzavar-hatja
Berlinben a katonai tanácsadók ügyelnietették Hit-lert
hogy Olaszországra ne igyekezzék támaszkodni' A
„Wchrmacht" 1933-ba- n még óvta a „Fuhrerl" a Mus-solinival
való kapcsolattól Olaszországol teljesen meg-bízhatatlannak
bélyegezték — ami pedig az olasz had-sereget
illette: Európában minden valamirevaló katonai
szakértő tisztában volt azzal hogy nem képes átütő
hadi-sikerck- re Hitlert mégis a katonai tanácsadókkal el-lentétes
lépésre ösztönözte az a lény hogy 1933 már-ciusában
Ramsay MacDonald az angol miniszterelnök
meglátogatta a „Duce"-- t Rómában Ismét elterjedt az a
pletyka hogy felújítják Olaszország nyugati kapcsolata-it
és egy angol-francia-olasz-a- merikai négyhatalmi pak-tum
sorakozik fel a németek erősödő halalmának egyen-súlyozására
Hitler úgy érezte hogy cselekednie kell
és meg kell tennie „baráti" snkkhúzásál Mussolini felé
II A velencei találkozás előkészítése
A „Führer" idegessége fokozódott mikor látta at
hogy a „Duce" egyre élénkebb politikai kezdeményezé-seket
tesz Közép-Keletcurópáb- an 1ÍI3I március 17-é- n
Rómában aláírták az úii „Római protokollt" megala-pítván
a köcli politikai és gazdasági kapcsolatokat
Olaszország Auslria és Magyarország Közöli! Bár ez a
megállapodás elsősorban a francia-ba'á- t „KUdiilanl"
ellen irányult Hitler úgy vélte hogy ez keresztezi a
ö — később kialakítandó — küzépeirópai terveit Vala-hogy
össze kellett most már „hangolnia" terveit Musso-linivc- l!
Pár hét múlva már küldte is két emberi-- t Komába
Papén (ki ekkor még köel állt hozzá b kinek részben
kancellárságát is köszönhette) és Ilcrmann Göring (ki
ekkor már birodalmi repülésügyi miniszter és egyúllal
porosz miniszterelnök volt) megjelentek a „Duce" előtt
és éreztetni igyekeztek vele hogy a „Führer" öt „lárs-diklálonia- k"
tekinti Megmondták neki hy a nemet
Haraszti Endre:
50 évvel ezelőtt
A két diktátor első találkozása
és olasz „testvéri nemzetiszocialista államoknak" ösz-sz- e
kell tartaniok a „dekadens nyugati demokráciák-kal"
szemben Elárulták neki Hitler ama tervét is mely
szerM az év novemberében a Nürnbergi Kongresszuson
megteremtik a „Fasiszta Internacionálét" Mussolini fi-gyelt
és lassan érdeklődni kezdett benne az a gondo-lat
hogy talán többet ér el ha — legalábbis átmene-tileg
— hajlik Hitler tervére Imponált neki az is ahogy
Hitler hirtelen kiléptette országát a Népszövetségből
melyet Mussolini sem becsült sokra Ne feledjük: az
olaszok 1919 óta úgy érezték hogy a nyugati hatalmak
becsapták őket s egyre ösztönösebben húzódtak a „re-vizionista"
nemzetek oldalára
Komplikációt jelenlett hogy 1934 elején Berlinben
egyre nyíltabban hangoztatták hogy Ausztriát be kell
olvasztani a III Német Birodalomba Mussolinit ez na-gyon
felizgatta A „Duce" barátjának tekintette Engel-be- rt
Dollfusst az aprótermetü osztrák kancellárt és
Ausztria német lerohanása nemcsak az olasz— osztrák —
magyar háromszöget rombolta volna össze de megjelen-tette
volna a — különben sem kedvelt német katoná-kat
az északi olasz határon A hírszerzők egyre-másr- a
tudatták Mussolinival hogy a német generálisok — ko-rábbi
véleményükkel ellentétben — most már nyakra-főr- e
javasolják Hitlernek hogy tegyen látogatást Mussolini-né- l
vívja ki a „Duce" bizalmát
„Micsoda tréfa ez! — a Duce dühösen mondta Ci- -
anonak a német tábornokok kontrolálni Nem üldözte-- e szabadkőműveseket? Mindamel
azl a bolond forrófejűt tehát velem tudatják hogy Hit-ler
meg akarja ragadni Ausztriát s abban reményked-nek
hogy én fogok kopogtatni valami értelmet a fejé-be
megmondván neki hogy nem engedem Ausztriát
(Jules Archer: Twcntieth Century Caesar: Be-nito
Mussolini Július Messner kiadása New York —
1968 112—113 o Saját fordításom angolból HE)
Láthatjuk a fenti idézetből hogy (a) „Duce" a
rangidős diktátor fölényével kívánta lekezelni Hitlert
(b) a német erőt lebecsülte és (c) idegesítette hogy a
német diktátor esetleg olyasmit tervez ami által bedug-ja
orral az olaszok középeurópai terveibe
Mar a fentlek azaz: az elözimányek leírása is
arra a gondolatra ébresztheti az Olvasót hogy bizony a
két diktatúra szövetsége nem indult olyan nyugodt ala-pokon
mint azt a korabeli lelkendező sajtó bemutalni
igyekezett Most vizsgáljuk meg a két „vezér" találko
zásának igazi lefolyását s e döbbenetünk növekedni fog
III Ideges ordítozás a velencei találkozón
Június l-l- ől 14-i- g Hitler alaposan el volt foglalva
belügyi problémáival Berlinben a feszültség emelkedett
mikor Heinrich Brüning a volt német miniszter és Kürt
von Schleichcr tábornok fenyegető figyelmeztetést kap
tak hogy amennyiben nem tűnnek el teljesen a politi
(Brüning 0 113—
elutazotl íjvajcua bchleicher maradt s rövidesen agyon-lőtték
) Mikor eljött a velencei találkozás ideje Hitler
éppol) ideges és türelmetlen volt mint Mussolini mind-kettő
fölényt akart éreztetni a másikkal szemben egyik
se o!l képes mosolyt erőltetni magára és mindkettő
alaposan lenézte a másikat
Érdemes szó szerint idézni Winston Churchill
idevona'Jkozó részl:
„Az (Ausztriával kapcsolatos) dosszié volt Mussoli-ni
kezeben mikor június l!-é- n Velencébe ment hogy
olsöizbcn találkozzék Hitlerrel A német kancellár bar-- j
csJkjpcnyibcn ki a repiilög'ép'bö! Hnmburg-tipus- ú
kalapját hordta Ragyogó fasiszta egyenruhák ra-jában
találta magát köztúk a csillogó és daliás Duce-'- J
vezlízjÚAkcl Amint Mu 'solini megpiüartata ven-dégét
ezt mormolta segédtisztjének: Non piacé (Nem
tetszik a kinézései' Ezen a furcsa találkozón gondo-latoknak
csupán általános cseréje történt a német- - és
olasz diktatúra-módszere- k kölcsönös cgymást-kioktatá-sáv- al
Mussolinit láthatóan megdöbbentette vendégének
személyisége és nyelvezete Végső impresszióját ezekkel
a szavakkal összegezte: — ez egy locsogó szerzetes! —
(Winston S Churchill: The Gathcring Storm Bántam
New York 1918 85—86 o)
Churchill emlékiratának idevonatkozó részénél —
meg megjegyzi hogy Mussolini találkozón annyit min-denesetre
elért hogy rábírta Hitlert arra hogy hagyja
abba az Ausztriára nehezedő német nyomást Ciano a
„Duce" veje későbbi olasz külügyminiszter azt mondta
az egik újságiiónak: „Na látja: semmi egyéb nem
fog történni (Mint tudjuk: Hitler Mussolininak ek-kor
tett Ígéretét sem vette komolyan hiszen Dollfuss
osztrák kancellárt már ezév júliusában eltétette láb alól
Ausztria bekebelezése (az „Anschluss") pedig négy év-re
ra megtörtént Mussolininek mindezt már „le kellett
nyelnie" zokszó nélkül
Churchillhez hasonlóan írja le az első találko-zást
Alán Bullock „Führer" életének egyik legismer-tebb
leilója:
„Az első talalkoó a legkedvezőtlenebb volt vala-mennyi
kozűl Mussolini tekintélye csúcsán volt ragyo-gó
egyenruhájában kezében disztörével Atyáskodott az
aggódó Hitler fölött 'aki esJöpenybcn puhakalappal
fején jelent meg Mussolini nemcsak Ausztria ügyé-ben
gyakorolt rá nyomást ahol náci intrikák még
nyár ege elől t bajokat okoztak — de őszinte volt
Németország belső ügyeit illetően is Azt tanácsolta Hit-lernek
hogy korlátozza pártja bnlszárnyát és Hitler Vc-trncéb- úl
inomotl érzésekkel és felizgatva tért vissza —
(Alán Bullock: Hitler A in Tyranny Bántam
Books New York 1953 251 saját fordításom HE)
A Führer" még tapasztalatlan volt külügyi lekin-Iclbc- n
és meglepte az hogy az idősebb diktátor öl fe-'iiluV-lof- elc
Kezeli Idősebbnek érezte magát is Német-ország- ai
is Mussolininál illetve Olaszországnál Dühön-gött
és a kellő alkalomra várt hogy a német fölényt a
rólfeszkedö Duce"-ve- l é eztesse Mint tudjuk ez az
idő hamarosan valóban elérkezett
Részletesebben irta le c viharos találkozóit Július
Archer Mussolini biográfusa A két diktátor — leírása
szerint — a velencei „Villa di Stra" termében állt ki-séret
nélkül szemlől-szembe- n A „Duce" ekkorra udva-riasan
ugyancsak civil ruhát öltött magára — de ké-sőbb
újra felvette ragyogó fasiszta egyenruháját mikor
ettől pszichológiai fölénye visszatértét várta Mussoli-ni
általában aggresszív alapállásban fordult Hitler felé:
szétvetette lábait csípőre tette kezeit felemelte és elő-retolta
húsos állát a póz legalább annyira irritálta
Hitlert mint az a tény hogy bármikor mikor kettesben
az olasz tömeg elé kerültek mindig és állandóan a
„Duce! Duce! Duce!" ordítás volt hallható — senki sem
éltette a „Fiihrcrt"
„Ez a konferencia — írja Archer — minden volt
csak gyümölcsöző nem " Az egyetlen pont amiben ak-kor
megegyeztek 'arra vonatkozott hogy a versaillesi bé-kediktátumot
szét kell zúzni és a két országnak együt-tesen
kell szembeszállni a Népszövetséggel Ettől elte-kintve
„ a két diktátor a legtöbb időt arra szentelte
hogy türelmetlenül ordítoztak egymással Mussolini ra-gazkod- otl
ahhoz hogy Hitler ne próbálja többé terro-rizálni
a Dollfuss-kormán- yt az osztrák nácikon keresz-tül
A német zsidók üldözése — vélte Mussolini — bot-lás
volt ami a diktatúrának rossz hírt szerzett"
„Ki Ón hogy merészel kioktatni engem elnyomott
kisebbségek ügyében? — válaszolt Hitler dühöngve —
— képtelenek ón a !
el-ragadni!"
a
— —
a
—
e
—
)
a
i
— a
i
o
!
lett — folytatta Hitler ha vette volna a fáradtságot
hogy olvassa a Mein Kampf-o-l akkor volna
az északi fajok felsőbbrendűségét t!s a mediterrán-fajo- k
alacsonyabbrendüségét!" (Jules Archer: Twenlielh Cen-tury
Caesar: Benito Mussolini Julián Messner New
York 1968 113 o saját fordításom HE)
Látható hogy az „udvariassági látogatás" ekkorra
mír otvíoon nlfninH Yrni fnHnlromr rlílHnfnr trnfól Irnrlócóvó
Az önmagán uralkodni nem tudó „Führer" égső dühé- - )
ben a „német fennsőbbséget" kezdle hangoztatni az
olaszok felett! Mussolini aki olaszait a régi hős ró-maiak
méltó utódainak vallotta s a Földközi Tenger
„Maré Nostrumnak" nevezve a régi Római
Birodalom dicsőségét kívánta érthetően
megdöbbent „az alacsonyabbrendü mediterrán fajok"
kifejezés hallatára
„Mussolini felszegte az állát — olaszokat is ért ön
ezalatt? ! — Minden sötétbőrü sötéthajú fajt értek ez
alatt! — förmedt rá Hitler — zsidókat olaszokat gö-rögöket
arabokat — minden alacsonyrendü fajt néger
vérrel ereikben!" A Duce szemei szikráztak ezen sértő
előítélet hallatára „ön elfelejti — mondotta — hogy
a germánok még barbárok voltak mikor a Római Bi-rodaol- m
a Földközi-tengere- n a világkultúra központja
volt! — Kultúra! — morgott Hitler — mikor kultúráról
hallok csak egy ösztönöm van: 'Tevol vert rántani!" (U
kai szinról — életük veszélyben forog azonnal 114 o)
cm-lákualairí- ak
lepett
mi
"
ezt
Sludy
Ez
megértette
medencéjét
feltámasztani
IMI
Olvashatjuk Archer Mussolini biográfiájából hogy a
vitát a „Duce" kétségbeesetten abbahagyta „jól tud-ván
hogy hasztalan volna civilizálni egy embert aki
semmit sem akart megérteni az erőszakon kívül" s aki
„éppenúgy gyűlölte az intellektueleket mint amennyi-re
a számára veszedelmes ideákat" Mussolini imádta a
könyveket és gyűlölte Hitlerben a könyvégetőt is Mé-gis
mosolyt erőltetett magára és motorcsónak-túrár- a in-vitálta
a „Führert" a Grand Canal-o- n Aztán úgy
„bosszulta meg'' magát Hitleren hogy maga vezette a
motort néha szánakozó tekintetet vetve a sápadt és
szótlan német diktátorra A túra gyomor-felfordít- ó volt
és — Mussolini ravaszul vigyorgott „Ez volt az egyet-len
útja annak hogy befogjam a száját — mondogatta
később — ez az ember őrült minden önuralom nélkül"
A „Duce" úgy érezte hogy Hitler — rosszul imitálva
az olasz fasizmus ideáit — az újtipusú diktatúrának
csupán rossz hírét fogja kelteni
Ekkor — 50 évvel ezelőtt — még maga sem sejtelte
hogy mennyire igaza lesz! Azt sem sejthette még félszá-zaddal
ezelőtt hogy — ő az idősebb a vélhetően „ta-pasztaltabb"
— maga is lokozatosan Hitler hálójába ke-rül!
Egy hónappal e velencei találkozás után Musso-lini
felesége Ráchel még Olaszországban lattá vendé-gül
Dolltuss hitvesét s együtt válták az oszlrák kancel-lár
megérkeztét Helyette csak a bécsi sürgöny jött mely
jelentette hogy Dollusst a nácik meggyilkollak' Musso-lini
az abesszin-hadjára- t és egy fiancia-olas- z megegye-zés
útján próbált onalló politikát kezdeményezni de
csakhamar keserűen tapasztalhatta hngj a Sors csupán
a „másodhegedűs" szerepet szánta neki a mellett az
ember mellett akit mindig megcíctt
CARE is a
word — in fact it has many mean-ing- s
To 25 mrilion children in 25
countries CARE means food
II alsó means being able to go to
school for a few years — long
to learn and writ-in- g
To somé it means uncontam-inate- d
waler and to others a per-mane- nt
house To many Cana-dian-s
it means a convenient way
of in efforls to re-lie- ve
the desperate need in
Asian African and Latin Ameri-can
countries Let CARE help you
to help others
Rosevaüey Retiremenf itae
Otthoni ellátás kitűnő konyha közelben parkok
bevásárló központok Jó közlekedés
RENDSZERES HETI ORVOSI RENDELÉS
TERÁPIA FODRÁSZ
MÉRSÉKELT ÁRAK
137 Havelock St (Bloor-Duffe- rin) Toronto Ont
M6H 3B7
TELEFON: 532-468- 8
VASSFEREWQe
ügyvéd és közjegyző
Toronto legrégibb ügyvédi irodája
a magyarság szolgálatában
Végrendeletek Ingatlan ügyek
Hagyatéki eljárások Jelzálog és
Házassági ügyek végrehajtási ügyek
Válóperek
Korlátozott felelősségű
alakítása és általános jogi ügyek
Telefen: 928-21- 11
295 College St (College és Spcidinci)
Toronto Ont M5T1S2
LET CARE HELP YOU TO HELP OTHERS
meaningful four-lett- er
enough reading
participating
részvénytársaságok
Send your dollars lo
CARE Cauada
Dept463SparksSL
Ottawa K1P 5AG
i