Magyar Elet, August 11, 1984

              '-J-A
iS- - f " " u -- f-
-- £ RÜNGAREWLIFE
M sokasig
hantm Lélek
$ szabad np tesz
Ult
csuda dolgokat Ltrgcrt InJejvtndcut MAGYAR ELET CanadiaaWcelly
BERZSENYI fa flie HungirijTjnpugt
Vol 37 31 XXXVII 'évfolyam 31 szám 1984 aug-1- 1 szombat Ára: 50 ceot
l--- --t'' -- -- t'-t'---i
A „Zsihad" mozlim csoport 190 aknát rakott a Vörös-teng- er útvonalán
Az USA Kairó kéréséri
aknaszedő részleget küld
Heves harcok dúlnak Afganisztánban @ Líbia áll az aknásítás mögött?
II János Pál pápa őszentsége szeptember 14- -i torontói látogatása Küszö-bén
a városi ílanács nagy increlő előkészületi intézkedéseket itctt — A londoiii
LLOYD biztosítótársaság jelentése iszerinl a „Zsihad" teiTorisla csoport által
lerakott 190 akna egyik áldozata taz „Occanic Energy" nevű libériai zászló
alatt haladó olajtartályhajó volt melynek 22 tagií legénységét szaúd-ara- b he-likopterek
mentették 'meg — Az immár 22 hete tartó angliai szénbányász-sztráj- k
legújabb epizódjaként 13 bányászt letartóztattak Anglia 180 000 szén-bányászának
mintegy 25 százaléka — h Isztrájk ellenére '— folytatta a inunkat
— Az argentínai Tucuinanban melynek rendőr-főkapitányság- át 'mintegy 50!)
lázadó rendőr megszállta a véderő emberei körülvették az epületet lés meg-adásra
szólították fel a rebellis rendőröket akik nagyobb fizetcit Szorgalmaz-lak
— A nicaraguai november 4-é- n tartandó országos választások előjátéka-ként
a három legnagyobb ellenzéki párt: a szociálkcrcsztény a szociáldemok-rata
és az alkotmányos liberális párt elvesztette jogi Vstátusát mert elmulasz-tották
a határidőhöz kötött regisztrálást — Egy Sri Lanka-- i (volt ccylon-szigc-t- i)
úszó név szerint a 86 éves Kumar Anandan aki megpróbálta átúszni a 34
km-e- s La Manche csatornát a jéghideg víz és a kimerültség következtében
kórházba szállítása után elhunyt — Richárd iBurtnn világhírű 'angol (welsh)
Shakespearc-színés- z és filmsztár 58 éves korában Svájcban cyrrhosis után
beállt agyvérzés következtében elhunyt
TEHERÁN TAGADJA
A SZUEZI-CSATORN- A
US A VÖRÖS-TENGE- R
ELAKNASÍTASAT
A Vörös-tengere- n ha-vonta
1700 (egyezerhétszáz)
hajó halad keresztül éppen
ezirt a jelenleg 'a világsajtó
központi 'kérdéseként 'kezelt
akna okozta hajórongálások
(szám szerint 14) lettes'ének
azonosítását rendkívül fon-tos
problémaiként fogja fel
mind Szaúd-Arábi- a mely-nek
olajexportja nagyré-sz-c
ezen a tengeri úton ha-lad
át mind azok a hajó-zási
társaságok r amelyek
a sorozatos '
hajó-megrongálás- ok
iiniatt jóval több
biztosítási díjat kell fizes-senek
Amikor a legtöbb áruló
jel Irán felé mulatott IVIir- -
Gombos Gyula:
Hosszéin Mouszavi iráni mi-niszterelnök
kereken tagad-ta
'ás élesen cáfolta azt
hogy Iránnak valami köze
lenne ahhoz az iszlám cso-porthoz
mely a Vörös-teng- er
és a Szuezi-c'salorn- a el-afenásit-ását
magára vállal-ta
A szélsőséges iszlám cso-port
neve „Zsihad" ami ma-gyár- ul
„Szent Háborút" je-lent
Az iráni hivatalos cáfo-lat
ellen'ére egyszerre két
olyan hátsó rugó állhat Te-herán
szándékai mögött
amelyek igazolnák azt hogy
Irán áll az a'ktía'támadások
mögött:
1 Teherán célja az
hogy így szorítsa sarokba
Szaúd-Arábi- át bosszúból
azért mert nagyrészt a
szaúdi arab állam finan
szírozza Irak (Irán ellen-lábasa)
háborús költsé-geit
2 Irán így óhajtja be-bizonyítani
az olaj fogyasztó
világnak hogy a Vörös-tenge- r
rendkívül sebezhető ha-jóút
A Zsihad" telcfpnon
történt bejelentése szerint c
csoport ilOO aknát helyezett
cl a iVörös-teng- cr és Szuez
vizeiben !
AZ USA AKNASZEDŐ
RÉSZLEGET KÜLD A
SZUEZI-CSATORNAI3- A
ÉS A
VüRöS-TENGERIl- E
A „Zsihad" (Szent Há-ború)
nevű iszlám csoport a
londoni hírügynökségeknek
adott közleményében magá-ra
vállalta a vörös-'tenge- ri
Üzenet a hazai reformistáknak
Akik egyszer abban a helyzetben lesznek Magyarországon hogy
a szocialista rendszer reformjára komolyan gondolhatnak mindene"
előtt azt kell kiverniük a fejükből hogy a szocialista rendszer pusztán
mert a „szent könyvc'k" úgy tanilják magasabb rendű mint a lö i
E balgatag hit elsorvaszt minden iritikai érzéket s lehetetlenné te zi
a józanabb mérlegelést Tudomásul ke'l vcnniök azt is hogy a szocia-lizmus
elsőrendűen gazdasági rendszer s nem több Ami több bomic:
ál-vall-ás
mely primitívebb az utolsó ötezer év minden vallásos "--
'
p-zclé-nél
A szocialista rendszer tehát nem tarthat igényt az egész em-beri
mivolt szabályozására Sem a társadalom még kevésbé az cgV11
vonatkozásában Csak ezt belátva lesz lehetséges felismerni nyilván-való
hátrányait melyek kiküszöbölése illetve leküzdése teheti csu-pán
életképessé a szocialista rendszert Magyarországon S ami azt il-leti
egyebütt is
A szocialista rendszer jellegzetességei
A szocialista rendszer legfőbb gazdasági jellegzetessége hogy
megszüntette a termelőeszközök magántulajdonát Elméleti indoka
hogy egyszer s mindenkorra ki szerette voln'a küszöbölni a dolgozó em-ber
gazdasági kizsákmányolását De ezt a gyakorlatban úgy o'dotla
meg hogy a termelőeszközöket állami tulajdonba vette Ez tehát a
dolgozók kiszolgáltatottságát csak látszólag szüntette meg: a valóság-ban
inkább növelte azt mert az egjedi kapitalista hcljctl így az állam
hatalmával kerültek szembe Ennek elejét csak azzjl lehetett volna
venni s akkor sem teljesen ha a termelőeszközök tulajdonosává vá'ó
ál'am a dolgozók — az új helyzetben: az egész társadalom — tulajdo-nába
megy át w
nTarxizmus-lcniniáinu- s koholmánya szerint ez így is
történt De ha a lényeket mentesítjük c koholmánytól: a valóságban
egy számbelileg jelentéktelen az egész társadalmat tekinti c nem re-prezentatív
csoport mely megbízását senkitől csupán önmagától kap-ta
vette birtokba az államot S nem a sajil erejéből — ami tán hagy-ján
lett volna mert a hatalom megszerzése mindig bizonyos képessé-geik
bizonyítéka is — hanem egy idegen hatalom diktátumaként
A következmények
A kep a következő A termelőeszköz nemcsak termel: 111r1t gaz-dasági
erő hatalom forrása is Valamennyi tcrmc'öcszköz birtokba-vételével
az állam módfelett megnövelte hatalmát Mégpedig nem ki-felé
hanem befelé: a társadalom fölött S nem c'égcdctt meg aznl
ü3a" e lutabu lobbid' t kirorelag a javk ig'aiLaő'wbb ctl'w'a cs j
víziút elaknásítása't egy-ben
a Reuter arra is emlé-keztetett
hogy
ugyancsak a „Zsihad"
szélsőséges terrorcsoport
volt annak a „Kamikazc"-támadásna- k
a végrehajtó-ja
melynek szomorú kö-vetkezményeként
mintegy
300 USA-tcngcrészgyalo- gos
vesztette cl az életét
Bár Irán hivatalosan cá-folta
azt hogy Teherán ál-lana
az elaknási'íás mögött
egyes jelek arra mutatnak
hogy a „Zsihad" nevű szer
vezet összetétele líbiai és
iráni eredeiü
Washingtonban 'jlesen el-ítélték
azt hogy Irán öröm-mel
tapso't és pozitívan ér-tékelte
az ela'knásílás té-nyét
amikor az a szabad
tengeri hajózás elveinek a
legdurvább megsértése rá-adásul
ártatlan emberi ele-teket
is veszélybe sodorhat
A Fehér Ház szóvivöjé-no'- í
bejelentése szerint
az USA — Egyiptom fel-kérésére
— aknaszedő
részleget küld a térség vi-zeire
abból a célból hogy
ti vörös-tenge- ri útvonalat
megtisztíthassák az ak-náktól
Az USA-rcszlc- g ak-naszedő
hajókból és egy
raj aknajelzö és -- szedő he-likopterből
áll
Hl jegyezzük meg hogy
csupán az ún középnagysá-gú
olajtartályhajók használ-ják
a Vörös-tenger- — Szuez
útvonalat mert a Csatorna
mé'ysige vs szélessége nem
eng-sd- i meg az ún szuper-nagyság- ú
olajtartályhajók
áthaladását melyeknek így
meg kell kerülniük Afrika
d'éli partjait
A FRANCIA SZENÁTUS
ELLENZI
A MITTERRAND-FÉL- E
ALKOTMÁNYOS
REFORMOT
A francia alsóház nem-rég
szavazta meg azi az al-kotmánymódosító
törvény-cikket
melynek értelmében
Francois Mittcrrand államfő
bizonyos alapvető polgári jo-gokra
vonatkozó kérdések-ben
a jövőben népszavazást
rendelhet el
A francia képviselőház
szocialista többsége biztosí-totta
azt hogy az alkotmány-módosító
törvényjavaslatot
elfogadják azonban a felső-házi
jóváhagyás jóval ke-ményebb
diónak bizonyul-hat
lvszen a francia szená-tus
ma is a De Gau'le-pár- t
híveiből és az előző elnök:
Valéry Giscard D'Estailig
támogatóiból tevődik össze
A legújabb francia
közvélcménykutatási sta-tisztika
szerint a franciák
71 százaléka [helyesli a re-ferendumok
alkalmazásá-nak
kiterjesztését
Ráadásul a gau'lis'a vezér
Jacqucs Chirac volt az aki
m'cg 1931-be- n javasolta a
népszavazások rendszerének
kiterjesztését tehát a szená-tu- s
minden jelenlegi ellen-kezése
dacára — idöhúzás-(Folytatá- s
a 2-i- k oldalon)
gazdaság tervszerűbb miíköJtetécrc fordítsa Megnőtt hatalmat ha-talma
tovabti növelésére használta föl Maradéktalant!1 magához ra-gad- a
az egcsz közoktatást: teljes ellcnörz'ásének vetette alá a szelle-mi
'letet: a tudományok és müvéizctek minden 'gát kisajátította a
veleniánynyi'vámtás fórunu'il: a svjtöl a köiiyvkiadást a rádiót é- -
a teveí: s rendőrségivel nemcsak a rendet: minden egyes polgára
gondolkozását is őriztette Egyszóval: a szocialista rendszer beveze-tése
Magyarország:!! az állam hátaim nak „s szubalyoó tevékeny
ségenek mértéktelen kiterjesztését vonta maga után Egy egész sor
járulékos — emberi flvaku'bagból dilettantizmusból kcsülctlensig-bó- l
korlátoltságtól credö — hátrányon túl mára ez lett legh trányo-sub- b
Következménye
A szocialista rendszer reformereinek ennélfogva azt a bárányt
kell e'sösorban leküzdeniük mely az állam módfelett megnőtt és önké-nyes
— ellensúlytól és ellenőrzéstől mentes — hatalmából származik
A probléma történetileg nem uj Mint majdnem mindenre a mú'tban
erre is van plda így haszn'lható tanulság is A hozzánk történetileg
legközelebb cső efféle jelenség a XVI és XVIII század közt Európá-ban
kialakult abszolutisztikus á'lam volt illetve azok a módszerek --
és szamuifvra most ez a legfontosabb — melyekkel mindinkább nyo-masztó
hátrányait eredmenyesén küszöböltek ki Az abszolutiszliku-álla- m
és a mai magyar közt van persze néhány klilönbs'Jg főként okaik-ban
de a legszembetűnőbb: a mai magyar ál'am nem kétsz z év ha-nem
néhány esztendő leforgása alatt alakult iki: növekedése jórész'
beteges vadnövés olt mely iorz formátlan rákos klipződménVkin'
burjánoz'a rá magát a társadalomra lgy soVk'al nagyobb mértékben
fenyegeti is megfojtassál az al ja soru'i társadalmat De ez csak cg
okkal több hogy e veszély clháritása legyen elsődleges célja m'nJcn
reformnak S a módszerek melyekkel az abszolutisztikus ál'am hát
ranyail fokozatosan leküzdötték lényegükben ma is haszná'halók Ké
párhuzamos de eredményükben egymást kiegészítő utat mulatnak
Két megoldás
Az cgyf utal ez a kerdes hal rozza meg: Melegjén ha már meg-írni
r megnőtt hatalmú állam'' A fclc'cl rá a mi ecetünkben nem le-hel
más: a magyar nemzeté kell legyen Vagy ha úgy tetszik: a ma-gyar
népé A nemzet fogalma ma már mindenképp m'arad'iktalanul
foglalja magáira az egész társadalmat De a társada'om csak úgy le-het
az állam birtokosa ha nem az állam ellenőrzi öt hanem ö az ál--
— Folytatás a 3 cldalou —
A fertödi Eszterházy-kastél- y vk1 "~1"'J"-h--'-J"~-j-"---°-"-"-'-"""jinr1"-rr--T--~~r"-"iiri-i-r~-T-ii
~ -- " -- t
Moszkva nem nézi jó szemmel a Kelet — Nyugatnémet barátkozást
Széthúzás a csatlósok
Nem az első eset hogy a csatlósok
táborában a Kreml külpolitikai vonalának
értelmezése félreérthetetlen véleménykü-lönbségeket
szü't
Ezúttal azonban úgy tűnik hogy a
Keleti Blokk sajtójának jólismert glcichsc-hallolás- a
és előzetes szűrése" ellenére
egyes csatlósok mégsem veszik át ponto-san
a moszkvai partvonalat sőt
Valaha csak egyet intett (vagy legyin-tett)
a Komintcrn sajlórönöke és a csatló-sok
szolgai engedelmességgel papagájként
ismételték a „felülről" leadott szövegel
Ali robbantotta ki az ellentétekei?
Az utóbbi időben több konkrét példa
mutatott arra hogy Kohl nyugatnémet
kancellár célja szorosabb kapcsolatok ki-építése
a keletnémet országrésszel Helmut
Kohl nagyon jól tudja hogy az édes sza-vaknál
jóval csábosabb egy alacsony ka-matlábú
hosszúlejáratú kereskedelmi köl-csön:
Honn nemrég utalt ki 410 millió dol-'- á
nyi összeget a Iloneckcr clsölitkár ál-lal
vezetett DDR-kén- l ismert keletnémet
állam számára s mindössze annyi voll a
kikötése hogy a ké' o-szácr-ész
közötti lu-'istaforgal-om
megiznritásain enyhítsenek
Ez máris mpg'drtént sőt IlonccVei-parancsár- a
az őrtornyok szegélyezte kelet-német
határ mentén mcgkedlék az auto-nalikusa- n
tüzelő géppuskafészket lcszzrc-'ése- t
A „PRAVDA"
csaknem „kifért a hitéből"
A kevesebb aknamező a gyérebb só-gesdrólakadá- ly
puszta gondolatát azonban
a PRAVDA annyira visszalaszi'óaak talál-ta
hogy hatalmas do'gedelemben félolda
las vezércikkben azzal vádolta a bonni
kormányt: végső cc'ja a keletnémet állam
szuverenitásának és függetlenségének az
a'aá ása egyben a konimtiniimus alapjai-nak
megrenditése azáltal hogy Bonn gaz-dasági
előnyök csillogtatásával próbálja
magához édesgetni Kelet-Berli- ni
A komolytalan vúlzások helyett:
eredeti megoldás?
A PRAVDA vezércikk még azt is meg
kockáztatta hogy Helmut Kohl kancellárt
és Hans-Diclric- h Gcnsehcr külügyminisz-teri
úgy állította be mint a hitleri Har-nadi- k
Birodalom militarizmusának reinkar-nálódott
képviselőit!
Részünkről — a dialektika nevében —
arra emlékeztetünk:
ha egy baráti kölcsönnel valóban le
hetséges egyes politikai rendszerek alap
jainak meggyengítése akkor vajon miért
nem a Szovjetunió ajánlott fel Jlonnak né
mi készpénzt (de nem rubelben) hátha cz-'e- l
megrendítette volna a kapitalizmus oly
sokszor rlparcnlnll és papíron oly gyakran
eltemetett rendszerének alapjait?
A Duna-par- ti dudások
más nótát fújnak!
A PRAVDA vezércikke nyilván azt a
csll L eltJ h''sy Lridi licuccLcr
rában
pártvezért küszöbön álló nyugatnémet út-jától
elrettentse"
Erre mind Kelet-Berlinbe- n mind Bu-dapesten
éppen a fordítottja történi —
mert
A Neues Deutschland" (Uj Németor-szág)
című keletnémet kommunista napi-lap
másnap minden kommentár nélkül kö-7öl- tc
a PRAVDA ominózus cikkét azon-ban
két napra rá egy vezércikkben a Kelet--
Nyugat közötti dialógus további mű-velését
és a két égtáj közötti feszültség
csökkentését szorgalmazta Ráadásul Ilo-neckcr
egyik idézetét is ideiktatták: „Mi
a tárgyalások mindenfajta útját-módj- át ja-vasoljuk
hogy a fegyverkezési versenyt
megszüntetve a leszerelés érdekében ügy-ködhessünk"
Végül a keletnémet cikk hangsúlyosan
megjegyezte hogy a két Németország vi-szonyát
a „függetlenség és az egymás bel-ügyeibe
való be nem avatkozás jellemzi"
hozzátéve azt hogy a központi kérdés a
kél országrész köpött a „béke biztosítása"
A „NÉPSZAVA"
vakmerőnek számító ciklo
Ahelyett hogy a Népszava cikkrója
az egekig dicsérte volna a Pravda cikket
a szovjet dö"gclclcm megjelenését követő
íapon a következőképpen írta le a kél
Németország „javulóban lévő kétoldali vi-szonyát":
„A két Németország egyre jau!ó vi-szonya
jó szolgálatokat tesz az európai —
és a ilágbékc ügyének"
A „PRAVDA" újabb kirohanása
Még ugyanazon a héten a PRAVDA
uj-- a „visszalőtt" mert még élesebb táma-dásba
kezdett ami talán jobban érthető
ha arra gondolunk hogy Erieh Iloneckcr
soha nem voll Andrcj Gromiko kedvence
a keltőjük viszonyát több mini hűvös-nek
mondhatjuk Még Andropov „uralma"
lalt történt például hogy Gromiko Kcbel-'uirátj- ál
Pjotr Abraszimovot aki 20 éven
it látta cl a keletnémet nagyköcti tisz-c- t
Iloneckcr ismételt sürgetésére lcvál-ottá- k
Ezt soha nem felejtette el Gromi-'- o
akinek a jelek szerint jelentős szava
van a szovjet külpolitikai irányvonal jc-'cnlc- gi
megfogalmazásában és érvényesít é-éb- en
Kelet-Ncmetorsz- óg
Atagyarország és Bulgária?
Papíron nem nagyon impressziv az a
clcnlcg kialakult „front" amely finoman
i sorok között a jelenlegi szovjet politi-kai
nyomásnak ellenáll mely szerint a
rcnil arra figyelmeztette Honcckert: — A
lélentc (enyhülés) nem összeegyeztethető
a Pcrslüng rakéták jelenlétével!
Iloneckcr cs a magyar— bolgár csatló-suk
váralUinul újszerű nem szolgai hang-vélcl- c
disszonáns tónust jelent abban a
hangversenyben" amelynek moszkvai irá-nyító
karmestere egykoron csupán egyet
intett — és az egész zenekar ugyanazt a
melódiát fújta
Bird
f$