Kanadai Magyarsag, March 07, 1953

              vj?
W JtLmaH Ta V '
_ i 'fP ' L
_
'
--£' --—' '-- f-- w
rí2ttPíJ575-'1írtipíív- v — -- j =- - -- -r " frr"r~'""í-ílAXlJ- - - " %ltritr saffigflEstaa w&v2-- ! flíwSS fV l HPftag#TcT gjSgwsffii '''&il ágggUJzjJg : ' gg t~ rfAtt4 ( fcJ! '
i £ 1& - - l—- "() VI -- ———— — y "7
KANADAI MAGYARSÁG 1953 MÁRCIUS 7
V
: i fi
"' ff
l ívp
mr fii
Hh'
i
INNEN-ONNA- N
Mit irnak mások ?
(Az alábbi idézett cikkek a szerzőik illetve a nevezett lapok véleményét fejezik ki és nem
feltétlenül azonosak lapunk álláspontjával)
Marchalkó Lajos :
KEITELTÖL AZ ELKOBZOTT ÓLOMKATONÁKIG
Bajoroszágban egy ismert
műgyűjtő pert indított Ame-rika
ellen mert 1915-be- n le-foglalták
hatvanötezer ólom-katonából
álló gyűjteményét
Morgenthauék akkor úgy gon-dolták
hogy ez a hatvanötezer
gyalogos mely a bajor ezredek
914 előtti színpompás egyen-ruháit
hordta : militarista
gondolatokat ébreszthet és ek-ként
veszélyezteti a világbé-két
amely Mr Roosevelt 1914-e- s
meglátása szerint Amerika
és a Szovjetunió örök barátsá-gán
fog alapulni Amennyiben
most az amerikaiak visszaad-ják
a C5000 katonát ez lesz
a német demokrácia egyetlen
hadserege Mert a másikat
azt a bizonyos tizenkét had-osztályt
két évi tárgyalás után
mindezideig nem sikerűit fel-állítani
Mikor majd egyszer
őszintén írják az újságot és a
történelmet ki fog derülni
hogy Július Mochtól Shinwell
Manóig és Anna Rosenbergig
micsoda titokzatos erők aka-dályozták
meg az európai vé-delem
megszervezését Azt
azonban ma is kevesen értik
hogy miért nem akar harcol-ni
a német nép Pedig a Sas-fiók
szavaival elmondhatjuk :
"Legendát és nagyszerűt vé-rével
írt e nép megrázva föl-det
és eget" De épp ezt a le-gendát
kellett megölni meg-gyalázni
a KZ-te- k rémmeséi
vel egyre összébb zsugorodó
hazugságaival a nürnbergi
akasztófákkal A hőst a hő-siesség
szépségét nagyságát
kellett sárbatiporni Az asszo-nyok
megbccstelenítését a vö-rös
katonák végezték el a fér-fiakét
és a katonákét a nyu-gati
hadseregek mögött érke-ző
"demokraták" A propagan-da
szadistái a bosszú ámok-futói
a mosókonyhai ellenál-lás
győztesei a lelket a szelle-met
ölték meg : Keiteltől le az
ólomkatonáig A római jog
keresztény erkölcs a genfi és
hágai konvenció helyére a partizá-n-
erkölcs jött
A legjellemzőbb azonban
hogy a hősi szellem meggya-lázása
és a hősi lélek megbé-lyegzése
után most éppen a
morgenthauisták vannak meg- sértve hogy a németek nem
hajlandók bevonulni a NATO
hadosztályokba A németeltet
Jókai Mór
éveken át gyalázták üldözték
mert militaristák Most kezdik
azertragalmazni mert : paci
fisták Közben azonban senki
sem veszi észre hogy a nyu-gati
világ ott áll saját akasz-tófáinak
árnyékában Minden
erőfeszítés amit csinál belefúl
egy rettentő erkölcsi ellent-mondásba
Minden antibolse-vist- a
elképzelés' tett vagy
akarat belekeveredik a nürn-bergi
hínárba
Mire esküdjék az uj német
hadsereg '' S kiderül hogy a
legjobb ha nem esketik meg
semmire Hiszen azt aki 1915- -
ig megtartotta a katonai es-küt
felhúzták a bitófára vagy
még ma is ott kínlódik a bör-tönök
mélyén KI lehet-- e majd
ítélni az olyan regrutát aki
megtagadja a katonai szolgá-latot
? Eszerint nem lehet
mert Morgenthauék a demo-kráciára
oktrojált alkotmány
ba felvették a paragrafust
amely szerint a katonai szolgá-latot
megtagadni mindenkinek
"emberi" joga Lehet-- e egyál-talán
felállítani német regu-láris
kötelékeket ? — Jogilag
ne mert n ' ' ma is érvényben
van a po' ami szerződés a-m- ely szerint minden németet
akit egyenruhában találnak
partizánnak kell tekinteni és a
helyszínen agyonlőni Lehet-- e
majd egy szovjet partizán há-ború
esetén a hodijog alapján
eljárni a partizánok ellen ?
Nem lehet mert éppen a nürn-bergi
jog alapján magát Mac
Arthurt Rigwayt és Eisenho-we- r
elnököt is "háborús bű-nössé"
kiáltotta ki a szovjet
propaganda és Amerika gene-rálisait
Kcitel sorsával fenye-geti
a Szabad Nép is
Csodálatos-- e ezek után
hogy éppen legjobboldalibb
legharcosabb német lapokban
ma felhívásokat olvasunk :
Keleten és Nyugaton minden-ki
tagadja meg a katonai szo-lgálatot
! Német ne harcoljon
német ellen a NATO vagy a
szovjet hadseregeiben ! Az
akasztófák árnyékában ott áll
ma mindenki A keleti és nyu-gati
német Montgomery mar-hal
is aki azt mondta hogy a
következő háborút meg kell
nyerni mert nem akar bitó-fára
kerülni Ott áll az akasz-tófa
alatt minden katona min
Az Uj Földesúr
George az inas kinek hivatala volt urát borotválni
sietett fel hozzá a meleg vízzel s igen rövid idő múlva jött
vissza bögréstöl együtt a konyhába s ott elbeszélte a
cselédségnek hogy az úr így szólt hozzá : "Mi kell Gyur-ka
?" "Jövök borotválni méltóságodat" "Nem engem töb-bet
ebben az életben !" felelt az úr
A méltóságos úr szakállt akar ereszteni !
Az ember meggyülöli a multat meggyülöli még
azt a tükröt is amely tegnapi arcát mutatta és ilyen —
nagyon sok van a "mi" életünkben
Különböző fogadtatások
Corinna megtudta doctor Grisáktól a Jób-hi- rt hogy
vőlegénye kiszabadult
Ez rettenetes csapás !
Hogy nem lehetett megelőzni az iKgy baj de már
most gondoskodni kell felőle hogy utólagosan el lehessen
venni a veszély fulánkját
Corinna azt hívé hogy Aladár ezóta már otthon van
Nem képzelhető hogy valaki akinek azt mondják hogy
szabad jobban ne siessen mint az aki kiszabadította Ha
Ankerschmidt megjöhetett Pestre Aladár bizonyosan ott-hon
van már nagybátyjánál
Mit gondol ki a furfangos asszony-és- z ?
Corinna egyedül bezárkózott szobájába s leült levelet
írni — Garanvölgyi Aladárnak Különös módja az írás-nak
! Corinna ezúttal nyomtatási betűkkel írt Ez arra
való hogy az írásjegyekről ne lehessen a kézre ismerni
mely azokat írta
"Kedves barátom Aladár !
Vigyázz magadra hogy egyik rabságból a másikba ne
essél Nem tanácsolom hogy a régi menyasszonyodra
Corinnára gondolj ő nem az akinek te képzeled ő egy
csélcsap kacér teremtés aki minden udvarlót elfogad
A minap is azzal dicsekedett hogy a gavallérjaiból ötös
— 171 —
den polgár minden munkás és
az egész nyugati világ amely
önmaga rántotta ki önmaga
alól az erkölcsi talajt
A fegyvert a bombát talán
adhatja Amerika de a lelket
a szellemiséget itt Európában
kell kialakítani A pompeji lé-gionáriust
kell kiásni az erköl-csi
világrend romjai alól A
Waffen SS utolsó katonáit
akik Beilin ostroma idején ép-pen
úgy megjelentek a biro-dalmi
kancellária előtti őrsé-gen
mint tizenkét éve minden
nap Ha egy elesett közülük
akkor hehére lépett a másik
Reménytelen ügy volt amiért
meghaltak de a szovjet akasz-tófa
árnyékában ma mégis az
ő példájuk a remény ők vol-tak
az Egyesűit Európa : né-metek
magyar horiúdek hu-nyadis-ták
spanyol olasz és
francia hadosztályok és a Wi-king-légi-ók
a fehérorosz gár
disták Hiszen 1915-be- n már
a harc nem a Német Biroda-lom
nem a német faji gondo-lat
hanem az Egyesült Euró-pa
harca volt Az lehetett
volna
A lelki megújuláshoz csupán
egy kis amerikai segítség kell :
a hibák bevallása a hamuhin-tés
és könyörtelen leszámolás
azokkal a morgenthauistákkal
akik a nyugati világot meg-fosztották
a lélek a szellem
fegyvereitől és akik az embe-riség
egyik legszörnyűbb
anyagi és erkölcsi szerencsét-lenségét
idézték fel a győzelem
órájában Amíg el nem tűnnek
a nyugati hadügyminisztériu-mokból
a világlapok és rádiók
szerkesztőségeiből amíg velük
együtt nem lehet fölszámolni
az erkölcsi és szellemi Bábelt
addig a gummipuskával egyen
értékű a legkövérebb hidrogén--
bomba is
Addig minden nyugati szán-dék
továbbra is itt remeg az
akasztófa árnyékában és ad-dig
sajnos Július Streich ér-nek
a nürnbergi akasztófa
alatt mondott jóslata érvé-nyes
: Titeket pedig a bolse-vikie- k
fognak felakasztani !
(Magyarok útja)
" Kérjük külső munkatársain-kat
tudósítóinkat és hirdető-inket
: hogy cikkeiket tudósí-tásaikat
hirdetéseiket úgy ad-ják
postára hogy mi azt hét-főn
(lapzártakor) megkapjuk
Jókai Mór
Péli Zia
az afrikai
Olvasóink bizonyára emlé-keznek
még rá hogy a nyár
folyamán írtunk Pély Zya hon-fitársnönk- ről
aki magyar lé-tére
hosszú éveken át mint
francia gyarmati lapok mun- katársa működött és mint ri-porter
többször bejárt számos
francia és angol fennhatóság
alatt álló területet és más
gyarmatokat Ugyancsak meg- írtuk hogy a múlt júniusban
tartott előadásokat a Radio-Canadáb- an
Akkor arról a hosszú ten-geri
útjáról beszélt amelyet az
Atlanti óceán afrikai kikötői-nek
megtekintésével tett meg
a franciaországi Bordeaux-tó- l
Angoláig a portugál gyarma-tig
majd szárazföldön utazva
tovább Brazzavilleig az egyen-lítői
Afrika fővárosáig Az el-ső
partraszállása Funchálban
Maderina szigetén történt
ahol annak a portugál Macha-d- o grófnak vendége volt aki-nek
házában IV Károly király
meghalt Pély Zya — bár
megjegyezte a mikrofon előtt
hogy nem tartozik a "habs-burgistá- k"
közé — részvét-teljes
hangon mesélt el egyes
részletet abból amit a kegye-lettel
ugyanúgy megőrzött
házban látott valamint az ak-kor
szűkös viszonyok között
élő család tragédiájából meg-tudott
"Funchál olyan valósá
gos kis paradicsom — mondta
— hogy ott mindenki megelé-gedettnek
sőt boldognak lát-szik
Rám azonban még a nép
gondtalan vigsága is melanko-likus
hatással volt miután
megtudtam hogy ilyen édeni
gazdag helyen egy hatalmas
dinasztia utolsó uralkodójá-nak
főleg a nyomor miatt kel-lett
idő előtt kiszenvednie"
Február 12-iké-töl
kezdve
hat csütörtökön d u 430 óra-kor
hangzanak el ismét Péli
Zya előadásai a Radio-Canad- a
hullámhosszán (CBF)
Az előadásoktermészetesen
cseppet sem propaganda jelle-gűek
hanem főcéljuk a félre-vezetett
kanadai közvéleményt
objektív felvilágosítása Elvir
tathatatlan ugyanis hogy a
nagy általánosság a jelenleg
fenyegetőn válságos helyzet-ben
lévő afrikai gyarmatok né-pét
mint a fehérek által el-nyomott
és kihasznált rabszol-gákat
látja E téves hit termé-szetesen
az alattomosan ten-denciózus
propagandák ered
ménye
Péli Zya ötször járta be a
muzulmán és fekete Afrika te
előadásai
gyarmatokról
rületeit és utazásai nem a ko-runk
riportereinek szokása
szerinti gyorsasági rekord cél-zatával
történtek Pl Equato-riáli- s
Afrikában nyolc hóna-pon
át a Belga Kongóban há-rom
hónapon át tartózkodott
Sokszor élt a szavánáknak
az őserdőknek a világtól
elkülönített kis falvaiban a ré-szére
átengedett putrikban
Alaposan megismerhette tehát
a népet a helyszínen tanulmá-nyozhatta
a gyarmatosítás!
problémákat de sem a lapok
amelyeknek dolgozott sem ő
maga nem álltak a gyarmati
propaganda szolgálatában Itt
Kanadában Péli Zva meg még
szabadabban nyilváníthatja
véleményét Megjegyzendő
hogy ezt sohasem gátolta a
szinesbörűek iránti ellenszenv
sőt mindenkor keresztényi
szeretettel beszélt a feketék-ről
Most is amikor hosz-sz- ú
éveken át a budapesti rá-dióban
hangzottak el riportjai
számos adatot fel annak
bizonyítására hogy a száza
dunk elejéig emberhúson táp-láláko- zó néger akiben a felü-letes
megítélések folytán álta-lában
szadikus hajlamokat té-teleztek
fel tulajdonképen az
emberiség legjámborabb faj-tájához
tartozik
"Az emberhús-evésr- e szük-ségből
szoktak rá — mondja
Péli majd vallást csi- -
nálltak belőle Az őserdős fe-kete
Afrikában az állattenyész
tés lehetetlenség a csecselégy
miatt Ez a rovar ugyanis az
állomkórságot terjeszti amely
a betegség főleg a szarvas-marha
szervezetében rohamo-san
romboló hatású A klíma
miatt pedig amely a földmű-velést
nehezíti meg vegetá-riánus
módon se táplálkozhat-tak
az őskorian primitívül élő
benszülöttek Létfenntartási
küzdelmükben igy lett aztán
szinte logikus hogy emberi
hullák elfogyasztására szorul-tak
De mivel az erkölcsi ér-zés
nem hiányzott belőlük
holmi mentegetődzés szüksé-gességét
érezték önnön lelki-ismeretük
előtt és ennek foly-tán
vallási törvénnyé avatták
az emberevést"
"Amikor az első gyarmato-sítók
elrendelték a hullák el-hantolás-ának
kötelezettségét
a néger törzsfőnökök egyhan-gúlag
mélységes megbotrán-kozással
próbáltak tiltakozni
Szerintük határozottan kegye- -
ItkCVl tJCUlUKJth U1V111 AVlVt I rokonaik és barátaik tetemét I
Az Uj Földesúr
ügyelt a kisasszonyra ? meg a szakácsot amiért útravaló
pogácsát sütött neki és utoljára a komondorokat hogy
miért nem ugattak ?
A házi nép e rémhírre mintha a tatár jönne
khánnal nagy riadásnak s kevés kellett volna hozzá
hogy Ankerschmidt lovag abban a percben amidőn meg-érkezik
e?:y szolgálatra teremtett lelket se találjon a
háznál ami minden bizonnyal meg is történt volna ha
jó szerencsére Eliz kisasszony meg nem tudta volna a
riadalt Gyuszitól ki is fegyverviselő strázsa létére
nem szégyenlett sírva fakadni s dugta mindenfelé a pus-káját
mintha olvasta valahol hogy ilyen ost-rom
idején legelső veszedelem éri azokat fegyverrel
kezükben fogatnak el
Eliz kisietett a cselédekhez s iparkodott meg-nyugtatni
Ne tegyenek valami balgaságot A papa jó em-ber
s ők nem tehetnek semmiről Maradjanak szépen az
előszobában összegyűlve A papa nem szokott bántani sen-kit
ö maga fog eléje menni S addig nem engedi feljönni a
lépcsőn míg ki nem engesztelte
E biztatással annyira vitte a cselédséget hogy szavá-ra
együtt maradtak az előszobában hanem azért a sza-kács
indítványára nem tartatott fölöslegesnek a folyosó
végén levő ajtót előlegesen nyitva tartani hogy amint az
első lövés történik mely valószínűleg a kisasszonyt fogja
érni a többiek gyorsan elmenekülhessenek Hanem az
incriminált kocsis csakugyan fusson
Alig történt meg ez intézkedés midőn az udvarra
hajtó kocsi dörgése jelenté hogy megérkezett az úr itt a
veszedelem
Eliz a fedett csarnokig eléje ment ahol a kocsi meg-állt
s iparkodott atyját lesegíteni a leszálláskor
A lovag űr indulatosan utasítá el leányát magától
— Vissza ! ki engedte meg hogy a házból kilépj ?
Miért nem maradsz a szobádban ?
— No ne haragudjál t— engesztelő őt a leányka el-lenkezései
dacára hozzá simulva s gyermeki bizalommal
nyúlva a kéz után melynek szabad áldani és verni mely
büntethet és oltalmazhat ' ahogy tetszik Ne légy oly
haragos
— 168 —
XElT
vagy
mint
sorol
Zya —
L- -3
Batu
esett
maya
volna már
akik
őket
neki
$~
a hihetetlenül falánk afrikai
vöröshangyák martalékául át-engedni
Arra is hivatkoztak
hogy nekik joguk van roko-naik
"érdemeit" örökölni "Az-zal
hogy mi megeszük például
egy öregember agyvelejét mi
örököljük mindazokat a ta-pasztalatokat
amelyeket ö
nyert életében A meghalt gye-rek
húsával pedig mi örököl
jük az ő fiatalos erejét" ma-gyarázták
mélységes meggyő-ződéssel
Hivatkoztak arra is
hogy ha majd a férgek falják
fel mindezeket az "öröksége-ket"
a holtak nem tudnak
majd bennük tovább-éln- i A
holtak is meg az élők is csak
megkárosulnak
Ennyire őskorian kultúrá-latlan
állapotban éltek tehát
még a legtöbb helyen a congói
négerek amkior századunk
elején a francia gyarmatosí-tás
ott megkezdődött Az ál-talában
kis törzsek egymástól
rettegve vagy időközönként
egymás ellen hadakozva de
mindig rejtőzködve éltek a
mérges rovarokat tenyésztő
mocsarakkal teli és gyilkos pá-rákat
árasztó őserdők mélyén
Bútort ruhát nem ismertek
Ha a hevenyészett putrik na-gyon
elférgesedtek odébáll- -
tak hogy másutt telepítsék le
falujukat Egyébként olyan
kevesen éltek ezeken a terüle-teken
hogy amikor 1915 kö-rül
a falvak nagyrészét végre
felfedezték kitűnt hogy az
újonnan érkezett fehéreket is
beleértve alig jutott egy em-beri
élőlény másfél négyzetki-lométernyi
területre
Ellenséges magatartást fő-leg
az első időkben seholsem
mutattak ezek a szegény
agyoncsigázott vadak hiszen
tamtamjuk segítségével — a- -
mely a Morse készülékek pon-tosságával
képes híreiket to-vábbadni
— idejében értesí-tették
egymást hogy ezek a
fehérek se legyilkolni se rab-szolgaságba
elhurcolni nem
akarják őket De el lehet kép-zelni
hogy ennek ellenére a
fennálló körülmények között
megkezdett gyarmatosítás!
műveletek milyen nehézségek-be
ütköztek
A ma tapasztalható fejlődés
tulajdonképen csak 40 év óta
működő gyarmatosítás ered-ménye
Equatoriális Afriká-ban
Azonban ezek az eredmé-nyek
máris a felismerhetetlen-ségig
megváltoztatták a terü-let
jellegét
Bár itt sok helyen a hathó-napon
át tartó esős évszak
miatt — amikor a víz mint
tenger áraszt el mindent és
burjánzó növényzetet hagv
maga után — az utakat min
Jókai Mór
den évben újra kell építeni és
a vasutvonalak is megrongá-lódnak
ma olyan jó a közle-kedés
hogy milliomos turisták
is behatolhatnak az ország bel-sejébe
Bányatelepek épp
olyan modem módon működ-nek
mint Európában a vá-rosok
kikötők modernsége
pedig általában délamerikaias
jellegű A négerek is mindjob-ban
kezdenek már hasonlítani
a 3— 100 évvel ezelőtt Ame-rika
területeire szakadt faj-testvéreikre
Gyárakban iro-dákban
dolgoznak s őseik tán-cait
amerikaiasan táncolják
Azonban lehet-- e csodálkozni
azon hogy a falvak lakói még
nagyon messze vannak attól
hogy ugyanolyanoknak te-kintsék
őket mint azokat a-k- ik
századok sőt ezredek óta
apáról fiúra többé-kevésb- bé részesedtek a mi civilizációnk
folyamatos fejlődésének ered-ményeiben
?
Alig száz esztendővel eelött
a falvakban lappangó ősi ba-bonák
még nálunk Magyaror-szágon
is sokszor felütötték
fejüket Érthető hogy azok-nak-
a négereknek agyában
akiknek apjuk még emberhús-sal
táplálkozott a mi civilizá-ciónk
legtöbbször groteszk
egyveleggé képződik Gyakran
kitűnik hogy még azok is
akik már kitűnően elvégezték
a fehérek munkáját csak szín-leg
asszimilálódtak : mihelyt
magukra maradnak visszaes-nek
ősi lényükbe Másutt ki-tűnik
hogy keresztény vallás-ra
térve sőt látszólag minden-ben
követve a misszionárusok
tanait megtartják őseik babo-nás
felfogásait is A "fehérek
Istenét" épp úgy ki akarják
játszani mint apáik a szelle-meket
akik szerintük akár
fenevadakban lakoztak akár
láthatatlanul uralkodtak a
szegény négerek felett min
dég inkább gonoszok mint jó-akarat- úak voltak"
Péli Zya aki mint mondja
mindenütt igyekezett "a nége-rek
koponyáját meglékelni"
most több bohókás vagy tra-gikomikus
esetet mesél el a
rádióban Nem kétséges hogy
ezúttal is mint a múlt nyáron
sokan írnak majd a rádiónak
kérve a felette érdekes elő-adások
folytatását
örömmel vettük tudomásul
hogy honfitársnőnk határo-zott
kívánságára ezúttal is
mint magyar újságírót jelen-tik
be őt minden előadás előtt
a hallgatóságnak
A magyar egységért harcol
a "Kanadai Magyarság"
Állj mellénk hogy minél előbb
megvalósuljon !
Az Uj Földesúr
Ankerschmidt lelkében pedig már ekkor potentiára volt emelve minden kegyetlen indulat
— ördög mennykő ! — kiálta elrántva kezét leányáé-ból
— Én nem enyelegni jöttem hanem megtorolni ! Ma
nem fogunk tréfálni kisasszony ! hanem szigorú vizsgá- latot tenni Ítélni és büntetni ! Érti-- e ? ! Eliz félénken viszahúzódott s mint egy remegő őzike
melynek védeni kellene magát a nagy haragos oroszlán
ellen félénk nagy szemeit apja lángoló arcához emelve a remegés naiv hangján így szólt :
tetsz—ik tKudénreim——hoslzémpeanrad—t —"főapa"praanpcasn?o"k úr" — nem
E gyermeteg kérdés oly megkapó természetességgel
volt mondva s oly valódian színezve a tréfa és érzékenység
szemrehányásával hogy Ankerschmidt abban a pillanat-ban
nem tehetett mást mint hogy magához ölelje és össze-csókolja
leánykáját s miután ez már megtörtént vele
többé nem talált vissza abba a hangulatba amelyen íté-letet
osztani akart nem tudott dühösködni átkozódni
Ez a gyermek-ölelé- s minden epétől megfosztja az embert
— Te jó gyermek voltál Téged szeretlek suttogá
Látod : elvittem azt amit írtál oda ahol használt Az
az ember már szabad
— Szabad ? !
—Ugye te ennek örülsz ? Látod amíg én azután jár-tam
hogy neked ilyen örömet szerezzek azalatt nekem
milyen szomorúságot szereztek itthon Te nem te nem hiszen te jó vagy Ne szólj ne szólj ! — Láttál az elébb
milyen voltam ? Ugye nem szeretnél olyannak látni töb- bet ? No hát ha azt nem akarod hogy ismét azí az arco- mat lásd azt a hangomat halld amitől irtózol: elő ne hozd
nekem azt a két embert soha mert látod vén katona
svoahgay'onkemsotkasnzíotorttvemreekgedsetenmki nhaoggyyonmimt etelesgz dcsüahtöásknbeakn lend-e
ni hanem most már tudom Egy szót se róluk mert amint
azokat eszembe juttatják nem ismerek magamra többé
Ez alatt fölérkeztek a lépcsőkön
A cselédek kik az ajtónjüáson át lestek a dolog ki- menetelét látva hogy a lovag szép csendesen jön a kar- jára fűzött kisaszonnyal uj bizalmat merítettek az ese- mények folyamához s siettek ajtót tárni — amidőn is a
—169 —