Magyar Elet, June 28, 1980

              HUNGÁRIÁN LIFE
Nem sokaság
hanem Lilék
s szabad nép lesz ir
csuda dolgokat LrgcU TnJcpcndenl MAGYAR ELET Canadían ttkly
BERZSENY! in the Hungárián Laaguage
Vol 33 2G XXXIII évfolyam 26 szám 1980 Június 2fl Szombat Ara: 40 cent
A Nyugat csúcstalálkozójának előestéjén:
Carter-ellen- es hangulat
a „bécsi kongresszuson"
Husszein király Washingtonban # A dél-afrik- ai „időzített bomba"
A Japán Pentagon" az ország fő ellenségeként nyíltan megnevezte a
Szovjetuniót amióta a „Minszk" repülőgep-anyahaj- ó és az „Iván Rogov"
tank- - cs csapatszállító hajó megjelent Hokkaido szigetének partjai előtt —
Szádat elnök miután meglátogatta a beteg ex-sah- ot kijelentette hogy Rcza
Pahlavi a rákellenes kémiai kezelés utókövetkezményeként magas lázzal
küzd — Június 3-- án és 6-- án az USA ún korai rakélaclhárító-rcndsze- r kompu-tere
levesen „várható szovjet támadást" jelzett Kiderült hogy a tévedést
egy potom 100 dollár értékű alkatrész okozta A Pentagon szerint „a jövőben
kiküszöbölik a hasonló esetek előfordulását" — Francia földművesek tíz spa-nyol
teherautót felgyújtottak Perpignan környékén az olcsó spanyol mező-gazdasági
termékek importja elleni tiltakozás címén mire a spanyol teher-autó
sofőrök minden francia jármű előtt elzárták a belepést mindaddig amíg
Párizs nem garantálja a spanyol szállítmányok zavartalan bebocsátását —
Ayatollnh Khomcini újabb meglepő szózatában arra intette a forradalmi gárda
tagjait — akik az USA túszok őrzését is végzik — hogy ezentúl Bani-Sa- dr
elnöknek és legfőbb katonai parancsnoknak tartoznak feltétlen engedelmes-séggel
— Ugyanakkor — ha ez enyhülésnek hangzik — Ghotzadch iráni kül-ügyminiszter
megtiltotta az Egyesült Nemzetek Iráni Bizottságának a kivizs-gálás
újrafelvételét — Az USA attól tart hogy Ottawa megszegi a szovjet
buzabojkottot es a normális és hagyományos mennyiségnél" többet szállít
mert a kanadai farmerek állítása szerint „ők vállalták a zárlat oroszlán-részét
és máris tetemes anyagi károsodásra" panaszkodnak
JAPÁN OIIIKA
HALÁLA UTÁN
A 70 éves Masayoshi
Ohira Japán miniszterel-nökéjie- k
hii leien szívszél-hüdése- s
halála után a ju-hi
usvégi országos válasz-tások
éles küzdelmet Ígér-nek:
a liberális demokrata
párt két vezéralakja: Takc--o
Fukuda és Toshio Ko-mot- o
között várnak ádáz
párharcot Mindenesetre
annyit a japán közvé-lemény
is elismer hogy
Ohira halála hosszú sike-res
politikai korszakot zárt
le Japán történetében Gaz-daságilag
a múlt évti-zed
során az ország pá
Habsburg Ottó:
ratlanul sikeresnek mutat-kozott
évi 6 százalékos
termelési növekedésével és
szerénynek mondható évi
7 százalékos inflációjával
Az ellenzék jóval tevé-kenyebb
mint valaha: Ja-pán
130 választókerületé-ből
52-be- n sikerült képvi-selőjelöltet
állítaniuk a-zon- ban
valószínű hogy
Ohira halála részvéthan-gulatot
vált ki s a
botránykrónikájától ter-hes
uralkodó párt újra
megszerzi a többséget
MOSZKVA ÉS
REAGAN AZ
ELNÖKJELÖLT
1979 május 10-é- n a
Pravda így irt Reaganról:
„Ez a volt moziszinész
még mindig nem mondott
le arról az álmáról hogy
eljátssza az amerikai el-nök
szerepét"
1980 március 9-é- n a
moszkvai rádió már szen-vedélyes
hangot üt meg:
„Reagan ízig-véri- g reak-ciós
aki mögött a nyugati
államok katonai-ipar- i kom-plexuma
áll "
A héten viszont egy
moszkvai föpotontát már
fanyalogva így nyilatkozott
miután Reagan elnyerte a
szükséges elöszavazati több-séget:
„Elvégre Reagan republi rwvnmmimtwmttttttwmttttttMmtwttttmttttmttiTn
Barna és vörös holocaust
Ila meg akarjuk határozni hogy az elmúlt 12 hónapban a te-levízió
elöli ülő európai társadalmaknak mi lehetett a legfőbb soroz-at-
élményük azt kell mondanunk hogy 1970 Európában a „Ho-locaust"
ée volt
Erről a filmről erről a sorozatról sok vita folyt Épeszű és er-kölcsi
elveket valló ember nem vitathatja a hitleri rezsim szörnyű-séges
tetteil de mégis sokan megkérdezték hogy vajon ez a soro-zat
jogos volt-- e abban az értelemben hogy egy ennyire fájdalmas
erkölcsi kérdést összekevert nagyon is kézenfekvő kommerciális ér-dekekkel
Ha a film előállítói késznek mutatkoztak volna arra hogy
ennek a bombaüzletnek a tiszta bevételét a borzalmak áldozatainak
adják ügyük és alkotásuk sokkal hitelesebb lett volna
Van azonban a kérdésnek egy riiásik hasonlóképpen súlyos as-pektusa
A sorozat bemutatását követően ugyanis a legtöbb euró-pai
országban ugyancsak a televízió képernyője előtt kerekasztal-beszélgetések- et
és vitákat rendeztek Ez érthető és nagyon is jo-gos
volt mert a néző a hallgatóság számára lehetővé tette hogy
indulatainak gyakorlati a jövőbe mutató kifejezést adjon Sajnose-ze- k
a többnyire irányított viták nem tárták fel a totalitárius rend-szerek
lényében rejlő népgyilkosságok teljes történetét jóllehet túl-mentek
a hitleri rezsim tetteinek a taglalásán A „Holocaust"-prob-lém- a
tárgyalásánál jóformán az egész világtörténelmet a vádlottak
padjára ültették — csak a Szovjetunió és a kommunista rendszerek
tetteiről hallgattak Meglehetős hangosan szóvá tették hogy az a-merik- aiak
kiirtották az indiánokat komoly képpel beszéltek a dél-amerik- ai
spanyol Conquisla állítólagos rémtetteiről vagy arrólhogy
az angolok mit műveltek bizonyos gyarmatokon Nem hiányoztak a
megjegyzések Amerika vietnami magatartásáról Dél-Afrikár- ól és több
latin-amerik- ai államról sem Ám hogyan hogyan nem e derék u-r- ak
legtöbbje elfeledkezett a Szovjetunióról s még csak szőrmenté-ben
sem beszéltek a népi demokráciákról vagy a mostani dél-ázsi- ai
kommunista népgyilkosságról Holott történelmileg bebizonyított
lény hogy például a Szovjetunióban a parasztok likvidálásánál le-galább
annyi büntettet követtek el mint a hitleri időkben a zsi-dók
és a cigányok ellen Ezekről a tömegkivégzésekröl vagy más-kcntgondolkod- ók
elmegyógyintézetbe szállításáról nem esett szó s
azt hogy napjainkban is milliók válnak földönfutóvá a kommunis-ta
szisztéma miatt nem illett szóba hozni A magyar forradalom ha-lottairól
a szovjet páncélosok népirtó masirozásáról sem lehetett hal-lani
egy árva szót sem Ami a kommunista orbitusban történt és
kánus — és mi jól k-ijöttünk
Nixonnal "
CARTER-ELLENE- S
HANGULAT
BÉCSBEN
Az európai sajtó „íté-letnapot"
emleget azzal
kapcsolatban hogy Bécs-ben
nyugati csúcstalálko-zót
tartanak Bár az Eu-rópai
Közös Piac égisze a-la- tt
rendezett csúcstalálko-zó
eredetileg gazdasági jel-legűnek
indult jelenleg az
a helyzet hogy Cartcr-el-lcnc- s
„beolvasásra" fogják
felhasználni ezért
a Fehér Ház máris attól
fázik hogy az európaiak
kemény bírálata Cartcr
újraválasztási esélyeit is
alááshatja
Dávid Watt a Royal
Institutc of International
Affairs igazgatója így kom-mentálta
a „bécsi kong-resszust":
Az a benyomá-- 1
sunk: Washington elhatá-rozása
az hogy megmutas-sa:
méltó partnere a szövet-ségeseknek
annak ellenére
hogy nem volt méltó ellen-fele
az Ayatollah-nak- "
Valéry Giscard d'Ésía- -
nilllUIIIII!l!lllllinillll!UI!lll!l!lllll[IIIU:lilllllllll!l!llllllllllllllllllll!!l!l!lllllli:!!!llllllllllll!
f " — — VffH
ing francia elnök szurkája
így hangzott: „Az USA —
1977 és 1900 között távol-maradt
a nemzetközi aréná-ból
arra kényszerítve Eu-rópát
hogy saját magára
támaszkodjék
Most úgy viselkedik mint
a férj aki elhagyta fele
ségét és 3 év múlva visz-szat- ér
azzal hogy a múl-tat
felejtve újra együtt
éljenek A szövetség
nem alapozódhatik csu-pán
az USA akaratára"
Kari Kaiscr a nyugat-német
külügyi kutatóintézet
igazgatója szerint: „Bécs
olyan csúcsnak igérkezika-ho- l
az Egyesült Államok-nak
meg kell hallgatnia Eu-rópa
hangját Az európai
nemzeteket ezentúl nem le-het
sem elhallgattatni sem
fejbólogatásra bírni"
Valóban: hogy Európa
külön utakon kezd járni ar-ra
az Andrcj Gromiko kü-lügyminiszter
és Thomas
Watson közötti másfélórás
moszkvai eszmecsere a dé-ten- te
felélesztéséről továb-bá
Helmut Schmidt kancel-lár
„Bojkottfúró" hóvégi
i Folytatás a 2-- lk oldalon)
Tibitől!
Ha valami munkája egyből sikerül az-esetb- en
biztos hogy valamit rosszul csi-nált!
történik az mintha tabu lett volna úgy tűnt ha e vitákat hallgattuk
mintha a földkerekség egyik része az emberiség harmincnégy száza-léka
nem is léteznék
El lehet ítélni az egyik totalitárius rendszert de felmenteni a
másikai? Ez a tárgyilagosság?
Ha pedig már sohogy sem lehet hallgatni a marxista gyilkos-ságokról
akkor legtöbbnyire egyetlen személy bűnéül róják fel az
egészet Sztálin vagy Pol Pot bűnéről beszélnek csupán A valóság-ban
azonban amint Glucksmann francia filozófus világosan bebi-zonyította
egész népek vagy társadalmi rétegek legyilkolása nem va-lamely
személy hanem a totalitarizmus lényegéből fakad
A totalitarizmus akár jobboldali akár baloldali (ámbár a „jobb-oldal"
és a „baloldal" fogalma félrevezető) lényege szerint új tí-pusú
embert akar akotni És teljesen mindegy hogy a modern ár-ját
vagy a szocialista embert akarják kitenyészteni A totalitariz-mus
mindenképpen balga és bűnös kísérlet arra hogy Isten terem-tő
aktusát megismételjék De ez ma csak úgy „lehetséges" ha a
meglévőt lerombolják
Erre a politikai illúzióra amely a Kreml érdekeit szolgáljanagy
veszélyt jelent Kína érdeklődése Európa iránt és ezért veszélyes
Moszkvának Hua Guofeng lezajlott európai látogatása is A kínai
vezető ugyanis nem habozott Európában nyíltan kimondani amit
mindenkinek tudnia kellene de amit csak kevesen mernek hangoz-tatni:
a nemzetközi békét egyedül a Szovjetunió hegemoniális pol-itikája
veszélyezteti Ha Moszkva másként viselkednék akkor a bé-kéhez
s a leszereléshez vezető úton az égvilágon semmi de sem-mi
akadály sem állna
Hua Guofeng Európában nyíltan beszélt a népek önrendelkezé-si
jogáról és szóba hozta a német újraegyesítés ügyét is Ez per-sze
nem tetszett olyan német politikusoknak mint Willy Brandt sz
szolgálaton kívüli kancellár" aki a jelek szerint csak egyre törek-szik:
a Szovjetunió szániára kedvező jelenlegi helyzet lecementezé-sér- e
éz a valódi törekvése jóllehet erről nyíltan nem akar beszél-ni
De az amit Brandt akar merőben illúzió és a realitások szé-dítő
arányú félreismeréséről illetve nem-ismeretér- ől tanúskodik
Mert mint mondottuk az úgynevezett enyhülés nem tőle mégcsak
nem is Nyugat-Európát- ól függ hanem a közép-kelet-európ- ai népek-től'
' (Folytatás a negyedik oldalon)
A német bajadér
és az orosz maharadzsa
írta Frey András
A tánc amit a németek járnak most
Washington és Moszkva között arra a
nindu bajadérra emlékeztet aki két ma-na-adz- sT
közt lebbentgette fátylait és
mozdulata az egyiknek de kacsintása a
másiknak szólt
Az amerikai —orosz
détente
német
nyitánya
A nyugatnémet szocialista-liberáli- s
koalíció is így illegeti magát amikor
egj szerre biztosítja hűségéről az amerl
kai és barátságáról az orosz maha-radzsát
Az afgán válságig könnyű volt kétér-telműén
viselkedni A nyugat várfalán az
első nagy rést a német Ostpolitik ütöt-te
s azt Brandt az akkori nyugatnémet
szocialista kancellár Nixon és Kissingcr
áldásával vitte véghez
Ez volt nyitánya az amerikai-oros- z
detente-na- k és amíg Nixon majd Car-te- r
jóvoltából olyanfajta jelszavakkal le-hetett
dobálódzni hogy az orosz is bé-két
akar addig ment minden mint a
karikacsapás A nyugat csúszott lefelé a
politikai és katonai gyöngülés lejtőjén a
Szovjetunió pedig (a nyugattól kapott
gazdasági s technológiai segítséggel) ka-paszkodott
fölfelé a politikai hódítás és
a katonai túlerő kibontakozása révén
A Szovjetunió
„csak védekezni
akar"
Ezt az idillt zavarta meg Afganisz-tán
megszállása Amerika mintha észbe-kapott
volna s ennek a külpolitikai ébre-deirne- k
engedett Carter amikor arra az
álláspontra helyezkedett hogy Afganisz
tán elfoglalása támadó lépés a szovjet
észéről
Erre s?ólalt meg nyugaton a „ha
ladók" kórusa
Először csak diszkréten suttogták
hogy az Afganisztánba való benyomulás
„nem agresszió" mert hiszen Dél-Ázs- iá
ra vonatkozóan is létrejött a Jaltához ha-sonló
paktum és abban a nyugati nagy-hatalmak
Afganisztánt orosz érdekkör
nek ismerték el
Ezt a bonni és párizsi külügyminisz-térium
tájékán rebesgették Csak néhány
het múlva derült ki hogy ebbe! egy ára szó sem igaz
A détente hívei is megmozdultak é-lük- ön
az pngol és nyugatnémet szocialis
ták balszárnyának a szószólóival ők
azt fejtegették hogy az oroszok nem tá
madó hanem csak védekező szándékkal
mentek be Afganisztánba mert onnan
ket veszély fenyegette a Szovjetuniót
Egyik az volt hogy (az oroszoktól
i978 áprilisában rájuk lőcsölt) kommu
nista diktatúrát az afgánok meg akar-ják
dönteni A másik veszedelem pedig
abban ál't hogy a Párzsiában politikai
oi mát öltött militáns mohamedán moz-Tuio- m
a Szovjetunió közép-ázsi- ai tartó
manyaira is átcsaphat és akkor az ott é-- ö
körülbelül 50 millió mozlemet nehe-zebb
lenne kézben tartani
A Perzsa-öb-öl
és Kína
Ilyen alapon persze az is védekezés
lenne ha Afganisztán után Pakisztánt
Pakisztán védelmében a vele szomszédos
Kínai Szinkiangot is megszállnák hogy
onnan se lehessen nyugtalanítani a szov-jetbirodalom
perifériáit Kína védelmé-ben
Japánt Japán védelmében pedig
már csak Ausztráliát Kanadát és az E-gycs- ült
Államokat kellene elfoglalni El-végre
Cézár is (mai elnevezéseket hasz-naivá)
azért hódította meg Angliát hogy
onnan ne lehessen Franciaországot meg-rohanni
Mindezt azért érdemes emlegetni —
mert az afgán vitában nem az a kérdés
áll előtérben hogy hatalmilag mit je-leni
a független afgán állam ellörlcsca- -
vagy hogv mi az oroszok főcélja nii-lic- z
akarlak elsősorban közelebb feikö-- m
a Pe'7sa-öbólhöz-- e vagy Kína nyuga-ti
határaihoz
A napi politika a Szovjetunió maga-tartásának
erkölcsi megítélése főleg nem-zetközi
tekintélye szempontjából a hung-ri'ii- y
azon van hogy Afganisztán beke-belezése
támadó vagy védekező célból
történt-- e
Ezért esik latba hogy ebben a nui-lál- is
kérdésben Nyugat-Németorszá- g a
f ovjetunió mellé állt Tette ezt azzal
hogy Gcnschcr külügyminiszter (aki a
szocialistákkal szövetkezett liberális párt
elnöke és mint alkanrcllár a kormány he-lyettes
vezetője) kijelentette hogy a
Szovjetunió biztonsági érdekei is jogosak
Szocialista
illúziók
Elméleti szempontból ez igaz is El-végre
jogállamban gengsztereket sem le-het
meglincselni s ha már szabadság u- -
'alkodik n világban (gondoljunk csak a
csatlósállamokra a szovjethez odalán-vol- t
Délarábiára a feldarabolt Libanon-v- a
a megerőszakolt Ciprusra) akkor ért-lel- ő
ha a moszkvai politbürónak neve-zett
maffia is igényt tart rá hogy va-c''aszterül- eét
a szovjettümböt ne fenye-gesse
senki
De ha papíron helytálló is amit a
német külügyminiszter jogszerűnek mond
n jelenlegi helyzetben szavai azt a bal-oldali
propagandát erősítik hogy az o-ios- zok
nem akartak rosszat csupán i-jed-tükben
mentek be Afganisztánba
Ez ai oroszoknak való német hí-'clg- és
két okból ijesztő Egyrészt azért
mert a kancellár is nem csak a külügy-miniszter
abban az illúzióban ringalja
magát (s ami még veszélyesebb Nyugat-Németorszá- g
népét is) hogy az európai
détente-o- t függetleníteni lehet attól ami
más földrészeken történik Vagyis hogy
Nyugat-Európána- k mindenképp tovább
kell támogatnia gazdaságilag és techno-lógiailag
i Szovjetuniót tekintet nélkül
arra hogy Kuba Angola Abesszínia—
Üél-Jcm- cn és Afganisztán után még mi-ijén
országokon fognak eröszakot elkö-vetni
Ami azt jelenti hogy a Szovjetunió
a Perzsa-öbölr- e szintén ráteheti a ke-zet
a német szocialisták és liberálisok
akkor is tovább folytatnák az orosz
gazdasági és katonai gépezet erősítését
Akik az
oroszokkal
tartanak
A másik dolog pedig ami megder-meszti
az ember ereiben a vért az hogy
a liberális külügyérrel egyidejűen a szo-cialista
párt jobbszárnyához tartozó kan-cellár
is ezt a nótát fújja
Június végén repül Brezsnyevhez s
ha az ENSZ-he- z Bonnból érkező hírek-nek
s a beavatott Frankfurter Zeitung-nak
hinni lehet olyan tervet visz magá-val
amely nagyon is alkalmas arra —
hogy mégjobban fellazítsa az Atlanti-szövetség- et
Azzal mindenki tisztában van hogy
a Szovjetuniónak Lengyelországban Kelet-Néme-tországban
Csehországban Ma-gyarországon
állomásozó seregei elsöprő
túlerővel állnak szemben az Atlanti-hatalmukk- al
Az azonban kevésbé hatolt be
a nyugati köztudatba hogy a Kelet-Európáb- an
felállított középtávú orosz raké-tákkal
s bombavetökkel megsemmisíthető
atomzáport lehet Nyugat-Európár- a zúdí-tani
és nogy ez ellen való védekezésül
Nyugat-Európána- k Oroszországra becé-lozható
rakétái elenyésző számban állnak
csak rendelkezésre
A nyugat e katasztrofális gyöngesé-gének
a kiküszöbölésére Amerika hajlan-dó
rövidtávú atomhordozó fegyvereket
tartani Anglia Hollandia Belgium Né-metország
és Olaszország területén EL
a szovjet kormány mindenáron meg a-ka- rja
akadályozni
— Folytatás a 3 oldalon —
&sl