Magyar Elet, April 23, 1988

              Nm sokaság W hanem Lélek tBBaaaSB --__ __„ $ tubád nép tea
emia dolgokat Iatged InJtptnial
CuudUaWcdJy
BERZSENYI fa(VrtnrnigarifTIrigwg
SS3ZHS3S tmmiwwaM-- ' i'tauu -- Jmisg
Vol 41 17 XLI évfolyam 17 szám 1988- - április 23 szombat Ara: 75 cent
Reagan légi-tenge- ri támadással válaszolt az aknásításra
SÜ h Rí s w
a PLO ®
SSSBt
A szovjet rendőrség régi panasza volt az hogy a huligánokat képtelenek voltak
üldözőbe venni mert azok villámgyors cseh Jawa motorkerékpárokkal mene-kültek
a zsaruk lassú Zsigulijával szemben Ezt megunta a moszkvai rendőr-főnök
s a niotorbiciklik Rolls-Royce-án- ak számító BMW (Bayrische Motorén
Werke) nyugatnemet kétkerekű csodákat rendeltek kemény valutáért Ezentúl
fel kell kötni a kozák alsóneműt a bűnözőknek ha sikerrel akarnak „elpucolni"
a tett színhelyéről — Egy ukrán küjdöttség Ottawában azt kérte Hnatyshyn
igazságügy-miniszteri- ül hogy azokat a háborús bűnösöket is kutassák fel akik
Sztálin rémuralma alatt az ukrán és balti lengyel és közép-európ- ai népek ellen
genocídiumot köveitek el — Moszkvában szépségversenyt rendeznek! Kíván-csian
varjuk hogy Miss Tádzsikisztán indul--e majd a Miss Univcrse választáso-kon
— A Kanada és Franciaország között dúlt „heringháború" során különös
retorziók játszódtak le melyek az operett világába utalták a jogi vitát mely-nek
alapján Párizs a piciny St Pierre és Miquelon szigetecskék Ikörül 200 mér-földes
(320 km) szabad halászati zónát akart melyet Kanada — joggal — a szo-kásos
12 mérföldre iparkodott csökkenteni a franciák túlhalászása és a Szent
Lőrinc esetleges olajfii rásaj miatt Ottawa két napra „lesittclt" 21 személyt Pá-rizs
a kanadai gép felszállását nem engedélyezte — mindez két szövetséges ál-lam
között! Mi lenne akkor ha ellenségek lennének? — Iraki hadijelentések a
stratégiai fontosságú Faw-félszig- et visszavételét jelentik melyet Irán 1986-ba- n
foglalt el a 7 és fél éves háború során — A Pentagon cáfolta miszerint az iraki
rohamot amerikai tisztek vezették volna — A panamai bankokba pénzt betenni
lehet de kivenni nem — Az afgán gerillák megalakították a hét pártból állő
ideiglenes kabinetet mely a szovjet csapatok kivonulása után kész átvenni a
kormányzás feladatát
LÉGI ÉS TENGERI
CSATA A PERZSA
ÖBÖLBEN
Reagan elnök parancsára
az Egyesült Államok hadi-tengerészeti
erői hat irá-ni
hajót elsüllyestettek
illetve megrongáltak to-vábbá
két olajfúró platfor-mot
is megsemmisítettek
megtorlásként azért hogy I-r- án
továbbra is aknazár le-rakásával
veszélyeztette a
nemzetközi hajózási útvona-lakat
a Perzsa-öbölbe- n
Reagan és Frank Carlucci
hadügyminiszter az Egyesí-tett
Fegyvernemek vezérka-ri
főnökével Willíam Crowe
tengernaggyal karöltve tér-képen
mutatta be az egyna-pos
légi és tengeri csata
színhelyét
Eredeti tervünket végre
hajtottuk" — ítélte hozzá
Carlucci majd Reagan vet-te
át a szót: Haditengeré
szelünk mérsékelt választ a- -
dott Irán legutóbbi harci cse-lekményére
melynek során
amerikai zászló alatt nem-zetközi
yizeken haladó hajó-kat
több ízben megkísérelt
megtámadni Azért válasz-toltuk
ezt az 'akcióformát
hogy az irániaknak ne le-gyen
semmiféle illúzióik afe-lől
hogy felelőtlen magatar-tásuknak
súlyos ára van!"
Az „Enterprise" nevű repü-lőgép
anyahajóról felszállt
helikopterek és harcigépek
két iráni motoros naszádot
elsüllyesztettek súlyosan
megrongáltak további kettőt
léket ejtettek két fregatton
végül egy iráni harcigépet is
harcképtelenné teltek
Crowe admirális szerint az
A jugoszláviai Magyar Szóban olvastuk:
irániak" szovjet mintájú „Z-S- U
23"jautomata fegyvere-ik
semmi kárt nem tettek
az 'amerikai hajókban
Az olaj-platform- ok legény-ségét-
előzőleg felszólították
a távozásra — és a platform
kilövése után a helyszínen
megjelent iráni vontatóhajó
feltűnésekor „Tüzet szün-tes- !"
volt a parancs hogy az
úszva menekülőket felszed-hessék
Egy íds hadistatisz-tika:
a „Waimvright" hadi-hajó
öt inches lövegei ezer
lövedék pergőtüzet zúditotta
a Sirrr — sziget térségében
lévő iráni platformra
KUVAIT NEM ADJA BE
A DEREKAT A
GÉPRABLÓKNAK?
i Kuvait mindössze egymil-lió
700 ezer lakosú olaj gaz
B #
Illő riport)
Sötétben
A krónikus energiaválság már több mint öt éve tart 1982 óta nem-hogy
javult volna a helyzet hanem rosszabbodott A román államta-nács
néhány héttel ezelőtti rendeletéig a megengedett áramfogyasztás
47 kilowattóra voll havonta A mostani takarékossági intézkedés értel-mében
ezt a mennyiséget a hideg Idő és a hosszú estlék beálltával to-vább
csökkentettek: egy háromszobás lakásban élö városi családnak
havonta 35 kilowattóra áramot szabad elhasználnia egy falusi háztar-tásnak
pedig 21-- et
Normális körülmények között ennek több mint a tízszerese fogyna
el Ez a 35 és 21 kilowattos korlátozás gyakorlatilag azt jelenti hogy
az áramot csak világításra lehet használni de arra is nagyon beoszt-va
A többi háztartási gép használata lehetetlenné vált A hűtőszek-rény
szerencsérc nélkülözhető egyrészt az idő Romániában lehűlt te-hát
a szabadban erkélyen is tárolható az éjelmiszer másrészt nincs
is annyi romlandó élelmiszer hogy érdemes lenne működtetni a hűtő-szekrényt
A mosógép használata nagy fogyasztása miatt már eleve
ki van zárva A villanyvasaló szintén várhat világosabb időkre A rá-diókat
elemmel működtetik pedig fogyasztása nem számotlevő az
elem pedig elég drága ics nehéz is hozzájutni A televízió műsoridejét
napi 2 órára csökkentették Az elektromos hősugárzónak nemcsak ti-los
a használata hanem nem is tartható a lakásban
25 wattos égők
A takarékossági rendeletei nem lehet megszegni a büntetések
ugyanis nagyon szigorúak Amelyik háztartás 5 százalékkal többet fo-gyaszt
a megengedettnél annak 50 százalékkal többet kell fizetnie az
áramszolgáltatásért Amelyik 10 százalékkal lépi túl az 200 százalék-kal
fizet többet s amelyik háztartás még ennél is többet fogyaszt az
egyszerűen sötétben marad Kikapcsolják az áramot Az emberek ezért
szinte mindennap mérik a fogyasztást nehogy véletlenül meghaladja
a megengedettet
A villanyégönck 25 wattosaknak kellene lenniük Ilyen az előírás
Persze ezt nem tartja be mindenki Azt is hallottam hogy 15 wattos
cgök bevezetését tervezik Pedig meg a 100-a- s égő sem világit úgy Ro-mániában
mint ahogy gy százasnak világítania Icellene lűgyoa 3d-c- si
'jyg-T-f- y s feszültség (z íagyaártisa aso&aa téri Idtófc)
HUNGÁRIÁM LIFE
1
Meggyilkolták katonai vezérét Demjanjuk elítélésének részletei
(Rémregénybe
dag de katonailag gyenge
állam ahol csak a lakosság
40% -- a kuvaiti ípolgár Bár
jelek mutatkoznak arra hogy
megegyeznek abból azonban
nem tagit a kuvaiti vezető-ség
hogy a 17 foglyot akiket
1984-be- n ítéltek el kiadják
Ráadásul 3 közülük halálos
ítéletének végrehajtását vár-ja
„Ha beadjuk a derekunk-ka-t
akkor minden civili
zált országot érhet ugyan-ez
a kockázat: a zsarolás
tüszölő életveszedelme sujt-hatj- a
őket Ráadásul a
szűnni mozlímek nálunk
Kuvaitban többségben van-nak
a síita kisebbség nem-zetisége
főleg iráni — és
a géprablók követelésének
teljes kielégítése egymás
ellen állítaná kétfajta moz-li- m
vallású lakosságunkat''
— hangzott
„Nem akarnak Libanon sor-sára
jutni melyet 1975 óta a
polgárháború dúlása pusztít"
— magyarázta egy európai
diplomata
Lapzártakor a túszokat sza-badon
bocsátották és a Juni-bo- t
sem robbantották fel a
légikalózok
IZRAEL KERESZTÚTON
AVAGY A
NAGY DILEMMA
A Shultz-íél- e közel-kele- ti
béketerv — bár az USA éven-te
3 milliárddolláros segély-be
részesiti Izraelt — ennek
ellenére Tel Avivban hűvös
fogadtatásra lelt Az arabok
sem rajonganak érte meri
az nem teljesíti a patcszti-ne- k
négy alapvető feltételét
amint azt az „El Fajr" —
a PLO-ho- z közel álló lap —
Vaksötét mindenütt
fi
szerkesztője megfogalmazta:
Az izraeli megszállás meg-szüntetése
a Nyugati Parton
és a Gaza sávban a pa-jleszl- in
nép önrendelkezési
jogának az elismerése egy
nemzetközi békekonferen-cia
összehívása amelyen
a PLO a palesztinck érde-keit
képviselné végül egy
független palesztin állam
létesítése
Hanna Siniora így össze-gezte
véleményét: „Izrael-nek
két válaszlása van: csa"
toljon bennünket magához és
azeselben ezen évszázadok
óta vitatott területen kétnem-zetiségű
állam alakulna Ha
pedig tovább is sakkba tart
bennünket — tannak súlyos á-r- a
van —nemcsak számunk-ra
de az ő számukra is A
másik alternatíva — béke!"
Az ám de mind a területi
annexió mind a kivonulás
oly hátrányokat jelent Tel
Avivnak hogy előidézte azt
a megosztottságot ami pl a
Likud párt és a Munkáspárt
tagjai közölt tapasztalható
A terület odacsatolása ese
tén Izrael lakosságának 40%
a 24 órán belül arab lenne
— és a számítások szerint
2050-r- e vagy talán korábban
az arabok elérnék az 50%-o- s
arányt
A kivonulás viszont magá-ban
rejti a Samir-kormán- y
szerint azt a veszélyt hogy
a Palestine Liberation Orga-nizatio- n
állig felfegyverkez-ve
fogja várni a haláron a
kellő pillanatot hogy a szom
szédból intézzen csapást az
izraeli erőkre
Hasszán jordán herceg így
sommázta véleményéi:
„Mindenki hajlamos elfe- -
— Folytatás a 2 oldalon —
Utcai világítás még a beh'árosban sincs vagy csak szimbolikus
hogy a 'falvakról ne is beszéljél? A kirakatok sötétek Délután volt ami-kos
átléptem a román határt s Kolozsvár felé tartva az út egy szaka-szát
mivel korán esteledik sötétben kellett végigkocsikáznom Több
falun városon haladtam át (Romániában ugyanis az országutak nem
kerülik meg a nagyobb városokat hanem leggyakrabban lépp a közpon-ton
kell átmenni)
A települések a vaksötétben fejeimet es képet nyújtottak Az ember
úgyszólván nem is veszi észre mikor fut be a városba Az idegennek
még nappal is jól ki kell nyitnia a szeméi hogy el ne tévedjen a város
utcáin figyelnie kel] a táblákat hogy a városból kikecmeregve jófelé
folytathassa az utat Este ez sokkal nehezebb Hát még vaksötétben!
Fel Temesvárt bejártam például míg — sok kérdezősködés után
— kitaláltam belőle S ezt a tortúrát meglettem még néhányszor Mire
befutottam Kolozsvárra már öreg este lett Romáii-id- ö szerint 11 óra
Ott álltam egy nagyváros (több mint 300 ezer lakosú) valamelyik ut-cáján
egy igen nagy feladat előtt: egy pislákoló fényű városban meg
kelj találnom egy kivilágltatlan szállodát a Sport Hotelt ahol szobát
foglaltam Kérdezősködtem magyarázták: jobbra majd balra a har-madik
mellékutca aztán egy park és ott abban a parkban
Nem volt szerencsém az a mellékutca egyirányú volt s nem a ne-kem
megfelelő irányban Végül egy kerékpáros aki látta hogy romá-nul
még köszönni sem tudok s teljesen elvesztem a sötétben intett
hogy kövessem és ejöttem karikázva elvezetett a szállodáig amelyet
nélküle úgy érzem soha nem találtam volna meg mert amikor meg-érkeztünk
és rámutatott az épületre csak akkor láttam hogy ott egyál-talán
épület áll Teljesen beleveszett a park sötétjébe Megérkeztem
Gyalog a hetedikre
A recepción egy viharlámpához hasonló elemes lámpa égett éppen
annyi fényt adva hogy az ember sne bukjon íe a lépcsőben A szép
nagy előcsarnokot sötétség uralta 'Megérkeztem 'a 'kolozsvári Sport Ho-telba
STIRLING GYÖRGY:
enekültek Magyarországon
A Washingon Post tudósítása a magyar-romá- n határról —
Alig hiszem hogy a foradalom óla lett vol-na
példa arra hogy a Washington Post első
oldalon foglalkozzék magyar üggyel ha-zánkban
zajló eseményekkel Hogy szabad-ságharcunk
1956 őszén heteken át a világ
lapok címoldalán szerepelt azt természe
tesnek találtuk de azóta nem történt olyas-mi
otthon ami például az 'amerikai főváros
legnagyobb napilapjának első oldalára kí
vánkozott volna Most 1988 tavaszán tor-tént
és a Post április 1- -i száma legfonto-sabb
hirként mindent mást megelőzve a-d- ott
neki nyilvánosságot
„Hugary (Welcomcs Rcfugces From Ro-mánia"
így szól a vastagbetüs cím a Post
első oldalán legfölül s alatta az alcim: „Tho-usan- d
Havc Sneaked Across Bordér in
Flight From AUcged RepreSsion Az ez-után
következő hosszú cikhez térkép is tart-ozik
ami Közép-Európ- át mutatja áz e tá-voli
tájakkal kevésbé ismerős amerikai ol-vasónak:
a Szovjetunió gyámsága alá tart-ozó
hat kis ország között ott láthatja az
egymással szomszédos Magyarországot és
Romániát is És az átlagos amerikai pol-gárnak
bizonyára nehezen megy a fejébe:
hogyan lehet ezek között ellentét ha egy-szer
mindkettő az „East Block" tagja és
miért menekülnek ezrek életük kockáztatá-sával
egyikböjL a másikba? Hát nem mind-egy
hogy melyik kommunista országban
élnek?
Bizony nem mindegy! Mert az utoó
tiz-tíze- nöt év folyamán olyan megdöbbentő
mértékben romlottak a politikai és a meg
élhetési viszonyok Romániában főleg a
nem-romá- n nemzetiségek számára hogy e-zek- kel
összehasonlftvamég a magyarorszá-gi
állapotok is jobbak Noha az utóbbi idő-ben
mar távolról sem beszélhetünk némely
nyugati országot megközelítő magyar élet-nívóról
az — főleg Romániához viszonyít-va
— aránylag még mindig magas Nem
szólva a politikai helyzetről amely Ma-gyarországon
konszolidált és a fejlődés je-leit
mutatjai Romániában pedig megrekedi
a jlegsötétebb sztálinizmusnál a személyi
kiütusz privitivjzmusánál
Magyarnak lenni Romániában
És magyaroknak lenni Magyarorszá-gon
mégiscsak más mint magyarnak len-ni
Ceausescu Romániájában! A rendkívüli
felvilágosító munkát végző különböző er
délyi emigráns szervezetek érdeme hogy a
nagyvilág tudomást szerzett a Romániában
folyó népirtás'ró és a kisebbségek eltünte
tését célzó politikáról (Némelyik amerikai
persze ezt is nehezen érti meg mert c--
lyan országban él ahol — külső erőszak
nélkül — egy-k- ét generáció alatt mindenki
asszimilálódik: miért küzdenek ihat az erdé
lyi magyarok a beolvasztás ellen miért nem
válnak románná? Nem könnyű megma-gyarázni
nekik a Trianonban történteket
azt hogy olyan őslakosságot akarnak meg-fosztani
nemzeti léiétől amely soha nem
mozdult el szülőföldjéről és magasabb kul-lúrfok- on
áll mint a beolvasztását tüzzel- -
vassaj erőszakoló uralkodó nép)
De vissza a Washington Post cikkére
mert a célom hogy azt ismertessem olva
sóimmal A cikk írója Jackson Diehl Deb
recenből keltezte tudósítását abból a város
ból ahol a keleti határon kisebb-nagyob- b
csoportokban átszivárgó menekültek először
folyamodhatnak hivatalos hatósági támoga-tásért
Ez persze nem jelenti azt hogy a
határszéjhez közelebb eső városok és falvak
lakói nem tesznek meg mindent a mene-kültekért
hogy fogadják és útbaigazítsák
őket Főleg az egyházak az egyes helysé-gek
papjai és lelkipásztorai járnak elől e
munkában és az emberi segi'Őkészség nagy-szerű
példáiról érkeznek hírek hazánkból
Évek óta olvassuk a kesergéseket arról
hogy a magyar társadalomban mennyire el-sorvadt
a közösségi érzés de most mindez
megváltozott: az erdélyi meneküllek előtt
megnyílnak az ajtók és kinyílnak a szívek
Sokmindenben nincs egység otthon de er-ről
a kérdésről mindenki egyformán gon-dolkozó
Ceausescu aljasságainak megi'é-lésébe- n
nem lehet kü'önbség magyar és
magyar között akár van piros könyv a
zsebében akár nincs
Debrecen példamutató szerepe
Nagyjából ezt fejtegeti a Washington
Post tudósítója is Beszél a cikkben egy
JTierár JJBály rv£ i3tüüxs pap is eü
elmondja: tud olyanokról akik átengedték
lakásaikat erdélyi magyaroknak hogy le
gyen fedél a fejük fölött Hozzátette azt is
hogy február óta 300 menekültnek ajánlot-tak
föl munkalehetőségei a debreceni gyá-rak
(Magyarországon ma kb tízezer em
ber van munka nélkül mert sok munkahely
megszűnt: ennek a fényében még elismerés-re
méltóbb a debreceni gesztus) Az ame-rikai
újságíró meglátogatott egy ideiglenes
szálláshelyet ahol hatvan menekültet (lát-nak
cl mindennel amíg nem találnak mun-ká- t
és Jakásl A magyar kormány 300 mil-lió
forintot tartalékolt a meneküllek támo-gatására
míg az egyházak főleg ruhasegé-lyeikke- l
járulnak hozzá a programhoz
(Zárójelben föl kell vetnem az ötletet
hogy a nyugatnémet kormány támogatását
kellene megnyerni Ehhez előzményként tud-ni
kell hogy a nyugatnémet parlament pár
hónappal ezelőtt élelmiszersegélyl szavazott
meg Románia éhező népei számára Cea-usescu- ék
gőgösen elzárkóztak az akció elől
és még attól a két nyugatnémet képviselő-től
is megtagad'ák a beutazó vízumot akik
a helyszínen akarták tanulmányozni mire
van leginkább szükségük a nélkü'özöknek
Ezt követően Bukarest hivatássán is kö-zölte:
nem tart igényt a nyugatnémet szál-- '
lítmányokra mert Romániában mindenki
elég élelemhez jut és az ország nem szorul
rá kapitalista adományokra A nyugat-németorszá- gi
magyar emigráció kapcsola-tai
révén megpróbálhatná elérni hogy a-m- it
a Romániában élő nélkülözőknek szán- -
tak azt kü'djék most a Románábó' elme-nekült
nélkülözőknek! óriási segítség len-ne
ez a gazdasági gondokkal küszködő ma-gyar
kormány számára és biztos vagyok
abban hogy Budapest nem fogja visszau-tasítani
az esetleges ajánlatot)
Leleplező menekülés
Visszatérve a Washing'on Post cikkére
érdekes fejtegetést olvashatunk benne ar-ról:
öt évvel ezelőtt még elképzelhetetlen
lett volna hogy a budapesti kormány eny-nyir- e
nyílt románellenes 'politikát folytas-son
de az isj hogy Romániából bárki koc-káztassa
a menekülést egy másik kommu-nista
államba ahol illegáíis határátlépés
esetén börtön vagy visszatoloncolás vár-hat
rájuk A menekülők most is nagy koc-kázatot
vállalnak — írja az amerikai tudó-sító
— de a román hatóságok miatt Mert
ha menekülés közben elfogja őket a meg-kettőzött
létszámú román határőrség sú-lyos
büntetést mérnek rájuk Ha ugyan le
nem lövik őket mint történt az a múlt év-ben
amikor egy menekülő 28 éves férfit a
lovas román határőr már magyar területen
gyilkolt meg Az esetből majdnem diplo-máciai
bonyodalom lelt és csak nehezen
simultak el a hullámai
Börtön vagy munkatábor vár arra a ro-mán
állampolgárra aki a vízumának lejár-ta
után tér vissza az országba De k'terjesz-ti- k
a büntetést a hozzátartozókra is A hoz-zátartozókon
bosszulják meg a disszidálá-soka- t
is: akiknek sikerült átmenekülniök
Magyarországra reszketnek a rokonaik mi-att
és mindent elkövetnek hogy a Vörös-kereszt
segítségével kihozassák azokat is
A román hatóságok sohasem adnak kiutazó
vízumot az egész családnak (ahogy ez ré-gen
Magyarországon is szokás volt) ha-nem
mindig tartanak túszokat az ország-ban
Útlevelet még így is nehezen kapni Ro-mániában:
a román állampolgárok csak két
évenként utazhatnak a szomszédos szoci-alista
országokba nyugatra peedig gyakor
latilag sehogy va'aki megemlítette az a-mer- ikai
újságírónak hogy a magyarok
könnyeben jutnak el Magyarországról Nyugat-Ném-etországba
mint egy magyar nem-zetiségű
román állampolgár a rokonaihoz a
szomszédos kommunista Magyarországra
A nemzetközi közvélemény
ma tisztábban lát
A Washington Post cikkét nehéz meg-rendülés
nélkül olvasni de ugyanakkor elég-tételt
is érez az ember ha az amer'kai fő-város
vezető lapjában lát egy 'ilyen cikket
ami a mi igazunkat támasztja alá Mert
volt idő — nem is olyan régen — amikor a
románoknak nagyobb hitelük volt az ame-rikaiak
elö't mint nekünk magyaroknak
Aztán — hála sokak szívós munkájának —
lassan megfordult a helyzet és a még ma :s
(Folytatás az 5 oldatos)