Magyar Elet, September 27, 1986

              tr' s o oiaax ji MAGYAR ÉLET — 4t ) í t „ hlt'-t- L -- p 1986:szeptember 27
CLEVELAND CLEVELAND CLEVELAND CLEVELAND CLEVELAND CLEVELAND CLEVELAND CLEVELAND
flOZOG A FÖLD KALIFORNIÁBAN
A kaliforniaiak kezdik komolyan venni a földrengé-seket
A tavalyi mexikóvárosi nagy földrengés 'amely
nagy károkat okozott és sok emberéletet követelt fel-rázta
:á közönyös kaliforniaiakat 'akik mindig is tudták
— de nem akartak emlékezni rá — (hogy ök is földren-gései
országban 'élnek
Már nagyon is várható egy nagy rengés Kisebb no-ha
néha riasztó földmozgások hozzátartoznak az élethez
E cikk megírása előtt két nappal is két súlyos földmoz-gást
élt át a lakosság
Minden ok megvan az aggodalomra mert az utóbbi
riéhány 'év alatt drámaian megnövekedett a földrengés-tevékenysé- g
'és szakértők meggyőződése szerint nagyon
valószínű egy nagy földrengés is Reménytelen lenne jós-lásokba
bocsátkozni hogy mikor és hol várható A földren-gés-
előrejelzés tudománya egész egyszerűen még nem
eléggé pontos
Kalifornia állami tisztviselői ezért az elkerülhetetlen-re
való előkészületekre fordítják figyelmüket Mert ha
bekövetkezik a „nagy kaliforniai földrengés" a legsú-lyosabb
katasztrófának bizonyulhat az amerikai történe-lemben
'a polgárháborút követő időszakban olvashatjuk
szövetségi kormányzati (becslésekben
1980-ba- n az egyik szövetségi tanulmány egy nagy-szabású
kaliforniai földrengés potenciális hálásáról eze-ket
szögezte le:
A nemzet lényegében felkészületlen egy katasztro-fális
földrengésre amelyre pedig számítani kell Kalifor-niában
a következő három évtizedben belül A földmoz
gás következtében megszűnne a kommunikáció megbom-lana
a társadalom szövedéke 'és a kormányzati struktú-ra
Egy ilyen földrengés hatása túlszárnyalná mindazo-kat
a természeti katasztrófákat amelyeken a nemzet ed-dig
'túlesett"
Az ilyen komor figyelmeztetések visszhangzanak egy
San Francisco körzetében bekövetkező földrengés embe-ri
'és gazdasági költségeinek felmérésében is
Egy idén kiadott tanulmány megjósolja hogy egy
nagy földrengés — a Richter-skál-a szerinti 75-e- s — a
San Francisco-öbö- l körzetében 1500—4500 ember halálát
okozná háromszor ennyien szenvednének isúlyos sérülé
seket és harmincszor annyian kisebb sebesüléseket
A földrengés gazdasági költségeit 6 'évvel ezelőtt 44
milliárd dollárra becsülték 'az 'epületekben és tartalmuk-ban
várható károk 'alapján Jelenleg ez a szám bizonyára
közelebb van az 50 milliárd dollárhoz
Különlegesen veszélyeztetett a San Francisco-öbö- l sű-rűn
lakolt északi körzete amelyet San Francisco és a
Szilícium-völg- y szegélyez A Szilícium-völg- y vállalatai a
legutóbbi időkig keveset teltek azért hogy felkészüljenek
egy földmozgás veszély re — azon túlmenően hogy a nor-mál
biztonsági politikán kívül szabvány földrengésmen-lés- i
gyakorlatokat tartottak
A jelenlegi biztosítási válság azonban kellemetlen mó-don
felriasztotta a vállalatokat A földrengés-biztosítá- s
költsége ugyanis erőteljesen emelkedett S lényegében a
biztosítók nem kötnek biztosítóst arra az esetre ha al-kalmazottak
részvényesek és más harmadik felek pert
indítanak a vállalat ellen földrengés-károsodásr- a hivat-kozva
A vállalatok csak úgy tudják megvédeni magukat az
ilyen jellegű nagy követelésektől — például a földren-gés
ideje alatt ott dolgozók vagy a vállalat üzem'ébe el-látogató
vendégek részéről akik akkor sérültek meg
hogy bizonyítani tudják: minden 'ésszerű lépést meglet-tek
épületeik és azok berendezéseinek megvédésére —
Rendkívül 'magasnak bizonyulhat a földrengésre fel-készülés
ára Egy épület megerősítése hogy a földren-géssel
szemben ellenállóvá váljék körülbelül feleannyi-ba
kerül mint új 'épülettel való helyettesítése
L
- £
AwMM(iM " V v " --- V y „Yw K?SSSSS
Mind a mai napig a Szilícium-völgybe- n a legnagyobb
vállalatok közül csak egy maroknyian hajtották Végre
azokat a nagyszabású strukturális erősítéseket amelyek-re
a legtöbb épületnek szüksége van Az IBM amelynek
nagy gyárkomplexuma van San Jóséban az első válla-latok
között tett drasztikus lépéseket A számítógép-vállala- t
dollármilliókat költött epületei strukturális megerő-sítésére
belső felszerelésük biztosítására
Még egy mérsékelten erős földrengés is amely va-lószínűleg
bekövetkezik majd a Szilícium-völgybe- n ha-talmas
problémákat vet fel Annak ellenére hogy egy
Richter-skál- a szerinti 5—6-- os földrengés következtében
nem omlanának össze az épületek — elpusztulna a tar-talmuk
Különösen sebezhetők a számítógépek amelyek üzle-ti
Vállalkozások folytatásához döntően fontos adatokat
dolgoznak fel
atékoiiy érdekuác!e!em
Amerikában
Valamennyi nyugati ország közül az USA-ba- n az egyik
legalacsonyabb — éves szinten — a sztrájknapok száma
Ennek egyik okát szakemberek a szakszervezetek erejé-nek
viszonylagos csókkenésében látják Erre vall az is
hogy míg 1946-ba- n a bérből és fizetésből élőknek még 30
százaléka volt szakszervezeti tag ma ez az arány alig
éri el a 19 százalékot az ezredfordulóra pedig 13 száza-lékot
jósolnak Az utóbbi években nemcsak a hagyomá-nyos
feldolgozóiparban csökkent a szervezett munkások
aránya 323 'százalékról 26 százalékra de a szakszerve-zetek
számára amúgy is nehéz terepei jelentő szolgálta-tó
szektorban is 105 százalékra esett 135 százalékról a
szakszervezeti tagok aránya (Miközben a szakszerveze-tek
jó néhány területen veszítenek befolyásukból tovább-ra
is erőteljesen hallatják szavukat az autóiparban az
építőipaiban a vasúti és a légiközlekedésben sőt a bank-szolgáltatásoknál
'és néhány csúcstechnológiájú ágazat-ban
is)
Törvények
üj jelenség hogy a szakszervezetek érdekvédelmi
szerepét több szövetségi államban a helyi törvényekkel
helyettesítik 19 államban például törvény tiltja az idő
előtti nyugdíjazást Jó néhány államban tiltják hogy a
dolgozók felvételekor elbocsátásakor illetve előlépteté-sekor
a vállalat figyelembe vegye a bőrszínt a nemet
a kort a vallást a családi állapotot vagy akár a nemi
vonzalom jellegét Sok államban törvény írja elő hogy
a vállalkozó köteles alkalmazottait tájékoztatni arról ha
munkájában kénytelen veszélyes anyagokkal is dolgozni
Több szövetségi államban védik a törvények azokat a
dolgozókat is akik jogszabálysértésért feljelentik mun-kaadójukat
vagy akik 'megtagadják munkahelyükön
azoknak az utasításoknak a végrehajtását amelyek sér-tik
a közérdeket
Mind több oly törvényt fogadnak el az USA-államok-b- an
amely tiltja a dolgozó indokolatlan elbocsátását
Szakértők szerint sok jogtalan elbocsátás történik az
USA-ba- n Emiatt 'évről évre 5— 10 ezer pert indítanak
s bár ezeknek a többsége nem végződik az elbocsátolt
dolgozó újraalkalmazásával a perelt vállalatot kártérí-tés
fizetésére-kötelezheti- k- Az alkalmazottakat védő jog-szabályok
elszaporodása dilemma elé állítja a szakszer-vezeteket:
a törvények ugyanis a szakszervezethez nem
tartozó sok millió dolgozó helyzetét is javítják közvetve
tehát gyengítik a szakszervezetek erejét
Egy tízezer mérföldes utazás is az első lépéssel kezdődik
(Kínai közmondás)
ssismmmi&t&pt
ISMÉIK
--
! " BilisHM$&krhtt x M TűiMí 1 i linPlrnr s'iSilW
Ezek az emberek körülbelül Körösi Csorna Sándor halálával egy-idöbe- n
(1842) elhagyták Japánt hogy sok nehézséggel küzdve tanul-janak
a világ különféle fejlett országaiban
A sors őket igazolta és évek múlva visszatérve mindannyian
összetartva puszta tanultságuk s modern műveltségük erejével meg-váltották
Japán sorsát Ma és örök időkre minden japán hálával tar-tozik
nekik Volt köztük aki Magyarországon is járt és olvasta Széche-nyi
István sorait Körösi Csornáról:
„ Nem magas helyzet nem kincs a nemzetek védőre hanem tör-hetetlen
honszeretet zarándoki önmegtagadás és vas akarat Vegye-tek
példát hazánk nagyjai és gazdagai egy árva fiún és
legyetek hű magyarok tettel nem puszta szóval áldozati készség-gel
és nem olcsó fitogatással"
Mindezt azért mondtuk cl mert hallottuk hogy a Magyar Gim-názium
Kasflbnn gazdasági nehézségekkel küzd mi is fogunk se-gíteni
de úgy érezzük hogy nektek magyaroknak szerte a világon
kötelességetek támogatni az egyetlen gimnáziumotokat
Támogassátok összefogva az intézményt amely nektek müveit
méltó magyar utódokat biztosít
Cím: Magyar Gimnázium 8455 Kastl über Amberg W Germany
Bank: Sparkassc KastlOpf No 41400
Körösi Cftnnifi Cse'' TrlVC Dl Y Isiit!
Furcsaságok
© Iluan Yu gyártmányú
kisképernyös színes tévéké-szülékek
gyártását kezdték
meg a kínaiak Már meg-rendelést
is kaptak Nagy-Bri'anniat- ól
Ez lesz az első
európai szállítmányuk: a
27 000 lével hamarosan át-adják
iuj Kína)
O Kevesebb utast és keve-sebb
légi teheráru! szállí-tottak
az európai légitársa-ságok
19Ü6 első hat hónap-jában
mint az előző év
megfelelő időszakában Kü-lönösen
erős a visszaesés
az Európából a Közel-Keletr- e
induló járatokon (118
százalék) valamint az
észak-atlan- ti útvonalakon
Európa és Észak-Amerik- a
között (11 százalék)
piválaszték '
magy4tlmagyarsía]ám5
gZgZé magyar paprika
magyar konzervek
K GALLUCCIl
Ome: 505 Woodland AvenueJ
Cleveland Ohio
TE1: --~ 241-532- 4
771-952- 5
gr Nyugati Őrszem postája!
Szerkeszti: A MAGYAR ÉLET MUNKAKÖZÖSSÉGE
Postacím: PO Box 1 1 027 Cleveland Ohio 441 11
HW issza az anyanyelvhez!
Bruno Lussato a Francia Akadémia- - rendszerelméle-ti
tanszékének vezetője legutóbb érdekfeszítő könyvet írt
Az informatikai kihívás" címmei --amelyben élesen ki-kelt
az informatikai oktatás túlzás'ai ellen — Ezzel kap-csolatban
a Science et Vie c folyóirat interjút készített
a tudóssal:
— Mi a véleménye arról hogy Franciaországban az
informatika tömeges oktatást bevezették az iskolában?
— Korábban is állítottam hogy jobb a vállalatoknál
vagy az igazgatási központokban tucatnyi mikrokompu-ter- t
felszerelni mint egyetlen nagyot Később pedig hoz-zátettem:
általában jobb a minikomputerek serege mint
egyetlen nagy központi egység Szemleletes példát is
használtam sokkal kézhezállóbb néhány kis fazékban
főzni mint egyetlen óriási üstben Ez nem jelenti azt
hogy a nagy üst vagyis a nagy számítógép — nem le-het
olykor nagyon hasznos Helyeseltem azt is hogy
szükség esetén összekapcsolják egymással a kisebb szá-mitógépeket
— Jobb későn ininl soha A mikroinformaüka tehát
ön szerint is nagyon hasznos dolog
— Nagyon hasznos azokon a területeken ahol egyál-talán
szükség van informatikára vagyis a szervezésben
a számviteliben a statisztikában és hasonló témakörök-ben
Sohasem állítottam viszont hogy a mikroinforma-üka
és általában az egész informatika önmagában véve
hasznos A kérdést mindig így kell feltenni: mire való
egy eszköz? Azért hangsúlyozom ezt mert manapság
sziemlalomást terjed egy nagyon káros felfogás: nem a
szükségletből induln'ak ki hogy megkeressek a kielégí-tésre
legalkalmasabb eszközt hanem az eszközből indul-nak
ki és csak aztán kezdik törni a fejüket hogy mire
lehetne felhasználni vagy hogyan lehetne eladni
Egyszóval határozottan ellenzem az eszköz szentté
avatását ellenzem hogy erőnek erejével használjuk anél-kül
hogy komolyan fontolóra verinök mife alkalmas s
valóban szükség van-- e rá
fis azt sem vesszük fontolóra hogy a szóban forgó
eszközre fordított pénzt és szellemi energiát nem volna-- e
hasznosabb valami másra felhasználni Ha például a mik-roinformaüka
iskolai bevezetése előtt átgondolták volna
ezt a kérdést akkor most nem kellene azon töprenge-nünk
célszerűnek mondható-- e ez a kísérlet Célszerűsé-gét
ugyanis egyáltalán nem sikerült bebizonyítani
— ön tehát jicm (ért iCgyct azzal hogy a számítóge-pek
iskolai alkalmazása 'jóvoltából p fiatalok (olyan esz-közzel
ismerkednek meg amit a ma és a holnap első
számú eszközének tartunk?
— Amit most mondott jellegzetes közhely Mikor ar-ról
beszel hogy az iskolai számítógép jóvoltából a tanu-lók
a holnap eszközével ismerkednek meg ön arra a fel-levésre
épít hogy ez az eszköz holnap ugyanolyan lesz
mint amilyen ma és ugyanúgy fogjuk használni Márpe-dig
ez tévedés Bármelyik szakember megmondhatja
hogy ennek az ellenkezője' lesz igaz Vagyis a gyérekek'
akik megtanulják használni a ma eszközét más szokáso-kat
és beidegződéseket sajátítanak cl mint amikre fel
nőit korukban szükségük lesz A jövő számítógépéhez ép-pen
ellentétes szokásokra lesz szükségük
— Miért olyan bizonyos ebben?
— Ha húsz évvel ezelőtt bevezették volna az iskolá-ban
az informatika oktatását a gyerekek a mechanográ-fiá- l
és a bináris nyelvet sajátítják el tehát olyan dolgo-kat
amelyeknek ma már semmi hasznát n'em vchetn'ék!
Nemcs'ak fölösleges dolgokat tömtek volna a fejükbe
hanem elterelték volna figyelmüket a hasonlíthatatlanul
fontosabb dolgokról például az oksági analízisről
Napjainban a francia gyerekeket arra kívánják meg-tanítani
hogy a számitógép billentyűzetét nyomkodják
így a gyerekek ehhez szoknak hozzá Csakhogy ennek
semmi hasznát nem veszik majd sőt megnehezíti az éle-tüket
tiz év múlva amikor minden számítógépet fényce-ruzával
vezérlő modulokkal vagy ami a legvalószínűbb
hanggal fognak irányítani Az utóbbi technikánál pedig
az a legfontosabb hogy a számítógép használója megfe-lelően
artikulálni ludja gondolatait így hál paradox hely-zet
fog előállni: azok a gyerekek akiket nem tanítottak
meg a billenlyünyelv használatára tiz év múlva köny-nyebb- en
használják majd a számítógépei mint azok aki-ket
ma megtanítanak a számítógépkezel'és sematikus
módszereire
— Ami a billentyűzetet illeti önnek bizonyára igaza
van de igy a gyerekek legalább megtanulják a progra-mozás
alapjait
— Ujabb tévedés! Mit tanulnak meg? a fortrant a
pascali a basicet 'meg a többi informatikai nyelvet Már-pedig
a természetes fejlődés az emberarcú komputer
felé tarl vagyis az olyan gépek felé amelyekel a prog-ramozás
ismerete nélkül is használni lehet
Máris léteznek programok amelyek segítségével na-gyon
bonyolult igazgatási problémákat oldhal meg az em-ber
anélkül hogy sejtelme volna a prograriiozás elveiről
— ön 'szerint tehát teljesen jClhibázoll jtlolog a számi-lógcp-oktat- ás
bevezetése az iskolákban? '
— Kevés értelmét látom mivel a gyerekeket olyan
észköz használatára tanítják amely nemsokára teljesen
elavulttá válik
— Tegyük cl hogy nincs (értelme a 'gyerekeket prog-ramozásra
és számítógép-kezelésr- e tanítani De magát
az informatikái mint tudományágat mégis csak érde-mes
volna bevezetni 'az iskolákban!
— Tudom hogy meglepődik mégis azt kell monda-nom
hogy komolytalan dolog az informatikát tudomány-nak
tekinteni akár a matematikát vagy a fizikát Az ön-álló
tudom ányágn'ak tekintett informlatika mítosz amcly-íyc- l
határozottan szembe kell szegülni Tudomásul kell
vennünk hogy az inforraaüba esupin egy éstidoz hasz
nálatának módszertana az illető eszköz ráadásul állan-dóan
változik
Az igazi probléma tehát a következő: mit tegyünk
hogy a legrátermettebb tanulókból 'kiváló informatikusok
legyenek?
Akik nem látnak messzebre a saját orruknál erre
együgyű választ adnak: meg kell őket tanítani az infor-matikára
Akik viszont gondolkodnak egy kicsit felte-szik
a kérdést: mit kell valójában tudnia a szakember-nek
hogy olyan programokat készíthessen amelyek a
komputer használóját mentesítik a programozás minden
gondjától? ífos-rtudjuk- - a választ erre-- a 'kérdésre Isme-retes
hogy az úgynevezett ötödik generációs programok
készítéséhez képesnek kell lenni úgynevezett speciális
rendszerek kidolgozására Ezek olyan rendszerek ame-lyek
a komputerhasználó nyelvén adják meg a kért in-formációkat
arról a területről amelynek sziakértői"
Az ilyen rendszerek kidolgozásához két képességre Van
szükség Először is érteni kell a programozáshoz ponto-sabban
az algoritmusokhoz a műveleti sorrendhez tehát
a számítógép működésének elveihez és ezt bizony nem
lehet már (az iskolában megtanulni Ha egy informatikus
az ellenkezőjét állítaná megkérdezném tőle 5 maga az
elemi iskolában t'anulta-- e aimit tud vagy sok olyan ki-váló
informatikus van-- e aki az iskolában sajátította el
a tudását Nyilvánvaló hogy nincs mert az ö idejükben
az iskolában nem tlanitottak informatikát Tanítottak el-lenben
másvalamit mégpedig grammalikát Ez az a má-sik
terület amelyet jól kell ismernie annak aki szakér-tői
rendszereket akar kidolgozni A kiváló informatikus-nak
egyben kiváló nyelvésznek kell lennie Nem elég ha
folyékonyan beszéli a nyelvet olyan tökéletesen kell is-mernie
hogy megtaníthassa rá a számítógépeket!
A számítógép ugyanis megköveteli hogy precízen is-mertessék
vele az elsajátítandó tudás szerkezetét ez pe-dig
a nyelv esetében a grammatika a nyelvtan
Természetesen sokkal könnyebb megérteni a nyelv
szerkezetét ha valaki nem csupán az anyanyelvét isme-ri
Ezért azoknak a fiataloknak akik kiváló informatiku-sok
szeretnének lenni elsősorban nyelveket kell tanul-niuk
Minél több nyelvet és minél alaposabban Későlbb
ugyanis nemcsak a gép algoritmusát kell isimerniük hia-ne- m
a nyelvek algoritmusát is
A nyelvtanuilást pedig korán kell kezdeni Míg az in-formatikát
akár élemedett korban is különösebb nehéz-ség
nélkül el lehet sajátítani mivel racionális algoritmi-kus
tudás a nyelvtanulásra sokkal alkalmasabb a fiatal
kor A nyelvekben ugyanis minden intuíció -- dolga hiszen
a struktúrák hasonlíthatatlanul bonyolultabbak mint az
informatikában ezért kell a nyelveket fiatal korban ta-nulni
amikor az elme még fogékony mindenféle árnya-latra
és finomságra
Hogy egyértelmű legyen hozzáteszem: szemben az-zal
amit különféle sarlatánok hangoztatnak a nemzeti
nyelv végtelenül gazdagabb kifinomultabb precízebb és
tökéletesebb a létező legtökéletesebb informatikai nyelv-nél
is Némelyek sokáig abban a jámbor hitiben éltek
hogy a fejlett emberi nyelvek valamilyen szempontból
tökéletlenek az informatikai nyelvekhez képest Ma már
egyetlen komoly informatikus sincs aki ilyesmit állíta-na
Ellenkezőleg a nyelv rendkívül kifinomult hordozó-eszköz
míg az informatika csak dadogás korlátozott
zsargon Ez a dadogó zsargon kizárólag egy bizonyos
eszközzel való kommunikálásra alkalmas és nemsokára
kiszorul a használatból
A szabadföldi irodalom könyvújdonsága!
Megjelent Eszterhas István új regénye:
A bíboros és a rendőr
304 oldal Ára 1500 dollár
Megrendelhető a szerző címén:
ESZTERHAS ISTVÁN
2602 Qucenston Itoad Cleveland Heighls
Ohio 44118 U S A
-- -
Bodnár A Lajos és Fia
LOUI5 A BODNÁR and SON
TEMETKEZÉSI INTÉZETEI
S929 Loraln Avenne
Cleveland Ohio 44113
Telefon: 131-30-75
™ii jbiifrxjxrujjtAixij
Kapossy Hungárián Radio Broadcasting
We are proud to announce Ihat WCPN FM Radlo on
903 wavelcngth eveiry Sunday írom 11 am to 12 pm
will broadeast in Hungárián and English the latest
news and most recent events concernuig the forelgn
and community news Cnltlvate and íoster the Hungá-rián
cultnre by listenlng to onr broadeasts!
AAAAMMAAAAAAMMMVMVWWMMWMWWtAAA
tiítíi tui i u njTTnfnTTrnninnLriEni£i uuiuü mm üQCRí
A magyar kultúra szolgálatában
4 Kapossy magyar rádió minden vasárnap délelőtt Il
itől 12 óráig a 903 FM hullámhosszon magyar esemér
nyékről — magyar és angol nyelven — közvetít híréket
Apolta a magyar kultúrát! Báligássa' adásainkat!' j