Magyar Elet, September 27, 1986

              mMmMmMmMmMmFmwmimmMmmimmmmmsmlmi'mmmmm''
áf-- -- " v - LvríV '-"- '
Mm sokasig
hanem Lélek
s szabad nép tesz
csuda dolgokat
8XU8ENY! I
Vol 39 37 XXXIX évfolyam 37 szám
MAGYAR
1A'1111111VL11'11111111'11
Latin közmondás szabadon idézve:
J! __ SH
Reagan elnök ENSZ-beszéd- e © A stockholmi megegyezés
A japán parlament jóváhagyta a Jlcagan-kormányz- at ürfegyverkezési prog-ramját
ami lehetőséget biztosít a japán ipari vállalatoknak az amerikai űr-védelmi
programban való részvételre — Andrej D Szaharov (szovjet ellen-zék
vezére levelet jírt Gorbacsov iszovjet pártfőtitkárhoz amelyben követelte
a politikai jelítéltek szabadon bocsátását közöttük Anatolij Marsenko kiszaba-dulását
aki éhségsztrájkot folytat már egy hónapja — A lengyel katolikus
egyház lefújta négy év óta tartó kampányát amelynek célja egy dollárala-pítvány
létesítése lett volna a lengyel parasztság megsegítésére A lengyel
püspöki kar azzal indokolta meg döntését hogy a kormány túlzott mérték-ben
akart beavatkozni az alapítvány kezelésébe — Bécsben a lengyel kor-mány
és a nyugati bankok képviselői egyezményt írtak alá több mint 32 mil-liárd
dolláros lengyel adósság kamatai törlesztésének új módjáról Sem az
idén sem a jövő évben nem képes Lengyelország adósságainak még a ka-matait
sem fizetni — A pakisztáni kormány szabadon engedett több száz el-lenzéki
vezetőt (közöttük Benazir Bhuttót) akik részt vettek az elmúlt hét
tüntetéseiben — A brazil kormány bejelentette hogy az idei kávétermés 60
százalékkal kevesebb mint a szokásos évi átlag A kávé ára tonnánként 750
dollárral emelkedett
REAGAN ELNÖK
A FEGYVERZET-CSÖKKENTÉSRŐ- L
Reagan elnök az ENSZ
közgyűlésén New Yorkban
beszédet tartott amelyben
hangoztatta:
A fcgyvcrzctcsökkentés
kérdésében — dacára a
Daniloff-ügync- k — ered-mény
érhető cl az ame-rikai—
szovjet leszerelési
tárgyalások során"
Konkrét javaslatokat is
tett:
1 50°b-o- s csökkentés a
hosszútávú rakéták jelenle-gi
számában (a Szovjetunió
30%-o- s csökkentést java-solt)
2 A középtávú rakéták
számát mindkét fél csök-kentse
200— 200-r- a
MI HtiZÓDIK MEG
E JAVASLATOK
MÖGÖTT?
Ügy imint eddig: az atom-háborútól
való jogos féle
C322S3SHSSXSS3"
chm É
!a
lem Sajnos nyíltan be kell
vallani hogy a 'mai labilis
béke alapja: a kölcsönös
félelem az atomháborútól
Ezért változott meg a jól-ismert
latin közmondás:
„Ha békét akarsz — ké-szülj
a háborúra!"
ma a 'főcímünkben 'közólt
formára 'így alakult ki az
a „tudathasadásos" politi-kai
helyzet hogy
míg a hivatalos politika
nyelven csak békcszóza-toka- t
leszerelési javas-latokat
hallunk addig
minden állam lázasan ké-szül
a háborúra
Mi a szenvedői ennek a
skizofréniának még csak
nem is tiltakozhatunk mert
az atomháború lehetősé-ge
minden más szempon-tot
megsemmisít
Sokszor leírtuk újra han-goztatjuk:
a Szovjetunióval
csak az erő pozíciójából le-het
tárgyalni Tehát míg a
szabad világ politikusai a
békét a leszerelést han
gjgggjgSQQSSgggSB
goztatják lázasan kötele-sek
fegyverkezni hogy
így megakadályozzák
Moszkva világuralmi ter-veit
VISSZAÉLÉS A „BÉKE"
HANGOZTATÁSÁVAL
"A történelem "áoráír sröha
úgy vissza nem éltek a „'bé-ke"
hangoztatásával mint
ma a Szovjetunió A ró-maiak
közmondást gyártot-tak
amelyben ibeismerték
hogy a „római békét" csak
fegyverrel lehet fenntartani
Ma Moszkva (és csatló-sai)
szájából ki nem fogy
a békepropaganda mialatt
kiépítette a világtörténelem
leghatalmasabb hadigépe-zetét
— „békc"-idökbc- n
UJABB
GORBACSOV-MANÖVE- R
Stockholmban a NATO-országo- k
és a Varsói Paktum
államainak küldöttei meg
A romániai katoliku
Alkotmány és vallási törvényhozás
A Román Szocialista Köztársaság 19G5 augusztus 21-- i alkotmánya
ünnepélyesen biztosította mindenki szamara a lelkiismereti szabadsá-got
„Minden polgár szabadon dönt hogy hitét megvallja vagy nem
A kultikus cselekmények végzése szabad A felekezetek szabadon
szervezkednek és szabadon működnek A szervezés és a működés me-netét
a törvény szabályozza" Ezt a törvényt már '1948 augusztus 4-é- n
közzétették Az 51 cikkelyben világosan (meghatározták hogy „a Kul-tuszminisztériumnak
korlátlan ellenőrzési joga van a vallásoktatás és
az egyházi adminisztráció felelt" íA 22 cikkely még az egyházmegyék
nagyságát is előírja: legalább 750 000 hivő szükséges ahhoz hogy egy
püspökség működhessen A vallási felekezetek 'és azok tisztségviselői
külföldi felekezetekkel nem tarthatnak kapcsolatot kiVéve ha az a
Kultuszminisztérium engedélyével és a Külügyminisztérium közvetí-tésével
történik" (40 cikkely) 1974-be- n az Egyházügyi Hivatal 21
4651974 számú körlevelében kötelezett minden egyházi személyt hogy
„többé semmilyen adományt legyen az dologi természetű valuta
vagy lei az Egyházügyi Hivatal előzetes hozzájárulása nélkül sem
belföldi sem külföldi szervezetektől vagy magánszemélyektől nem
fogadhatnak el"
A katolikus egyház szervezeti felépítése és a papság
Az 1977-c- s n'épszámlálós alapján a több mint 21 millió román ál-lampolgár
közül 16 millió ortodox vallású Az 50 milliós orosz ortodox
egyház után léhát a román nemzeti egyház a legnagyobb lélekszámú
A katolikus egyháznak több mint 3 millió tagja van azonban csupán
kevesebb mint a fele vallhatja magát katolikusnak: 'a görögkatolikus
egyházat ugyanis — akárcsak Ukrajnában — betiltották és önkénye-sén
beolvasztották az ortodox egyházba 1 millió fölött van a protes-tánsok
száma is A legerősebb közülük a református egyház őket kö-vetik
az evangélikusok baptisták unitáriusok zsidók és muzulmánok
Az amúgy is sokfele felekezet a nemzetiségi összetétel következ-tében
még változatosabb képet mutat A román nemzetiségű római
katolikusok körött ott találjuk Moldvában a csángomagyarokat a né-ü- st
a horvjt és a szlovák kisebbség katolikus hívőit is A referiná- -
J53B
HUNGÁRIÁM LIFE
i:'J1986 szeptember 27
mm wmw 9s&mmr!p
egyeztek az útban módban
hogyan lehetne megelőz-ni
a váratlan (véletlen)
háború kitörésének lehe-tőségét
Gorbacsov ijó politikus
Daniloff ügyében elment a
végletekig: elfogadta a
szovjet titkosrendőrség be-ugrat- ási
módszerét az
újságíróval szemben
meghazudtolta Reagan el-nököt
amikor az garantál-ta
hogy Daniloff nem 'kém
ugyanakkor elfogadta á 'fen-ti
egyezményt hogy bizo-nyítsa
mennyire eltölti őt az
„őszinte" békevágy és a
váratlan háborúk kitöré-sétől
való félelem
Konkréten: a két fél meg-egyezett
abban hogy [kö-lcsönösen
informálják egy-mást
a nagyobb csapat-mozdulatokr- ól
'még had-gyakorlatok
idején isSőt
— nyelesetekben — ya
Szovjetunió elfogadta ti köl-csönös
ellenőrzés lehetősé-gét
— először 41 év 'óla
IZRAELI TÁMADÁS
LIBANON ELLEN
Jitzak Rabin izraeli had-ügyminiszter
bejelentette:
A megújuló terrortáma-dások
miatt országunk
kénytelen megerősíteni a
határaink mentén húzódó
területek biztonságát"
Ez azt jelenlelte hogy iz-raeli
csapatok vonultak be
Dél-Libanon- ba hogy meg-erősítsék
ott a rendet fenn-tartó
keresztény libanoni
míliciák erejét
s egyház
szombat
ame-rikai
Ugyanakkor izraeli repü-lőgépek
bombatámadást in-téztek
a Bejrúttól délkelet-re
fekvő palesztin települé-sek
ellen ahol gerillakoz-pontok- at
feltételeztek Az
ok: a gerillák megtámad-ták
a Libanonban állomá-sozó
(francia iENSZ-rend-f'enntar- tó
erőket ötöt közü-lük
megsebesítve Előzőleg
meggyilkolták a francia kö-vetség
katonai attaséját
A PÁRIZSI
OSTROMÁLLAPOT
A bombamerényletek to-vább
tartanak Párizsban
rémületben tartva a lakos-ságot
Az áldozatok iszáma
már 9-- re emelkedett: a leg-utóbbi
áldozat egy francia
rendőrtiszt akinek kezében
a virágcsokor Ifelrobbant
mivel abba is Ibomba volt
rejtve
A párizsi bombázásoknak
nemzetközi visszhangja is
van: a szálak Szíria felé
vezetnek ahonnan a geril-lák
— feltehetően — elin-dultak
és a bombák szíriai
gyártmányúak Ennek a
gyanúnak Jacques Chirac
francia miniszterelnök han-got
is adott ami szíriai
részről élénk cáfolatot kel-tett
A szír (külügyminisz-ter
Farouk Al Charaa kije-lentette:
„A francia kormány sze-retné
az ismételt párizsi
bombamerényletek bűnét
ránk fogni Ez ellen hatá-rozottan
tiltakozunk a
gerillákhoz semmi kö-zünk!"
(Folytatás a 2-i-k oldalon)
helyzete
tusok csaknem egészben magyarok míg az evangélikusok többsé-ge
német nemzetiségű Az ókatolikusok és a dobrudzsai szekták köve-tői
oroszok ukránok a muzulmánok pedig törökök és tatárok A ro-mán
asszimilációs politika arra irányul hogy a nemzeti kisebbsége-ket
„egységes szocialista nemzetté" olvassza össze Mivel Délkelet-Európába- n
a vallási és a nemzeti hovatartozás szorosan egybefonó-dott
a románosító törekvések egyben a „nemzeti" egyházak elleni
harc egyik eszköze is
Az Annuario Pontificio szerint Romániában hat latin szertartású
egyházmegye van Azonban csak kellőnek: a gyulafehérvárinak és a
bukarestinek az élén áll főpásztor A jászvásári (Jasy) a szatmárné-meti
a nagyváradi és a temesvári egyházmegyéket az állam csupán
mint íöesperesi kerületeket ismeri el Ezt a kultusztörvény a követ-kezőképp
indokolja meg: „A püspökségekbe szervezett vallási feleke-zeteknek
a hivők összlétszámával arányban álló számú püspöksége
lehet Egy püspökségnek legkevesebb 750 000 hivövel kell rendelke-znie"
Bukarest e törvény értelmében kivételnek számit miivel a ka-tolikus
hivők száma jóval 750 000 alatt van
Románia területén nincsenek katolikus szerzetesi közösségek A
szerzetesrendek feloszlatását elrendelő 810 számú rendeletben (1949
augusztus 1) ezt olvashatjuk: A Román Népköztársaság egész terü-letén
a következő római katolikus rendek és kongregációk azonnali
hatállyal megszűntnek tekintendők "
A rendeletben felsorolják a 15 feloszlatott szerzetesrendet és kong-regációt
Ez a rendelet ma is érvényben van Romániában az egyház
helyzetére jellemző hogy az ortodox egyház tulajdonában levő kolos-torokat
az állam a régi kolostori hagyományok ápolásának jegyében
megtűri a katolikus szerzetesi közösségeketazonban nem engedélyezi
A görögkatolikusok
öt egyházmegyéhez tartoztak s főleg Erdély területén voltak elter-jedve
1948-ba- n amikor „önként" visszatértek az ortodox egyházba
1800 plébánián 1810 görögkatolikus lelkész gondozta az 15 millió hí-vőt
Hosszú bíboros kolozsvári görögkalolikus püspök a „visszalé- -
(Foíjistás a 4-- ik oldalon)
Y
ELET
iiw?ESr SK€l?áSBeSSfflW 22r~-3ír- ü
esaaaaffiEissaffÉi
&
v xf- - :
r"""1"" vF"f7'g™pp'™'"''''H™j
WKBmroMiMg
A'Rákócziak vára Sárospatakon
POSTAKÜRT
Csattanó pofon á kanadai magyarságnak!
Nem akartunk hinni szemeinknek mi-kor
az alábbi hírt olvastuk: „A kanadai
parlamentben annak is a szenátusi részé-ben
— kommunista hazai követ jelenlé-tében
— ünnepeltek kanadai politikusok
azt a történelmi 'évfordulót hogy 100 év-vel
ezelőtt telepedtek le magyarok Kan-adában"
Azzal kommunista követtel ün-nepeltek
együtt akinek kormánya elöl a
kanadai magyarság nagy része ide me-nekült
Hideg zuhanyként erl ez hír — Hát
ide jutoltun'k?! — iHol van ilyenkor Ka-nadai
Magyarok Szövetsége amelynek kö-telessége
lenne az ilyen fontos 'évforduló-kat
figyelemmel kísérni? Tudomásunk sze-rint
imár egy évvel ezelőtt jegyzőkönyvbe
vették igazgatósági ülésen azt hogy a
fenti évfordulót megünnepeljük lehetőleg
a kanadai kormány (bevonásával A szö-vetség
jelenlegi vezetősége ímegfeledke-zet- t
erről?
Ami a legszomorúbb hogy szövetsé-günk
politikai bizottságának vezetője —
aki 'egyúttal benfentes tagja a kanadai
konzervatív pártnak is — füt-'f- át ígért ami-kor
a konzervatívok uralomra kerültek
hogy kormányvonalon szövetségünknek
komoly befolyása lesz és az ottawai ma-gyar
követséget távol tartja minden emig-rációs
'magyar megnyilvánulástól mint
amilyen volt ez az évforduló
Kérdezzük: hogyan történhetett meg
hogy ezen az évfordulós megemlékezésen
az ígéretek ellenére — kanadai poli
ginnnrggMvrauvviauwvtfuvwirravrvrwv agyar siem
Amikor legutóbb foglalkoztunk a Time
magazin Kádárt és rendszerét dicsőítő
emlékezetes augusztusi cikkeivel még
nem Ikerült kezünkbe a Wall Street Jour-nal
európai kiadásának azon száma mely
hozzánk hasonló szemszögből kritizálja ezt
a bizonyos cikk-páro- st és — akárcsak mi
magyarok — hamisnak tartja a Time tu-dósítóinak
számos megállapítását Ma-gyar
szemmel rendkívüli elégtétel volt ol-vasni
a tekintélyes amerikai napilap véle-ményét
amint kioktatja a Time gárdáját
arra hogy a magyarországi viszonyok fe-lületes
értékelése mennyire káros és hogy
Kádár szerepének ilyen elnéző megítélése
a imagyar forradalom évfordulójának évé-ben
valóságos inzultus
A kérdések
A Wall Street Journal több kérdési is
föltesz a Time lelkendező tudósítóinak:
ha Kádár valóban egyedülálló népszerű-ségnek
örvend a kommunista blokkban
akkor miért van szükség arra hogy száz-ezer
főnyi szovjet hadsereg állomásozzan
Magyarországon és biztosítsa hatalmát?
Aztán: a Time tudósítói megkérdezhet-ték
volna Kádártól magyarázza meg
miért verte szét a rendőrség az 1848-a- s
szabadságharc évfordulójának ünneplésé-re
összegyűlt fiatalokat? És miért koboz-ták
el a hatóságok többszöri házkutatás
után azokat a sokszorosított kiadványo-kat
(melyek fölött még egy éve szemet
hunytak? Megkérdezhették volna tőle
miért tiltották be a Tiszatáj folyóiratot
Mi'ért tilos mégi mindig magánolvasmá-nyokai
bevinni Magyarországra? fÉs ér-deklődhettek
volna aziránt is hogy ami-kor
a magyar gazdasági infláció alacsony
I' f a"Csía?!
í A
l
— "-"- x- '~
a
a
a
a
a
— a
Cl
'
LtrgMl Iníepradenl
CmuJinn Wedjy
Ara: 75 cent
v
tikusok „egy tálból cseresznyéztek" a
kommunista nagykövettel?! — Kikérlc-- e
a kormány a imi befolyásos politikai veze-tőnk
tanácsát ebben az ügyben? Ha nem
— ez nem vall befolyásos voltára Ha igen
'— akkor miért nem tiltakozott nyilváno
san? Vagy talán fejet hajtott a kormány
intézkedése hallatára — mint ahogy telte
a 60-'- as években a 'Kovács-üggy- el kapcso-latban
mivel Kovács apja kovács volt a
vezetőnk falujában?
Egyszerűen nem értjük mi folyik ilt
a háttérben a szövetség kulisszái mögött!
Pont most amikor az 56-o- s magyar sza-badságharc
30 évfordulójának méltó meg-ünneplésére
készülünk!
Amikor a torontói Kuliúriközpontban
vacsorázgatnak a kanadai politikusok ak-kor
egész más hangokat hallunk — öröm-mel
— tőlük De — úgy látszik — amikor
Ottawában politizálnak akkor más a va-lóság
a tett
A „hazacsalogató" újság a fenti ese-ményt
alaposan 'kihasználta: nagy cikkben
foglalkozik az ottawai kommunista magyar
követ sikerével akinek jelenlétében ünne
pelték a 'kanadai politikusok a magyarok
letelepüjcsének 100 évfordulóját Továbbá
megdicsérte a torontói „Tükör" és Uj
Szó" újságokat amelyek szintén foglalkoz-tak
az évfordulóval (így már biztosan tud-juk
hová tartozik a „Tükör" és az „Uj
Szó)
A kanadai magyarság szeretne tisztáit
látni!
termelékenység és magas külföldi adóssá-gok
terhei alatt nyög Kádár miért nem
áll fici nyíltan a reformközgazdászoOc mel-lett
akiknek erős ellenzéke van 'a pár:-ba- n
és a szakszervezetben
Ezeket a kérdéseket veti föl a Wall
Street Journal cikkírója majd hozzáfűzi:
Kádár a véres forradalom után az „aki
nincs ellenünk az velünk van" szloganjá-va- l
igyekezett népszerűségre szert tenni
az emberek előtt akiktől viszont meglkí-vánj- a
hogy a fejük legyen lehajtva a Cf-zü- k
legyen tele munkával és a szájuk le-gyen
csukva A politikai ellenzék nélkül
kormányzó Kádár népszerűsége érdeké-ben
megengedte hogy a polgárok némi
privátmunkát végezzenek és másodállások-kal
növelhessék keresetüket mert csak
így teremthetnek elfogadható életnívót
maguknak
Kádár bűnei
Igen Kádártól sok mindent lehetne kér-dezni
és sok mindenre lehetne emlékez-tetni
öt A Wall Street Journal meg is te-szi:
harminc évvel ezelőtt volt a magyar
forradalom melyben több mint ötezren
haltak meg tizenháromezer volt a sebe-süllek
száma és kétszázezren meneküllek
el az országból Még sokan élnek Magyar-országon
akik részt vettek a forradalom-ban
de legalábbis együttéreztek azzal
Ezek padig soha nem félejtik cl Kádárnak
hogy elárulta a forradalmi Nagy Imre-kormányt
Moszkva Quislingjének szere-pében
— írja az amerikai lap — Kádár fe-lelős
tízezrek megkinzásáért és 456 halá-los
ítéletért köztük Nagy Imra és társai
kivégzéséért És felelős azért is hogy a
kivégzettek földi maradványai még ma is
— Folytatás a 3 oldalon —
'