Kanadai Magyarsag, May 31, 1958

              i MJS- -
M
I
'ni
r '
I r
'
VIII 48 5zárr 1938 május 31 szombat
KANADAI A
996 Dovercourt RoarJ Toronto Ont Canada
Telefon : LE 6-03- 33
Főszerkesztő :
KENÉSEI F LÁSZLÓ
Megjelenik minden szerdán és jzombalon
Bzarkesztősée és kiadóhivatal : 996 Dovercourt Itd- - Toronto
BUlfizeléhi árak : egész évre $1000 fél évre $600
eg)es szám ára 10 Cent
Amerikában : egéhz érre $1200 fél évre $700
Valatlbalftj ntlkil irattan I altira ntm lll4i I
HHiMa lUlkM baaSMttt atiiretalat kapákat Htm tnnk mg t klltflik
llMa ffcUti o sartAkMtUa malHkaléta aatlírt tm A kltUart aV
karmainak laUh Ultrátok Mtttfctn la lwrtrHk magunknak g htgr tatkba
balajaWtaviik !trtidrttlk vagy fngtWk ka arra llíkiag nwUtktatk
Caak rrtkán gtptVt Witfiltt fagadvnk al
Mmdan ! aláirt tikkért BjriUlktltarl aiani falalit CANADIAN HUNGARIANS
Editor in Chleí
LASZLO F KENÉSEI
Publithed tvery Wednetday nd Saturday by th
HUNGÁRIÁN PRESS LIMITED
996 Dovercourt Rd Toronto Ont
A kommunista rendszer ismertetőjele
A világvárosok veleáróa s nyomortanya az volt mmdig és
az isnarad míg egy olyan izmust" nem találnak ki amelyikben
minden ember megtalálj a maga helyét legalább annyira hogy
a mindennapi betevő falatja és az ágy amelyen alszik biztosítva
legyen Talán még akkor sem lesz téliesen megszüntethető mert
a legszodálisabb és leghumánusabb Intézkedések dacára is akad-nak
öfyanok akiknek vérében van a semmitevés a csavargás
ösztöne amit semmiféle intézkedéssel és neveléssel sem lehet
kigyomlálni onnan
Minden világvárosnak velejárója a nyomor természetesen
Budapest sem volt soha mentes ettől még a legszebb "béke-idők"
ben sem A két világháború közötti időszak pedig meleg-ágya
lett a nyomornak nemcsak Magyarországon hanem azok-ban
az államokban is amelyek az lső világháború győzteseinek
számítottak Mi magyarok még csak könnyen találhatunk "mentő-körülményeke- t"
hisz a jóvátételi fizetések koldussá tették az or-szágot
a gazdasági élet hosszú időn át tartó pangása munkanélkü-liséget
szegénységet eredményezett és bár néhány szociális in-tézkedés
mint a munkás-- és betegbiztosítás megpróbált valamit
lavítani a helyzeten a "kórokozókat" nem szüntette meg Igy a
szegénység a nyomor "virult" és vele együtt a nyomortanyák
száma is szaporodott
Nyomortanyák alatt általiban azokat a tömegszállásokat ér-tik
melyeken éjszakáikat töltik az élet elesettjei az otthon" a csa-lád
a biztos fedél nélkül élők legtöbbször azok akiknek nem tellik
sovány keresetükből többre jobbra és kénytelenek beérni azzal
amit megtört fáradt testüknek a tömegszállások a nyomorta-nyák
"kényelme" nyújt Napszámosok alkalmi munkások koldu-sok
foglalkozás nélküliek a "törzslakók" akik azután ideig-órái- g
"lecsúszottakkal" csavargókkal notórius munkakerülőkkel egy
szóval "kétes-elemekkel- " kiegészítve adák a nyomortanyák népét
A szegénység és nyomor természetes velejárója a bönözésre való
hajlamosság kevés kivétellel majdnem minden "bennlakónak"
közös tulajdonsága aminek természetes következménye volt a
nyomortanyák állandó razziázása és rendőri felügyelet alatt tar-tása
Ai a tény tehát hogy valaki egy ilyen nyomortanyán lakott
mir blionyos fokú erkölcsi rnegbélyegeztetést is elentett mivel a
dolgok mélyére sohasem tekintő "köz-moré- i" fölényes biztonság-g- l
tért napirendre a gyakran szerencsétlenek fölött csavargók —
megállapítással Tisztelet a kivételnek ez a megállapítás nagyrészt
fecfee Is a valóságot mert egészséges erkölcsi érzékkel rendelkező
ember még ha mégoly szegény és gyatra keresettel bíró volt is
Igyekezett magának valami albérleti lehetőséget biztosítani hogy
zzel mentesítse magét az állandó közbiztonsági ellenőrzéstől amit
nyugodtan nevezhetünk molesztálásnek is Szinte északáról-ész- e
kára raniátték őket és a legkisebb szabálytalanság eseten már vit-te
ét a toloncházba a ergli"-b- e ami együtt járt a rendőri fel-Ogye- let
alá helyezéssel a bűnözők listájára való felvétellel
A nyomortanyák lakói tehát lenézett megvetett a legjobb eset-ben
sajnált emberek voltak értéktelen elemek rryomorúkben elzül-lött
iszákossá vélt erkölcsi ember roncsok A "női-osztál- y" 2Ömét
kJöregeiett nyilvános és titkos prostituáltak alkották szánelme
lo#zf}gwrái a világvárosok erkölcsi fertőtének
£xn az állapoton — mint említettem — csak valami olyan
"lemos" bevezetése segíthetne amelyik hóna alá nyúl az élet el-esettjeinek
osztályozza őket és a még megfelelő erőben lévőket
célszerűen foglalkoztat a már arra alkalmatlanokat agg-men- he
lyekre helyezi ahol mindennapi kenyerük és lakásuk esetleg né-hány?
filléres zsebpénzük biztosítva van és nem kényszerülnek kol-dulásra
és apró lopásokra Azoknak a pénzeknek egymilliomod re
szé-bé-í amit háborús célokra fordítanak végérvényesen rendez-hetnék
a szegény-kérdé- st az egész világon dehát az úgy látszik
fonaaeabb Miért legyenek boldog és megelégedett bekében élő
ebék — amíg cak egyetlen lehetőség is van arra hogy nyo-mortanyákon
zsúfolódjanak össze az arra kényszerülők
Aert újabban már nemcsak a "csavargók" élnek nyomorta
nyáksn hanem mások sl Hála : a kommunista "társadalmi" rend
A szocializmus győzedelmes kibonukoxásánek jegyében ou--
nyomortanyái ui mvataw w rfgp-T- tömegszállásai legsötétebb
Ionok be — a régi mollott: szállásadói lettek a rezsim "dédelgetett
IfeoWtcoinok" a munkásoknak jó koresettel bír alkalmazottak-m- k
villamoskefeutoknak lóápolóknek nyugdiiasoknek eltartót-lekne- k
Myomortanyákra vagy ahogyen a rendszer finomén nove- -
úiebben: "átmeneti szállásokra" kényszerülnek a munkások tt--
viro alkalmazottak kistisztviselők iparossegédek egyrészt
az ál'em nem gondoskod k megfelelő elhelyezésükről
mert
másreszt
Farkasvadászat
re d újsághírt olvastam a szabó :s~egye
o- -a község határában farkast lőtte a vadászó
Va amikor ritkaság volt a farkas Szabc csbar
rem ismertük máshonnan mmt Sztrogof Miha
moszkvai utazásából vagy éppen Jóka híres re-gényéből
A barátfalvi Kvitá-bó- l De most szeba
dok a keleti határok politikai téveszmék és ter-seik:
a farkasok mélyen behatolnak hazánk te--
rütetére
Lónyán nem bírták már tovább a garázdálko-dást
Négy hónap alatt — a község hivatalos
összeírása szerint — 101 uh 2 boru 2 csikó 3
sertés 1 szervesboru13 liba és tóbb kutya esett
a farkasok áldozatául Haitóvadászatra gyűjtötték
tehát össze a körnvék vadászait De ki Kap ma tw"~"V
fegyvertartás engedélyt és vadászegyt? Hithű $££ kommunisták kk nem értenek m yen sorét
vagy nagyon is lartasak oenne men regi ele-tükben
vadorzók voltak Néhány öreg vadőr is
szerepet cserélt
Igy aztán vasárnap reggel tábortűz fénye vil-lant
a lónyai erdő szélén a nyársra szalonnát
húztak forgatták sütötték s nagy reménységek
kozott fogyasztották el a -- vadászok és a hajtók
Az öregek apiuktól hallott farkas kalandokat me-séltek
— Egyszer egy ember északa szánkával igye-kezett
hazafelé Hirtelen a lovak nyugtalanul
prüszkölni kezdtek felágaskodtak madnem fel
borították a szánkót Nem tudta mi lehet velük
hisz kezes ószágok voltak s most egyszerre meg-bokrosodtak
Majd hátranézett hát láta hogy jön
utánuk valami Ugy közeledett mintha puskából
lőtték volna ki Utóiérte a szénkát és úgy szaladt
a lovak mellett hogy majdnem egymás oldalát
verték S amikor már ó ideig egymás mellett sza-ladtak
az állatok a farkas egy óvatlan pillanatban
felhasította a ló oldalát Felbukott az nyomban
Az volt a szerencséje a lovak gazdájának hogy
a szánkón lévő szalmából meggyutott egy csóvát
es erre elszaladt a farkas
Az egyik hajtó hirtelen abbahagyta a szalonna
sütést és zsebkésevei nagy dorongot luhászbotot
vágott
— in meg azt hallottam — folytat a a tűz vé
géről egy másik hang — hogy egy uhá$z négy
farkast vert agyon egy éiszaka A Tiszán hatotta
keresztül nyáját Vastag jég volt de hó még nem
esett Amint a Tisza közepére ért felordítottak az
erdőben a farkasok A uhok azt sem tudták mit
csináljanak Hiába szólt a kutyájának már az sem
volt mellette Négy farkas pedig egyenesen neki
a uhoknak De mikor elértek a leget csúsztak
botladoztak Am csak öttek A uhász leterítette
subáját a jégre és ráállt A farkasok úgy szalad-gáltak
korbe-korb- e A uhá$z sem volt rest kam-pós
botával mind a négyet leverte mivel azok
nem tudtak biztosan célba ugrani a síkos jégen
Mikor kifogytak a vadászok a torténetekből
elfoglalták leshelyuket A vásárosnaményi va-dásztársaság
hatvan ev koruli vadőre Erdei Lajos
állt ki a legszélre pécének Előtte rőzsecsomó
szép szál fák voltak Megtöltötte két csövű mor-dály- át Várt A hatókat leste figyelte merről mi-kor
halla már hangiukat Azon toprengett : igaz-- e hogy itt Lónyán a kétezer holdas erdőben farka-sok
árnak? Hitte is meg nem is Csak azt nem
tudta feleteni amit valamelyik nap hallott Zán
Jóska egykori híres vadorzótól : — Higyie el Imre bátyám én láttam a farkast
ra is lőttem de elment Meg most is azt hitte
hogy ugratni akarták
Ekkor neszt hallott A furcsa szöszmotölés irá-nyába
figyelt Leptek alatt ropog a hó recseg az
avar tónk a gally Néz obbra balra hátra On-nan
közeledik valami valaki? Semmi I De a hó
ropog es egyre közelebbről Már a gally csapó- dását is hallani S egyszer csak kilép a sűrűből két
állat és egyenesen fele tartanak Olyanok mint a
kutya De nem azok mert annak túl nagyok Hát
akkor mi? Farkas? — villant meg a fejében A
szíve olyat dobbant maid kiütötte az oldalát
Azok meg csak jöttek ottek éppen szemben ve- le
Nézi a fegyverét Töltve I A kakasok? Felhúzva
Mbaillbyaenn nsourlleátsemMiesgnvyaung?szAik obÉbs hcasőbkeuntyákh?atoNsema
látott még közelebbről farkast Nézi nézi a két állatot Már csak nyolcvan méterre vannak Ezek farkasoki Jaj ha elhibázom I Nekem rontanak
kihasítanak mint azt a lovat Valami nehezet
érzett a szíve alatt a lélegzése is nehezebb a szá-la
kiszáradt Es mintha gyorsított volna a két ál- lat Még mindig felé Eszébe lutottak gyermekei
unokái felesége a veszekedéseik minden min- den Jaj csak most ússzam meg És ha nem
nyéket létesíteni
tem
munkások pedig
ezúttal valóban "átmeneti
egy komunistamentes szebb felé !
-- egek nnen haza? A fegyvert ' felemelte
Va- - csa harminc lépés távolság már csak húszon-- c
Lelövöm mind 3 kettőt Megcélota az elsőt
„ ai ráfonódtak a fogyverre minden idegszála
megfeszült Célzott
Bumm!
Félelmetes állati ordítás
— Találtami
Gyorsan a másikat és 3 másik caőbol It
de ugyanarra a farkasra s közben 3 másik
hagyta mint Szent Ml az oláhokat
AA~™KHulum — sóheitott Pedig
azt hittem A másik meg itt szaladt el mellet
ni
Eközben megsebzett ismét erőre
lőtt
ka
monekulni
a vadászathoz
_
fizott
laian a nermew iww míjvn — — —
ban Az öreg pedig állt a fa mellett mint akinek
az ilyesmi mindennapos és így várta hogy em-hr- k
odaizaladianak Törülgette az arcán csil--
ogó verejtéket kucsmáját fejebubára tette rá--
gyutott nagyokat szippantott a tavaszelőiéi
ózondus levegőből és akkurátusan elmesélte ho-gyan
lőtte le ezt a fenevadat
A másik farkast Mi'otai Gábor még úra látta
a haitásben Kétszáz méternyiről főtt valami
szembe ö az a megvadított ordas a nagyobbik
példány Lövésre fegyverrel mozdulatla-nul
lélegzetét is visszafojtva uát a ravasz he-gyére
helyezve szorítja otlövetűét és vár
— Csak gyere — méregeti a távolságot —
Egy kettő három lépés még és már lovóm
is csak abból a facsoportból jonön ki hogy
tán lássam De nem jön Leült Egyszer úra meg-indul
Már csak hatvan lépés ötven negy-ven
S akkor — mintha a farkas unná kivárni
a lövést — villámgyorsan megfordult és vissza
az erdőbe A vadász lő A farkas után porzik a
hó reccsenek a gallyak Eltűnik az erdőben
— Nő kemám az megeszi a százkettedik ju-hot
raég pedig a te kontódra — mondják a kár-örvendő
vadászok
Hej nem így volt ez hajdanában A szabolcsi
vadász golyóspuskával lőtte az apróvadat Krúdy
Gyula vezet el egy ilyen kedves történethez Va-lamikor
Tisza István miniszterelnök azokat az (ró-kát
akik nem politizáltak s így a pártklubban nem
fordultak meg vacsorára hívta meg az István-pmceb- e
Tisza érdeklődött az új magyar irodalom
iránt Krúdy is azon szerencsések közé tartozott
akiknek írását ez a titokzatos ember olvasgatta
örulok hogy Tiszát említhetem egyik olvasóm
telefonon úgyis szemrehányást tett hogy soha-sem
írek róla
Egyik oldalán Hercegh Ferenc ült a másikon
Farkas Pál a Magyar szerkesztői Her-cegh
hűvös és tartózkodó magaviseletet tanúsí-tott
az országos politika fővezére előtt utóvégre
már a társadalmi érintkezéssel fs meg kell mu-tatni
hogy az írók nem tarták magukat cseké-lyebb
embereknek a politikusoknál
Lövik Károly és Krúdy Gyula szemközt kerül-tek
az asztalnál Tiszával Malacpörkölt volt va
lami tmom bort öntöttek hozzá Étkezés után Ti-sza
hirtelen Lovikhoz fordult és lovakról
vele diskurálni még pedig olyan szakértelem-mel
hogy a Vadász és Verseny-la- p akkori szer-kesztőié
itt-o- tt zavarba ott Krúdy is azt hitte
még magáról abban az időben hogy tud annyit
a lovakhoz mint egy hétköznapi kupec a debre-ceni
fogadóban Tisza sohasem tévedett a lovakról
való megállapításaiban Lovikot néha cserben
hagyta biztonsága
A lovak után következtek a vadászatok téli
farkaskalandok amely beszédek folyamán las-lank- mt olyan lett az atmoszféra mint amilyen
vidéki kúriában szokott lenni vacsora után Bő
séges szivarfüst keletkezett az arcok felélénkül-tek
kipirultak Tisza apránként átalakult vidéki
vadásszá nekifiatalodott a szakállában alig volt
ősz szál es vállait oly könnyeden tartotta mint
egy civilbe öltözött lovastiszt valamely falusi
névnapon A az istállóba van kötve reggelre
a szolgálat végett otthon kell lenni Majd hirtelen
Krúdyhoz fordul mindenkinek ismeri a körül-ményeit
:
— Vaijon az öreg Kállay András ott Szabolcs-ban
még mindig golyós puskával lövi az apró
vadat?
apróvadraékgi s szaépkisideőmk bI eMrek mVáerreeslpfuasrkzatusoltkak leat-z
tek úrrá a magyar erdőkben
NYIREGYHÁZY
mert slány keresetükből csak így tudnak kijönni A csavaroókk
való együttélés természetesen bántja a tisztességes munkából élő
de szegénységük miatt mégs csak odekényszeru löket Ami újabb
probléma most szeparálni a nem odavalókat" Az "átmeneti szál-lásokká"
magasztosult nyomortanyák ős-lak-ói részére al-nvom-orta
Esetleg likvidálni őket Igy legalább egyszerre megszűnne a
nyomor
Mert ex Is egyik — szocialista — módja a nyomor és a nyo-mortanyák
megszüntetésének Az őslakók kibrudáUsával egyidő-be- n pedig kiírni a tömegszállások fölé hogy: Munkásotthon" es
ezzel uiabb lépés tetetne az életszínvonal emelkedés" felé Olcsó
szisztéma és praktikus Minden mtrd a régiben azért a néhány etet őslakóert pedig nem kár fő hogy a "szocializmus" gyózedel-meskedte- n
Még az sem zavarja éket különösebben hogy ezek ez őslakók
voltak a kommunizmus leglelkesebb harcosai egykoron a bolse-vizmus
el jegyzett prófétái és szekértőiéi a marxi-leni- ni téveszmék
humuszos talaia Közülük " virágzottak" ki a Ma nsarosániai és ká-dárj- ei valamint a rendszer számos más kiválósága A tömegszállá-sok
voltak a kommunizmus melegágyéi a saját hibájukból odaiutot-ta- k
lázadásának megbeszéló helyei a morális társadalmi rend el
len a nép szemetének "átvonuló szállása" a normális társadalmi
rendből & bolsevista őrületbe Legfőbb ideié hogy felszámollak
őket "Munkás Otthon" legyen belőlük
Az évtizedek óta bűzlő latrinákra azonban ►- - éba írják ki hogy
Illatszertár" A körülötte terjengő "illat" áruló a ttt
Az odakényszerült tisztában vannak
hogy úi szát'ásuk szMás" lesz
Átmenet c
aiiat
Ott'
mér
pett
van
az
rá
emelt
tiszt
Figyelő
kezdett
lova
Hei
PAl
►le
EKÉD
A GYITASKATTLYAIUN
A saovjet ipar azia] H-ceek-szik
hogy a leningrádi
élelmiszeripari dolgozók —
komplett ebédet csomagolnak
egy gyufásskatulyába A
hegymászók és utazók száma- -
ra készült komprimált feja-da- jr
a következőket tártai
mázza : alacsony hőméiyékle tn ritkított levegőben szári
tott hó különböző pürék
több tojáf sűrített tejjel ké-szült
eukrosott kávé s kakaó
Ehhez az étkezéshez rowde
sn a vizet áaványosító por
is járul amelynek segiUepe-v- l
a hegymAízók hóból é
jégből i ivóvizet készíthet
nek és nem kell nehéz kula
csokat magákkal vinni
LMnkint magát a W-nranizmu-st
is bele lehet c-o-ni- rolni
egy gyufásnkatuh a- -
oa A világ borzasztó leckét
kapott felforgató törekij-eikről
Mimlenki jr üloli é
elpufztitását követeli
Kállay
KANADÁIMÉ
' i MAGYAR ANEKDOTÁK)
ÁNGYAI
i-et-erne
a urasz-- -
nyári reggel borsodi brtokarol az e:e-dul- t
Tiszaeszlárra
Négylovas hintóban A bakon a k0cs s ~
a pmjí3Koi vivő wrszeKeren a tot sza
vele volt hétéves kis lánya Jeanette
'3- -'
Alig hagyták el Nagymihályfalvát pc-- 'c
a messze rónán lovak rxttkAU Ut --n ''
lé rúgtatott tizenhárom fegyveres betyár
Legeiül egy gyönyörű szép legény „_ hogy ő a míiít Habos fekete selyem mg r3
hajas pórge kalap az öve tele aranyvere'j p cifra karikás Kondor szöghaja a vállát vee y ?
tláatkváan: módosan a kalapját úgy —-:- -
— Adjon Isten szerencsés jó napot 33-9- r Fogadj Isten fiam Ki vagy mt 3iarSZ J fc-?-4llaun4- 4c h0invníra immaimM lüKKL iwn egy
: 6
a
-- 3 "
z- -
'
v %„ te~
A legény kevélyen felelt a kérdésre
—Én volnék Angyal Bandi tizenkét e~ce-~- ~ "Jézus Mária" hallatszott hátul a szakai "SZI
™ w „„i rwujr wiwu si neves re"e'o -
teszi tiszteletét és most mindjárt lesz nem ass
De az úrasszony most sem ijedt meg Odasúg-k- is
leányának : "Pas de peurl" (Ne fél ' ) az'an sz"
— Hát mi kell fiam?
Angyal Bandi mintha megsértődött vclna
— Nem kell nekünk semmi nagysagcs
A nagyságod kasznárjától kijár nekünk
meneiónk rendrsfn Télvfr i—di£„n „m„ilnr :„ lr-cre-se-
e I c
legénynek mindig megkapjuk azt a néhány oldal sza'or- -
nyeret sót meg a bort és köszönjük is nagyságodnak eSii
sz-vesség- ét De most avégett jöttünk volna hogy -t- e'at
— mostanában igen sok kapcabetyár garázdalkodk eaii
kon a mi képünkben Hát igen bánnánk ha ez a gaz rr
matlankodni találna nagyságodnak Csak azért lőttünk hc
kísérjük a kóvesdi határig Mert szeretuk ha bátorsigbir
ilyen jó uri asszonyi
Ezt Angyal Bandi azzal a csapta árván1
kalapját és előre robogott legényeivel a furcsa baide- -
másfél óráig kísérte Kállay Péternét Mikor aztán a rr-eri-o
tornyoknak már a gombja is Angyal Bandi rreg"V
mellé rúgtatott:
mosi mar nincsen ranK iodd szuKseg nagysírt KI
nyom Istennek ajánljuk Szerencsés utat kívánunk'
S a következő percben elnyelte őke a róna araiyoi
tengere
Ez a gavallér betyár kiről azt mondja a krónika hegy
sem ölt és csak gazdagokat fosztogatta 1813-ba- n esay
egész Kecskemétig Itt aztán katonasággal kerítettek be 5
akasztották mint annak a rendje
Azért mondja borsodi nóta: "lám megmondta" A%
Bandi ne menj az Alföldre"
GYIKLESÖ ÉS FOKOS
Egy pozsonyi ellátogatott egy vívómester a
c-- i
sr
es
a
francia módi szerint verekedett és azzal kerVetól
ő mindenkit legyőz Valóban jól forgatta a gyiklesőt es tobb'i
urat derekasan helyben hagyott
Hanem az én bakonyi kanászom fekosa mégs csak :
bet ér az úr gyiklesőjénél I — neki egy dunéníu f
Állok elébe annak a fokosnak I — válaszolta a vo-- s
II
I
szabo'csi
levette
mondta fejébe
látszott
diétára
mondta
mondta
és nagy hetykén még azt is hozzátette
Csakhogy a dolog ne legyen ám tréfa '
A gróf folhozatott a Bakonyból egy szép szál kaniöW
A viadalt nézni összegyülekezett fogadó szalloiaban a: 3
gyűlés egész ifjúsága
BANDI
A kanásr fokosára támaszkodva olv nvuqod'an a
kőszent A vívómester meg peckesen eléje ugrik és az "
— Először is kiszúrom a iobb fülét
A gyikleső villan és átszúrja a legény füle ompaa' '
tár azonban mozdulatlan mintha nem o' erdekeiné e: i
— AAioHjf kiíura--n hal füléti — k a1' a a "iesr
gott meg is cselekszi
A kanász máa erre itvm veazi le az a a 3 01'"
servesen pillant maga körül
— Most következik az orfa I — szól v - a gy
ber
De ekkor közbevág a gréf i
— Hát hagyod magadat Pista?
A legény egy pillantást vet gazdáára
— Hát üssem méltóságos uram?
— üsd fiam üsd hiszen azért vagy itt
ti
Több se kellett a Pistának Eavet egyet'enegve? 'u
sával viadal véget ért nagy vívómestert lepedo"- -
haza Élete fogytáig a kanászos párbajról ko do '
I
'
k
itf""
ti
MICIAZÖ ONÍUTIAJZOT lOITOrt
CSiMMSZTtK KI
Az
ieazságnélkiili ország
A3 IRTA MIlOVAN ü --
AS
Ai mbr aki TiU ltiitn r4
ftmiataöll mmvniimvt ajr'k "''k
Stlgríd tSrk birtíntbtn irtá r'1
at bSM Ksr i94 l""4"Jsar
tmtH ftl ltlil It 1 t1ntt
KONTVIllOlW1" KAPHATÓ AZ ON
yfiaS ik „rrJ A eOMPASt
ONQMAN3 ortta1- - - -
J0 CRANHRD ÍO i~
-
~--
Zf
B
-
o
:''
at
t
ii?
Ez
t
-
ol
—
a
—
—
—
a
is
'
l
és a a
'
IZT A A J
f
ai ti
A"
í
I