Magyar Elet, August 29, 1981

              J Mi uisag odahaza
Haras7(i Rmlre: Az első kapupénz
Az idők multával bizonyos fogalmak ismeretlenné vál-nak
az avatatlan ifjúság előtt Pár héttel ezelőtt — egé-szen
véletlenül — szoba jött a kapupénz — mint emlék és
mint tapasztalat — egy társaságban ahol ifjú magyarok
la voltak akik már idekint nőttek fel s szüleik hazájáról
csupán egyik-másikukn- ak vannak homályos és jelületes
emiekei Kiderült hogy a kapupénz" szó mögött nem
ismertek tel a logalmat a hajdani- - gyakorlatot Még
olyan is volt Kqzottiik aki úgy vélte hogy tán „Kapupénz"
alatt azt az összeget kell éitenünk melyet valaha egy
kapuvásárló az üzletben piacon stb vásárolt kapaéri
adott
Bennünk idősebbekben felderengett a régi „kapupén-zes
idók" boldog vagy boldogtalan emléke Sokan voltunk
akik virágos hangulatban nyomttik-nyomogattu- k annak a
bérháznak a csengőjét ahol valaha laktunk A váras
ilyenkor — éjféli 12 után — már csendes volt csak a távo-labbi
villamosok tán utolsó vissz-hangoztak
— az járatok — zúgását
az öreg kopott iala'k az aszfaltok vagy éppen
maeska'ndves utcák Virágos hangulatunk gyakran szerle-loslo- tl
mikor egre hallatszott a házmester papucsánpk
csoszogja es a nyikorogva nyílt kapu mögül felbukkant
a' rettenetesen almos és mérges ferfiarc hogy aztán az
elénk taitott tenyerébe rpkott kapupénzzel enyhítsük a
haz ceibeiusának telajzott pillantását Ez volt a kapu-p:n- z
körüli időszak boldogsága egyben boldogtalansága
deiuje egyben kényszeredett kínos volta
„Az en házam: az én váram" — mondta a közmondá-sos
ánglius Nos mi regi pesti bérkaszárnyák lakói —
mi csak távolról idéztük rebegtük e mondást mely éle-tünk
mindennapjaitól rettenetesen távol volt Mi csak „a
mi hazunk"-ro- l beszélhettünk s e kifejezés mögött nem a
tulajdonjog gondolata volt csupán az hogy a komor épü-let
belseje — más családokhoz hasonlóan — a mi meleg
családi leszkünknek is szállást adott Éjfél előtt otthpn
kellett lennie annak aki nem akart az izzadt álmos mér-ges
házmester arcába belebámulni — vagy ha nem tar-tozott
a kapifculccsal rendelkező privilegizáltjai közé Ha
elke ett akkor bűntudatos arcot kellett felvennie csen-getnie
kellett az ódon kapura szerelt csengőn melynek
éles hangja néha ugy visított bele az éjszakai csendbe
hogy ugy ereztük hogy az egész utcában minden ablak
ki log nyílni hogy keietükben mérgesen hadonászó hálo-sipká- s
fertiak bekotott-tej- ü asszonyok jelenjenek meg
bennünket — korhely ejszakázókat — szidalmazva Néha
örökkévalóságnak tetszett míg végre hallattszott az is-merős
papucscsoszogás és zsebünkben megmarkolhattuk
„lumpolásunk" váltságdíját: a Kapupénzt
Az én időmben a kapupénz Körül — általában a Késői
hazajárás és a Kapun történő csengetés Körül — viccek
is keletkeztek — hiszsn már a régi Dudapest a viccek va-lóságos
gyárvárosa volt Ezek 'közül legjobban az a vicc
maradt meg a fejemben amely arról a naiv úriemberről
S7Ó11 aki kesö éjjel határozott léptekkel ballagott bérka-szárnyában
levő otthona felé mikor rémült arccal állítpt-t- a
őt meg egy kisgyerek „Bácvi kérem" — könyörgött
a: apróság — „nem éiem el a csengőt legyen oly szíves
es csengessen!" A humánus-érzelm- ű úr agyán átvillant
hogy ez a szegény gyermek valamilyen ismeretlen ok
mialt valóban ei'késett aggódó szülei izgalommal várják s
— ime — képtelen elérni a testi méreteihez képest túl-magas- an
lévő csengő fehér gombját „Nos ezen könnyen
segíhetünk!" A csengőhöz lépett alaposan megnyomta
s hallhatta hogy benn a tágas udvaron élesen vág bele
a csengetlyűszó a tompa csendbe Derűs segítöérzését il-letlenül
zavurla meg a kuncogóvá váló k'scsibész hang-ja:
„Most aztán bácsi kérem fussunk mert jön a ház
mester!"
No de térjünk vissza „értekezésünk" komoly tárgyá-ra
a Kapupénzre A világ társadalomtörténetének ször-S7álhasog- ató
tudósai bizonyára elő tudnáK Kaparni sárguló
jegyzeteiK salátás tárházából azt az adatot mely fényt
vetít arra hogy vajon a világ mely országában mely
városában „találták fel" alkalmazták először a kapu-pénzt
Gyanítom hogy a Kapupénz a bérházak megjelené-sével
együtt született az európai városiasodás hajnalán
az ipari városod megnöveKedéseKor — nagyjábó) abban
az időben mi'kor a barokk-házépíté- si stílust foKozatosan
Kiszorította a stílusoK egyvelegéből összeállított eklektika
- vidéken pedig a --„kosztosdiák" intézménye Kiszélesedett
az „albérlő" „lakó" fogalmává Annyi csaknem bizonyos
Babits Mihály:
„Mi a magyar?"
— A magyarság lényege
érdekel az ami benne sa-játos
és összetéveszthetetlen
ami mindentől megkülön-bözteti
—
— A faji vonás tehát?
Nem S°mmi esetre sem va-lami
testi vagy törzsi jelleg
ami fizikailag örökölhető
Antropológiai KutatásoKból
nem remélek soKat megtud-ni
arról amit én keresek
Annál kevertebb faj a ma-gyar
hogysem vfizikai faji
vonások minden más néptől
megkülönböztetnék Ezért
egészséges faj mert keverőt
— ahogy a fajbiológia tanít-ja
— Petöfi szelleme aki
fajilag nem volt magyar
többet mond neKem arra
nézve hogy '„mi a ma-gyar?"
mint az antropoló
gusok koponya-vizsgálat- a
— A magyarság amely-nek
lényegét ' kérdezem
történelmi jelenség S ahogy
történelmileg kifejlődött —
ez nem testi hanem szejle-m- l
jelenség Az átöröKlés
amely a magyarság folyto
nosságát biztosítja nem tes-ti
hanem lelki A testi -- átöröKlés
hatása inKább el-lenke- zö
ebben az esetben:
egyre színez és változtat —
hiszen a magyar állandóan
keveredő1 nép KeJetKezése
óta Vajon mit nevezhetnénk
jogosan „ősmagyarnaK"? S
azonos-- e még azzal amit pia
magyarnaK ismerünk? Nem
árnyalódott és -- gazdagodott
e azóta a felismerhetetlen-ségig?
(„Arcképek és
tanulmányok")
hogy Magyarországon a Kapupénz intézménye és jogszo-kása
először a régi Pesten buKkant fel méghozzá 1831-be- n
Már psaK azért is időszerű erről idén említést-tenn- i mert
enneK e'Jben az esztendőben van éppen 150-i- K éve!
Ha meg alkarjuk keresni ennek adatát akkor Déryné
„Naplójához" keil fordulnunk felvilágosításért Ki volt
Déryné iijasszony? No a helyszűke itt már nem enged
részletezést Az üregek úgyis tudják a fiatalok pedig kér-dezzék
meg idősebb családtagjaikat vagy pedig — la
an mód rá — nézzék meg a könyvtárban vagy a házi-lexikonb-an
Itt most csa'k mqndjunk róla annyit — azt js
„layirati stílusban" hogy Széppataki Schenbach Rozália
olt az eredeti becsületes neve Jászberényben látta meg
a napvilágot egy Becsből bevándoiolt gyógyszerész csa-ládjában
Az úttörő magyar színjátszó gárda kimagasló
tehetsége volt 1813-ba- n ment felségül Déry István színész-kollegájáh- oz
1831-be- n — mikor történetesen Pesten buk-ka- nt
lel — már harmincnyolcadik életévét taposta és or-szágszerte
ismert volt a neve
A 150 evvel ezelőtti Peítröl jegyezzük-- fel hogy már a
XIX század elején lendületet Kapott a gazdasági elet A
leudahs tormák még erősen divatban voltak de már
nagy meitá'kkel haladt a polgáriasodás Budával szemben
egyre jobban Pestre tolódott át az üzleti élet súlypontja
ás a város országos kereskedelmi centrum lett — mely
nem kis mertekben volt Köszönhető a pár évtizede lezaj
lott napóleoni háborúk gabona'KonjunktúrájánaK Széche-nyi
István grotra nézett az ország a Magyar Tudomá-nyos
Akadémia megalapítása óta megint reménykedni
lehetett abban hogy a magyar felvilágosodás íróinak ál-mai
valósággá lehetnek: Habsburg uralom alatt is kiala-kulhat
magyar kultúra! Országszerte olvasgatták Vörös-marty
„Zalán futását" és dülledő mellel emlékezlek „ré-gi
dicsőségünkre" A régi pestiek többségükben még viz-arusokt- ol
vették a szamaras kordélyokban vagy putto-nyokban
hordott és árult lágy Dunavizet de már szervez-ték
a dunai gőzhajózási s — Széchenyi buzdítása nyo-mán
— álmodoztak állandó lóversenypálya építéséről is
A ven folyót egyébként még csak hajóhíd szelte át — a
Lánchid még kezdeti tervrajzokban sem volt meg — de
a pesti polgárnak azon is hídpénzt kellett fizetnie ha Bu-dán
volt dolga Bajza József „Kritikai Lapok" és „Auró-ra"
c Kulturális sajtókiadványaiban mór derengett a
jövendő Pestjenek npgyvárosiassága ami pedig a szín-ház
ügyet illette az 1830-a- s pestvármegyei gyűlésen Fáy
András es Fóldváry Gábor alispán minden erejükkel har-coltak
a maradiak yagy a németesítök ellen Széchenyi
gróf az első pesti magyar színházat a Dunaparton a ter-vezendő
nagy hid pesti hídfőjénél akarta megépíteni
Optimista idők voltak ezek! RebesgettéK hogy a csá-szár
engedélyezni fogja hogy a magyar nyelvet bizonyos
eseteKben hivatalos vonatozásban is használhassák ha-zánkfiai
Hír jött hogy a lengyelek fegyverrel fordultak
orosz megszállóik felé Az első gőzhajó megtette útját
Becsből Pestre országgyarapító-intellektue- l körökben pe-dig
Széchenyi „Hiteljét" „Világját" böngészték Épült
Pannonhalma csodálatos tornyos főapátsága és táncolt
az uri közönség a regi vigadó a „Redqut"-éttermébe- n A
hangulatot csak ideig-órái- g rontotta a Kitört Kolerajár-ványról
érkező kósza hír s az hogy állítólag maga a nagy
Kazinczy is súlyos beteg
Da térjünk vissza a kapupénzre és persze Dérynére
aki először irt e városi intézményről Déryné 1823 óta
Székesfehérvárott játszott Egy pesti barátnőjétől sürge-tő
lee!et kapott: azonnal üljön kocsira és hozzon magá-val
mindenféle operához szükséges öltözéket! Az történt
hogy a Pesti Német Színház karmestere becsmérlőén nyi-latkozott
a magyar színészek énektudásáról!
A derék haza'tias érzésű Déryné hamarosan meg is
jelent Pesten Kieszközölték felléptét a Német Színház--
XTXllllXlllllllllllllllllllllVlIftS3
Negyedi Szabó Margit:
Fájó requiem
A nyarat én még itt marasztom
A sárguló őszi haraszton
" Nem engedem el egykönnyen
Vigyél magával el minden könnyem !
Megkérem Küldje nekem yissza
Régi Kedvem mefy vágyva issza
Gránatszin fürtök dalos nedvét!
Mielőtt még rőt lombot szednék
Koszorúnak az álom-sírr- a
Hadd dalolok még egyet sirva!
S talán a lelkem elpihen
Oh Könnyes fájó requiem!
t
lllllllllllllilllllllffllllllllllUllllUB NAPLÓ
1162 augusztus 24: — BOLDOG BANFI LUKACS ér-sek
napja
1526 augusztus 29: — A MOHAOSI CSATA napja
1749 augusztus 28: — WOLGANG VON GOETHE a
legnagyobb német Költő születésnapja
1749 augusztus 29: — BÉL MATYAS a 18 század
legnagyobb földrajztudósa halálának napja
1928 augusztus 27: — A KELLOG PAKTUM aláírá-sának
napja amely a háborút bűncselekménynek nyilvá-litott- a
ki
1939 augusztus ?3: — A NÉMETr-SZOVJ- ET köles?-np- s
segélynyújtás egyezmény aíáirása ainejyben Jljtler
ós Sztálin lepaktált egymással V
ban A „Svájci Család'' és a „Táncrend" című operák
női főszerepében lépeti színpadra Németül kellett énekel-nie
az ellenséges-hajlam- ú német karmester előtt és a
barátságtalan németajkú színtársulat keretében Gyönyö-rűen
énekelt a pestiek nagy magyar sikerként könyvelték
el szereplését! Többéyes szerződést ajánlottak neki de
visszautasította hiszen szerződése szerint ezentúl csak
nemet nyelven szerepelhetett volna Anyagi gondjai vol-tt- k
de — elvesztette yolna őt a magyarság! Vállalta a
további nélkülözéseket mert magya'r színésznő akart ma-radni!
'
Az adatokból jiem bizonyos hogy azzal a bizonyos
kapupénzzel már ekkor megismerkedett-e-? Tény hogy
visszatért székesfehérvári kedves közönségéhez de bizo-nyára
időnkint Pesten vendégszerepelt hiszen a kapupénz-ről
183Wen írt mely fenti Kalandja utáni időszaKot jelez
1831-be- n soKan egy hatalmas négyemeletes házban bí-relte- K
lakást mégpedig az akkori Széntér (ma: Deák Fe-renc
tér) és a Király utca (ma Majakovszkij utca) sar-kán
Nagyon sokáig ez volt Pest legmagasabb háza A
„Hpzai Tudósítások" — melynek irodalmi melléklete volt
a „Hasznos Mulatságok" — szerint ez a ház a város cso-dája
volt mely beillett — a cikkírók szerint — Párjzs és
London palotái Kqze (A Szénteret ne tévesszüK össze a
volt — budai Széna térrel A „Széntér" egyszerijén a né-met
„KcJUmarkt'1 megfelelője volt de volt aki ezidöben
„kápcsztáspiacnak" is hívta — ami bizonyítja hogy a
széntől pgészen a Káposztáig sokmindent lehetett e neveze-tes
terén vásárolni ) A ház tulajdonosa a dúsgazdag
ijnneny Qyertyánfty Dávid volt Ki eredeti nevet e hang-zatos
névre cserélte lel A régi újság szerint p csodás ház
„a nagyfokú Jialadás" bizonyítéka mert itt fizették Kap-uzárás
után első ízben a Kapupénzt és itt volt legelőször a
kapűbejáratnál Kitéve a lakók névjegyzéke! Nem tudni
hogy Déryné valóban maga is megszállt e házban de
hírességére" felfigyelt és írt róla Fizetett-- e kapupénzt?
Bizonyára — színésznő lévén — igen sokszor éjfél után
vetődött bérelt szállására de valószínűnek tarthatjuk
hogy mindig akadt gavallér aKi ily alKalmaKKor a zse-bebe
nyúljon
A Gyertyánffy-háza- t 1906-ba- n lebontották Helyére az
Anker Biztosítótársaság tornyos épiüelkolosszusa került
Az akkori pestieknek ma már az ükunokái sem élnek —
de 150 éve él a kapupénz a nagyváros derűs és egyben
kissé rémítő intézménye
?IWWW(W!P
Hazai hírek
A milánói Scalában
szombat este magyar művé-szek
szerepeltek a Bartók
centenárium tiszteletére háj
rom Bartók-müve- t adtak
elő Melis György és Mé-szöly
Katalin valamint Ke-Vehá- zj
Gábor és Metzger
Márta közreműködésével
Bartókra emlékeztek az el-múlt
l]étea Madridban is:
kiállításQti mutatták be Bar-tók
életmüvét
Magyar sikerek szület-tek
az NDK-be- li Zwickauban
a VIII Sohumqnn zene ver-senyen
A zongora kategória
győztese a Jrancja íves Hen-ry
lett Szokolay Balázs sze-rezte
meg a harmadik he-lyet
A férfiak énekverse-nyében
az NDK-be- li Jürgen
Kurth nyerte el az első di-jat
a magyar Andrejcsik
István pedig a negyedik lett
A nöK énekyersenyén első
dijat nem adtaK ki a három
harmadik díjas 'közül viszont
kettő magyar: Benza Györ-gyi
és Dénes Zsuzsanna
A felvidék} magyarság
országos népművészeti fesz-tivált
tartott Zseüzben szóm-batQ- n
és vasárnap"' A fesz-tivál
nagygyűlésén dr
György István a Csemadok
központi bizottságának fő-titkára
méltatta a nemzeti-ségi
öntevékeny művészeti
mozgalom jelentőségét
Lakásgazdálkodási hely-zetképet
olvastunk melyből
Kiderült hogy Magyarország
lakásállománya jelenleg 35
millió 41g ezerrel több mint
tíz évvel ezelőtt A lakás-igénylések
szánja ennek el-lenére
nem csökkent hanem
nőtt t-- január 1-- én 180 ezret
tartottak nyilván — mert
hiába épülnek új otthonok
a régi kellően nem karban-tartott
elhanyagolt bérhá-zakban
mjtod töbtf lakás vá-lik
használhatatlanná
'
Emléktáblát helyeznek
el Budapest több vendéglőjé-ben
amelyeket jsmert írók
gyakran látogattak Az óbu-dai
Fő tér 6 szám alatti
fléhU kpcsma Krúdy Gyula
emléktáblát jjpp
f Nem messze a Mohácsi
csatatértől a Kölked-FeKete-Kap- u
helyén a legnagyobb
navar"Kúrbeli ásatásoK foly
nak Száztíz iáz ötven sza-badtéri
kemence és számta-lan
gödör látható és már
kezd kirajzolódni a VI—VH
századkorabeli falu rendsze-re
1970 előtti kutatók ne:n
tételezték fel hogy ott avar-kurabe- li
települések létez-nek
mivel az avart nomád
népnek tartották
# Kétszáz éves a magyar
fogászat Az első fogorvosok
a XVIII század nyolcvanas
éveiben telepedtek meg Ma-gyarországon
Az első hiva-talos
feljegyzés erre nézve
arról beszél hogy Meyer
János a budai várban levő
Zum Rőten Igei A Vörös
Sündisznóhoz nevű vendég-lőben
rendelt kétszer heten-ként
ahol a pácienseK
mindjárt megfelelő mennyi-ségű
alkohol fogyasztásával
enyhítették fájdalmukat
f Bartók Béla Egyesült
Államokban élő Péter nevű
fia Manhattanban New
YorK-ba-n perli apai öröKsé-gé-t
ide-stov- a 22 év óta re-ménytelenül'
Bartók Béla
végrendeletében magyaror--'
szági vagyonát" első házas-ságból
származó fiára Ifjú
BartóK Bélára hagyta míg
á műveiből befolyó rojaltit
egy Trust Fundba helyezte
el és ennek kamatait illetve
haszonélvezetét anásodik fe-leségere
Pásztory Dittára
hagyta aKi otthon él Ma-gyarországon
A per Költsé-ge
az elmúlt 22 évt alatt 13
nilljó dollárba Került Bart-óK
Béla müveiből 'befolyt
jogdíj egy év alatt megha-'adj- a
a százezer dollárt A
végrendelet szerint csaK a
második számú feleség il-'et- ve
Pásztory Ditta halála
után kerülhet sor a fennma-radt
vagyon szétosztására
Csehszlovákiai vendég-szereplésre
utazott szomba-ton
az arany minősítésű sop-ip- ni
Lajtha László tánc-együttes
I
S5Bíf£" ÉTTEREM
Most érkeztek Budapest legjobb zenészei!
4$)gj) TlPOr hegedű (prímás)
Suha István cselló
CahiIam l£Af cimbalom
ASZTALFOGLALÁS:
művészek
í iLiei
hala)
597-03- 01
720 Bay Street Toronto
magyar küzd
hogy Magyarországon
ismét magyar élet legyen!
'McauiuuiJttutmiuruiin!iiEtiitNiMi!m iiiiiiuiiiiirui'ibiiiuiMuiiiiiuiuuuutuinuuiutmiujtHuuuunu'iiiijnjtFiJiiMiintiifiiuiriiiittiiitiiiiriniiiimiinuuitsni
Szenvedés
[ a címe annak a füzetnek mely az emberi lét legnagyobb 1
: problémáját tudqsok írók szentek gondolatain át mu
tatja bej es ad arra megnyugtató választ
Csinos kiállítás finom papír olvasható betűk
56 oldal
! Ara 50 cent 100 és ezen felüli rendelésnél 10% áren-gedmény
és portómentes küldés
I Megrendelhető: Rev fr Joseph Hitter S J 307 John I St South Hamilton Ont Canada L8N 2E1
üJwiintrrccjruiitiiiiiritiíJfiJiTn'niiiTJiiUiiiiicEJ'maj::!!!'!!!:]!!!! jnjí:ii!iiJ!:!iiriH[]ii:i!rniinnji3ii:íu[ín?iu(iurnirnii[iuj iiiüTisiiiürinitjrnTrTnTnaa
&
jól
JINl II HhnU I'IHIM I IT
EUROPEAN SAÚSAGE HOUSE INC
145 NORFINCH DR DOWNSVIEW TOROMX) ONTARIO
Telefonálja be rendelését!
416-663-83- 23
Itt megtalálhatja Észak-Amerik- a legfinomabb bicskái-módo- n tésztMt
hentesáruit: kolbászokat hurkákat felvágottakat stb
privát füstölést vállalunk '
KSnnyen fe jyorsan megVötellthetS
várat bármelyik rtsérSI a kamera"'
490-t- t fc 401-- M fóutíkcm '
Parkolási probléma 'nincs es visir-Jóin- k
migsubadulnak a varsái far-falam- tól
BURANY TESTVÉREK
NYITVA Rtitcl Este
Kedd
Szerda
900-tó- l
9 00-t- öl
Csütörtök 900-tó- l
Péntek
Szombat
9 00-t- ól
900-tó- l
600-i- g
6 00-i- g
8 00-i- g
8 00-i- g
400-i- g
CinnDCTUDelicatessen
I Hm !! :
Stwlwívt
I
!
vt
t CTnctiM
Friss húsok a legfinomabb minőségű hentesáruk
felvágottak és csemegeáruk nagy választékban
Tulajdonos a Balega család
PARKOLÁS
AZ ÜZLET MÖGÖTT
410 Bloor St
VICT0RIA
HUNGÁRIÁN RESTAURANT
' 523 MOUNT PLEASANT RD
(Eglinton-tó- l délre) -
Utána magyar konyha házi készítésű qflteooinjtk
espresso kávé Take out servicc
Valamint külföldi sörök éi borok Tel: 481-401- 1
Nyitva vagyunk de' ll-t- ől este 11-i- g
-- vasárnap déli I-t- ÖT este 11-i- g "
SZERETETTEL VARJÜk KEDVES VENDÉGEINKET!
BUDAPEST TEXTILE-n- él
Férfi —'női szövetek sok színben
férfi polyester jersey-k- - polyester
selymek nyári ágynemfi- - és függőnyanyagok
770 STJ CLAIR AVE WEST — TEL: I54-25-M
Tulajdonos: Mr és Mrg Németh
Költöztetést
"itk PPPTM
zárt bútorszállító
kocsival — garanciával
szemételtakarítást
dump-trakk- al
legolcsóbani vállal:
SijWCartage
Tel: 293-049- 8
azért
SMeat
CANADA TERÜLETERE
C O D SZÁLLÍTUNK
West— 921-86- 44
kaphatok
tropikál
öltönyszövetek
kartonok
Költöztetés
és minden más izállí- -
tást garanciával
legolcsóbban vállal
SZABÓ
MOVER
884-50- 65