Magyar Elet, April 07, 1984

              lMprilis-7'- í
1944 március 19: — ez a történelmi dátum Ma-gyarország
históriájának leggyászosabb évszámai közé
tartozik Jelentősége má már messze túlmegy a negy-ven
évvel ezelőtti náci-ném- et megszállás tényén Ne
feledjük hogy negyven év óta az idegen katonai meg-szállás
szüntelenül tart hiszen 1944 őszén — 1945 ta-vaszán
a német megszállás fokozatosan átváltódott
orosz megszállássá — mely azóta is folyamatban van'
Azon természetesen lehet végtelenségig vitatkozni hogy
vajon a provokativ-jelleg- ü német megszállás nélkül is
illetve annak ellenére is bekövetkezett volna-- e a ma-radandó
orosz katonai megszállás? Tény 'hogy az
egyik téridegen erőt felváltotta a másik 1945 óta több-ször
— és mindig hatásosan — hangzik el a régi vicc
mely 1945 április 4-- ét a „szent edények ünnepének"
nevezi Ha valaki naiv módon megkérdezi hogy „mi-ért?"
_ a válasz: „mert akkor jutottunk cseberböl-ve-dérb- e
" Komolyra fordítva a szót: ha 1944 márci-us
19-r- e gondolunk akkor nemcsak az fordid meg fe-jünkbén
hogy Hitler eme radikális lépése Magyaror-szágot
„az utolsónak maradt csatlóst" kikényszerített
és eleve bukásra itéll szerepéhez juttatta hanem az
is hogy önálló külpolitikának önálló katonai közigaz-gatásnak
honvédelemnek azóta sem vagyunk a birto-kában'
Aki 1944 március 19-é- n született az ma már
középkorú ember gyermekei vannak A fiatalabbak —
egyáltalában nem emlékeznek olyan időre mikor nem
idegen hadseregek tapodták a haza szent földjét Va-lószínű
hogy sokan közülük ezt egészen természetes
magátólértetödő dolognak tartják ami nem is lehet
másként
A Hitler által ördögien kitervezett és tábornokai ál-tal
hűségesen végrehajtott német megszállásnak „ün-ternchm- en
Margarethc" volt a fedőneve A négy évti-zedes
évforduló alkalmával megint ideje hogy foglal-kozzunk
e megszállás katonai és politikai körülményei-vel
különös tekintettel az előzményekre
1 Magyarország:
a „megbízhatatlan" szövetséges
Mikor „történelmi előzményekről" beszélünk akkor
mindig problematikus hogy vajon milyen messze kell
visszamenni a múltba hogy érthetővé-logikuss- á tehes-sük'
a később bekövetkezett események láncolatát A
problémát az okozza hogy évszázadok sőt évezredek
óta szinte minden láncszerűen kapcsolódik
egy-eg- y megelőző és egy-eg- y — vagy több — később
bekövetkezett eseményhez Könyvek tanulmányok szá-zait
írták már — és még fogják is írni — arról hogy
c?y-cg- y könyörtelen és ostoba békediktátum megfelel
cjy-eg- y újabb háborús provokációnak s arról hogy a
két világháború közti két évtizedes időszak nem volt
más mint a „revizionista" államok készülődése az
igazságtalan előnyökhöz jutott államok ellen Az is vi-lágosabbá
válik — most már a nyugati demokráciák
politikai-szakír- ói köreiben is — hogy az 1919-20- -i évi
Párizs-környé- ki békék s nem utolsó sorban a francia
politikusok rövidlátása valósággal előkészítette a talajt
a német militarizmus ezen túlmenően a német totali-t- á
iánus rendszer uralomra jutásához Clenienceaut és
Fncii iábornokot elsősorban a németek megalázása ér-dekelte
de mivel a gyűlölt Németországot körül akar-t'i- k
venni „keleti kis-Franciaországok-kal"
szövetséget
kötöttek a pánszlávizmussal és pán-románimuss- al Ez- -
™i ncsnőmdbk'eüti 'rindieinstraKb7inli(zránltlakNik„ink ffazdasásri és morá Hitlerhez
szétszabdalásával erőtlenségével a keretén belül egy-más
ellen sziszegő nemzetekkel — valósággal csábító
terület volt a kalandorhajlamú nagyhatalmak számára
A Habsburgok hajdani „Dividc et impe'-a- " (OszdJ
meg és uralkodj) elve valamikor fényes gyakorlati ered-ményeket
hozott Bécs szánura Ebből Berlin — később
Moszkva — is levonta a következtetést Látva ezt eb-ben
előbb Hitler később Sz'áÜn fényes lehetőségeket
látott clöbi a régi „nagynémet" vágyálom a „Drang
nach Ostcn" kivitelezhetőséget látta benne utóbbi a
cároktól örökölt dimai-balkáni-melegtcng- cri imperialista
út első lépését ismerte Mikor a negyven évvel ez-előtti
— s azó'a is tartó — idegen katonai megszállás-ra
gondolunk akkor ezt a gondolatol sem hagyhatjuk
figyelmen kívül
Nem szabad elfelejteni azt sem hogy az I világ
háborút lezá lelkiisme-etle- n békediktátumok nemcsak
' - természetellenes határokat állítottak fel de nagymér-tekben
demoralizálták züllesztették a Dunamedence
'"népeinek 'jelentős hányadát is Politikai-analfabétizmu- s
anyagi-erkölc- si káosz szomszéd-népe- k és uralkodó-oszt-ályok
elleni gyűlölködés mindennapi jelenségek
voltak c hajdan virágzó vidékeken Ezek az ál'apntok
néha rendkívüli előnyöket nyújtottak hclvi-deniagúgok-n- ak
a németség felemelkedését egy „újjászületés"
előjelének látták-igérté- k 'Kevesen gondoltak arra hogy
mindennek még rettenetes következménye a-- a lehet
Mikor 1941 június 22-é- n a németek az orosz óri-ás
ellen fordultak akkor egyre világosabbá lett a Ká -
pátmcdcncc népei e'ött hogy e halálos tusa valamiko- - j
gyoziesc vaiosmuie iiuiiyiiu vni itgciiauo u --fo'y-ásoló
erőt fog képezni az északi Balti-teng- er vidé-kétől
le egészen a Balkánig A magyar történelem
lapjainak forgatása keseiü szájízzel járt akár a
akár az oroszok kerültek említésre egy-cg- v törté-nelmi
epizód taglalása során E tekintetben történel-mi
hagyományunk azonos volt a lengyeleké-vel
Mégis az igazságtalanul elveit területek vissza-szerzésének
vágya előbb Olaszország majd — a hata-lom
áttolódása után — Németország oldalára vonolta
— később láncolta — a magvar külpolitikát
i
Fentebb itt azt írtam liogv előbb „vonzotta" ké- - j
söbb „láncolta"! Célzatosan használtam e szavakat ]
ugyanis az 1930-a- s évek közepeiáján még beszélhettünk
a cél érdekében érzett „vonzalomról" később azonban
ez a „vonzalom" egyre gyengült hogy aztán azt olyan
érzés váltsa fel mikor valaki egy fuldoklóhoz van j
colva s a láncok a haló ló testlel az élniakaró egész-ségest
is menhctellcnül leviszik a hullámsírba A fele-lősségteljes
kormányköök éppenúgy felismerték mint
Európa hogy kontinensünk és belül hazánk jö- -
egy idegbeteg dilettáns (Hitleri markába került '
ki — ráadásul — nem hajlandó tudomásul venni a vi- - '
Iá" igazi katonai erőviszonyait Az oroszok elleni in
u MAGYAR ÉLET 9 oldal
„Unternehmen Margar®Üte "
(Négy évtizede van már Magyarország idegen katonai megszállás alatt)
vázió magyarokat is vitt a vágóhidra s magyar politi-kai
és legfelsőbb katonai körök megtanulták hogy az
őket lenéző németek őket csak másodrendű ágyútölte-léknc- k
szánták Azt is megtanulták hogy itt azt kell
tenni hogy valahogy kiszabadulni a két totalitariánus
óriás öleléséből — a nyugati demokráciák felé fordul-va
Ez a manőver annál sürgősebb lett minél bizto-sabbá
vált hogy a németek ezt a háborút elvesztet-ték
Hitler természetesen észrevette hogy a Horthy-re-zsi- m
óvatosan kapcsolatokat keres a Nyugattal és a
magyar hadvezetőség igyekszik az emberanyagot men-teni
az időt húzni Miközben józan nyugati körök fel-ismerték
hogy Magyarország csupán „unwilling saleli-te- "
s csak a kényszer súlyos nyomása alatt áll náci
szolgálatban addig Hitler is felismerte hogy Magyar-ország
„megbízhatatlan" szövetségessé vált! Úgyszól-ván
nem is tekinthető már „szövetségesnek"! Megfele-lő
katonai és politikai manőverrel tehát rabnéppé kell
a magyarokat átalakítani
Hitler: „Magyarországon még valami
disznóság történik!"
A „Führer" és legbelső bizalmasai tudták hogy
Horthy és legközvetlenebb tanácsadói miniszterei
viszolyognak Berlin diplomáciai húzásaitól de azt is
tudták hogy számíthatnak a Horthyval és Kállay Mik-lós
miniszterelnökkel ellenséges viszonyban lévő szélső-jobboldali
politikusokra és természetesen a Nyilaske-resztes
Párt politikai hatalomra vágyó s e hatalmat a
Német Birodalomtól váró vezetőire Hitler azonban elég
tisztán mérlegelte a magyarországi belső erőviszonyo-kat
Tudta hogy Szálasi ambíciója összevág a német
birodalmi tervekkel Magyarország sorsát illetően de
volt túlnagy véleménnyel sem Szálasi észbeli ké-pességeit
pártjának befolyását illetően A legbel-sőbb
berlini körök egyedül a német haderő radikális
beavatkozásában bíztak ha esetleg Magyarország „szö-vetségi
hűsége" megingana
A németeknek Kállay miniszterelnökkel és általában
a kormányzóhoz hűséges csoportokkal kapcsolatos gya-núja
újabb beigazolást nyert mikor hírszolgálatuk je-lentette
hogy pl Eckhardl Tibor 1941 márciusában a
magyar kormány küldötteként utazott qz Egyesült Ál-lamokba
Frcy András pedig Konstantinápolyban pró-bálta
nyugati összeköttetéseit a magyar tragédia elke-rülése
végett értékesíteni Horthy kénytelen volt Hitler-hez
utazni (1943 áp 17-1- 8) hogy Hitlert valahogy
megnyugtassa A „Fűhrer" Kállay miniszterelnök távo-zását
követelte amit a kormányzó megtagadott A Ny-ilaskeresztes
Párt parlamenti képviselőcsoportja (Csia—
Szöllösi— Budinszky László aláírásával) „emlékiratot"
intézett a kormányzóhoz melyben Szálasi részére k-ihallgatást
kértek A kabinetiroda május 8-á- n terjesztet-te
ezt a levelet Horthy elé de a kormányzó a párt-vezért
volt hajlandó fogadni (Inf Magyar Orszá-gos
Levéltár Horthy Miklós titkos iratai Budapest
1965 368— 372 o) Természetesen a visszautasítottak
nM„„Krfx4 is „„iv fordultak panaszukkal aki egyre idegesebb lis de
fel
ó
hazai
kik
n
néme-tek
csaknem
Ián- -
ezen
vöje
jól
nem
sem
nem
NÉGYESY IRÉN:
Vád
Magyar !
Elhagyott Hazád ?
— vagy te hagytací el ? !
Akármilyen keserű a vád
ne fogd be a szád
mondd ki amit kimondani kell
hogy ingyen adtak el !
Most szétszóródva öt millió
a fájdalomtól részeg
vihar sodorta törött ág —
belénk fagyott a lélek
minden derűs szép napunk mir
regesrág kiégett
Az emberek itt idegenek
szavukat 'alig értjük meg
s csak árnya van a fénynek —
hegyek folyók es tengerek
sem nekünk beszélnek
Ki pénzt hajszol — ahogy tud —
ki alig 'él
ki igát húz ki csak henyél —
de bJrhogy van is: keserű kenyér
a sorsunk
A kényelem: — nem konye'em
csak tehetetlen mély verem
ahova sodródtunk
Néha még felzokogunk
és mázsás súly a szivünk —
de szeretni elfeledtünk
és egymás ellen nyelvelünk
de semmit semmit nem teszünk
hogy Végre összefogjunk
Marjuk egymást vagy siratjuk
de hitünket elhagytuk
ahogyan Hazánkat
úgy bántjuk egymást hidegen
mint ahogy az idegen
nye'v bántja a szánkat
De nem hiszem nem hihetem
hogy reménység ne legyen
jövőnk eglre írva
Bár mindenünket elorozták —
lesz Miriás Magyarország
nem hull Hazánk a sírba
Hiszen testvérek vagyunk
igy is: összetörve —
és égi Édes Jó Anyánk
sivébe Hazánk jövője
beírva mindörökre !
lett „Horthy makacssága" és „Kállay árulása" miatt
A kormányzó kénytelen volt mentegetődző levelet írni
Hitlernek melyben védelmére kell a Kállay-kormány-ma- k
— jóllehet sejtette hogy Berlin már értesült nem-csak
Frey András de Mészáros Gyula és Szentgyör-gyi
Albert isztambuli tárgyalásairól is (Uott: 391-39- 7
oldal)
1943 július 11-é- n a kültoldi magyar „árnyékkor-mány"
réSZéről Baranyai Lipót felvette a kapcsolatot
az angolszósz megbízottal Barcza György (volt londo-ni
követ) pedig ugyancsak Svájcban Dulles amerikai
megbízottal találkozott Habsburg Ottó is igyekezett
összeköttetéseit felhasználni a Kállay kormány érdeké-ben
Hitler nagy súlyt helyezett a magyarországi bel-politikába
való beavatkozásra Az ö nyomására kellelt
Nagy Vilmos honvédelmi miniszternek posztjáról távoz-nia
utóda június 12-é- n Csatay Lajos lett Kállay Mik- -
lósék megtették sakkhúzásukal: július men Margarethe" tudta hogy Kát
tálába lépő Ghyczy Jenő külügyminiszter az angolszász
kapcsolatok felvételének híve volt
Fokozta Hitler idegességét az angolszász erők júli-us
9-- i szicíliai partraszállása és Mussolini július 25-- i
bukása Kurszknál az oroszok lobb helyen áttörték a
német állásokat Hitlernek szüksége volt a magyarokra
nem annyira haderejükre — melyet a végtelenségig le-becsült
— hanem a magyar gazdasági segítségre és ma-gára
a Kárpálmedencére melyről tan már sejtette hogy
harctérré válik 1943 július 26-á- n Hitler egy vezérkari
megbeszélésen utalva a magyar kormány kísérleteire
dühöngve jegyezte meg „Magyarországon még alami
disznóság tői tonik!"
A magyar képviselők egyiesze teljesen nyílt kártyák-kal
játszott Bajcsy-Zsilinszk- y Endre pl július 31-é- n
memorandumban követelte a kormánytól a háborúból va-ló
kilépés módozatainak kimunkálásai Kállay miniszter-elnök
tárgyalást kezdett eziranyban több párt — köz-tük
a Kisgazdapárt — vezetőivel Augusztus 23-t- ól 28-i- g
Balatonszál szón gyűlésre jöttek össze azok az írók
költök intellektuelek ifjúsági megbízottak akik aggód-tak
amiatt hogy a nagynéniét ambícióknak Magyaror-szág
áldozatává válik s a trianoni tragédia megismét-lődik
Szeptember 6-á- n lagow budapesti német követ
táviratozott saját külügyminisztériumának kihangsú-lyozva
hogy „Magarorság de facto nem tekinti ma-gát
Angliával és Amirikáal hadban állónak A ma-gja- r
kormány a háború betejezését kívánja" (A Wil-helmslras- se
és Magyarország Német diplomáciai ira-tok
Magyarországról l!M— KH1 Budapest 1968 730
oldal ) Szeptember 15-é- n Pjppenheim német katonai
attasé és Jagow koosen táviratoztak a Wehrmachl fő-parancsnokságának
cs kifejezlek ama panaszukat hogy
iHHH
üil
fllg 1 Multiculturalism
Canada
Hon Dávid M Collenette
Minlster of State
Csatay Lajos honvédelmi miniszter képtelen Kállayval
és Ghyczy egyetértésre jutni (Uott:
732 o)
Hitler türelme elfogyott! Ha a magyar kormány
nem akar hűséges szövetségese lenni — úgy legyen
akaratának rab-kiszolgáló- ja! A „Wehrmachstsführungs
Stáb" 1913 szeptember 30-á- n elkészítette az első ja-vaslatot
Magyarország megszállására A végrehajtásban
némcthfí román és szlovák csapatok felhasználását
szükségesnek mondták ki (Antonescu kitörő örömmel
ajánlotta fel részvételét de Hitler később meggondolta
a dolgot és kizárólag német csapatokra akart támasz-kodni
a román vezér mély sajnálatára ) Hitler tud-ta
hogy a megszállás nem csupán politikai-katona- i de
rendőri feladatokkal is jár melyben a Gestaponak ha-talmas
szerep jut Ezért — utasítására — a „Gcheimc
Reichspolizei" ugyancsak szeptember 30-á- n terjedelmes
jelentést készített ezzel a címmel: „Összeállítás a Bi-rodalommal
való szövetség felszámolására irányuló ma-gyar
kísérletekről" Ebből kiderül hogy a németek
pontosan tudták hogy már szeptember 9-é- n aláírt meg-állapodás
történt Horthy megbízottai és a nyugati ha
talmak között A német megszállási terv az „Unterneh- -
is a 24-é- n híva- - nevet kapta Hitler
layék azon spekulálnak hogy az angolszászok a Bal-kánon
is partraszállnak és észak felé hatolnak Ezt
Berlin stratégái is számításba vették Magyarország mi-előbbi
megszállása sürgőssé vált A sürgős intézkedést
még indokoltabbá tette az hogy Iluene lisszaboni né-met
követ is táviratozott Ribbentrop
(1943 okt 23) melyben jelentette hogy „a lisz-szabo- ni
magyar követség Olaszország elpártolása óta
tartózkodóan viselkedik" (A Wilhclmstrassc és Magyar-ország
740 o) Kaltenbrunner három nap múlva je-lentette
Himmler SS birodalmi vezetőnek hogy Wodi-anc- r
lisszaboni magyar követ kapcsolatot létesített Lon-don
és Budapest között (Uott: 740—42 o )
(Vége az I résznek)
[ cJttrter mim C#
FUNERAL DIRECTORS LIMITED
Established 1874
YORKÉ CHAPEL 2357 BLOOR STREET WEST
767-315- 3
i RONCESVALLES CHAPEL PEEL CHAPEL
436 Roncesvalles Ave 2180 Hurontario Street
533-795- 4 Mississauga
279-766- 3
Minden kápolnánál parkolóhely van
'
1971 óta a multikulturalizmus
nagy lépésekkel és ugrásokkal
1™
külügyminiszterrel
külügyminiszter-nek
HHÉ - x-MmM£}-
ry dSÍfflk% A
haladt élőre
KÉRDEZZE MEG EDDY TOÜSSAINT
Eddy Toussaint tánccsoportja
bemutatkozott a láfótbiségriek és
viharos tapsot kapott egész
Kanadában
' X ' wm " &
Multicutturalisme
Canada
Hon Dávid M Collenette
Ministre d'Élal
Mi a fendkfvüU ebben?
Eddy Toussatnt az igazgató
büszke tagja egy ©thnik esoportnak
akik valóban segítik a kamadai
kaltóíafeiéfté$ét
y SMk
További információért hívja a
Secretary of State irodáját vagy
írjon az alábbi címre:
Communications Dircctorate
Section"M"s
Department of the Secretary
of State
Ottawa K1A0M5
A multikulturalizmus
valóság!
translated by : Magyar Élet
Canada