Magyar Elet, February 19, 1983

              —"V
Nem sokasig
hanem Lélek
s szabad nép lesz
csuda dolgokat
BERZSENYI
Vol 36 8 XXXVI évfolyam 8 szám 1983 ifebruár 19 szombat Ára: 50 cent
A a a
a
Az éjszakai kopogtatás újra dívik Moszkvában: Georgij Vladimov neves
szovjet író lakásán egy KGB csoport kétnapos házkutatás után elkobozta mind-két
(cirill és rendes klaviatúrája) Írógépét továbbá a II 'világháborúról ter-vezett
regényének kéziratát Az író a Lcfortovo jbörtön helyett inkább kiván-dorlásért
folyamodott — A magas benzinadó és úthasználati díjak ellen tün-tető
teherautó-sofőrö- k tiltakozó sztrájkja során az USA-ba- n több mint ezer
erőszakos cselekmény történi 37 állam területén! — Az USA 60 ezer tonna
gabonát és fözöolajal adományozott a kétmillió ghánai kitelepített számára
A baloldali irányzatú kormánnyal rendelkező Ghánában azonban a gyárak
nagyrésze csupán 15 It kapacitással működik — Egy vakmerő angliai rabló-banda
ezúttal nem emberi hanem versenyló mént rabolt cl melynek tulaj-donosa
nem más mint a közismert Krözus: Aga Khán akitől 3 millió dollár
váltságdíjat követelnek máskülönben „többé nem látja egy darabban a
lovát" — Charles B Johnson USA kapitány Bejrúttól dél-re
'a Szidon felé vezető úton amikor egy izraeli 3 tankból álló egység át
akarta lépni az amerikaiak által ellenőrzött zóna határát pisztolyával feltar-totta
őket — Indira Gandhi indiai miniszterelnök-asszon- y Sanjay nevű fiának
1980-bc- li végzetes légibalesete után Rajiv nevű 31 éves fiát neveli" utódjául
ami nem éppen a utódlási módszer — Svájcon és Ausz-trián
keresztül egyre több nemzetbiztonsági szempontból jelentős nyugati
technikai újítás és találmány kerül át a Szovjetunióba — Az RCMP adatai
szerint 1981 folyamán bizonyos kanadai személyek" 8 billió dollárt költöltek
kábítószer szenvedélyük kielégítésére!
BUSH: „TEGYÜNK
EGY ÓRIÁSI LÉPÉST
A BÉKE ÜGYÉBEN"
George Bush bejárt he-tedhét
európai országot
amikor végül Nagy-Britanniá- ba
érkezve befejezte az
USA alelnökére bízott fel-adatot:
Az Egyesült Államok
szövetségesei vállvetve
tartsanak ki Washington
külpolitikája melleit meri
máskülönben a megosz-tott
NATO tábornak sem-mi
esélye nem lenne fel-venni
a kihívást a Varsói
Paktum konvencionális és
nukleáris felkészültségé-vel
szemben"
Rómában miután II
János Pál pápa őszentsége
fogadta az olasz kormány
tagjaival tárgyalt attól a
DR POGÁNY ANDRÁS:
céltól vezéreltetve hogy
megnyerje őket Ronald Rea-gan
leszerelési politikája iá
moga lóinak
Az amerikai alelnök
nagyfontosságú felhívást in-tézett
a szovjet vezetőség-hez
melynek során többek
között ezeket mondotta:
— „Reagan elnök és a
NATO szövetség felelős ve-zetői
felkérik a szovjet kor-mányt
arra: bátran és fele-lősségteljesen
lépjen akció
ba és — a Nyugat javaslata
szerint —
egyezzen bele a száraz-földi
telepítésű nukleáris
rakéták használatának be-tiltásába
mely fegyverek
Európa szíve felé irá-nyúinak
— és cserébe a
NATO lemond azon raké-tafegyverek
európai tele
H
pítéséről amelyeket eb-ben
az évben tervezett
volna felállítani
Más szavakkal felkér
jük Jurij Andropov első tit-kárt
hogy tegyen egy óriási
lépési a béke ügyében!"
Római körútja után
George Bush alelnök Pá-rizsban
annak a meggyőző-désének
adott kifejezést
miszerint jelenleg az „oro-szok
következnek hogy
megtegyék a következő
sakklépési" mert leguto-ljára
formálisan visszautast
tolták Reagan "Zcio Opli-on"-ké- nt
ismert javaslatát
mely a 300 szovjet "SS— 20"
leszereléséért cserébe le
mondana az 572 Pcrshing és
Cruise amerikai rakéták
Európába való telepítéséről
Többen kérdezték hogy a jelenlegi rendszer
szemben gyakorolt és alkalmazott szigorú kritikám vajon nem
túlságosan sötétenlátó-e- ? Igaz-- e hogy az otthoni „dolce vita" nagy-reszbe- n
a korlátlan pénzéhséggcl felvett nyugati bankkölcsönök ered-ménye
és „per a legmagasabb a Vasfüggöny
mögötti szocialista csatlósállamok között?
Ha nem volnék magyar ember még kárörömmel is mutathat-nék
az újabban otthonról érkező hivatalos önvallomásokra melyek —
anélkül hogy szándékunkban lenne — az én igazamat bizonyítják
'Miután azonban ezek a hírek rossz hirck az otthon élő közel 11 millió
magyar honfitársam szempontjából akiket néhány éve a kommunista
„dolce vita" véli prosperitása elvakított nehéz sziwei hivatkozom
az alábbi nyilatkozatokra melyek kinyilváníthatják még a lcgelszán-tabba- n
optimista és megtévesztett „honfitárs" szernél is Nem én
vagy mi mondjuk: ők mondták
A
1982 november 20-á- n a Népszabadság Faluvégi Lajosi a buda-pesti
kormány kérdezgette a magyar gaz-dasági
életről mely „sok más országhoz hasonlóan" gondokkal kiid
Az újságíró 'kérdéseire Faluvégi sokszor meglepő nyíltsággal vála-szolt-
úgy látsz'k a helyzet olyan kényes odahaza hogy további ta-karga-tás
és mellébeszélés már aligha lehetséges A nemzeti jövede-lem
igen szerény emelkedését nagyi-észbe- n arra kellett a reidszer-ne- k
fordítani hogy a nemzetközi külkereskedelemben elszenvedett
veszteségeket pótoljuk Az országnak szükséges külföldi cikkek ára
ugyanis jóval magasabb mint az az ár amit a magyar export áruért
kaphatunk Ez persze a közismert külkereskedelmi olló amely fáj-dalmas
sebet ül a magyar külkereskedelmi mérlegen Átvitt érlelőm-ben
vérző seb melyei aligha lehet climinálni Faluvégi azt is elmond-ja
hogy „a világban tapasztalható pénzügyi zavarok és a bennünket
is sújtó nyomán" hiteligényünkéi nem tudták a
„szokásos módon" kielégíteni Mit jelent ez? azt hogy idén már
nem lehetett folytatni azt a kellemes gyakorlatot hogy ha elfogyott
a peuz odahaza Kádár tatától az utolsó banktisztviselőig mindenki
HWGARMNL1FE MAGYAR
rakéta-sakkjátszmáb-an
következő lépés Kremlét illeti:
„Óriási lépés bekéért"
tengerészgyalogos
legdemokratikusabb
Nem
gazdaságpolitikájá-val
capita"-eladósodásun- k
NYILATKOZAT „NÉPSZABADSÁGÁBAN
miniszterelnök-helyettesé- i
megkülönböztetések
1
Sharon leváltását szorgalmazzák!
A SZOVJET KGB
ROPPANT
KITERJEDÉSŰ
HÁLÓZATA
A TIME magazin — bi-zonyára
a témakör fontos-ságához
mérten — február
14-- i számában 11 oldalon
tárgyalja a KGB (Komityet
Goszudarsztvennoj Bezo-pasznoszt- yi
— Államvédel-mi
Bizottság = titkos rend-őrség
és kémeLháritás) egy-re
növekvő irányzatot mu-tató
nemzetközi hálózatának
bonyolult szálait „A Kreml
Szemei" címen
Nyugati szakérlök sze-rint
Andropov pártvezérnek
való megválasztása azt sej-teli
hogy a kommunista
blokk országaiban a politi-kai
hatalom birtoklása a
katonai és állambiztonsági
körök kezébe kezd átcsúsz-ni
Valóban Andropov első
kinevezései azt bizonyítják
hogy a pártvezér
a KGB volt íönökc volt
kollégáival akarja feltöl-teni
a felelős szovjet
kulcspozíciókat így a
KGB új főnöke Viktor
Csebrikov lett aki 13 évig
szolgált Andropov helyet-teseként
A KGB hivatása belföl-dön
két feladat betöltését
célozza: az egyik az hogy
Leningrádtól Kamcsatkáig
betartsák a pártvonalat a
másik a külföldi turisták
újságírók diplomaták Szov-jetunióbeli
szemmel tartása
melyben a Politikai Bizton-sági
Szolgálat (a Szluzs-ba"- )
nyújt segédkezet
Külföldön általában min
den szovjet nagykövetség és
konzuli hivatal személyzeté-nek
egyharmada a KGB
titkos tagja így
az Egyesült Államok terü-letén
az USA kémclhárító
szolgálat adatai szerint
legkevesebb 350 KGB és
GRU (katonai felderítő)
ügynök „dolgozik" a szín-falak
mögött
A legnagyobb koncentrá-ciót
New Yorkban észlelni
ahol az Aeroflot az Intou-ris- t
személyzete és az
Egyesült Nemzetek Szerve-zete
egyes ankétjai idején
számuk néha eléri az ezret
is
A cikk kitér Bulgária
kém-közvetí- tő szerepére is
amikor a Zsivkov-vezett- e
szófiai kormányt a Kreml
legmegbízhatóbb csatlós-végrehajtóján- ak
minősíti
THATCHER
NÉPSZERŰSÉGÉNEK
REJTÉLYE
Az angol konzervatív
párt 45 hónapja tartó ural-mát
vitathatatlan gazdasági
mélypont-rekordo- k jellemez-ték
Ennek ellenére jelen-leg
a vasöklü" Margaret
oly jelentős népszerűségnek
örvend hogy a júniusra
tervezett országos választá-sok
újra a bársonyszékbe
juttatják azt az asszonyt
aki a Falkland-hadjára- t
előtt (1940-tő- l számítva) a
legnépszeriillenebb brit mi-niszterelnöknek
számított
De ekkor megtörtént a
csoda: annak ellenére hogy
1979-be- li
(Folytatás a 2-- ik oldalon)
küllőidre szaladt pénzt kunyerálni Amerikának és a Nyugatnak fő
leg a liberális és — Európában — a baloldali vezetörétegnek mindig
szüksége volt és van egy vagy két „csodakommunistára" akik való-jában
nem is olyan rosszak mérsékletre hajlamosak és „reális ala-pon
állva" meg lehet velük egyezni Ha visszaemlékszünk rá köz-vetlenül
a háború után ilyen személy volt Sztálin „Józsi bácsi" Mikor
kiderült hogy Sztálin nem is olyan Józsi és nem is olyan bácsi
ugyanazok a körök Titót választolták ki mint az ideális és mérsé-kelt"
kommunista diktátort aki nyugati segítséget érdemel Tito
után Ccausescu volt az új „csodakommunista" — de nem sokáig
Kiderült hogy ha néha mond is érdekes dolgokat alapjában véve
éppen olyan engedelmes szekérhúzója a szovjet hatalom szekerének
mint a többi így érkezeit el a nyugati világ Angyalföldre hogy
Kádár tatából kreáljon csodokommunistát Ez a játék évek óla folyik
s az amerikai State Department néhány illetékes tisztviselőjének fel-ragyog
a szeme ha Kádár tata nevel emlegetik Hamarosan le fog-nak
hűlni garantáljuk nekik különösen a legújabb budapesti lelartóz-tatas- i
hulláin következtében Ettől eltekintve közben a bankvilág
megdöbbent mert végre rájöttek hogy a détenle politika alapján és
következteben felelőtlen könnyelműséggel a Vasfüggöny mögé hitele-zett
fedezetlen — főleg arab eredetű — dollárok az egész nyugati
bankrendszer összeomlását eredményezhetik ha a keleti adósok kép-telenek
lesznek anyagi kötelezettségüknek elegei tenni és — kapita-lista
kiícjczcst használva — egyszerűen esődbe jutnak Ezért nem
hajlandók újabb kölcsönöket nyújtani vagy legalább is igen nehezen
s ezért siránkozik Faluvégi hogy „hiteligénycinket nem tudtuk a
nemzetközi pénzpiacon szokásos módon kielégíteni" Hová konkludál
tehát a budapesti kormányzat miniszterelnök-helyettese- ? Megmondja
azt is Faluvégi " sok illúziónkkal leszámoltunk Valöságérzékünk
ma kényszerűen erösebb mint bármikor azelőtt De mivel a korábbi
illúziók igen mélyek most hogy vissza kell térnünk a valóság tala-jára
bizony nincs könnyű dolgunk" Bizony ez igaz A „jólét déli-bábja"
ahogy ezt egyik előbbi cikkünkben neveztük szétoszlóban van
s marad mi volt a „puszta lég" ahogy azt a szép magyar daljáték
mondja
(Folytatás a 4 oldalon)
FIFT
Dlt HABSBURG OTTÓ:
Mihm reménykedhetünk?
(részletek)
Ahhoz hogy a világpolitika eljövendő
fejlődését felmérjük mindenekelőtt azt
kell megvizsgálnunk milyen jövő vár a
szovjet birodalomra Jelenleg Moszkva az
ami annak idején Konstantinápoly volt a
szovjet Politbüro az ami hajdan a Magas
Porta volt tudniillik a világpolitika dina-mikus
és cselekvő eleme A Szovjetunió a
cselekvő elementum akkor is ha offenzí-vában
s akkor is ha defenzívában van
így tehát a Szovjetunió jövője messzeme-nően
meghatározza Európa jövőjét is Ép-pen
ezért jelentős minden olyan mozzanat
ami a Szovjetunió további fejlődésére ki-hatással
van
Nos meg kell állapítanunk hogy a
Szovjetunió sorsát egész sor kritikus ténye-ző
szabja meg Ezek között első 'helyen áll
a gazdasági helyzet A nyugati publiciszti-kában
sokan vannak akik azt mondják
hogy a szovjet gazdasági életet előre ki
nem számítható erők irányítják Ez egy-szerűen
nem igaz Aki ért a közgazdaság-hoz
nagyon jól tudja hogy a szovjet bi-rodalom
egészen világos nemzetgazdasági
törvény uralma alatt áll s ez a törvény
a legjobban bebizonyított tudományos fel-ismerés
Számos professzor ugyan ideoló-giai
okokból nem hajlandó tudomásul ven-ni
vagy kimondani ezt a törvényt amely
egyszerűen így hangzik: ahol a gazdasági
életbe benyomul a szocializmus ott az iga-zi
termelés megrokkan ahová a szocializ-mus
beteszi a lábát kezdődik a szegény-s- ó
rf
A SZOCIÁLIS MEZŐGAZDASÁG
A Szovjetunió minden másnál jobban
példázza ezt-a- z igazságot Mert amikor ezt
a birodalmai még úgy hívták hogy Orosz-ország
és amikor olt még szabad parasz-tok
éltek ez az ország a világ vezető ag-rárálla- ma
volt Sok tekintetben megelőzte
az Amerikai Egyesült Államokat is No de
azért Oroszország ma is dicsekedhet egy-fajta
elsőbbséggel ö is első helyen áll: a
Szovjetunió ugyanis ma a világ legnagyobb
élelmiszer-importőrj- e Ez a Szovjetuniónak
nevezett Oroszország ma is az emberiség
egyik leggazdagabb földje s ma is a la-kosságnak
csaknem a fele a mezőgazdaság-ban
dolgozik és mégis ez a sok ember
nem tud elegei termelni ahhoz hogy a la-kosság
másik felél a városok és az ipari
központok lakosságát kielégítően ellássa és
táplálja A Szovjetuniónak importálnia kell
hogy elkerülje az éhínségét
Nagyjából ugyanezt mondhatjuk a ki-sebb
kommunista államokra is Az időseb-bek
közülünk még jól emlékeznek arra
hogy a második világháború elölt Lengyel-ország
Európa egyik leggazdagabb orszá-ga
volt Bőven szállított külföldre élelmi-szert
nyersanyagot sőt: készárut s emel-lett
kielégítette a belső piacot is És ha ma
látjuk hová jutott Lengyelország láthatjuk
azt is hogy mii művel a gyakorlatban a
marxizmus
Vagy lássuk például a kommunista
Romániát Ha valaki nekem a második vi-lágháború
előtt azt mondta volna hogy
megérjük a napot amikor Romániában
adagolni kell a burgonyát a kenyeret és s
kukoricalisztet magamban azt gondoltair
volna: ez a kiváló úriember igazán éreti
arra hogy bevigyék a bolondok házába
Látjuk azonban hogy a marxizmus milye:
hallatlanul zseniális: még a lehetetlent i:
lehetségessé tudta tenni
A GAZDASÁGI HELYZET
Amit a szocialista államok mezőgazda-ságáról
elmondottunk az többé-kevésb- é ál!
a gazdasági élet más ágazataira is vonat-kozik
az iparra éppúgy mint a pénzügyek-re
A számadatok világosan 'mulatják hogy
a Szovjetunió nemcsak úlon van a csőd-höz
hanem gyakorlatilag már csődbe is ju-tott
Magyarul: bankról t! Elég ha a
Szovjetunió adósságaira gondolunk s máris
igazolva látjuk a francia szociáldemokrata
író Jean Francois Revei megállapítását
hogy tudniillik a marxizmus csakis mini a
szabad piacgazdálkodás parazitája marad-hatott
fenn Csakhogy ma bizonyos nagy-kapitalistáin- k
a Szovjetunió esedékes csőd-bejelentését
időről időre elodázzák különbö-ző
hitelműveleteikkel Ezek az urak törté-nelmi
vaksággal vannak megverve és a
jó pénzt csak úgy hajigálják a rossz után
iwf:
't
Lírgwt InJepcndtnl
Canidiaa Wctkly
la Ute Hong vian Langtuge
Persze ravaszak ők nem sokat kockáztat-nak
ők csak nyernek az üzleten de a ri-zikó
nem 'az övék Mert legalábbis Európá-ban
ezek a nagybankok úgy adnak hitelt
a Keletnek hogy előbb a saját kormányaik-tól
garanciát szereznek Más szóval a
kockázat az adófizető polgárok kockázata a
végén ők isszák meg a levét
De még így is ez sem megoldás sem-mieset- re
sem tartós rendezés Tulajdon-képpen
még azt is mondhatjuk hogy a
marxizmus akkor bukna meg igazán és
végleg ha az egész világot legyőzné mert
akkor aztán senki sem lenne aki gazda-sági
melléfogásait helyrehozná Persze
jobb ha ezt ki sem próbáljuk ezt a kísér
letei szívesen elengedjük
Azt sem lehet remélni hogy mindez
a jövőben megváltozik Nem mert a mar-xizmusban
a gazdasági infrastruktúra oly
szorosan összefügg a politikai felépitmény-nyelhog- y
a kettőt nem lehet elválasztani
s így a marxizmus egyszerűen képtelen a
reformra
A SZOVJET
GYARMATBIRODALOM
A következő tény amit tudatosan lát-nunk
kell: a dekolonizálás korszakában a
gyarmati uralom felszámolásának évtize-deiben
az utolsó nagy gyarmati hatalom
ezen a földön a Szovjetunió Ez egyaránt
áll Ázsiára és Európára Ázsiában Szibé-riát
és a közép-ázsi- ai vidékeket gyarmato-sította
Európában azokat az országokat
amelyeket — így vagy úgy — Jalta ját-szolt
a Kreml kezére E gyarmatosító po-litikából
folyik aztán a lakosság sajátos
Összetétele A Szovjetunióban ma 'már az
oroszok a lakosságnak még csak ötven
százalékát sem teszik ki Viszont ez a nem
egészen ötven százalék a döntő vezető ál-lások
több mint kilencven százaléka fölött
rendelkezik Súlyosbítja a helyzetet hogy a
népesség összetétele továbbra is szinte ka-taklizmasze-rüen
változik Gondoljuk csak
meg: 1978-ba- n megbízható becslések sze-rint
a Szovjetunióban szüleleltek ölvén szá-zaléka
iszlám szülőktől származott holott
az iszlám lakosság a Szovjetunió egész la-kosságának
csak húsz százaléka Ebből ki-számitha-tjuk
mi vár a Szovjetunióra az
elkövetkező két évtizedben Világos hogy
a jelenlegi népesség-struktúr- a egyszerűen
tarthatatlan
A POLITIKAI HELYZET
Ehhez járul hogy ebben a veszedel-mes
helyzetben a Szovjetunióra több oldal-ról
is erős nyomás nehezedik Először: Kí-na
felöl A kínaiak szinte szakadatlanul
hangoztatják tételüket a „tizenkét egyen-lőtlen
szerződésről" emlékeztetve hogy
jogtalanság történt velük ezért jóvátételt
akarnak és céljuk Szibéria dekolonizálása
Másodszor: az iszlám népek nem fogják
vég nélkül eltűrni hogy a Szovjetunió le-igázva
tartsa testvéreiket Harmadszor s
hozzánk ez áll a legközelebb: Közcpkelef-Európ-a
Ami ezt a harmadik faktort (illeti
persze szomorúan állapíthatjuk meg hogy
egyes demokratikus kormányok szánalmas
politikája miatt a nyugatról várható nyo-más
hiányzik a Szovjetuniónak itt van a
'egkönnyebb dolga Megállapíthatjuk azon-ban
azt is hogy ha egyes szánalmas nyu-gati
kormányokról beszélünk ez — sze-rencsére
— ma már nem vonatkozik Ame-rikára
nem vonatkozik a Reagan-kormány-- a
És még egy: ha bizonyos nyugat-európa- i
kormányok látszólag belenyugodtak is
i Szovjetunió hegemóniájába maguk a
középkclet-európa- i népek ma sem nyugod-'a- k
bele Gondoljuk csak meg hogy min-iig
újabb és újabb országban lángol fel a
szabadságvágy 1953: Kelcl-Németorsz- ág
1956: a világraszóló magyar szabadság-harc
1968: Csehszlovákia 1976-tó- l mind a
mai napig: Lengyelország Számos jele van
annak hogy a keletnémet társadalom is
egyre türelmetlenebb merészebb Ha egy-szer
a történészek megírják korunk fejlő-dését
megállapíthatják hogy Jalta leg-nagyobb
vesztese a Szovjetunió volt Egy-szerűen
azért mert törvénytelen úton ma-gához
ragadolt egy térségéét ahol több
mint százmillió európai él s c kalózcselc-kedet- e
révén képtelenné vált arra hogy
igazi békét kössön
— Folytatás a 3 oldalon —